Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-29 / 121. (2638.) szám
tak. Reggel négy órakor Münchenben egy repülőgép startolt, amely nyolc órakor ért Milánóba. Ennek megfigyelője szakadatlanul vizsgálta az alpesi vidéket, de a léggömb nyomát nem tudta felfedezni. Ennek az ig oka lehetett, mert az alpesi völgyeket erős felhőzet szállotta meg, úgyhogy nagy szakaszokon a repülőgépről semmiféle kilátás nem nyílt. Repülő körökben igen nagy aggodalommal gondolnak Piccard sorsára és nem hiszik, hogy Piccard és kísérője élve érte el a földet. Pesszimista hangulat Németországban Berlin, május 28. Berson professzor, a világhírű német léghajós és meteorológus, a következő nyilatkozatot tette: — Áz eddigi jelentésekből a szakembernek, sajnos, arra a következtetésre kell jutnia, hogy a két kutató már igen hosszú ideje eszméletlen állapotban van, vagy már talán halott is. Különben nem lehet megérteni, hogy Picoard a nagy magasságok elérése után, ami föltétlenül sikerült neki, miért nem tért vissza még szerdán délután. Mindenesetre igen veszélyes vállalkozás még tapasztalt léghajós részéről is, hogy éjszakának idején a léggömböt be engedje az alpesi hegységek közé szállani. Az utolsó állomás Augsburg, május 28. Most már hivatalosan megáll api tható a Piccard-léggömh kalandos utjának utolsó állomása. Harminoórás bolyongás után déli irányban elérte Itáliát, majd vissza- sodródott észak felé és osztrák földön, az oetz- tali Alpokon, a gurgli gleccseren alászállott. Piccardról és társáról semmiféle hir nincs. Csaknem biztosra veszik, hogy a két tudóst a rendkívüli magasságban kátasztrófa érte és hogy a gondolában csupán holttestükre találnak. Úgy gondolják, hogy a tudósok megfulladtak, vagy megfagytak, esetleg el is égtek. Kettős jelentőségű nap Augsburg, május 28. Piccard professzor felesége férjének repülése napján ötödik gyermekének adott életet. 1 percenként szükséges 5 liter oxigént és ezer liteT sűrített oxigént tartalmaz. Ezzel már a francia Galizza 12.492, a német Neuer- hofern 12.730 méter magasságot ért el, tehát a troposzféra határán voltaik, anélkül, .hegy testi vagy szellemi erejük megesök- kent volna. Ebben a magasságban a hőmérsékletet —85, —91 foknak találták. Piccard léghajója Azok a vállalkozások, amelyeknek áldozatai szerencsétlenül jártak, szabadléggömbű vállalkozások voltak és ezekben még tökéletes oxigéntömlő esetén is fenyeget az a veszedelem. hogy a készülék elromlik és a vakmerő vállalkozó az életét veszíti. Piccard és társa zárt, gömbalaku gondolában szállott feli s a stratoszféra-repülés osak igy is képzelhető el. A léghajónak gömbje az augsbuTgi Riedinger-oég készítménye. A balon burkolata igen könnyű, hogy a minél magasabbra való jutást ilyen módon is elő lehessen segíteni. A gömbgondola közepén két keskeny állóhely van az utasok számára. Az utasok fejét erősen párnázott parafasisak borítja, hogy a leszálláskor bekövetkezhető ütődé® veszedelmét elkerüljék. A gömbgondolán két ablak és két kerek beszálló nyílás van, amiket belülről is nyitni lehet. Kívül a gömb felében feketére van lakkozva,felében pedig sima, fényes alumínium. Ha a fekete félteke fordul a nap felé, úgy a gondola belseje a napsugárzás következtében felemelkedik. A gondola alatt 15 méternyire egy olyan készülék függ, amely a bal ónnak és a gondolának a megfordulását lehetővé teszi. A két repülő ejtőernyőt is vitt magával és maga a gondola is ejtőernyővel van felszerelve. Piccard mostani felszállása 14-ik magassági útja. A svájci professzor idáig 4500 méter magasságot ért el. Mit keresett Piccard a sztratoszférában ? Amint ismeretes, a háromszáz kilométer vastagságúra becsült földi atmoszféra két rétegből áll, az alsó réteg amelynek vastagságát 12.000—13.000 méterre becsülhetjük — a troposzféra, a felette lévő réteg, amelybe Piccard fel kart szállani a stratoszféra. A troposzférában játszódnak le az időjárási jelenségek. A strato szférában nincs meteorológiai za- . var. A széláramlás egyenletes. A hőmérsóklt állandóan 53—54 fokon van. Ezt a 36 kilométer magasságig felbocsátott megfigyelő ballonok automatikus műszerei állapították meg. A stratoszféra felső rétegeinek hideg levegője már semmi befolyást nem gyakorol a stratoszféráTa. Piccard stratoszférai utjának az volt a tudományos célja, hogy méréseket hajtson végre. Mérései elsősorban a napsugárzásra vonatkoztak volna, mert azt akarta megállapítani, hogy a troposzféra felhői és az alsó rétegek porfelhőtömegei mennyi fénysugarat nyelnek el. Ezenkívül elektromos méréseket is akart végezni s az úgynevezett kozmikus sugarakat akarta miérések utján tanulmányozni. A kozmikus sugárzás Gockel 1909-ben Svájcban léghajóban felszállt és magával vitt egy fémkamráiba elzárt elektrométert. Azt az érdekes eredményt találta, hogy 4—4.5 kilométer magasságban még meglehetősen erős sugárzás van jelen, az eiektrométer sokkal gyorsabban veszíti töltését, semhogy ezt a talaj sugárzásával megmagyarázni lehetne. Későbbi felszállások alkalmával még azt is észlelte, hogy a sugárzás erőssége eleinte csökkent, később azonban néhány kilométer magasságban ismét növekedni kezdett. Ebből Gockel azt a következtetést vonta le, hogy a légkörben egy újfajta, nagy áthatoló képességű sugárzás van jelein, amely teljesen független a föld radioaktív sugárzásától. Ez a kozmikus sugárzás. 1700 métertől kezdve a sugárzás erőssége lassabban, majd később rohamosan növekszik. Kolhörster 9.3 kilométerig végzett méréseket léghajón, Millikan 15 kilométer magasba engedett fel a regisztráló készülékkel ellátott ballonokat s ugyancsak a sugárzás rohamos emelkedését tapasztalta, Piccard 16.000 méter magasságiba akart feljutni, hogy közvetlenül mérje meg a kozmikus sugárzás intenzitását. A kozmikus sugárzásnak igen nagy az áthatoló képessége, jóval nagyobb, mint a legkeményebb Röntgen- vagy gamma-sugaraké. 25 centiméter vastag ólomtömb szükségei ahhoz, hogy a sugárzás ezen áthaladva felére gyengüljön. A sugárzás eredetére vonatkozólag még csak hipotézisek vannak, némelyek szerint a stratoszféra rétegeiben veszik eredetüket, mások viszont távoli világokat jelölnek meg sugárzói orrá sok gyanánt, A kozmikus sugárzás csak növelte azt a titokzatosságot, mely a fény s általában a sugárzás keletkezését, terjedését, annak egész lényegét homályba burkolta. Ha a sugárzás lényegét megtudnánk ismerni, talán még az élet, az élőanyag rejtelmeibe is biztosabb pillantást nyerhetnénk. Piccard kísérleteinek ebből a szempontból is óriási tudományos Jelentőségük van. Vécsey Zoltán őr. „Masaryk megmutatta az utat, amelyen haladni kell" A Bohemta vezércikke a csehszlovákmagyar kapcsolatokról Prága, május 28. A Bóhemia vezérrdkkbetn foglalkozik a csehszlovák-magyar viszonnyal „Csehszlovákia és Magyarország között a kereskedelemipolitikai kapcsolatok jövője — Írja többek között a lap — a két állam politikai viszonyának alakulásától függ. Éppen most lehetett látni Genfiben, hogy amikor aa európai gazdaság élet-halál harcot folytat, akkor sem a gazdasági belátáa, hanem a bar talom bírásából szülendő politikai gondolat az irányadó. A két erőforrás között klegyemli tést találni úgy látszik nem esik az emberi teljesítőképesség körébe. Hasonló a helyzet Magyarország és Csehszlovákia viszonyával is. Magyarország nem felejtheti el és nem fogja elfelejteni a cseheknek azt, hogy ágyúik belövési távolságát egészen a budai várig tolták ki, viszont Prága rossznéven veszi Magyarországnak, hogy a magyarok ezt nem tudják elfelejteni. Ebből ered a megmérgezett atmoszféra, mely itt is, ott is túlkapásokra vezet. Bethlen gróf gyűlöli Be- nest és a parlament szónoki emelvényéről kifogásolja a cseh külügyminiszter Schiller- ingét, Benes nem foglalkozik ugyan a magyar miniszterelnök divatgondjaival, de sajtóját és köveit mozgósítja Magyarország ellen, úgyhogy sokszor még budapesti követének sincs sok kedve hozzá. Mert Budaipesten a csehszlovák követségen látogatást tenni bizonyos körülmények között azt jelenti, hogy az illető a budapesti nagy társaságban lehetetlenné teszi magát és indexre kerül. A budapesti körök erre a helyzetre egy formulát találtak: a két B, Benes és Bethlen formuláját, mint akik a kölcsönös kapcsolatokat komplikálják és terhelik. Miután nem tehető fel az, hogy akármelyikük is hajlandó volna lemondani a másik kedvéért hivataláról, épp azért a gazdasági szükségszerűség és a politikai hatalmi szó között bizonyos kiegyenlitődésnek kell következnie. E vonatkozásban kevesebb szerepet játszanak az importkontingensek és a vámok, mint inkább azok a meg nem érthető érzelmi a-k- cidenciák, melyektől a külpolitika sem itt, sem ott nem tudta függetleníteni magát. Amíg Prága arra törekszik, hogy a magyar király választásában részt vegyen, Budapestre nézve kínos Prágába jönni; amíg Budapesten az ujj magyar Hiszekegy a villamoskocsikban olvasható, addig Csehszlovákiád nak nyugaton propagandaanyaga van Magyar- ország ellen. Nincs más ut, mint az őszinte tisztázása a helyzetnek. Ez nagyon kívánatos és sürgős. Tíz évvel ezelőtt kísérlet történt ez irányban Marienbad-ban, később Bruck- ban, majd pedig egyszer Genfben is. Hogy ezek a kísérletek eddig eredménytelenek maradtak, nem indok arra, hoigy meg ne lehessen ismételni őket. A puszta kereskedelmi szerződéssel még mindig nem -sok történik. Masaryk maga már megmutatta az utat. amelyen haladni kell. Miért nem halad rajta senki?“ — fejezi be cikkét a Bohemia. Piccard és társa vállalkozása sikerült és épségben van S ö 1 d e n, május 28. 15 óra 15 perc. A Söldenből kiindult expedíció útközben találkozott Piccard professzorral és társával és a két kutatóval szerencsésen leért Söldenbe. Piccard professzor és társa teljesen ép állapotban van és a kimerültségen kívül semmi bajuk nincs. A léggömb is teljesen sértetlen állapotban fekszik a gurgli gleccser tövében. Piccard professzor elmondotta, hogy éjjel 22 óra tájban látott hozzá a leszállás munkálataihoz. ★ ★ ★ Kalandos tudományos kóborlás a sztratoszféra rejtelmeiben Idáig négy halóit áldozata van a nagy magasságoknak — Piccard léghajójának aj módszere —Mit keres a tudomány a stratosziérában ? Prága, május 28. Ebben a pillanatban, amikor e sorokat papírra vetjük, még nem tudjuk, mi sors érte a sztratoszféra-repülőket. Az egész müveit ku-lturvilág rendkívüli izgalommal lesi Piccard professzornak és társának különös útját és a különböző távirati irodák szinte félóránként adnak jelentéseket, amelyekben összefoglalják a sztratoszféra-léggömb útjáról megállapítható tényeket. Természetes, hogy ezek a jelentések nem mindenben kielégitőek, mert hisz ilyen alkalomkor a tömegfantázia is dolgozik és sok híresztelés bizonyul a későbbi ufánnyomozás alkalmával megbizhatatlan-nak. Piccard svájci professzor fölszállása előtt bizakodva jelentette ki, hogy legkésőbben kilenc órán belül földre akar érni. Amikor e sorokat Írjuk, a léggömb már 32 órája van a levegőben és nem lehet tudni, milyen hireket hoznak a következő órák. Lehet, hogy Piccard és társa áldozatul esik a vakmerő vállalkozásnak és a tudomány mártírjainak száma újból emelkedni fog. A magasság áldozatai Ha ez a szomorú föltevés valónak bizonyulna, akkor sem Piccard és Kipfer lennének az első áldozatai a magasságnak. A legnagyobb magasság, amelyre ember föl- emelkedett s onnan élve visszatért, 12.730 méter ezt egy német repülőgépes érte el 1927 jullus 25-én. Léghajóval csak 10.800 méter magasságra szállottak föl, még pedig Berson és Suehring német léghajó sok. Ha most elgondoljuk, hogy a föld sugara mintegy 6300 kilométer s az eddigi legnagyobb föl- szállás nem egészen 13 kilométer, beláthatjuk, hogy a felszínről való eltávolodás még nagyon csekély, a sugárnak mintegy 530-ad része. De ez a csekély eltávolodás a földtől sem ment könnyen, mesterséges légzést kellett alkalmazni, mert néhány kilométernyi távolságra a föld- ezintől a levegő oly ritka, hogy a tüdőnek nem szolgáltat kellő mennyiségű oxigént. Paul Bért, a -híres francia tudós vette először tudományos vizsgálat alá a megritkult levegő hatását az emberi szervezetre. Magát légálló kamarába zárta, melyből légszivattyú segítségével a levegőt el lehetett távolítani. Mikor a légnyomás 260 milliméterről 450 milliméterre esett, ami körülbelül a 6000 méter magasságban lévő levegőben való tartózkodásnak felel meg, Paul Bért a rosszullét első jeleit érezte. Hétezer méter magasságnak megfelelő légrit- kulásban a baj fokozódott úgy, hogy kénytelen volt egy tiszta oxigénnel telt palackot megnyitni, hogy tüdeje oxigénhez juthasson. Ekkor a baj megszűnt úgy, hogy a légnyomást fokozatosan csökkenthétté 250 milliméterre, ami 8000 méter magasságnak felel meg. A ritka levegőben tehát tiszta oxigén belehe- léssel védekezhetünk a baj ellen. Paul Bért vizsgálódásai alapján Crocé- Spinelli, Sível és Tissandier elhatározták, hogy oxigéntömlőkkel fölszerelve a Zénith nevű léggömbön a magasba szállnak, olyan magasra, amilyen magasra csak lehet. Az utazás 1875- ben történt és szerencsétlenül végződött. Az utazásról fölvett napló szerint 6500 méter magasságban kezdték meg az oxig-énbelehelést. 7000 méter magasságban Sivel és Croeé szemét lehunyta, elsápadtak. 7400 méter magasságban álmosság fogja el őket. Sivel homokzsákot dob ki, hogy följebb emelkedjenek. Nincs több szó oxigén-belehelésről. Elérték a 8600 méter magasságot. Két óra múlva az elindulás után Páris mellett szállott le a léggömb. Csak Tissandier élt, másik két társa halott volt. Az oxigén tömlőkből csak nagyon kevés oxigén fogyott el. De újabb időkben is történt halálos katasztrófa a magasban. A magassági repülések terén nagy dicsőséget szerzett magának Hawtbom Gray amerikai kapitány, aki 1918- ban kosárballonon csaknem 11 kilométeres magasságot ért el. 1927 november 4-én megismételte vakmerő kísérletét. E vállalkozás jegyzőkönyve szerint a felszállás 2 óra 33 perckor történt. 3 óra 5 perckor elérte a 7000 méter magasságot. Gray megkezdte az oxigén beléhelését, a hőmérséklet 0 fok. 3 óra 27 perckor a magasság 10.000 méter, a hőmérséklet — 29 fok---- „Számolás a halálla l“ (Pelling about dy-ing) 13.000 méter magasságban — 32 fok ... „Üresség a szájban". (Va-cuu-m in mouth). 13.300 méter magasságban — 28 fok, szép nap, — minden jól megy. 13.000 méter magasságban kidobja az utolsó homokzsákot. Aztán nmes több feljegyzés... A felszállás után 24 órára a (léggömböt egy erdő fájához akadva találták meg. A merész vállakozó halott volt. Testén semmi nyom a sérülésnek, műszerei érintetlenek. Az iróba-rométer -jelzései szerint a léggömb lassan, méltóságteljesen szállt le a kormányos holttestével. A negyedik haláleset még közelebb, 1928 szeptember hónapjában történt. Benito Molas spanyol parancsnok, egyike a legkiválóbb léghajókormányosoknak 1928 szeptember 16-án pusztult cíll magasba emelkedése közben. Úti-naplója -szerint 4000 méter magasságban az oxigénbelehelő készülékén hiányt fedez fel, de kijavítja, 5000 méter magasságban minden jól megy, több föl-jegyzés nincs a naplóban. De az írógép-barométer tanúskodik, hogy 8000 méter magasságban a kormányosnak ki kellett nyitnia a léggömb szel- lentyüjét, hogy a léghajó lejebib szálljon. Majd 5000 méter magasságban homokzsákokat dob ki, ami a légnyomást jegyző papíron szabálytalanul felugró jelekből állapiiható meg. A léggömb felemelkedik 11.000 méter magasságra, huzamos ideig megmarad itt, majd lassan, ugrás nélkül leszáll, bizonyára minden emberi beavatkozás nélkül, mert a kormányos halott volt. A felszállás után néhány órával a léggömb leszáll a Sierrában Molas holttestével. Semmi sérülés rajta. Nincs fején a gázálarc, de foga közt ta-rtja az oxigénbelehelő-készülék szó-pákáját. Az oxigénpalack üres. Mi volt a tragédiák oka? E négy embernek a halálát a megcsökkenő légnyomásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása okozta. Már 5000 méter magasságban jelentkezik az úgynevezett hegyi betegség, az erő meggyöngül, a szellemi tehetség hanyatlik. Leginkább az akaraterő bénul meg, minden mozgástól való tartózkodás fogja el •az embert, a veszedelem csalóka, nem tudatja jelenlétét, elaltatja, örök álomba ringatja az embert. Látjuk a magasság halottainak esetében, hogy 7400 méter magasságban álmosság fogja el őket, 7500 méter magasságban kidobják az utolsó homokzsákot, de az oxigén beleheléséről nincs sző, mert akaraterejük annyim meggyöngült, hogy az oxigéntömlő csövét már nem bírják szájukba illeszteni. Gray 13.000 méter magasságban azt Írja, hogy üresség a szájban. Most már Guglielmiletti készülékét használják az oxigén palacknál, amely automatikusan, három órán keresztül szolgáltatja a
