Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-22 / 92. (2609.) szám

1 TOW<IM/V\AGYARHIRLAP: X A kommunistáit sorozatos népgyiiléseken álcázzák le a Slovenská liga ál-kisebbségi akcióját Mikor a soviniszták és a szovjetinternacionalisták ajkukon a kisebb­ségek védelmével a maguk különböző imperializmusát szolgálják... Prága, április 21. Több ízben rámutattunk »rra, hogy a világ egyik legsovénebb testüle­tének, a Slovenská Ligának vezetésével milyen kétszínű akció folyik állítólag a magyarországi szlovák kisebbség érdekében, valójában pedig a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsának nehezebbé tétele céljából. Érdekes, hogy ezt az átlátszó játékot még a kisebbségi kérdéstől egészen távoleső körök, így a kommunisták is észrevették s a maguk céljaira alaposan ki­használják. A kommunisták, látva azt, hogy a kisebbségi kérdés fokozottabb mértékben ér­dekli a lakosságot, ezen a címen kezdenek most népgyüléseket tartani. A Rude Právo mai száma nyíltan bejelenti, hogy ezt az ellenakciót a Slovenská Liga akciójának demaszkirozására indították meg. A kommunisták természetesen nem a kisebbségi ügy szolgálatában teszik ezt, hanem tisztán azért, mert a szlovák sovinisz­ták .könnyen leálcázható mozgalma kitűnő agi- tációs alkalmat nynjt az ő forradalmi agitáció- juk számára — elsősorban épp eme szlovák nacionalista túlzók ellen. A kommunisták azt is észrevették, hogy a kisebbségi kérdéssel, mint a mai idők legégetőbb és legélöbb problé­májával, szélesebb tömegek érdeklődését lehet fölkelteni s ezen a chnen hoznak össze népgyü- léseket. Persze a kisebbségi ügy emlegetése náluk is éppen úgy csak puszta ürügy és alka­lom más célok kendőzésére, mint a Slovenská Ligánál, mert míg a Slovenská Liga a kisebbségi kérdés ürügyével a csehszlovák többség imperializ­musát szolgálja, addig a kommunisták a szovjeíimperializnius jelszavai részére sze­retnének szerezni hiszékeny híveket. ( Mindenesetre az idők jele, hogy a kisebbségi ügy ennyire aktuális lett, ennyire agitációe al­kalommá lépett elő. A kommunisták ligaellenes mozgalmáról a Rude Právo mai száma a következőkben szá­mol be: — Tegnap Szlovenszkón a kommunista párt egész sor népgyülést rendezett az ugy- "" nevezett Liga akciója ellen, mely Liga Szlo­venszkón „tüntető népgyüléseket“ rendez a magyarországi szlovákok elnyomatása ellen csak azért, hogy Szlovenszkón aztán annál nagyobb mértékben szigorítható legyen a ki­sebbségi rezsim. Vágfarkaedon mintegy ezer ember gyűlt ügy­ibe a (kommunista gyűlésre, főleg földművesek és mezőgazdasági munkások. Ez magyar köz­ség s itt Major képviselő elvtára mondott be­szédet. Negyeden, egy másik magyar község­ben 500 földműves és mezőgazdasági munkás jelent meg, s itt is Major beszélt. Nyitra szlo­vák városban Chovanec elvtárs referált 600 ember részvételével. Verebélyen 1500 szlovák és magyar jelent meg a demonstráción. Itt Sohmidtke elvtárs beszélt. Mikor a magyar elvtárs lépett elő és magyar nyelven akart beszélni, a rendörbvztos feloszlatta a gyűlést azzal az indokolással, hogy magyarul nem szabad beszélni! Ez a reudőrbiztoe — Írja a Rudié Právo — a legjobb megvilágifcásba helyezte a magyaror­szági szlovákok elnyomatása ellen folyó hiva­talos akciót. Valószínűleg nem célzott semmi mást, mint kimutatni azt, bogy Szlovenszkón nincs kisebbségi elnyomás. A többi helyekről, ahol hasonló gyűlések voltak, nincsenek je­lentéseink. Minden gyűlésen viharos hangu­lat volt é® a Liga ellen határozati javaslato­kat fog-aítak el — fejezi be tanulságos tudósí­tását a Rudé Právo. A tudósításhoz meg kell jegyeznünk, hogy Verébéi y épp a nyelv ha táron fekvő vegyesaj- ku község, ahol a szlovák és magyar lakos­ság mindenkor föltűnő egyetértésben élt és szívesen használja egymás nyelvét. Kckzw Gyula kapta a legtöbb szavazatul a komáromi ipartársulat elnökválasztásáé Abszolút többség hiányában pétválasztás lesz Koczor Gyula és Csalava János között Komárom, április 21. (Saját tudósítónktól.) Hetek óta izgatott érdeklődésben tartja a ko­máromi járási ipái társulat tagjait s igy köz­vetve a komáromi közvéleményt is a járási ipartársulat közgyűlése & különösen a közgyű­lés keretében lefolytatandó elnökválasztás. A közgyűlés, az elnökválasztással együtt vasárnapra, 19-ére volt kitűzve s Boldoghy Gyula elhunyt árai uj elnökjelöl­tek ker ülte k a választási ági távió Us téira. Négy jelöltje is volt az Iparosoknak: ifj. Ro- ezor Gyula volt képviselő, * magyar nemzeti párt komáromi ügyvezetője, Ipoviiz József, Broczky István és Csalava János s az utolsó napokban szokatlanul nagy agitáció folyt le az egyes jelöltek érdekében. Vasárnap a közgyűlés keretében megejtett választás azonban nem hozott abszolút ered' ményt, « ■ '•ueé A , amint az a szétforgácsolt szavazatokból •lőre is látható volt. A jelöléseikbe még * járási hi­vatal is közbeszólt a a nagy érdeklődéssel kí­sért szavazás eredménye a következő: Ifj. Koczor Gyula, volt nemzetgyűlési kép­viselő, kisiparos 197, Ipovitz József, mülaka­tos 94, Csalava János, ácsmester 100, Bi’oczky István, építőmester 5 szavazatot kapott. Az alelnökválasztásnál: Dosztál Jakab 149, Csonka József 91, Horváth István 92 szavaza­tot kapott. Tekintve, hogy ifj. Koczor Gyula szavaza­tainak nincs meg a kívánt abszolút száma, a két elnökjelölt, Koczor és Csalava között pót­n—un ii—in mi itíi—irmnrrT-nr—---:—n—n n—r~i— r~i—i— ­Csizi jód-bróm gyógyfürdő. A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektust e fürdő igazgatós ágtói CsízffirdSn, választásra kerül a sor e igy a nagy érdeklő­déssel kisért járási ipartestületi elnöválasztás még nem ért véget, társelnök valószinüleg Dosztál Jakab lesz ismét. A gyűlés többi pontja különben a rendes mederben folyt le. Elnökölt Doeitái Jakab, ipa rtáreul ati társelnök, aki kegyeűntea mavak­kal emlékezett meg a* elhunyt Boldoghy Gyu­láról, Czirják Kálmán jegyző Jelentését nyúj­totta be, majd megejtették a zárszámadást és a költségvetést letárgyalták. SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR (14) A teozófia izzó tégelyében ,igy olvadt össze a középkor gótikus miszticizmusa, Buddha négy igazságának, a szenvedély legyőzetésé- nek tana, a vad sámánizmusa a felvüágoso- dnttság korának meamprizmusával, ameri­kai as quáker szellemmel és uj hitüjitók za­varos bölcseletéivel. A oél: kapcsolatot találni, az elhunytak szeil leimével. És az a kapcsolat keresés a 'mé­diumokon át történik. így vita közben megkeresték a médiumi- zálő képeseiéig- spiritiszta magyarázatát is. Eszerint a földi létben a testet a lélekkel egy éteirikus anyag köti össze, amelynek pe­ri epri 1 a neve. Ahol ez az éteri anyag fölös­legben van, ott a test a fölösleg névén le tud­ja kötni az űrben bolygó lelkeket és a földi szemek előtt láthatóvá teszi őket. Ez a ma­téria! izáoió tüneményének magyarázata. A bolygó lélek a médium révén élet jelt adhat. A médium kezét vagy a száját használja. ír a kezével vagy beszél belőle. Szandiró író­in ódiumnak bizonyult. Ebéd előtt Mikéné levelét irrt és becs ön- gette Szamdrót. Szandró örömkiáltásban tőrt ki, amint asszonyát meglátta. Majd elhalványult és dadogva feszengett. Jolán ránézett. —■ Elmész ezzel a levéllel Balázs úrihoz! Szánd ró még jobbam elsápadt. Úgy reszke­tett, mikor kiment, hogy a levél kiesett a kezéből. — Balázs nagyon figyelmes volt. Naponta nádiam járt az irodában és érdeklődött hogy- léted felől - mondta Mikő. Az asszony különösen mosolygott. Balázs a postáról telefonálhatott, miatta binomyláír* nem tette meg minden nap ezt a nagy utat. Hiamime réknél járt és Mi kőhöz psak benézett útközben. 4. Vera ebéd után lefeküdt. Szolmlbat volt, bérfizetés napja, Miikó ko­rábban ment a malomiba. Pongrác® egyedül maradt Mükönéval, Most fel se tételezte volna róla, hogy beteg volt. Mikénén valami ingerlő izgalom Apadt, ahogy aptró, gyúró mozdulataival a pamliag párnáit rakosgatta. Ruhája bor vörös selyme feszült és suhogott, a vállait csupaszon hagy­ta és tompa fénnyel csillogott a bőre ebben az előnyös keretiben. S mintha tudatában lett volna a hatásnak, derűs arccal figyelte Pongráczot, a szemléiben ie ott bujkált ez a derű. Pongrác® fellélekzett. Maga sem tudta, ho­gyan jött rá ez a felszabadító érzés. Úgy volt, mintha valaki széles ajtót tárna a fül­ledt csöndben. Dé mikor Milkónié cigarettával megkínálta, elővette a régi aggály és szabódéit. Jolán asszony biztató pillantása megnyug­tatta. összemosólyogtak aztán, minden ok nélkül. Talán mert kint nap sütött a hó fe- hélr selymén és egy szán rohant el csilingel­ve, sugárzóan kék volt az ég e az egész tél- végi táj fehér fényessége beomlott az abla­kokon. Jolán asszony, mint egy bivirult ciklámen, a bőre enyhe parifamijével s finoman tüzelő lázzial, amely a kora délutánokon elfogta,, kissé bágyadt, rekedtes hangon fordult Pon­gráczhoz. — Bizony, Jenő, nagy volt az útvesztő, A fonál Jdeiikiott a kezemből. Pongrác® kerülni Akarta ezt a télmát Az előbb még ugy nézett Mikóméra, mint ami­kor először találkozott vele Pesten. Látta éhesen felnyíló szemeit, mintha minden perc csodát vetne eléje, látta azzal a kérő és ingerlő mosollyal a szája szegletén, rejtélye­sen és megint kitárulkozva. Rá se ébredt, már behódolt neki az első találkozásuknál. — Úgy vártam erre a pillanatra, hogy ma­gunkra maradjunk... Látom az utat, mely a múlandóságból kivezet — mondta Mikéné titokzatosan s az idegeire hulló szédületben lassan kifényesedett a szeme, ahogy köze­lebb hajolt Pongráezhox. — Nem járunk töb­bé homályban... Ma éjjel jelenéseim rolitl — Ma is! — kiáltott tel Pongrác®. Mikáné figyelmét elkerülte Pongrác® ag­gálya. Ezúttal mintha cserben hagyták volna oly éberen rezzenő idegei. A láz könnyű bí­borral festette meg arcát. Az inkannációról beszélt, az éíetlépcsőről, melyet a tökély fe­lé vezető utón megjárt mindmáig. Vala­mennyi életeit kapcsolatba hozta Mikőval. Pongrác® figyelme nem kalandozott el többé. Az ébredő láz oldó tüzélben utat törtek az asszony elfojtott érzései. Erőszakos, zsarnok embernek festette le Mikőit, akivel a végzet összekapcsolta sorsát. — Az övé lettem, hiába küzdöttem sorsom ellen — mondotta. — Úgy lett elrendelve, hogy együtt vezekeljük le a múlt bűneit. De a bűn nagy és a lánc sohasem ér véget. Ma is összeköt és az ujj ótetben is hozzá fog fon­ni- Pedig mindig akadt vetélytára, de ő le gá­zolta ... Néha engem is megejtett férfias ke­ménysége, csak ne járt volna az élet ennyi áldozattal! Rélvetegen nyúlt tompán felfénylő homlo­kához és folytatta: — Tizenegy esztendővel ezelőtt egy osz­trák báró járt a házunkba. Nyúlánk, gyönyö­rű ember volt. Csupa ideg, érzés és zene. Beleszereltem, de nem lehettem m övé... Egyszer látta az apám, amint .lovnglópáioájá-1 v»l megüti kóesiauhket. Ajk agáim azt mond- | április 22, SBerdx* Hlítska: A (seh-iiénas tsormőny gazdálkodása nem könnyí­tett Szlovenszké helyzetén Zsolna, április 21. A szlovák néppárt va­sárnap Zsolnán a Katolikus Házban néipgyű- lléet tartott, amelyen Hűnk a András pártve­zér politikai beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy a cseh-néme! kormány gazdálkodása nem könnyített Szlovenszkő helyzetén. Szlo- venszlkó nem érezte hatásába munkanélküli­ség elhárítására megszavazott 150 millió ko­ronának, még kevésbé látta hasznát az 1300 milliónak. Nálunk a munkanélküliség neira csökkent. Klinikát nem lepi meg az, hogy amikor a kormánypártok a köztársaságot a pénzügyi, katasztrófa 'fellé sodorják, Bnglis pénzügyminiszter lemondott. Bogiié idegei nem a tülérőlieftéstő'l, hanem a pártok lüle- kédléíSié'Sől mondták fel a szolgálatot. Kifo­gást emel az ellen, hogy Kassáin vasú liga zga- tóuak esethet neveztek ki, ami szerinte nem történhetett volna meg, ha a szlovák kor­mánypártok eziránybam nyomás 1 gyakorol­tak volna. A népgyiüüléisen még több szlovák törvényhozó szólalt fel. ÜIiS2*fr»la verekedés Nizza mellett Pária, április 21. Peille-ben, egy Nizza kö­zelében fekvő kis faluban súlyos összeütkö­zés támadt a zenével és zászlókkal haladó fiatal francia rekruták és a stratégiai utat építő olasz munkások között. Az olaszok meg­támadták a franciákat és munkaeszközeikkel súlyosan bántalmazták őket. A kis község polgármestere, aki ketté akarta választani a verekedőket, ugyancsak véresen maradt a helyszínén. A rendőrség a támadó olaszok közül hármat letartóztatott, a többi átmene­kült a közeli határon. Uj moziförvény Angliában London, április 21. A® alsóház tegnap heves vita után 258 szavazattal, 210-zel szemben, azaz a várakozásnál jóval nagyobb többséggel elfogadta azt a tőivónyjvaslatot, amely meg­engedi, hogy a űKMtlik vasárnap is előadásokat tartsanak- A munkáspárt egy réssé a terv el­len, a konzervatív párt egy része a terv mel­lett szavazott. Feltűnést keltett, hogy a libe­rálisok legtöbb képv.fcbtoje a javaslat ellen szavazott. ta, hogy ez az igazi arca,: durva és romlott Engem halálra gyötörne erőszakosságával, ha hozzáadna. Megtagadta tőle kezeimet... A báró eltűnt és neim jelentkezett többé. Évekkel később hallottam, hogy öngyilkos lett. Ki tudja, miért menekült igy az élet elől, t alán az én gyengeségeim volt az oka, hogy nem szöktem meg vele, vagy a® apám keménysége? ... Idéztük szellemét, de nem jelentkezett... Mia hajnalban megjelent előttem, gúnyos nevetéssel közeledett fe­lém, láttam az apámat mögötte és a férjemet is. A báró rámutatott pálcájával a férjemre, azt hittem, bogy megüti, de csak megérintet­te vele éé erre törpüílni kezdett és aztán el­tűnt. Megint nevetett a báró. Ott állt előt­tem;, nem álmodtam, nyitott szememmel lát­tam- És ésn megértettem, hogy ő volt a mi eddigi szellemi vezetőnk, 5 volt Augusztus, aki tévútra csalt. Folytatta a harcot a túl­világról. Megértettem azt is, hogy csak az igazi vezető akadályozta meg a katasztrófát. Közel vagyunk a pillanathoz, amikor ez az uj vezető jelentkezni fog! Váratlan dolog történt ekkor. Mikóaió hangja megtört, borusifényü szemei Pon- gráozfba fúródtak; hihetetlen tágak voltak ezek a szemeik, mint egy haldokló állaté, a rémülettől tágra szakítva. — Maga is hitetlen, Pongrác®! ó, érzem, a lejtőn van és nincs erőm, hogy feltartsam! — kiáltott fel. Pongrác® visszabámult rá. Reszketni látta az asszonyt. Izgalma átragadt rá­— Betege még annak a szerencsétlen ki­menetelű szeánsznak... Hallgasson rám, Jo­lán! El kell felejtenie mindent! Néhány jó könyvét hoztam, uj regényeiket. Olvasni fog... másutt kell megtalálnia a szórakozását. ■ 1— Szórakozást? Ez falj. hogy éppen maga mondja! Mi itt küzködünk, utat keresünk és maga szórakozásról beszél! Nem igy volt ez valaha. Nem igy követett volna engem. — Érzem, csupa tűz e? remegés. Miért kelt fel oly korán? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents