Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-26 / 96. (2613.) szám
1901 április 96, vasárnap. Mmuuimaajui üu.i.TOa A FIATALSÁG HTJA Aa öj tavasz ismét elé térbe tolta az ifjúság problémáit. A széles rónaion mozduló utke- recésre, természetesen, széles ronáfcn reagálnak mindazok is. akik az építés helyett mindig szívesen megelégednek a destrukcióval, löpiteni nehezebb,, mint rombolni. S a kisebbségi magyar élet egészségesedésének ellenségei, nosza, a dolog könnyebb régét ragadják meg és szinte szisztematikusan akarnak ellentétet verni a mai magyar társadalom és a fiatalság közé. Hol a csehszlovák sajtóban, (pl. „Nár. Qsv.), hol a magyar nyelvű kor- mányiapokban (pl. Magyar Szó"), hol meg a kommunista, vagy a kommunizmussal! kacérkodó baloldal orgánumaiban (pl. „Az Ut") harsan fel hang, hogy: Magyar ifjúság, ide gyere, itt a helyed, itt a jövőd! Csak mosoly felelhet erre a naivul átlátszó, ügyetöanUÍ el,palástolt szándékra és ócska szirénhangra. Hol a magyar ifjúság helye az itteni magyar kisebbségi küzdelem korszakában. ha nem a kisebbségi magyar küzdelem vonalán? — Tán a csehszlovák táborban — renegátnak? A komoly csehek és szlovákok maguk mondják — elitélik a iéi'Jekhalá- szást. — Tán a magyar nyelvű csehszlovákok bozótjában — gyászmagyarnak ? Egyforma megvetés ezért a jutalom miagyair részről is, de a másik részről is. Nagyon igaz, és helyesen van úgy, hogy „a gyászmagyarokat felhasználjuk, de véltük kezet nem fogunk “ _ Tán a moszkvai pórázon vezetett bolsevisták hangos berkeiben — vak eszköznek? Nem kellenek ott se intelilefcfcu elIek, se önállóan gondolkodó friss lejek: ott az öreg konzervatív vörös tradició, a megosontosodott párt- dogma és a párttitkári fegyelem minden egyéniséget, újat, reformot elnyomó diktatúrája. Különösen a diákság radikális és intellek- tttftl részét vették célba ezek a csábzenét fii- voiázó, de világosan látható érdeket szolgáiig szándékok. A eél az, hogy az ifjúság elszakadjon a fától, melynek virága és álljon oda idegen, nem magyar, sőt magyaréi! ilenos érdekek béresévé. Vagy legalább: engedjen, adjon olyan látszatot, amelyet raífináJt számítással föl lehet használni az éllen a magyarság ellen, amelynek ez az ifjúság is szerves, ígéretes része. Csodálatos koncert, amelyben csehszlovák polgáriak egy követ fújnak a bolsevista törekvésekkel s amelynek „nyelvben magyar, lélekben osahszlovák" sajtó hangjai újabban még olyanokat is megtévesztenek a magyar munka vonalán is, akiknek ez ellen ép kUzdeni volna a kötelességük. Furcsa koncert, mert ennek igazán nincs látható karmestere. De van egy láthatatlan: a törekvés szakadékot rombolni a magyar jelen és a magyar jövő közé, hogy az igy támadt zavarosban nem-magyar érdekek halászhassanak. Feleslegesnek tartanók, hogy ennek megállapítása után külön is figyelmeztessük a kisebbségi magyar fiatalságot erre az Ízléstelen Scylla-Chaiibdisra. Nem féltjük mi a kisebbségi sorsban nevelkedett, szedvedések- ben és tapasztalatokban edzett fiatalságot egyik sziréntől sem. Ez a fiatalság a maga bőrén érzi a kort és a való viszonyokat. Tudja, mit jelentenek. És ha utat keres, nem más célt keres, mert célja a velünk és a magyarsággal közös cél elérése. Radikalizmusa, ha itf-ofct fiatalosan erős is, ők maguk is hirdetik — sose fogja engedni kihasználni magát magyarellenes érdekeknek, mert lendületük csak a tempóra, de nem a célra nézve más. A fiatalság — és ez egyformán kell hogy álljon minden kisebbségi magyar ifjúsági alakulatra — ott fogja megtalálni egyetlen helyes útját, ahol! azt a helyzet parancsa kijelöli: folytatni, tovább építeni, további haladásban kifejleszteni azt a megkezdett magyar munkát, amely a megmaradásért és a fennmaradásért folyik a nemzeti létküzdelem becsületes mánk a vonalán. (Egy ha3adó fiatal.) — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell for- ditaniok arra, hogy bélmüköd-ésuk rendben legyen, ez pedig a természete? „Ferenc József" keserüviz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi „Ferenc József" vizet, mert könnyen bevehető és rendkiviil enyhe hatása gyorsan ős minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A „Ferenc József,, keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban é? füszeriizletekben kapható. [Nitscii: Csehszlovákénak az alakiban levő mű gazfeági egységhez kei! ciülakoittia MsSsch Andor képviselő súlyos kritikája Beess koitcepcidtian exsioséiáről - „Ma már gastfaságliag izoláltan állunk** — „A gazdasági kisanianiban maguk a csehszlovák államférfiak sem hisznek Prága, április 25. Általános csodálkozást váltott ki ellenzéki körökben, hogy a képviselőház külügyi bizottságát Benes expozéjának elhangzása után annak dacára, hogy az ellenzék indítványt tett a vita azonnali megindít tápára, a jövő hétre napolták el csak azért, hogy a külügyminiszter expozéjának hatását az ellenzéki kritika ne gyöngíthesse. A koalíciós sakkhuzást azonban keresztülJhuz- ia az a körülmény, hogy tegnap egyúttal a képviselőház plénuma is ülésezett s igy a külügyi bizottságban hiába némi tót tőik el a kritikát, mert az rögtön jelentkezett a képviselőiházban, ahol Nitscii Andor képviselő éles hon-ekés alá vette Benes beszédét. Nitsoh a Franciaországgal kötött állategyezmény tárgyalása kapcsán elhangzott fölszólalásában a külügyminiszteri expozéról többek közt az alábbiakat mondta: A gazdasági kisanftsnf e!g®ndoBá$a kezdessél ?vgva hitás A kormány gazdaságpolitikája felett a legszélesebb kritikát kel gyakorolnom, —- mondotta a képviselő. —. Az a tervszerűtlen ség, mellyel ma a kormányzat a gazdaságilag legfontosabb kérdéseket kezeli, példátlan minden kormányzat történetében. Ma már ott tartunk, hogy ezt a tervszerül!enséget végre a kormánypártok gazdaságpolitikusai is belátják. A. csehszlovák táborokban mindegyre több hang hangzik el a kormány mai gazdaságpolitikája ellen és határozott gazdaságpolitikát követelnek. Nem könnyű dolog ez itta már, mert. a mi vezető politikusaink a kedvező pillanatot elmulasztották és meg 'kell állapitanumk, hogy ma már — sajnos — gazdaságilag izolálva állunk. A gazdasági élet más utakat követ, mint a hatalom. Hiába törekszik bárki is hatalmi politikára, hiába minden katonai egyezmény, ha ezek mellett a nép gazdaságilag tönkremegy. A kisantant koncepciója, de különösen a gazdasági ld sántán t elgondolása kezdettől fogra hibás. A kisantant terve esetleg jó arra, hogy Franciaország terveit megerősítse és mint gyakran halljuk, őrt álljon az európai béke és rend mellett, de legkevésbé sem alkalmas gazdasági életünk fejlődésének előmozdítására, nem tudja az ország életérdekeit biztosítani és igy a nyugalmat és rendet Középeurópá- ban fenntartani. Nagy szerencsétlen ségnek kell minősítenünk, hogy a kormány még ma sem tudja függetleníteni magát a háború utáni első évek mentalitásától. Azóta tizenhárom év múlt el és ezen tizenhárom év alatt sok minden megváltozott. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági élet szigorú törvények szerint igazodik, melyeket még a békeszerződések sem voltaik képesek megváltoztatni. Ha életünket biztosítani akarjuk, úgy nekünk, mint az állam vezetőinek a gazdasági élet törvényeivel számolnunk kell. A német—osztrák vámszövetség felmerült terve kétségtelenül az államférfim bölcsesség müve a gazdasági élet fejlődésének biztosítására. Csatlakozni! Ha Középeurópa államai nem akarnak elpusztulni, akkor nem marad más választásuk, mint az összefogás és nagy gazdasági egységek létesítése. A középeurópaá gazdasági egység azonban Németország nélkül el sem képzelhető, mert egyedül Németország tudja a délkeleti agrárállamok mezőgaz dadasági feleslegeit átvenni. Ha nem akarjuk, hogy a középeurópai államok mezőgazdasági lakossága a bolsevizmus karjaiba kerüljön, úgy minden gondolkozás nélkül ezen tervet kell követni. Ha Európa térképét tekintetre méltatjuk, úgy be kell látnunk, hogy a csehszlovák köztársaság részére egyedül csak egy ut kínálkozik, — a tervezett vámszövetséghez való csatlakozás. Nagyon csodálkozom azon, hogy Benes ár. külügyminiszter ur az első volt, aki kétségbeesetten a tervezett vámszövétség ellen foglalt állást. Azt gondolja Benes ár. ur, hogy ő ezen terv keresztülvitelét megakadályozhatja? Akaratlanul felmerül az a kérdés, hogy hogyan képzeli Benes Európa jövő gazdasági alakulását? A gazdasági kis antantban ma már maguk a csehszlovák államférfiak sem hisznek, viszont azonban azt a nyomort, mely gazdaságilag Csehszlovára nehezedik és a lakosságot súlyosan nyomja, meg kell szüntetni. Az a gazdaságpolitika, melyet a külügyminiszter állandóan védelmébe vesz és fedez, teszi elviselhetetlenné a gazdaságii válság következményeit. Itt volna már az ideje annak, hogy a vezető államférfiak egy átgondolt gazdaságpolitikai tervet állítsanak fel. De nem Benes csődöt mondott elgondolása szerűit, hanem a tiszta és emberi belátás által diktált szükségletnek megfelelően. A csehszlovák köztársaság földrajzi fekvéséből kell kiindulni és az alakulóban levő nagy gazdasági egységhez kell csatlakozni, mert csak ez bizitosithatja a szomszédos államok barátságos viszonyát, csak ez biztosíthatja a jólétet és a békét. Ul isQBpoSitikai irány kell A külpolitika jelenleg követett Iránya ennek egyikét sem képes biztosítani, mert a külügyminiszter még mindig a tizennyolcáé évek gondolatvilágában él és ettől nem tud szabadulni. Itt m ideje, hogy helyére egy olyan ember jöjjön, aki a csehszlovák köztársaság európai helyzetét felismerve a külpolitikát olyan irányba vezeti, mely jólétet és békét teremt, a belpolitikában pedig a közterhek csökkenését vonja maga után. Azok, akik Genfben a német—osztrák vámsaö- vetség és ezzel kapcsolatban az egész közép- európai gazdasági helyzet jövő alakulása felett ítélkezni fognak, legyenek tisztában azzal, hogy egy elszegényedett Középeurópa nagyon könnyen a kommunizmus martalékává lehet. A nagy orosz szfimksz itt áll a hátunk mögött és azok, akik ezt a gazdasági tervet elgáncsolják, a győzelem babérjait sohasem fogják megismerni. Ne felejtse ezt Benes sem, valamint a többi vezető csehszlovák államférfiak sem. Csehszlovákia gazdaságpolitikájának keretében, az a gazdaságpolitika, melyet a kormány Szlovenszkon követ, külön elbírálást igényel'. Az állam egész területére kiterjedő gazdaság- politika tervnélküliségének megállapításával szemben meg kell állapítanunk, hogy a tizen- kilenoes években Szlovenszkó részére, igenis volt tervük. Az egyes kereskedelmi miniszterek gyakran kifejezést adtak ezen tervnek, ez a terv Szlovenszkó gazdasági életének elvértele- nitése volt. Természetesnek kell találnunk, hogy a csehszlovák köztársaság iparvállalatainak rengetegjei mellett Szlovenszkó egyes ipar- vállalatai fölöslegesnek tűntek föl, illetőleg már elejétől kezdve is beolvadásra voltak Ítélve, de azoknak, akik 1918d>an Szlovenszkót a történelmi országokhoz csatolták, kötelességük lett volna egy olyan gazdaságpolitikának fölállítása, mely Szlovenszkó népének életét általában biztosítja. Sokat hallottunk már Szlovenszkó gazdasági nyomoráról. Mi, magyarok, németek és szlovákok, valamint a többi nemzetiségek keservesen viseljük ezt. A közterheket könyörtelenül 'behajtják, de nincs senki sem, ki a gazdasági élet föllendüléséről gondoskodna. Vezető szlovák politikusok itt ebben a házban eleget panaszkodnak Szlovenszkó mellőzéséről. Nagy csehszlovák politikusok, mint Kramár is elismeri azokat a hibákat, melyeket a kormány Szlovénokon elkövetett. Maguk is segítséget követelnek. de annak dacára minden a régiben marad. Csak kezünkbe kell venni a szlovenszkói gyáriparosok egyesületének évkönyvét és el kell olvasnunk annak bevezető sorait. Teljes képet nyerünk abból a szlovenszkó dpar kétségbeejtő helyzetéről. Hol vannak a vezérek, hol a miniszterek és a vezető politikusok, akik segítő kezet nyújtsanak Szlovénokénak és akiknek kötelességük volna a. bajokat orvosolni? Az ál-1 tatás nem segít. Regionális intézettel, egyes politikusok kicsi- j nyes szövetkezésével, parlamenti eszközök- ‘ kel nem lehet Szlovenszkó helyzetén segíteni. Ennek csak egy módja van. Szlovenszkónak nagykoncepcióju és széleslátókörü gazdaság- politikára van szüksége, mely a gazdasági élet vérkeringését mozgásba hozza, mely a gazdasági élet komplexumának; jólismert összes kérdéseit, mint a vasúti forgalom, az állami szállitások, a 'hitelügy, a beruházások, & mezőgazdaság összes szükségletei, az idegen- forgalom, a legrészletesebben megállapítja és a lefektetett terv keresztülvitelére nemcsak ígéreteket tesz, hanem biztosítékot is ad, hogy az tényleg meg is valósul, Szlovenszkó törvényhozóinak volna a föladattuk, hogy ezen tervet keresztül vigyék, ezen terv keresztülvitele érdekében állást foglaljanak és a szükséges biztosítékot a kormány részéről megszerezzék. Sajnos, nincs senki sem a szlovákok között, aki ezen ügyet magáévá tenné és a többiekkel karöltve, ezükebb hazánknak megmentésére törekedne. Fontosabbak a pártfrzempontok, diadalmaskodik a gyűlölet, valamint a helyzetnyujtotta előnyöket élvezők félelme, hogy egy együttmunkál kod ás esetén a magyarónság vadját kel! viselniök. Kétsxtofisgg Magyarország faié Az idő azonban majd győzedelmeskedik és meg vagyok győződve arról, hogy az a gondolat, melyet fölvetettem, melyet hat év ót?, állandóan hirdetek és a jövőben is hirdetni fogok, végül mégis meg fog valósulni. Hiába hintik el egyesek a népek között a gyűlölet magvát, hiába tartanak most Magyarország ellen nép- gyűléseket és demonstrációkat, a gazdasági szükség a népeket újra összekovácsolja és elűzi a fizetett békerorobolókat. De nem is tudom összeegyeztetni azt, hogy mikor Benes tegnap megtartott nagy expozéjában Magyar- ország barátságával kacérkodik, ugyanakkor megrendelt és fizetett demonstrációkat tartanak Magyarország ellen. tfátass egy eSacseny ssinvensia támadásra Tegnap egy vezető csehszlovák újságban támadás érte személyemet, de az ilyen támadások legkevésbé sem tudnak politikai programomtól eltéríteni. Az ilyen éretlen támadásokat azzal utasíthatom vissza, hogy a magyarónság és hasonló üres jelszavak már rége® idejüket múlták. Szlovákok és magyarok között nőttem föl, az egyiket úgy, mint a máskat egyformán ezeretem és büszke vagyok arra, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül egyformán megbecsülésben részesülök részükről. Állandóan a különböző nemzetek békéiét hirdetem, mert elvem volt és az is marad, hogy mindenkinek egyformán joga van az élethez. Mikor 1980 szeptemberében Masaryk, a köztársaság elnöke, a Szepeesége® járt, fölhívtam figyelmét arra, hogy a szabadság, az egyenlőség- a testvériség hirdetőinek földjén jár. Fölkértem őt, hogy ezeket az eszméket, melyeket mint tanár tanított, mint képviselő követelt, most mint elnök valósítsa meg. Válaszul ezek megvalósításában segítségemet kérte. Tudom a köteles- ségem és azoknak, akik az említett inértékadó sajtóorgánumban megjelent támadást inaugn- rálták, nyugodt lelki ismerettel válaszolhatom, hogy söpörjenek csak a saját ajtajuk előtt, mert ott elég söpörni való van. Azt tanácsolhatom nekik, hogy hívják haza Csermákot, e föld szülöttjét, mert talán itt nagyobb szükség van rá. mint az A1 Capone elleni küzdelemben Ov kágóban, — fejezte he beszédét Nitseh képviselő.
