Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-22 / 116. (2633.) szám

Mai tiinunh D2 olcfa! 2^ Mai Hámunk 12 o!cfa? Előfizetés) árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 KC; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2, —Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő­DZURANY1 LAS.no FOmÁGi GÉZA Szerkesztőség: Prágán. Panskö ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága U- Panská ollce 12. III. emelet. Telefonj 34184. SŰROÖNVCIMt HÍRLAP. PRflHfl Az oroszok Genfien Genfinek ez alkalommal tikiból megvolt a szenzációja és őzt a szenzációt megint Litvi- mov, a szovjet külügyi népbiztosa szolgáltat­ta az Európa-ibizottiság hétfői üléséin elmon­dott beszédjével és megtett javaslatával. Az oroszok eddig követett genfi politikájával ezeimíbeni Litvinofv állásfoglalása teljes fordu­latot jelent. Az előzmények után a beavatat- fainoknak ez a váratlan fordulat igen meg­lepő szilében tűnhetik fel. Az Európa-bizott- ság ülésezése előtt ugyanis az orosz hivata­los sajtó nagyon lesújtó kritikákat mondott az Európa-bizottság munkájáról, Briiaud ter­veiről és a kapitalista hatalmak azon törek­véséiről, hbigy Európa gazdasági egyensúlyát helyreállítsák. Szinte hivatalosan kifejezték azt. .a határozott álláspontot is a szovjet lap­jai, hogy Oroszország ezen a komédián nem hajlandó résztvenni és így annál váratla- nabbull történt a szovjet delegációjának meg­jelenése és Litrvmov nagy beszéde Ennek a beszédnek két érdekes momen­tuma van, egy pozitív irányú és egy negatív irányú. A negatív irányú talán még jelentő­sebb, mint a pozitiv. Litvinov fejtegetései­ből ugyanis az tűnik ki, hogy a szovjet — legalább Európa fórumán és legalább üs a látszat kedvéért — feladta eddigi felfogását a világtfo-nradalom győzelmiéről, a kontinen­tális Európa fokozatos forradaimositásáról, ami eddig a szovjet külpolitikájának lénye­ge volt. Természetesen nem azt jelenti Lit­yin ov nyilatkozata, mintha a szolét beszün­tetné a külföldi államokban űzött propagan­damunkáját, de mindenesetre érdekes az a kijelentése, hogy a szovjet hivatalos pro­gramjában nincs olyan terv, amely a világ gazdasági rendjét fel akarná borítani és el­ismeri azt is, hogy lehetséges a kapitalista államok és a szovjet között a gazdasági meg­egyezés, amelyet az egyenlő táboru felek kötnek meg. Ezzel kapcsolatban érdekes Litviinovmak az a megállapítása is, amely az oiroísiz dumpinget 'uj megvilágításiba kívánja helyeczná. Tudvalévő, hogy az orosz ötéves gazdasági tervnek, a pjetyiletkának harmadik eszten­dejében vagyunk. Kétségtelen, hogy a mo­dern kornak leghatalmasabb gazdasági ter­vezete az, amely arra irányul, hogy az orosz termelléist az előző állapotokhoz ké­pest öt óven belül száz százalékkal fokozza. Az elért eredmények az előirányzatnak min­denben megfelelnek. Az orosz gazdasági 'élet különösen ipari téren hatalmasan tört előre. Az orosz tervet a kapitalista nemzet- gazdászok általában úgy ítélték meg, mint a kapitalista gazdasági rend ellen intézett tá­madást, amely a dumping eszköizével hallat­lanul olcsó áruval akarja elárasztani a nyu­gati piacokat és ilyen mértékben még job­ban meg akarja nehezítemi a nyugateurópai államok termelését és még jobban meg akarja zavarni az amugyis válsággal küzdő gazdasági rendet, hogy ezzel végeredmény­ben a nyugati, iparosállamok forradalmosi- tását mozdítsa elő. Litvinov beszéde ezzel a felfogással igyek­szik eziembehelyezkedmi, amikor az orosz diulrnpinget védelmébe veszi, a vádat meg­fordít ja és a dumpinget úgy állítja be, mint­ha az nem támadás volna a nyugati államok ellen, hanem egyenesen Európának nyújtott segítség. Nagyon különös ez a beállítás, ba meggondoljuk, hogy az orosz ipari árucik­kek, amelyek a nyugati piacon megjelentek, olyan árnak, hogy azokkal a nyugati terme­lés cikkei nem tudnak versenyezni De a dumpimggel kapcsolatban Litvinov mindjárt pozitív ajánlatot tesz, azt javasolja ugyanis, lassú munka Canffban Sriand nem utazik el — A döntőbíráskodás elvének általános elfogadása — Ausztria nem akar Franciaország gyarmatává válni — Genf, május 21. A népszövetségi tanács ma délelőtti ülésén Henderson angol kül­ügyminiszter bejelentette, hogy az angol kormány megadta beleegyezését ahhoz, hogy a jövő évi lefegyverzési konferencia elnöki tisztét elfogadja. A tárgysorozaton ma a népszövetségben elfogadott konvenciók ratifikálásának kér­dése szerepel. Grandi olasz külügyminisz­ter felolvasta jelentését, majd Henderson kijelentette, hogy az angol kormány ratifi­kálja a népszövetség úgynevezett főszerző­déseit, amelyek a jogi és a politikai kérdé­sek terén bevezetendő általános döntőbí­ráskodásra vonatkoznak. Briand rámuta­tott arra, hogy a francia kormány ezt a rati­fikálást már hetekkel ezelőtt elvégezte. Grandi rámutatott Henderson és Briand bejelentéseinek nagy jelentőségére és ki­jelentette, hogy néhány hét múlva Olaszor­szág is ratifikálja a főszerződéseket. India delegátusai Sir Erik Drumond főtitkárnak kelleti ünnepélyességgel átadták a hindu kormány ratifikálási okiratát, majd Curtius dr. tanácselnöki minőségében vázolta a történt bejelentések nagy jelentőségét. Vé­leménye szerint a döntőbíráskodás az a pillér, amelyre a népszövetség egész mun­kája felépül. Sriand marad Genf, május 21. A Briand elutazásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. A francia külügyminiszter a tanácsülésszak befejezéséig, azaz szombat délig, Genfiben marad és holnap egész nap résztvesz a tár­gyalásokon. Ma Briand meglátogatja Curtius német külügyminisztert. Osztrák politikai tüntetés Genf, május 21. A tegnapi nap nagy szen­zációja Ausztria állásfoglalása volt a francia tervhez. Az európai-bizottság tegnapi ülésén sorra tárgyalták a nagy francia terv egyes cikkelyeit, s amikor a harmadik bekezdéshez érkeztek, amely Ausztria megsegítéséről szól, Schiller dr. osztályfőnök, aki Ausztriát az Európa-bizottság albizottságában képviseli, általános elképedésre arra kérte az albizott­ságot, hogy mellőzze ennek a javaslatnak a tárgyalását. Kívánságának az albizottság ele­get tett s igy a harmadik pont vitája elma­radt. A konferencia köreiben a franciá segít­ség visszautasításában Ausztria politikai tün­tetését látják. Ausztria nem akar a francia politika függvényévé válni. A bécsi kormány jól látja, hogy a francia ajánlat mögött tu­lajdonképpen az ellenőrzés megszigorítása rejtőzik és egy uj főibiztos kinevezése is szó­ba kerül. A francia és a franciabarát delegá­ciókat Ausztria magatartása rendkívül kelle­metlenül érintette, mert általában .a német politika befolyását látják benne. Anglia és Olaszország Schüler bejelentését formális ügynek tekinti. Curtius bukik! Berlin, május 21. A genfi' tanácsüléssel kapcsolatban német jobboldali körök rend­kívül hevesen megtámadták Guríitis kül­ügyminisztert, akit azzal vádolnak, hogy el­Prága, május 21. A szlovenszkói és ruszin­szkói református egyház egyetemes konventjá- nek elnöksége: Balogh Elemér püspök, Szilassy Béla dr. főgond^ok, szenátor, Béla és Péter Mihály püspökök a prágai Iskolaügyi mi­nisztériumban május 20-án és 21-én tárgyaláso­kat folytattak, amelyeknek eredményeként megállapítható, hogy a kormányzat szakférfiúi a fölmerült kérdéseket jóindulattal és megér­téssel kezelik. így az 1919—-20. évi kongrua ügyét, valamint az állami költségvetésben év- ről-évre fölvett, de teljes egészében ki nem utalt egyházközigazgatási s egyéb államsegé­lyek ügyében az egyház álláspontjának jogo­sultságát elismerik. A lelkészek által a saját egyházi nyugdíjintézetbe fizetendő évi 180 ko­rona járulékot a második lusztruniban a kon- gruabevallási iveiméi levonásba hozandónak nyilvánították. A lelkészek saját használatá­Páris, május 21. Doumer, a francia köz­társaság uj elnöke, juníus 13-án átveszi hi­vatalát és augusztus 14-én meglátogatja szü­lővárosát, Aurillac községet. Első hivatalos látogatása tehát szülővárosába vezet. A radikális párt vezetőségének ülésén Da- ladier pártelnök beszédet mondott, amelyben tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy Briand bukásáért őt terheli a felelősség. Briandra 400 szavazat, esett, ebből 300-at- a kamara és szá­zat a szenátus tagjai adtak le. A baloldal párt­jai a kamarában összesen 300 mandátumot egyesítenek, azaz a baloldal zártan Briand mel­lett foglalt állást. A külügyminiszter bukását a középpártok bizonytalansága okozta és León Blum, aki tulheves propagandát fejtett ki Briand mel­lett. Daladier szerint Doumer derék köztársasági párti politikus, aki annakidején a Rühr-meg- szállás ellen szavazott. árulta a német érdekeket, A Deutsche AI1- gemeine Zeitung tegnap Curtius azonnali lemondását követelte, mert a külüfyminisz- ter a genfi komédiában lehetetlen szerepet játszott. Ugyanakkor a Sáp hangulatot akar kelteni amellett, hogy Németország kilép­jen a népszövetségből. A heves támadás más lapokban is visszhangot keltett és Hu­gié nberg egy-két orgánuma Briining korma nyának közeli bukását jósolja. bán lévő javadalmi földeknek haszonértékére nézve a kongruabevallásban a kataszteri tiszta jövedelem tízszerese, bérlet esetén a bérösszeg az Irányadó. E tekintetben folvilágositásokat a püspöki hivatalok adnak. Azok a lelkészeit, akik állampolgárság hiánya miatt kongruát nem kapnak, állampolgárságért benyújtandó kérvényüket a kongruatörvény 1928. évi vég­rehajtási utasításának 13-ik §-ában körüliét két mód figyelembevételével készítsék el s ad­ják be és ennek megtörténte után kongruájit- kat visszamenőleg is meg fogják kapni. Az egyházi vezetőség a minisztériummal a íanitó- képezde ügyében is tárgyalt s ebben a fontos kérdésben rövidesen intézkedés történik, A mi­nisztérium fölhívja Ruszinszkó kormányzósá­gát, hogy az esperesi hivatalokkal az érintke­zést szüntesse be s ezután azt a református püspöki hivatallal vegye föl. Herriot ugyancsak igyekezett bebizonyítani, hogy Briand bukásáért nem terheli felelősség. A bécsi szerződés ellen irányuló beszédeit Briand és Paul Boncour is helyeselte. Briand bukásáért egyedül Németországot terheli a fe­lelősség, mert a vámunió tervének kipattaná­sával diszkreditálta az egész világ pacifistáit. E két védekezés ellenére Bergerie képviselő mégis megtámadta a radikális párt vezéreit, mert politikájukkal lehetetlenné tették Briand megválasztását. Doumer nem nevezhető baloldali politikusnak, mert annakidején 20 képviselőtársával együtt Cai-llaux azonnali kivégzése mellett szavazott. Herriot külpolitikai vallomásai pedig — sze­rinte — egy újabb háborút idéznek elő. A ra­dikális párt Bergerie felszólalása ellenére -bi­zalmát szavazott Daladiernek és Herriot nak és egyúttal kifejezte csodálatát és háláját Briand- nak nagyszerű genfi munkájáért. A református egyház konventi elnökségének eredményes tárgya­lásai az tskolaügyi minisztériummal Kit terhel a felelőnél Briand huieásáérf? 3 hogy az európai államok gazdasági téren is kössenek nőm aggression paktumokat, aimi a dumpinget egyszer s mindenkorra lehetet- íeumé tenné. Természetesein nem lehet tudni a-z ügyes szovjeté ip lom a tán ak hátsó gondolatait. Az bizonyos, hogy Litvinov a non aggressioms paktum tervét, éppen úgy ügyes sakkhuzás- nak használta fel az Európa-bizottságbau, mint ahogy a lefegyverzési bizottságban az egyszerre végrehajtandó általános lefegyver­zés tervével állott elő. Az az állaim, amely­nek Franciaország mellett legnagyobb fegy­verben álló hadserege van, lép fel a genfi fórumom az általános lefegyverzés érdeké­ben és az az állam, amely a legnagyobb mértékben űzi a dumpinget, indítványozza ennek a tisztesség telem üzletnek megszünte­tését: ez mindeme sebre paradoxként hang­zik. Litvinov hátsó gondolatainak rugóját ta­lán abban találhatjuk meg, hogy a szovjet- diplomata meg akarja nyerni Franciaország jóindulatát, amely eddig gazdasági téren is j a legnagyobb elzárkózást tanúsította a szov­jettel szemben és francia hitelt akar biztosi- tani Szovjet Oroszországnak, amelynek igen nagy mértékben van szüksége külföldi hite­lekre. Mindenesetre Litvinov felszólalása a szovjetnek azt a szándékát látszik mutatni, mintha be akarna kapcsolódni Európa gaz­dasági éllettébe és ez a jövő fejlődés szem­pontjából hihetetlen lehetőségeket nyújtana, ha meggondoljuk, hogy a szovjetnek eddig elzárt piaca 160 millió fogyasztót jelent. Az ilyen orosz iniciativa talán uj irányt hozna Európa gazdasági politikájába, amelynek fejleményeit érthető érdeklődéssel várhat­nék. De vájjon ki tudja, hogy mik a szovjet­nek mostani fellépésével igazi céljai?...

Next

/
Thumbnails
Contents