Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-27 / 119. (2636.) szám
1981 május 87 ssard*. Wegener társai óriási viszontagságok között, szélviharral küzdve érték el az állomást Élelmiszerük ellőgyott — Az egyik résztvevő hővakságot szenvedett MILYENSDÖ VARHATÓ Miután a* egész kontinens felett magaslégnromásu terület helyezkedett el, a kettős ünnepen egésa Európában derült, igen meleg, száraz idő lépett fel. A köztársaságban a hőmérséklet maximuma 82 fok, a minimum 10 fok. — Időprognózis: Szép, meleg, helyenként zivatarral, általában nyugodt. — Szlovenszkói fogtechnikus budapesti előadása. Búda.pestről jelentik: A magyarországi Fogtechnikusok Országos Szövetségének meghívására, Rusznák Miklós zólyomi vizeg. fogász nagysikerű szakelőadást, tartott e_ napokban Budapesten. A modem gyökérkezelési eljárásokat és az uj kémiai preparátumokat, ismertető előadás nagy elismerést váltott ki a budapesti szakkörök részéről. xx Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a. természetes „Ferenc József“keserűm a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. — 30 éves találkozó. Felkérő in mindazon volt osztálytársaimat, akik velem 30 évvel esetett (1901-ben) a Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgim náziumban érettségiztek, hogy a 30 éves találkozó megbeszélése végett közöljék elmeiket Nagy Sándor országos pártigazgatóval, Rimaszombat, Tompa-tér 1 eimre. — Orvosi hír Karlsbadból. Arany György dr. Karlsbadban (Haais Malteseritten, Mühi- brunnstrasse) rendelését megkezdte. A Magyar Újságírók Uniója tagjainak, valamint a külföldi magyar újságíróknak karlöbadi korájuk alkalmával ingyen áll rendelkezésre. — A komáromi rendőrség elfogta a párkányi halálosvégii vagonbetörés tettesét. Komáromi tudósítónk jelenti: Mint jelentettük, a párkányi szőlőktől nem messze ismeretlen tettesek a, közelmúltban ki akartak fosztani egv vagont. A fosztogatók munkáját azonban egy vasutas észrevette, aki csendőröket hívott és valóságos csata támadt az üldözöttek és az üldözők között. A véres párkányi éjszakának több súlyos sebesültje volt. A legsúlyosabb sebesülést, haslövést Kürti József komáromi fiatalember kapta. Meg is halt a komáromi közkórházban. A vonatfosztogatásban részt vett Rigó Mihály is, akit a rendőrség a komáromi hatodik várerődben hosszas nyomozás után letartóztatott. Rigó, aki súlyos fejsebet kapott, a párkányi véres éjszakán, rovottmultu ember, akinek már több rablási ügye volt. Elrontott gyomor, étvágytalanság, felbüfogés. kellemetlen szájíz, emésztési nehézségek eseteiben fontos, ho-gv naponta reggeldzés előtt fél órával e Huynadi János természetes keserű vízből fél pohárral így ék a hé .működés szabályozására a székrekedés megszüntetésére. Klinikai szakorvosok bizonyítványai i gazolják, hogy a Hunyadi János kés erű víz előírásszerűén alkaiimajzva felülni uillhabaiilan gyógyhatású az epe-, máj- és vesebetegBégeknél s hogy azt- nemre és korra való tekintet nélkül mindenki jó eredménnyel használhatja. — Magyar zarándoklat Márlacellbe. A pozsonyi magyar rózsafüzértársulat ezidén VT.-ik fogadalmi zarándoklatát rendezi Máriacelibe, amelyen vidékiek is résztvehetnek. Indulás julius 6-án, hétfőn reggel 6.40 óraikor a pozsonyi főpályaudvarról. Visszaérkezés julius 9-én, osütörtökön délután 4 órakor a pozsonyi főpályaudvarra. — Útiköltség 170.-— Kő, amelyet a jelentkezéskor előre be kell fizetni. Közös útlevélről a rendezőség gondoskodik. A szállás és élelmezés költségeit mindenki maga viseli. Jelentkezni lehet ezen a címen: Kapucinus rendház főnöksége, Braéisjava — Pozsony. Jelentkezéskor meg kell adni a teljes nevet, pontos lakáscímet, a születési évet és hónapot. — A jelentkezés legvégső határideje: junius 30-ika. Junius 25-ig jelentkezőknek az utazási igazolványt "és részletes programmot a rendezőség póslán küldi meg, míg a többiek Pozsonyban veszik át. — Béla, árpádházi herceg földi maradványait a Margitszigeten helyezik el. Budapestről jelentik: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának megbízásából Lux Kálmán műépítész tanár elkészítette a Margitszigeten levő középkori kápolna restaurálási tervét és ennek a tervnek alapján még a tél folyamán hozzáfogtak a kápolna restaurálásához, dili. ujrafel építéséhez. A régi romfalak felhasználásával készítették el a kápolnát, teljesen korhűen, a XTTT. század építészeti stílusában. Az épület maga már teljesen el is készült, még csak a belső berendezési munkálatok vannak hátra. A restaurálás körülbelül százezer pengőjébe került Közmunkatanácsnak, amely ezt a munkát Horthy Miklós tízéves kormányzóságának emlékére késztette el. Az évszázados fák romantikus környezetébe etilu- «osan illeszkedő kápolnát ünnepélyes kereteik kö- jíÖtt aratják és szentelik fel junius végén. A kápolna hornyában elhelyezik a régi Szent Morgit- hápolna többszázéves harangját, amely egy félez- redévi haíldgafás után először korodul majd meg a felszentelés elkalmábó'1 • Rendkívül érdekes tervvel foglalkozik a Közmunkatanács ezzel a kápolnává! kapcsolatban. Ide akarják ugyanis áthelyezni az árpádházbeli Béla herceg, a mácséi bán csontjait. A uracséi bán testének maradványaid egy régebbi margitszigeti ásatás alkalmával találták meg. a kilastrororromok közelében. A bánt íudva- 1 evn!cg ott, ölték meg a Nyúlok Szigetén és olt is temették el. A csontjai azóta a Nemzeti Múzeum antropológiai osztályán feikszenek. Minthogy azonban ezek a csontok történelmi relikviáknak szá- mttanaik, a Közmunkatanácsnál felvetődött' az a gondolat., hogy a m ácséi bán hoUtfegtét korhű, kör&pkori temetés keretében helyeznék eJl egy MXirkofágban a kápolnában. % Kopenhága, május 26. Wegener dr. profészszor tragikus halálával a, grönlandi expedició keleti csoportját egymásután érték a szerencsétlenségek. Az expedició tagjainak május elején föl kellett adniuk a keleti állomást. Az elmúlt ősz folyamán nyolc élelmiszerszekrény készlete tönkrement, mivel tengervíz férkőzött he a szekrényekbe. Ennek az előre nem látott veszteségnek a következtében az expedició élelmiszerkészlete április végére teljesen kifogyóban volt. A keleti állomás tagjai: Kop,p dr., Petére dr. és Ernstirtg mérnö'ktanhallgató éppen ezért elhatározták, hogy az állomást föladják és visszatérnek Scoresbysuud kolóniába. Azonban rendkívül rossz időjárás szakadt reájuk és ezért az indulás idejét folytonosan el kellett haJaszt-a- niok. Helyzetüket még az is megnehezítette, hogy nem tudtak rádiótávirati összeköttetésbe lépni a nyugati állomással és Scoresbysund kolóniával, mivel az ottani küldő nem működött. Amikor végre a kis csoport a téli tábort elhagyhatta, csupán két napra való élelmiszere volt már és az volt az egyet.len reménysége, hogy a, visszatérő ut második napján megtalálják majd azt az clelmiszerlerakatot, amelyet az elmúlt év őszén helyeztek el a keleti, állomás közeléLéva, május 26. (Saját tudósítónktól.) A Lévai Dalárda vasárnap ünnepelte 60 éves jubileumát, amely alkalomból uj zászlóját is fölszentelte. Ez az ünnepély, amely máskor esetleg kisebb jelentőségű lokális esemény lett volna, a magyarság mai életkörülményei között országos jelentőségű eseménnyé alakult, ki. Ez a.z ünnepély tanúbizonyságot tett a dal hatalmas összefogó erejéről, amely nem ismer társadalmi különbségeket, nem ismer felekezeteket, hanem varázsigájáha hajtja mindazokat, akik tiszta szívvel veszik ajkukra a dalt. Az ünnepi hangulat a város külső képén is nyomot hagyott. Léva. legpoétikusa'bb uccáján. a régi Széehényi-uccán a vár előtt kétoldalt fölsorakozott közönség várta a piaristák ódon épületéből kivonuló dalosokat. Föl virágozott autón a zászlóanya tisztét betöltő Kosztolányi Istvánná iilt Schubert Tódorral. Előtte ba.la.clt a daliás zászlótartó Molnár János pompás magyar figurája, körülötte a Dalárda vezetősége. A plébániatemplomban Mischák István plébános áldotta meg a ha tvan esztendős Lévai Da- lárd uj lobogóját. Gyönyörű beszédben kapcsolta össze a pünkösdi ünnep jelentőségét a dal szeretetne hangoló hatásával. A Lévai Dalárda ének- és zenekarának művészi szereplése mélységes benyomást keltett a felékezeti különbség nélkül zsúfolásig megtelt templom hallgatóságának körében. Az istentisztelet után diszfölvonulás volt a templomból a városházára-, amelynek dísztermében nagyszámú közönség várta a bevonuló dalárdát és fölavatott uj zászlaját. A díszközgyűlést Schubert Tódor, a Lévai Dalárda a.lelnöke, nyitotta meg, aki többek között meleg szeretettel üdvözölte a zászlóanya helyettesét, Kosztolányi Istvánnét, a diszelnököt, Kosztolányi Istvánt, Léva városának, a római katolikus iskolaszéknek, a református egyháznak, az izraelita hitközségnek, az ág. hi'tv. evangélikus egyháznak, a, csehszlovákiai magyar dal ószövetségnek, az orsz. magyar tanitói dalárda, a pozsonyi Toldy-Kör, a Komáromi Dalegyesü- let,, a, Komáromi Egyetértés Munkás Dalárda, a, Róm. Ka.t. Egyházi Énekkar, a komáromi Zsidó Egyházi Énekkar, az érsekujvá.ri Gazda Dalárda, az érseki!jván Vasas Dalárda,, a.z ér- sekujvári Iparosok Dalegyletének és a. Duria- szerdáhelyi Én eI; k arna k kiildöt tségeit, továbbá Lóvá város 15 társadalmi egyesületének fid-’ vözlésre megjelent küldöttségeit. Ezután Kosztolányi István, a, béva.i Dalárda diszelnöke, tartotta meg ünnepi beszédét,. Többek között azt hangsúlyozta, hogy napjainknak. leggyakrabban emlegetett jelszava- a kultúra, de ha az embernek a műveltsége csak az intellektuális idegszálak működése utján jut kifejezésre, akkor az ember tevékenysége csak az önző materializmusban merül ki. Teljes műveltségről csak ott lehet szó. ahol a művelődés nemcsak az emberi értelmet, hanem annak egész érzésvilágát felöleli. Az ember érzésvilágának kiművelésében a művészet a leghatásosabb eszköz. Ezt a magasztos hivatást tölti be a Lévai Dalárda, amely hatvan éve alatt sok ben. Elindulásuk után azonban rövidesen olyan kedvezőtlenre fordult az időjárás, hogy csak napi hat kilométerrel tudtak előbbre jutni. Az uj hó mindent vastagon betakart és a tájékozódási viszonyok rendkívül nehezek voltak. A sok kellemetlenséget nagy mértékben fokozta, hogy május 12-én Pétére dr., akinek már az elinduláskor is magas láza volt, hóvakságot szenvedett. Mivel a kutyák számára sem volt élelmiszerük, az expedició tagjai egy megjelölt helyen minden készletüket hátrahagyták és egyedül háló- takarójukat vitték magukkal. Az éjszakát egy hóüregben kellett tölteniük. Május 13-án csupán még egy doboz fűteni való petróleumuk volt és egy napra elegendő kenyérkészlefcük. Ekkor azonban feléjük fordult a szerencse. Este íiz óra tájban rábukkantak az élelmiszerraktárra és annak anyagát sértetlenül találták. Újból ellátták magukat megfelelő készletekkel és fölfrissült erővel indultak tovább. Két nap múlva váratlanul egy kutyaszánexpedicióvaJ találkoztak és ettől értesültek Wegener Alfréd professzor tragikus sorsáról. A sok viszontagságon átment keleti csoport május 17-én ért Scoresbysund kolóniára, ápol kutatómunkájukat, Wegener szelleméiben fogják folytatni. nemes magot, hintett el az emberi szivekbe és sok emlékezetes sikert, ért el. A hatvanéves határkő ne csak egy kedves emlékű múltnak záróköve legyen, hanem legyen egy nagy jövőnek kezdete. Majd Taby Lajos titkár a dalárda 60 éves történetét olvasta föl. A nagy tetszéssel fogadott beszédek után Szlovonszkó minden vidékéről összegyülekezett, küldöttségek kértek szót. Elsőnek Fülöp Zsig- raond dr., a csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nyugatszlovenszkói körzetének alelnöke emelkedett szólásra., aki a Lévai Dalárdát, mint. a Magyar Dalosszövetség egyik legérdemesebb tagját üdvözölt. Ez a neves évforduló — mondotta többek között — nemcsak a maradandó sikerekre visszatekintő Lévai Dalárdának életében jelent korszakos határkövet, hanem az itt élő magyarságra nézve is nagy jelentőséggel bir, mert olyan kulturális egyesület ünnepén dobbannak össze ez alkalommal a magyar szivek, amely nem csupán Léva, városának falai között szolgálta a magyar dalkulturát, hanem édes magyar nyelvünkön szárnyaló énekével az egész országrész magyarságának lelkében erősítette a nemzeti érzést. Ezután az Országos Magyar Tanitói Dalárda kiküldötte, Beluch Imre barsendrédi igazgató- tanitó meleg testvéri szeretettől áthatott üdvözlő beszédében azt hangoztatta, hogy a Szlo- venszkói Magyar Tanitói Dalárda ugyanazon talajon nőtt ki, ahol a Lévai Dalárda, mind a kettőnek életadója egy: Heckniann István, a Lévai Dalárda karnagya. Beszéde után a lobogóra föl kötötte a Magyar Tanitói Dalárda által küldött szalagot. Simkó Károly polgármester Léva város összlakossága nevében először szlovák-, majd magyarnyelvű beszédben köszöntötte a jubiláns dalárdát, majd sorban Fiilöp Zsiguliond a Komáromi Dalárda, Balázs László á, Komáromi Egyetértés Munkás Dalárda, Staudt Ferenc az Érsekújvár! Iparos Dalegylet nevében mondottak szívbe markoló szépségű beszédeket. Az Érsekújvár! Iparos Dalegyiet szalagját is föl- kötötté a Lévai Dalárda uj lobogójára, a, Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar részéről Kincs Tzidor elnök, a Komáromi Róm. Kát. Énekkar uevében Langschadl Lajos mondottak mély- hatású beszédeket, majd a. lévai egyesületek különböző üdvözlései kerültek sorra. A díszközgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a betegágyon'fekvő Grimm György elnöknek, majd Kosztolányi Tetván diszelnök üdvözlő beszédet intézett Heekmann Istvánhoz, aki a Dalárdát uj életre keltette és átnyújtotta neki az egyesület ajándékát, egy díszes ezüst- plakettet és egy ezüstérmet. A díszközgyűlés további folyamán a tiz évnél idősebb tagok között díszoklevelet osztottak ki és az uj lobogóba 178 zászlószöget vertek be. A díszközgyűlés után a, lévai magyar társadalom szine-java közekédre jött, össze a Vigadóban. Itt számos föl köszöntő hangzott, el, amelyek folyamán kidomborították, hogy a magyar dalnak átfogó ereje társadalmi és felekezeti fcülönbeég nélkül minden embert öss»« tód kapcsolná, amint a mai ünnepély ezt olyan fényesen bebizonyította. Este nagysikerű hangverseny volt a Városi Színházban. Ez a lévai dalosünnep fényes sikerével előre- vetett fényszórója a Péter-Pál előtti vasárnapra készülő ezlovenszkói lévai magyar dalos versenynek, amely bizonyára hasonló érzésekben fogja ősezeforraeztani Nyugatszlovenszé magyar társadalmát. (*) A „Harapás férf‘ kassal bemutató előadása. Kassai szerkesztőségtünk jelenti! Ernőd Tamás, Török Rezső és Komjáthy Károly, több nagysikerű darab szerzői együttesen Írtak egy operettet, amely „A harapós fórj“ címmel a Fővárosi Operettszinházbam került színre jelentős sikerrel. Bizonyítéka ennek, hogy több mint félszáz előadást ért meg a darab Budapesten, pedig a kényes Ízlésű budapesti közönség nem szégyelte volna magát, hogy ítéletet mondjon a darab fölött, ha az történetesen olyan nagyon rossz lett volna. Ennek ellenére az történt, hogy a kassai bemutatón olyan nagyot bukott a „Harapós férj", amilyen bukásra még ebben a szezonban is kevés példát láttunk. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha a kassai publikum hozzáértőbb volna a budapesti közönségnél, hanem azt, hogy a legjobb darabnak is nyakát szegheti a rossz előadás. Kassán az történt, hogy a rossz előadásban, a felületes, hibás rendezésben elsikkadtak a darab értékel, úgy hogy a közönség egyrésze elaludt, egyrésze pedig bosszúsan hagyta ott az előadást. Ennek pedig egyedül Szántó Jenő rendező az oka. A darab meséje nem nagy igényű, ezért a szerzők az ellentétes jellemek helyes kidomboritására helyezték a íősulyt, amit több aprók, de ugyanolyan fontos nüánsszal a rendezőnek és a szereplőknek kell belevinniök az előadásba. Ez volt a titka a budapesti sikernek és ez az oka annak, hogy nálunk a közönség aludt és bosz- szankodott a bemutatón, mert a szereplők legtöbbje az ellenkezőjét csinálta annak, amit kellett volna. Cilikét, az egyszerű falusi leányt, Molnár Aranka játszotta, helyesebben: csak játszotta volna, ha szerepe helyett nem egy dámát hozott volna a színpadra. így a második felvonásban például, menyasszonyi ruhájában, inkább hasonlított Dolly Jancsihoz, mint egy egyszerű, igénytelen falusi leányhoz. A címszerepben Jeney János sem volt elég darabos ahhoz, hogy kellően meg tudta volna okolni a legtöbb jelenet értelmét. Némefhy Zoltán Borzsák tisz- teletes ura hol merev, hol meg, mint a második felvonás táncjelenetében, hihetetlen volt, csak az nem volt, aminek lennie kellett volna: egyszerű, csupasziv, falusi kálvinista pap. Az előadás egyetlen helyes, épkézláb figuráját a tehetséges Várady Pál csinálta a fűzfapoéta szerepéből s tisztán csak őneki köszönhető, ha a közönség helyenként nevetett és tapsolt egyes jeleneteknek. Ugyancsak közeljárt a he’lyes elképzeléshez Fenyő Klári alakítása a földbirtokos elvált feleségének szerepében és jő volt a Farkas Pali öreg szolgája is. A többi szereplők vagy félrerajzolt figurákat, vagy semmitmondó igénytelenséget hoztak ki szerepeikből s ezért említést -sem érdemelnek. Úgy tudjuk, hogy pénteken a vendégszereplő Dayka Margit játsza a Ciliké szerepét. Szeretnek, ha a vendégmiüvésznő a darab s az egyes alakok helyes átrendezésével itt is megmutatná a budapesti siker nyitját, melynek a Ciliké szerepében éppen ő volt egyik fő részese. (—béri.) (*) „Well'snek fogalma sincs, hogyan kell egy regényt megimi“ — mondotta Arnoíd Bennett. Londonból jelentük: Wildaim Gerbairdi a „SaJtunday Re- víew“-ben vissz aemiiékezéseket közöl ArmoM Benne ttről, a nemrég elhunyt regényíróról. Egyszer megkérdezte Bennettet, hogy Oviit fart nagyobbnak, H. G. Webset, vagy saját magáit? Bennett rövid gondolkodás után így fellelt: „Wells hasonlíthatatlanul nagyobb elme, de én — és itt rövid tűnődés után kiilssé akadozva folytatta: — de én jobb regényíró vagyok. WeMenek fogalma sincs, hogyan üaeil egy regényt miegirní.“ Bennet. büszkén mutogatta párszor barátainak regényei kéziratát, melyeken soha törlés vagy javítás legcsekélyebb nyoma s em lá tszott. Vallani ennyinek címlapjára ezt a megjegyzést irta: „első és utolsó kézirat". Midőn kérdezték tőle, hogy az ihlet izgalmában, nem érzi-e néha szükségét a javításnak, Bennet kíse-é gúnyos mosolilyal válaszolta: „Elsőrendű művész sohasem lehet izgatott.'* (•) Értékes miiemlékeket találtak Olaszország bán. Rómából jefliemtik: A Oavour-iér kövezés- munkálatai közben a munkások csákánya Nápoly ógörög város faflázatánafc romijaira bukkant. A falazat hatalmas, tömör kőbiokkokból állott. Most megkísértik a régi falazatnak felszínre hozásét Bresciábam, a Palazzo Rrolett óiban igen jó kanban levő freskóra -bukkannak, amely a Madonnát ábrázolja a bambinővail. A műtörténészek megállapítása szerint a freskó a tizennegyedik századból származik és rendkívül értékes. Nápolyi jelen 'lés szerint a cimilei katakombákban a fő'dtömegek alól egy ősrégi Márkus-keresztet ástak ki, amely az archeológusok véleménye szerint egyike Konstantin három híres keresztjének. A 65 centiméter hosszúságú kereszt első részén a MegfesziieU festett aflakja tótiható, jobbján János apostol képe és a felső végen Szent Márk evangélista képe. A leereszt hálszó részén a feltámadás jelenete vwn megörökít ve, azonkívül Lukács és Máté evangélista képe van rajta. SziUHÁzKönőrv-KobTURA.. Az egész szlovenszkói magyar daíkultura ünnepe volt a Lévai Dalárda pünkösdi jubileuma 8
