Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-13 / 109. (2626.) szám
1981 május 18. szerda. 1981 május 18. szerda. KumsKZ'MitnmKBma&^j.'.v%jwizK&:~i33gmsm MARGÓ Nők a nőkről Nem is csikorogva, egyszerűen és simán, zökkenők nélkül íordul, fordul a világ kereke. A prágai magyar diákleányok egyik múltkori szemináriumán a női testápolás és testkultúra kérdéseiről tartott előadást egy fiatal modern nő. A fiatalság, a modernség és a nőiesség egyenként is ékes tulajdonságok, ha a szó jó értelmében értelmezzük azokat. A hármas ék, dia- démba fonva, föltétlenül a mai fiatal magyar diákleányok szimpatikus típusává tették az előadót, aki történetesen tornatanáráé' lett s igy a saját szakmáján belül maradt az előadásban, melynek eredményeként megalakították a diákleányok tornaszakosztályát. Ezt csak üdvözölni lehet, Ezen az előadáson figyelmes lettem könyvekre, amelyekben nők beszélnek a nőkről. A hozzászólások tárgyilagos, szakszerű és komoly hangja élő bizonyságot tett amellett, hogy amíg mi férfiak a háború utáni zilált politikai és gazdasági és világnézeti problémák sriszi túsz-hegyén járunk föí-alá; amíg a napi robot megnehezült terhét cipeljük s alig van időnk verítékünket letörülni; amíg az uj ember boldogabb holnapjáért csépeljük a szalmát a világszérükön, az alatt nem érünk rá — még | körülnézni sem. És igy nem vettük észre, hogy azalatt, amíg mi mindezekkel. a nyavalyákkal ügyesbajoskodunk, egy uj, megváltozott nő- tipus nő föl, mellet tünk, velünk egyszerre, — csak épp azt nem mondhatjuk: a szemünk láttára. Azóta sokat gondolkoztam ezen. Elsősorban is elolvastam ezeket a könyveket. Másodsorban sokat diskuráítani a iŐtémáról ezekkel a fiatal, mai leányokkal és asszonyokkal. Harmadsorban pedig megpróbáltam őket elfogultság, előítélet és önzés nélkül meglátni. A kép, ami kialakult, nem ellenszenves. Persze, nem passzolnak ennek az uj képnek az alakjaira a régi sémák és teóriák. Se Schopenhauer, se Sírintí- berg, se Nietzsche aforizmái és szofizmái, se a századvégi trobadur-szeladónok érzelgős és nyálkás müdicsfényei. Ezek a mai nők se nem förtelmes boszorkányok, vagy ördöngős bestiák, de nem is holdvilágképü és háziállatsorsra készült szerencsétlen nippsk, vagy magas piedeszíálon koíurmisban imbolygó félistennek. Sőt, az élpéldányaik közt nincs már ma ellenszenves átmeneti lény: sa „ku!turkoca“, se „sporíkanca“. Nem. Valami egész más van. Valahogy egész frissen és újszerűén hatnak, mint az első tavaszi napfény, vagy az első nyári szamócaiz. Szenzációsan újak és — ősie- sen a régiek, mint a paradicsomkert. Végre komolyan veszik magukat. Végre embargómba veszik magukat. Úgy beszélnek egymásról, mint a felnőttek: a játszó gyermek komolyságával, a világ legnagyobb komolyságával. És javukra legyen írva: már nyíltan és fiuk előtt és pódiumról és könyvoldalakról is megmutatják, beismerik — hibáikat. Valahol, tényleg, itt kezdődik az egész ember, Fölbon- colják magukat, izmaikat, sorsukat, jövőjüket — és nem undorodnak. Kielemezik nagyon is nagyon kilátástalan és gondterhes női jövőjüket — marad kedvük a tanulásra, a családimádatra, a jóságvágyásra. Szétszednek és összeraknak, hűvösen megállapítanak és lelkesen építenek ezek a mai, modem leányok. Alig-alig, aki tisztában van velük. S azok közt még kevesebb, aki a tisztánlátás mellett nem csak megérti, de rokonszenvesnek is érzi őket. Pedig megérdemlik a megbecsülést és a figyelmet. Harcukért és leendő szerepükért. Mert ezek a leányok, ha egyszer anyák lesznek, egy egészségesebb generációt fognak adni a világnak. Hogy ez biztos, azt akkor látni, mikor ilyen nők a nőkről beszélnek. Amit most beszélnek és egymástól megkövetelnek, azt gyermekeikkel már megvalósítják s beléjük nevelik. Az egyenrangúságot a gyöngédség, az intellektust a nőiesség, a függetlenséget a természetes függés mellett. Ezek már nem a lázadók, ezek már a győztesek. Nem látjátok? A görög testszépség, a krisztusi szeretet örök-természetes nőiessége és a technika vágtató századának gyorskezü reali- tásra-beállitoítsága kezd egybeolvadni bennük. Hallgassátok a mai nőt, mikor a holnap nőjéről beszél. Az ideálja már hármas. Ha eléri, három ideállal fog fölérni. Amíg mi disputáinak, nyafogunk, öljük egymást, a nők szerte a világban az élet igaz értelmét fogták föl megint: a részletei:, a megvalósítás és a megcsinálás detal- lokba menő, de pozitív értékét. A dolgok köny- nyebb, de okosabb végét. S ezen hamarább, szebben és harmónikusabban elérnek a tökéletességhez, mint mi. Mintha ma ők látnák jobban az emberélet örök célját: a kiteljesedett embert. ALFA. — A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsárpangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábult ság, fül zugás. halvány arcszin, kedv télén ség a természetes „Ferenc József4 keseriiviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar „Ferenc József4 vízről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. A ..Ferenc József4 keseriiviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszeriiideiekben kapható. Berendezésével és kincseivel együtt a lángok martaléka lett Széchenyi László grófnak milliókat érő remetevasgyári kastélya A forrasztólámpa lángja okozta a tűzvészt, amely teljesen megsemmisítette a Keleti Kárpátok csodálatosan szép ékszerét — A berendezésből alig sikerült is valamit megmenteni — A körülbelül 3 milliós tűzkárból biztosítás révén mintegy 2 millió térül meg Untfvár, május 12. (Ruszínezíkói szerkesztőségünktől..) A világtól eldugott Remetevasgyár nevezetességeit csak a legbeavatottabb turisták ismerik. A nevezetességek egyike a tengerszem, másika a „Szirmai kő", a harmadik pedig Széchényi László grófnak, az amerikai magyar követnek és feleségének, Van- derbilt Gladysnak híres Vadászkastélya, amelynek f útrészek annakidején Amerikából szállítot- ték át Európába. A csodálatos szép kastély mellett a Széchenyi- gyermekek részére valóságos kis tündérlakot emeltek. A fából készült, építményben miniatűr lakások voltak a gyermekek részére, fényűző appartmánok, csak éppen nem a szokásos méretekben, hanem gyermeknagyságban. A festői szépségű Reme te vasgyárnak ez a harmadik nevezetessége megszűnt létezni. Szerencsétlen véletlen következtében láficfbaboruM és teljesen leégett. A kastélyt Wanderbilt Gladys annakidején maguk és gyermekei részére építtette. Éveken át minden nyáron megjelent a kastélyban, amelynek csodálatos szépségű parkjában a kis g’ófi ivadékok mezítelen lábbal játszadoztak, el-elbujva liliputi palotácskájukba, Prága, május 12. Sauerweienek a Ma tinóéin megjelent cikke, melyben a nagy francia újságíró az, osztrák Amsdxluss elhárításának kérdése kapcsán a Habsburg-kérdést is fölvetette, a csehszlovák politikai körökben kiuos feltűnést keltett. A külügyminiszter pártjának hivatalos lapja, a Ceské Sloivo Sauerwein megnyilatkozását úgy igyekezett komolytalaninak minősíteni, hogy az egészről csak tréfás elmeiül tatás alakjában számol be ilyen cim alatt: Sauerwein megbolondult. A miniszterelnök pártijának lapja, a Venkov a következőképpen reflektál Sauerwein cikkére: —- Nem kell hangsúlyoznunk;, hogy a kis- amtant szilárdan kitart azon álláspontja mellett, hogy a szerződések értelmében a Habsburgok trónrajutása megengedhetetlen s minden ilyenirányú kísérletet meg i« akadályozna. A Habsburgok propagálóra! nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy az An- sdhluss veszedelme a ki sántán tót annyira megijesztette, hogy még a Habsburgok visz- szajövetelét is az Ainséhlusstól való megváltásként üdvözölné. Nem akarunk sem Ansehlus&t, sem Habsburgokat. A nemzeti demokrata pártihoz közel állé Néródul Politika külpolitikai szerkesztője, Bor- fiky dr. a következőket Írja: — Ez a terv nem látja, vagy nem akarja látni azt, hogy a Habsburgok sohasem elégednének meg, hanem régi, nagyhatalmi terveik kereteiben tovább haladnának úgy Németország, mint az Adria felé. Ez a terv nemcsak Ausztriának, hanem Magyarországnak a csatlakozását is magával hozná A Habsburgokkal 1917-ben é« 1918-ban szerzett tapasztalataitok után ca a terv őrület lenne. A cseh néppárti Piraísky Veosemjfk a következőket jegyzi meg: Sauerwiein cikke igen. fontos és nedn amolyan véletlen dolog, semhogy csak olyan könnyen, egy kézlegyintéssel lehetne elintézni. Eléggé bizonyítja ezt utólag az a zavar, amelyet mindenfelé keltett. Csupán a külügyminiszter orgánuma, a Ceské Slovo érzi magát annyira biztonságban, hogy csak kurzív cikkben irt .róla azzal a gúnyolódó címmel, hogy „Sauerwein megbolondult'4. Egyik csapás a másik után éri külpolitikánkat. A szociáldemokrata Právo Lidii szerint a magyar menarchisták kész örömmel fogadamelynek minden darabja ugyancsak Amerikából került ide és amelyben a gyermekek hálószobáin kivül is minden meg volt, ami a gyermeki szórakozást és kényelmet szolgálja. A remetevasgyári kastély messze vidéken bires volt arról, hogy legdrágább amerikai vörösfenyőből épült, de világhíre volt a kastély gyönyörű halijában lévő vadásztrofeim-gyííjteménynek, egy valóságos ki# vad&smvuzemnnak. Az egyébként kőalapra épitett és földszintjén kőfalakból álló kastély emelete szintén drága amerikai fából készült a legmüvészibb faragványokkal. Pompás berendezésével látványosság számba mert és akinek módjában állott, nem is mulasztotta el megtekinteni a gyönyörű épületet és a ritka kincsek haltna- zatát a kastély belsejében. A Keleti-Kár pútoknak ez a milliókat érő drágagyöngye egy forrasztólámpa lángjától tüzet fogott és megfelelő segítség hijján teljesen elhamvadt. A katasztrófa úgy történt, hogy az elmúlt napok egyikének délutánján az uradalom egyik szakképzet t alkuim a zott j a forrasztó lámpával javítgatta a kastély vízcsatornáit. Ezt a munkát évek óta ugyanaz az alkalmazott iák. a Triibitma által fölvetett kombinációt, kihasználva a vámunió által előidézett feszültséget. ügy látják — írja a lap — hogy az idő alkalmas rájuk nézve s az, amit Sauerwein mond, úgy látszik, az ő kísérleti ballonjuk lesz. Nézet dolga, hogy Európára az Anschluss jelenti-e a kisebb veszélyt., vagy a Habsburgok restaurálása a kis Ausz- tria-Magyarországou. ML meg vagyunk róla győződve — fejezi be a szociáldemokrata la.p — hogy .semimiosetre. sem segítené ellő a közép európai viszonyok stabilizálódását, ha a magyar monairdhisták receptjei szerint történnének kísérletek. Rosche éles kritikája Benas politikájáról Prága, mágus 12. A kormánytöbbségből kiugrott német gazdasági párt egyik vezetője, Rosche dr. nemzetgyűlési képviselő feltűnést kellő beszédet mondott a párt brüxi nép,gyűlésén. Beszédében állást foglalt a vámunió kérdésében és az Általános gazdasági helyzettel ig foglalkozott. —* A német-oisztrálk vámunió egész Európára nézve döntő jelentőségű kérdés. Nem játszik a dologban szelepet az, hogy vámuniónak, Páneurópálnak vagy az európai államok szövetségének nevezik-e. Azonban szükséges, hogy az államok végre gazdasági téren közeledjenek egymáshoz. Egy ilyen közeledés megteremtéséinél az első föltétel az, hogy az államok megőrizhessék politikai önállóságukat. Ez a fősmotivumia a francia és csehszlovák politikának: Benes és Briand vámuniórelleni harcának. A német- osztrák vámunió terve a két állam legnagyobb gazdasági ínségének jegyében jött létre, mert belátták, hogy csődöt mondtak a nemzetközi Intézmények, csődöt a népszövetség, a világgazdasági konferencia, a vtám- békekonfer en eia etfb, Éppen, ezért az önsegély útjára lépteik. Briand és Benes a vámunió esetében azért foglaltak el annyira elutasító álláspontot, mert Franciaországban, általánosságban, Csehszlovákiában a cseh népet illetőleg a viszonyok mégis csak elviselhetőbbek, mint más államokban. Azt állítom, hogy ha a francia és cseh gazdaság olyan Ínségben volna, amilyenben Németország és Ausztria és a szudé tanéin etek vannak, úgy a vámunió már régen elkészült volna. Mi szudétamérnetek a vámun lóban ném látunk egyebet, mint a két állam szükséges gazdasági óvintézkedéseit. végezte, megbízhatóságához és szakértelméhez nem fér kétség. Már majdnem elkészüli munkájával, amikor megdöbbenve vette észre, hogy a kastély fazsindellyel fedett tetőzete láng- háborúit és a rekkenö hőségben a fáz feltar- fózhatatlwnvl elharapózik. Rémülten rohant a községbe, mozgósította a tűzoltóságot, de a községi tűzoltók felszerelése nem bizonyult elégségesnek a tűzvész elfojtására. Az Ungvárról kért segítség sem érkezhetett meg, mivel a nagy távolság miatt a tűzoltók nem hagyhatták el a várost. A lángok pusztító munkáját tehát nem lehetett feltartóztatni és bár a községbe!iek, a kastély és az uradalom személyzete minden lehetőt elkövetett, hogy megmentse a páratlan értékű épületet, a lángok, mégis vandál munkál vittek véghez és nemcsak a kastély farészeit emésztették el, hanem a berendezésnek nagyrészét is, úgyhogy a bent felhalmozott értékekből aMg valamit sikerült megmenteni. A közel kétmillió koronám biztosított, épület és berendezése úgyszólván teljesen elégelt. A lángok hozzá,vetőleges becslés szerint hárommillió koronára rugó értéket semmisítettek meg. A kisantantállamok közötti vámunió ki ram zárva. Lengyelországnak is mások az érdekei. A kisanta/nt államai, vagy pedig a Csehszlovákia és Lengyelország közötti unió a cseh mezőgazdaság vesztét jelentené. Csehszlovákia még ma is az 1918. évi külpolitikáját folytatja. Hogy mennyire, nem őszinték az unió ellenzői, ezt legjobban bizonyítja a francia kamara utolsó megnyilatkozása, amelyben egyrészt a nemzetközi együttműködés hajlandóságát hangsúlyozzák, ugyanakkor az ilyen együttműködést célzó kísérletet elítélik. Benes azt állítja, hogy egy gazdasági blokk alakulása meg nem valósátható, holott Ö maga blokkalaki tási politikát folytat. Ha figyelemmel kísérjük Bemos különböző nyilatkozataii, úgy azt láthatjuk, hogy hangnemben ugyan mérsékeltebb lett, de felfogása nem változott. A világon senki sem fogja tudni Németország és Ausztria egyesülését megakadályozni, annak megvalósítását legfeljebb elodázhatják, ami azonban Csehszlovákia számára nagyobb rizikó, mert azok az államok, amelyeket olyan durva módon megsértettek cs amelyek a legjobb vevők, további magatartásukat ehhez fogják szabni. Benes ma nem eszmékért, hanem saját pozíciójáért küzd. Beu.es azt állítja, hogy mindenkivel egy véleményen van. Megegyezett Önmagával, pártijával, a konmáuy- nyal, a páriámén ttel, a kisamlanttal, Franciaországgal és Lengyelországgal, csak éppen Németországgal és Ausztriával nem. A valóságban azért kellett Bukarestbe utaznia, mert Románia ki akart ugrani és Jugoszlávia i* már-már ott tartott, hogy kimondja, miszerint Benes és Briand politikájából nem tud megélni. Elérkezik az az időpont is, amikor a cseh gazdaság az állami terhek megmaradása mellett többet lesz kénytelen fizetni, mert a szadiétagazdaságot, amely az állami ler- heknek 50 százalékát viselte eddig, úgyszólván teljesen tönkretették. Rosdhe s továbbiakban élesen elitéli Franciaország győzelmi politikáját és hangsúlyozza, hogy Franciaország vezetése alatt sohasem egyesülnek az európai államok. Megelégedéssel állapítja meg, hogy a szu détamémétség ismét egysége^ különösen moi&t a vámunió kérdésében. A iSBudétanémetek türelmeseik, önfeláldozók, a legnagyobb mértékbein lojálisak az állammal szemben s ezek a tulajdonai feljogosítják arra, hogy az alkotmány ér!elméiben éts az államifő, valamint S véli la kijelentése alapján az egyenlőség elve alapján bánjanak vele. A nemzetiségi békét Bemos csak akkor tudja elérni, ha a németeknek, mint egyenlő jogú polgároknak, nemzetiségi és kultúrália autonómiát, ad. „Satierwein megbolondult" — jelenti Benes Bálijának lapja, a Ceské Slovo Sauerwein Habsburg-cikke kincs érzelmeket keltett a cseh sajtóban <PRX<^/V\A.CiS!ARHlRLAg 5 —~————*■—— 1p——i—------------------ _ ____
