Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-28 / 97. (2614.) szám

Ji»oi api-iái* áQ, koutL

fJt>KAXxAÍ-i V EéUiJOAKrilKiiA#

MMMMBHMIll-lMi.MJJUJWBIIMMKMMBBMBBW——B—BWWBí

Anglia nem fogadja el a francia flottajavaslatot

Május elején megindulnak a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások

Budapest, április 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj JTejme- clék értesülése szerint május első hetében megindulnak a tárgyalások a magyar é* á csehszlovák szakértők között a kereskedelmi szerződés ügyében. A tárgyalások szín' helye valószínűleg Bécs llesz. Amennyiben az osztrák-csehszlovák tárgyalás folytatására a jövő héten nem kerülne sor, az esetben a csehszlovák delegáció Friedmann dr. vezetésével valószinüJüeg Budapestre jön és itt kezdi meg a megbeszélésekéi

Pozsonyban a tüntetők

a keresztényszociaSista párt jelzőtábláját is le akarták szakítani

Pozsony, április 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telei onjelentése.) Szombat este az Iváuka-féle népgyülés után egy 50—60 főből álló tüntető csoport, amely a Stefánik-kaszárnya felől jött, végigvonult a Szárazvámon, ahol Lusztig, kóser-mészáros kirakatát a tüntetők kővel bezúzták, a kő azonban senkit sem sebesitett meg, csak az ablak tört össze nagy csörömpöléssel. A kosztig üzletében fogyasztó vendégek a kődobálásra ijedten menekültek. A tüntetők ezután az Astoria mellett a Barabás-cég cégtábláját szakították le, majd a Zsidő-uccán át a Báltérre vonultak, majd az országos keresztényszocialista párt Dunakőparit 12. szám alatti helyiségének jelzőtábláját akarták leszakítani, azonban ezt idejében megakadályozták. A tüntetés a zsidók, a magyarok és németek ellen irányult, de egyébként semmi komolyabb következményekkel nem járt. A Primáspalota előtt megtartott gyűlés egyébként határozati javaslatot fogadott el, amelyben tiltakoztak a magyarországi szlovákok állítólagos elnyomatása ellen.

A törik ’mmmml

nagy választási győzelme

London, április 27. A török parlamenti választások eredményéből kitűnik, hogy a kormánypártok nagy győzelmet arattak. Mig az ellenzéki és független képviselők csak 19 mandátumot szereztek, a kormánypárti mán-1 dátumok száma 287. I

Páris, április 27. Minit ismeretes, az olaszok, a franciák és az angolok márciusban, a londoni kormány közvetítésére egy közös ilottatervet fogadtak el, amely kompromisszumot teremtett a trégjóta vajúdó francia-olasz flettaellemitétben. Ezzel az elfogadott tervezettel kapcsolatban Frtaneia- ország az elmúlt napokban jegyzéket intézett az angol és az olasz kormányokhoz s egy újabb flottak enfereinicia megtartására szólítja föl őket, roeirt az elfogadott fleflta- egyezményen bizonyos dolgokat meg kell változtatni. Anglia vasárnap feleit a francia megfhivásra és rendkívül udvarias formában visszautasítja a francia javaslatolt. A lapok ma reggel hosszú cikkekben foglalkoznak a londoni válasszal. A kormány

Prága, április 27. A Stribrny testvérek ellen folyó vizsgálat, melyet egyrészt a bíróság, másrészt a parlamenti vizsgálóbizottság folytat, egyelőre nincs abban a stádiumban, hogy a hatóságok a közvéleményt az ügy állásáról tájékoztathatnák. A cseh sajtó azonban állandóan foglalkozik az, afférral, mély a sajtó közreműködése folytán máris az afféroknak egész sorozatává duzzadt. Stribrny sajtója ellentámadásba ment át, napok, óta egymás után kényesebbnél kényesebb leleplezésekkel ostromolja ellenfelei, a cseh nemzeti szocialisták vezérét: Klofácsot s a máskor annyira harckész nemzeti szocialista sajtó föltűnően elvesztette a hangját, nem felel Stribrny lapjának „kérdéseire'*. A Poledni List eddig tiz ilyen „kérdést" intézett ellenfeleihez s vasárnapi lapjában, a Nedelni Pistiben még egy tizenegyedikkel toldotta meg ezt a sorozatot

A tizenegyedik kérdés

A Nedelni List a következőket irja:

a keddi minis ide íifcanéö&otu foglalkozik a helyzettel. Iüetélkes körökben úgy vélik, hogy keddig az olasz válasz is megérkezik. Az angol jegyzék tarialmáról a francia sajtó semmi közelebbit nem tud, csak annyit állapit meg, hogy Anglia nem fogadja el a francia javaslatokat. Bizonyos körök rámutatnak arva, hogy a nemleges angol válasz isimét veszedelmes helyzetet teremt. A márciusban elfogadott egyezmény könnyen íölbonruJihat, A jövő évi általános lefegyverzési konferencia szempontjából végtelenül fontos volna, ha az európai hatalmak legalább a tengerészeti kérdésekben megegyeznének, mert ha ez nem történik meg, a szárazföldi lefegyverzés siker© eleve kétségessé válik.

— Kérdést kérdésre teszünk fel, ők azonban a világért nem adnának rájuk választ — állandóan csak egy nótát fújnak: „ő és a fivére" címen — (de majd mi is segítségükre leszünk ebben — folytatja közbe ve tő lég zárójelben a Nedelni List — de nem regénnyel (,.ő és fivére" ugyanis regényeim), hanem való esettel, miszeriut egy aktív miniszter fivére lopott, elitélték s a fivére inerveniált érte.)

~ Klofáos Vencel ur egyelőre napról-napira, támadtad.ja lapjaival Sdribtray képviselőit — irja alább a Nedelni List. — Pedig óvatosabbnak kellene lennie. És nem véteni annyit a lovagiasság ellen. Egész mostanáig hallgatott a Stribrny Ferencnek máig meg nem téritett négyszázezer koronás tartozásáról, hallgat az általa fölajánlott üzletről, mely állami szénre vonatkozott volna a párt és egyidejűleg egy magánvállalatnak, az ismert oso- koládégyámak a javára. De Klofáos urnák nem volna szabad megfeledkeznie egyéb kötelezettségekről sem. Ilyenek idéződnek föl

emlékezetünkben, amikor a kővetkező nyugtát olvassuk: „Stribrny György umak vasutiügyi miniszter, Prága. Ezennel elismerem 80.000, azaz nyolcvanezer korona készpénzben való átvételét, mely összegei öntől, mint a Klofács szenátor ur családi házán végzett építési munkáért járó részletfizetés a konto készpénzben átvettem 6 ezt a részletet könyveimben jóváírom. Köszönől lel a szives intézkedésért vagyok mély tisztelettel — Beran Károly műépítész és építő vállalkozó."

— Talán a szenátor ur meggondolhatná, hogy ez a pénz esetleg valamelyes tisztességtelen üzletből származik s ezért visszaadhatná. Eddig azonban ilyesmi eszébe sem jutott, habár ugyanabban a másfél millióba került házban lakik a mai napig.

A magyar dalosszovelség jelige-pályázata

' A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség 1931. évi február 22-én tartott gyűlésének határozata alapján pályázatot hirdet a Dalosszövctség- j elígér e.

A pályázat két részből áll: szövegpályázat és a megzenésítésre kitűzendő pályázat.

A jelige a Csehszlovákiai Magyar Daloeszö- vetség országos jeligéje lesz. Szöveg néhány, legfeljebb négysoros költői jelige, mely művészi ég megkapó formában olyan gondolatot tartalmaz, mely alkalmas arra, hogy e jeligével kezdjék a magyar dalosok a dal kultuszát. A jeligének megzenésítésre alkalmasnak kell lennie. A jelige terjedelmének sorok szerinti korlátozása ugyan nem köti feltétlenül a pályázókat, azonban kétségtelen, hogy a jelige természete önmagában kizárja a hosszabb, bárha művészi értékű költői müveket.

Az írógépeit vagy idegen kézzel írott pályamunkák a lepecsételt jeligés levéllel együtt 1931. évi május 20-ig küldendők be Bicsovszky Kázmér dr. ügyvezető alelnők címére, Pozsony,

Köztársaságtér 14. IV.

A bíráló bizottság a Dalosszövetség által kí- 'küldött tagokból áll. Tagjai: Alapy Gyula dr., Boross Béla, Heckmann István, Jankpvics Marcell dr., Németh István László, Riszner Ede, Simkó Gusztáv.

A pályadij 200 (kétszáz) csehszlovák korona.

A bíráló bizottság fenntartja a jogot arra, hogy sikertelenség esetén újabb pályázatot írjon ki.

A jelige-pályázat eldöntése után a Dalosszö- vetség kiírja a megzenésítésre kitűzött 300 koronás pályadijat.

A Csehszlovákiai Magyar Daloeezövetség megbízásából

Pozsony, 1981. ápriHs 15-én Bicsovszky Kázmér dr. & lu, ügyvezető alelnők;

Jankovics Marcell dr. a. k., társelnök,

Stribrny tizenegyedik „kérdése" Klofácshoz

Tovább tart az éles saltóháboru Stribrny lapjai és a cseb nemzeti szocialisták között

SÜLLYEDŐ PARTOK

REGEMY

Irta: EGEI VIKTOR

* (19)

Elhallgatott az asszony és alattomos dühhel nézett Mikánéra. Gyűlölte- most ezt a különös asszonyt pongyolája drága színeiben és kényelmében. Gyűlölte dülledt szemeinek vad és égető lobogásával, mely idegeibe mart. Miért kutatott benne? Mit hánytoirgat- ta családi életének rettentő nyomorúságát? A vére mind a szivére ment. A férjére gondolt, a déli véres összekapásra az üres és hideg tűzhelynél •.. Kifutott néhány .rongyos bankóval, zálogba csapva utolsó rongyait — ó milyen átok ez az élet, ez a véget nem érő nyomor, mely csak nőtt, hogy a férj levetette a katonazubbonyt... Kifutott, hogy valami élelmet kaparjon össze az otthoni éhes szájaknak.

— Megyek m ár — szólt áléi t an és feltá- pászkodott.

— Ma nem fog elhagyni bennünket, jó asszony... Tudtam, hogy eljön. A konyhában meleg ételt kap. Janka már az ágyát is megvetette.

És Mikómé diadalmasan hordozta körül tekintetét.

— Nem miattam jött. Az igazság rendeltető ereje küldte magát 1

Miké ámu/ló megadással nézte— Gyarlók vagyunk. Mindig mások mutatják meg a követendő utat — mondta és a karja esdöen kitárult.

Mi káné pihent, kisimult arcáról átszellemült mosolygás sugárzott.

Intermezzo

1

Hajnalban nyomtalanul eltűnt a . malom különös vendége. Este még ruhái; kapott Mikéntétől, reggel Janka .néni. felfedezte, hogy kendőjét magával vitte az aaszoh^

%

— így van az, ha minden jött-mentnek hajlékot adnak — zsémbett az öreg cseléd. Mik óné megajándékozta egy elhordott ee- lyemiruhájával; ettől megbékítlt.

Mik óné különben egy gesztussal elintézte látogatójuk eltüinélsének tényét. Az okát nem firtatta. Kivirulva, régi frissességében élvezte diadalát: az idegen asszony megjelenésének puszta ténye igazolta őt.

Miikő szinte sorsszerűt látott benne, hogy éppen csüggedt perceiben toppant a malomba az idegen asszony. Titokzatos összefüggések voltak itt, melyet között nem tudott el- igaizodni. Titokzatos és természetfeletti erők folytak bele életükbe, de Jolán csodálatos jövőbelátó képességének csorbítatlan erejével résen volt, csak rá kéllett bíznia magát megint.

Balárze délután a malomiba jött és ámulvia hallgatta a vendégük eltűnéséről beszámoló Műkőt.'

— Nem érteim, miért tartja háláld altiamnak? — vetette ellene Balázs. — Jankára rápairancsoltak: tedd ezt, tedd azt, add oda neki a kendődet t A látogató azt is hihette, hogy a kendővel is megajándékozták.

— De értse meg, hajnaliban megszökött. És köszönetét se mondott. Ennyit megérdemeltünk volna.

— Nem búcsúzott el, ez az egyetlen vétke. És ezt is szégyenből tette. Túlságos hévvel ástak a múltjában, a családi bajaiban. Talán a kérdések ismétlődésétől félt. Ki tudja, mi történt vele tegnap?

Mikó ingerült lett.

— Mindennek kiforgatja a valódi érlel-' miét. Miért nem mondja mindjárt, hogy a puszta véletlen hozta a portámra azt az asz- ezernyit ?

■Baléffis szkeptikusan bólintó ti, Éjszaka még

valami igézet tartotta fogva. Mikóaé rejtélyes ilobogása merült idegeire. Foghatatlan volt ez a cláiirvoyance, a titokzatos jóslat az összeroppanás percében, a súlyos válság küszöbén. De hajnalban tisztultak gondolatai és nevetett magán, hagy egy csoda szálait bogozza és.misztikus kapcsolatot keresett a ■véletlen játékában.

— Látogatójuk, maga említette tegnap, hogy sütött a nap, mikor a városból elindult — mondta. — Csak estefelé jött a havas eső. A malom közelében aztán elfogta a vihar. Pokoli sötét volt, a falu fény nélkül elmerült a messziben. Tudom magamról, .nem találtam volna haza, ha nincs villanyos zseblámpám ... Az asszony tehát nem sejthette, hol és merre jár. Kopogott az első ablakon. ahol világosságot látott. Hia tovább -megy, bezörgetett volna a könyvelőjükhöz vagy a gépésahez és a csoda elmarad.

Mikő nem felelt. Szélesen keringő, álmos füstfelhőbe bujt. Elfogadható volt, amit Balázs állított. Furcsa metamorfózis, hogy minduntalan komplikációt keres a legegyszerűbb jelenségben.

Napok óta érezte ezt: látása elhomályosult, tömést mutatott az akarata. E pillanat- Iban az volt az érzése, hogy a vére kifut az ereiből, egész teste tLre,s lesz belül, de ebben nem volt felemelő könnyűség, zuhanás előtt álló bábnak érezte magát s hiába kapaszkodott, minden porókájában ott remegett a zuhanás eaédülete.

Alig vette észre," hogy Balázs elköszönt. Elmerült a azivarfüstben, mely áporodott szaggal megtelepedett az egész irodán.

2.

Gyorsan felengedett a téli'dermedés. Fia ■ talos szél paskolta meztelenre a földek arcát, néha eső szitált és csakhamar marasztaló sárban cuppogtak az emberek. A malmot valóságos sártenger ölelte körül'

Napoflc alatt küboimlott aztán első halványzöld szilijében a tavasz. Ragyák verték ki a ! fák fiatal testét, érett ék szagos szeleik jártak- j és az éjszakában párzó állatoknak vihogása'

hallatszott. A reggelekben a föld erjedő, teremtő munkára mozduló szaga köd lőtt.

Egy nap Árpáid, a hazatérő, kihozta festő - állványát a malom feletti dombra. Fiatal nyárfák hajladoztak ott a szélben, barnán (kanyargóit el köztük az ut és lenn a lanka aljján égbevillanó kékséggel zúgott a megduzzadt patak.

Eleinte csak játékosan buzdutt neki a munkának, de később elhagyta ez a derű s elkomolyodva keverte a színeket. A vásznon csakhamar áttetszett a szimek hanmóniájia; a -táj mintha elveszett volna és más került a helyébe: az emlékezés tája volt ez, az az otthon, mely a fogság évei alatt élt benne, mint egy csábító délibáb, dusabb és tettebb -szinti minden vonalában.

Mikor munkája mellől feltekintett, Mikénél látta maga mellett. Köszöntötte az asz- -szonyt és tovább dolgozott.

— Nem zavaróim? — kérdezte az asszony, kacéran ráejtve szemeit. — Nem tudtam ellenállni a vágynak, hogy meg ne nézzem munkáját 1

— örülök — mondta Árpád kurtán. Először volt, hogy Mikónéval egyedül találkozott.

Az asszony szokatlan megfigyelést, tehetett. Árpád nem árult el nagy hajlandóságot, hogy foglalkozzék vele. Bosszankodva ha- rapdálta ajkát. Egy pillanatra úrrá lelt rajta a megbántott nő.

— Maga gyűlöl engem!

Árpád felnézett és abbahagyta a munhát- Mosolygott.

— Ugyan! — mondta kelletlenül. ■ ■ A jóslása engem csöppet se háborgatott... Gyűlölni? Az ilyen végletes érzéstől (éljen az ember. Nékem elég volt a gyűlöletből!

Mikómé arca megenyhült.

— Ha csakugyan nem 'gyűlöl, azt be is kell bizonyítania. A kész képet ■ .meg fogja mutatni nekem. Elhozza hozzánk- Eddig úgyis elkerülte a malmot!... Kellemetlen emlékei vannak talán?... Nos, akkor várom miagát. Jöjjön már délután. Egyedül leszünk és maga mindent elmondhat nekem- Várom tehál pontban négykor... egy csésze teára.

r