Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-19 / 113. (2630.) szám

JL qPKAQAH v tAla^AR-HIRLAK 1931 mljfufl 19, kedd. Julius közepéig meglesz a megegyezés Magyarországgal? A parlamenti munka gyenge kilátásai •afolb kötelezettségeként legalább is egyenlő jogokat követelnek a magyarság stzámára. Törekvéseik, melyekkel a közteherviselés, a vasúti tarifa többlétének, az állami szállítá­sok hiányának, a szlovén s-zkói bank- és hi­telpolitika többtetterheinek megszün tőkését, sőt jóvátételét követelik, eredménytelenek maradtak, elsősorban azoknak az árulása következtében, akik mindeme kiiváiniságok jogosságáról épip úgy meg vannak győződve, mint mi, de a rájuk bízott érdekeket elárul­ják. Azok a szlovák politikusok, akik saját szlovák testvéreik érdekedért nem mernek a hatalommal szemben nyíltan fellépni, ne álljanak oda sem idegenben élő fajrokomaifc, sem más nemzetiségű polgártársaik védőjé­ül. Ne követeljék a nem panaszkodó, tehát sorsukkal valószínűleg megelégedett ma­gyarországi szlovákoknak általuk megkon­struált sérelmeinek jóvátételét, hogyha az iitt élő szlovákok kulturális és gazdasági ér­dekeit nem tudják megvédeni. Ha tényleg annyira buzog lelkűkben a nemzeti érzés, álljanak ki a hatalom elé és követeljék a szlovák nyelv jogainak az iskolákban és köz- igazgatásiban való elismerését, mentsék meg a szlovák kulturált az elcsehesedéstől, köve­teljék a szlovákok megifedelő részesedését a hivatalokban és váltsák meg testvéreik nyo­morúságát személyes érdekeik feláldozásá­val. Legalább ennyit kellene megtenniük, hogy némi jogcímük is legyen a mások ügyiedbe való beavatkozásira. Amíg azonban a népibőlond'itó demagógia mögött az egyéni érdek húzódik meg, medy a világpolitika zajló öjjyéinyei közepette is kicsinyes párt- szempontokon és egyéni érdekéken nem tudja magát tultemui, addig az ilyen embe­reknek nincs jogcímük arra, hogy ember­társaik becsülését követeljék munkásságuk jutalmául. Hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség politikai célkitűzései helyesek voltak, az bi­zonyltja, hogy a mai napig sem kellett azo­kat módosítanunk. A trianoni szerződés alá- dnáisámak percétől fogva számoltunk azzal, hogy az állammal szemben, melynek meg­kérdezésünk nélkül lettünk polgárai, telje­sítenünk kell kiö teles sélgpnket. Az ilt't élő magyarság tiszteletreméltó bizonyítékát adta emelkedett erkölcsi érzékének és köfetes- ségtudásának, amidőn annyi szenvedés és sokszor megaláztatás közepette is vállalta a rárótt kötelességeket. De ez nem lehet jog­cím arra, hogy az itt édJŐ magyarság becsüle­tességét éa kötelességteljes itését bárki a sa­ját kisded politikai céljai érdekében kihasz­nálja vagy félnem agya rázza. Az, hegy az itt édö magyarság képviselői az államfő vagy a kormány valamely tagja ellőtt megjelennek és az államhatalomnak kijáró tiszteletben részesítik, nem a magyarság megelégedett­ségének, hanem becsületes gondolkodásának a bizonyítéka. Az a lelkiismeretlen ség, amellyel a magyarság -ilyen megnyilatkozá­sait aprópénzre akarják felváltani, arra fog bennünket kényszeriteni, hogy magatartá­sunkon változtaissumk. Minket semmiféle narkotikummal meg­szédültem nem lehet. Mi miéig mia is csak má­sodrendű polgárai vagyunk ennek az állam­nak, akiknek kultúráját, gazdasági érdekeit a kormányzati rendszer pusztulásisal fenye­geti. Férfias nyíltsággal folytatott 1 tűzdel - meiink neun vezettek eredményre, mert a hatalmon levő politikusok rossz lelkiiismene- te elkáíbitami és nem gyógyítani akart ben­nünket. A nemzetközi helyzet napról-napra bonyo­lultabb. Szinte nem múlik el nap meglepeté­sek nélkül. Akik még tegnap a békeszerző­dések sérthetetlenségére esküdtek és az azok megváltoztatására irányuló törekvése­ket is casus bellinek tekintették, - belátják, hogy a gazdasági élet törvétnyszerüsége alatt öeszeroppamnak a gyarló emberi alkotások, hogy utat nyissanak az életnek. Csak nálunk nem alkarnak még ma sem tisztán Iáink Az elbizakodottság hályoga megakadályozza őket abban, hogy észreve­gyék a történelem szekerének dübörgő ke­rékét, mely eltapossa azokat, akik útjába ál­lanak. Nekünk igazság és jog helyett ma is kábítószereket kimúlnak és csodálkoznak azon, hogy a baráti- kezet, amely tőrt szoron­gat, elutasítjuk magunktól. Nein értik meg, hogy az itt élő m-agyar kisebbség elégedet­len a sorsával. Ennek a magyarságnak sem­mi köze ahhoz a presztizs-politilkához, amely egy soha meg me;m valósítható fikcióra épít. A mi érdekünk ennek a presztilzspolitiké- nak a bukását követeld. Azéirt nem örven­dezhettünk mi soha a Bemes sikerein, mert a mi élniiiakarásunlkeak az ő politikája gátat emelt. A nemzetközi szerződésekben biíztosii- tott jogaink helyett, délibábokat mutogatott nekünk a hatalmon levő politika s jóakarata legfeljebb annyira terjedt, hogy megengedte vo-lna nekünk, hogy fussunk a délibábok után. A tényleges egyenlőség, kulturális és gazdasági jogaink igéretif Ölűjének legfeljebb a határáig vezettek ed bennünket Onnan gyönyörködhettünk a mások jólétébe® éé ha­ladásában. Sohasem emedked'ttek arra a ma­gaslatira, ahonnan megismerhették volna az' itt élő magyarságban rejlő értékeket, me­lyeket a magyar ember egyenes, becsületes Prága, május 18. A k-épviselőlház e héten ked­den és csütörtökön ülésezik, esetleg szerdán is. a szenátus pedig szerdián ül össze. Ezek lesz­nek a nemzetgyűlés utolsó ülései e hónapban. A következő két hét folyamán a képviseliőház üléstermét nemzetközi kongresszusok fogják igénybe venni s így a parlamenti munkát csak junius 9-én kezdik meg s az eddigi találgatá­sok szerint junius 20-ig fog tartani. Míg a szenátus napirendjén semmiféle tör­vényjavaslat sincsen, amelyet letárgyalhatna, addig a képvi-sei-őlháznak van néhány javaslata, amellyel egy-két plenáris ülés napirendijét ki lehet tölteni. E héten letárgyalja a gépek és -gépalkatrészek vámmentes behozataláról szóló törvény meghosszabbítását és a Gölnicvölgjű vasút államosítását, a bizottságok pedig letár­gyalják az államfogház létesítéséről, a becsü­let védelméről -s-z-óló javaslatokat, valamint a törökországi kereskedelmi szerződést. A nemzetgyűlés husvét óta egyetlen fonto­sabb gazdasági javaslatot sem intézett el, mert a kormány egyikre nézve sem tud megegyezni. Még a -külföldi kölcsön ellen, is vannak kifogá­sok és a kormány a kiviteli hitel állami 'bizto­sításában sem tudta a koalíciós pártok egyön­tetű véleményét kierőszakolni. Elvben egyik párt sincsen ellene, Kramár dr. csupán azt nem akarja, hogy ez a törvényjavaslat a Szovjet­orosz országgal való külkereskedelmi állami ga­ranciára is kitérj esz tessék. A kormány a javas­latot. csak azért nem nyújtja be a parlament­nek, mert az agráriusok ezzel egyidejűleg ol­csó mezőgazdasági hitelt követelnek-. Valószínű, hogy a képviselőház a külföldi őszinteségre felépített baráti összefogással biztosi Ihattak volna a maguk számára. A helyzet komolyságához mért ellhatáro-zá-so-k, a vállalt kiötetezetitségiek becsületes teljesá- tése helyett még ma ils megelégednek apró kortesfogáfioíkkal. Az, előrelátó államférfiak becsületességét népbotoudi-tók praktikáival pótolják. Tőlünk pedig azt ki váraljáik, hogy ne vegyük észre a körülöttünk folyó játékot. Nyugodt lelkiismeretességgel állíthatjuk, hogy ebben a játlélkbam mi voltunk a becsü­letesebb fél. Mi tűrtünk, szenvedtünk, de teljeSitettük kötelességünket. Ma már tisztán látjuk aa események fepSdéaéWt, hogy a felkelő nap a ni igatóságunk fényévei ara­nyozna be ez égboltok hogy megerősítse® bennünket reményetokbem « erőt éi kitar­tást adjon nekünk további küzdelmünkben. kölcsönön és a kiviteli hitelen kivül már csak a Jugoszláviával való kereskedelmi szerződést fogja letárgyalni a nyári szü­netig. A Lidové Noviny ezerint sokkal kedvezőb­bek a kereskedelempolitikai tárgyalások, mint a belpolitikai egyezkedések. Remény van rá, hogy julius első feléig meg­egyezünk Magyarországgal, — írja a Lidové Noviny. — Friedmann osztályfőnöknek módjá­ban áll Genfben az ott jelenlévő magyar de­legációval a megegyezést előkészíteni. Nem kételkedünk abban sem, hogy nemsokára megkötik a kereskedelmi szerződést Görög­országgal. Ami pedig az Ausztriával való ke­reskedelmi tárgyalások fölvételét illeti, az eddigi pesszimizmus már mérséklődött. Len­gyelországgal is sor fog kerülni részleges megegyezésre. A Légíobank megvette a két íissaüüaki bank részvény- többségét Prágja, május lfl. A Prager Böraankuríer jelentése sasáén* a Légáöbauk megvette * TtezauíLaJkí Mezőgazdasági- Bank réazvétoy- ,többségét. Ezzel a Légióbamík tulajdonába keiült úgy a Menőgtandasági Bánk, mint a TisaaujlaM Hitelbank is. A két bank rövide­se® megtartja hflkgyflilinitt, sme^yofcen efl- Mámsaék s m tank liiinn 'MftÉH • a tunrio­mű®tó 200 emr korooém. 1.1 uilJMI.il— je-Bpmiémiél fogva csiaik az igazsággal és az SÜLLYEDŐ PARTOK REGEMY Irta: EGRI VIKTOR (35) Re-cz-.p-íö, könyörgő haragom mondta az , asszony: — Nam látod: megölöd bennem az emibert. Neked csak a testi ktelégiteittség kell. Szét­vágod, összezúzod a hangulataimat! Megindultak a könnyei és lassan lepereg­tek a párnáira. Mikó csüggedten gondolt a napra; tele tesz ismét a lemondás, az alá­rendeltség őrült nagy hazugságaival. Felkelt és Jolán ágya elé állt. — Ne sírj! Te panaszkodsz, hogy összezú­zom hangulataidat. Félsz, hogy elrablóm egy órádat, egy percedet. Félsz, hogy ember akarok lenni melletted. Hogy mi van ve­lem. mi történik bennem, arra nincsen gon­dod. .. Milyen re tten tő én idegen tettem ne­ked, .Jolán!... Mi lesz velünk, a mi boldog­talan életünkkel? Érzései elnyomott zsiliipfjéü szakították, fel a szavak. A hangja mint meleg áldó eső hul­lott, hogy fel rázz a a sírásba menekülő asz­seony-t. Dié-liben Jolán szája körül fáradt, rélvült mosolygást látott. Azt hitte, hogy a kibékü- , lés jele és melegen nézett vissza rá. Puhán elsimult benne a fájás. — Jártam a faluban — mondta. — A je­leli csalhatatlanok: végéráit éli- a diktatúra. Maholnap felszabadulhatunk. Mihelyt a ma­lom üzeme normális medrébe tér, el tudunk utazni. Mehetünk, amerre kiválnod. Bécsbe, a tenger mellé, a hegyekbe. Hirtelen elhallgatott. Elsápadt. Jolán sze­mei ón,os borulással tapadtak rá. Sikoltozó hang buggyant Jolán szójából: — Te utazni akarsz? .Jó, nem foglak feltar­tóztatni... az én utam, az igazak ulja távo­labbra vezet. Ah, mily rettentő vakság súj­tott titeket. k Miké dúlt, megrendült lélekkel hallgat. Moccanni sem tud. Jolán feszültsége vad, ku­sza jóslatokban tör utat. Megint a világégés fantazmagóriái rohannak rá. Felgyűl a láto­más igézetéiben. Rejtélyes okkult szavakat mormol. Szaggatva és lihegve kiniló-dj-a ki a képeket, mintha valaki beszélne belőle. Sza­vaiban bolygók rohannak össze, megreng a viliág, ég. a föld négy tája. A föld, a vilógireu- geteg porszeme, pillanatok alatt megsemmi­sül. Minden élő sejt holt anyaggá, hamuvá ég. Évezredek teremtő láza pusztítva felforr, a káosznak, az ősanyagnak iszonyú kavargá­sa jön és az elcsituló rengés nyomában a tisztultabb, az emelkedettebb szellemek vi­lága ... Aki ma él, holnap megsemmisül. Feltárnasztbatatlam-ul elmúlik. A rossz és a -gonosz csirájában kipusztul. Az élet meg­szakad, de nem a nirvána ez, a vágynélküli telkek pihenője, hanem a végső megsemmi­sülésé. Csak az érett tiszta lelkek számára int szabadulás. Fenn a Marson megindul a tisztult lelkek uj teremtő munkája. A kata­sztrófa pillanatában odasziáll az átköltözésre érett lélek. Nő és férfi csupán egy szikra volt, melyet a teremtés forrongása lökött ki a világűrbe. Az űrben kettéhasadt a szikra és a földre már megosztva ért. Két élet szü- leimlik: eg.y férfi és egy nő, akik évezrede­ken át számtalan inkairnáci-ókbam keresik egymást. A meghasadt szikráknak ez a kere­sése a szerelem. A világ rengés percéiben a megváltásira érett szikrák egyesülni fogina-k és beköszönt a telkek aranyikora. Miké isimerte ezt a haragot, ezt a vajúdó lobogást és igézetet, mely elömllött Jolánom Régi •megszállottságok suhantak át képzele­tén, de ilyen földtől ellávolő-do még sohasem volt Jolán látomása. Ülődötl leikéiben iszoray- Mribőv VegW* tátDOfe Érzi, hogy e vad és kusza képáraadat csak menekvés, Jolán -elveszett, szörnyű lejtőn zuhan. Ráeszméli. Jolán hajnali vízióira és gyö­törni kezdte a gondolat, hogy Jolán élőié menekül. Az ajtóban Janka néni állt remegve. Miké látta óriásra szakadt szeméiben a rémületet. Jolán összeroppanása napiján nézett igy rá az öregasszony. Kérdően és váddal teliin. A félelem világi tva és tüzelve csapott az ő agyába is. Még egy lépés és zuhannak mind a -semmibe, Jolán sodró zavarodottságába. Érzi, a téboly lángot vet, szétárad az egész malmon. Tehetetlenül eloanlott kezekkel Mtta az­tán, ahogy Jolánban megtört a zengő szódra- dat, hirtelen- elá-lélt és elomlásábam engedte, hogy Janka bevezesse hálószobájába. De délután megint tálpon volt Jolán Fris­sen, kiviruiva és üdén, jött. Fabuláit, a patikust várta. 5. A nap izzó heve már enyhébb meleggé ol­vadt; kisétáltak a vörös égalja felé: Mikóné és a patikus. Jolán égnek emelte álombaifordult tekin­tetét. — Mennyi rejtelem van az égen, nézze Pali! Ki iludja, hányszor jő még ilyen bives- iillatu esti- szépség? Fabula pi llá n át okig mereugőn nézett a foltosodva égő fellüőtelevényre. Finom izga­lom remegett benne, ahogy az asszony be­szélt. Nagyszerű és véghetetten az ég felet­tük és az étet oly félelmes és jó, valami rej­tély üveg támlását várta e percben és járt az asszony mellett halk mámorban, ami elfogta a leszálló estben, ahogy rétes lángolással égett a isaenderedö mező. Jolán okkult csodákról beszélt. Be Kellett avatnia Fabulát a sptritizmus rejtelmeibe; az Idő sürgetett. Idézte utolsó olvasmányát, egy joigihi csodáiét leit. Boraibayban számos tanítványa előtt a joghi kaitaleptikus álomba merült, s nyomban ultána megjelent London­ban égy apár Menta meáraacno. BeAéftett & bán­iba, meghajolt a hózd asszony effiött, m aszta­lon egy gyűrű hevert, azt magához vette és (bement a szomszéd mohába. Mikor ntáraa- mentek, nem találták már ott. Borabayban felébredve álmából a gyűrű az ujjára ragyo­gott. Hogyan lehetséges ez? Mikóné a mater- realizáció tüneményével megmagyarázta. A kataleptikus álomba merült testből átköltö­zik a létek, a nézők előtt maradó test olyan, mintha egy halotté volna. A világűriben boly­gó lélek nem tudna többé visszatérni beM, ha bántanák a testét. A lélek a mindenható akarat hatalmából másutt materializálódni tud és ebben az Állapotában földi cselekvé­sekre képes. Fabulára zavar merült. Szédületbe omló gyengeség fogta el, ahogy az asszony kidaga­dó szemeit látta. Hihetetlenül csengett Mikó­né beszéde. Visszaemlékezett Balázs figyel­meztetésére: Mikóné olykor túlbecsüli erejét és ilyenkor jó, ha éberidegü ember van a kö­zelében. A csodák hánytorgatá-sával nem lép­te-e máris tu-1 a határt? Aligha tudta követni. Mitől féltette Balázs az a-sszonyt? És hogy értse Mikóné célzásait: a materializmusba ka­paszkodó ember elbukik. Európának nem volt és nincs hite. Tízmillió ember életének kioltását nem tudta megakadályozni; égő vas­áradatot, népek gyűlöletét, gőgjét és vaksá­gát jelentette a materializmus. És mindennek tetejébe elhozta a vörös rémuralmat. Ki az oka a hullahalimozá-snak, hogy testvér test­vérre rontott, ember emberre emelt kezet, « négy esztelen éven át folyt a létek -sárba!ip- rása? Ki felel a tenger bűnökért? Nincs me­nekvés! Ebből a vérárad álból, a hazugságok égig tornyozó dúsából nem vezet ut vissza a bünteten lelkek birodalmába. A föld sohase válhat paradicsommá, mert az ember megfe­neklett a. gonoszban. Fabula belefogott a szerepbe, melyet Ba­lázs szánt neki. — Nem mi csináltuk a háborút, az ember belekeveredett, akár akarta, akár nem. Miért volnánk felelősek érte? Miért bűnhődnénk meg mi érette? JojkAn mája Körűi fáradt réacok gyűltek. % bIIv ^öiii Azonnali könnyebbülést hói !ül V ü migrénnél és fejfájásnál a A Kérje az originálcsomngo­írvosoktól ajánlva. Minden gyógyszertárban kapható

Next

/
Thumbnails
Contents