Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-09 / 81. (2598.) szám

1931 Április 9, csütörtök. T>RAGAI-A\A0^ARHI RIjAI* 9 A Podkarpatukarussi Szőllőtermelők Országos Szövetsége, Beregszász, ajánl a legprímább minőségű, garantált fajtiszta 2 éves gyökeres vadvesszőt és oltványt, úgyszintén gyümölcsfát teljes garan­cia meiictt, beszerzési, t-ehát legol­csóbb áron. Megkeresésre ajánlattal szolgálunk Oszkár, Székely Gy. Levente, Somogyi Andor, Hű­be rt <Lr. és DrumiAr László lettek a tagjai Mindem egyesület jelöljön ki egy anyakö'nyv- vezeitőt az (igazolások ketresatiüilviltetóre, amelyeket minden évben juMus 15-ág be ke! terjeszteni. iHivataies lapnak fogadják ed a Pozsonyban NiedeuihiaiBser Károly dzorkeeztéöéíbein megjelenő „Képes Sportlapot", amely ezentúl „A Csehszlová­kiai Magyar Tennnisz Szövetség" hivatalos l*n,pj!a megjelölésit cimlapján viseü Az összes tagegyesni- üietefc kötelesek a hivatalos lapot (megrendelni, az itt megyelieinő értesülések kötelező erővel bírnak, A sajtó informálására, esetleges cikkek megírá­sára, Székely Gy. Leventét és Jetiinek Ernőt kérik fel. A hivatásos oktatók szerződtetése ügyében Bár­czy eilnölk beszerzi az aijánlaftokot. A választmány feiszé'iltjja az egyesületeket, hogy az irjuság nevelésére különös gondol forditsanak. A joibb játékosok közül minden nap egy kettő tart­son rendes gyakorló órát, almáikor sorban játszók 10—2Ü percet a jelentkezőkkel, A vereenyjátékosok részére a szükséghez képesít állandóan fenntartandó 1—2 tiróningpálya, A rossz bíráskodás kilkiisízöbö- iésére birótanfölyaimok rendezőnő ők. A választmány tagjai szövetségi igazolványt kap­nak, aimely minden versenyen wlő diijtaílan belé­pésre jogosit. Utoljára tárgyalják « Slazenger és Dunlop cégek labda-árajánlatát. Hosszas vita után úgy határoz­nak, bogy a folyó évben minden egyesület tetszése szenteli labdát használ, a szövetségi bajnokságokon használandó labda tekintetében pedig megkérdik az összes tagegyesül© tokét. Bárczy elnök indítványéra köszönetét szavaznak Schuliz Gyula vál. tagnak, aild a Szövetség levél- papiirgait dijtálamil kéesilitette el Evvel zárult az ülés. KöZ<xAZ dasAcT . A búza és búzaliszt behozatalénak alakulása Csehszlovákiában irta: Hágocssr-Diefz Sándor dr. Csehszlovákia, Magyar- ország és Ausztria válogatóit csapatai Prága, április 8. A jövő vasárnap két Enrópa- bajnoki meccs folyik le Középeurópában, Buda­pesten Magyarország—Svájccal, Bécsben Ausztria— Csehszlovákiával mérkőzik. Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia már összeállította válogatott együttesét. Eszerint Bécsiben a következő cseh­szlovák csapat játszik: Pamiceka; Zeeni&ek, No- vák; Vodrácflka, Stímpersky, Tyrpekl; Junek, Svo Iwda, KeamteLneer, éillny,, Scyikoiiár. — Tertelékolk: íL'cTa, Hochmaawx é* Kioc. — Budapesten Svájc eb len: Hnbay (ttufber); Mándy, Dudás; Borsán yi, KompcRy, Lázár; Táncos, Avar, Kailimár, Spitz, P. Szabó szerepelnek. Itairtailékoik: Ujváry, Korányi. Turay. — Az osztrák csapat öeszeáilitása: Hiden, Sehramseds, Btem, Mocík, Smisitik, Giadil, Sfiegl, Ra.us.cih, HdlitŰ, Watehofer, Horváth. A svájci csapat ősszeáiHiitása eddig miág neim ismert. )( Kárpátaljai sporteredmények. Tudósitőnk táviinaiítozza: Hús vét hétfőn Ungvárott folytat­ták a nemzetközi és serlegmérikőzéseket. A Debre­ceni KASÉ az Ungvári AC-ot 1:0 (1:0) arányban legyőzie. A meccs esőben és sáriban folyt le. — A húsvéti seailiegben • hétfőn az UTK a CsSK-t 7:1 (4:0), a kassai Törekvés a Rntihen SC-ot 1:0 (1:0) arányban győzte le és így a serleget az Ungvári TK nyerte. — Munkácson vasárnap a budapesti MTK az MSE-t 4:0 (2:0) arányban győzte le Hiirstíh Adolf ungvári bíró vezetése mellett. Ugyanakikor a Spartacus az Eperjesi Törekvéssel 3:3 (2:1) arányban eldöntetlenül mérkőzött. Bíró: Klein. Leó volt. — Beregszászon az MSE turaoeapata a BFTC II. csapatával 2:0 (1:0) arányban végzett. A Beregszászi MSE az Eperjesi Törekvéssé! 1:1 (1:0) arányiban mérkőzött. — Hétfőn a BFTC a budapesti MTK-t látta vendégül, amelytől 2:5, (2:1) arányiban erős küzdelem után kapott ká. )( Szlovenszkói eredmények: Léván vasárnap az LTE a bécsi Siemens SC-ot 2:1 (1:1) arányban győzte le. Hétfőn ez LTE—ÉSE kombinált az Ipoly­sági SC ellen 3:1 arányban győzött. — Losonc: Salgótarjáni SE—Slavia Losonc 3:0 (2:0). — Ipolyság: Budapesti SC—IFC 1:0. — P á r ­hány: PTE—Esztergomi S'E\ 4:3. — Nagy­szombat: Pozsonyi TE—Rapid 3:3 (1:0). Hús­véti hétfőn. — Galánta: VAS Pozsony—Gailánta 4:3. — Tapolceány: SK—MaCkkabea Pozsony 7:3. — A Salgótarjáni SE Losoncon a LAFC-ot 5:2 (5:0) arányban verte meg a második ünnepen. A meccs sáros pályán folyt le. — Zólyom: Union—SK Körmöcbánya 2:2 (1:0). Bíró: Jantu- »ovsky (RuMka). )( Elhalasztották a Kassai Sport Club évi köz­gyűlését. A Kassai Sport Club elnöksége hivatalo­san közli, bogy az egyesület április hó 12-re hirde­tett közgyűlését közbejött akadályok miatt elha- laszlja. A közgyűlés összehívásának ujaibb dá­tumát idejében közük aiz érdekeitekkel. )( Kozschib. Károly és Tildén San Franciscóban 18-szor találkoztak. Tildén ezúttal revanzsálita me­gát húsvéti vereségeiért, amennyiben 6:4, 6:0. 8:3 arányban fölényesen győzött. Az eddigi találkozá­sok eredménye: Tildén 13, Kozeeluih 5 győzelem. )( Amerika—Csehszlovákia válogatott tennisz- mérkőzést terveznek. Junius elején Lőtt és Van Ryn jálszanának Prágában, o látogatást a tengeren­túl KozseTuih János és Memzel adják vissza. A tár­gyalások az anyagi részi illetően kedveaŐ owd»rben .......... Tu djuk, hogy az 1930 április 10-én életbe léptétett heiiy ártörvény, a junius ö-én megje­lenít gabona vám pótlék törvény és a november 7-én napvilágot látott lisztke véréé i törvény Csehszlovákiában egyrészt a búza és búzaliszt használatát, illetőleg szükségletét leszorította ée másrészt behozatalukat megnehezítette, a ma­gyar kereskedelmi szerződés felbontása pedig a magyar búza és búzaliszt szállítását teljesen lehetetlenné tette. Lássuk, hogyan alakult ezen törvényes intézkedések következtében ezen áruk behozatala eddig és vizsgáljuk meg, hogy milyen alakulással számíthatunk a jövőben. A telj.es kép érdekében vessünk először egy rövid pillantást Csehszlovákia búzaterme­lésének és behozatalának alakulására a. köz­társaság fennállása óta. A 'búza termőterülete 1920-tól 1924-ig évről évre fokozatosan csök­kent, l925Jbeu azonban ez az irányzat megvál­tozik ée azóta a búzatermelés évről-évre igen jelentékeny területtel bővült. Különösen 1928- ban mutat ugrásszerű növekedést és erős tem­póját az utolsó években is megtartotta. Míg 1925-ben 554 ezer* 1928-ben 585 ezer, addig 1928-ban 714 ezer és 1930-ban 818 ezer kehtá- ron termeltek őszi búzát. Magától értetődik, hogy az őszi búza termőterületének kiterjesz­tésével arányiagosan nő a termés mennyisége is és mig 1927-ig a maximális évi fermésmeny- nyiftég 10,991.000 méter mázsa volt, addig 1828- íban 13,282.800 métermázsára emelkedik és 1930-ban 14,019.000 métermázsát tett ki. A buzaibehozaíal mennyisége az első évek­ben rendkívül különböző volt, de 1925-tő] kezdve, tehát ugyanazon étdől kezdve, mikor a búza termőterületének egyenletes növekedé­se megindult, egyenletesen emelkedő irányza­tot mutat 1927-ig, mikor 3,333.908 métermázsá- val kulminációs pontját érte el. Azóta a beho­zatal 1929-ig évről-évre jelentékenyen esett és ebben az évben csak 1,664.000 métermázsa volt Ezen egyenletes alakulást 1930. évben megszakítja az erőszakos intézkedések követ­keztében'" kikényiszeritett mesterséges behoza­tal, moly 2,912.000 métermázsát tett ki. A bú­zaliszt behozatala, eltekintve 1921. év kiemel­kedő mennyiségétől 1924-ig állandóan emel­kedik, ebben az évben 3,603.512 métermázsát ért el, azonban 1925-ben már kisebb vissza- esést szenved ée azóta évről-évre jelentéke­nyen csökken úgy, hogy 1929-ben csak 1.638.000 métermázsa volt. Az 1930. év 1.898.000 méteraiázsa behozatala, mely meny- nyiség jóval meghaladja az előbbi három év átlagát ugyancsak a törvényes intézkedések folytán kialakult erőszakos szállítás következ­B u z a. menye. A búza termőterületének és a huzabehozalai 1927-ig-tartó egyidejű emelkedéséből a búza­szükséglet, illetőleg fogyasztás emelkedését kell megállapítanunk. A kenyérszükségletnek 1925-ben jelentkező nagy mérvű emelkedése a deflációs évek után meginduló nagyobb ipari tevékenység és ennek folytán kialakult na­gyobb jólét követikezménye. A malomipar, ipari természeténél fogva, hamarább tud alkal­mazkodni a szükséglethez és kapacitása azon­nali növelésének következtében már 1925-ben bekövetkezik a huzalisztbeüozatál csökkenése. A búza behozatala a nagyobb szükséglet kö­vetkeztében egy ideig még tovább növekedett és csak 1928-ban következik be visszaesés, mikorra már a mzőgazdaeági termelés a búza termőterület mérhetetlen megnövelésével al­kalmazkodni tudott a nagyobb szükséglethez. A búzában mutatkozó nagy szükséglet ezután azonban már nem sokáig tart és a következő 1928. évben maximumát érte el. Ebben az év­ben már a.z ipari termelésben is bekövetkezik a válság és a kivitel csökkenése megindul. Az ólomlábakon járó mezőgazdaság azonban nem érzékeli és nem is figyeli azt a változat, úgy, hogy a nehezen megindított búzatermelés ki- terjesztésének utján vakon tovább halad. A baji csak 1930. év tavaszán veszik észre, mikor aztán a kormány a mezőgazdaság érdekének védelmére életre hívja elhamarkodott törvé­nyes intézkedéseit, valamint felmondja a ma­gyar kereskedelmi szerződést. Az intézkedé­sek azonban már későn történtek és a ma­gyar szerződés hat hónapos felmondási ideje miatt annak december 15-én történt lejárata előtt nem érezhették hatásukat. Természees, hogy a behozatal sem maradt tétlen és saját érdekének védelmére az intézkedések haté­konysága, illetőleg a magyar szerződés lejárta előtt annyi búzát és búzalisztéit szállított be az országba, amennyit a rendelkezésére álló rö­vid idő alatt csak tudott. Az 1930. év nagy bú­za és búza!isztbehozatálát tehát egyáltalán nem a tényleges időbeli szükséglet magyarázzza, hanem az egyedül a behozatalban érdekelitek mesterségesen fokozott tevékenységének folyo­mánya, melyet azonban a csehszlovák koT- mány intézkedései természetszerűen vontak maguk után. A búza és búzaliszt behozatala ennek követ­keztében a folyóél elmezősi időszakiban, össze­hasonlítva azt az előbbi évek adataival, kö­vetkezőképpen alakult és figyelembe véve a belföldi termelés mennyiségét az alábbi mennyiséggel kell számolnunk: élelmezési időszakban Első tekintetre szemünkbe ötlik, hogy múlt év augusztusától ez év februárig behozott bú­za mennyisége kevesebb, mint 1928—29. élel­mezési időszak behozatala. Látszólag tehát nem állunk rendkívül nagy behozatallal szem­ben, de mig más években a behozott mennyi­ség behozatala az egész évre oszlott meg, addig most a behozatal négy és fél hónap alatt történt meg. A nagyarányú szállítás azonnal augusztusiban kezdetét vette és 1930 augusz­tus-október hónapjaiban közel a kétszerese annak a mennyiségnek, mely 1929. év ugyan­ezen hónapjaiban jött be. November hónap­ban több, mint háromszorosa és december el­ső felében 719 ezer métermázsa búza jött be, 1929. óv egész decemberében behozott 147 ezer métermázsával szemben. Egyedül az őszi ö thónap forgalmát szem beállítva egymással lÖSO-'ban augusztus—december hónapokban 1,279.170 métermázsával több búza jött be, mint 1929. év ugyanezen hónapjaiban. A de­cember 15-iki határnap elmetszi a búza szállí­tását és ez év januárban csak 20 ezer, feb- rurában pedig 15 ezer métermázsa jött be, mely mennyiség legnagyobb része elkésett amerikai szállítások utólagos lebonyolításából származik. Magyarországból a szállítás telje­sen megszűnt és az európai államok közül csak Romániá'ból és Jugoszláviából jött még be valami. A belföldi termelés 1930. évi nagyobb mennyiségét is figyelembe véve a jelen élel­mezési időszakra 622 ezer métermázsával több búza áll rendelkezésre, mint mullt év-l ben. Az 1929- évi és az 1930. évi tavaszi be­hozatal átlagált véve alapul, a rendelkezésre álló búza mennyisége szeptember végéig fe­dezi a szükségletet. Vagyis az ez évi aratás folytatólagosan minden behozatal nélkül fe­dezni tudja aat. Búzaliszt dolgában másként alakul a dolog. Búzaliszt 1930 augusztustól kezdve ez év feb­ruár végéig 1,064.000 métermázsa jött be szemben 1929—1930. élelmezési időszakának 1,512.000 métermázsa behozatalával. Azaz többlet helyett 448 ezer métermázsával keve­sebb (behozatal esik a folyó élelmezési idő­szakra, mint az azelőttire. A fokozottabb szál­lítás mindjárt szeptemberben megindult ugyan, de a lisztkeverési törvény következité- ben decemberben már erős visszaesés követ­kezett be. Végeredményben szeptember—de­cember hónapokban 1929-ben történt 560 ezer métermázsával szemben 1980-ban 977 ezer métermázsa volt a behozatal. A többlet tehát 417 ezer métermázsa. Ez év januárban beho­zott 12 ezer és beruárban bejött 5 ezer méter­mázsa pedig egyáltalán nem jön számításba. Ez Románia nagyon kis szállításától eltekint­ve szintén a tengerentúlról érkezett. Az a többlet, mely az őszi behozatalban jelentke­zik, az 1930 évi lehozatal havonkinti meny- nyiségét alapul véve, márciusban már is fel­használást kellett, hogy nyerjen. Ez esetben már most teljesen külföldi liszt nélkül kelle­ne állnunk és tisztán a belföldi őrlésre vol­nánk utalva. t I A múlt évek adataiból kiinduló, mondhat-! nárm teoretikus számítás azonban nem állja meg teljesen a helyét. Számolnunk keli ugyanis a nagy ipari válság, a kivitel állandó csökkenése és az állandósult munkanélküli­ség alapján a fogyasztás, vagyis a szükséglet lényeges csökkenésével a múlt évekhez vi­szonyítva. A szükséglet emelkedésére egye­lőre nem is lehet számítani, mert a keres­kedelempolitika mai helyzete mellett a legke­vesebb remény sincs arra, hogy az ipari kivitel hamarosan meginduljon. Mindezen kö­rülményekből (kifolyólag a legnagyobb való­színűség szerint a kimutatott készletek jóval hosszabb ideig fognak tartani, mint ahogy a számítások mutatják. A közeljövőben ezért se búza-, se búzaliszt- szükségletre, illetőleg ami ezzel egy, beho­zatali lehetőségre nem lehet számítani. De a távoli jövőben sem lehet a behozatali szük­séglet mértékét az elmúlt évek szükséglete alapján számításba venni. A napjainkban for­rásban lévő kereskedelernpolitikai változások miatt ugyan nagyon nehéz csak félig-meddig helytálló következtetést is vonni a jövőre néz­ve, de nem valószínű, hogy Csehszlovákia ki­vitele és ezzel összeköttetésben ipari tevé­kenysége valaha is elérje még újra egykori mértékét. Azonkívül tekintetbe kell vennünk, hogy a belföldi mezőgazdaság megnövelt bú­zatermeléséről többet aligha mondhat le, mert egyéb terményei, melyek kivitelre szorulnak, elvesztették külföldi elhelyezési lehetőségei- ket.'Vagyis a felfokozott belföldi búzaterme­lés, párosulva a malomipar megélénkült te­vékenységével előre láthatólag fedezni fogja tudni a fogyasztás erősen megcsappant szük­ségletét. így Csehszlovákia úgy a búza, mint a búzaliszt elhelyezése szempontjából a bú­zát, illetőleg búzalisztet exportáló országok szemében elvesztette egykor nagyon magas értékét. Óriási tévedés volna azonban azt hinni, hogy a behozatal elmaradása, avagy jövőbeni kisebb esélyei a belföldi mezőgazdaságra nézve már eo iipso előnyt jelentenek. Mint láttuk, pillanatnyilag a behozatal megszűnése nem vonja maga után az elhelyezési lehetőséig javulását, mert a piac a folyó év végéig szin­te szaturálva van a még műi év őszén beho­zott áruval. A jövőben pedig a behozatal elé emelt akadályok ugyan meg fogják védeni az idegen versenytől, de több, mint valószínű, hogy az államok kölcsönös elzárkózása kö­vetkeztében egyrészt az ipari kivitel csökke­nése nyomán a belföldi búzaszükséglet any- nyira csökkeni fog, hogy nem lesz képes fel­venni felfokozott termelésének eredményét és másrészt a búza termelése semmi esetre sem fogja kárpótolni más terményeinek visz- szamaradásáért, melyeket azelőtt a külföldön helyezett el. A kormány intézkedései tehát semmi előnyt gém eredményeztek és a jövőben is csak kényszerrendszabályok értékével bír­hatnak, de él ebbe léptetés ük folytán teremtett kereskedelempolitikai nehézségek elvágták még a lecsökkent kivitel lehetőségét is és ez­zel lerontották a belföldi fogasztás felvevő- képességét. Egészen másiként alakul, persze, a helyzet, ha Csehszlovákia a kialakulás előtt álló közópeurőpai vámszövetséghez csatlako­zik. Ebben az esetben a belföldi mezőgazda­ság iránya a természeti adottságnak megfe­lelően fog kialakulni. Az egyik oldalon a búza és búzaliszt behozatala mellett, a másik olda­lon a megnyílt külföldi piacokon elhelyezés­re találó és a 'búzánál értékesebb termények régi méretű termelésére fog visszatérni. Az idegen gabonáról szóló iegyzókvezetés törlése a vámmalmokban Pozsony, április 8. A szlovénébeái és ruszinszkői molnárok pozsonyi országos szövetsége hivatalosan közli: Az, i'üetekes mtei&ztériiiOTok eleget tettek a szövetség kérelmének hogy a belföldi gabonát őrlő molnárok fel legyenek mentve a készletkönyv és az őrlési kimutatások vezetése alól, még pedig a bel­földi gabona kötelező őrléséről és a rozs- meg a búzalisztnek foirgaltombahozataliáről szóló törvény értelmiében; a földművelésügyi és e pénzügyi mi­nisztérium határozatokat adott ki, melyekben az áll, hogy azon malmok, melyek csak a belföldi rózs­ás búzalisztet őrölnek, mentesítve vonnak a nyil­vántartási jegyzék vezetésétől, azonban a késeltkönyvbe és az őrlési kimntatásokba be kell jegyezniük, bogy idegen országbeli gabona a folyó hónapban nem érkezett a malomba és nem volt ott felőrölve és rá kell mutatniok azokra a jegyzékekre, amelye­ket a pénzügyminisztiéri'Um 1927. évi 123. sz. hir­detménye alapján forgalmi adóátalánv szempontjá­ból vezetniük kell. A folyó havi kimuitaitás másolatát a fenti meg- egyzéssel ellátva el kell küldeni minden hónapban a jövediéki ellenőrző hávatalmalk. Eszerint elég., ha a molnár, aki csak földműve­sektől jövő gabonQŐrf'ásseJ foglalkozik, minden hó­napban a kéeztetkönyv és az őrlési kimutatás lap­jára ezeket írja: „Foglalkozom földművestől eredő és belföldi gabona őrlésével. Külföldi gabona a folyó hó­termés behozatal búza rendelkezésre búzaliszt állt behozatal ezer métermázeában 1928- ban 13.283 1928 aug.—1929 jul-ig 2.232 1928—29. 15.515 1.765 1929- ben 13.833 1929 aug.—1930 jul.ig 1.633 1929—30. 15.466 1.512 1930d>a.n 14.019 1930 aug.—1931 feb.-ig 2.069 1930—31. 16.088 1.064

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents