Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-13 / 109. (2626.) szám

4

rP^<m-MAG^ARH!iaiaP

1991 májas 13, wfrda.

Az uj spanyol köztársaság

és a kommunista veszedelem

templomából a szent kópéikét, az egyházi ruhákat és az egyházi tárgyakat a Szent Péter-térre vitte és ott máglyán elégette. Egy esodatévő Mária képet is elégettek. A csendőrség nem tudta a tömeget megfékezni.

Madridban a mai délelőtt csendesen telt el. A sztrájkoló munkások visszatértek üzemeidbe. Az uccákon és a kolostorok környékén a csendőrség gépfegyvereket állított föl. Az uccán lovasjárőrök cirkálnak. Az egyesült inonarchista pártok végrehajtóbizottságának valamennyi tagját letartóztatták. Az A B C monarchista lap pénztárnokát szintén letartóztatták.

Barcelonában minden csöndes

Barcelóna, május 12. A madridi események Katalónia fővárosában nem találtak visszhangra. A város mindeddig nyugodt maradt és az éJDet rendes mederben folyik.

A prágai iövészessdet verbuválja a diákokat a miiitarizmus számára

Prága, május 12. Egyes osetti tulzé nacionalista körök már évek óta előkészületeket tesznek az ifjúság mi 1 itairiizálására. Hogy ez a munka milyen tenvszérüeu folyik, arról egy röplap tanúskodik, amelyet a Montags- blatt értesülése szerint két héttel ezelőtt a cseli középiskolákban osztottak ki. Ennek a röplapnak a szövege a következő:

,,T. G. Maearyk: Nemcsak munkával

és ekével, hanem ha szükség lesz rá, fegyverrel is! (Tábor, 192-9.)

Meghívó

A prágai nemzeti lövészegylet felhívja az ifjú polgárokat, akiknek hazájuk sortsa nem közömbös, hogy lépjenek be soraiba, államim k hathatós védelmének előkészítése céljából. Egyletünk e céltól minden egyes tagjának rendes katonai kiképzést biztosit valamennyi modern fegyvernemben.

Azok részére, atkákét már besoroztak, ez a kiképzés alkalmas előkéiszitése lesz a tényleges katonai szolgálatnak. A be nem sorozottak szalmára is fontos, mert azok a döntő pillanatban íki lesznek képezve és képesek lesznek polgári kötelességüknek azonnal eleget tenni

Számumokra igen jó, ha piőMát vésziünk Angliától, ahol minden éviben átlag 9000 diák végez állami katonát kurzusokat katonai előképzés céljából. Ne hagyjátok magatokat különböző „békepárti" és „háiboruellenes" jelszavakkal félrevezet te taxi és lépjetek be közénk! Jutalmatok a katonai tényleges szolgálat teljesítésénél elérhető különböző fcöny- oiyi-tések mellett az állam iránti kötelességérzet tudata lesz!

Gondoljatok arra, hogy csak két lehetőség van számotokra: vagy csehszlovák katonák

lesztek, vagy pedig poroszok, mert leszerelés esetében a jövőben minden bizonnyal elnyelne bennünket a germán tulhatalom és iIrmádon kénytelenek lennénk saját akaratunk ellenére idegen hadseregben szolgálni

Jöjjetek valamennyiem a tájékoztató előadásra ... Délben a tanóra után. Beszélni fog Bruüka A., a csehszlovák hadsereg őr ragya, a csehszlovák nemzeti, lö vész?, zö-vet- fiég parancsnoka, államunk védőim érői, valamint a lövészet és a katonai előképzés fontosságáról !

A csehszlovák nemzeti Lövésrszővetség parancsnoksága (Prága II, Havi lesek-tér 18). Nemz. Lövészegylet (Prága I, Káról y-ut 30)."

Kommentárt fűzni ehhez a röplaphoz teljesen fölösleges.

Négyszázezer német halt éhen a háború alatt

Berlin, május 12. A Münchener Medizi- uische Wochensohrift legújabb számában Kari Kiszkalt professzor szenzációs cikkben 'Számol be arról, hogy milyen tömegekben haltak éhen az emberek a háború idején. A reustadli kórház 800 betege közül egy óv alatt 474-en a koplalástól haltak meg. Ezeket az embereket ájul tan szedték fel az uccáról s úgy vitték a kórháziba, de már nem tudták őket megmenteni, mert a sok éhezés teljesen aláásta erejüket.

A halotti bizonyítványokban az állt, hogy ezek az emberek „szivgyöngeségben" haltak meg. A legtragikusabb volt Gaffke profesz- «zor esete. A nagy tudós a háború alatt a legnagyobb nélkülözések között élt és nem volt hajlandó Innckereskedőktől csempészett élelmi,-zereket venni, ő is éhenhalt, Baszik alt szerint a világháború folyamán Németországiban mintegy 400000 ember halt éhenMadridi maiinlkiatá'imnik ató'bbi tudó- 8'irtáfiát ugyan már napokkal ezelőtt , intő meg, azonban a tegnapi és tegnapelőtti spanyol esennények a tudósitás- naik fokozott aktualitást adnak.

Madrid, május hó. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Ha óriási távolság fekszik is kettejük között, mégsem szabad azt gondolni, hogy Spanyolország messzire esik Moszkvától. Már Lenin is megállapította ezt, amikor végrendeletében megírta, hogy a félsziget kiválóan alkalmas terület kommunista tanok terjesztésére, és az itt kifejtendő propaganda nem talál majd meddő talajra. Spanyolországiban mindig voltak turbulens elemek, — elég csak az andakiziai és katalán anarchista szervezetekre rámutatni, melyeket egyedül Primo de R ivóra diktatúrája tudott annyira, amennyire megrendszabáiyoz- ni — és sokáig elfojtott, lappangó anarchista mozgalomnál bizonyára hathatós pártfogóra találna minden kommunista, Moszkvából pénzelt szovjet-idea.

Ha a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk — noha a hivatalos vélemény célzatosan az ellenkezőjét hangoztatja, és vele együtt bizonykodik a nagyrészben félrevezetett avagy a problémák fölött könnyelműen átsikló nagyközönség is — mégis rá kell mutatnunk, hogy éppen a mostani időkben kitűnő alkalom kínálkozik a kommunista ágensek számára, akiket Moszkva nem késett nagy csapatokban a félsziget felé útnak indítani.

A városokban megkönnyebültén lélekzett fel a lakosság, amikor Ilire jött, hogy vége szakadt a sorozatos diktatúráknak. (Érdekes, hogy az itteniek diktatúrának nevezik Bérén- guer és Aznar kormányzását is, amelynek pedig éppen ellenkezőleg túlzó elnézésükkel és engedékenységükkel maguk készítették elő a monarchia bukását.) A mindig elégedetlen és békétlenkedő spanyol intelligencia most mohón habzsolja a liberalizmus-nyujtóttá szabadságot. Érdemes megfigyelni, hogy szerte az uccákon jóformán mindenki szélső- baloldali lapokat vásárol és olvas, ami ha talán apró tünet is, de nem kevésbé jelentékeny. A múltkor a katolikus El Debate újságot kértem az egyik sarki árustól, aki szinte fölháborodva és megsértve nézett rám:

— Minek néz engem, uram? Én ilyet nem árulok!

Az imtelieiktüellek, mint erre már rámutattam, a lehető legradikálisabb elveket vallják, melyeket már csak egy hajszál választ el a kommunista ideológiától. A múltkoriban hosszasan beszélgettem az egyik itteni legtekintélyesebb napilap főszerkesztőjével akinek Írógárdája valóban a legtehetségesebb, legnívósabb és legképzettebb Írókból tevődik össze.

— Uram, — mondotta a főszerkesztő — higyje el, hogy munkatársaim közül, ha arra kerülne a sor. egyetlen egynek sem volna komoly kifogása a kommunista, Szovjet-Spanyol ország ellen. Nem, mintha ez politikai avagy szociális meggyőződésük volna, hanem- pusztán lázongó liberalizmusból, és talán azért, mert nálunk még hála Istennek, nem ismeri senki sem a kommunizmust. És ha nem tudnák az urak, hogy a legelső alkalommal kiröpítem őket a szerkesztőségből, talán már ontanák is a szovjettől sugalmazott cikkeket !

Természetesén ezt az állít ásómat itt nagyon kétségbe fogják vonni, egyáltalában a hivatalos vélemény mindent elkövet a kommunista veszedelem e! tussolására, és erről nem is győződhetik meg másként az ember, mint ha sikerül pár beavatott vezetőből bizalmas, barátságos beszélgetés közben egyet- mást kivenni.

A beszervezett munkásokról bővebben nem is kell szó lant, ma még természetesen azok sem kommunisták, — a jelenlegi kormányzat nagyon ügyel erre — de csak egy lökésre van szükség, hogy meginduljon a lavina. A városokban kom munista-bac iílusoktól fertőzött a levegő.

Természetesen ismét túlzás volna gyors kirobbanást jósolgatni, és teljes lojalitással el kell ismerni, hogy

a inai ideiglenes kormány, mely jobbadán komoly, becsületes és megbízható emberek szövetsége, minden erejét latba veti, hogy a balfelétolódásnak elejét vegye.

Az újságokban felsőbb utasításra rtírün jelennek meg cikkek, melyek a kommunista ver szedőimet, az oroszországi nyomort ecsetelik, hogy ezáltal is elrettentsék a népet az elhamarkodott tettektől. A baj azonban ott van, amit szerkesztő bátran emelt ki: errefelé az emberek még nem ismerik a kommunizmust és teoretikus ideáljaik alapján képzelnek el minden változást. így azután ma is még az a helyzet, hogy

a városi lakosság, az intelligencia és a munkásság, ha nem is aktív kommunista, de (legalább is nem idegenkedik túlságosan ettől a gondolattól.

A falvakban viszont más a helyzet. A vidék jelenleg igen nagy nyomorban sínylődik. A n- daluciábao a nyárra éhínség fenyeget, a munkanélküliség egyre növekszik és a helyzet néraeily tartományban tagadhatatlanul aggasztó. Márpedig a nyomor melegágya a

kommunizmusnak, itt tehát ismét az a veszedelem fenyegeti az ideiglenes kormányt, hogy a szélsőséges baloldal úrrá lesz fölötte.

Viszont 'itt is rá kell mutatnunk, hogy Za- moráék ügyesen és ébren ismét közbeléptek- Bevezették a munkanélküli segélyt, ami a hangulatot országszerte rendkívül enyhítette. Ismerni kell a spanyol embert, aki lényegesen boldogabb és jobban érzi magát, ha munka nélkül a markába nyomnak napi bárom pesetát, mint hogyha alkalmat nyújtanak neki, hogy megfeszített munkával napi ötven pesetát kereshet. Az ilyen segélyekkel való visszaélés máris megkezdődött. A munkanélküli 'segélyeken kívül úgynevezett munkacédulákat is osztogatnak a nyomorgók között, melyek birtokosai azonnali kereseti lehetőséget kapnak az államtól. Persze igen soknak a legelső dolga volt, hogy az ingyen kiosztott munkacédulát olcsó áron egyik komájának eladta, úgyhogy másnap azután ismét megjelentek, mind a kettőn a munka - nélküli 'Segéiy fölvételére. De bármin! iis áll a helyzet, a kormánynak ez az akciója nagy tetszést aratott és a fentebb vázolt és a kommunista eszmékre letagadhataManul kedvező atmoszférát a vidéken lényegesen enyhítette.

Hátra volna még a harmadik zóna, mégpedig a Spanyol-Marokko, mely ugyancsak jó talaj a moszkvai agitátorok számára. Itt nincs is egyéb tennivaló, mint fölfegyverezni a mórokat, azok azután már maguktól is tudják a kötelességüket, ami nagyon kedves kötelesség szemükben, és máris megtámadják a spanyol csapatokat. Az így keletkezett zavar és bizonytalan állapot adott időben rendkívül megkönnyítené a Spanyolországban föléledő kommunista akciót.

Ha a Zamora-féle ideiglenes kormánynak a kommunizmussal szemben elfoglalt álláspontját akarjuk jellemezni, akkor, a következőket kell megállapítani: Kétségtelen, hogy a mai kormány, elsősorban pedig feje és vezére, Zárnom, elvileg a jobboldali, konzervatív köztársaság ideálját képviseli. Kétségtelen, hogy legjobb tudásukkal azon fáradoznak, hogy meggátolják a kommunista előretörést és hogy egyik legfőbb gondjukat ennek a veszélynek elhárítása képezi.

Ezzel szemben viszont kétségtelen az is, hogy

a Cortez júniusi megválasztása után komoly belső politikai zavarok várhatók.

Nem lehet hosszuéletü kormányokra számítani, valószínű, hogy sűrűn, esetleg félévenként vagy talán hónaponként ia változni fognak a kabinetek. Mindebből pedig az következik, hogy a vezetés, mely most Zamora jóindulatú és intelligens összetételű kormányának kezében nyugszik, idegen pártok martaléka lesz és nagyon félő, hogy a zűrzavarban, lassan bár és fokozatosan, de ellenállhatatlanul egyre inkább balfelé fog a súlypont süllyedni, ilyen körülmények között pedig valószínű, hogy ismét megjelenik Moszkva titokzatos hatalma és az a változás, melyet Zamoráék most olyan idealisztikusain képzelnek el, terveikkel és céljaikkal merőben ek lenkező fordulatot vesz.

A kormány jelenleg is túloz, amikor azt hangoztatja, hogy teljes a rend, szó sincsen kommunista veszedelemről, nincsenek immár szeparatista törekvések, nincsen infláció, nem fenyeget a töke kivándorlása: ez nem igaz. De hasonló egyoldalúság volna azt állítani, hogy a köztársaság kikiáltásának közvetlen következményeként rövidesen kitör a kommunizmus, kitör Marokkóban a lázadás, a peseta értéke elenyészik. Nem', közvetlen veszély még nincsen, de a belpolitikai helyzet valószinüleg lassan el fog tolódni és ezzel az eltolódással párhuzamosan, ugyanilyen lassan, de feltartóztathatatlanul, az ország belső rendjében, biztonságában is zavarok fognak előáltani.

Jelenleg minden a jövő parlament összetételétől függ, erre azonban majd legközelebb térünk rá. Most még csak egy pillantást Ítéli vetnünk a spanyolországi kommunizmus mai helyzetére, miután már bemutattuk a számára kínálkozó terepet.

A moszkvai kommunista propaganda iroda egyik legfontosabb európai centruma Rrtisz- iszel, Spanyolország, kommunista szervezete ehhez a belgiumi központhoz tartozik. Brüsz- szel fiókkirendeltsége Bilbao, a nagy észak- spanyolországi ipari centrum. Itt van a félsziget. kommunizmusának főfészke. Bilbaóiéi függ Barcelona és Andalucia, de arai még érdekesebb, Bilbao a centruma a délamerikai buenos-ayresi kommunista központnak is. Látható tehát, milyen alapos szervezettséggel dolgozik Moszkva világszerte.

Jelenleg az itteni kommunizmus talán egyediül csak Bilbaóiban — esetleg még Barcelonáiban — aggasztó. Mint. a nemrég lezajlott május elsejei tüntetések is bebizonyították, az egész ország területén rend s viszonylagos nyugalom uralkodott, ebben a két városban azonban véres, sőt haláloski menetelő összetűzések történlek. Aggasztó, hogy

a kommunisták teljes nyíltsággal lépnek

fel, nyilvánosan iratkoznak be a szervezetekbe. a tüntetéseken és felvonulásokon saját sarló-kalapácsos zászíaik alatt vonulnak fel és zavartalanul terjeszthetik lázitó irataikat, melyek utján a katonaságot, csendőrséget és az ifjúságot igyekeznek elsősorban is megmételyezni.

Nyilvános helyeken terjesztik programjukat és követeléseik fölsorolását. Egyik ilyen listát tegnap vásárolt napilapjukból (mert van külön spanyol-kommuuiisia napilap is), a Maradó Ohrero-tól idézek:

„Elvtáimk! Küzdjünk a papság és szerzetesrendek javainak elkobzásáért és azoknak a szegény munkások és parasztok között való fölosztásáért. — A szerzetesrendek . felosztásáért és az egyháznak az államtól való elválasztásáért. — A. földbirtokoknak kártalanít ás nélküli kisajátításáért. — A rendőrség é* csendőrség feloszlatásáért és a proletár tömeg felfegyverzéséért. — Alfonz exk irály száműzetéséért és munkás- és parasztbirákból álló áitélőszék elé való állításáért. — Szovjet Oroszország azonnali elismeréséért. — Marokkói területeink föladásáért. — Katalónia és Vasconia önállóságáért. — A munkásta- nács, katonaság és parasztság köztársaságáért!"

így szól a kiáltvány. A spanyolországi kommunista párt, — sőt a radikálszocial isták is máris megkezdték támadásaikat a szerintük még mindig kapitalista köztársaság ellen és a legszélsőségesebb, gyakran legostobább' és naivabb követeléseikkel igyekeznek zavart okozni, mintegy bizonyítékul, hogy még sincsen igaza Zamorának, amikor hangoztatja, hogy mögötte az egységes népakarat áll.

Egyáltalában nem áll egységes népakarat az ideiglenes kormány mögött. Igaz ugyan, amit mondanak, hogy a konuniuinisták száma egyelőre aránylag csekély. De az imént vázoltuk a körülményeket, melyek arra engednek következtetni, hogy ez a szám idővel — és talán nem is olyan sokára — meg fog szaporodni. A spanyol köztársaság jelenlegi célkitűzésében ellensége a kommunizmusnak. (Igaz ugyan, hogy ezzel szemben eltűri, hogy nyíltan lazítsanak tekintélye ellen és a ka- ! tanúságot, rendőrséget bujtogassák!) Aztazon- : bán senki sem tudja garantálni, hogy a ha- 1 tálam méltó kezekben marad, melyek eléggé ’ erősek lesznek az uj köztársaság irányításúiban.

Föltétlenül aggodalommal kell, hogy el tölt - ! sön Lerroux miniszter egyik legutóbbi hivatalos nyilatkozata, mely rendkívül szívélyesen emlékezik meg a szovjetről és kilátásba helyezi, hogy az uj köztársaság kész e1 ismerésére és a kapcsolatok kimélyitésére. Ugyancsak Lerroux jelentette ki, hogy Spanyolország nem fog akadályokat gördíteni Trockij itteni tartózkodása és végleges letelepedése elé.

Egyelőre nem feltűnő a spanyol kommunista szervezkedés, azért érthető is, ha általában könnyedén siklanak el felette az itteniek. Pedig ez olyan probléma, mely idővel veszedelmes méretekre fog felnőni. A spanyol királyság szilárd és biztos védgát volt a kommunizmus ellen, vájjon méltó utóda lesz-e az uj köztársaság is?

Három aj templom

lóg épülni Pozsonyban

Pozsony, május 12. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjeleutése.) A nagyvárossá fejlődőit Pozsonyban, különösen a perifériákon templombiány van. A római katolikus hitközség elhatározta ezért, hogy három templomot fog felépittetni a perifériákon és pedig a Tégalmezőn, a Dornkappe-1 -dü 15b&n és a dí- namitgyári kolónián, a váraljai templomot pedig a legrövidebb időn belül ki fogják bő- vi te ni. Ligetfalun szintén templom fog épülni. Okánik Lajos dr. belvárosi plébános beadványt intézett Pozsony városához,’’hogy a város ajándékozzon telket a ligetifalusi templom számára, miután Ligefbfailu szegény, ezzel szemben a katolikus hitközség kötelezi magát, hogy rögtön megkezdi a ligetfalusi templom építkezését, amelyet pozsonyi munkásokkal fog végeztetni. A ligetfalusi kis kápolnát, amely a bécsi országúton van és amely a forgalmat akadályozza, rövidesen le fogják bántani és addig is, amíg az uj templom felépül, ideiglenes templomot fognak építeni. A liget-falusi templom tervei már készén vannak és azokat Steiner pozsonyi mü- épitésa készítette el.

Románia Csehszlovákéin reméli elhelyezni ifit évi terméstdiös legét ?

Bukarest, május 12. A külügyminisztérium hivatalosan cáfolja azt a hírt, miszerint Románia és Csehszlovákia közt tárgyalások folynának a preferenciái is vámtarifaán alapuló keres kedelmi egyezmény megkötése érdekében, amely az 1931. évi termésfelesleg Csehszlovákiában való elhelyezéséről gondoskodna. A Ourentul ezzel szemben úgy tudja, hogy Ilyen ajánlat történt a, kisanlant konferencián és a lap szoros kapcsolatot lát a német-román tár gyalások felfüggesztése és ezen ajánlat közt-