Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-13 / 109. (2626.) szám

Á » l+*\x JtMJK. iri A JKJUMid , O iirvl UUfcjUb XO, SAtoiiOd. l«tv* * harmadik sk rutin hun m kamara tagjainak száma 609, a szenwítfw* topjaié 300. Az abszolút többség tehát holnap körfUbekU 450 szavazat less. A francia, köartáreaeág jelenlegi elnökét, Gas- tan Donmergue-et 1924 május 13.-án válasz­tották meg az első menetben 515 szavazattal, mig a nemzetgyűlésen összesen 860 szavaza­tot adtak le. Doumergue ellenjelöltje, a bal­oldali Painlevó, 809 szavazatot kapott. Az elő­ző elnököt Alexander Millerand-t, akinjek, mint ismeretes, az 1924-i májtusi választások után le kellett mondania, 1920 szeptember 23.-án választották meg 696 szavazattal a le­szavazott 898 honatya közül. MiUerand elődjét, Paul Deschanek 1920 ja­nuár 17.-én v&a&ztoUák meg 734 szavazatai, mig ellenjelöltbe, Clemencemi c*ak 53 szava­zatot kapott. Desehanel megőrült és alig néhány hónapig maradt hivatalában. Elődje, Raymond Poin- caré hét évig volt az Elyséében. 1913 január 17-én választották meg rendkívül kis többség­gel, mert a leadot 872 szavazatból csupán 429 esett rá. Elődjét Armand Falliéres-t 1906 január 17-ón választották meg 440 szavazattal, mig elleni jelöl tje, Paul Doumer 371 szavaza­tot kapott. Paul Doumer, a szenátus jelenlegi elnöke ma 74 éves és pontosan huszonöt évvel el­lető jelölése után újra a jelöltek listáján szerepel. 1899-től 1906-ig Emilé Loubet volt a francia köztársaság elnöke, aki 1929 szeptember 20.- án halt meg 91 éves korában. Loübet előtt 1895 óta Félix Faure töltötte be a magas po­zíciót, de ez az elnök négy évi uralkodás után meghalt. Elődje Casimir Périer szintén nem sok szerencsével került az Elyseebe, mert egy évű elnöksége után lemondott. A legszeren­csétlenebb azonban Périer elődje volt, Sadi- Caraot, akit 1887 december 3-án választottak meg s akit röviddel hét éves megbízatásának lejárása előtt, 1894 junius 24-én Lyonban egy olasz anarchista meggyilkolt. 1879-től 1887-ig Jules Grévy volt a francia köztársaság elnöke, 1873-tól 1879-ig Mac Mahon marsai. A harma­dik köztársaság első elnöke Ibiére volt, aki 1871-tól 1873-ig élt az Elyseeben. A francia köztársaság holnap megválasz­tandó uj elnöke a francia köztársaság tizenharmadik elnök© lesz. A Iapolk rá- 1 mutatnak arra, hog ya tizenhármáé szám 1 rendkívül nagy szerepet játszik a holnapi 1 elnökválasztás oknál, mert nemcsak a ' tizenharmadik elnököt választják, hanem c • választás 13-án történik, a francia pár- 1 lament tizenharmadik törvényhozási pe- ( riódnsAban. i [A nyugdíjasok külföldi utazása Prága, május 12. Holota János dir. magyar nemzeti párti képviselő és társai még a múlt ! év tavaszán interpellációt nyújtottak be a pénzügyminiszterhez a nyugdíjasok külföldi utazásának könnyebbé tevése tárgyában. A pénzügyminiszternek az ineterpeHációra adott válaszát nyomtatásban a múl hetekben adták ki s az igy hangzik: Válasz a pénzügyi minisztertől Dr. Holota képviselő és társai iuterpe nációjára a nyugdíjasok kül­földi utazásainak engedélyezésénél követett eljárás megkönnyítése tárgyában. A pénzügyi miaiszóriumnak az Osztrák- Magyar monarchia Mibomlását követő viszo­nyokra való tekintettel 66.792—24. sz. alatt határozatot hozott, amellyel a külföldön való tartózkodásról szóló intézkedéseket a lehető­séghez képest jelentékenyen mérsékelte az okból, hogy gazdasági és családi okokból esz­közölt külföldi utazásokat megkönnyítse. A móreésklóst annak dacára is foganatosította, hogy a nyugdíjasok a külföldön túlságosan nagy számban részint állandóan, részint ideig- lenesn tartózkodnak. A külföldi utazásokról szóló eleddigi határozmányok lehető mérsék­lése az idézett határozat által foganatosit- tatott s az interpellációiban sürgetett anyagi követelményeknek, amennyiben azt gazdasági szempontok tették lehetővé, az 1930. május 20-i 70. gy.-sz. törvény, illetőleg az 1930. június 26-i 96. gy.-sz. kormányrendelet által ellégtétett, amelyek által az idézet törvény és rendelet értelmében járó & külföldön élve­zett nyugdijaknál egységes 10%-os levonás vezettetett be. A bratis lávái vezérpénzügyigazgatóság az útlevél beterjesztését az esetben követeli meg, ha 14 napot meghaladó külföldi tartóz­kodást engedélyez, vagy ha megállapittott, hogy a nyngdij a perclpiensnek nem kézbe- j sithető azért, mert az illető a külföldi utazás j engedélyezésének kikérése nélkül tartózkodik a külföldön. Az útlevél bekövetelése az első esetben a nyugdijasok érdekében áll azért, mert ez által a külföldi tartózkodás tényleges tartama állapittatik meg, mely tartam a folya­modványban rendszerint hosszabb idővel je­löltetik meg. A tartózkodás tényleges tartama szerint kiszámittatik azután amaz összeg, amely a fél nyugdijából a külföldi tartózko­dás tartama szerint levonandó, vagy mint tul- levonás a félnek vissza téritendő. A második esetben az útlevél feltétlenül bekövetelendő Elfogyott a rozs — leszállítják a rozsvámot A kormány meg akarja akadályozni a kenyér drágulását — A belföldi liszt keverésének meg­kötéseit enyhítik, a külföldi lisztét szigorítják Prága, május 12. Tegnap délután a keres­kedelemügyi, a földművelésügyi, pénzügyi és közélelmezésügyi miniszter a rosszindu­latú spekuláció leküzdését célzó intézkedé­sek ügyében tárgyalt. A miniszterek meg­állapodtak abban, hogy a rozs aíapvámjá- nak egy negyeddel való leszállítását fogják javasolni a minisztertanácsnak. Az eddigi vám volt 38 korona, Magyarországgal szem­ben 56 korona. Ezen vámokhoz azonban még pótvámok is csatlakoznak, amelyek métermiázsánként 46 koronát tesznek. Az eddigi keverési százalékot, amely kenyér- lisztnél 10 százalék búzaliszt volt, 25 száza­lék búzalisztre emelik fel. Ami pedig a kül­földinek belföldi liszttel való kötelező ke­verését illeti, a búzaliszt százalékarányát 75 százalékról 50-re, rozsnál pedig 95 szá­zalékról 10 százalékra akarják a jövő ara­tásig leszállitani. E javaslatok ügyében a holnapi minisz­tertanács fog véglegesen dönteni. A köz- élelmezési minisztérium a rozzsal és a ke­nyérárakkal való spekuláció ellen ugyan­csak óvintézkedéseket tesz. Az állam rozs- tartaléka legfeljebb három-négy hétre ele­gendő. Szakbecslések szerint a jövő aratá­sig még 5000 vagon rozsra van szükség. Egyc3 cseh lapok jelentései szerint az állami gabonabehozatal szabályozását ille­tően május 25-éig lesz döntés, hogy a Ma­gyarországgal való kereskedelmi tárgyalá­sok szilárd alapon indulhassanak meg. A gazdasági miniszterek még ma is folytatták íanácsko zásaikat. I CsizI jod-bróm gyógyfürdő,! A egerösebb jód-brómos gyógyforrások.. Kérjen prospektust a íürdöigazgatóságtó! Csízfürdőn. | wg^BB»s»3g«SMUMMawaiiaga»1i»»«—m « i» m n » azért, mert azon esetek, melyekben a ynugdi- jasok a külföldi tartózkodás engedélyezése iránt egyáltalában nem folyamodtak, csupán az útlevelek ellenőrzése révén állapíthatók meg. Ezen ellenőrzés által sok oly eset álla­píttatott meg, ahol a nyugdíjas külföldön en­gedély nélkül állandóan tartózkodott s a bel­földre nyugdijáért csupán ennek kifizetése napján utazott be. Az útlevelek beterjesztése azért rendel tellett ' el, mért ■ megállapít lá­tott, hogy a meg nem engedett külföldi tar­tózkodás eseteinek száma már túlságos aggá­lyosán megnövekedett. A nyugdijasok külföldi tartózkodására vo­natkozó valamennyi ügy mint sürgős eset in­tézi étik el s konkrét eset megjelölése nélkül nem állapítható meg, hogy a vezérpénzügy- igazgatóság az útleveleket hónapokon keresz­tül yisszatartotta volna. A bratislavai vezérpénzügy igazgatóság a külföldi utazások engedélyezése körül min­den külön utasítás nélkül igen szabadelvűén jár el, mert a külföldi tartózkodás engedélye­zését egy esetben sem tagadta meg. Engedélye­zett külföldi tartózkodás túllépése, sőt en­gedély nélküli külföldi tartózkodás esetében is a vezérpénzügy igazgatóság mindenkor a kö­vetkezményektől való eltek intést hozta javas­latba. A fenti indokokból az útlevelek előterjiesz- tésének követelményétől elállani nem lehet. Nem lehetséges s közigazgatási szempontból nem is volna célszerű az sem, hogy emez út­levelek ellenőrzésével más pénzügyi hivatal vagy közeg bizassék meg. Az útlevelek éven- kinti egyszeri vagy kétszeri ellenőrzése sem volna a nyugdijasok előnyére, mert ezeknek érdekében áll, hogy az azon időre járó levo­nások, amelyek az engedélyezett külföldi tar­tózkodásuk által ki nem merittettek, nekik ha­ladéktalanul visezatéritte&senek. Praha, 1931. január 8.-án. A pénzügyi miniszter: I>r. EngUá s. k. — A prágai szlovák katolikus diákok disz- gyülése. A prágai szlovák katolikus egyetemi hallgatók „Povaían“ nevű egyesülete vasárnap a Rerum Novantm negyvenéves évfordulója al­kalmából diszgyüléot rendezett, melyen Fuchs Alfréd ismert cseh katolikus Író és publicista temertette a katolikus egyhá* szociális tanítá­sát. A diözgyütóeen a katolikus magyar diáksá­got Rády Elemér, * ProfaásskMLttr elnöke, kép­viselte. SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR (31) Mikor újból találkoztak, még jobban szét­terült benne a törés. Kiábrándító érzés ver­te rája bilincseit. Mikéivé dultan kutatta. Csókjuk lélektele- nül lefutó izgalmában érezte a megroppa­nást. Megrémült a gondolattól, hogy elveszí­ti Balázst. Mohóbb lett és gyöngédebb. Azt hitte, hogy forró bővülése összehegeszti a törést. De Balázsban meggyűlt a keserűség. És egy nap ölő gondolat fordult bel'é. Meg­rendült egész valója. Jolán egyszer inkaraáoióról beszélt. Ez még akkor volt, miikor élételeme volt az ok­kult mesterkedés. Fojtó színekkel ecsetelte előtte Róma építését. Most tisztán vissza* emlékezett erre a jelenetre. Jolán megnyuíj- tott alakjával, egy papiirvágóval babrálva kö­zeledik. Mii akar tőle? A férje vetélytársa­ként emlegeti. A nevét kiáltva közeledik, a kés ekkor kiesik kézéiből és a lábáig gurul. ö meg felemeli1. Mi volt ez? Micsoda tudat­alatti érzés adta akor az asszony kezébe aizt a pa pír vágót... Mély döbbenetében rákapta fejét. A balál szédülete lengett a gondolatban. Lüktető fej­jel meredt rá, mintha, nem is őt, hanem va­lami borzalmas víziót látna. Rádöbbent: a kés a gyűlöletének szimbóluma. Gyilkol lá­tott volna vele, annyira gyűlölte Mikét. Ma is, önfeledt perceiben Romulusznak becézi1, őrület! Napokig kínlódtak igy egymással és egy nap ezt mondta Balázs: — így nem mehet tovább! Maga is érzi, csak nem akarja bevallani! Látta Jolán magyarázatot eadlő, tágra sza­kadt tekintetét. — Hát nem is küzd un algával, hogy meg-, tartson — könyőrgött Jolán. —- Olyan keve­set jelentettem az életében? Fájd! tolt ez a panasz. Ilyen rezignáoiót nem várt Balázs. Harcot, tomboldst és hara­got várt. És érezte az asszony vádjának iga­zát. Olyan könnyen akart szakítani vele, csak mert valami terhes bukkant fél viszo­nyukban. Miké tolakodott kettőjük közé. Vergődve keresett utat vissza hozzá. Hall­gatag,, kietlen harc volt ez. Napok múlva belátta, hogy hiába küzd, ilyen tört érzéssel nem biirja tovább. Azelőtt nem érezte a bujkálás terhiét, most, ha Mi- kóra gondolt, -összerámdült benne a lélek Így nem hajszolódhattak tovább. Jolán olyan lett, mint egy óriási, tehetet­len bábu, rányalábolódott éis hangosan, él­esük ló hullámokban kiáradt belőle a panasz. Mennyi bánat áradt féléje. Tűrte,* hogy megnyugvás^ keressen karjaiban és mohó éhséggel belecsőkoljon arcába. Érezte fel­zaklatott teste puha elernyedését, forró kí­vánkozó leheletét. így nem lehetett kimon­dani, nem lehetett magyarázkodni., hogy ne áltassák magukat többé. Miikor elment, Mikóné az asztalra borult éts elfojtott, rázkódó zokogással sárt. ö tudta, amit Balázs nem akart kiimon- dami. Menekülők 1. A hét végén Balázs isimét a malomban járt. Nem akarta, hogy Miké előtt feltűnjön távol- maradása. Úgy jött, mint régen, mintha az asszony felszólítását várná, hogy üljenek szeánszhoz. Az asszony mosolya ijesztőbb, hallgatása félelmesebb, mint korábbi, heves szemrehá­nyása. Titokzatos mosolyának terhe alatt görnyedt, mintha megrogyott teste csak kön­töse volna ennek a mosolynak. Megsápadt arcában tág és reszkető fénnyel ragyogott a szeme. Valami bánykodó iszonyú képzelet sütött ki rajta. Gyanakvólag és félve kérdezte tőle Ba­lázs, mihelyt magára maradtak: — így jó lesz, úgy-'©? Megbékíti maga ie. Az asszony enre nevetett. Ernyedt kezével lassan áttfonta Balázs nyakát, megsiimogatta, mintha megölvadtak volna benne a gyötrő szomorúságok, de nem szélt semmit. Balázs újra és újra végignézett rajta. Látta a szemét — valami uj, valami félelmes volt bennük. Egyszer már látta igy: a könnyű té­boly felhőjén át sütött rá. Magában ezt mondta: — Most olyan, miint a téli estéken. Mi tör­ténik vele? Az asszony bágyadt keze megállt és lehullt róla. Rekedten vibráló hangon kérdezte: — Érzi a meleget, Balázs? Fulladásos nehéz meleg volt idebent csak­ugyan. — Miiért furcsállja? Júliusiban vagyunk. Ideje, hogy ereje legyen a napnak. — Kiné­zett az ablakon. — Alighanem zivatar lesz. Megint a régi elferdült mosoly jelent meg az asszony szája szegletében. Hangija reszíke- fétsén fojtott láz érzett. — Ez nem a julius melege, Balázs! Ellökte magától ^széles mozdulattal a kar • jatt, majd összecsukta őket keble felett, va­lami mámoritó képzetet ölelt igy magához Forró haingja titokzatosra halkult, — Éreznie kell, hogy ez más! Nagy fordu­lat jön, Balázs. Üstökös közeledik földünk­höz. Ködíburka óriási, légoszlopot söpör ma­gával. Megriitlkilja itt a levegőt. Még nem lá­tóim'tisztáin a jövőt. Valami rettenetes kata­sztrófa fog bekövetkezni. Világégés! A lég megritkul és -a föld elveszti súlypontját. Ki­lendül pályájából és mi rohanunk a hátán a megseim mi sütésbe. Balázs álmáik odva hallgatott. Kétségbe­ejtő, milyen, gyötrő homályba ka varod ott Jo­lán képzelete. Megint kiszakad alóluk a talaj. — Micsoda katasztrófától tart? ’ — Elveszünk mind, ha nem követjük az utat, melyet a végzet számiunkra kijelöl. Fel kell készülődnünk a nagy útra! Balázs mély döbbenettel mondta magá­ban: — Bemenekül iámét rögeszmés gondolat- világába. Mi ragadhatná ki belőle? Mikóhoz kellene menni. Ma talán már megértené, hogy az asszony csak meddősége miatt öleli magához oly vak rajongással ezt az őrületet. Szüntelen teherben van a képzelete a teste helyében. Szüli a kápriázatokat és a látomá­sokat. Jós percekre ébred megnyomorított szerelmi érzése kárpótlásául. Csüggedt lélekkel kérdezte: — Előlem menekül?... Jolán, ébredjen magára! Ezt nem akartam. Nem akartam, hogy újra ezt a meddő kavargást idézze fel maga körül. És elhatározta: inkább áldozatot hoz, meg­nyomorítja a maga ösztöneit, semhogy maga engedje és kergesse az asszonyt őrületébe. — Ha kívánja, találkozni fogunk megint. Jolán, ébredjen miagára! Mikóné arcára fáradt öröm derült. Tiszta volt a szeme és váratlanul világos a szava: — Alamizsnát kínál? ... Ah Balázs, nem értett meg engem soha. Csak tűrte, hogy szeressék. Jól esett hiúságának... lül fiatal is ahhoz, hogy egy asszony érzéseit viszonoz­ni tudja. Magának epizód, nekem minden. Búcsú. Egy teljes élet... Nem, ezt maga nem érthetik Világos percek voltak ezek és Balázsnak fájt, ahogy Mikóné a valóságra ébredt szo­morúsággal bezárkózott előtte. A délutánon, melyet a malomban töltött, látogató jött. Erzsi volt. Valami kocsi kölcsön ügye hozta ide. Kékké telő nagy szemei ellborultan tapad­tak Balázsra. Egy pillanatra össze is kap csolódott a szemük és Erzsi ülőd ott szomo­rúsággal hajtotta le fejét előtte. Mikor elintézte a kocsi ügyét, menni akart, — Zivatar lesz, várja be — intette meg Mikő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents