Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-19 / 113. (2630.) szám

8991 nrfjfrra 19, kedd. <t^GM-ASAGVJ)JtHTHIiaK 3 BETHLEN: Rövid időn belül rekonstruálódni fog egész Európa gazdasági rendszere A magyar miniszterelnök az ExceSssorban nyilatkozik a világválságról, a vám­unióról és a békés revízióról A Slovensky Denník és a homokba dugott fejek • Prága, május 18. A Sloivemslky Demmiik va* eferiaaipi száma ingerülten reagál cikkünkre, mélyben Prága-elleni pauaiszai't ismertettük és méHiatitük s élénikem bízón ygat ja, hogy ebiben a kérdésben nincs velünk egy fron­ton és habár ugyanazt monidja Prágáról, amit mi, aa özenimte mégisem ugyanaz. El kell routiamiuinlk a P. M. H. komái öröméi — Írja — és flgyólmeatotnünik kiéli arra, hogy „sí duó faciumt időm, non őst idetm“. Az, amit a P. M. H. megalapításától fogva a műd napiig csinál — írja a mniníjsaterelnök pártja inaik Ptrágáival annyira elégedetlen lapja — nem eigyiélb, mint rendiszeires aláásása álla­munk konszolidációjának és önöm minden valódi vagy látszólagos kudarcunk fölött, az­az támogatása mindennek, ama, hogy úgy mondjuk, ,.pour le roi dHIongriie" szolgál, ez nem a köztársaság szolgálata — dörgi Hodza laipja —, hanem idegen érdekek szol­gálata. Ezzel szemben a mi célunk épp el­len, tótes ezzel — moisa hazik tovább a Den- nik — és ha mii az állam konszolidációja ér­dekében Prágának valamiben szemrehá­nyást tettunk, azt azért csináltuk, hogy mu- iásiz'tás ikiöiveitkeztélben ne tör.ténjiók olyasmi, ami az államinak kárt okozhatna. Nagy kü­lönbség van aközött, ha a hibákra jóhlsze- tmüleg mutat rá valaki, ahogy azt mi tettük, vagy hja azokra olyan célzattal mutatnak rá, hogy ez rontson és valaki harmadiknak öröme legyen belőle. Csehszlovák közéle­tünk .szilárd alapokra van feli tét ve, hogy ki­bírhassa az olyan kritikát, mely megerősíté­sét, illetve ama jelenségeik elhárítását je­lenti, melyeik kárt okozhatnának néki. A P. M. H. soha nem éri meg azt, hogy mi le­iünket a homokba dugjuk. Az ilyen strucc­politika miatt pusztult el az osztrák-magyar monarchia és ugyanolyan politikával buk­tak meg a magyarok s igazán rövidlátóik lennénk, ha elfelejtenék azit, ami tizenkét évvel ezelőtt történt — jelenti ki a Sloven- sky Demnák s újból hangoztatja, hogy Szlo­vén szkó igazságos érdekeinek intenzív vé­delmiét tovább fogja folytató, siót szükség esetén figyelmeztetéseiben még élesebb han­got is fog használni, hogy annál biztosabban és gyo/rsabbiau elérje azt, amit a P. M. H. szívből — nem kíván. A Slovensky Dennlk ujaiblb megnyilatko­zásából láthatjuk, hogy bár mentalitása irá- nyunldban. miit sem változott, de mégis pozi- tivimi gyanánt kell most is elkönyvelnünk, hogy Prágával szemben a magatartása vala­micskét más lett s múltkori kuruc kodása után ez az ujiaíbb megnyilatkozása sem je­lent vissza tánc olást. Csak annyival akarja kissé fehérxe mosni magát Prága előtt, hogy beismerni ugyan, hogy ugyanazt a panaszt hozza föl Prága ellen, mint a magyar ellen­zék, de szerinte ez mégiis egészen miás, mert más a motívuma. Egyet fuj a magyarokkal, de a magyarok fossz fiuk, ő azonban jó fiú. Egyet állít a magyarokkal, de neki igaza van ezekkel az állítás okkal, a magyaroknak nincs igazuk. Ez igazán páratlan védekezési logika, olyan érvelési kuriózum, amilyennel csak patológitkus politikai észjárásnál talál­kozhatunk. A Slovensky Permiknél mindig politikai hisztéria helyettesitette a logikát, de ez az érvelés annyira jellemző magyar- ellenes pszichózisára, hoigy nem hagyhatjuk szó nélkül. A S'loivenslky Deunik semmiitől sem fél jobban, .mint attól, ha azt bizonyít­ják rá, hogy ugyanazt alkarja, amit a ma­gyarok s ha már ezt a tényt nem tudja leta­gadni, akkor legalább azzal szeretné magát menteni, hogy a magyarok Szloveuszkó ja­vát más motívumok miatt akarják, mint öJ Hát nem veszi észre, hogy Itt Sziloveuszkó javán van a hangsúly éls nem a motívumo­kon? A követelés tényén1 és nem a követe­lés érzelmi rugóin? Nem veszi észre azt, hogy tizenhárom év óta állandóan és szám­talanszor megismétlődik, hogy a magyar el­lenzék politikai éleslátása rámutat a Szlo­vén szkó érdekeit síértő hibákra, hiányokra, visszaélésekre, leleplezi a Szlovéntszk óval .szemben elkövetett bűnöket, egyszóval első­inek szólaltatja meg a szlovemszköi politika hiányérzéseit és követeléseit, miközben a szlovák kormány támogatók egyebei sem tesznek, mint bungarizmusnak, illojalitás- maik, szeparatizmusnak, fölforgatásnak, irre­dentizmusnak bélyegzik meg ezeket a kifo­gásokat és követeléseket, hogy aztán néhány év múltán maguk kezdjék hirdetni ugyan­ezt? így kullog utánunk a szlovák frakciók gazdasági politikája a magyar politikusok régi megállapítása inaik és követeléseinek visszhangjaként már esztendőik- óta. Hát P á r i s, május 1.8, Az Excelsior munka­társa interjút közöl, amelyet a lap munka­társa Bethlen miniszterelnökkel Magyaror­szág politikájáról és a világkrizisről folyta­tott. — A jelenlegi politikai és gazdasági rend­szer figyelembevételével — mondotta Beth­len — teljesen lehetetlen egy ország gazda­sági és politikai analízisét adni anélkül, hogy figyelembe ne vegyük azt á helyzetet, amely az ország határain kívül az általános fejlő­dést jellemzi. Magyarországon tényleg van egy „úgynevezett^ gazdasági probléma, mely ! azonban csupán egy általános gazdasági vi- j lágválságnak Magyarországi reflexe és nem J szabad elfelejtenünk, hogy a gazdag és néhány évvel ezelőtt prosperáló országok is küzde­nek hasonló bajokkal. Elég, ha megemléke­zem az angol költségvetés körüli nehézségek­ről, az amerikai jövedelmi adók hatalmas emeléséről és a francia kormány operációi­ról a költségvetés egyensúlyának helyreállí­tását illetőleg. Magyarország agrárállam és bármennyire is fontosnak tartjuk ipari érde­keink megvédését, az ország legsúlyosabb és leggyorsabban megoldandó kérdései még­is mezőgazdasági téren jelentkeznek. Az ag­rárválság megoldása tekintetében helyesnek tartanám a nemzetközi vas-, acél- és elektro­mos kartellek jó eredményeket elért példáját követni mezőgazdasági eladási kartellek megteremtésével. További lépés volna, ha a mezőgazdasági fölösleggel rendelkező orszá­gok számára kedvezményes elbánást biztosí­tanának az importáló országok. Az európai agrárországok tárgyalásai nem irányulhat­nak az ipari államok ellen. A világkrízis megoldása céljából végre el kell hagynunk a teóriákat és a cselekvés terére kell lép­nünk. A programok még nem láthatók tisz­tán, de bizonyos, hogy rövid időn belül re- konstruálódni fog egész Európa gazdasági rendszere. A vámunió kérdésében Bethlen kijelentet­te, hogy nem ismeri a részleteket, igy nem foglalhat állást ebben a kérdésben. Különö­sen ismeretlen, hogy Németország és Ausz­tria, ha egymással vámuniót kötnének, mi­lyen gazdasági politikát folytatnának a du­nai államokkal szemben. A páneurópai terv­ről a miniszterelnök kijelentette, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha Európa min­den állama kivétel nélkül visszanyeri jog- egyenlőségét és legteljesebb szuverenitását. — Ami a magyar külpolitikát illeti, ennek alapja a békés revízió. Mi békében akarunk élni mindenkivel. Aláírtuk a Kellogg-paktu- mot és bár sohasem folyamodnánk erőszakos eszközökhöz, a békeszerződések által terem tett helyzet fönntartásába nem egyezhetünk bele. Nézetem szerint népszavazással ez a kérdés könnyen elintézhető lenne és ne fe lejtsük el, hogy Wilson elnök megígérte, mi tudjuk, hogy a bábom egyaránt sújtja a győzőket és a legyőzőiteket. Irtózunk min denféle kalandos vállalkozástól és amit aka­runk, az csak igazság, fejezte be a beszél­getést Bethlen. KawKsrzm London, május 18. Az angol fővárosban zárt ajtók mögött ma megkezdődik a nemzet­közi buzakonferencia, amelyen Aregntina, az Egyesült Államok, Magyarország, Kanada, Ausztrália, India, Lengyelország, Románia, Oroszország, Jugoszlávia és Bulgária képvi­selői vesznek részt. Howard Ferguson, Ka­nada londoni főbiztosa, az előzetes megbe­szélések folyamán kedvező előjelként állítot­ta be azt, hogy a konferencián Oroszország Egy magyar tábornok tragikus halála Molnár István nyugalmazott tábornok teljes díszbe öltözött és megmérgezte magát — Tönkrement idegzete miatt vált meg életétől Budapest, május 18. Szombaton délután tragikus öngyilkosság történt Budán a Herte- lendy-uoca 13. számú házban, ahol Molnár István ny. tábornok veronáHal megmérgezte magát s holtan akadtak rá. A Hért el endy-uc- ca 13. számú ház első emeletén négyszobás lakásban lakott a hatvanhat esztendős Mol­nár István ny. tábornok feleségével s ugyan­csak ebben a lakásban élt leánya és a ve- je, Róuay Ernő festőművész, valamint lkát kis unokája. Molnár István tábornok az utóbbi napok­ban levert volt. Szombaton reggel korán el­ment hazulról s a városban sétált. Délfelé visszatért a Hertelendy-uccába, bement egy borbélyhoz, azután a lakására tért. Ebédután bement a hálószobába, hogy lefeküdjék. Nem tartották szokatlannak, mert máskor is lefe­küdt ebédután. A hálószobával szomszédos szobában két kis- unokája játszadozott. Hosszai idő múlt el. Molnár István azonban még mindig nem jött ki szobájából. A kis unokái be akartak .menni hozzá, de mikor le­nyomták ia kilincset, észrevették, hogy az ajtó zárva van. Szóltak Molnár tábornok feleségé­nek, aki nyomban odasitett, bekopogtatott, de nem kapott választ: az ajtó belülről zárva volt. A családtagok rosszat sejtettek. A tábor­nok ugyanis már hosszabb idő óta álmatlan­ságban. szenvedett és gyakran szedett morfiu­mot. A házmesterért siettek f amikor ez ki­nyitotta az ajtót, a családtagok megdöbbenve látták, hogy Molnár István viaszsiárga arccal, mellén keresztbetett kezekkel, teljes tábornoki díszben, zubbonyán a kitüntetések sorával, oldalán kardjával mzodulatlanul fekszik az ágyon. Oda rohantak hozzá, de .már nem volt benne élet. Az éjjeliszekrényen egy pohár, állt, melynek alján fehéres por ülepedett le, az volt a méregpohár. Az asztalon különféle Írá­sokat és leveleket találtak. Egyik levelet a feleségére címezte, a másikait a rendőrségre. Egy papírlapot is találtak az asztalán, ame­lyen előre megfogalmazta gyászjelentését, egy másikra pedig följegyezte azoknak a névsorát, akiknek a gyászjelentést el kell küldeni. A rendőséghez címzett levélben ezeket irta: „Kijelentem, hogy kizárólag a közismert nehéz és felfordult világ, forradalom, kom­munizmus és az életviszonyok következté­ben tönkrement idegzetem, lelki és testi betegségem miatt vetek véget életemnek. Öngyilkos lettem, miért is kérem, hogy a holttestemet ne boncolják föl.4* Megállapították, hogy a tábornok veronáHal mérgezte meg magát. A holttestet a törvény­széki orvostani intézetbe szállitatták. — Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenve­dőknek a természetes „Ferenc József" késerüviz használata könnyű és pontos bélmüködéet biztosit. KHinifcaá vizsgálatok Igazolják, hogy a Ferenc József víz különösen agyvérzésre és gutaütésre hajlamos idősebb embereknek kitűnő szolgálatot tesz. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és fűszer-üzletekben kapható. meon vedlik észre, hogy ezzel a® utánunk kullogó taktikával utólag sorra igazolják pártjaink programpontjait, amikor átveszik azokat? , A mi ellenzékiségünk igenis rendkívül ,pozitív hatású: épp ellenfeleinket neveli át, épp ellenieleim két bírja .rá álláspontunk át­vételiére, mim t az't a Slovensky Denmik leg­utolsó példája is mutatja. Büszkéin vallja a Slovénaky Denmik, hogy az ő kritikája a konszolidációt szolgálja, a mienk a destrukciót. Hát vájjon nem az ál­laim konszolidációjának az érdeke az, ha mi azt kívánjuk, hogy a magyarsággal úgy bán­janak, hogy megelégedett lehessem, itteni sorsával? A kisebbségi kérdés jó megoldása nagyobb konszolidációt jelent, mint a se­hogy meg nem oldott, fiekélyesedlő kisebbsé­gi kérdés nyitva tartása. Szerintünk a ki­sebbségi kérdés megoldásának vak és ko­nok ellenségei inkább követnek el destruk­ciót az állammal szemben, mint a megoldás gerinces sürgetői. A Slovensky Denmik azt is büszkén hangoztatja, hogy Prágával szemben a jövőben sem fogja homokba dug­ni a tejét. Ez dicséretes dolog s üdvözöljük érle, csak szerényem megjegyezzük, hogy kár volt eirre tizenhét, évig várnia, mert tizenkét évig egyebet sem csinált, mint ho- mOkban bujkált a fejéivel. A mi fölviiláigosi- tó, harcos politikánk homokbadugott fejek­be és füleikbe volt kénytelen dörögni tizen­két éve® át fölismeréseit és követeléseit. Azért harcolt, hogy a fejek bújjanak elő a homokból. Sok fej még Haenloét év múltával sem jutott ed eddig a mozdulatig A RockeleUer-aiap egymillió pengői adóU kei magyar hí itató- intézetnek Budapest, május 14. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a magyar képviselőhöz egyik legutóbbi ülésén bejelentette, hogy az amerikai Rockefeller Foundation kezelésé ne kooperációra lépett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemmel és a tihanyi biológiai kutatóintézettel s a két intézmény részére 1.018.000 pengőt adományozott. A. szegedi egyetemen 678,300 pengőt fordított a Rocke- feller-alap matematikai természettudományi és orvostudományi elméleti intézetek és la­boratóriumok felszerelésére, tudományos ku­tatások folyó kiadásaira pedig 200.000 pen­gőt bocsát rendelkezésre olyan formában, hogy ebből 1931—32-ben 80.000 pengő, 1932 —33-foan 60.000 pengő, 1933—34-iben 40.000 pengő, 1934—35-ben 20.000 pengő áll majd rendelkezésire. A tihanyi biológiai intézet üvegházának építésére 70.000 pengőt adnak, az amerikaiak, mig a tudományos kutatások folyó kiadásaira 31—32-ben 20.000 pengőt, 1932—33-ban 15.000 pengőt, 1938—34-ben 10.00 pengőt, 1934—35-ben 5000 pengőt folyó­sítanak. Ezalatt az idő alatt az intézmények működésében a magyar állam is megfelelő anyagi erővel vesz részt. A Rockefel 1 er-alapitvány a világ egyik legnagyobb tudománypolitikai intézménye, amely anyagi megalapozottságával és tevé­kenységének nagyvonalúságával messze ki­magaslik a hasonló intézmények közül. Az alapítvány csak olyan tudományos intézmé­nyekkel hajlandó kooperálni, amelyek már túlnőttek a helyi és országos élet keretein, jelentőségük az egész világra kiterjed és szá­mottevő részei a nemzetközi tudományos életnek. Ennek az elvnek a szemel ott tartásá­val állította fel a Rockefeller-alapitvány a götlingeni egyetem számára a matematikai kutató intézetet. Upsalában a fizikai kutató intézetet és ennek a megítélésnek az alapján határozta el az együttműködést a két magyar tudományos intézménnyel is. Stsfyus ellentétele az agrárért niszinszkói szervezetében Prága, május 18. Már régebb idő óta tartja magát a hír, hogy az agrárpárt ruszinszkói kör­zetében igen kaéleeedtek az ellentétek egyes vezérek között. Erről most a Lidové Noviny ezeket írja: — Közvetlen ül az 1929. évi parlamenti vá­lasztások után az agrárpárt ruszinszkói körzeté­nek két szárnya között, ki élesedett a viszony. Ennek okai részint tárgyi, részint személyi jel­legűek. A helyzet most annyira komollyá vált, hogy Králik Ferenc dr. volt képviselő ki akar lépni az agrárpártból. Králik dr. 1925-ig főszol­gabíró volt Uagivár vidékén « hogy jelölni le­hessen, közvetlenül a választások előtt az ak­kori nagyszülőéi zsupánt hivatalhoz osztották be. Nemsokára kegyvesztett lett úgy az orszá­gos elnök, mint az agrárpárt előtt, jóllehet a, párt első ruezinszkói győzelmét neki köszön­heti. Az utolsó választásoknál helyette már Zajiic titkárt juttatták mandátumhoz. Králikot, egészségi okokból nem helyezték vk.-za régi helyére, hanem az országos hivatal kkolaiigyi osztályához osztották bel Jellemző, hogy Krá­lik dr. még jelenleg is az agrárpárt, központi elnökségének tagja. xx Még néhány példány kapható a Prágái Magyar Hírlap 1600 oldalas lexikonéból Ki- adóhivatalunk az egész vászonba kötött, gazdagon aranyozol! könyvet 72 korona és 5 korona portódij beküldése után vagy után­véttel megküldi a t. megrendelőiknek. képviselői is megjelentek, ami azt jelenti, hogy a szovjet nem jelent elvi ellenzéket, Ferguson szerint a konferencia célja nem az, hogy a fogyasztó államok érdekeit képvisel­je, hanem az, hogy a termelők és a fogyasz­tók egyforma kielégítésére törekedjék. A konferencia semmiképpen sem akar bele­avatkozni a meglévő kereskedelmi rendszer­be és nem akarja zavarni azt. LniNteSian megkezdődött ü Is u n$$ le ct n fiüy0 ti ci n

Next

/
Thumbnails
Contents