Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-18 / 89. (2606.) szám

1931 április 18, szombat. TIWIAWVW^YARHlKIiAg j A düsseldorfi Fantom bünlajstroma egyre gyarapodik Már kilencéves korában kezdte meg gyilkosságainak sorozatát — Kürtén vallomásait a hivatalos adatok mindenben megerősítik Kelefcszlovenezkó járási székhelyén 35 év óta fönnálló, jólberendezett vas- és ve­gyeskereskedés a tulajdonos magas kora és betegsége miatt mielőbb eladó. Megfelelő bőkével rendelkező szakmabeli társ is figyelembe jöhet. Düsseldorf, április 17. A bünper eddigi fő­szereplője, Kürtén Péter most már némileg háttérbe szorult. A tanuké a tárgyalás. A bí­róság lehetőleg megkíméli a legtöbbet a Kár­térinél való szembekorülésfől. Az ügyész pél­dául. ragaszkodott a meggyilkolt Obi ígér Ró­za édesanyjának kihallgatásához, de amikor ez a megtört asszony belép a terembe és meglátja Kürtent, zokogni kezd. Kürtén vé­dője utján kéri a bíróságot, hogy ne hallgas­sák ki az áldozat édesanyját és ekkor már az ügyész is csatlakozik a védő indítványához. Általában még a ketrecben ülő Fantom is borzalmas hatást tesz női áldozataira. így például drámai jelenetre került tegnap délután a sor, amikor a kölni Koch Zsófiát hallgatták ki. Ezzel a leánnyal Kürtén hóna­pokig viszonyt tartott fenn. Düsseldorfba is meghívta a leányt., azután sétára vitte a gra- fen.bergi erdőségbe, ott fojtogatni kezdte és meg akarta gyilkolni, ebben a szándékában azonban az arra felé közeledő emberek meg­akadályozták. A szerencsétlen leányt szintén tanúkihallgatásra hozták, de már kihallgatása előtt annyira rosszullett, hogy az őrszobában ápolni kellett, rendőri tisztek támogatásával jött a terembe és amikor a bírói asztalihoz lép és megpillant­ja a ketrecben ülő Fantomot, ájultan esik össze, úgyhogy ki kell vinni a teremből. Az egész teremben hallatlan az izgalom, de ebben a nagy zűrzavarban is teljesen nyu­godt marad Kürtén, akinek egyetlen arc- izma sem rezdül meg. Egvkedvüen felel az elnök kérdésére és beis­meri, hogy az a szándéka volt, hogy Koch Zsófiát a graifenbergi erdőben meggyilkolja. De a többi női tanú is, akiket Kürtén megtá­madott, vagy megsebzett, hallatlan izgalom­ban áll a merénylővel szemben. Amint meg­pillantják Kürtent, könnyekben törnek ki és nem tudnak szóhoz jutná. Nem mernek a vád­lottra nézni, Kürtén azonban egy pillanatra sem veszti el vasnyugalmát. Nyugodtan hall­gatja a tanúvallomásokat és gyakran igazítja helyre a helytelen kijelentéseket. Nagyon érdekes az a feltevés, hogy Kürtén csak azért vallott be mindent a fe­leségének, hogy az asszony elárulja őt és igy számára biztositea a kitűzött 15.000 márka jutalmat. Legalább is az előzetes kihallgatások során Kürtén állandóan érdeklődött a felől, vájjon megkapja-e a felesége a jutalomdijat. Álta­lában úgy látszik, hogy szerette ezt az asz- szonyt. A róla való gondoskodni akarás egyike a kevés emberi vonatkozásnak ebben az embertelen rémben. Az egyik újságíró beszélgetett Van Koolvik törvényszéki tanácsossal, a düsseldorfi tör­vényszék sajtófőnökével, aki a nyomozásban tevékeny szerepet játszott és közvetlen kap­csolatot is talált a 'tömeggyilkos düsseldorfi szörnnyel. Koolvik nyilatkozata sokmindent megmagyaráz. — Azért kellett olyan sokáig a vizsgála­tot folytatni, mert Kürtén voltaképpen igen zárkózott termé­szetű ember. Csak néha jön rá a vágy, hogy belsejét teljesen kitárja. Rendkívüli intelligenciájú. Intelligenciája határozottan felülmúlja a közönséges értel­met, emellett vaskónzekvencia vezeti. Bünte­tőjogi dolgokban annál inkább tapasztalt, mert húsz évet töltött eddig fegyházakban, mindig kisebb lopások és hasonló bűnök miatt. El kellett húzódnia a vizsgálatnak azért is, mert Kürtén gyújtogatásai miatt például egész sereg embert fogtak perbe. Mindezeknek az esetéknek teljes fefMeritése céljából van szükség a 207 oldalas vádirat­ra, a 200 tanú kihallgatására és arra, ami talán a legérdekesebb, a háromszáz oldalas szakértői véleményre. Ezek közül az egyik megállapítja, hogy Kürtén esetében minden összehasonlítás a tudományos irodalommal teljességgel lehe­tetlen, mert ilyen ember még nem éSt a földön. A másik a „sexualverbrecherek királyáénak nevezi Kürtent, akinek nem volt és remélhe­tőleg nem is lesz párja. — A düsseldorfi törvényszék egész sereg szemrehányó levelet kap, hogy miért kell ilyen állatember ügyét enváltalában tárgya­lásra bocsátani. Módot kellett volna neki arra adni, hogy végezzen magával a börtönben. Természetesen ezt a jogrend nem engedi meg és igy ki kellett terjeszteni minden részre a vizsgálatot így került a sor a még sokáig el­húzódó tárgyalásira, amelynek összes költsé­gei a német államnak 160.000 márkájába ke­rülnek. B sbizonyosodtak Kürtennek gyermekkor­ban elkövetett gyilkosságai Düsseldorf, április 17. (A Prágai Magyar Hír­lap tudósitójának távirati jelentése.) A nagy pör óráról-órára uj szenzációkat robbant ki. Megemlékeztünk arról, hogy Kürtén keddi val­lomása alkalmával egészen uj dolgokat mon­dott el, uj bűnöket vallott magára, amelyekről a vizsgálat hosszú hónapjai alatt senkinek sem szólott. A hallgatóság megdöbbent csöndjében megrázóan hatott a vámpír vallomása. — Esküdt tirak, én már kilencéves korom­ban gyilkoltam. Meggyilkoltam két embertár­samat. A Rajna hátán játszottunk tutajon. Én az egyik társamat a vizbe löktem és ami­kor egy másik társam a fuldokló segítségére sietett és a tutajhoz húzta, a tutajpóznával mindkettőt messzire taszítottam. Újból és újból közeledtek a mentő tutajhoz, újból és újból eltaszitottam őket, amíg a folyóba ful­ladtak. A kedden elhangzott emez önvallomásnak a bíróság tagjai nem adtak hitelt, a tárgyalás mai, pénteki napján azonban beigazolódott Kürtén vallomásának igazsága. Sőt Kürtennek újabb gyermekkori gyilkosságai is kipattantak és a tárgyalás folyamán úgy­szólván! óráról-órára növekszik az a borzal­mas bűnhalmaz, amely ennek az emberször­nyetegnek a lelkét terheli. A rémségek szörnyű sorozatával ő még mindig nem volt betelve, már a gyilkosságot jóformán lenézte, nem tartotta magához méltónak és ujaibb rémségeken törte a fejét, hogy méltón vívhassa ki a gonosztevők „királya14 címet. Bárraint végződjék a tárgyalás, 'bármiképp egé­szüljön is ki Kürtén bünlajstroma, annyi bizo­nyos, hogy a düsseldorfi Fantom elérte oé1 ját s a kriminalisztika történetében mindig mint az emberiség legszörnyübb gonosztevője fog sze­repelni. A mai tárgyalási nap kezdetén rögtön Jan- sen főállamügyéez emelkedett föl a helyéről és a hallgatóság megdöbbent csöndjében a követ­kező bejelentést tette: — A vádlott néhány nappal ezelőtt azt- a vallomást tette, hogy már gyermekkorában gyilkolt. Elmondotta nekünk, hogy 9 éves ko­rában Köln-Müihlheimben néhány hasonkoru társával, ját szó pajtásával a Rajna hátán egy tutajon játszadozott és ez alkalommal két gyer­meket a tutajpóznával a vizbe taszított, úgy­hogy azok a Rajnába fulladtak. Azonnal meg­indittattam a vizsgálatot ennek a vallomásnak az alapján és megállapitottain, hogy a két gyermek a jelzett időben tényleg a Rajnába fulladt Büntetőjogi szempontból tekintve Kürtén uj vallomását, meg kell jegyeznem, hogy ez a két gyilkossági bünügy már elévült. Az elévülés gyilkosság esetében ugyanis harminc év után következik be. És különben is Kürtén ennek a gyilkosságnak elkövetésekor büntetőjogilag nem volt beszámítható korban. Kürtén csak arra látszott várni, hogy az ál­lamügyészség meggyőződjék vallomásának he­lyességéről, mert védője nyomban az ügyészi — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj- él lépduzzadás, hát- és de­rékfájás ellen a természetadta „Ferenc József** keserüviz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József-viz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. bejelentés után szót kért és a következő beje­lentést teszi: — Az államügyósz ur bejelentéséhez még hozzá akarom tenni, hogy én is utánajártam Kürtén vallomásának és megállapítottam annak a helyességét, amit itt Kürtén vallott. De a fe­lem még tovább ment el és ma reggel közölte velem, hogy gyermekko­rában még több gyilkosságot követett el. így Köln-Mühlheim kikötőjében egy este egy gyermeket betaszitott a vizbe és az a sze­rencsétlen a vizbe fűlt. Egy másik gyerme­ket a Quai faláról lökött a vizbe, ezt a gyer­meket azonban megmentették. Éppen abban a pillanatban halászták ki, amikor egy gőzös forgó kereke a magasba akarta kapni. Ezek után a nagy izgalmat keltő bejelen­tések után folytatták a tanúkihallgatásokat. A mai napra negyven tanút idéztek be, kö­zöttük Sebül te Gertrudot, akit annakidején Kiírtén 25 tőrszurással sebesitett meg. A mai tárgyalás egyrészéről a nyilvánossá­got újból kizárták. A nyilvánosság kizárása azért történt, mert Sebül te G etrtrud ügye olyan részleteket tar­talmaz, amelyeket a nyilvánosságit előtt nem lehetett volna megtárgyalni. Ebben a bűn­ügyiben Kürtent nemcsak gyilkossági 'kísér­lettel, hanem fajtalankodással is vádolja az Ügyész. A tanú még ma is szenved a tőr- szurások következményeiben. A bénulási jelenségek, amelyet a merénylet alkalmával kapott, még nem szűntek meg teljesen. Schulte Gertrud tanúvallomása is bővelkedik drámai részle­tekben. Schulte: 1929 augusztus 25-én engedtem a rábeszélésnek, hogy egy férfival, a mostani vádlottal, templom szén telesre menjek Óbor­ig áss elbe. A mezőkön át mentünk és igy ju­tottunk a Rheinwiesenre. Itt egymás mellett telepedtünk le. Amikor a férfi meg akart érinteni, felállottam és azt mondtam, hogy inkább meghalok, semmint áldozata legyek. Azt is mondottam, hogy ha bánt, hangosan fogok segítségért kiabálni. A férfi azt felelte, hogy kiálthatok olyan hangosan, ahogy a tor­komon kifér, úgysem hall meg senki. Először azt hittem, hogy mindez tréfa lesz, azonban amikor védekezni akartam, nagy rémület­tel vettem észre, hogy kés van a kezében és éreztem, hogy belémszűr. Végül kendő­met, kézitáskáimat rámdobta és ezt mondta: — így! Most szépen megdögölhetsz. Jansen főállamügyész: Eleinte tisztessége­sen viselkedett-e Kürtén? , Schulte: Természetesen, különben nem Megkereséseket a kiadóhivatal továbbit „Uj vasútvonal11 jelige alatt. mentem volna vele. Azt mondotta, hogy egyedül áll a világon, mert menyasszonya, aki nagyon jó leány volt, meghalt. Főállamügyész: Kürtén később bánatot ér­zett a tanú sorsa iránt és letartóztatása után megkísérelte, hogy hamis önfetjeiéntiéssel meg­szerezze a tanúnak azt a jutalmat, amelyet Gross prostituált gyilkosa bézrekeri tőjének helyezett kilátásba a bűnügyi rendőrség. A Gross-eset az egyetlen gyilkosság, amely felderítetlen. Kürtén nem lehet a tettes, ez mér első kihallgatásának első percei után ki­derült. Ezt a gyilkosságot tehát már az első pillanattól kikapcsolták Kiírtén szériájából. Kürtén: Kérem, higyjék el nekem, ha két­ségbe vonom, hogy Schulte tanúnak ezeket mondtam volna: „így! Most megdögölhetsz.44 Schulte kihallgatása után a tárgyalás újból nyilvános. Rákerül a sor a Reuter Ida meggyilkolásának ügyére, amely 1929 szep­tember 30-án történt. Ebben az ügyiben mint­egy húsz tanút hallgatnak ki, közöttük a sze­rencsétlen hozzátartozóit is. Amikor a tanuk a terembe lépnek, hogy az elnök instruálja, őket, Kürtén hirtelen felemelkedik helyéről és így szól: — Mivel a tanuk között szerencsétlen áldo­zatom hozzátartozói is vannak és ők még mindig a történtek hatása alatt állanak, ké­rem, mondjanak le az ő kihallgatásukról, hogy minden felesleges lelki megrázkódtatást él lehessen kerülni. Elnök: Majd meglátjuk, hogy mit kell tenni. tassilta magyar fiúpolgári s Ligetfalun magyar elemi iskola nyiiik meg szeptemberben Pozsony, április 17. Múlt óv augusztusá­ban Mbloniczky János dr. országos keresz­tén yszocialista párti nemzetgyűlési képvise­lő számos magyar szülő nevében kérvényt adott be az iskolai hatóságokhoz, hogy a po­zsonyi tomauccai fiúpolgáriban magyar osz­tályt nyissanak. Amint értesülünk, a kérvényt kedvezően intézték el és a magyar nyelvű tanítás már szeptember­ben megkezdődik az intézetben. Ajánlatos, hogy a magyar szülők már most érdeklődjenek a beiratás körülményei iránt, mely valószínűleg júniusban lesz. A ligetfalusi magyar szülők is kérték ta­valy, hogy gyermekeik számára az elemi is­kolákban magyar osztályokat vezessenek be. Ugyanis a ligetfalusiaknak régi sérelme, hogy nem taníttathatják gyermekeiket magyarul. Pedig éppen a magyarság száma növekedett legjobban ebben a községben az államfordu­lat óta. Amint hírlik, az iskolaügyi refferátus itt is méltányolta a ligetfalusi magyar szülők ki- vámágát és a magyar támlás megkezdődik az uj tanévben. A kérvényt a ligetfalusiak a most is érvény­ben levő 1868. évi XXXVIII.-ik t. c. 44., il­letve 58. és 75. szakaszaira való hivatkozás­sal adták be, melyek szerint ott, ahol a ma­gyar nyelv divatozó a községben és kellő szá­mú tanuló jelentkezik, a hatóság köteles a magyar nyelvű oktatást meghonosítani. Ez­zel kapcsolatban az országos keresztényszo­cialista párt felhívja a magyarság figye'mét erre a törvényre, hogy ott, ahol nincs magyar iskola és a törvényes előfeltételek megvan­nak, kérelmezzék a magyar oktatást. Ilyen kérvények elkészítésénél az országos keresz­tényszocialista párt központja (Pozsony, Du- nakőpart 12.) szívesen áll a szülők rendel­kezésére. Életfogytiglani fegyházra Ítélték a hrasznahorkai gyilkost, akit munkástársának vélt áshálódása ingerelt bosszúra Csak a főtárgyaláson derült ki, hogy a gyilkosnak nem volt oka a bosszúra Rimaszombat, Iprilis 17. (Saját tudósi tónktól.) A rimaszombati es­küdtszék Licskó Béla dr. eLnöklésóvel most Ítélkezett Lehoczky Jenő 24 éves kraszna- horkaváraljai géplakatos bűnügyéiben, aki február 24-én éjjel a váraljai utón megleste és megtámadta ri­válisát, Gyurkovics László váraljad illető­ségű géplakatost és egy hatalmas dorong­gal kétszer ugv fejbevágta, hogy a szeren­csétlen fiatalember nyomban kiszenvedett. A gyilkos a hullát a patakba hajította s a víz sodra másnapra, amikor a fiát kereső Gyur- koviesné. a véres tetemre ráakadt, már két­száz méternyire magával \ itte a gyilkosság színhelyéről. A tettest a rimaszombati nyomozó csend- örállomás közegei Lehoczky Jenő szemé­lyében rövidesen kinyomozták s mikor a házkutatás alkalmával ai áldozat véres zsebóráját is megtalálták nála, nem tagad­hatta tovább bűnösségét. A csendőrök által felvett jegyzőkönyvben a gyilkos beismerte, hogy afeletti elkeseredésében, hogy Gyurkovics bes»ugásai miatt a váraljai bányától a dér- női üzemhez helyezték át, bosszút akart állni riválisán, lesett is rá és el is határoz­ta, hogy megveri, azonban tagadta azt, mintha emberölés, vagy gyilkosság lett vol­na szándékában, mert csak megfélemlítés volt célja. A vizsgálóbíró előtt tett vallomásában már úgy igyekezett beállítani tettét, mintha ön­védelemből és pedig a Gyurkovics kezéből kicsavart sétabottal követte volna el a bűn­cselekményt, a főtárgyalás során azonban be­bizonyosodott, hogy a súlyos koponyatörést s igy azonnali agyvérzést előidéző két halálos ütés .iemmiesetre sem származhatott az áldó-

Next

/
Thumbnails
Contents