Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-08 / 80. (2597.) szám
1931 április 8, szerda. S mm A magyar politika husvétja Magyar államférfiak és politikusok húsvéti cikkei - A jubiláló Betfilen-kormányzat tíz éves eredményei - A nyilatkozatokból az optimizmus levegője sugárzik ki Prága, április 7. A magyar sajtónak Deák Ferenc óta sz>ép hagyománya az államférfiak e politikusok húsvéti megnyilatkozása és közéleti férfiú számára igazán a legszebb és legkiemelkedőbb megnyilatkozási forma eszméje hirdetésének, terveinek megmutatására a húsvéti cikk. magyar sajtó az idei husvét alkalmával is számos érdekes írást és interjút közöl a magyar közélet vezető egyéniségeitől. Ezek a megnyilatkozások a húsvéti ünnepkor hangulatához méltóan az optimizmus jegyében állanak s a jobb magyar jövőbe vetett hit sugárzik ki belőlük. Á jelentősebb húsvéti megnyilatkozások közül az alábbiakat foglaljuk össze, mint olyanokat, amelyek a magyarság egyetemessége szempontjából értékes és megszívlelendő dolgokat tartalmaznak. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök „Erő és önbizalom" cimen a Nemzeti Újságban vezércikkezilk. A háború óta az egész világ a keresés lelkiállapotában van, — Írja a magyar miniszterelnök. — Ez a folyamat tükröződik az országok belső politikájában, a diplomáciában, a tudomány műhelyeiben, filozófiában, művészetben, gazdaságiban és a társadalom formakeresésóben. Ezzel a kényszerű és nyugtalan kutatással jár együtt az, hogy sok régi eszme tekintélye elhomályosul, az egyének és társadalmak úgy érzik, mintha a talaj indult volna meg a lábuk alatt, néha elveszítik teljes tájékozódó kéipességüket és ha a sors pillanatnyilag nem kedvez, szinte lelki járványként uralkodik el rajtuk a kishitűség, a pesszimizmus. A kishitűségtől és elcsüggedéstől . szeretném óvni a nemzetet, bármennyire érzi is súlyát a gazdasági világ- krizisnek. Megóvni szeretném attól, hogy a jelen napi gondjai közepette ősi életerejének lendületében és rugalmasságában kételkedjék és ipeginogjon hite azok iránt az, erényei iránt, amelyek csak a közelmúltban is sokkal mélyebb és fenyegetőbb szakadékokon segítették át. — A magyar nemzet háború utáni regene- rálódási folyamatának grafikonja mindaddig töretlenül haladt felfelé, amíg ez a fejlődés kizárólag vagy túlnyomó részben a magunk erejének termékenységétől, a magunk tehetségéből, a nemzet politikai érettségétől, hazafiasságától és történelmi öntudatosságától függött. Törést ez a vonal csak ott mutat, ahol idegen behatások törtek be, olyan gazdasági bajok, amelyek közösek lévén a világ minden országában, a magunk erejéből meg nem gyógyíthatók. De azért az ország helyzete úgy bent, mint kifelé ma is sokkal kedvezőbb és biztatóbb, semmint az összeomlás után remélni mertük volna. Az Est ünnepi számában Vásárhelyi Ferenc dr. hosszabb interjúja jelent meg, amelyet a magyar miniszterelnökkel abból az alkalomból folytatott, hogy 1931 április 14-én tiz esztendeje lesz kormányelnöki megbízásának. Az interjúban a miniszterelnök megállapítja, hogy az ország úgy belpolitikáikig, mint külpolitikailag egészen másképp áll, mirit tiz évvel ezelőtt. Hogy ha talán kissé lassúnak is tűnik fel a tempó, amellyel az ország előrehalad, az elért eredményeket Iekicsinyleni nem szabad. A gyorsabb tempót olyan váratlan események és olyan helyzetek akadályozták, amelyek visszavetették a munkában. Váratlan események, mint amilyen volt Károly király kísérlete és a frank-por, nem várt körülmények, mint a világgazdasági krízis, amely hatalmába kerítette az egész világot és megnehezítette az ország talpraóllitását gazdasági téren. — A mi munkánk tehát nemcsak aktív tevékenységben merült ki — mondotta a miniszterelnök — hanem deffenzivára voltunk szorulva, el Ikeill-ett hárítani a 'katasztrófáiig veszélyeket. Mindennek ehkenére a legnagyobb mértéhben optimista vagyok H ország jövője szempontjából. A haladás iránya az utolsó tiz esztendőben hullámzó vonal, amely azonban mégis emelkedik. Abban a mértékben, ahogy távolodunk a párisi békék időpontjától, nyílik számunkra igazságosabb ítélet a világ felfogásában, több megértés helyzetünkkel és teljesítményeinkkel szemben. Nagyobb a szerepünk a világesemények kialakításában, több a szarvunk és jobb a helyzetünk Európa sorsának az irányításában. Ezután a miniszterelnök részletesen megindokolja optimizmusát. Magyarország külpolitikai helyzete egészen más, mint tiz esztendeje. Magyarország már nines elszigetelve, Konszolidált és Makvhwk külpolitikája barátokra. szárrúb A gazdasági optimizmusra az jogosít, hogy Európa uj gazdasági kons rtukciójá n ak küszöbén állunk és a kibontakozás nemcsak teoretikus téren, hanem az alapelvek praktikus alkalmazása terén is megindult. A miniszterelnök már ebben az évben is jobb gazdasági helyzetet remél, mint az elmúlt évben volt. Ezután a magya-r mezőgazdaság és ipar jelenlegi helyzetével foglalkozva a miniszterelnök .megállapítja, hogy nem látja annak jelét, miszerint Magyarországon olyan értékpusz- tulás állott volna be, amely helyrehozhatatlan lenne. toktól is függ boldogulásunk, amelyek előidézésére nem folyhatunk be, melyek tehát a kis nemzetekre a iá tűm természetével bírnak. Magyarország területe szinte benne fekszik a világkrizisek központjában és az azokból fejlődő eseményeik ország utján. Mindenkor művészet volt ennek az országnak állami önállóságában és különleges nemzeti fejlődésében való biztosítása, annak a most talán 12 millióra tehető magyarságnak olyan világpolitikai helyzetre emelése, amely összes erőinek teljességét kifejteni engedi; most pedig harmadrésze politikailag el van tőle szakítva akképp, hogy e harmadrésznek magyar kultúráját is veszedelem fenyegeti. Felmerül a kérdés, hogyan lehet átmenteni a nemzeti kultúra egyetemességét, a benne rejlő erők teljes fejlődési képességét? A világpolitikai áramlásokra a magyarság csak alkalmi befolyásokat gyakorolhat és ezeknek minden kínálkozó lehetős;égét felismerni és kihasználni, ez a magyar külpolitika feladata. Nehéz, de nem kilátástalan feladat. A közvetlen veszedelem a fenyegető gazdasági összeomlás. Ennek megakadályozására több célszerű törvényhozási intézkedés történt, de ezeknek továbbépítése szükséges. Súlyos problémák merülnek fel szellemiekben is. A regeneráció erkölcsi feltételei benne vannak a köztudatban és ez a köztadat csak az utat keresi ahhoz, hogy akarattá váljon, mely egyesíteni tudná a nemzet összes rétegeit és az egész magyar népben fölébreszíenó azt a tudatot, hogy az 6 népi teljessége, nem pedig hol az egyik, hol a másik rétegnek érdeke az egész politikai tevékenységnek vezércsillaga. A Budapesti Hírlap munkatársa Apponyi Albert gróffal folytatott beszélgetést a jubiláló magyar kormányzás eredményeiről. Apponyi megállapítja, hogy a külpolitika terén ez a ttx esztendő határ rozottan eredményes volt. Az országnak tekintélye emelkedett, a bizalom iránta megerősödött és Magyarországnak olyan jó pozíciója van, mint amilyen egy kis országnak egyáltalában csak lehet. Belpolitikai tekintetben Apponyi elismeri az állami élet szilárdságának és normális működésének biztosítását, az államháztartás Legszebb a taoasz a pesti korzón ... az itt léoö Bristol Szálló uj rendszere a közönség tetszését megnyerte. UTapi 12'— 9.-ért kaphat — a szoba fekoésétöl függöleg — lakást és elsőrendű teljes ellátást. Jöjjön, próbálja meg és mindég csak hozzánk fog szállni. Bristol Szálló ‘Budapest ‘Dunakorzó. egyensúlyának és a pénz értékének biztosítását. Eredménynek mondható az uj helyzetnek megfelelő politikai irányzatok kijegeoe- stediése. Kritikai megjegyzései abban csúcsosodnak ki, hogy a pénzügyi egyensúly a lakosság túlságos megterhel te lésének utján éretett el, mert a takarékosság elve nem érvényesült kellőképpen. A közgazdasági politika sem volt nagyon rendszeres és mélyreható, hogy a nagy pénzügyi erőfeszítést gazdaságilag alátámassza. Az ősz* rák-német vámunió kérdéséiben Apponyi magáévá teszi a kormány tartózkodó álláspontját. Klebelsberg Kuné gróf magyar kultuszmin iszter a pesszimizmus él- len fordul a P©9ti Napló húsvéti számában irt vezércikkében. A pesszimisták pánikhangulatot igyekeznek gerjeszteni, de valahogy a nemzet tudatára ébredt annak, hogy vannak itt, még a legmostohább viszonyok között is olyan ellenállást adó erők, hogy a magyar közgazdaságot neon fogják, mini egy rossz vállalkozást, likvidálni, hanem meg fog állami a talpán. A gazdasági életnek azonban szüksége van a nemzeti lélek erő tartalékaira. A nemzeti kultúra az a nagy erkölcsi tőke, amelyből a magyar nemzet élni tud akkor is, amikor az anyagi tőkéket óvatos pénzem'berek a külföldre küldik, s amely a mostoha sorsban is itthon marad. Újabb zsidóellenes lázadás Palesztinában? A pénzügyi bajokat olyan módon sikerült elintézni, hogy a nemzet fejlődését többé nem akasztják meg. Annyira sikerült likvidálni a négyéves háborúnak és két forradalomnak politikai, gazdásági, pénzügyi és társadalmi problémáit, hogy a kis Magyarországon öt év alatt, 1924 decemberétől 1929 végéig, a tökebetétek 32 millió pengőről másfél milliárd pengő felé, a pénzintézeteknél kezelt idegen vagyon 550 millióról 4 és fél milliárdra emelkedtek. Csaknem félmillió hektár olyan földterületet teszünk termékennyé, amely eddig halott tétele volt a nemzeti vagyonmérlegnek, gyáripari termelésünk két és félszeresére emelkedett, árukivitelünk, mely a szanáláskor 575 millió pengőt képviselt, csaknem a kétszeresére emelkedve passzív külkereskedelmi mérlegünket aktívvá változtatta. Ki hitte volna, hogy a kis Magyarország 1931-ben 1,200.000 munkabíró emberrel többet tudjon eltartani, mint amennyit ez a földterület 1910-ben eltartott és 700.000 munkabíróval többet, mint 1920-ban. Pedig két biztositó és levezető szelep zárult el, az egyik a kivándorlás, a másik az állandó hadsereg. Ennek dacára Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyeknek munkanélküli statisztikája viszonylag még tűrhető. Megnőtt az emberek általános életkora, a halandóság pedig jelentékeny mértékben csökkent. A nemzeti kultúra terén hozott áldozatokat az analfabéták számának gyors csökkenése mutatja. A magyar népoktatás és szakoktatás egyaránt évtizedes mulasztást pótolt. — A nemzet vitalitása és történelmi hiva- tottsága abban mutatkozott meg, hogy megőrizte nemzeti öntudatát, megértette mai helyzetét, súlyát és értékét a Duna völgyében és ehhez mérten tűzte ki a hozzá méltó célokat. Munkájának eredményeként, az annyi sebből vérző ország komoly és számbaveendő szószólója lehet a kor nagy eszméinek, amelyek egyúttal az ő igazságai is: a kisebbségek, a lefegyverzés ét a revízió kérdéseinek* Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a Magyarországnak adott interjújában Bethlen István gróf kormányzásának tiz esztendejéről emlékezik meg. Bethlen kormányzásának jelentőségét ábba-n a felismerésben látja, hogy a háború utáni Magyarországban csak a széles rétegekre való támaszkodással lehet politikát csinálni. így hozta 1922-ben egységes táborba a történelmi osztályt, az intelligenciát és a magyar társadalom gerincét. Kormányzásának második momentuma, hogy a miniszterelnök felismerte a független- Magyarországnak valóságos helyzetét az európai államok sorában és felismerte Magyarország történelmi hivatását. Magyarországnak, mint független államnak konzekvens politikai munkával pozíciót tudott teremteni. Ebből a két gondolatból logikusan következik, hogy belpolitikája a harmónia megteremtésének jegyében zajlott le tiz éven át. Minden társadalmi rétegnek, minden gazdasági érdeknek megfelelő helyet és lehetőséget biztosított. 1922-ben adott programot Bethlen István és ez, ha a program nem is valósult meg száz százalékig, nagyrészben mégis valóra váltak pontjai, vagy legalább is a megvalósítás stádiumában vannak. Magyarországnak alig volt korszaka, amelyben rövid idő alatt annyit dolgoztak volna, mint az elrrmM évtizedben., Apponyi Albert gröf a Pesti Napló húsvéti számálba irt vezércikket „Feltámadás — a magunk erejéből" ciánén. A nemzeti feltámadást így definiálja: Visszaszerzése vagy megszerzése azoknak a föltételeknek, amelyek a magyar nemzet erkölcsi, szellemi, anyagi erőfeszítésének, biztonságának ős haladásának minden föltételét és sikerét biztosítják. Nem függetleníthetjük magunkat a világhelyzet kialakulásától — írja —, sőt részesülünk a kis nemzeteik Ama sorsában, hogy olyan világápamlar Londun, április 7. Angol jelentések szerint Palesztinában a keresztények, a zsidók és a mohamedánok ünnepeinek egyidejűsége ismét rendkívül kényes helyzetet teremtett. Az állapotok sok tekintetben ma ugyanolyanok, mint 1929 véres augusztusa előtt voltak. Az egyiptomi angol csapatok állandó készültségben állnak és szükség esetén repülőgépeken azonnal Jeruzsálembe szállitják őket. Jeruzsálemben csapatok szállták meg a város stratégiailag fontos pontjait. Tegnap nagy tüntetések voltak részben a zsidók, részben London, április 7. A Daily Héráid jelentése szérint Funehal portugál szigeten Sonza Pias tábornok vezetés© alatt forradalom tÖTt ki. A forradalmárok átvették a hatalmat és kikiáltották a katonai diktatúrát. A kormány cirkálót küldött ki Madeirába és a közeli napokban nagyobb hadsereget küld a forradalom letörésére. A lissaboni hivatalos érdeklődésre a madeirái forradalmárok egyáltalában nem válaszoltak. A portugál kormány m Azori szigeteken kihirdette a hadiállapotot. Ugyanakkor messzemenő intézkedéseket foganatosított a katonai forradalom letörésére. Az egyik portugál hadihajó repülőgépekkel és nagymennyiségű hadianyaggal fedélzetén útban van Funch&l felé, a Pedro Ghor az angolok ellen. A Reuter-ügynökség jelentése szerint tegnap súlyos összeütközésre került a sor a zsidók és a bennszülöttek között Husvét vasárnapján Haifa közelében az arabok megtámadtak tizenegy kiránduló zsidót és szabályos sortüzet zúdítottak reájuk. Két férfi és egy asszony meghalt, négy személy megsebesült. A rendőrség nem tudta elfogni a tetteseket, csak annyit állapított meg, hogy nem rablótámadásról, hanem zsidó-ellenes akcióról van szó. mea gőzösön pedig ezer katona utazik holnap Madeirába. Fernand Bordes, a kormány teljhatalmú kiküldötte., a csapatokkal utazik. Holnap egy másik cirkálót is küldenek a föllázadt szigetekre. Partra vetették a tenger hullámai Ceuoni holttestéi Livomo, április 7. Husvét hétfőjén Gálám- brone parti község közelében a halászok egy férfi holttestét fogták ki, amelyben egy repíi- lőgópszerencsétlenség egyik áldozatát ismerték fel. Maddaléna és Damonte olasz repülők harmadik társukkal, Cecconiva] együtt a tengerbe zuhantak Oecooninak holttestét most kivetették a tenger hullámai, a másik két áldozat a huUámsirban nyugszik. Forradalom Madeirában
