Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-13 / 109. (2626.) szám

19B1 májua IS, wwjt rüiREK^, VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap" pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, LOrinckapn-n. 17. IL (Central passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az Összeget utánvété- lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská uL 12, IH. m eszközök * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: ­Telefon 27-87. Lőrinckapu-ncca 17, (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69„ L em. Jobbra, NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Metbod-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: s\ Pavlovlcs-ncca 2 Magyar leánycserhész- jubiieumPozsonyban Pozsony, május 12. (Pozsonyi szerkesztő­ség linktől.) Vasárnajp délelőtt ünnepelte meg a ,,Kiskárpátok“ leánoserkészcsapata fenn­állásának ötéves jublieumát matiné kereté­ben, amely erkölcsileg szépen sikerült. Ta­lán a kirándulásra kedvező idő volt az oka. Ihogy a Vigadd) nagytermében bizony csak gyengén volt közönség. Griinvald Lidia üdvözölte a vendégeket, ami után DrechWer Antal kanonok magas- szárnyalásu ünnepi beszédet mondott, amely­ben vázolta a leánycserkészcsapat megalaku­lásának körülményeit, öftévvel ezelőtt 18 taggal alakult a csapat és ma 84 tagja van. Buzdította a színpadon félkörben felállott leánycserkészeket a kitartásra. Ifj. Rájter La­jos szakavatott vezénylése melletti azután a csapat énekkara tüzes cserkészindulót, majd magyar népdalokat énekelt, Tarnál Lajos „Fölfelé" cimü versét pedig a 6zavalókőms adta elő. Csáder Lili magyar szólótánca után Pfeiffer Eleonóra hatásosan szavalta el Mécs László „Az ember és árnyéka" cimü versét, Deák Valéria pedig Silc Sándor „Angelus" kezdetű versét. Balogh Margit és Pethő Her- min magyar kettőst lejtettek. Szünet után következett az igazi csemege: két vendégmüvésznő fellépte. Farkas Márta, kiváló hegedűm ü vés znő Veracini-Corti „Lar- gó"-ját, majd MozartKreisier Rondoját ját­szotta ifj- Rájter Lajos zongorak;sérete mellett. A művésznő biztos kézzel & nagyszerű művé­szi érzékkel kezeli a vonót. Különösen nagy haté stk állott ki Hubay Zep'hirjének interpre­tálásával. A közönség melegen ünnepelte. A másik vendégmüvésznő Wick Jolántha, a bécsi Strauss Tíheaber primadonnája, aki Le­hár Cárevics és Éva áriáját, valamint Strauss Fledermausát énekelte bársonyos, behízelgő hangján igen nagy hatást keltve. Rácz Pál: Lehullott a rezgő nyárfa és más magyar nép­dalok éneklésével nem kisebb hatást váltott ki ez a ragyogó megjelenésű szlovenszkói származású művésznő, akiről a bécsi sajtó­ban megjelent nagyon kedvező kritikákat éppen lapunk vasárnapi számában ismertet­tük. Sok-sok virág, kiikivás jelentette ,a ven­dégmüvésznő számára azt, hogy itthon van Sziovenszkón . . . Rájter Elvira játszott még zongorán Schuberttól, Dohnányitől igen nagy rátermettséggel, ami után a szépen elkerült matiné befejeződött. — Gyémántmise Eperjesen. Ágoston Károly, az eperjesi kiir. kath. főgimnáziumnak évtizedeken át Volt paptanára, vasárnap, májas 17-én 9 órakor tartja gyémántmieéjét az eperjesi Angolkisasszo­nyok kápolnájában. Felkérjük a jubiláló paptanár volt tanítványait, hogy ezen ümepélyen mennél na­gyobb számban megjelenjenek és ezzel hálánk és tiszteletünk adóját leréjijük. Mutter Bertalan dr., Dobránezky János, Koratmioki János, Rosenber-g Mór dr. — Perum Novarum-ünnep a nagyszombati Magyar Egyházirodalmi Iskolában. A prágai P.roihászka Kör a katolikus ifjúsági egyesüle­tekhez felhívást intézett, hogy a Rerum Kő­váram negyven esztendős évfordulója alkal­mából foglalkozzanak XIII. Leó szociális programjával. A felhívásra elsőnek a nagy­szombati magyar teológusok Egyházirodalmi Iskolája válaszolt: Május 10-én nagyszabású Rerum Novarum-emlékünnepet rendezett. Az ünnepélyen Rédl Antal elnök megnyitójában a múlt század és korunk szociális- bajait is­mertette és rámutatott a R. N. nagy jelentő­ségére, Bréda Lajos „XIII. Leó" cimü alkal­mi versét szavalta el, majd Cservenka József a R. N. szociális tanításáról, Szabó Lajos pe­dig a magántulajdon keresztényi értelmezé­séről értekezett. A hatalmas program utolsó számaként Borsos Mihály a pap szociális munkateréről tartott értékes előadást.- Halálozás. Kömig Sándor nyug. hajóskapitány a sároemegyei Tótsóváirott 91 éves korában meg- hjodit. özvegyén kiivüll kiterjed rokonság gyászolja. AK c,,hunytat a várhegyi zárit temetőben édeeamyja uu'iíl uuuM helyezték örök uyygpkXBKfr c. c. c. Irta: HUNGARICUS VIATOR A három C: öercle OaiLvi Goráé. Alapította egy orosiz emigráns. Azaz nem is orosz, ősnemes cserkesztvadék. Kaukázusa: Taukon Kerefofif. Mint az Esterházyaké, csengett náluk otthon a neve. Kincsekkel, kastéllyal, százezeihol- dakkal kombinálva. Fehér ellenforradalomkor Wrangel pa- raucsőrtisztje volt, bukásukkor Törökország­ba menekült, majd Nizzába, az orosz emigrá­ció egyik főifészkébe került, tétlenül nem él­hetett, széjjel nézett, Korzikára tévedt a sze­me: még kihasználatlan terület volt. A sziget egyik legvadregényesebib pontját, Calvit választotta végleges letelepedési helyül. Angolok, amerikaiak sürü rajokban kezdték már a félvad szigetet felkeresni s a luxusho­telek gombamódra nőttek elő — a sziklákból. Egy ilyen szikla vár tetejéről nézett körül Kerefoff s abban a pillanatban biztos is volt, hogy miként Napóleon Korzikából a világot, ő majd Calviból Korzikát s Európa és Ameri­ka előkelőségeit fogja magához hódítani. Vagyona roncsaiból potom pénzért megvá­sárolt a calvi fellegvárban egy 500 éves düle- dező kőházait, Giubego érsek, Napóleon egyik ősének rommá lőtt palotáját. Helyreállította, otthoni kastélyaiból még jókor Konstantiná­polyiba mentett a onnan ideszálMtott szőnye­geivel, gobelinjaival, antik bútorra! beren­dezte, egy-két jóbarátját munkatársul maga köré gyűjtött© s sub titulo „Cerole Calvi Cor- se“, nagyszabású sport-, üdülő- és mulatóhe­lyet létesített Korzika egyik legvadabb, de legromantikusabb pontján. Néhány orosz előkelőség, Sheremetew gróf, Patásh Otpanoff, Joussoxipoff herceg a egye­bek védnöksége mellett megszervezte a „Cer- cle Calvi Corse“-it, jóidőkbeli tapasztalatait s összeköttetéseit [felhasználta, klubja megnyi­tásáról külföldi barátait értesítette s vállalko­zását útnak indította. Mindjárt az első szezon várakozáson felüli sikerült Az olasz és francia tengerpart, a nagyszerű „Calvi Palace Hotel" s a szomszé­dos Ile Rousse „Napoléon Bonaparte“-luxus- szállitóinak nemzetközi társasága észrevette, felkapta, divatossá tette Calvi exotikus elhe­lyezésű, klubját; szál szmokingban* frakkban sétálnak, vagy autóznak át éjjelenként a ten­ger szelétől frissé fújt fellegvár kívül szürke, belül ragyogóan fényes klubpalotájába. A klub interaiacionális, ám főleg angol, amerikai és orosz, idén már előkelő spanyol nevek is szereplnek tagjai <s látogatói sorában és tavasztól késő őszig igazi nagyvilági élet folyik termeiben. Pedig — bridgen kívül — legalább eddig, játék nincs a klubban, napipali sportjai: vadá­szat, halászat, vitorlázás s éjjeli sportja: a tánc, azonban kártya és roulette nélküli is vonzóerővel bírnak. S ami főleg az amerikaia­kat ideszoktatja — Ile-Rousse 18 bole-o3 golf­pályáját húsz perc alatt érik el Calviból gép­kocsin. A calvii citadella és fellegvár ma is fontos erősség, tornyai, méteres falai, koponyanagy- ságu kődarabokkal kirakott meredek ultui, cifra ráccsal védett nagy, goromba kapui, lomha kőiházai közé nehéz ugyan egy luxus- klubot képzelni s alig hinném, hogy bárhol a világon léteznék mondáin helyiség, melyet exotiiknsabb pontra ültettek volna. Előtte a nyilt tenger, hat kilométer hosszú bársonyos tengerpart, glódába állított emiber- vastagságu pálmák, öreg eukalipszuszok, ki- vénhedt platánok, ezernyi virág — s dombról dombra emelkedő, örök hóval végződő hatal­mas hegycsúcsok. S ez Istenajándékozta panoráma közepén, szik la tömbök tetejére ragasztott 500 éves szür­ke kőpalota. óriás falakkal övezett keskeny uccák ve­zetnek pántozott kapujához. Vezető nélkül alig lehetne odatalálni. A sárosi várhoz tudnám hasonlítani a calvii fellegvárait A sárosi várat környező erdő he­lyett azonban vad sziklabegyet, mezők he­lyett szabad tengert kell odaképzelnünk. S & vár tetejére össze-vissza töredezett, két-há- romemeletes meztelen kőházakat s mindezek fölé a vár közepéből kinyúló komor kő ka­szárnyát. Cailvúnak külön városrésze a felleg­vár és speciális érdekessége, hogy lakossága ősidőktől fogva ellenséges viszonyban élt a váraljai lakossággal. Monda szerint a korzikai bandák vezérének halála után két fiú osztozkodott Calvi fölött. A sorsra bízták, kié legyen az értékes felleg­vár, kié az alsó város. A vár urai rablásból, az alsó város lakossága halászatiból s békés cserekereskedésből élt. A vár két szélső tor­nya tetején helyezkedett el a két testvér. Pén­tek éjjelén. Akinek tornya fölött először hu­hog a bagoly, azé legyein a fellegvár. A vár a szelíd lelkű ifjabb testvérnek jutott, gonosz fivére emiatt holtig ellensége maradt. S vele együtt minden házi népe s az egész szolgaihad. S azóta sem békült ki a két város­rész. A fellegvárban született lány nem fo­gadhatja az alsó városrész legényének udvar­lását s jajj annak az alsói legénynek, aki vár­beli lányra veti szemét. A banditák kipusz­tultak -— tőr, golyó, vérbosszú azonban még ma is létezik Korzikában s nem egy szerel­mes gyilkos bujkál a sziget felkutathatatlan sziklalabirintusai között, akinek egyetlen bű­ne lüktető vére, forrón dobogó szive volt. S talán éppen ez a regényes légkör gyako­rolt Kaukázus romantikus hajlamú sarjára is befolyást, hogy klubját — a modern idők vál­tozott igényeihez pászitott formában persze — az exotikus sziklafalaik közé telepítse. A calvii Palace Hotel managere hívta fel fi­gyelmemet e regényes elhelyezésű klubra. Máskülönben aligha bukkantam volna rá. Diner után kisért fel Monsieux Oeliler a várba. Mintha v^n kriptáiépcsőkön járnánk, vissz- hangosan kopogtak a goromba kövek alatt lépteink. Egy-egy szűk sikátoron átfehérlik a hold, lámpásul szolgál a sötét házfalak között. Eszé­be sem jut senkinek villannyal világítani a tekergős utakat, a vén falak nem tűrnék a modern technika vívmányait s csakugyan így szép ez az éjjeli séta, aki nem botorkál szíve­sen, otromba lámpással kísértetik a klubig. S ez a szokatlan primitívség a legnagyobb vonzóerő. Aki jóllakott Deanville, Bdarritz, Cannes luxusával, Ízletes kenyérként élvezi ezt a antidiluviális mdllieu-t. De csak a házbejáratig tart a szürkeség. A kimbház kapuján pazar fénnyel világított bolt­íves csarnokba jutunk. S fraklkos komornyik fogad. Kivül-belül angol. Amint különben* is, a klubot teljesen angol tónusban vezetik. Egy londoni night club nem lehetne angolabb. Látszik, gazdája brit légkörben nevelkedett, tudja mitől döglik — az angol lény. (Ezt próbálja valaki angolra fordítaná!) A falaikhoz simuló gobeiinok s a frakkos kísérő már Nyugat-Európa, a pincébe vezető dara­bos kőlépcső még misztikus Dél. Két-három forduló után vastag szőnyeggel takart bejá­ratig jutunk. Angol jazz ismert melódiái szű­rődnek át Aphigán sűrűn szőtt szőnyegén. A komornak félretolja a függönyt, cserkeszbe- rendezésű, tágas terembe lépünk. A falakon szőnyeg, régi fegyverek, faiak mentén ala­csony körevet, a terem tetejéről tarka keleti lámpa hinti szerteszét misztikus fényét. A mennyezet boltive a padlókig hajol. Ez volt a híres érseki pince. Még Napóleon idejében U hordóóriások sorakoztak a boltívek alatt. Eb­ben a pincében volt Napóleon, — állítólag —- életében egyetlen egyszer részeg. Mintha régi barátokat fogadna, ugv siet elénk a patron, Monsieur Kerefoff. — Mivel kínálhatjuk meg az urakat? — e kísérőm sietve súgja: — Régi orosz szokás, első Ízben mindenki vendégünk, sértés volna kitérni. — Mit tegyünk? — szerényen orangeádot kérek. S a fehérkabátos bár-szolga máris hozza, ezüst tálcán a jég-italt. Kerefoff, mintha csak magánházban vol­nánk, többeknek bemutat. Legérdekesebb közöttük Sheremetew gróf. Legrégibb orosz famíliák egyike. 'Háromszáz év előtt a Shere- metew-ek koronázták meg az első Romanow- ot. Énpugy lehetett volna megfordítva. Nem kellett nekik, korona nélkül is n agyú rak ma­radtak ők. S fék nélkül szabadok. S ször­nyen gazdagok. Egész tartományok voltak az övék. S 1917. hírhedt márciusán ők is min­dent elvesztettek. S most itt élnek szerény nyugalomban, s békés megadással törődnek bele a változhatatlanba. Joussoupoff Félix herceg ugyancsak közel­ben vásárolt házában lakik a gróf s régi pasz- szicit, a vadászatot s vitorlázást minden kü­lönösebb költség nélkül itt is vígan űzheti: — A körülményekhez képest jól megva­gyok, s meg tudom becsülni a nyugalmat, melyet három évi orosz internálás, rengeteg szenvedés után itt végre megtaláltam. Sok közös ismerőisünk van, a párisi orosz emigráltak majdnem valamennyiét szemólye- isen, Alexander Mihajlovits nagyherceget még Krimiből ismerem. Jousoupoff herceggel együtt utaztunk az „Aquitánién", Kerenszki- vel, Mlljukovval, Krupenszkivel interjút foly­tattam a múlt télen, — érdekes tématárgy­ban nem voltunk tehát szükiben. A gróf meglehetősen tájékozva van az ott­honi állapotok felől, s keserűen, jegyezte meg, hogy nem hinné, hogy még a követke­ző generáció is megérné Oroszország felsza­badulását. — Hiszen a Kerenszki-forradalom óta szü­letett ifjúság már tisztára bolsevista szellem­iben nevelkedik, naponta fülébe trombitálják, hogy csak a iboísevizmus a jövőnek az egyet­len államiformája üdvözít s az egész kapita­lista világ féltékenységből és félelemből gyű­löli őket. — Karddal , gépekkel, gyárakkal kell har­colnunk — hirdetik gyermekeiknek szünos- szünMen, — s miénk lészen a világ-, i , — Ha eddig nem tudtuk Európának ezt a szégyenfoltját a térképről lerakni, hogyan akarjuk majd akkor, ha ellenfelei utolsó- ir- magját is kiirtotta már Sfcalin, övék a hata­lom, övék a föld, 9 őseink birtoka már csak Lenin fiait fogja uralni. i— Ne hazudjunk saját zsebünkbe, szomorú, de úgy van, sem én, sem gyermekeink, de talán unokáink sem látják többé viszont őseink földjét. — Lassanikint apatikussá vélik az ember, tudom, mennyit szenvednek az otthoniak örülnünk kell, hogy ilyen szép helyen, igé­nyek éis gond nélkül élhetünk. — Hálásak vagyunk Kerefoff barátunknak, hogy a klub megteremtésével maga köré gyűjtött, pompás téli-nyári otthont biztosított számunkra. S e forgalmas nemzetközi élet­ben néha az illúziónk is megvan, hogy semmi sem változott. — Semmi, — szólt bele Kerefoff, — csak épp hogy Oroszország nincs többé... A szomszéd teremből kisivit a muzsika, Jo- sephine Backer idei slágereit rikoltja a rá­dió: — J'ai deux amoure, mon pay et Paris.., Két fiatal angol hölgy érkezik, talán fér­jeik társaságában. Kerefoff régi ismerősként üdvözli őket. Á régi grandseigneur, mint klub- és bártulaj­donos. — Ysaye meghalt. Brüsszeliből jelentik: Yeaye, a világhírű hegedűművész, ekilt az utóbbi években súlyra szivbánjtaímiak kiimoztalk. ma reggel 73 éves kólában elhunyt. Alapulta a legutóbbi esztendők­ben rohamosain rosszaibodoibt, flcét évvel ezelőtt azt egyik lábát amputálni kellett e azóta nem tudott magához térni. Ysaye évtizedeken át ünnepelt és körülrajongott hőe>e vollt a hangverseny-dobogónak. 1858 juiMus 16-án Lütitichben született. Tanulmá­nyait ott kezdte meg, majd Brüsszelben Váeuxtemps és Leooard tanítványának szegődött. A zene kikép­zése után Berlinibe szerződött, majd Ott hagyta ál­lását és önálló hangversenyekét adott A rendklivűlii tehetségű hegedűs igen korán elnyerte a világhírt, ainxi mindvégig hü maradt hozzá. A háború kitörése után Ysaye Amerikába ment és 19i21-iig Oimoimmati államiban diirigemskedett. Akkor visszajött Brüsszel­be és folytatta európai hangverseny-kőrútjait. Nem­csak mint interpretáló volt naigy, hanem komponá­lással is foglalkozott Komponált néhány hegedű- hangversenyt, variációkat szerzett egy Paganini- témához, szerzeményciilt ő miaga jálszotta is hang­versenyeken, de nyomtatásban sohasem jeftentek meg. — Kormányzősértés és nemzetgyalázás miatt másfélévi fogházra Ítélték a mohácsi görögke­leti esperest. Mohácsról jelentik: A pécsi tör­vényszék Origorievics Miklós mohácsi görög­keleti esperest kormányzósértós és a nemzet megbecsülése ellen elkövetett, vétség miatt másfétévi fogházra és az országból való kiuta- öítáftr*. iitélta, Minthogy az elitéit esperefi szöké­sétől kell tartani, mert idegen állampolgár, el­rendelték Azonnali letartóztatását. A ezeib származású esperes nyilvános helyen többször követett el nemzetgyalázást, többizben éltette Sándor jugoszláv királyt és ugyaniakkor a ma­gyar kormányzót gyalázta. más alkalommal pedig azt mondta, hogy Mohács szerb terület, amelyet rövidesen Jugoszláviához csatolnak. — Húsz éves érettségi találkozó. A Selmecbányái piarista főgimnáziumban 1911-ben érettségizett volt osztálytársaimat kérem, hogy pontos dm tikét közöl­jék velem. Tiimfcó Pál dr., He'pa, okr. Brezno. — A pozsonyi felsfitfiróság {elmentette Farkas Jánost, a Slovák volt kiadóhivatali igazgatóját bűn­tett feldicsórésének bűncselekménye alól. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Ma dléflelőtt tárgyalta a pozsonyi felsőbíróság Herr-tanácsa Farkas János, a Slovák volt kiiád-óhlilvaitalli igazgatójának bűntett dlcsórési ós rendltörvényes bümperét. A pozsonyi RoyaiL-szál1! óiban a Tuka-perben elhangzott elsőfokú bírósági ítélet után, 19G9 október 10-ón niépgyiiilée volt, amelyen Tieo és Medeirle képviselők a Tuka- perben hozott ibéftetiM foglalkoztak. A népgyülés után Farkas János, akii a hallgatók között foglalt helyet, Tűk a Béláit éltette. Fairkas János ellen,, va­lamint felesége és sógornőié élem 'is, akik szintién éltették Tukát, bűntett feilidiicsérése oiun-ón megimdi- tották az eljárást. A pozsonyi keirüJLelii bíróság Fól­iák-tanácsa 4 hónapi fogházra és ‘200 korona pénz­büntetésre ítélte Farkas Jánost bűntett fieldróseirése miatt és a remdlöirvényes vétség dilimén, amit Zoho- rou egy aépgy ülés uiilkalluiávail mondott bestédében követett el Fellebbezés folytán a felsőbiróság ma fogtolkozott az üggyel A vádhatóságot Pék áfcm- ügyésiz képviselte. A htiniper anyagát Studnicka bírósági főtanácsos ssmieritette, míg a vádlottat Ottlyk Iván dr. ügyvéd, Tufaa Béla volt védője véd­te. A féJisőbtróság Parkos Jánost felmentette a bűn­tett Iteldiicséréeének vádja alól és csak zohori be­széde miatt Ítélte el renditörvényes vétség óimén 7 napli fogházra és 400 korona pénzbüntetésre és úgy határozott, hogy megkeresd a kerületi bírósá­got ezen ítélet esetleges felfüggesztése iráni A felsőbíróság ítéletének indokolásában utóit arra. hogy a népgyülés szónokaá állást foglaltak a Tuka- ítéliettel széniben, azonkívül Tuka képviselőnek is volt jelölve, tehát a vádlott őt egész jóhiszemű,lég éltethette, mint képvieelőjellölltel Farkas János és védője az ítéletben megnyugodtak, míg az állam- ügyész három napi meggondolása időt kért a fel­lebbezés benyújtására. — Szerelmes levelek Ábrahám korából. Mezo- potámiában, Ur közelében, az ásatásoknál 4000 éves tankönyveket és szerelmes leveleket talál­tak, amelyek eszerint még Ábrahám idejéből származnak. A szerelmes levelek történetében ez a lelet valószínűleg korszakot jelent. A kiásott leleteket a londoni British Museumba vitték, ahol — a leveleket megillető köteles diszkréció teljes mellőzésével — kiállításra fognak kerülni­— Orvosi liir SzHácsfiirdüröl. Ben iát Mar­git d;r. párisi tanulniányutjáról visszatért s röűidelósiét SzU5xx‘füirdőn újból megkezdte*. 6

Next

/
Thumbnails
Contents