Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-22 / 92. (2609.) szám
„Őfelsége kormánya" (sp) Prága, április 21. Nyugaton uj 'köztársaság, keleten uj diktatúra — az európai ember rezignálta® legyint, amikor a politikai események szaporán megrohanják: kit érdekel ma, hogy a világháború utáni szerencsétlen tizenharmadik évben uj politikai konstrukcióik merülnek föl kontinensünk káoszából, kit érdekelnek az általános nyomorban ezek a távoli események, s hol van a boldog békeidő, amikor egy montenegrói kormányválság hetekig szenzációt jelentett a világlapok lepedőin. Fásultak lettünk, s legföljebb doping kell. A futballmérkőzések, a szerelmi pikantériák, a kéjgyilkosságok Ínycsiklandozó dop,ingja ma megkíván tabb szenzáció száz kormányválságnál és unalmas forradalomnál. A spanyol repuMikábői a fáradt Európát legfeljebb Alfonz érdekli, latolgatjuk, mennyi pénzt vihetett magával aa exk irály — s vájjon mi érdekelne a leplezett román diktatúra kikiáltásában? Vállat vonunk, ha a románok nem segíthettek magukon mással, mint a diktatúra kikiáltásával, ám jó, próbálják ki, épp úgy, mint a spanyolok kipróbálják az ellenkezőjét s a köztársaság kikiáltásával vélnek magúikon segíteni. Rettenetes helyzet, ahol az ilyesfajta főbenjáró kérdések jelentéktelen változtatásként suhannak át a horizonton- Hová süllyed Európa, hová zuhan Európa, ha a háború-utáni világ pokláiban eljutott eddig a kóros apátiáig, amelyen már csak néha-néha buta máfcony tud segíteni? A romániai népeik maguk is letargikus egykedvűséggel fogadták a parlamenten kivül álló kormány kinevezését. Olvassuk az erdélyi és a bukaresti lapokat. Sorra megállapítják, hogy „őfelsége kormánya", melyet Károly a saját elhatározásából s a parlament beleegyezése nélkül nevezett ki, bizony diktatórikus jellegű alakulat, de nagyobb gondot ez a belátás nem okoz. Ha diktatúra, hát diktatúra. Rosszab nem lehet, mint eddig volt. Szórul-szóra ezzel a kiváncsi és érdektelen mondattal zárul az egyik legnagye'l'v ’-oIozs- vári lap vezércikke: „hadd lássuk, mit tud a diktatúra." Az eddigi kormányok nem tudtak semmit. Románia nagy renaissancev aju- dása 1929-ben volt a liberálisok letörésekor és az Erdélyből induló nemzeti parasztpárt hatalmának kibontakozásakor, amikor külföld-belföld egyaránt Maniu Gyulában látta a nagy regenerátort, az ország megmentőjét. Maniu jól indult, de nem sokra vitte. Terveit valami megfoghatatlan végzet sorra elgáncsolta, a korrupció nem szűnt meg, Románia in te lye nem emelkedett, sőt az ország egyre mélyebbre süllyedt a gazdasági és a pénzügyi válságban, s amikor másfél éves meddő harc után Maniu borúsan eltávozott, bukott ember volt, aki nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Károlyt Maniu hozta vissza, de Károly kénytelen volt megmentőjét elejteni, amikor az csődöt mondott. Az agrárkrízis szörnyűségein és a féktelen korrupción a csendes Mironescu sem segíthetett, a nyomor elkeseredett ellentéteit Titulescu tekintélye sem tudta áthidalni, — nem maradt más hátra, mint a régóta tervezett diktatúra eszközéhez nyúlni, s megalakítani őfelsége személyes kormányát. Megoldás ez? Ki tudja! De a letargiába merült bukaresti garlameot Kisebbségi allaimtitirareli Jorga román kormányában ? Braadsch és Bittay—Maniu tervei —A Times a romániai MpefriS Bukarest, április 21. Az uj kormány a miniszterelnökségi kisebbségi osztály élére államtitkári rangban Brandsph Rudolf szász képviselőt, a romániai német követség etl- nökét, osztálylötitkárává pedig Bitíay Árpád kolozsvári magyar tanárt Mvta meg. A két meghívott kisebbségi politikus eddig még nem nyilatkozott, elfogadja-e a felajánlott tisztséget. Minden esetre ez volna az első eset, hogy a román kormány nemzetiségi álam titkárságot kreál és annak élére kisebbségi politikusokat hiv meg. Bittay .Árpád és Braadsch Rudolf még nem válaszolt Jorga távirajtára, amelyben alminisz- ters éget ajánlottak fel nekik. Brandsch Rudolfot laza száfiak kötik pártjához, ezért valószínű, hogy pártja beleegyezése nélkül i* elfogadja kinevezését. Bittay íiü tagja a magyar pártnak és ezért pártja állásfoglalása cEJött nem határoz. Bittay egyébként régi baráti viszonyban áll Jorgával és évente előadást tart Jorga valea-muntenii szabad egyetemén. A bukaresti lapok szerint Jorga részéről szívélyes gesztus volt a két almi- niszterség felaiánílása, de kérdés, hiogy a kisebbségi pártok elfogiadják-e ezt. A nemzeti parasztpárt akcióba lép Bukarest, április 21. A Cureiitul jelentése szerint Maniu rua délután a nemzeti parasztpárt iifiésén javasolni fogja pártiának, hogy Jorgát támogassa a gazdasági természetű törvényjavaslatokban és a választási törvény előkészítésében, ellenben a bizalmi kérdés felvétele esetében szavazzanak ellene. A nemzeti parasztpárt ugyanis nem szavaz bizalmat oily kormánynak, amelynek Manoilescu a tagja. Jorga feladatai London, április 21. A Times vezércikket ir az uj román kormányról és megállapítja, hogy a kamara döntéséig a bukaresti helyzetről nehéz nyilatkozni. Jorga tanáron kivül az uj kormányban nincs jelentős politikus. A kormányt valószínűleg a múlt fogja igazolni, mert a nemzeti parasztpárt nem tudta megoldani az ország nehéz pénzügyi és gazdasági problémáit, a liberálisok pedig szétbomloítak. Ennek következtében a kormány kénytelenségből is hatalmon marad. Jorga első feladata az általános takarékosság bevezetése lesz, mert parasztpárt kormánya ugyan takarékossá• got hirdetett, de nem tartotta be elveit. A lap szerint sem Károly királyt, sem Jorga tanárt nem lehet azzal gyanúsítani, hogy diktatúrára törekszenek. Romániában két generáció óta amugyis többé-kevésbé mindig diktatórikus módszerekkel kormán voltak. Jugoszlávia bajai London, április 21. A Times „Jugoszláv dilemma" címen cikkot ir a jugoszláv ki- rályság gazdasági és politikai problémáiról. Jugoszlávia mezőgazdasági termékeit nem tudja eladni politikai szövetségeseinek, Franciaországnak és Romániának. Éppen ezért kénytelen rokonszenvesen nézni a német—osztrák vámtervekre, mert esak akkor boldogulhat, ha ehhez a blokkhoz csatlakozik. Jugoszlávia különben sem tekint ellenségesen Németországra és Ausztriára, úgy hogy valószínűleg ö lesz az első állam, amely a nemét—osztrák tervhez csatlakozik. Halálos ítélet vár Bereeignerre. a volt spanyol diktátorra4? A spanyol egyetemeken megkezdődtek az előadások Madrid, április 21. Spanyolország egyetemein tegnap minden incidens nélkül újra megkezdődtek a régóta félbeszakított előadások. Unamunot a salamancai egyetem rektorává nevezték ki. Mint ismeretes, a köztársasági kormány Franco őrnagyot helyezte a spanyol katonai repülészet élére. Az őrnagy kijelentette, hogy a repülőhadtestet a köztársaság legbiztosabb védőfegyverévé kívánja átalakítani. A kormány eltökélt szándéka, hogy mindazokat, akik pénzüket külföldre vitték, vagy pedig a jövőben ki akarják vinni, szigorúan megbünteti. Az emigránsokat fölszólítják, hogy pénzükkel együtt térjenek vissza Spanyolországba. Abban az esetben, ha a felszólításnak nem tesznek eleget, a kormány elkobozza ingatlanaikat, házaikat, bankbetéteiket. Biarritzban rengeteg spanyol család van, amely a forardalomtól félve a legnagyobb sietséggel hagyta el Sapnyolország területét s most pénz nélkül a legnagyobb nyomorban él Franciaországban. Ezeket a kormány fölszólítja, hogy nyugodtan visszatérhetnek. A spa©1 fogja fogadni megoldásnak, mert ellenkező esetben szélnek eresztik, — s az országban ötszázzal újra több a munkanélküli. Bennünket a román eseményekből kettő ér- dekelihet,. Először a kisebbségekkel való bánásmód- A* uj togrü jól sögör: Maniu ie igjényol köztársaság senkit sem üldöz, kivéve azt a néhány politikust és katonát, akik ellen máris megindították az eljárást. Berenguer tábornok, a második diktátor, ugyancsak a vádlottak padjára kerül. A fővárosban ünnepélyes felvonulás volt Cable íglesias, a spanyol szocializmus megalapítójának tiszteletére. Az ünnepi fölvonuláson több mint százhúszezer ember vett részt. Maura nyilatkozata P á r i s, április 21. XIII. Alfonz exkirály, Toledo hercege Londonba utazott, hogy harmadik fiának, Don Jüannak helyett szerezzen egy angol katonai iskolában. A fontaineblaui Savoy-szállóban az exkirály huszonöt szobát bérelt. A királyi család tizenhat szolgája máris odaérkezett Maura spanyol belügyminiszter a Journalnak kijelentette, hogy a köztársaság a törvény teljes szigorával eljárást indít Berenguer tábornok ellen. Berenguer önként jelentkezett, de Maura szerint — ez a gesztus csupán teatrális volt, mert valamennnyi határt elzár"iMi'iimn 'CT—jan—, reteket tett a kisebbségeknek, s nem tartotta be őket, Jorga is kisebbségi alminisztériumokat szervez, de a tapasztalatok után erről az akcióról is rezignálta® veszünk tudomást. A másik dolog, ami érdekel, egy egyszerű meg- állapitáts. A demokrácia jegyében született ták és a határőrök utasítási kaptak, hogy Be- renguert letartóztassák. A tábornok semmi- esetre sem menekülhetett volna az elfogatás elől. Maura értesítette Berenguert, hogy kegyelemre az egyszer nem számíthat. Ha a hadbíróság harmadszor is halálra ítéli, nem kegyelmeznek meg neki, mint eddigi életében kétszer már megtették. Kanada elismeri a madridi kormány! London, április 21. Ottawai jelentés szerint a kanadai kormány elhatározta, hogy az uj spanyol köztársaságot elismeri. Az elismerés előtt a kanadai kormány természetesen tanácskozást folytatott Anglia és a többi do- minion kormányával. Ezek után kétségtelen, hogy néhány napon belül a londoni kormány is elismeri az uj madridi kormányt. Alfonz exkirály ma Londonba utazik és a hatóságok megtettek minden intézkedést, hogy a forradalmi elemek esetleges merényleteit meggátolják. A király megérkezésekor öíven titkos rendőr lesz a pályaudvaron és a polgári lakosság csak külön engedéllyel léphet a perónra. kisántánt államok közül ma kettő diktátora. Nem gúnyos grimasz ez, s szomorú elégtétele azoknak, a'kik ellen a kisantant indokolatlan hadjáratot vezet éppen a „demokrácia 'vében"? uéannk M ©rdal X. évf. 92. (260?) azfim ■ Szerda * 1931 MMMJMMMIMI. I Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A j __7. * • * • j »• jj »/ • '_# 7 Szerkesztőség: Prá'ga 11*- Panská ulice 12. év re 76, havonta 26 KC; külföldre j évente 450, SZÍOV6HSZKOI 6S TUSZITISZKOI CLLCJlZCríl J)CLTtOK IL emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. politikai napilapja felelő* szerkesztő' Pr*9“ !I* P“"ská u ‘‘*® 1 2 Ul emC‘etA képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több lOSZetkesZtO, ' r reieiOS SZeTFXSZiO* Telefon; 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap &-K& 7 LASoíLO fGRG-ACfí GE3lA sQROÖMVCIMí HÍRLAP, PRMHH
