Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-26 / 96. (2613.) szám
im áprDb tfi, TaaiarnAp. 'PTVvGAI-A^AGtARH IRKffi Interpelláció a belügyminiszterhez a hontalanak ügyében Beadták: SzQHS Géza dr. aemzetgirillésá képviseli is társai AAttfrafó Ssftfió Gő®® dtor., mint n Oebsxlo- iráik Köztársasági Magyar Nóp»*&v©t»égi Liga ©Imök©, jetlentketEéere hírtam lel mindazokat, akükiooik SsioveűiMkóii és , Rusmn®»kóbaai Tniiulcaldídg rendezetlen u ülotősége é« ál- kLmp<%áraágia át énért a hanital&nak porába í&rtosnalc Rondtelvttl nagy számban éhk esteik hnzoám bejelentéseik, amnák éltetőiére, hogy felhívásom mhadetniütt neon k rá Ihatott isn*2»- reteesé át ormiak ellenére, hogy Bokán esetleges hatósági malklatástól tartva niAn mentek jélemrtíkeEni. A hatezret is nuegfhaíadja íve óiknak a száma, akik mint hom/talanoik jelemitikezteik. Éhből a tefklntélye® számból joggal lehet következtetni airpna. hogy a demokrlaitiilkue csehszlovák köztársaságban íoamnállásánaik 12-ik évében húszezernél is jóval több hontalan tengődik. Megbízható becsléseik szerint az utódállamokban a százezret is eléri ezeknek a szerencsétleneknek a száma, melyből OsehsriorváMa szomorúan nagy arányazáraméi részesedik, A mai úgynevezett „humánus** korinaik, a kultúra, a civilizáció vívmányait fennen hirdető Európának ée minden államnak, melyben még mindig akadnak honitallainjok, csúnya szégyenfoltja »z a szám, amelynek eltüntetése kell hogy első kötelessége legyen minden felelős tényezőnek, ha a* emberi érzésnek csupán egy atom ja is megvan még benne- Alig képzelhető e] a szenvedésnek, a nyomornak az a megrázó képe, amely a hontalanok jelentéseiből előtűnik. A legsúlyosabb arabszoligiasoflrisaal azonos számos hontalannak a helyzete. Mozgási szabadságuk nincs, elhelyezkedésük lehetetlen, jobb sorsba magokat fel nem küzdhetik, nyomoruk miatt gyermekeiket megfelelően nem nevelhetik és mindéül pillanatban lecsaphat rájuk a kiutasítás Damekleaőjardja, amikor koldusbotot vehetnek a kezükbe, hogy miután már hazájuk nincsen, otthonuk se legyen. Hogy az állapotok idáig fajulhattak, annak okai a csehszlovák yetpubldikában az intézkedések két csoportjába oszthatóik; 1. intézményes Intézkedések 2. alárendelt közegek intézkedései, amely eket ros szakarat, basa ráérzőt, a magyarok meg a németek gyűlölete vagy antiszemítiz- mus vezérel. Az első csoportból a következőkéit említem meg: a) a Legfelső Közigazgatási Báróság 16455- 1928. ez. döntvénye,, amellyel az 1886:XXIL törvény szellemével szemben lobeteitlenné tette az illetőségnek automatikus utón való megszerzését, !b) A folyó év augusztusában, hatályát vesztő 1926. évi 152. sz. törvény, az úgynevezett Los IMrer inhumánus végrehajtása, ami miatt ezen törvény alapján is csak arány tálánál kevesen rendezhették kétségbevont állampolgárságukat c) a csehszlovák kormánynak merev elzárkózása attól, hogy az illetőség, állampolgárság és hontalanság kérdését a belföldön megfelelő törvénnyel, külföldi viszonylatban pedig a humanizmus szellemétől irányított nemzetközi szerződésekkel rendezze. A második csoportba tartozó és az alárendelt közegek különböző invenciójának megfő] élőén változatos okok közül rendelkczé- simkre álló megbízható adatok alapján csak a kirívóbbakat soroljuk fel. Megjegyezzük, hogy konkrét neveket itt azért nem sorolunk fel, mert nem akarjuk ok nélkül az illetőket a hatóságok vexálásánalk kitenni, azonban nehogy az a vád érjen berniünket, hogy konkrét tényekkel nem jövünk elő, a pontos névjegyzék az országos keresztényszoeiaÜsta párt központjában és az osztrák népszövetségi liga központjában rendelkezésre áll. a) 0 vak aram előfordult, hogy a járási főnök vagy a községi (kör-) jegyző minden különösebb ok nélkül kétségbevonta valamely illetőségi vagy állampolgársági bizonyítvány érvényességét és azt egyszerűen eltépte. Ezzel a hivatalos eljárásban legföljebb csak a Balkánon divó ténnyel a hontalanok kálvá- riás ntjária juttatta a bizonyítvány tulajdonosát. b) Számos esetben az illetőség, illetve állampolgárság magadását attól tették függővé, begy a kérvényező anyagi erejével arányban nem álló összeget fizessen, vagy mondjon le I badákolcsönéről s nyugdíjigény érői c) Nyilvánvalóan kitűnik a zaklatás célzata abból, hogy nagyon, sok esetben háremszor- négyszer is elutasították a hocitálánt kérelmével, végül azonban eleget tettek annak, miután a többszöri kérvényezésseí járó bé- lyegkölíség, levelezés és utazgatás és a legtöbb esetben az ezrekre menő munkadijak már majdnem anyagi romlását okozták az illetőnek. Minthogy végül mégis megadták az állampolgárságot, joggal támad az a látszat is, hogy a többszöri visszautasítás csak azért történt, hogy a hontalant kifárasszák, a további kérvényeziéstol elriasszák, yagy hogy az ilymódon újra felmerült bélyegköltség révén burkolt alakban szaporítsák az állam illetékjövedelmét, ami az adószedés moráljának legszégyenletö&ebb lesüllyedését jelenti. Meg kell állapi tanunk, hogy az állampolgárság elismertetésére és megszerzésére fordított költség és kiadások milliókat emésztettek fél és második vagyonidézsma lerovásának tekinthetők, ami a magyar kisebbségnek gazdaságilag aláásott helyzetét még jobban a romlás felé sodorja. A sok bélyegköR- aég, a faivM&lokhan való utánjárások végtelensége, az ezekkel járó időveszteség és fáradság nem egy esetben visszariasztofita a hontalant attól, hogy kiharcolja állampolgárságát. Inkább eszi a hontalanok keserves kenyerét, mintsem hogy rosszakaró hivatalos közegek részéről megaláztatásoknak vesse m agát alá. d) A hatóságok az állampolgárság megadásának feltételéül megkövetelik, hotgy az illető igazolja előző állampolgári kötelékéből való elbocsátását, go kan ennek eleget is tettek és amikor bemutatták az ilyen elbocsátó levelet, megtagadták tőlük a csehszlovák állampolgárság megadását s ilymódon a hatóságok jóvoltából — hogy drasztikuson fejezzük ki magunkat — két szók között a földre estek és hontalanokká váltak. e) A törvényes és egyéb határidők elmulasztása is állandóan okot ad a hatóságoknak állampolgári és illetőségi kérvényeknek az elutasítására. A mulasztás igazolásának kérdésében a legmerevebb és legrosszakaróbb magatartást tanúsítják még akkor is, amikor a fél igazolni tudja, hogy Önhibáján kivül nem tartott be valamely határidőt. Hangsúlyozzuk itt azt is, hogy egye® nagyioníosságu határidők megszabása olymódon történt, hogy arról az érdekeltek tudomást sem szerezhettek. f) Külön fejezetbe kell foglalnunk a vitás állampolgárságú nyugdíjasokkal szemben tanúsított bánásmódot. Ezek későbbi elszámolásra csak előlegként kapnak még éhb érmeik sem illő összegeket. Az a havi 80—100 korona, amely nékik ilymódon jut, kevés ahhoz, i hogy emberhez méltó életet élhessenek, de sok ahhoz, hogy éhenbaljamaik. Pedig neon egy esetben évtizedes kifogástalan közszolgálattal érdemelték ki, hogy nyugodt megélhetést biztosító nyugellátás mellett fejezhessék be életüket. g) Feltűnő, hogy a fentiekben bőven vázolt antidemokratikus eljárás kiterjed a Szloven- szkó keleti részében és Rusz‘diszkóban évtizedek előtt bevándorolt zsidó kereskedőkre és Iparosokra is, akik közül sokan nem tudják megszerezni az állampolgárságot, bár önálló keresettel rendelkeznek, állampolgári kötelességeiket ők is híven teljesítik és ál- !am polgárságuk megadása semmivel sem terhelné az államkincstárt. Valószínű, hogy az ott illetéke® hatósági közegeknek antiszemitizmusa ennek egyedüli oka. Ez az irányzat ainnál érthetetlenebb, mert Bzöges ellentétben. áll az államfő és a vezető körök sohasem leplezett filoszom!tizmusával. i Hogy a hontalanokkal szemben tanúsított magatartás mennyi ellentmondást rejt magában, az kitűnik abból, hogy adózás tekintetében egyenrangú polgároknak tekintik őket, hontalan szülők katonaköteles fiait besorozzák, a kotornád szolgálatot elvégeztetik velük, fogyvergyákorlatra is behívják őket, ezektől ehekitttv© azonban megtagadják tőlük a ie®. elemibb emberi jogokat is, még ha az állam érdekei, a közrend, a közerkölcs és egyéb szempontokból sem esnek kifogás alá. Csehek, szlovákok és más szláv nemzetiségűek báriiKmnan vetőd jenek is Szlovenszkó és Ráfi rinszkó területére, a legrövidebb idő alatt játszva szerzik meg ax itteni illetőségeit és állampolgárságai, még akkor is, ha neon fedáhetfétíle'n előólotüek. Ezzel szembeínitt született magyarok és németek, sőt olyanok is, akiknek elődei is itt éltek-haltak, a rájuk alkalmazott törvények gumlpartagrlajfusai ré- vén mint hontalanok a legkesecrübb megpró- háitatásoknak és legsértőbb megaláztatásoknak Vaunak kitéve. Belügyminiszter Ur — igaz, a parlamenten kívül — de állandóan nyilatkozik arról, hogy megszünteti ezeket az állapotokat Megfelelő törvényjavaslatot azonban mind- ezideig nem terjesztett a parlament elé és hangoztatott jószándékániak sincs semmi nyoma az illetőségi és állampolgársági ügyek elintézésében. Joggal hihetjük tehát, hogy megnyugtató nyilatkozatai csakis a kellően nem tájékozott külföldinek szólnak azért, hogy eltereljék a figyelmét a hontalanság kérdésének rendezetlen voltáról. Mindezek alapján kérdezzük tehát a Miniszter Urat: 1. hajlandó-© az állampolgárság és ilflotő- 1 ség kérdésének igazságos rendezése érdeíkébeett a már eddig az országos keresztény©zooíalista párt részéről két Ízben is benyitott törvényjavaslat figyelembevételével a legsürgősebben megfelelő törvény- javaslatot benyújtani? 2. hajlandó-e m iuisztériumának l^etékes osztályát és a közigazgatási hatóságokat szigorúan utasítani, hogy a hatályos törvények értelmiében tárgyilagostan és méltányosan intézzék el a folyamatban lévő állampolgársági és illetőségi ügyeket és különös súlyt helyezzenek arra, hogy az elintézés gyors legyen? 6. hajlandó-e szigorú megtorlásai élni mindazon közegek ellen, akdk az ily ügyek edintésé&e során politikai sovinisVta szem- porainkból vezéreltetik magukat vagy alantas érzésekből nehezítik meg az illetőségi és állampolgársági ügyek sima elintézését? Végül kérjük az interpellációra a sürgősség kimondását. Prága, 1931 április 23. (Aláírások.) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 10.000 koronára emelte löl az Hiúsági pályadijakat Gmsschmid Géza szenátor iOQO koronás adománya A Prágai Magyar Hírlap ifjúsági pályázatai Megírtuk, hogy a Prágai Magyar Hírlap a csehszlovákiai magyar főiskolások számára kilencezer korona összegben pályadijakat irt ki. A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége április 19—20-án megtartott brünni Kiselejtezni annyit tesz, mint a kávéból silány babszemeket kiszedegetni. Meinlnél különleges gonddal ügyelnek arra,, hogy a kávéban silány bab- szemek né maradjanak. A Meinl- kávé a szó legszorosabb értelmében kiváló terméknek mondható. Tegyen kérem kísérletet! Meigal Gyula Kávé- és teabehoracal. K 4 kultúránkét) án Grcsschmid Géza- dr. szenátornak, a Diákpártoló Társadalmi Nagyibizottság elnökének nagylelkű adománya folytán az említett összeg tízezer koronára emelkedett. A Nagybizottság a prágai, brünni és pozsonyi főiskolás egyesületek ajánlatai alapján a pályázatokat a következőkben tűzte ki: Pályázati föltételek: 1. Pályázhat minden magyar főiskolás diák. aki a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségében működő egyesületek valamelyikének tagja. 2. A pályázat jeligés. 3. A pályázat maximális terjedelme nem lehet 1. A szlovanszkói magyar líra (1918-tól) ...................................Ké 500.— 2. A kisebbségi magyar ifjúság szerepe a nemzeti munkában „ 1000.— 3. A szövetkezeti mozgalom jelentősége a kisebbségi magyarság anyagi jólétének előmozdítására...................... „ 1000.— 4. A szlovenszkói és iuszín- szkói munkanélküliség és ikivándorlás okai ..... „ 1000..— 5. A kisebbségi kérdés fejlődése a népszövetség madridi összejövetele óta .... „ 1000.^— 6. A kisebbségi magyarság politikai fejlődéstörténete Szlovenszkón és Puszi nszkón . „ 1000— 7. A magyar mérnök, munkás és á.z ipar helyzete Szlovenvenszkón és Rtiszinezkóban „ 1000— 8. Az állattenyésztés gazdasági jelentősége Szlovenszké és Ruszinszkó magyar gazdarközönsége szempontjából . „ 1000— 9. Mit adtak a magyar föl találók a művelt világnak? . . „ 500— 10. A nemzeti, gondolat szerepe a nevelésnél ......................... „ 500.— 11 . Világnézet vagy társadalomszemlélet-e a szocializmus? „ .'00— 12. Ezekhez járul még Grosechmid Géza dr. által adományozott pályadij: Szlovenszkó vagy Ruszinszkó valamely magyarlakta vidékének népegészségügyi helyzet-rajza ....... „ 1.000— összesen Kfc 10.000— több két nyomtatétt ívnél. (Kb. 32 géppel irt oldal.) A pályamunkák egy oldalt gépen irva adandók be. 4. Határidő: 1931 augusztus 20. A pályázatok ifj. Vermes Samu, a Cs. M. A. Sz. kulturreferense, Bratislava—Pozsony. Tol- stoj-u. 11., címére küldendők. x
