Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-20 / 114. (2631.) szám
Mai szántunk US otctal ^■fcNLlíJr"v Mai szántunk Í8 eWal X ^ lU ^263l) SZám 5 **er—a Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76* havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KŐ. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-vai több Egyes szám ára 1*20 Kő, vasárnap 2* —Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZU&ANYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Préga n, Panská ulice 12. 1U emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága UL Panská ulice 17. Hl emelet Telefon: 34184 SÖRQÖfiYCIM: HÍRLAP. PRAHH hl igazság győzelme A legújabb pápai enciklika, amelyet XI. Pius a Retruim miovainum negyvenedik é\v- foirdnllája atkaLmából kibocsátott, a legtalálóbban jellemzi korunknak szociális és' gazdasági képét és megmutatja a keresztény etika alapján a vá'llságból kivezető egyediül! utat. Ha meggóndo ltjuk, hogy a zsákuccáJb-a tévedt emberiség ma inkább, mint bármi más korban, nemcsak vallási és erkölcsi, hanem gazdasági és szociális tekintetben is, nem tud. eligazodni, úgy a Péter katedrájáról elhangzott. szózatot valóságos felszabadító ki álfákként kell üdvözölnünk, amely igazán a tizenkettedik órában hangzott el és fel kell ráznia a világ sorsát intéző gazdasága, pénzügyi és politikai hatalmasságok szuny- nyadó leikiisimeretét. A Quadiragesiino anno enciklifcán. éppen úgy, mint a Rerum novarum-on, vörös fonálként húzódik végig a szociális igazságosság hangoztatása. A katolikus társadalom- és gazdaságtan', amely a Rerum nőivarúmon épült fel, szintién a szociális igazságot tette alapelviéivé, XI. Pius most megerösitette ezt a fundamentumot. Rögtön felmerül az a kérdés: Mit ért a pápa a szociális igazságon? Elsősorban annak a megállapítása a fontos, hogy az uj emciklika aláhúzza az egyháznak 'a tulajdonról hirdetett tanítását. A pápa kifejezetten az egyház s az egyház fejének jógáivá és kötelességévé teszi a szociális kérdésekbe való bsavatkozást, persze nem a technikai részbe vagy a pusztán földi vonatkozású dolgokba, hanem annyiban, amennyibein a szociális kérdések az erkölcsre és az evangéliumira vonatkoznak és jneg- állapitija a tulajdon kettős, tudniillik individuális és társadalmi jellegét s egyúttal úgy az önző individualizmust, mint a kollektivizmust vésztkozó tévedésnek bélyegzi meg. Az enciklika továbbá megállapítja, hogy az egész gazdasági rend ujjból való rendezése elkér hihetetlen, az irányelvnek a társadalmi iigazságosságnak kell lennie olyan formában, hogy a tőke és a munka közös Jövedelmiét igazságosan osszák meg. Az a visszásság, amely ezen a téren mutatkozik, ellenemond az igazságosságnak a a társadalmi válságoknak az okozója. A gazdasági1 élet uj rendjének a proletárságot ki kell emelőié a proletáTáorsból, meg kell adni a vagyontalan bérmunkás osztálynak azt a lehetőséget, hogy fokozatosan a tisztes jóllét állapotába kerüljön. Ezt a célt csupán igazságos és megfelelő bér rendiszer útiján, lehet eléírni. Dignus est openar.ius mércédé sua. Ha a gazdasági életet az igazságosság alapján rendezik, úgy szükségéé, hogy a munka értékelésében az emberi1 m'éUóság újból jogaihoz jusson. A munkát nem lehet egyenértékűnek minősíteni valamely tetszőleges áruval. Ezen az alapon Ítéli el a pápa a kommunizmust s a materialista szocializmust, amely nem ismeri el a nagyot, szén tét és halhatatlant az emberiben, hanem a természetnek s. ösztöneinek rabszolgájává alja- sitja. A keresztény erkölcsi alapon álló politikának céljait ,az enciklika világosan kitűzi és irányát megszabja. Ezen az alapon kell világszerte küzdeniük azoknak a politikai csoportoknak, amelyek az evangélium alapján államaik. Az igazságosság ípiedesztálra emelése a mi belpolitikai viszonyainkban elsősorban igazolja az autonomista törekvéseket és. lesújtó Ítéletet mond a centralista törekvések felett. Mert bizonyos az, hogy az emcikliká- han hangoztatott etikai elvek általános érGenf, május 19. A népszövetségi tanács ma délelőtti ülésén a vámunió vitája a várakozás ellenére újra heves formákat öltött, (alán hevesebbeket, mint tegnap. A helyzetet Marinkovies jugoszláv külügyminiszter közbelépése mérgesítette el, aki rendkívül éles fordulatokkal állást foglalt Curtius német külügyminiszter tegnapi beszédével szemben és még a háboruelőtti eseményeket is belevonta a vitába. Ez a váratlan támadás természetesen arra kényszeritette a német külügyminisztert, hogy erélyesen visz- szautasítsa a vádakat, Curtius felszólalása viszont Briandnak adott okot arra, hogy újra beavatkozzék, A mai vitát Benes dr. csehszlovák külügyminiszter be.,t ide nyitotta meg. Ez a nyilatkozat aligha adott volna okot a további heves eszmecserére, mert Benes beszédének bevezetésében megemlékezett ugyan arról a hagy nyugtalanságról, amelyet az osztrák—német jegyzőkönyv közlése Csehszlovákiában és más országokban keltett és rámutatott a vámuniós tervek politikai jelentőségére, mindazonáltal később jóformán kizárólag jogi és gazdasági kérdésekkel foglalkozott s így nem zavarta az atmoszférát. Benes elmondotta, hogy a közlés után az érdekelt európai államok azonnal érintkezésbe léptek egymással, bogy a konfliktust elkerüljék. Benes megköszöni Hendersomiak kezdeményezését s határozottan egyetért vele abban, hogy a kétségtelenül meglévő gazdasági és politikai nehézségek ellenére a tanács a jelen pillanatban a kérdésnek csupán jogi oldalával foglalkozhat, ámbár az is bizonyos, hogy a három nagy problémát: a gazdaságit, a politikait és a jogit a német—osztrák vámunió ügyében lehetetlen elválasztani egymástól. A csehszlovák külügyminiszter véleménye szerint a bécsi jegyzőkönyv alapelvei nem egyeznek meg Ausztria St.-Germainban és az 1922-iki jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeivel. A vámunió könnyen megsértheti egy állam függetlenségét, különösen, ha egy nagy és egy kis állam között jön létre. Benes kirándult a nemzetközi jog terrénumára is, amennyiben vázolta, hogy a nemzetközi jog megalapozása, azaz a XVII. század óta, az európai népek mozgásszabadságát általánosságban mindig korlátozta valami. Az érvényben lévő szerződések Ausztria mozgási szabadságát különböző okoknál fogva még jobban korlátozták. A helyzet ma olyan, hogy a vámunió Európát könnyen két ellenséges táborra oszthatja. Ebben a helyzetben viszont az uj vámháboru és még más, veszedelmesebb konfliktusok elkerülhetetlenné válnának. Csehszlovákiát a német—osztrák vámunió realizálása rendkívül súlyosan érintené nemcsak politikailag, hanem elsősorban gazdaságilag. A német- országi csehszlovák bevitel nagy részét az osztrák áruk pótolnák és a csehszlovák külkereskedelem tranzitóforgalma, különösen Amerika felé, szintén nagy károkat szenvedne. Éppen ezért legelőször a kérdés jogi részét keli tisztázni, de a népszövetség nem zárkózhatik el az vényiüefc s nemcsak egyes magáuvállalatok- na, Rámám osztályokra, népekre, nemzetekre és országokra ie vonatkoznak. Szloivensz- kó ipari leépítése, kereső osztályoknak pau- peirizáilt tömegekké valló züllése volt a centralista kormánypolitika eddigi „eredménye", világos, Rogy a tegkiáttőblb ellen tétben áll a Qmad.ragesiimo annoban hangoztatott etikai elvivel, amely éppen a. dolgozó osztálynak a proletársorsRól való kiemelését egyéb fölmerülő problémák tisztázása elől sem. Politikai szempontból a tanács csak a hágai vélemény beérkezése után vizsgálhatja fölül a kérdést és Benes reméli, hogy akkori döntése nemcsak Csehszlovákia érdekeinek, hanem az európai békének és az európai államok lojális együttműködésének is javára válik. Gazdasági szempontból már most könnyen megtalálható a megoldás. Az egyéb megoldásokat pedig hamarosan meg kell találni. Egy váratlan hátbatámadás Benes beszéde után általános meglepetésre Marinkovies jugoszláv külügyminiszter kért szót aki a német külügyminiszter tegnapi beszédére utalva, ellentmondott Curtiusnak abban, hogy Genfben nem szabad a német—osztrák vámunió politikai részét vita tárgyává tenni. Kétségtelenül gazdasági problémáról van szó, de e gazdasági problémának politikai olkésztette a német külügyminisztert, Rogy azonnal közbelépjen és beszédének első mondataiban megállapítsa, hogy jelenleg nem Németország, hanem Ausztria nemzetközi kötelezettségeiről van szó. — Nem lovagolok a paragrafusokon — mondotta a német külügyminiszter — és tudom, hogy az élet valódi ereje a formák mögött van. Ennek következtében magától értetődő, hogy a genfi jegyzőkönyv inter- pretárásánál is a lényeget s nem a formákat kéül tekinteni. Mindenesetre azonban a hágai bírákra kell bíznunk azt, hogy döntsenek. Minden nemzetközi kötelezettség előtt az államok egyenrangúságának tétele szerepel. Éppen ezért egy állam függetlenségét restrinktiv módon szabad csali értefó- miezini. Ami nincs határozottan megtiltva, az meg van engedve. Curtius beszédének további folyamán megállapította, hogy senki sem vonhatja kétségbe Németország és Ausztria bejelentéseinek komolyságát. A vámunió semmiesetre sem érinti Ausztria függetlenségét és éppen a történelmi példák bizonyítják, hogy az ilyes fajta megoldás lehetséges. Ha a hágai bíróság megállapítja, hogy Ausz- ria nem vétett kötelezettségei ellen, akkor nem szabad megengedni, hogy Géniben mindig olyan hangok hangozzanak el, amelyek Németországot a béke megbontásával vádolják. Curtius nem gondol arra, hogy presztízs-politikát kövessen, de semmi sem ad okot arra, hogy Németországot a népitlüzi ki a szociális és gazdasági politika feladatául. Ebiben a politikai és egyúttal mélységesen etiikai kérdésiben nincs is eltérés Szlovensfflkó autonomisíta pártjai között. Ám egy pontban' tovább kell menni, mert az élet s >a keresztény etika nem tiüri el a féligazságokat, vagyis az igazságnak az élet minden vonatkozásában érvényesülnie kell. Érvényesülnie kell a nemzeti politika terén ís. Az igazságosság elve nem tűri meg a küdala is lehet s így automatikusan politikai problémává válik. Minden olyan tett, amely megzavarhatja a békét, Marinkovies szerint a tanács kompetenciájába tartozik, s a vámunió ilyen. Ez elvitathatatlan. A népszövetségi tanácsnak joga van a politikai kérdésekkel fog Ialkozni. Egyetlen állam, de különösen egyetlen nagy állam sem gátolhatja ezt meg. Marinkovies hangja egyre élesebbé válik s beszéde folyamán utal a háboruelőtti eseményekre is, ahol az „egyik állam“ visszautasította a bágai nemzetközi döntőbíróság intervencióját és a kitört konfliktus eliminálására szolgáló egyéb kísérleteket. *Egy állam és a népszövetség között szó sem lehet presztízskérdésekről. Marinkovies véleménye szerint általánosságban nem a kis, hanem a nagy államok azok, amelyek a békét megzavarják, óvakodni kell attól, hogy az a kérdés, amely jelenleg a tanács előtt van, precedenssé váljék, amelyre később bárki hivatkozhat. szövetségen kiviil álló nagyhatalmi politikával vádolják. Curtius rendkívül sajnálja, hogy ez a vád elhangzott, sőt háború előtti eseményekre is utalás történt, holott a múltat békében kellene hagyni. Az uj nemzetközi rend, amelybe az államok beilleszkedtek, törekvést jellent egy európai szolidaritás és a nemzetgazdaságok állandó kiegyenlítődése felé. Németország tudja, hogy a vámuniós tervekkel ennek a szolidaritásnak szolgálatában állott. Törekvését bebizonyította azzal, hogy felszólította az államokat az unióba való belépésre. A birodalom és Ausztria a nemzeti igények kielégítése mellett minden tekintetben be akar illeszkedni az európai kiegyezés politikájába. Az esetleg keletkező más blokkok is figyelembe vehetik az általános európai szolidaritást és igy a regionális öszefogások- ból olyan rendszer keletkezhetik, amely könnyen páneurópai megoldáshoz vezethet. Németország kezdeményezéseit a gazdasági szükség determinálta és Curtius kénytelen visszautasítani minden olyan vádat, amely más inditóokokat tulajdonit a berlini, illetve a bécsi kormánynak. A két germán ország minden tekintetben az európai rend híve és távolesik tőle a béke megzavarásának gondolata. Éppen ezért tiltakozik az ellen, hogy egy bírói fórum elé citálják, mintha a békét máris megzavarta volna. Briand a szorongatott jugoszláv segítségére siet A német külügyminiszter éles szavai lönRségt&vést első osztályú és másodosztályú állampolgárok között, hanem mindenki re egyenlő jogokat és kötelességeket mór. Ha az enciklilkábam foglalt elvek érvényesülnének a kormányzatok politikájában, úgy Euirópa ezernyi vérző sebe egyszeriben begyógyulna. Csakhogy ebhez az volna szükséges, hogy Krisztus győzedelmeskedjék Mao- ohiavelliin. Curtius éles ftaugciu felel Marinkowicsitefc Marinkovies beszéde természetesen arra Egyre élesebb hang Genfben Befejeződött a vámunió vitája te ügy Hága síi kerül — Ssms felszólalása — fóariakovlcs isti®" koiatlae kirohanásai Curtius ellen — Henderson mindent jóvá tesz Á népszövetség legforróbb napja
