Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-13 / 109. (2626.) szám

1981 május 18. szerda. 1981 május 18. szerda. KumsKZ'MitnmKBma&^j.'.v%jwizK&:~i33gmsm MARGÓ Nők a nőkről Nem is csikorogva, egyszerűen és simán, zök­kenők nélkül íordul, fordul a világ kereke. A prágai magyar diákleányok egyik múltkori sze­mináriumán a női testápolás és testkultúra kér­déseiről tartott előadást egy fiatal modern nő. A fiatalság, a modernség és a nőiesség egyen­ként is ékes tulajdonságok, ha a szó jó értel­mében értelmezzük azokat. A hármas ék, dia- démba fonva, föltétlenül a mai fiatal magyar diákleányok szimpatikus típusává tették az előadót, aki történetesen tornatanáráé' lett s igy a saját szakmáján belül maradt az előadás­ban, melynek eredményeként megalakították a diákleányok tornaszakosztályát. Ezt csak üd­vözölni lehet, Ezen az előadáson figyelmes let­tem könyvekre, amelyekben nők beszélnek a nőkről. A hozzászólások tárgyilagos, szakszerű és komoly hangja élő bizonyságot tett amellett, hogy amíg mi férfiak a háború utáni zilált po­litikai és gazdasági és világnézeti problémák sriszi túsz-hegyén járunk föí-alá; amíg a napi robot megnehezült terhét cipeljük s alig van időnk verítékünket letörülni; amíg az uj ember boldogabb holnapjáért csépeljük a szalmát a világszérükön, az alatt nem érünk rá — még | körülnézni sem. És igy nem vettük észre, hogy azalatt, amíg mi mindezekkel. a nyavalyákkal ügyesbajoskodunk, egy uj, megváltozott nő- tipus nő föl, mellet tünk, velünk egyszerre, — csak épp azt nem mondhatjuk: a szemünk lát­tára. Azóta sokat gondolkoztam ezen. Elsősorban is elolvastam ezeket a könyveket. Másodsorban sokat diskuráítani a iŐtémáról ezekkel a fiatal, mai leányokkal és asszonyokkal. Harmadsor­ban pedig megpróbáltam őket elfogultság, elő­ítélet és önzés nélkül meglátni. A kép, ami ki­alakult, nem ellenszenves. Persze, nem passzol­nak ennek az uj képnek az alakjaira a régi sé­mák és teóriák. Se Schopenhauer, se Sírintí- berg, se Nietzsche aforizmái és szofizmái, se a századvégi trobadur-szeladónok érzelgős és nyálkás müdicsfényei. Ezek a mai nők se nem förtelmes boszorkányok, vagy ördöngős bes­tiák, de nem is holdvilágképü és háziállatsors­ra készült szerencsétlen nippsk, vagy magas piedeszíálon koíurmisban imbolygó félistennek. Sőt, az élpéldányaik közt nincs már ma ellen­szenves átmeneti lény: sa „ku!turkoca“, se „sporíkanca“. Nem. Valami egész más van. Valahogy egész frissen és újszerűén hatnak, mint az első tavaszi napfény, vagy az első nyári szamócaiz. Szenzációsan újak és — ősie- sen a régiek, mint a paradicsomkert. Végre komolyan veszik magukat. Végre em­bargómba veszik magukat. Úgy beszélnek egy­másról, mint a felnőttek: a játszó gyermek ko­molyságával, a világ legnagyobb komolyságá­val. És javukra legyen írva: már nyíltan és fiuk előtt és pódiumról és könyvoldalakról is megmutatják, beismerik — hibáikat. Valahol, tényleg, itt kezdődik az egész ember, Fölbon- colják magukat, izmaikat, sorsukat, jövőjüket — és nem undorodnak. Kielemezik nagyon is nagyon kilátástalan és gondterhes női jövőjü­ket — marad kedvük a tanulásra, a családimá­datra, a jóságvágyásra. Szétszednek és össze­raknak, hűvösen megállapítanak és lelkesen építenek ezek a mai, modem leányok. Alig-alig, aki tisztában van velük. S azok közt még keve­sebb, aki a tisztánlátás mellett nem csak meg­érti, de rokonszenvesnek is érzi őket. Pedig megérdemlik a megbecsülést és a fi­gyelmet. Harcukért és leendő szerepükért. Mert ezek a leányok, ha egyszer anyák lesznek, egy egészségesebb generációt fognak adni a világ­nak. Hogy ez biztos, azt akkor látni, mikor ilyen nők a nőkről beszélnek. Amit most be­szélnek és egymástól megkövetelnek, azt gyer­mekeikkel már megvalósítják s beléjük neve­lik. Az egyenrangúságot a gyöngédség, az in­tellektust a nőiesség, a függetlenséget a ter­mészetes függés mellett. Ezek már nem a láza­dók, ezek már a győztesek. Nem látjátok? A görög testszépség, a krisz­tusi szeretet örök-természetes nőiessége és a technika vágtató századának gyorskezü reali- tásra-beállitoítsága kezd egybeolvadni bennük. Hallgassátok a mai nőt, mikor a holnap nőjéről beszél. Az ideálja már hármas. Ha eléri, három ideállal fog fölérni. Amíg mi disputáinak, nya­fogunk, öljük egymást, a nők szerte a világban az élet igaz értelmét fogták föl megint: a rész­letei:, a megvalósítás és a megcsinálás detal- lokba menő, de pozitív értékét. A dolgok köny- nyebb, de okosabb végét. S ezen hamarább, szebben és harmónikusabban elérnek a tökéle­tességhez, mint mi. Mintha ma ők látnák job­ban az emberélet örök célját: a kiteljesedett embert. ALFA. — A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsár­pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fe­hér nyelv, kábult ság, fül zugás. halvány arcszin, kedv télén ség a természetes „Ferenc József4 keseriiviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar „Ferenc József4 vízről, mert hatása megbíz­ható és rendkívül enyhe. A ..Ferenc József4 keseriiviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszeriiideiekben kapható. Berendezésével és kincseivel együtt a lángok martaléka lett Széchenyi László grófnak milliókat érő remetevasgyári kastélya A forrasztólámpa lángja okozta a tűzvészt, amely teljesen megsemmisítette a Keleti Kárpátok csodálatosan szép ékszerét — A berendezésből alig sikerült is valamit meg­menteni — A körülbelül 3 milliós tűzkárból biztosítás révén mintegy 2 millió térül meg Untfvár, május 12. (Ruszínezíkói szerkesz­tőségünktől..) A világtól eldugott Remetevas­gyár nevezetességeit csak a legbeavatottabb turisták ismerik. A nevezetességek egyike a tengerszem, másika a „Szirmai kő", a harma­dik pedig Széchényi László grófnak, az ame­rikai magyar követnek és feleségének, Van- derbilt Gladysnak híres Vadászkastélya, amelynek f útrészek annakidején Amerikából szállítot- ték át Európába. A csodálatos szép kastély mellett a Széchenyi- gyermekek részére valóságos kis tündérlakot emeltek. A fából készült, építményben minia­tűr lakások voltak a gyermekek részére, fényűző appartmánok, csak éppen nem a szo­kásos méretekben, hanem gyermeknagyság­ban. A festői szépségű Reme te vasgyárnak ez a harmadik nevezetessége megszűnt létezni. Szerencsétlen véletlen következtében láficfbaboruM és teljesen leégett. A kastélyt Wanderbilt Gladys annakidején maguk és gyermekei részére építtette. Éveken át minden nyáron megjelent a kastélyban, amelynek csodálatos szépségű parkjában a kis g’ófi ivadékok mezítelen lábbal játsza­doztak, el-elbujva liliputi palotácskájukba, Prága, május 12. Sauerweienek a Ma tin­óéin megjelent cikke, melyben a nagy fran­cia újságíró az, osztrák Amsdxluss elhárítá­sának kérdése kapcsán a Habsburg-kérdést is fölvetette, a csehszlovák politikai körök­ben kiuos feltűnést keltett. A külügyminisz­ter pártjának hivatalos lapja, a Ceské Sloivo Sauerwein megnyilatkozását úgy igyekezett komolytalaninak minősíteni, hogy az egész­ről csak tréfás elmeiül tatás alakjában szá­mol be ilyen cim alatt: Sauerwein megbolondult. A miniszterelnök pártijának lapja, a Venkov a következőképpen reflektál Sauerwein cikkére: —- Nem kell hangsúlyoznunk;, hogy a kis- amtant szilárdan kitart azon álláspontja mellett, hogy a szerződések értelmében a Habsburgok trónrajutása megengedhetetlen s minden ilyenirányú kísérletet meg i« aka­dályozna. A Habsburgok propagálóra! na­gyon tévednek, ha azt hiszik, hogy az An- sdhluss veszedelme a ki sántán tót annyira megijesztette, hogy még a Habsburgok visz- szajövetelét is az Ainséhlusstól való megvál­tásként üdvözölné. Nem akarunk sem Ansehlus&t, sem Habs­burgokat. A nemzeti demokrata pártihoz közel állé Né­ródul Politika külpolitikai szerkesztője, Bor- fiky dr. a következőket Írja: — Ez a terv nem látja, vagy nem akarja látni azt, hogy a Habsburgok sohasem elé­gednének meg, hanem régi, nagyhatalmi terveik kereteiben tovább haladnának úgy Németország, mint az Adria felé. Ez a terv nemcsak Ausztriának, hanem Magyarország­nak a csatlakozását is magával hozná A Habsburgokkal 1917-ben é« 1918-ban szer­zett tapasztalataitok után ca a terv őrület lenne. A cseh néppárti Piraísky Veosemjfk a kö­vetkezőket jegyzi meg: Sauerwiein cikke igen. fontos és nedn amo­lyan véletlen dolog, semhogy csak olyan könnyen, egy kézlegyintéssel lehetne el­intézni. Eléggé bizonyítja ezt utólag az a zavar, amelyet mindenfelé keltett. Csupán a külügyminiszter orgánuma, a Ceské Slovo érzi magát annyira biztonság­ban, hogy csak kurzív cikkben irt .róla azzal a gúnyolódó címmel, hogy „Sauerwein meg­bolondult'4. Egyik csapás a másik után éri külpolitikánkat. A szociáldemokrata Právo Lidii szerint a magyar menarchisták kész örömmel fogad­amelynek minden darabja ugyancsak Ameri­kából került ide és amelyben a gyermekek hálószobáin kivül is minden meg volt, ami a gyermeki szórakozást és kényelmet szolgálja. A remetevasgyári kastély messze vidéken bires volt arról, hogy legdrágább amerikai vörösfenyőből épült, de világhíre volt a kastély gyönyörű halijában lévő vadásztrofeim-gyííjteménynek, egy va­lóságos ki# vad&smvuzemnnak. Az egyébként kőalapra épitett és földszintjén kőfalakból álló kastély emelete szintén drá­ga amerikai fából készült a legmüvészibb faragványokkal. Pompás berendezésével lát­ványosság számba mert és akinek módjában állott, nem is mulasztotta el megtekinteni a gyönyörű épületet és a ritka kincsek haltna- zatát a kastély belsejében. A Keleti-Kár pútoknak ez a milliókat érő drágagyöngye egy forrasztólámpa lángjától tüzet fogott és megfelelő segítség hijján tel­jesen elhamvadt. A katasztrófa úgy történt, hogy az elmúlt na­pok egyikének délutánján az uradalom egyik szakképzet t alkuim a zott j a forrasztó lámpával javítgatta a kastély vízcsatornáit. Ezt a munkát évek óta ugyanaz az alkalmazott iák. a Triibitma által fölvetett kombinációt, kihasználva a vámunió által előidézett fe­szültséget. ügy látják — írja a lap — hogy az idő alkalmas rájuk nézve s az, amit Sauerwein mond, úgy látszik, az ő kísérleti ballonjuk lesz. Nézet dolga, hogy Európára az Anschluss jelenti-e a kisebb veszélyt., vagy a Habsburgok restaurálása a kis Ausz- tria-Magyarországou. ML meg vagyunk róla győződve — fejezi be a szociáldemokrata la.p — hogy .semimiosetre. sem segítené ellő a közép európai viszonyok stabilizálódását, ha a magyar monairdhisták receptjei szerint tör­ténnének kísérletek. Rosche éles kritikája Benas politikájáról Prága, mágus 12. A kormánytöbbségből kiugrott német gazdasági párt egyik veze­tője, Rosche dr. nemzetgyűlési képviselő feltűnést kellő beszédet mondott a párt brüxi nép,gyűlésén. Beszédében állást fog­lalt a vámunió kérdésében és az Általános gazdasági helyzettel ig foglalkozott. —* A német-oisztrálk vámunió egész Euró­pára nézve döntő jelentőségű kérdés. Nem játszik a dologban szelepet az, hogy vám­uniónak, Páneurópálnak vagy az európai ál­lamok szövetségének nevezik-e. Azonban szükséges, hogy az államok végre gazdasági téren közeledjenek egymáshoz. Egy ilyen közeledés megteremtéséinél az első föltétel az, hogy az államok megőrizhessék politi­kai önállóságukat. Ez a fősmotivumia a fran­cia és csehszlovák politikának: Benes és Briand vámuniórelleni harcának. A német- osztrák vámunió terve a két állam legna­gyobb gazdasági ínségének jegyében jött létre, mert belátták, hogy csődöt mondtak a nemzetközi Intézmények, csődöt a népszö­vetség, a világgazdasági konferencia, a vtám- békekonfer en eia etfb, Éppen, ezért az önse­gély útjára lépteik. Briand és Benes a vám­unió esetében azért foglaltak el annyira el­utasító álláspontot, mert Franciaországban, általánosságban, Csehszlovákiában a cseh népet illetőleg a viszonyok mégis csak elvi­selhetőbbek, mint más államokban. Azt ál­lítom, hogy ha a francia és cseh gazdaság olyan Ín­ségben volna, amilyenben Németország és Ausztria és a szudé tanéin etek vannak, úgy a vámunió már régen elkészült volna. Mi szudétamérnetek a vámun lóban ném lá­tunk egyebet, mint a két állam szükséges gazdasági óvintézkedéseit. végezte, megbízhatóságához és szakértelméhez nem fér kétség. Már majdnem elkészüli mun­kájával, amikor megdöbbenve vette észre, hogy a kastély fazsindellyel fedett tetőzete láng- háborúit és a rekkenö hőségben a fáz feltar- fózhatatlwnvl elharapózik. Rémülten rohant a községbe, mozgósította a tűzoltóságot, de a községi tűzoltók felszere­lése nem bizonyult elégségesnek a tűzvész el­fojtására. Az Ungvárról kért segítség sem érkezhetett meg, mivel a nagy távolság miatt a tűzoltók nem hagyhatták el a várost. A lán­gok pusztító munkáját tehát nem lehe­tett feltartóztatni és bár a községbe!iek, a kastély és az uradalom személyzete minden lehetőt elkövetett, hogy megmentse a párat­lan értékű épületet, a lángok, mégis vandál munkál vittek vég­hez és nemcsak a kastély farészeit emész­tették el, hanem a berendezésnek nagyré­szét is, úgyhogy a bent felhalmozott érté­kekből aMg valamit sikerült megmenteni. A közel kétmillió koronám biztosított, épület és berendezése úgyszólván teljesen elégelt. A lángok hozzá,vetőleges becslés szerint három­millió koronára rugó értéket semmisítettek meg. A kisantantállamok közötti vámunió ki ram zárva. Lengyelországnak is mások az érdekei. A kisanta/nt államai, vagy pe­dig a Csehszlovákia és Lengyelország kö­zötti unió a cseh mezőgazdaság vesztét jelentené. Csehszlovákia még ma is az 1918. évi külpolitikáját folytatja. Hogy mennyire, nem őszinték az unió ellen­zői, ezt legjobban bizonyítja a francia ka­mara utolsó megnyilatkozása, amelyben egyrészt a nemzetközi együttműködés haj­landóságát hangsúlyozzák, ugyanakkor az ilyen együttműködést célzó kísérletet el­ítélik. Benes azt állítja, hogy egy gazdasági blokk alakulása meg nem valósátható, holott Ö maga blokkalaki tási politikát folytat. Ha figyelemmel kísérjük Bemos különböző nyilatkozataii, úgy azt láthatjuk, hogy hang­nemben ugyan mérsékeltebb lett, de felfo­gása nem változott. A világon senki sem fogja tudni Német­ország és Ausztria egyesülését megaka­dályozni, annak megvalósítását legfeljebb elodázhatják, ami azonban Csehszlovákia számára nagyobb rizikó, mert azok az ál­lamok, amelyeket olyan durva módon megsértettek cs amelyek a legjobb ve­vők, további magatartásukat ehhez fogják szabni. Benes ma nem eszmékért, hanem saját po­zíciójáért küzd. Beu.es azt állítja, hogy mindenkivel egy véleményen van. Meg­egyezett Önmagával, pártijával, a konmáuy- nyal, a páriámén ttel, a kisamlanttal, Fran­ciaországgal és Lengyelországgal, csak ép­pen Németországgal és Ausztriával nem. A valóságban azért kellett Bukarestbe utaznia, mert Románia ki akart ugrani és Jugoszlávia i* már-már ott tartott, hogy kimondja, miszerint Benes és Briand politikájából nem tud megélni. Elérkezik az az időpont is, amikor a cseh gazdaság az állami terhek megmaradása mellett többet lesz kénytelen fizetni, mert a szadiétagazdaságot, amely az állami ler- heknek 50 százalékát viselte eddig, úgy­szólván teljesen tönkretették. Rosdhe s továbbiakban élesen elitéli Franciaország győzelmi politikáját és hang­súlyozza, hogy Franciaország vezetése alatt sohasem egyesülnek az európai államok. Megelégedéssel állapítja meg, hogy a szu détamémétség ismét egysége^ különösen moi&t a vámunió kérdésében. A iSBudétanémetek türelmeseik, önfeláldo­zók, a legnagyobb mértékbein lojálisak az állammal szemben s ezek a tulajdonai fel­jogosítják arra, hogy az alkotmány ér!el­méiben éts az államifő, valamint S véli la kije­lentése alapján az egyenlőség elve alapján bánjanak vele. A nemzetiségi békét Bemos csak akkor tudja elérni, ha a németeknek, mint egyenlő jogú polgároknak, nemzetisé­gi és kultúrália autonómiát, ad. „Satierwein megbolondult" — jelenti Benes Bálijának lapja, a Ceské Slovo Sauerwein Habsburg-cikke kincs érzelmeket keltett a cseh sajtóban <PRX<^/V\A.CiS!ARHlRLAg 5 —~————*■—— 1p——i—------------------ _ ____

Next

/
Thumbnails
Contents