Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-26 / 96. (2613.) szám

THWGM^/VlAGiÉARHnUu®*

Argetoianu, Románia mai titkos diktátora

tíz ma! azelőtt detroniiáini akarta a román dinasztiát

A zavaros nssiitu balkáni politikus a szocialistákkal szövetkezett a tieíro- nizálásra s köztársasági elnök szeretett volna lenni

Bukarest, április 24. Ma' már mindenki tisztában van azzal, hogy a Titulescu-koinbináció Argetoianu személye miatt borult fel. Ti- tulescu tizennégy napon keresztül tárgyait, jött-ment, a hajnali órákig vitatkozott éles fej- hangján a pártfőnök ökkel, idegeskedett, az asztalt csapkodta és amikor már negyedízben kapott a királytól komá.nyalakitási megbízást és amikor már minden készen volt, az Tij kormány kinevezési dekrétumait is legépel tók, a külföldre szóló táviratok is elkészültek — Argetoianu felrúgott mindent, hogy egy félórával később Jorga lengő, nagy szakálla, mögé rejtőzve, ő alakíthassa meg az uj kormányt.

Tirulescu és Argetoianu a Kőműves Kelemen ballada egyik jelentét személyesítette meg. Amit Titulescu egész nap felépített, Ar- getoianu a Vicior Emanuel-uti lakásáról lerombolta. Titulescu izgatottan hajtotta a sof- főrjét egyik párvezértől a másikig. Lótott-íu- tott, tárgyalt, veszekedett ée amikor este hazament azzal a boldog tudattal, hogy a jövendőbeli kormány felépítése már valamicskét előre haladt, másnap reggelre keservesen kellett tapasztalnia, hogy az éjszaka folyamán híjon yos hangulatváltozás történt. A tárgyaló urak másnap már valamivel máskép látták a helyzetet. IJjabb információkat kaptak és megint kezdődőit a dolog élőiről. Aktaszertt- leg természetesen nehéz volna bebizonyítani azt, hogy mindenben Argetoianu keze működött közre, Argetoianu sokkal ravaszabb politikus, semhogy az elhintett intrika-magokról le ne törölje a saját keze nyomát. De az utolsó nap története, amikor az ügyesen elhelyezett Argetoianu-bomba tényleg expiodált — feleslegessé tesz mindeai külön bizonyítást.

Még élénk emlékezetben áll * nyilatkozat, melyet Argetoianu megjelentetett az Uni- versulban és amelyben minden kerteiée nélkül bejelentette, hogy a Mironescu- kormányt egy tekltély-kormány fogja követni, mely a pártok ellenére is a pártokon felül olyan emberekből fog alakulni, akik fütyülnek az elavult politikai pártkeretekre. Hogy nehány hónappal ezelőtt nem sikerült Argetoianunak a tekintély kormányt megalkotnia, annak — Titulescu volt az oka. Argetoianu vagy Titulescu. E két név között választani, ők kelten voltak a román politikai messiások. A londoni követ, Komán ia örökös miniszter elnök jelöltje, két heti lázas kapkodás után mehet vissza Londonba. És így ma már nem i*s keit feltűnést, hogy az egyik, szárnyaitól megfosztott Messiás után a másik lépett ki a porondra.

így magyarázták meg nekünk ma ezt a kérdést:

— Ez a furcsa román politikus végleg elnyűtt© az összes pártegyenruhákat. — Nincs olyan politikai alakulat, meiybeu ne játszott volna vezető szerepet. Az utolsó tiz esztendőben nem volt olyan politikai szervezkedés, használta, kicsavarta, mint egy citromot a po- lifkai bábája. Ez az ember, aki elnyütte, kihasználta, kicsavarta, mint egy citromot a politikai pártokat — most, amikor már végig járta a politikai pártélet minden skáláját, igazán nem volt számára más választás, mint egy uj fordulatot találni: harc a pártok ellen.

Valóságos politikai r é orr egén yt lehetne ősz- szeállitani Argetoianu politikai múltjából;

Orvosnak készült. Megszerzi az orvosi diplomát és e diplomával a zsebében diplomáciai pályára lép. A leggazdagabb bojár család gyermeke, gyorsan halad előre, a nagy nyugati államokban mint meghatalmazott miniszter képviseli Romániát. És mikor Nicolae Filipescu, Románia egyik legnagyobb Allam- férfiának szüksége volt egy megbízható, értelmes és ügyes emberre, hazahívta Argetoia- nut és kiadta neki a rendelkezést:

Elég volt a külföldből . . . neked ezentúl itthon a helyed.

Argetioanu szót fogadott és - itt kezdődik tulajdonképpeni karrierje. Már a fegyverszünet alatt belügyminiszteri tárcát vállal, ugyancsak belügyminiszter volt * háború utáni zavaros időkben is, amikor kíméletlen eréllyel tiport el minden baloldali megmozdulást. A „vasöklü" belügyminiszter . . . igy beszélek máig ia Argetoianuról. —■ Innen j kezdve különös cikk-cakk vonalat Irt 1© Ar- getáeanu a különböző pártok között Egy Időben Jorga volt a pártfőnöke, miután otthagyta A veresem, azután Manlu hűséges katonája lett, hogy Maniut is kellő időben otthagyja és átpártoljon a liberálisokhoz, Jón el BraHaaaaaiKWBSHKiaagHeffl^^ nrHmrmiiTr.^wf,wn»

tianu kabinetjében földmi velésügyi tárcát

vállalt.

Egyetlen sötét pont van Argotionau életében, amit már csak azért is érdemes elmondani, erről a különös politikusról, mert csak igy lehet teljesen hü portrét rajzolni róla. Nemrégiben mull tiz esztendeje annak, hoffy Argetoimu de ironizálná alrarta a román királyi családot és a megalapítandó román köztársaság ehvökéoé szerette volna kílcíál- tatni magát.

Nem politikai mendemonda ez, hanem a Monitorul Oficial sűrűbe tűs oldalairól olvashatjuk ki az erre vonatkozó adatokat. A tiz év előtti Monitorul Oficial pontosan, gyorsírói jegyzetek alapján közli annak a nevezetes kamarai ülésnek a jegyzőkönyvét, ahol egy szociáldemokrata képviselő, Torna Drágu ezeket a vádakat olvasta Argetoianu fejére:

Torna Dragu szociáldemokrata képviselő interpeiláció formájában hozta nyilvánosságra szenzációs leleplezését. Interpellációjának elmondására az adott okot, hogy az akkori kormány, melynek elnöke Averescu generális volt és Argetoianu votlt ,a kormány erőskezü belügyminisztere, hallatlanul éles rendszabályokat foganatosított a munkásság ellen. Torna Dragu képviselő kétségtelenül azzal a célzattal hozakodott elő lepelséseivel, hogy Kerti in ánd király meneszteni fogja a kormányt, mely alig egy esztendővel ezelőtt el akarta űzni a dinasztiát az ország éléről.

— Százával ülnek a munkások a börtönökben — kezdte interpellációját a szociáldemokrata képviselő — százával ragadták ki őket családjuk köréből és embertelen, középkori módon 'bánnak velük és ezzel a kormány csupán azt célozza, hogy tönkre tegye a romániai szocialista pártot. Hogy má ennek ez oka? Tisztára az, hogy a jelenlegi kormány el akarja törölni a földről a eaoci lista pártot, mivel

ez a párt bízonym bomproniUl&ó összeköttetésben állott Averescu generál hsai és ArgetoinauPal,

amikor ez a két politikus még mint ellenzéki vezér hiába, reménykedett, hogy valaha kormányra fognak kerülni.

Averescunak és Argetoianunak nem voltak hlI vei a városokban, érezték azt, hogy a mi pártunk segítsége nélkül nem tudnak baszerv©- | ződnl a városokban. Éppen ezért A veresen

segítségünket ikérte. Megindultak közöttünk a tárgyalások.

A tárgyalások akörül forogtak, hogy segít* sűk őket forradalom utján uralomra és jd» ruljunk hozzá a dinasztia detronlzálá&dhos, A szociáldemokraták részéről a tárgyalásokéi Ilié Moecovici vezette. A bukaresti Ráesettét teremben kezdődtek a tárgyalások és utána P. Negulescu lakásán folytatódtak. / Leírhatatlan vihar tőrt ki az akkori képvfU seiőkázban, amikor a szociáldemokrata képviselő leleplezéseivel idáig jutott Az egykori Monitorul Oficial csak halványan adja visr*- saa azt a hatalmas vihart, mit e leleplező* kiváltott.

— Bizcmyitékokat akarnak? *— kiáltotta a

szociáldemokrata képviselő. *— Szolgálhatok azzal Is, de addig is tessék csak meglíérdezojt Argetoianu urat, hogy ml1 yen jelzőkkel Illette ezeken a tanácskozásokon a királyt óe vájjon köztársasági érzelmű-e ma la? Vagy tessék talán Vaieanu generálist megkérdezni* aki, amikor belépett a Negulescu lakásán, megtartott értekezletre, © szavakkal köszöntötte:

— Nagyon jő] állunk. Két kaszárnyában már teljes & forradalom . . .

— Vagy tessék megkérdezni Petra Niculee- out — folytatta szenzációs leleplezéseit a szociáldemokrata képviselő —• hogy

nem küldték-e el öt a királyhoz azza$,az ultimátummal, hody adja át nekik a hatalmat. Mire a király miegdöbbenve Így szólt:

— Hiszen önök háborút üzentek nekem? És erre Petre Nicuilescu megbízói utasítása szerint ezt a választ adta:

— Igen . . . Háborút üzentek nekem?

És erre Petre Niculeecu megbízói utasítása szerint ezt a választ adta:

— Tgen . . . Háborút üzentünk önnek.

És mig a képviselők halotti csöndben hallgatták a megdöbbentő leleplezéseket, Torna Dragu képviselő éles hangon folytatja:

— A pari emuid bizottság kiküldését követelem, melynek ki kell hallgatnia Averescu generálist. Argetoianut, Neguleseut, Vaieanu generálist. Ilié Mo&covici-ot, ConMantln Po* povici-ot, Flondort és Grigorovioi szocialista szenátort- Mindezek reszt vettek a NeguJeecu- nál tartott forradalmi megbeszéléseken,

— E megbeszélések — folytatja a szociális** ta képviselő — neon vezettek eredményre é» Averescu és Argetoianu amikor végre uralomra kerültek, soha nem bocsájtották meg a szocialista pártnak, hogy tudnak terveikről, velük együtt (részit vettek a forradalmi megbe*

átéléseken. Farkas Aladár.

SÜLLYEDŐ PARTOK

REGEMY

Irta: EGRI VIKTOR

(18)

Nem így mondotta-e Miikó is: tavasszal kell megismernie! ezt a zugot, a „boldogok szigetét*4, gondolta Balázs. Fáradt volt. Ez a bolondos szél is bágyasztotta- Az öntudata megint kihagyott és az utón, esetlenül botladozva a szélben, majdnem álomba merült.

— Érti-e maga Miikőékat? — hallotta Erzsi kérdését és felrezzent és megint verekedni kezdett érzéseivel.

Érti-e valóban Mikét és Jolán asszonyt? Mire következtessen logikátlan osele ke Jeteik végtelen sorából? A múlandóság útvesztőjéből kitérne lyogui ?

A házhoz értek és Balázs búcsúzni akart. A lány nem engedte.

— Miikőék uzsonnára kérették ki- Nem mindegy az, hol fogja meginni a teáját? Nem is engedhetem el igy az estébe.

A IIamimér-bázbam olyasféle megnyugvást érzett Balázs, mint az úszó. aki nagyon széles folyón úszott á't. és partra ér. Bágyadt er- nyed'éssel valami el szaki tottságot is érzett, a kapcsolatnak elejtését, ami eddig a azenzá- dókenes'éa éhségével a malomhoz kötötte.

Alig volt azonban megint utón, nem tudott ellenállni a kívánságnak, hogy be ne térjen Mikóékhoz. Azt forgatta a fejében, hogy csak beszól Janka néninél és érdeklődik Miikáné hogyliéte felől. Az öregasszony azonban válasz helyett kinyitotta előtte a lakás ajtaját.

Mikéről leszakadt a magány érzése, mihelyt Balázst meglátta. Nagy örömmel ragadta meg kezét. Aztán bort és szivarokat hozott és kedélyt erőltetve magára szorgos- koőotl vendége körül.

— A feleségem alszik — mondta, hogy elejét, vegye Balázs kérdései nek. Minden összefüggés nélkül a malem ügyeiről kezdett

aztán beszélni. A háború alatt bizony megkoptak a gépek, sok a javítani való rajtuk, ami ócska, az végképp a lem közé kerül- Jövőre talán silót építtet, minden attól függ, felszabadul-e a gabonaforgalom s nem lesz-e továbbra is kénysze rgazdálkodás, jegy rend szer, hatósági ellenőrzés. Beszélt egy nagy útról; német gyárakban gépek után kellene körülnéznie.

— Jolán eljön velem — hozta, szóba az úttal kapcsolatban az asszonyt, — Talán a mi roppant el zárkózó t ts águnk nem tett jót az idegeinek? Olyan igénytelen volt. a kívánságaiban. Alig ment a városba, gyakran nem is értetteim.

Kint a szél viharosra dühödve rontott a háznak és kemény roipogások ütöttek a szoba csöndjébe.

Balázs erőltetett figyelemmel hallgatta Mikét. Nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hoigy Mi kő bemenefkíffl ebbe a tenvezetésbe. A szél figyelmeztette, hogy mennie kell. Búcsúzni akart, ekkor váratlanul lárma támadt a konyhában. Megszokták a malomban, hogy valaki lisztért jön könyörögni a nagy kenyórinsógíben. Néha tucatjával rohanták meg a városi koplalók, a kenyér- jegyen élők a malmot. Az estébe nyúló órában mégis szokatlannak tetszett a behallatszó asszonyos siránkozás.

Most egyszerre kétféléi nyitották rájuk az ajtót. Az egyikben Janka néni állt halotithal- ványan jajgatva, a másikban Miikáné repde- 6Ő pongyolában.

— Miért hagyod kint állni? Vezesd be rögtön! — kiáltott Mükéné az öregasszonyra. Janka néni reszketve engedelmeskedett. .Csapzott és csatakos, feketeruhás, felismer- keletien korú nő jelent meg mögötte.

— Ide a kályhához! ' — intett Jolán. Konyakot hozott és megitatta vele a jövevényt. Csupa láng volt, csupa mozgás.

— Kissé megmelegszem és tovább megyek — motyogta az idegien asszony.

— Dehogy is megy el!... Janka, adj hamar törülközői! Nem látod, csniromviz a látogatónk. Meleg ételt is készíts — rendéibeA betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben!

Leoe^ő Napfény

Fürdő Diéta

fctiwerlivSs.

Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, droguet iában és jobb

füszerüzletben.

zott Jolán. Majd a vendéghez fordult:

— Hová is menne ilyen ítéletidőiben?

Janka néni bizalmatlanul méregette a jövevényt. Nem látta soha, nem az ő könnyé*- kükről való, ruhája után városbéli proletár- asgzony lehetett ,

— Honnan jön? — kérdezte, amint csillapodott az izgalom. ,

— A városból

Mikánéin megváltó fényesség ömlött él.

— Tépetten és halálra üldözve jön egy vadidegen asszony! — mormolta maga élé a vízió igézetéiben.

Janka néni aggódó arccal hajolt közelebb

— A konyháiban nagyobb a meleg. Hamarább szátadna meg a ruhája. Kijöhetne hozzám ... Egészen vizéé lelt & szőnyeg. Minden összesá rozéd ik.

— Hallgass! A lelked szennye jobban mocskol, mint ez a sár!

A jövevényből megint kitört a panasz:

— Elvesztettem a viharban a kendőmet, azért lettem olytam vize©.

— Újat fog kapni. Ruhát is kap... Ki űzte ki ebben a förgetegben?

Csodálkozva és sunyi alázattal fordult aa idegen asszony szeme Miikánéra.

— Nem kergetett ki senki, köuyörgöm .. - Sütött a nap, miikor hazulról elindultam.

— Nem kell szégyenkeznie, jó asszony. Nékem bátrain mindent beválthat — mondta Mikóné és hogy az idegen tovább hallgatott, keményen rászólt:

— A férje kergette ki, ngy-e? Meg i« verte!

Fel öröklött a jövevény hangja % könnyeikben tört ki- Mikóné kérdése valami sebét szaggathatta fel. Fájt ez a kutatás, g olyan értelmetlen volt.

— A gazember! — mormolta maga ©töd.

— Miért tette?

— Nem tett semmik könyörgök!

— Nekem bevallhat ja, jó asszony .. Látom igy a foltokról a homlokán, hogy ;u ura veri ('■<* elkergette, világgá űzte.--- Megvert, de nem űzött el... Az árokba estem és megütöttem magamat.