Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-19 / 113. (2630.) szám

Éles szőcsatára adott alkalmat a pozsonyi közgyűlésen egy uj építkezési szövetkezet telekügye — '.Jigggge^^^gg kormány terjedelmes emlékirata a gazdasági válság megoldására irányuló terviről szél. Az emlékirat szerint sürgős az agrárát lamok ga­bona termékeinek elhelyezése, az ipari álla­mok piacainak biztosítása, a tőkehiány és hitelszerzés problémájának megoldása és Ausztria különleges helyzetének rendezése. Az agrárállamok termékeinek elhelyezésére ajánlja a preferenciái is rendszert abban a formában, hogy a gabonaexportáló államok­nak kedvezményes vámokat biztosítsanak. A francia kormány teljes mértékben ma­gáévá teszi az agrárállamok ügyét. A dunai gabona elhelyezésének megköny- nyitése nem járhat azzal a kedvezménnyel, ihogy Közép- és Keleteurópában fokozzák a termelést s biztosítékokat kell kikötni ebben a tekintetben. Biztosítani kell továbbá, hogy a prémium kizárólag az eladó javára szolgál és nem okozhat zavarokat a vásárlépiacon. Lényegesen megkönnyitené a rendezést, ha az agrárállamok konzorciumszerii közös ala­kulatot létesítenének, amely az ő nevükben köthetne szerződéseket. Terjedelmesen szól ezután a terv az ipari államok elhelyező piacainak válságáról és reméli, hogy amennyiben sikerül ipari szer­ződésekkel megszervezni az európai piacot, ezzel részben lebonthatják a vámfalakat. Ami egyes európai államok hitel nehézségeit illeti, ezeket kölcsönös pénzügyi támogatás részletesen kidolgozott programjával lehetne enyhíteni, Franciaország már régen javasla­tot tett az agrárhitel nemzetközi megszerve­zésére. Franciaország hajlandó bizonyos fentartások mellett elősegíteni a francia piac közreműködését úgy a szoká- sas pénzügyi műveletek, mint a nagy ál- lainkölcsönök között. Szívesen venné, ha ez ügyeket a Népszövet­ségnek egy külön irodája kezelné. Hajlandó nagymértékben közreműködni a kölcsönök elhelyezésében is, feltéve, hogy azok meg­őrzik nemzetközi jellegüket és kész mindent megtenni, hogy a párisi piac nemzetközi jel­legét fokozza és oda a külföldi értékpapíro­kat is bebocsássák. Azoknak az államoknak, amelyek ünnepé­lyes kötelezettséget követeltek Ausztriától gazdasági függetlenségének megvédésére, közre kell működniök Ausztria anyagi hely­zetének előmozdítása körül. Olyan kedvezményeket kell nyújtani Ausz­triának, amaíyek lehetővé teszik az osztrák ipar termékeinek elhelyezését. Be méli, hogy ez meghozza Ausztria számára a kívánt előnyöket. Végeredményben a francia tervezet kél párhuzamos preferenciáiig rendszer kiépíté­sére gondol: az együk az agrárállamok gabo­natermelésének, a másik Ausztria közgazda­ságának javára szolgálna. A francia kormány különös nyomatékkai emeli ki azokat a feltételeket, amelyek mel­lett hajlandó hozzájárulni a legtöbb kedvez­mény általános elvének korlátozásához. A terv megvalósítása szerinte nem jár azzal a kockázattal, hogy Európa népeit egymás el­len állítsa sorompóba. Tiltakozó nagygyűlés Budapesten a revízió mellett Budapest, május 18. (Budapesti szeríkeezilaségiünlk telefon jelentése.) Százezer ember részvételével folyt le vasárnap délelőtt a békeszerződéseik eliten tilta­kozó nagygyűlés. Az impozáns felvonulást több százezer ember nézte végig. Ezzel egyidejűleg Magyarország minden városában és községében tiltakozó gyűlések voltak, ugyszintén Amerikában, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Bulgáriában százezrek tüntet­tek a békerevizió mellett Délelőtt 11. órakor már közel százezer főnyi tömeg hullámzott a Dunaparlon. Innen az előre megjelölt útvonalon tői’!ént a körmenet-szerü felvonulás a Szabadság-térre. A tömeg felvonulása két óráiig tarlóit. Pontban déli egy óraikor Hosvay Gusztáv nyitotta meg a nagygyűlést. Szontágh Tamás, a ma­gyar revíziós liga elnöke, Urmánczy Nándor és Eckhardt Tibor nagy beszédeket mondottak. Ezután Gino Cucchetti olasz delegátus nagyhatású olasz beszédben bejelentette az olasz nemzet rokonérzé­séi. Hangsúlyozta, hogy Mussolini mlndenlkor a re­vízió mellett nyilatkozott és benne megbízhat a ma­gyarság. Fali Endre dr. ezután előterjesztett© azt a határozati javaslatot, ame­lyet a népszövetség illéséhez intéznek. A határozati javaslatot óriási lelkesedéssel a tömeg egyhangúlag fogadta el. A gyűlés ezután távirati­lag üdvözölte Rot.hermere lordot és Mussolinit, majd felolvasták e békeszerződések által sújtott nemzetek és a velük szimpatizáló népek vezető egyéniségek Budapestre küldött üdvözítő táviratait Ezután Bftímov bolgár kiküldött, a macedón nem­zeti komitté elnöke beszélt, aki félmillió menekült macedón nevében emelte fel szavát a békeszerző­dések ellen. Több magyar szónok után a tömeg a Himnusz hangjai melletl oszlott szét, A revíziós ligához befutott táviratok szerint Csi­li ágéban igen nagyarányú gyűlést tartottak a béké­re vízió érdekében és több ^juinlt ezer autó vett részt a tüntető felvonulásban. c Pozsony, május 18. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése). Ma délután 3 órakor Po­zsony város képviselőtestülete Krno polgármes­ter elnöklésével rendes ülést tartott. Nagyobb vitát támasztott egy építkezési szövetkezetnek, amely a keresztónyszocialista párthoz áll közel, ama kérelme, hogy a város a Dornkappel-dülő- ben négy katasztrális holdat négyszögölenként 11 koronáért engedjen át a szövetkezet céljaira, úgy amint ezt a város a másik két bérlő szövet­kezet esetében már megtette. A városi tanács a kérelmet azon az alapon utasította el, hogy a kérdéses négy katasztrális holdnyi terület a régi Lőportoronyhoz közel fekszik és így az építkezés veszélyes lenne- Preisak Ferenc keresztényszo­cialista volt az első felszólaló, aki kérte a tanács elutasító határozatának megváltoztatását. Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő utal arra, hogy a Dornkappel-dülöben kétféle település van, az egyik szociáldemokrata, a má­sik pedig kommunista. Akkor is ott volt a lőpor­torony, amikor e két szövetkezet kérte a tele­pülést. Miért féltik most egyszerre a kolónia- életét a lőportoronytól? Indítványozta, hogy az­zal a feltétellel kapja meg a szövetkezet a kér­déses területet, hogy azon csak akkor építkezhet, amikor a lőportorony elkerül onnan. Chován Rezső kommunista és Schultz Ignác szociáldemokrata felszólalásai után Buzek Ven­cel javasolja, hogy az egész kérdést vegyék le a napirendről. Jabloniczky újabb felszólalása Stockholm, május 18. Az upealad egyebemnek nagy eseménye vau. Az upsalai egyebeim legöregebb diákja, aki az ezüstbilbída méiett méltán tartozott az egyetem uoiikumaii közé, most ite-tetle legutolsó vizsgáit és végre befejezte tanfii'limányaít, amelyek egy teljes életen keresztül tartottak. A 74 éves Axei Hermám Kristófér Baumlbaűh életében valóban meg­testesül az a régi etlv, hogy a jó pap holtig tanul. Mert a világ legöregebb diákja gyermekkora óta a tudományok elsajátítására fordítottba étetek Száíti* 8*omes*tert hallgatott végig szorgalmasan, ott volt minden előadáson, szorgalmasan jegyez­te a professzorok előadásait, az upsalai egyetem leghíresebb tudósainak volt a (hallgatója és az öreg diák mellől mér nagyon sok nagyszerű tudós előadőprofesszor dőlt ki. Ő azon­ban rendületlenül tanult tovább, egész könyvtára­kat olvasóit össze, szorgalmasan ködökválgabott is, csupán a vizsgáival maradt adós. Axel Baumhaohnak volt egy kis vagyonkája és ennek hazadőka tette lehetővé, hogy a kenyérkere- sés gondjaitól megszabadulva, ne azért tanuljon, hogy diplomát, szerezzen, hanem, hogy miiinéi több ismeretet sajátítson el. Végre a 85. szemeszter után, életének 61. évében elég érettnek találta tudását arra, hogy a régi és uj nyelvek tárgyaiból a jelöltek vizsgáját letegye. E vizsga után még tizenhárom esztendő, 26 szemesz­ter telt el szorgalmas munkában, inig érzett ma­gában annyi tudást, hogy a nagy képesítő vizs­gára vállalkozzék. Ezt a vizsgát most állotta ká teljes sikerrel, a Jau- dabur, dicséretes fokozatot kapta és most már ke­zében van az abszolutórium, életéinek hetvemmiegye- dik évében eljutott oda, hová fiatalabb kollégái átlagban nyolc szemeszter befejezésével j útnak el. Az öregnek különös élete Ivei voltak a tudásról és a tenniásról és ezek az elvek idézték elő, hogy korbársai véleményével mitsem törődve, szemesz­tert szemeszter után hallgasson végig és hiányos­nak tartott tudását egyre jobban kiegészítse, miig az végre akálimassá teszi őt a vizsga sikeres kiállá­sára. Az ő felfogása szerint az egyetemeken mostaná­ban szerzett tudás nem kielégítő, mert nyolc félév alatt az ismereteket az einher bensőleg nem te­heti magáévá, csupán felületes, mechanikus tu­bán kijelenti, hogy politikai mellékvágányra te­relték az ügyet. A kommunistáknak és a szociáldemokraták­nak nem lehetnek monopóliumok a köztársa­ságban arra, hogy csak ők létesítsenek épít­kezési szövetkezetei. Mindenkinek joga van ilyet létesíteni és kell, hogy a város ezt támogassa. Háromszáz szegény emberről van szó. akiknek érdeke az. hogy jobb lakáshoz jussanak és így nem lát semmiféle jogi vagy technikai nehézséget, ami a kérdés teljesítését gátolná. Ezután ismét Schultz Ignác szólalt fel. aki szerint Jabloniczky akarja ezt a kérdést poli­tikai vizekre terelni. A keresztényszocialisták- nak. — mondotta — sajnos még mindig na­gyobb befolyásuk van a pozsonyi városházán, mint nekünk. Mi nem akarjuk monopolizálni az egész települési mozgalmat. Chován Rezső: Horthy-kolőniát akarnak. Preisak Ferenc: Most azonban van egy Kun Béla-'kolónia. Jabloniczky: MonoppMzálás az, amit önök csi­nálnak. Nagy zűrzavarban a polgármester elrendeli a szavazást és a közgyűlés 20 szavazattal II szavazat el­lenében úgy dönt, hogy a kérdést leveszi a napirendről. < A zsidó pártok tartózkodtak a szavazástól. Lapzártakor a közgyűlés tart. dúst szerezhet, amely az anyag memorizálásában áll. Aki ilyen módon szerzi ismereteit az még nem jutott el a tudás birodalmába. Az anyagnak benső megemész­tése, teljes feldolgozása szükséges ahhoz, hogy va­laki elmondhassa mágiáról, valóban, tudja az anya­got. Tehát lényegbeli különbség van. egzámen ée egzámen között. Az egyik ugyan megadja a diplo­mát, de a diploma biirtokosámlk nem bófirtotótja a tudást, mag az a vizsga, amelyre hoeacu évek mun­kájával készülnek elő, a tudás birodalmába veeetí A mechanikusan szerzett ismeretekkel minden jó memóriával rendelkező fiatalember elérheti azt, hogy vizsgarefcorder legyen, de az igazi tudáshoz nem elég a jó memória. Amikor mostani vizsgáján vele egykorú professzora egy nagyon régi és na­gyon nehéz latin szöveget adott oda fordítás céljá­ból, az öreg diák fejcsóválva jegyezte meg: — Ez az au tor már nagyon régen volt a kezem­ben, utoljára talán 1878-ban. A fordítás azonban simán ment és a vizsga ösz- szes kérdéseire kitünően felelt meg az öreg diák. Pénze nem volt sok, mert vagyona csak nagyon szerény évjáradiékpt 'biztosított neki. Ezért, Igen takarékosan élt, éppen úgy, mint a többi szegény diáktársa. Nagyon ragaszkodott • a légi diákszoká- o ok hoz. Senkii sem látta másképp, mint téli időben régi, kopott bőrsipkával a fején, nyaranként pedig szintén ősrégi, kemény fiickaikppail. Közmondásos­sá vált régi, hatalmas bőrkiaJocsmiija, amelyet egész éven át, jó időben, rossz időben egyaránt viselt. Ünnepélyes alkalmakkor, egyetemi ünnepségeken, rektori beiktatáskor a hetvenes évek diákviseleté- ben jelent meg, szürke nadrágban, fekete zsakett­ben és nagy, lobogó nyakkendővel. A legutolsó szé­ni észterben speciális stúdiumául az angol sport- kitfejezéeek tanulmányozását választotta és azt ku­tatta, hogy ezek a kifejezések átvitt értelemben hogyan kerültek be az angol parlamenti nyelv- gyakorlatba. Az öreg diák nem szerette, ha cé'lzásoOcait tettek előtte hosszú ideig tartó diákoekodására. Valaki meggratulálta a sikerült vizsga alkalmával, mire az öreg haragosan rárivailt: — Fuj, szégyélje magái! Ezzel sarkon fordult éss magára hagyta a megle­pett gratuMnst. 74 éves korában végre levizsgázott a világ legöregebb diákja Százfiz szemesztert hallgatott végig, amíg vizsgára vállalkozott— A mecha nikus tudással szemben az érett tudásnak volt a fanatikusa a vén diák interparlamentáris keres­kedelmi konferencia Prágában Prága, május 18. Közvetlenül a pünkösdi ün­nepek után a képviselőház üléstermében tartja meg 17-'ik közgyűlését az interparlamentáris kereskedelmi konferencia. E.z az intézmény Anglia allsóiháza kereskedelmi bizottságának kezdeményezésére -létesült 1913-ban és első ülé­sét közvetlenül a világháború előtt Brüsszel­ben tartotta. A konferencia már 1923-ban is Prágában ülésezett. Az ezidei közgyűlésnek programja terjedelmes és különösen a gazda­sági válsággal fog foglalkozni. Az intézmény a prágai közgyűlés előkészítése’ céljából kérdő­iveket küldött szét a vezető gazdasági szerve­zeteknek -a- válság okaira vonatkozólag és -ezen kérdések alapján fog majd a közgyűlés határo­zati javaslatot elfogadni, amelyet, valamennyi kormánynak elküld. Germain Martin párisi egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter a forgó­tőke problémájáról fog referálni. Azonkívül a vasúti- és hajóforgalom ilebonyolitáfának egy­szerűsítését is megvitatják. A konferencia, má­jus 25-től május 29-ig tart és védnökségét el­vállalta a csehszlovák nemzetgyűlés mindkét házának elnöksége, valamint a csehszlovák kormány is. Hegedűs Leránt is Császár Elemér írodsSisi afférja Budapest, május 18. Súlyos irodalmi affér keletkezeit a Petőfi Társaság kebelében a társaság alelnöke, Császár Elemér egyetemi tanár és Hegedűs Lóránt között. Az utóbbi­nak néhány hónappal ezelőtt egy kis színda­rabja jelent meg az egyik napilapban, ame­lyet Császár Elemér magára nézve nagyon sértőinek talált, A színdarab rövid tartalma az, hogy Petőfi Sándor feltámad és az egye­temen vizsgázik a magyar irodalomból, ne­vezetesen Petőfi Sándor költészetét kell ma­gyaráznia. És Petőfi Sándort megbuktatja az egyetemi tanár. Császár Elemér a színdarab egyetemi ta­nárjában magára ismert. Előbb a napilapok hasábjain harcolt egymással Császár Elemér és Hegedűs Lóránt, majd ez az irodalmi harc a Petőfi Társaságot is foglalkoztatta. A Petőfi Társaság tagjainak zárt ülésén felvonultak Császár Elemér hívei s azt követelték, hogy Hegedűs Lóránt ünnepélyesen adjon elégté­telt Császár Elemérnek és színdarabjában levő irodalmi megállapításait vonja vissza. A társaság -szinte meg akarta bélyegezni Hege­dűs Lóránt eljárását « csak a higgadtabb ta­goknak volt köszönhető, hogy ez nem követ­kezett be. Rámutattak ugyanié arra, hogy óriási botrány keletkezhetik az ügyből, ha Hegedűs Lóránt a társaság állásfoglalása kö­vetkeztében kilép a Petőfi Társaságból. A Petőfi Társaság megbízta két tagját Pa- kots Józsefet és Hansány-i Zsoltot, hogy pró­bálják békésen elintézni az affért. Megindul­tak a tárgyalások, amelyek hir szerint azzal végződtek, hogy Hegedűs Lóránt kijelentette: személyében nem akarta bántani Császár Elemért, viiszon-t irodalmi álláspontját nem hajlandó feladni. A Petőfi Társaság legutóbbi zárt ülésén Pékár Gyula, a társaság elnöke ezekután bejelentette, hogy a súlyos affér bé­késen elintéződött. A zárt ülésen sem Csá­szár Elemér, sem Hegedűs Lóránt nem jelen­lek meg. A Petőfi Társaság tagijai most re­mélik, hogy Hegedűs Lóránt kijelentései után Császár Elemér sem folytatja tovább a harcot. Félmillió körönét loptak titokzatos módon es» prágai banktisztviselőtől Prága, május 18. Rejtélyes pénzlopás történt szombaton a prágai ceekkíhiv a talban. Egy nagybanik tisztviselőjétől 100 darab ötezerko- ronás bankjegyet loptak el oly agyafúrt mó­don, hogy a tisztviselő csak akkor vette észre a lopásit, amikor a félmillió koronát át akarta adni a bankiban. A lopást nyilván abban a pil­lanatban követték el, amikor a hivatalnok, aki erősen rövidlátó, kicserélte szemüvegét, amely­nek segítségév el olvas, a másikkal, amelyet az uccán használ. A tisztviselő minden gyanún fölül áll, régi alkalmazottja a banknak s kü­lönben is az intézet szolgájával együtt volt a cseklkhivatalban. 1931 május 19, kedd, — Zogtn király a Bésa-rend nagykereszti t adományozta Magyarország kormányzójának. Budapestről jelentik: Horthy Miklós kormány­zó május 16-án háromnegyed I órakor Pjc- mi:l Dino -albán rendkívüli követet és megha­talmazott minisztert ünnepélyes k illái Iga tu­som fogadta, aki a Zogu király által adomá­nyozott Bésa-rend nagykereszljét nyújtotta át a kormányzónak. A követ kihallgatása után a kíséretében megjelent Tahyr Sihtylla dr. követségi titkárt a kormányzónak bemutatta. A fogadtatás után a kormányzó és felesége az albán követet és titkárát villásreggelin ven­dégül látták. Szombaton déluIán Pjemil Di- uo albán rendkívüli követ és ■meghatalmazott miniszter a hősök emlékkövénél Albánia ne­vében koszorút ehelyezett el.

Next

/
Thumbnails
Contents