Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-26 / 96. (2613.) szám

^P^aM-MAGÍ'ARmRLSE? A PÁRISI KIÁLLÍTÁS Irta: HUNGARICUS VIATOR Párifi, április. — Ez a mi legkomolyabb békedeklarációnk. — a kiállítás. Ha nem hinnénk a. békében, nem épí­tettük volna meg. Kiállítást nem szokás és nem érdemes háború előtti időkben rendezni. A kiál­lítás óriási anyagi és erkölcsi befektetés, mely­nek gyümölcsét csak későbbi évek békés sora érleli. A háború ellenben rügyében tör le minden ágat, fojt el minden életet. Kidobott pénz, erő­feszítés volna, ha egy közeli háború feltételezése mellett mernének efajta jövőbeli hatásokra célzó vállalkozásba fogni... Francia, a kiállítás egyik vezető embere mondta ezt s szavai őszinteségében nincs okunk kételkedni. Rövid séta a májusban megnyíló ko­lóniáiig kiállítás épülő területén meggyőzhet sza­vai értelmének mélységes komolyságáról. Első érzésünk mégis bántó, fájdalmasan bántó érzést kelt. A párisi gyarmati kiállítás tulajdon­képp egy nagy tapintatlanság. A németekkel szemben. Elszedték tőlük minden gyarmati gazdaságu­kat, g most orruk elé tartják: — Kekünk mindenünk van, — neked semmid! S nincs borzasztóbb az ökölbe szorult kéz­nél. Még ha nem is emelkedik ütésre, e csak as elrejtőzött keserűséget préseli magában össze. Gyűlölet ceeppje buggyan ki nyomán. Fájlaljuk, ám, — emberi ez is, —■_ könnyen felejtjük más baják A kiállítás kapuját átlépve csak a jelen szépségét, gTandiozitását látjuk e a jövő eshetőségeit latolgatjuk. — Dicsérni, b nem temetni jöttünk, — fordí­tunk önkéntelen a klasszikus mondaton. Mert dicsérni kell a franciák hangyaszorgalmát; év­századok kitartó munkája fejlesztette mai nagy­ságáig koloniális hatalmukat. — Másoktól rabolták, — moroghatná bele a német, de nem mondana újat, hisz évezredeken keresztül egymást fosztogatja, rabolja a világ minden népe, s különbség a ma, s a régi tegna­pok között legfeljebb, hogy régen sziklavárak csúcsáról, ma Quai D’Orsay-k, e Wilhelmstras- sék tápé tás falai mögül forralják, főzik egymás ellen a terveket. Hogy talpas ágyakból, vagy aeroplánokból — regionális, — vagy flottaezer- ződésekből repítenek egymás fejére lövegct, — forma.- ás időkülönbség csupán. 187í~et vagy 193i-et ir: ember embernek mindig — lupue marad. 8 ez a kiállítás mégis békekötés. Vagy csak fegyverszünet? A jobbat remélni kedvünk, b jo­gunk is van. Világszavak, % jogok arányosabb megosztása: s ez as aetema pax rendben van. Efajta gondolatok járják át hirtelen agyunk, hogy a készülő kiállítás társzekerek hosszú sorá­val felhordott kincstömege lázas rendezkedéséi figyeljük. Olyat lát idén a világ, amit még sohasem lá­tott. A gyarmatok kincsét, minden exótikumát egy helyen összegyűjtve. Indus palotákkal, kínai pagodákkal, minden színes népükkel együtt. A hét csoda kél életre megint. 3 már két éve fúr­ják, faragják a föld mélyét, hogy Páris szivéből a kiállítás erdejéig utat nyissanak. A sainbvin- cennesi tündérparkba külön földalatti vasút re­píti majd a látogatók százezreit. Tizenöt ex- prees-perc alatt az Operától a kapubejáratig ju­tunk. Ám áprilistól kezdve rázárták a kiállításra a nagykaput, a Tendezkedés utolsó hónapját, mint karácsony titkát, csengetyüszóig gondosan őrzik. A Grand Falaiéban székelő igazgatóság külön engedélyére volt szükség, hogy a kiállítás szűz területére lépjünk. Itt vagyunk, nézzünk körül. * ’Á kiállítási terület alapja a saínt-vbicennesí erdő, e a daumesnili tó. Erdőn belül s tó körül építették fel kiállításukat a franciák. A kiállítás hivatalos neve: Exposition Coloniale Internatio­nale de Paris 1931. Még 1914 előtt merült fel a gondolat, hogy gyarmataik fejlődésének demonstrálására Párie- ban, vagy közvetlen környékén francia koloniá­lis kiállítást rendezzenek. A világháború csekély tizenhét évvel tolta ki a nagy francia terv meg­valósítását, s — tempóra mutantur — saját és szövetségeseik gyarmatai birtokátlagának meg­növekedésére való tekintettel, a kiállítást a tervezettnél nagyobb mértékben nemzetközi alapon rendezték meg. Minden világrész népei­nek érdeklődését biztosították ezáltal. Mert mi­velhogy ezen a téren talán legnagyobb a kon- kurrenoia. a kiállításban részt nem vettek még nagyobb érdeklődéssel, érthető üzleti kiváncsi- sággal fogják tanulmányozni a kiállítást. Első sétára feltűnik Anglia gyarmatainak tá­volmaradása. íme, a legnagyobb konkurrens! Persze Egyiptom és India formailag nem gyar­matok többé, derogált volna gyarmati kiállít­son résztvenniök. Ám, így is, — mondhatnám tultömött, tul- gazdag lesz kincsekben, palotákban, exótikumok- ban a kiállítás. Angkor-Yat monumentális tem­ploma oly látványosság, mely a maharadzsák palotáinak, e G'hyze piramisainak elmaradásáért is kárpótol. Messze kinyúló öt kupolája, kőcsip­kével boritoti sok száznyi orma álmok országát varázsolja elérik. Óriás mint Babyloti tornya, s mégik könnyed filigrán, mint menyasszony hom­loka köré fátylakból, csipkékből font keleti szö­vevény. S mint szomorú menyasszonyt vidám nyoezolyóleányok, a csipkés kőtömeget a gració- zue finomságú annannite pavillon, egy formás, kacér cambodgiei pagoda, a Iaotieniek mosoly­gós házatája, s Tonkina mandarinjának kecses palotája veszik körül. A kiállítás szenzációja, clouja Indoohina lesz. S bár összehasonlítani is bűn ezzel a vasból- acélból épült reklám-felkiáltójellel, 1889-iki ki­állításán Éiffeltornyával 1931-ben Indochina leg­ősibb épületével, Angkor templomával lepte meg a világot Páris. Ennek az egy gyönyörűségnek megbámulásá- ra érdemes idén Cáriéba jönni. Ilyen közel soha­sem. kerül Angkor bűvös temploma többé. De van min bámulni tovább is elég. ■— Az olaszok Lybiából Septimu® Severus világhírű bazilikáját varázsolták közénk. Éezak-Amerika, mint gazdag bácsi szegény ro­konok között, Washington egyszerű szülőházá­val szerénykedik gyöngéd tapintattal. — önző zsugori, — szólal meg közelemben egy francia. — Jobban is kirukkolhatott volna a vén dollárzsák! Belgák Kongo-gyarmati háta. Jáva. szalma- födelee telepe, Madagascar szarv «s, tornyos, furcsa épülettömbje, Algier díszes palotái, Tunis oszlopos, fehér falu házsora, Marokkó várezerü falakkal körülvett tágas terei, s bumueba takart hallgatag lakói, Togo, Kamerun fekete népe, e a többi, többi francia, olasz, portugál, holland e egyéb gyarmat sárga, barna, fekete keveréke mint czeregynappal & kétezeréj színes tarkasága kavarog, csavarog máris szerteszét. S ml lesz itt még & nyáron! Kényelmes hidak vezetnek a daumesneli tó virágos két foltjára, Bercy és Reuilly szigetekre. Itt ciírálkodnak majd a drága luxus-éttermek, kávéházak, finom cukrászdák. Jól tömje meg bankóval zsebét, aki e csalfa egérfogókba téved. — Vissza a keleti pályaad varra! Szerencsé­re térti jegyünk van. ♦ Ünnepségek hosszú sora tarkítja majd a ki­állítás öthavi időtartamát. Saj tőbemutató május 7., kiállítás megnyitása május 8-án. Font o sább események: Afrikai törzsfőnökök érkezése repülőgépen. Ünnepélyes fogadtatás. Az idegenlégió százéves alapításának emlék­ünnepe. Az idegenlégió sportversenyei. Ezeregyéjszaka. Loie Fuller hallétjének be­mutatkozása a kivilágított tavon. Afrikai éjszaka. Béhanzin király és Ranavalo királyné g udvaraik íölvonulása. A tahitid bennszülöttek ünnepe. Touloni tengerészünnep. Cambodg© taván rendezett kínai népünmep. Páris össze# színművésznői részvételével autós virágkorzó. Amerika napja. Belga hangverseny és ünnepségek. Gyarmatbeliek népünnepe. Tüzek a tavon. Néger zene te táncok. Indochina éjszakája. A Sárkány és King-Luoc, Indoohina alkhrá­1 vénák ünneplés bevonulása. Angol gárda fogadtatása a francia köztár­saság gárdája által. Afrikai gyarmatok eportünnepei. Az összes gyarmatiak osság által rendezett Vásár. A holland és francia gárda zenekarainak kö­zös hangversenye. Spanyol te olasz ünnepségek. Múlt vasárnapi első látogatásomhoz stílsze­rűen alkalmazkodott az időjárás is. Április kö­zepe táján ritkán tapasztalt trópu&szerü hőség szakadt a francia fővárosra és környékére. Me­leg mnnka volt a koloniális kiállítás óriás ki­terjedésű területét bejárni. De megérte a fárad­ságot. A munkásokon kívül — dacára a vasár­napnak —• látogató alig akadt. A* engedély szövegében (... qtd rioáte PEx- pofldtion á ses rteqnets...) benne volt, hogy * munkák folyamatára való tekintettel a* enge­délyezett csakis saját felelősségére te veszte lyére járhatja be az épülő helyW-gekot. Ge­rendákat cipeltek, emeltek mindenfelé. A te* több pavillon nagyjából mégte készen van. Angkor templomán már alig van igazítani való, az épület munkavezetője, engodélytránoáni gondon átolvasása után, kieéröüí ajánlkozik, fölvezet a majesztétikua teoaplomföljáraton « magyaráz: — A templom Indoohina legszentebb » íe* régibb műemléke. Még Buddha előtt, Confucitw idejében, tehát több, mint 2000 év előtt épült,.. Indochina mindig derült, kék egét mestersé­ges napfény utján fogjuk itt pótolni... A kovácsolt vasból készült kapuk, antik szobrok s egye® oszlopok eredetiek, az eredet! épületből valók ... A templom te máskülönben as wodethtek utolsó kőig való hü másolata ... Csak a környezet térméretei különböznek. Mert a templomhoz vezető hid eredeti hosszú­sága Angkoxbam három kilométert te*z ki, * a környező épületek háromszázcaéterayire fek­szenek a templomtól. Ekkora távolságokat nem volt lehetséges itt beállítani. "Nyolo meredek lépcsői öl járat vezet a leg­felső szentélyhez, ezfnte érthetetlen, hogy tud­tak a hívők térden mászva e nyaktörő lépcső­fokokon & magasban trónoló Buddha isten­szobráig jutni. Az egész hatalmas épülettömegen egyetlen stilszerütlen dolog van. A háttérben épült vész­lejárat. Nem volt benn a* eredeti tervben, ha­nem, mivel a Páuisban tanuló eaan/bridgei kínai diákok — akik szent templomuknak a párisi kiállításon való bemutatását vallásuk elleni merényletnek tekintették — föl akarták egy­ikben az épülőfélben lévő templomot gyújtani, az építészmérnök sürgős ajánlatára pót-vész- lépcsőt ragasztottak az épülethez. Hiába, a franciák e gyarmataik között sincs meg az a nagy, boldog egyetértés, amelyre Anglia rideg gyarmatosító politikájával szem­ben a franciák olyannyira büszkék voltak mindeddig. Gandhi keze, úgy látszik, a Gangoson !» messzebb ér. S vájjon egy ilyen panorámaszerüleg rende­zett, görögtttzzél bevilágított kolosszális kiállí­tás az anyaország és kolóniái közötti viszony hasznára, vagy kárára van? Lehetne fölötte vitatkozni! Az áttamatakulás ideiének nagy regényes riportjai adja alakban a Kazinczy-Szövetkezei Vécsey Zoltán kétkötetes regényes riportját A síró város — Történelmi hűség, s a zsuioH napok hangulatai jellemzik az érdekes könyvet — A Kazinczy-Szövetkezet aj könyveit nagy érdeklődés előzi meg S eszembe jut & 1896-iki miHeníumi pesti vi­lágkiállítás. Ott is volt egy ilyen drága, francia restaurant. Mi vidékünkről való derék pékmester Is felke­rekedett nagyszámú familiájával? — hadd lássa­nak egyszer a gyerekek is valami szépet! Junius napfényes reggelén érkeztek a magyar fővárosba. A Keleti pályaudvarról, — ne ve­szítsünk egy percet se! — régi handanesdüakke- reken egyenesen a Városligetbe hajtattak. — A szemük előtt feltáruló, soha még nem lá­tott hatalmas arányok, virágos pompa, júniusi napsugár nagyszerű kedvre hangolták a bol­dog családapát. —i Van-e ét vágyó tok? én íarkaséhes vagyok, —< egye meg & . első nap no spóroljunk, gyerünk valami jobbféle helyre! — Igen jó étterem? ... aszóngyák — igazí­totta őket útba egy rendőr —, a francia res­taurant a legfájnosabb. —- Gyerünk! A moistani Iparcsamok közelében épült ét­terem díszes terra&zára telepedett az éjjeli út­tól jól kiéhezett vidéki társaság. Az étterem személyzete tisztára francia volt. Idegenszerűségével és szörnyű áraival remélt kelet népeinek imponálhatni. Francia nyelven érdeklődött a frakkos garcon a letelepedettek óhaja iránt, s a derék mester — kukkot nem értve sem a szóból, sem az étlap Arak megjelö­lése nélküli hieroglifáiból — ide-oda mutoga­tott csak ujjával s a 'boriapón is éppen talán a legdrágább bordeauxi borok helyét bökte meg. S hozták letakart ezüstös tálakon a sok fi­nom halat, gusztusos pecsenyét. Nyolc sze­mélyre valót. S tüzes boTdeauxi bort, egyet, majd kettőt. Fagylaltot, süteményt, sajtot. —< Franciá, vagy török kávét parancsolnak? Nem értette a mester, hát csak fejével ümö- gött, —* igení Szivarból, szerencsére, csak a családfő vett ki egy galléros havannát, — s bár a sok pa­rádé, főleg ezüsttál, némi nyugtalanságot kel­tett, az erős ital rózsás mámorral vonta be a föltolákodó gondot. S jött az utolsó ezüsttálca, — s rajta, disz­kréten behajtva, egy hosszú papírlap. 8 ezen már olvasható számjegyek. S az alján vég­összeg. —< Tessék ... ? ízzadsággyöngyök lepték el a megrémült apa homlokát: —* Lehetséges ... ? Ijedten tekintett föl a számláról s mintegy tanácsért kutatva pillantott szerteszét, — Mamus, ide nézz! A pincér, látván az ijedelmet s megértve va­lószínűleg okát is, eltűnt, « csakhamar egy' ma­gyarul értő alkalmazottal tért vissza. — Sajnos, tisztelt ur, az összeg nem tévedés. Ez a ki állítás legfinomabb és legdrágább étter­me. Nem tehetek róla, ezek ismert áraink, óki idő belép, föltételezzük, hogy informálódott előbb. A derék, családapa, maga is iparos-üzletem­ber, átlátta persze most már a helyzetet, ki­gombolta mellényét, ingét, s a tartalékul nya­kába akasztott szarvaebőrzsákiból összes pénz­készletét előkolorva. még becsülettel ki tudta utolsó krajcárig fizetni a számlát. — Mamus, gyerekek, pakk ol ód zunk ... gye­rünk! — Hová, apus? Prága, április 25. A csehszlovákiai magyar­ság nagyszabásúvá fejlődött könyvkiadói vál­lalkozása, a Kazinczy Könyv- ég Lapkiadó Szövetkezet első könyvei rövidesen elhagy­ják a nyomdát. Ezeket a könyveket észre és főként karácsonyra követni fogják a kiadói Szövetkezet egész munkalendületét igazán dokumentáló kiadványok, értékes szépirodal­mi és tudományos müvek sora. A 75.000 koro­nás pályázatok eredményei te akkor kerülnek kiadásra. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetke­zet első prospektusa a napokban már elké­szül és az érdeklődők rendelkezésére áll. Szívesen megküldi a Szövetkezet vezetősége mindenkinek. (Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet Koálce-Kassa, Eder-u. 9., vagy Praha XII., Premys 1‘ovgkcbU. 27. IV. 28.) A Szövetkezet és a Könyvbarátok Társasága nagy tavaszi szervező utján is terjesztésre ke­rül ez a prospektus. Az első könyvek közül általános nagy ér­deklődés előzi meg Vécsey Zoltán nagy regényes riportját, amelyben a „prevrat" eseményei vannak ös­szefoglalva érdekfeszitő előadásban. Két ha­talmas kötetben ez a munka az első ilynemű, magyar nyelvű mü s ezért nemcsak Szlo- venszkón, de a magyarlakta utódállamban is érdek] ődés előzi meg. Vécsey Zoltán munkáját a könyv műfaji meghatározása is eléggé jellemzi: regényes riport. Nem száraz riport tehát és nem is re­gény. A kettőnek szerencsés összeforradása, amelyben a szerző-publicista szavahihetősé­ge vitán felül áll, a felsorolt események tör­ténelmi értékéért bármikor felelősséget vál­lalhat és amelyben a történések nagy soka­ságát bizonyos regényírói rendszerezés oez- Rzn szabályozott rendbe. Amellett, egy tipikus férfi-sors tartja, mint erős gerinc, szimboli­kussá tömörítetten, az eseményeket. A publicista érdekfeszlíő müve elsősorban ez a nagy riport, amelynek a cime: A sbő város. Az októberi forradalomtól az államai akut ás és a vörös betörés eseményéig tárgyalja a háboruvég izgalmas eseményeit. Miképpen bomlik fel a régi rend, hogyan tartja a felbo­rult város élete-folytono3ságát a leleményessé vált élet ösztön és a lakosok ragaszkodá­sa, mint reagál a csehsz'ovák csapatok bevo­nulására, a vörös harcok izgalmaira, a lassan konszolidálódó, nagy életerő, ez nagyjából a két kötet tartalma. Természetesen, a pervrat regényes riport­jának igazi értéket az a számtalan apróbb- nagyobb esemény-áradat, a felsorakoztatott sorsoknak, embereknek, jelenségeknek krő­zusi gazdagságú panoptikuma adja, amely a tapasztalás, az átéltség & egy éles újságírói szem zsúfolt gazdagságú megfigyeléseit köz­vetíti. Elsősorban nem irodalmi értéket akar ez a két kötet revolálni, hanem történelmet Vécsey Zoltán könyvével egyidőb&n jelen­nek meg a Kazinczy Szövetkezet más kiad­ványai te: Bálint Aladár: MUBr, Darvas cimü órdekfeszitő analitikus regénye, egy fia­tal szlovenazkói orvos 'élete. Brogyányi Kálmánt Festőművészet Szlovenszhőn cimü tanulmánya a szlovenazkói magyar és szlovák festőművészekről és íestőmüvédetünk problémáiról, illusztrálva. Járná Józsch Magyar Miniatűrök J'lmü könyve a magyar történelmi múlt lemi vezéreiről. A Kazinczy Könyv- fe Lapkiadó Szövetke­zet most bontakozó munkája már eddig te S~ alános feltűnést keltett és a legjobb elője- ek mutatnak arra, hogy a csehszlovákiai ma­rva r könyvkiadás ügye végre biztos, szilárd ialajra talált r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents