Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-10 / 82. (2599.) szám
Ma! ssámunfe IS aWal X. évf. 82. (2599) szám * PéaSQk ^931 á^rMs 10 Előfizetés) ári évente 300, félévre 150, negyed- a • __7 r. 77 .7 • », 7 Szerkesztőségi Prága 11. Pnnská ultce 12. évre 7 6, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, ** SZ1OV6TISZKOI 6S TUSZlTlSZltOl CÍL6T\ZeKl PCLTÍOK U. emelet — Telefon; 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki DolltlKfll nnni/nnrn Préq» U. Panská ulíce IX Hl. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-va. több foszetkesztö: pVUUKQl napilap) G /%*** szerkesztő- Telefon 1 34134 E^yes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2,-Kfc DZURA.NY1 LÁSZLÓ FORQACh 6ÉZ4 SŰRQÖriYClM> HÍRLAP, PRAHrt A FOGADATLAN PRÓKÁTOR Irta: TARJÁN ÖDÖN Csehszlovákia belügyminisztere vállaikozott erre a magyar emberek előtt nem éppen rokonszenves szerepre, amidőn egy kormánypénzen fenntartott pozsonyi magyar lap 'húsvéti számában a magyar nemzet feltámadásáról cikket irt. A szerep több szempontból visszatetsző és elítélendő. Súlyos elbírálás alá esik eljárása először, mert semmi jogcíme nincs arra, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi hivatásáról nyilatkozzék oly megállapítások keretében, amelyek nem helytállók cs az ő legjobb tudása szerint is ellenkeznek az igazsággal. A belügyiminiszterneik, mint a prágai centralista kormány tagjának tudnia kell azt, hogy az a magyarság, amelyikről ő szói, e amelyiknek történelmi hivatását megszabja, immár tizenharmadik esztendeje eszi a kisebbségi sors sanyarú kenyerét és éppen attól a kormánytól hiába Várja bajainak orvoslását, amelyik a belügyminiszter urat fiatalon juttatta olyan magas pozícióba, amelyre most tanúsított eljárása bizonyságaként valószínűleg nem rendelkezik megfelelő képességekkel. A belügyminiszter ur a csehszlovákiai magyarság történelmi hivatásaként jelöli meg, hogy ez a magyarság az egész magyar nemzetet uj, tartalmasabb), igazibb életre keltse. Állítása szerint a csehszlovákiai magyarság uj demokratikus, szabadszéllemü és kulturáltabb viliágrendbe kapcsolódott be a csehszlovák köztársaság jóvoltából. A csehszlovák kormány egy tagja tehát nemcsak vét a jó ízlés szabályai ellen, mert a gazdasági és kulturális téren egyaránt háttérbe szorított, az áldemokrácia eszközei által a tényleges hatalom gyakorlásából kizárt magyar kisebbség elé olyan feladatot tűz, amelynek megvalósításától éppen az általa képviselt kormányzat szelleme fosztja meg a magyar kisebbséget, — hanem egy idegen állam ügyeibe is beavatkozik és az egész magyarságot. megsérti, amidőn a Csehszlovákiában meghonosított „demokratikus, szabad- szellemű és kulturáltabb világrendet" fölébe helyezi annak, amelyben a magyarság él és amelyet az itteni magyar kisebbség segélyével kíván megváltoztatni. A belügyminiszter súlyosan vétett a tőle joggal megkívánható tapintat ellen is, amidőn félre nem érthető módon az itt élő magyarságot,. — amely politikájának irányát ezentúl ifi a belügyminiszter ur megkérdezése nélkül fogja megállapitani, — olyan szerephez kívánja juttatni, amely egy idegen állam ügyeibe való beavatkozáshoz vezet. De bántók Slávik dr. megállapításai más szempontból is. Tartalmasabbnak, igazabb- nak, kulturáltabbnak jelzi azt a világrendet, amelybe a csel) szlovák iái magyarság Csehszlovákia jóvoltából bekapcsolódott. A belügyminiszter elfelejti először azt, hogy a csehszlovákiai magyarságot nem kérdezték meg afelől, vájjon be akar-e kapcsolódni ebbe az állítólagos magasabb világrendbe. Másodszor azonban tudnia kell a belügyminiszter urnák azt is, hogy az állami és társadalmi berendezkedésnek az erkölcs és az igazságnak a gyakorlatban való érvényesítése a fokmérője. Ennek az elbírálását a magyar kisebbség magának tartja fenn. A belügyminiszter ismeri az áltála hirdetett demokráciának a lényegét. Még pedig nemcsak a magyar kisebbség, hanem szlovák testvérei szempontjából is. Tisztában van azzal, hogy a csehszlovák köztársaságban élő magyarók miképpen ismerték még az általa hirdetett tanokat, a gyakorlatban hogyan nyilvánult meg annak a hatása, — hogy éppen az ő hatáskörén kezdjük —- az állampolgári jogoknak éppen a magyarokkal szemben való alkalmazásában, a földreform végrehajtásában, a magyar pénzintézetekkel szemben alkalmazott módszerekben, Sz’ovenszkó dezinduszt- rializálásában, stb. A belügyminiszter tudja azt is, hogy az itt élő magyarság az általa képviselt demokráciának immár tizenharmadik esztendős uralma alatt nemzeti • vagyonának egy tekintélyes részét elvesztette, hogy a vele ez emberi gazdasági téren alkalmazott - módszerek politikai erejének megtörését is szolgálják, csupán abban téved és ez egyálalán nem válilk dicséretére, hogy azt hiszi, miszerint az itt élő magyarságot helyzete felől bárki ig megtéveszthetné. A belügyminiszter urnák tudnia kell továbbá, hogy az általa hirdetett magasabb kultúrának az alapja a jólét. Ha a kormányzat akadályokat gördít valamely nép gazdasági boldogulása elé, úgy ezek az akadályok nemcsak a gazdasági élet, hanem vele együtt a civilizáció fejlődésének az akadályaivá lesznek. A szlovénszkói .magyarság a választási ur-j mák előtt minden alkalommal félre nem ért- j belő módon adott akaratának kifejezést és foglalt állást azok mögött, akik iránt bizalommal viseltetik és akiket vezéreinek elismerni hajlandó s ha ezekkel szemben a belügyminiszter ur azokra hivatkozik, akiket a kormánypártok fáradtságot és még inkább!) pénzt nem kímélve, a magyar megelégedettség szószólóiként felsorakoztatni szoktak, úgy ez jellemző és csak bizonyítéka azoknak a módszereknek, melyekét velünk szemben alkalmaznak. És éppen ez a pont az, ahol a belügyminiszter a számítást elhibázza. Mert elsősorban az erkölcsi felfogásunkban levő különbség az, amely köztünk áthidalhatatlan szakadékként jelentkezik. Nem helytálló a belügyminiszter azon megáll api tás a, hogy a szlovákoknak kell a magyarokat képviselniük. Talán indokoltabb volna az az állítás, hagy a szlovákok érdekeit is képviselik azok a magyarok, akik a belügyminiszter által támogatott centralizmussal szemben síkra szállnak a szto- venszkói és ruszinszfcói őslakosság érdekeiért. Slávik dr. tudja azt. hogy milyen gazdasági erőktől fosztotta meg a centralizmus demokráciája Szlovenszkót, amelyet ő az itt élő magyar kisebbségre nézve áldásosnak tart. ő és a vele hasonló gondolkozásaik tehénül nézték azt a rombolást, amelyet szőkébb hazájuk gazdasági életében a centralista politika eredményezett. Miután saját testünkön tapasztalhattuk ennek a demokráciának áldásos következményeit, természetes, hogy sem az ilyen „demokratikus" politikából, sem annak szószólóiból nem kérünk. Ha a belügyminiszter ur azért fordítaná tevékenységét az itt élő magyar kisebbség javára, hogy kijelentéseiért helyt is akarna és tudna áldani s ha nem olyan sokat ígérő szavak mögé rejtené szándékait, amelyek iránt a magyarságnak a bizalmát az életben szerzett tapasztalatai annyira megingatták, valószínűleg közelebb volnánk egymáshoz. Előbb úgy látszik azzal kell tisztába jönnie, hogy imi soha sem fogjuk a látszatot a valósággal összetéveszteni és soha nem fogunk senkinek a kedvéért letérni arról az egyenes útról, amelyet tőlünk a ránk bízott érdekek legjobb meggyőződésünk szerint megkövetelnek. A szirénhangok csak növelik bizalmatlanságunkat és ellenszenvünket, mert kiélezik a jellemünkben, gondolkozásunkban megnyilatkozó ellentéteket. Ezekkel a módszerekkel meg lehet vásárolni néhány politikai kalandort, de a .magyarság sok százezer főnyi tömegeit csak jogos igényeinek kielégítésével lehet sorsával megbékíteni. A csehszlovákiai magyarság sem sorsának intézését, sem érdekeinek képviseletét nem hajlandó fogadat!an prókátorokra bízni. Paris snegeSáaeáésssf vette tudomásul, hogy a dseouersi konferenciái jenes 5-re halasztották Briand ni tervet dőlésiéit MI KSzépeurópa szanáláséra A londoni Times Brüning diktatúrájáról Paris, április 9. A francia sajtó nem kis kárörömmel részi tudomásul, hogy a che- quersi minisztertalálkozót junius 5-ére halasztották. A lapok véleménye szerint a németek ügyetlenségén múlott a halasztás, mert a berlini kormány nem fogadta el azonnal Henderson dátumát, május 8-át és közben az általános izgalomban a terv any- nyira módosult, hogy sem május elsejét, a németek által javasolt napot, sem május 6-át nem találták alkalmas dátumnak és a konferenciát a népszövetségi tanácsülés utáni időkre halasztották. Az Oeuvre szerint nem utolsósorban Briand magatartása döntötte el az időpontot. A Petit Párisién elégtétellel veszi tudomásul, hogy Henderson a pártatlan bíró teljes autoritásával jelenik meg Géniben, anélkül, hogy előbb meghallgatná a bécsi vámszerződés megkötőinek magánvéleményét Sauerwein szerint mindenesetre okos gondolat, hogy a jövő évi lefegyverzési konferencia előtt az államférfiak kicserélik véleményeiket a kérdésről és Németország legtitkosabb vágyait is meghallgatják. Ellenkező esetben a konferencia jövőre köny- nyen kudarccal végződhetne. Sauerwein véleménye az, hogy a katonai kérdésekben nem elég Anglia és Németország konferenciája, Franciaország és Németország képviselőinek is közvetlen tárgyalásokba kellene bocsátkozniuk, hogy igy a legkomplikáltabb kérdéseket megoldhassák. A francia biztonság szempontjából a legfontosabb kérdés a német—francia katonai viszony. Helyes volna tehát, ha a német és a francia katonai szakértők a lefegyverzési konferencia előtt találkoznának és a szárazföldi, a légi és katonai fegyverkezés valamennyi problémáját nemcsak általánosságban, hanem részleteiben is megbeszélnék. Sauerwein cikke szemmeHáthaitoan nem egyszerű kísérleti balon, hanem a Quai d‘0rsay közvetlen utasítására készült. Laval francia miniszterelnök tegnap hosz- szantartóan tanácskozott Briand külügyminiszterrel. A hivatalos kommüniké szerint a konferencia célja az volt, hogy a nemzetközi politika francia doktrínájának az államférfiak egységes és határozott irányt adjanak és a nemzet nagy érdekeit közös nevezőkre vezessék vissza. A közeli napokban tárgyalások indulnak meg a francia külügyminisztérium, hadügyminisztérium, pénzügyminisztérium és földművelésügyi minisztérium között s a kormány egy közös tervet dolgozik ki Közép- és Keleteurópa gazdasági nívójának emelésére. Természetesen elsősorban azokról a problémákról lesz szó, amelyeket a bécsi vámszerződés fölvetett. Az Echo de Paris szerint Francia- ország Közép- és Keleteurópa mezőgazdasági államainak kedvezményes tarifát helyezett kilátásba, hogy igy védje őket a német—-osztrák vámunió vonzóerejével szemben. Az a terv, hogy a bécsi vániszerzödést Franciaország és a kisantant belépésével kitágítsák, kilátástalannak bizonyult és igy máris elejtették. A londoni Times együk vezércikkében foglalkozik azzal a helyzettel, amely a birodalmi ülés elnapolása után Németországban keletkezett. Mcgállapitja, hogy Brüning kancellárt a két nagy demokratikus párt diktátori hatalommal ruházta fel. A német demokraták belátták, hogy a nacionalisták és a proletariátus diktatúrájától Németországot csak a demokrácia átmeneti diktatúrája mentheti meg. Hogyha Brüning sikeresen akar küzdeni az antidemokratikus elemek befolyása ellen, akkor teljesítenie kell a német nép két nagy kívánságát: a külpolitika megerősítését és a belső rend helyreállítását. FjZ a két kívánság egyesített a legutóbbi választások folyamán any- nyi szavazót a nemzeti szocialisták zászlaja alá. A német—osztrák rámszerzŐdés bejelentése ennek a politikának jegyében történt s ha némileg elhirtelenkcdett is volt, annyi bizonyos, hogy Brüning eredmény esen vetette föí a jóvátételek revíziójának kérdését. Hz angol flotta néniét ftifedtüicet látogat meg London, április 9. A Daily Telegraph jelentése szerint az angol adiuiraíitás egyelőre nem dolgozott ki határozott tervet a flotta tavaszi látogatón Íjaira vonatkozólag. Valószínűleg látszik azonban, hogy az atianti flotta második cirkáló hadosztálya több német kikötőt is felkeres. Títolesca Everestben Bukarest, április 9, Titmlesou londoni romám kővel ma reggel hat óra negyvenöt perckor Bukarestbe érkezett. A gyors utazás annyira megviselte, hogy az újságírók előtt fáradtságával mentette ki magát s nyomban lakására tért, hogy kissé kipihenje magát. Titulescut az állomáson a politikusok közül Mironescu várta s ennek társaságában ment haza. Titnl-eéóu még a délelőtt folyamán, kihallgatáson jelentkezett Károly királynál, aikiivel hosszabb ideig tárgyalt Bukarest, április 9. A király ma déliben tizenegy órakor kihallgatáson fogadta Titu- leeou követet és megbízta a kormányalakítással. Politikai körökben biztosra veszik, hogy Titnlescuinak sikerül mega laki tani a nemzeti egység kormányát, annál is inkább, mert Mironesou és a parasztpárt is megígérte a támogatását
