Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-19 / 113. (2630.) szám

JL

qPKAQAH v tAla^AR-HIRLAK

1931 mljfufl 19, kedd.

Julius közepéig meglesz a megegyezés Magyarországgal?

A parlamenti munka gyenge kilátásai

•afolb kötelezettségeként legalább is egyenlő jogokat követelnek a magyarság stzámára. Törekvéseik, melyekkel a közteherviselés, a vasúti tarifa többlétének, az állami szállítások hiányának, a szlovén s-zkói bank- és hitelpolitika többtetterheinek megszün tőkését, sőt jóvátételét követelik, eredménytelenek maradtak, elsősorban azoknak az árulása következtében, akik mindeme kiiváiniságok jogosságáról épip úgy meg vannak győződve, mint mi, de a rájuk bízott érdekeket elárulják.

Azok a szlovák politikusok, akik saját szlovák testvéreik érdekedért nem mernek a hatalommal szemben nyíltan fellépni, ne

álljanak oda sem idegenben élő fajrokomaifc, sem más nemzetiségű polgártársaik védőjéül. Ne követeljék a nem panaszkodó, tehát sorsukkal valószínűleg megelégedett magyarországi szlovákoknak általuk megkonstruált sérelmeinek jóvátételét, hogyha az iitt élő szlovákok kulturális és gazdasági érdekeit nem tudják megvédeni. Ha tényleg annyira buzog lelkűkben a nemzeti érzés, álljanak ki a hatalom elé és követeljék a szlovák nyelv jogainak az iskolákban és köz- igazgatásiban való elismerését, mentsék meg a szlovák kulturált az elcsehesedéstől, követeljék a szlovákok megifedelő részesedését a hivatalokban és váltsák meg testvéreik nyomorúságát személyes érdekeik feláldozásával. Legalább ennyit kellene megtenniük, hogy némi jogcímük is legyen a mások ügyiedbe való beavatkozásira. Amíg azonban a népibőlond'itó demagógia mögött az egyéni érdek húzódik meg, medy a világpolitika zajló öjjyéinyei közepette is kicsinyes párt- szempontokon és egyéni érdekéken nem tudja magát tultemui, addig az ilyen embereknek nincs jogcímük arra, hogy embertársaik becsülését követeljék munkásságuk jutalmául.

Hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség politikai célkitűzései helyesek voltak, az bizonyltja, hogy a mai napig sem kellett azokat módosítanunk. A trianoni szerződés alá- dnáisámak percétől fogva számoltunk azzal, hogy az állammal szemben, melynek megkérdezésünk nélkül lettünk polgárai, teljesítenünk kell kiö teles sélgpnket. Az ilt't élő magyarság tiszteletreméltó bizonyítékát adta emelkedett erkölcsi érzékének és köfetes- ségtudásának, amidőn annyi szenvedés és sokszor megaláztatás közepette is vállalta a rárótt kötelességeket. De ez nem lehet jogcím arra, hogy az itt édJŐ magyarság becsületességét éa kötelességteljes itését bárki a saját kisded politikai céljai érdekében kihasználja vagy félnem agya rázza. Az, hegy az itt

édö magyarság képviselői az államfő vagy a kormány valamely tagja ellőtt megjelennek és az államhatalomnak kijáró tiszteletben részesítik, nem a magyarság megelégedettségének, hanem becsületes gondolkodásának a bizonyítéka. Az a lelkiismeretlen ség, amellyel a magyarság -ilyen megnyilatkozásait aprópénzre akarják felváltani, arra fog bennünket kényszeriteni, hogy magatartásunkon változtaissumk.

Minket semmiféle narkotikummal megszédültem nem lehet. Mi miéig mia is csak másodrendű polgárai vagyunk ennek az államnak, akiknek kultúráját, gazdasági érdekeit a kormányzati rendszer pusztulásisal fenyegeti. Férfias nyíltsággal folytatott 1 tűzdel - meiink neun vezettek eredményre, mert a hatalmon levő politikusok rossz lelkiiismene- te elkáíbitami és nem gyógyítani akart bennünket.

A nemzetközi helyzet napról-napra bonyolultabb. Szinte nem múlik el nap meglepetések nélkül. Akik még tegnap a békeszerződések sérthetetlenségére esküdtek és az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket is casus bellinek tekintették, - belátják, hogy a gazdasági élet törvétnyszerüsége alatt öeszeroppamnak a gyarló emberi alkotások, hogy utat nyissanak az életnek.

Csak nálunk nem alkarnak még ma sem tisztán Iáink Az elbizakodottság hályoga megakadályozza őket abban, hogy észrevegyék a történelem szekerének dübörgő kerékét, mely eltapossa azokat, akik útjába állanak. Nekünk igazság és jog helyett ma is kábítószereket kimúlnak és csodálkoznak azon, hogy a baráti- kezet, amely tőrt szorongat, elutasítjuk magunktól. Nein értik meg, hogy az itt élő m-agyar kisebbség elégedetlen a sorsával. Ennek a magyarságnak semmi köze ahhoz a presztizs-politilkához, amely egy soha meg me;m valósítható fikcióra épít. A mi érdekünk ennek a presztilzspolitiké- nak a bukását követeld. Azéirt nem örvendezhettünk mi soha a Bemes sikerein, mert a mi élniiiakarásunlkeak az ő politikája gátat emelt. A nemzetközi szerződésekben biíztosii- tott jogaink helyett, délibábokat mutogatott nekünk a hatalmon levő politika s jóakarata legfeljebb annyira terjedt, hogy megengedte vo-lna nekünk, hogy fussunk a délibábok után. A tényleges egyenlőség, kulturális és gazdasági jogaink igéretif Ölűjének legfeljebb a határáig vezettek ed bennünket Onnan gyönyörködhettünk a mások jólétébe® éé haladásában. Sohasem emedked'ttek arra a magaslatira, ahonnan megismerhették volna az' itt élő magyarságban rejlő értékeket, melyeket a magyar ember egyenes, becsületes

Prága, május 18. A k-épviselőlház e héten kedden és csütörtökön ülésezik, esetleg szerdán is. a szenátus pedig szerdián ül össze. Ezek lesznek a nemzetgyűlés utolsó ülései e hónapban. A következő két hét folyamán a képviseliőház üléstermét nemzetközi kongresszusok fogják igénybe venni s így a parlamenti munkát csak junius 9-én kezdik meg s az eddigi találgatások szerint junius 20-ig fog tartani.

Míg a szenátus napirendjén semmiféle törvényjavaslat sincsen, amelyet letárgyalhatna, addig a képvi-sei-őlháznak van néhány javaslata, amellyel egy-két plenáris ülés napirendijét ki lehet tölteni. E héten letárgyalja a gépek és -gépalkatrészek vámmentes behozataláról szóló törvény meghosszabbítását és a Gölnicvölgjű vasút államosítását, a bizottságok pedig letárgyalják az államfogház létesítéséről, a becsület védelméről -s-z-óló javaslatokat, valamint a törökországi kereskedelmi szerződést.

A nemzetgyűlés husvét óta egyetlen fontosabb gazdasági javaslatot sem intézett el, mert a kormány egyikre nézve sem tud megegyezni. Még a -külföldi kölcsön ellen, is vannak kifogások és a kormány a kiviteli hitel állami 'biztosításában sem tudta a koalíciós pártok egyöntetű véleményét kierőszakolni. Elvben egyik párt sincsen ellene, Kramár dr. csupán azt nem akarja, hogy ez a törvényjavaslat a Szovjetorosz országgal való külkereskedelmi állami garanciára is kitérj esz tessék. A kormány a javaslatot. csak azért nem nyújtja be a parlamentnek, mert az agráriusok ezzel egyidejűleg olcsó mezőgazdasági hitelt követelnek-.

Valószínű, hogy a képviselőház a külföldi

őszinteségre felépített baráti összefogással biztosi Ihattak volna a maguk számára. A helyzet komolyságához mért ellhatáro-zá-so-k, a vállalt kiötetezetitségiek becsületes teljesá- tése helyett még ma ils megelégednek apró kortesfogáfioíkkal. Az, előrelátó államférfiak becsületességét népbotoudi-tók praktikáival pótolják. Tőlünk pedig azt ki váraljáik, hogy ne vegyük észre a körülöttünk folyó játékot. Nyugodt lelkiismeretességgel állíthatjuk, hogy ebben a játlélkbam mi voltunk a becsületesebb fél. Mi tűrtünk, szenvedtünk, de teljeSitettük kötelességünket. Ma már tisztán látjuk aa események fepSdéaéWt, hogy a felkelő nap a ni igatóságunk fényévei aranyozna be ez égboltok hogy megerősítse® bennünket reményetokbem « erőt éi kitartást adjon nekünk további küzdelmünkben.

kölcsönön és a kiviteli hitelen kivül már csak a Jugoszláviával való kereskedelmi szerződést fogja letárgyalni a nyári szünetig.

A Lidové Noviny ezerint sokkal kedvezőbbek a kereskedelempolitikai tárgyalások, mint

a belpolitikai egyezkedések.

Remény van rá, hogy julius első feléig megegyezünk Magyarországgal, — írja a Lidové Noviny. — Friedmann osztályfőnöknek módjában áll Genfben az ott jelenlévő magyar delegációval a megegyezést előkészíteni. Nem kételkedünk abban sem, hogy nemsokára megkötik a kereskedelmi szerződést Görögországgal. Ami pedig az Ausztriával való kereskedelmi tárgyalások fölvételét illeti, az eddigi pesszimizmus már mérséklődött. Lengyelországgal is sor fog kerülni részleges megegyezésre.

A Légíobank megvette a két

íissaüüaki bank részvény- többségét

Prágja, május lfl. A Prager Böraankuríer jelentése sasáén* a Légáöbauk megvette * TtezauíLaJkí Mezőgazdasági- Bank réazvétoy- ,többségét. Ezzel a Légióbamík tulajdonába keiült úgy a Menőgtandasági Bánk, mint a TisaaujlaM Hitelbank is. A két bank rövidese® megtartja hflkgyflilinitt, sme^yofcen efl- Mámsaék s m tank liiinn 'MftÉH • a tunriomű®tó 200 emr korooém.

1.1 uilJMI.il—

je-Bpmiémiél fogva csiaik az igazsággal és az

SÜLLYEDŐ PARTOK

REGEMY

Irta: EGRI VIKTOR

(35)

Re-cz-.p-íö, könyörgő haragom mondta az , asszony:

— Nam látod: megölöd bennem az emibert. Neked csak a testi ktelégiteittség kell. Szétvágod, összezúzod a hangulataimat!

Megindultak a könnyei és lassan leperegtek a párnáira. Mikó csüggedten gondolt a napra; tele tesz ismét a lemondás, az alárendeltség őrült nagy hazugságaival.

Felkelt és Jolán ágya elé állt.

— Ne sírj! Te panaszkodsz, hogy összezúzom hangulataidat. Félsz, hogy elrablóm egy órádat, egy percedet. Félsz, hogy ember akarok lenni melletted. Hogy mi van velem. mi történik bennem, arra nincsen gondod. .. Milyen re tten tő én idegen tettem neked, .Jolán!... Mi lesz velünk, a mi boldogtalan életünkkel?

Érzései elnyomott zsiliipfjéü szakították, fel a szavak. A hangja mint meleg áldó eső hullott, hogy fel rázz a a sírásba menekülő aszseony-t.

Dié-liben Jolán szája körül fáradt, rélvült mosolygást látott. Azt hitte, hogy a kibékü- , lés jele és melegen nézett vissza rá. Puhán elsimult benne a fájás.

— Jártam a faluban — mondta. — A jeleli csalhatatlanok: végéráit éli- a diktatúra. Maholnap felszabadulhatunk. Mihelyt a malom üzeme normális medrébe tér, el tudunk utazni. Mehetünk, amerre kiválnod. Bécsbe, a tenger mellé, a hegyekbe.

Hirtelen elhallgatott. Elsápadt. Jolán szemei ón,os borulással tapadtak rá. Sikoltozó hang buggyant Jolán szójából:

— Te utazni akarsz? .Jó, nem foglak feltartóztatni... az én utam, az igazak ulja távolabbra vezet. Ah, mily rettentő vakság sújtott titeket. k

Miké dúlt, megrendült lélekkel hallgat. Moccanni sem tud. Jolán feszültsége vad, kusza jóslatokban tör utat. Megint a világégés fantazmagóriái rohannak rá. Felgyűl a látomás igézetéiben. Rejtélyes okkult szavakat mormol. Szaggatva és lihegve kiniló-dj-a ki a képeket, mintha valaki beszélne belőle. Szavaiban bolygók rohannak össze, megreng a viliág, ég. a föld négy tája. A föld, a vilógireu- geteg porszeme, pillanatok alatt megsemmisül. Minden élő sejt holt anyaggá, hamuvá ég. Évezredek teremtő láza pusztítva felforr, a káosznak, az ősanyagnak iszonyú kavargása jön és az elcsituló rengés nyomában a tisztultabb, az emelkedettebb szellemek világa ... Aki ma él, holnap megsemmisül. Feltárnasztbatatlam-ul elmúlik. A rossz és a -gonosz csirájában kipusztul. Az élet megszakad, de nem a nirvána ez, a vágynélküli telkek pihenője, hanem a végső megsemmisülésé. Csak az érett tiszta lelkek számára int szabadulás. Fenn a Marson megindul a tisztult lelkek uj teremtő munkája. A katasztrófa pillanatában odasziáll az átköltözésre érett lélek. Nő és férfi csupán egy szikra volt, melyet a teremtés forrongása lökött ki a világűrbe. Az űrben kettéhasadt a szikra és a földre már megosztva ért. Két élet szü- leimlik: eg.y férfi és egy nő, akik évezredeken át számtalan inkairnáci-ókbam keresik egymást. A meghasadt szikráknak ez a keresése a szerelem. A világ rengés percéiben a megváltásira érett szikrák egyesülni fogina-k és beköszönt a telkek aranyikora.

Miké isimerte ezt a haragot, ezt a vajúdó lobogást és igézetet, mely elömllött Jolánom Régi •megszállottságok suhantak át képzeletén, de ilyen földtől ellávolő-do még sohasem volt Jolán látomása. Ülődötl leikéiben iszoray- Mribőv VegW* tátDOfe

Érzi, hogy e vad és kusza képáraadat csak

menekvés, Jolán -elveszett, szörnyű lejtőn zuhan.

Ráeszméli. Jolán hajnali vízióira és gyötörni kezdte a gondolat, hogy Jolán élőié

menekül.

Az ajtóban Janka néni állt remegve. Miké látta óriásra szakadt szeméiben a rémületet. Jolán összeroppanása napiján nézett igy rá az öregasszony. Kérdően és váddal teliin.

A félelem világi tva és tüzelve csapott az ő agyába is. Még egy lépés és zuhannak mind a -semmibe, Jolán sodró zavarodottságába. Érzi, a téboly lángot vet, szétárad az egész malmon.

Tehetetlenül eloanlott kezekkel Mtta aztán, ahogy Jolánban megtört a zengő szódra- dat, hirtelen- elá-lélt és elomlásábam engedte, hogy Janka bevezesse hálószobájába.

De délután megint tálpon volt Jolán Frissen, kiviruiva és üdén, jött.

Fabuláit, a patikust várta.

5.

A nap izzó heve már enyhébb meleggé olvadt; kisétáltak a vörös égalja felé: Mikóné és a patikus.

Jolán égnek emelte álombaifordult tekintetét.

— Mennyi rejtelem van az égen, nézze Pali! Ki iludja, hányszor jő még ilyen bives- iillatu esti- szépség?

Fabula pi llá n át okig mereugőn nézett a foltosodva égő fellüőtelevényre. Finom izgalom remegett benne, ahogy az asszony beszélt. Nagyszerű és véghetetten az ég felettük és az étet oly félelmes és jó, valami rejtély üveg támlását várta e percben és járt az asszony mellett halk mámorban, ami elfogta a leszálló estben, ahogy rétes lángolással égett a isaenderedö mező.

Jolán okkult csodákról beszélt. Be Kellett avatnia Fabulát a sptritizmus rejtelmeibe; az Idő sürgetett. Idézte utolsó olvasmányát, egy joigihi csodáiét leit. Boraibayban számos tanítványa előtt a joghi kaitaleptikus álomba merült, s nyomban ultána megjelent Londonban égy apár Menta meáraacno. BeAéftett & bániba, meghajolt a hózd asszony effiött, m asztalon egy gyűrű hevert, azt magához vette és (bement a szomszéd mohába. Mikor ntáraa- mentek, nem találták már ott. Borabayban felébredve álmából a gyűrű az ujjára ragyogott. Hogyan lehetséges ez? Mikóné a mater- realizáció tüneményével megmagyarázta. A kataleptikus álomba merült testből átköltözik a létek, a nézők előtt maradó test olyan, mintha egy halotté volna. A világűriben bolygó lélek nem tudna többé visszatérni beM, ha bántanák a testét. A lélek a mindenható akarat hatalmából másutt materializálódni tud és ebben az Állapotában földi cselekvésekre képes.

Fabulára zavar merült. Szédületbe omló gyengeség fogta el, ahogy az asszony kidagadó szemeit látta. Hihetetlenül csengett Mikóné beszéde. Visszaemlékezett Balázs figyelmeztetésére: Mikóné olykor túlbecsüli erejét és ilyenkor jó, ha éberidegü ember van a közelében. A csodák hánytorgatá-sával nem lépte-e máris tu-1 a határt? Aligha tudta követni.

Mitől féltette Balázs az a-sszonyt? És hogy értse Mikóné célzásait: a materializmusba kapaszkodó ember elbukik. Európának nem volt és nincs hite. Tízmillió ember életének kioltását nem tudta megakadályozni; égő vasáradatot, népek gyűlöletét, gőgjét és vakságát jelentette a materializmus. És mindennek tetejébe elhozta a vörös rémuralmat. Ki az oka a hullahalimozá-snak, hogy testvér testvérre rontott, ember emberre emelt kezet, « négy esztelen éven át folyt a létek -sárba!ip- rása? Ki felel a tenger bűnökért? Nincs menekvés! Ebből a vérárad álból, a hazugságok égig tornyozó dúsából nem vezet ut vissza a bünteten lelkek birodalmába. A föld sohase válhat paradicsommá, mert az ember megfeneklett a. gonoszban.

Fabula belefogott a szerepbe, melyet Balázs szánt neki.

— Nem mi csináltuk a háborút, az ember belekeveredett, akár akarta, akár nem. Miért volnánk felelősek érte? Miért bűnhődnénk meg mi érette?

JojkAn mája Körűi fáradt réacok gyűltek.

%

bIIv ^öiii Azonnali könnyebbülést hói

!ül V ü migrénnél és fejfájásnál a

A Kérje az originálcsomngoírvosoktól ajánlva. Minden gyógyszertárban kapható