Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-05 / 79. (2596.) szám
13 M81 április 5, vasárral). Budapest, április 3. Ax ujulbb romantikái költészet szívesen nyúl vissza témáért abba a kimeríthetetlen gazdaságú kincstárba, amelyet a középkorban kialakuló keresztény dráma felhalmozott. Kicsiny magból, egyszerű szertartási jelenetekből fejlődött ez a dráma egész napokai betöltő monumentális misztériumokká, de fejlődését a reneszánsz és a reformáció derékba Toppantotta, még mielőtt igazi naigy költőjét megtalálta volna. A tárgyak, mesék és motívumok páratlan gazdagságát azonban összegyűjtötte, kiformálta és garmadába rakta a késő utókor költői számára* A XIII. században Lope de Vega és Calderon de la Barca drámai alkotásai inspirációjának jelentékeny részét ebből a forrásból merítette. Sőt a ma.i kor költője is szívesen vett innen tárgyat és hangulatot, amelyben a magasztos fönség a legszivhezszólóbb naivitással keveredett. Hof- mannsthal világhírű Jedermann-ja egy középkori angol moralitás, az E'wrymain feldolgozása. Edward Stucken lovagdrámái a kelta epika mondáit és a keresztény középkor legendáit olvasztotta költői színjátékokká. Mae- terlinok Soeur Beatrioe-a egyik legszebb Ma- ria-mi rácul u munkát vitte színpadra. És most Voinovich Géza a választékos Ízlésű iró és finom rezdülésekre kész lelkű költő a passiót dolgozta át magyar húsvéti drámává. A passiojátékokban teljesedett ki a középkori keresztény misztérium. Olyan monumentális épület volt egy ilyen nagy húsvéti misztérium, mint valami ezercirádás, tornyos sugárszépséggel ívelő katedrális, amelyen az architektúra csodálatos könnyedségén és mégis monumentális arányain kívül a fantasztikus plasztika száz csodája ejtette ámulatba a lelket. De az üvegablakok áttetsző karikáin földöntúli színek lángolását gyújtotta ki a napsugár. A félelmes boltívek merész kőlugasaiban a gyertyakoszőrük, csillagfüzérek és fénykoronák ragyogása alatt szertartások fenséges mozdultaiból, szárnyaló énekszóból és angyali zengésű zenéből szövődött a misztikus színjáték. Éppen így egyesítette magában a nagy passió a meseteremtő fantázia, a lenyűgöző játék, a csodálatos képekké alakuló szinek, a megelevenedett plasztika és a lélekemelő zene minden szépségét. Nem volt gazdagabb az artintikumok minden nemét káprázatosabban halmozó színjáték a passióknál, nem csoda hát, ha a nép tódult ezekre az előadásokra és eleven hitével és áhítatával szinte maga i« részesévé vált a cselekménynek. Három ilyen nagy passiójáték maradt ránk Írásban is a középkorból. Marcabré arra sí passiója, Jean Miohel misztériuma és az Ar- nulí Greban-féle úgynevezett „Igazi Passió". Ez a leggazdagabb. Valósággal a világtörténelem középpontjába állitja a kínszenvedés történetét és a megváltást. Színpadra viszi laza összefüggésü, de időrendi sorrend szerint folyamatos jelenetekben az egész Ó- és Újszövetséget és a háttérben ott játszatja azt a küzdelmet, amelyet a sötétség fejedelme, az ég világossága ellen az ember leikéért folytat. Két dráma halad tehát párhuzamosan: egy isteni és egy emberi színjáték,, míg a kínszenvedés nagy misztériumában a kettős küzdelem súlypontja a főidre nem helyeződik és a két dráma egybe nem olvad. De a bibliai anyagon kívül, az apokrif evangéliumok és népies legendák sok költői leleménye is elfér ebben a passióban, amely a megváltás nagy müve közül kialakult keresztény legendakört csaknem hiánytalanul egyesíti. Voinovich is ezt a Greban-féle passiót vette kiindulási alapul, de természetesen úgy válogatta össze a jeleneteket, hogy egy estét. betöltő játék keretében adja mindazt, amit a nagy passiókban négy-őt napon keresztül adtak elő. Nagyszerű újítása Voino- vichnak, hogy a passiójótéknak nemcsak magyar keretet adott, hanem részben tartalmát is átszőtte magyar elemekkel Nincs ebben semmi bántó anakronizmus, hiszen magának a középkornak, amikor a passiójáték született, szintén nem volt érzéke a történelmi levegő Iránt és h nagy misztériumok az ezredéves történeteket teljesen egykorú felfogásban és egykorú jelmezekben is játszották, éppen ez adta a játéknak a közvetlenséget és naivitást. Voinovich Géza passióját a befejezéséhez közelálló kassai dóm gyönyörű gótikus homlokzata előtt játszatja. Stílusban ez a fönséges és dekoratív gótika teljesen vág a pÍ3sióhoz, amelyet az irodalom tört énetírók mindig a nagy középkori katedrálisokhoz hasonlítottak. Az időpont is. teljesen megfelelő, mert Greban passióját körülbelül ugyanakkor játszották Franciaországban, amikorra Voinovich a magyar passió idejét helyezi. A kassai dómot az irgalmas szivü Szent Erzsébet asszony, magyar királyleány és thü- ríngiai őrgrófné tiszteletére emeltette Mátyás király. István mester tudós magyar architek- tus vezeti az építkezést, amelyben résztvesz- nek a magyar mívesek mellett a szlovákok és a szepességi németek is. A jámbor dominikánusok husvét közeledtével passiójátékkal akarják megünnepelni a templom épültét és példázni a nagy ünnep jelentőségét az egész város polgárságának épülésére és gyönyörköd tetősére. Találhatnának^ szebb és hatalmasabb színpadot az épülő dóm már kész homlokzatánál. Segítségükre vannak a ■mívesek is, akiket bevonnak a játékba és az épületes történetek csodálatára össze se reglett nézők maguk is belevegyülnek a nagy tömeg- jelenetek alatt az előadásba és tulajdonképpen részesei a játéknak, akárcsak a középkori misztériumokban. Voinovich Géza magyar passiói természetesen magára a kinszenvedés történetére, tehát a nagy misztérium ok evangéliumi részére helyezi a fősulyt. A két részre osztott játék mindkét felét előjáték és utájáték fejezi be, amelyben a magyar keret szereplői lépnek fel. Akár a régi oommedia delTart ek-ben, itt történik a szerepek kiosztása, a színpad berendezése, itt adják ki a rendezői utasításokat, ami szintén mind hozzájárul az egész játék közvetlenségéhez. Az ószövetségi részt Voinovich lehetőleg rövidre fogja. Nem kezdi, mint a nagy misztériumok a világ teremtésével és a bűnbeeséssel, hanem mindjárt Ábel és Kain áldozatával. Azután a középkori moralitások allegorikus alakjaival, a megszemélyesített főbűnökkel játszanak el egy költői szépségű jelenetet, amelyben megmutrtják, hogy keritik hatalmukba a kapzsiság, érzékiség, vérszomj az egész világot, döntik kárhozatba a lelkeket, amelyeknek nincs szabadulásuk, sőt reménytelenül sínylődnek a pokol tornácán az igazak lelkei is. Ennél a purgatóriumi jelenetnél kerül Voinovich megint kapcsolatba a középkori misztériummal. Grebannál is megtaláljuk a purgatóriumi .lelkek felujjongását s a poklok rémületét arra hírre, hogy az Ur kegyelme Megváltót küld a bünbeesett földre. Ezzel megkezdődik az újszövetségi történet. Gyors egymásutánban, rövid, de tömör képekben peregnek le előttünk az evangélium jelenetei: az angyali üdvözlet, a gyermek Jézus születése, a pásztorok imádása, a napkeleti királyok hódolata. És itt ragadta meg a szerző az alkalmat, hogy a magyar vonatkozásokat magába a passió tartalmába is bele szőj jo. Könnyen teheti, hiszen a magyar történelem annyi dicsőséges szentet adott az egyháznak. A napkeleti királyok után megjelenik a színen egy keletről nyugatra vándorolt nép fejedelme, Szent István első magyar király, ő hozza a legdrágább ajándékot. Országát és koronáját ajánlja fel a világ Jászolban szendergő királynak. Azonban folyik tovább a játék. Képek a gyermek Jézus életéből, jelenetek a tanító, a csodatevő és a példaadó Mester munkájából. Csak néha szakítja meg az események evangéliumi időrendjét egy-egy más korból vett jelenet, mert Voinovich igen szerencsés és artnatikus ötlettel megflelő helyeken közbeiktatja a Megváltó ószövetségi előképeit, a Gólitáttal küzdő Dávidot, Józsefet, akit testvérei eladnak és köntösét elkótyavetyélik, Izsákot, akit apja fel akar áldozni ésÉzsaiás prófétát, aki tmegjövendöli Krisztus eljövetelét és az utolsó ítéletet. Legdrámaibb és legmonumentálisabb felépítésű a darabban maga a kinszenvedés. Itt Voinovich néplegendai elemek bevonásával is fokozza a hatást. Az olajfák hegyén, ahová a kinszenvedés sejtelmeitől meggyötört Krisztus imádkozni tart, vetekednek a fák az elsőségért. Ez az a rész, ahol a megkínzott Krisztus a leggyötrelmesebbon és lég szénánál óbban emberivé válik, de itt a legistenibb is a kínok hősi tűrésében s a feltámadás megdicsőülésében. Itt magasztosul fel legjobban Mária alakja is, aki az anyai szív minden fájdalmával s a sorsát betöltő nemes lélek megnyugvásával vesz részt fia minden szenvedésében. A keresztrefeszités jelenete nem történik meg nyílt színen a magyar passióban. A Golgota mártiriumáról, amelybe az egész természet belerázkódik, csak a lelkileg teljesen összeroppant Judás kétségbeesett leírásából értesülünk a főpap házánál. Most következik a befejező kép, amelyben a megdicsőült Krisztus sírjához járulnak a szent asszonyok. Ez az a jelenet, amelyben Voinovich gyors fordulással előre lenditi az idők kerekét. Felragyoghatja előttünk a szent sir dicsőségét, amelyhez századokon át zarándokol az egész világ, hitvallók, bünbánatot tartó vezeklők és daliás vitézek seregei. Ezek közt érkezik András ma,gyár király, aki a Szentsir visszavivására vezeti hadait a kínszenvedés földjére. És őt követi a többi magyar szent, István és fia. a lilomos Imre herceg. Szent László, a magyar kereszténység gáncsnélküli lovagja, Szent Erzsébet, irgalmas szivének gyönyörű rózsáival és Szűz Margit, a jámbor vezeklők ölök példája. Évezredek története sűrűsödik össze, a magyar történelem szövődik Ilimül az emberi lélek sorsdöntő drámájára Voincvidh gyönyörű költeményében, amelynek hatása jelenetről-jelenet re fokozódik. A darab költői nyelve is méltó a mély tartalomhoz. Ennek a nyelvnek legszebb és legékesszólóbb tulajdonsága és ereje az egyszerűség. Voinovich, ahol csak lehet, ragaszkodik a biblia szavaihoz, csak annyit változtat rajtuk, amennyi a sorok tisztán csendülő trocheusaiihoz kell Itt- ott szinek is ékesítik a sorokat. De ezek ia mindig keresetlenek, szinte természetes és önkéntelen összesimulásai a sorok végének. A Nemzeti Színház Hevesi Sándor dr. igazgató rendezésében mindent megtett, hogy a színpadon is impozáns hatásúvá tegye Voinovich fönséges elgondolását. Ott áll a színen a kassai dóm stilizált, de felismerhető homlokzata és előterében és díszes gót kapuboltja alatt játszódnak le a passió jelenetei. A rendezés bravúrosan pergette a jeleneteket egymásután a legkisebb zökkenő vagy fennakadás nélkül. Vigyáz az egyes képek artisztikus festőiségóre. Nem egy jelenetben a klasszikus pikturának világhírű biblikus jeleneteire ismerünk. A Nemzeti Szinház művészei az ünnepi alkalomhoz méltó áhítattal és odaadással fogják fel feladatukat. Krisztust Odry Árpád játsza a legmonumentálisabb egyszerűség méltóságával, Máriát Cs. Aczél Ilona, bensőségesen, égi állítattál, tiszta csillogással. A szinház legtöbb művészének két-bárom szerep is jut. Különösen kitűnnek Gaál Gyula, Pál ágyi Lajos, Kürti József, Hettyey Aranka, Tőkés Anna, Mátray Erzsi, Abonyi, Harasztos, Bartos Gyula, Nagy Adorján és a többiek valameny- nyien. A monumentális díszlet Upor Tibor sikerült alkotása. A kifejező erejű kísérő zenét Liszt Ferenc remekeiből állította össze La- votta Rezső karnagy. Kállay Miklós. Beszélgetés a Rimaszombatba készülő Cselényi Józseffel Budapest, ápnifliis 3. George Danáim előadása közben volt alkalmam beszélni Cselényi Józseffel, a Nemzeti Színház kiváló művészével. Cselényi József a „mostohám kezelt, szegény magyar dal" lelkes apostola. — Ti* éve állok a magyar dal esoolgálatában — mondja a művész — és egész erőmmel Igye/kEtaein megkedvettetni az utóbbi időkben nagyon ia elhanyagolt é« elfeledett gyönyörű nótáinkat. Nemcsak idehaza teszem ezt, hanem az utódállam okban fe. A nyár folyamán Erdélybe készülök, de előzőleg áprilisiban Rimaszombatban fogok hangversenyezni. Elfogadtam ax ottani Járási Ipar társulat meghívását és a legmelegebb szeretettel készülők erre aa útra. A legnagyobb örömmel a rádióban Játszom mostanában és mikroíomlázam soha sem volt. Soha sem vök kalandom a mikirofonnaL Szeretem, mert a világot jelentő jelzőlámpáik és a kis márványkocka segítségével közvetlen kapcsolatba juthatok a nagyközönséggel A hangos filmet ellenben élettelen gépzenének tartom s a színházaik jövőjét nem féltem tőle. Nem tudja pótolni a közvetlenséget és az élőszó varázslatos erejét. Ezért nem Is hiszek komoly színházi válságban. Csak pónzváleág van, de ha az írók jó darabot írnak, a pénzválság is megszűnik. Arra a kérdésre, hogy melyik a legkedvesebb szerepe a sok közül és ki a kedvenc írója, így válaszolt : — Nagyon örülök, ha a Sárga csikó, Páiros bu- gyelláris és a Falu rossza diimü népszínművekben látszhatom. Szívesen lépek fel énekes vígjátékokban és operettekben. Kedvenc íróm nincsen. Mindig azt szeretem a legjobban, akitől éppen olvasok. Már vége is az interjúnak, hívják Cselényit és kezet szorítva velem, még gyorsan üdvözli a P. M. H. olvasóit Szírmay-Kalos Margit. o Croisset fogadalma és egy nj francia siker. Amikor Róbert de Flere, a franciák nagynevű vág-1 játékirója négy esztendővel ezelőtt meghalt, barátja j és hűséges munkatársa, Francié de Croisset, aki i Cailavetnek az utódja volt, megfogadta, hogy nem j ár többet színdarabot. „Ennek a nagy embernek a í teteme mellett — mondotta Oroisset némi páthoez-■ szál, — megfogadom, hogy nem írok többé eziupedi müvet. Eldobom azt a tollat, amelyikkel Flore eszmélt szolgáltam. Közös darabjainknak úgy álltok legszebb emléket, ha egyénileg nem folytatom töb-1 bé a drámai rást.“ Croisset nyilatkozata nagy feM- i 14->2|31, A világ leggyorsabb hajók’dzlekedése. „Bremen“ „Európa*- „Columbu3“ Lloyd express óriási hajókkal Bremenböl New Yorkba és Kanadába. Argentínába, Uruguayba, Braziliába és a többi világrészekbe. Tanulmányutak Északamerikai Egyesült Államokba és vigalmi utak a tenderen. Bővebb felvilágosítással szolgál: az Északilémet Llociy Bramen, vezérképviselete Prága II, Václavské nám. 60, Fénix palota. nőst keltett Azt hitték, ets író pilHianatnyi fellhevü- lésében tette ezt a kijelentést. Múltak az évek. de Croisset valóban nem jelentkezett szindarabbal Regényt irt, tanulmányokat irt, utazgatott és részt vett az irodalom-politikai életben. Nemrégen néhány újság szóbaihozba ezt a fogadalmat és támadást kezdtek Croisset ellem. „Nem szabad ilyen tollat pihentetni — vélte az újság. — Croisset úgy szolgálja legjobban Flers emlékét, ha a francia irodalom nagy válságának idején dolgozik. Ez az igaad kegyedet“ Egytiik újság viszont ezt hangoztatta, hogy Oroíesét nem is tud önállóan színdarabot Imi. A kitűnő trő erre hosszabb nyilatkozattal! válaszolt és kijelentette, hogy megírja és Flere emlékezetének tiszteletére színre hozatja uj darabját. Meg is irta Pierre és Jack cimü uj darabját, amely általános sikert aratott. A rossz nyelvelt, — mert ilyenek Parisban ás vannak — azt állítják, hogy Croisset maga tá- madltatta meg önmagát, hogy ismét elkezdhesse a színpadi munkálkodást. (•) A neyorld Metropolitan Muieum bármin# Rembrandtja közül csak egy — valódi. Londoniból jelentük: D. Maxin Tooh, a híres amerikai vegyész, a newyorfei Górcsövi Társaság előtt tartott előadásában kijelentté, hogy vegyi és mikroszkópiái utón vizsgálta meg az amerikai múzeumokban lévő leghíresebb festményeket és megdöbbentő felfedezésekhez jutott. Megállapította például, hogy e new- yorM Metropolitan Museum képtárában lévő harminc állítólag fcétségbevonliat áttenni eredeti Rembrandt közül csak az e^dlk valódi, tudni illik a Ha- vemeyemé álltai bngyatékozott portré, sőt még ennek eredetiségéihez is szó fér. Angol müértők fenntartással fogadják ezt a nvitatkozatot, tekintetted arra, hogy a harminc Rembrandt-kép közül tizennégynek eladását Sir Jceeph Duveem, a híres angol műkereskedő közvetítette s ezek közül nyolc a mester kézjegyét és keltezését viseli. (*) A Nyugat április 1-i száma vezetőhelyén Móricz Zsigmoud felel az ellene intézett támadásokra. Fenyő Miksa „Nemzeti radikalizmus" címen ír Zsilinszky Endre könyvéről. Török Sophie Tóth Kálmán születésének századik évfordulója alkalmából a költő feleségének, Majihényi Flórának portréját rajzolja meg. Déry Tibortól hosszabb elbeszélést közöl a folyóirat; (Á prágai leány); verseket Erdélyi József, Fenyő László, Lámáior Pogány Ferenc és Gelfért Oszkár írtak. Móricz Zsigmoud befejezi Forr a bor oirnü regényét. A Figyelő-rovatokban 16 cikket találunk; külön rovat szól a dán iroda1 orn aktualitásairól. A szám dísze a korám elhunyt Liebl Ervin 5 rajza. — Egyes szára ára: 12.50 Ke, negyedévi előfizetés 65 Kö. Főbizományos: Lipa könyv- kiadóvállalat, Bratialava-Pozsony, Ventur-u. 9. Évi 180-200 drb. tojáshozamu és csapófészkekkei szigorúan ellenőrzött FEHER AMERIKAI LEGHORN fajbaromfi tenyészállományomtól származó keltetotojas, naposcsibe és növendékállat állandóan kapható. Tenyésztőjások ára drb.-kent „ » • 2*50 Ke Naposcsibék * „ „ . * <> 5'— „ 2 hetes csibe „ * „ . . • 8*50 „ 8 hetes növendék jérce drb.-kent . 25'— „ 3 hónapos „ „ » „ . 33*— „ GYŐZŐDJÖN MEG róla, hogy csakis a magas és téli tojáshozarnra kitenyésztett fehér amerikai Leghorn RENTÁBILIS! Érdeklődéseknél válaszbélyeg kéretik. SZABÓ LÁSZLÓ fajbaromfitenyészete Ógyalla (Stará Dala) Slovensko. Skót viccek Mikulás ünnepe közeledett. Két skót apa nagyon törte a fejét, hogyan oldhatná meg legolcsóbban az ajándékok nagy problémáját. Az egyiknek végre jó ötlete támadt. December 5-én a két család gyermekeit összegyűjtötte saját házába, azután kiment az udvarra és egy kölcsönkért revolverre! kétszer a levegőbe lőtt. Pár perc múlva lihegve szaladt be a szobába: — Képzeljétek, gyerekek, szegény Mikulást tönkretették a rossz gazdasági viszonyok, éppen most lőtte magát agyon az udvarban. * Néprajzi kutatók érdekes skót szokás nyomára jöttek a közelmúltban. A skót apa ugv biztosítja gyermekeinek vidám öregkorát, hogy serdülő ifjúságukban jó vicceket mesél nekik. Mire a viccet megértik és nevetni kezdenek rajta, már öreg emberek. * Az angol politikában tudvalévőig három nagy párt küzd egymással, a liberálisok, a konzervatívok és a munkáspárt. Skóciában ez a politikai megállapítás járja: Ha egy skót őszintén beszél veled, akkor konzervatív, ha megkínál egy Ital borral, liberális; ha az italt meg is kapod, akkor te magad léphetsz föl munkáspárti jelöltnek, mert ennél nagyobb munkát senki sem végez. NzrDHÁz-KöM’V-KabTüRA. Magyar passió Voinovich Géza dr, drámai költeménye a Nemzeti Színházban
