Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-18 / 89. (2606.) szám
0 zat könnyű sétabotjától, mert az orvosi szak- vélemény szerint az ütések csakis fejszefoktól, avagy ólom- gombos vasrudíól eredhettek. Az egész napon át tartó tanúkihallgatások során bei gazolást nyert, hogy Gynrkovics semmi okot nem szolgáltatott az ellenségeskedésre és Lehoezky minden komoly alap nélkül gyanúsította meg többizben állítólagos riválisát, hogy kenyerére tör s ugyancsak teljesen megdőlt az a feltevés is, mintha a Dernőre való áthelyezéséinek is Gyurkovics lett volna okozója. A dérnél üzemhez történt áthelyezés után Gynrkovics többek előtt mintegy panaszkodva említette, hogy ezért megint őreá fog haragudni Lehoezky és azt fogja megint 'bebeszélni saját magának, hogy ő túrta ki munkahelyéről falujaibelijét. Akadt tanú arra is, aki eskü alatt vallotta, hogy a véres esemény előtti napokban Lehoezky megfenyegette ellenfelét és nyíltan szemébe mondta, hogy a dernői esetért még leszámol vele és azt mondta volna Gyúr kavicsnak, hogy: „Megállj, ezért még leküidlek a patakon!“ A bizonyítás befejeztével Studihrad vezető államiügyész a btk. 278. paragrafusába ütköző gyilkosság bűntettéért kérte elítélni a vádlottat, ezzel szemben Weiuberger Rezső dr. védő arra való tekintettel, hogy az előre megfontolt szándék bizonyítva nincs és a vádlott tettét erős felindulásban követte el, halált- okozó súlyos testi sértésnek kérte minősíteni a bűncselekményt. A bíróság mellőzve a védő előterjesztését, a kérdéseket az államügyész indítványa alapján szövegezte és adta fel az esküdteknek, akik úgy a tény, mint a jogkérdésekre egyhangúlag igennel válaszoltak. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság gyilkosság elkövetésében mondotta ki bűnösnek Lehoezky Jenőt s ezért életfogytiglani fegyházra itclte. Az ítélet ellen a vádlott és védője semmiségi panaszt jelentett be. Az Ítéletet éjjel egy órakor hirdette ki a fő tárgyalás elnöke. VISSZAVÁGYOM Visszavágyom a régi házba Egy órára csak cs nem többre, Hogy elbúcsúzzam mindörökre. Visszavágyom a régi kertbe A kékjácintos keskeny útra, S leülni az öreg kútra. És nézni, hosszan a vén házat, A régi kertet, régi fákat S emlékül törni egy kis ágat. Megkeresni a régi padot, Amelyen annyi álmot szőttem, S az első rímekkel vesződtem. És felkeresni minden zugot, Bolyongva járni kertben, házban... Soha nem érzett boldog lázban. Visszavágyom a régi házba Egy órára csak és nem többre, Hogy elbúcsúzzam mindörökre. ESZE FEEENCNÉ FAZEKAS KATÓ ■IIIIMII1IIMI ■Ilin Ilim 031 ápgriüfl 18, szombat. Az eladósodott Ungvár beruházási segélyt kér a kormánytól Küldöttség nyújtotta át Prágában a memorandumot, mely az erőszakolt tempójú városfejlesztés hibáit panaszolja föl Ungvár, április 17. (RuezLnsziköi ezerikesizJtifeé- güníktől.) Rutszimszkó fővárosának kétségbeejtő anyagi helyzetér© való tekintettel a városi tanács elhatározta, hogy a városi beruházások szükségletei kérdésében memorandumot készít és azt a kormány elé terjeszti, kérve a város legsürgősebb fel- segiitiését. A memorandum tizenkét oldalnyi naigyiv terjedelemben, részletesen ismerteti a volt kormánybiztosi rezsim gazdálkodásának bűneit, melynek eredménye lett, hogy 1926—27-ben épített uj vágóhiiid 7,500.000 K-t emésztett fel s okozta azt, hogy a húsárak állandóan magasak és azokat semmiféle hatósági intézkedéssel le nem lehet szorítani. Okozzák ezt a horribilis vágóhídi illetékek is, bár ennek dacára a város évente 80 ezer koronát fizet rá a vágóhídra. Rámutat a memorandum arra, hogy a város a lakásínség enyhítése céljából kiét bérliázat építtetett másfélmillió korona költséggel s most a bérösszegek nem fedezik a törlesztési és fenntartási költségeket. Az állami alkalmazottak részére is építtetett a város bérházat 1,800.000 K költséggel. Erre a bérházra a város évente 80 ezer koronát fizet rá s benne a tisztviselők majdnem ingyen laknak. Ugyancsak a lakásínségen enyhítendő, a város kétmillió korona értékű vásártéri ingatlanát 70 ezer koronáért adott oda az állami tisztviselők szövetkezetének kislakások építésének céljára. Emiatt uj vásárteret kellett vennie a városnak, mely 500 ezer koronájába került. A vízvezetéki költségvetési tétel 9 millió korona. Ehhez az egészségügyi minisztérium 33 százalékos részesedési szubvenciót ígért. Eddig a város 5 millióit fizetett ki, de még mindig 1 millió 400 ezer koronával tartozik a vállalkozóknak, mivel a szubvencióból csak 400.000 korona folyt be (újabban ismét 300.000 K. Szerk.), a tartozásért a város 12 százalékos kamatot köteles fizetni. Ehhez járul az a veszedelem, hogy a 9 millió előirányzott összeg nem lesz elegendő a munka bevégzésére. A város uj felmérése félmillió koronába került A memorandum összehasonlításul köziig hogy míg 1920-ban a város adóssága 2 millió 40 ezer korona volt, addig 1931-ben az 26 millió 622 ezer koronára emelkedett. Mindez csak azért, mórt a teljesen vagyontalan várost — előbb a kormánybiztosi rezsim, utóbb a kormánypárti képviselőtestületi tagok — bele vitték a város erőszakos fejlesztéséibe és az összes beruházásokat egyszerre, egyidőben kényszeritették keresztül. Hátra van miég a város csatornázása, melyre azonban pénz nincs. A memorandum sorsának, vail&mimit a kért szubvenciók gyorsabb kieszközlésének érdekében Szóra Péter dir. köziig, tanácsos és Marsch dr. cseh polgár- mester Prágába utaztak e ütjük eredményéről a szerdai tanácsülésen számoltak be. E szerint a kormány nem talál semmi alapot arra, hogy Ungvár városának segélyt adjon. Legfeljebb arra hajlandó, hogy a városi pótadó terhére előlegként utaltat ki bizonyos összeget a beruházásokkal járó kiadások fedezésére. Egyébként a minisztériumokban azt ajánlották, hogy a város e kérelemmel forduljon a pártok parlamenti klubjaihoz. A városi könyvtár építésére a kormány csak sovány ígéretet tett. Dérer miniszter őszre igiért csekélyebb összeget. Csupán a tanonciskola építésére engedélyezett a kormány 700 ezer koronát, melynek felét kiutalta. A küldöttség tehát csak igen sovány eredménnyel érkezett vissza az aranyos Prágából. Valóságos kémszervezeileí figyelletie §ér§e Stiegler Kálmánná minden egyes lépéséi Kassa, április 17. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Stiegter Kálmán vasúti főtanácsos hamis tamizási és rágalmazási ibün- perében a kassai kerületi bíróság tegnap este és ma egész nap folytatta a tárgyalást. Hurdik Rozália, aki hamis tanuzással van vádolva, bevallotta, hogy kéme zolgála to kát teljesített Süeglernek, amiért pénzt kapott. Elmondotta, hogy a mailt éviben egy alkalommal a Sokol-bálon Stieglernét egy társasággal bizalmas együifctlétben találta, azonkívül a Tordási ut 10. számú ház előtt, ahol a megvádolt Simkó őrnagy lakott, látta az asszonyt bemenni az őrnagy lakásába. Ezután Csap István és Oklusrihíl Ferenc vádlottak vallomása következett, akik előadták, hogy Stiegler megbízásából szántén kémkedtek Stieglerné után, amiért napi 20 korona bért és készkiadásaik megtérítését kapták nneg Stieglertöl. Azonkívül Stiegler kétezer koronát Ígért nekik abban az esetben, ha a feleségét valamelyik férfi lakásán találják és ötezer koronát abban az esetben, ha öt is odavezetik, hogy in flagranti érhesse feleségét. Egy ízben, miikor az asszony lakása elé mentek, hogy megfigyeljék őt, Stieglerné épp az ablakon nézett ki és azt mondotta nekik: „Tisztelteiéin azt, aki magukat ide küldte". Ezzel az ablakot becsukta és lakásából eltávozott. 1 Kukla László vádlott azt vallotta, hogy egy este látta, amint Stieglerné karonfogva sétál egy katonatiszttel. Szintén kémkedett az asz- szony után, amiért Stieglertöl naponta busz koronát kapott és készkiadásait is megtérítette. Ezután Stiegler Kálmánt hallgatta ki a bíróság, aki vallomásában tagadta azt, hogy hamis tanuzásra akarta volna rábírni a vádlottakat, azt azonban bevallotta, hogy fizetett kémekkel figyeltette feleségét, aki kikapós asszony volt és szívesen flörtölt másokkal. Több gyanús körülmény merült fel fellesége ellen és ezért azt akarta elérni, hogy az asszonyt valamelyik udvarlójával rajta kapja. Majd elmondotta, hogy házassága első heteiben oly érzések fogták el, mint ha meginér- gezték volna őt. Napról-napra gyöngiilk, amiről többizben tett említést orvos bátyjának, hogy úgy érzi, mintha valaki lassanölő méreggel meg akarná mérgezni. Ezután Stiegler dr. orvos, a vádlott Stiegler Kálmán testvérbátyját hallgatta ki a bíróság, aki emlékezett arra, hogy öcsse többizben tett neki említést arról, hogy gyöngül és úgy érzi, mintha megmérgezték volna. Majd Stiegler Kálmánná kihallgatása következett, amire azonban a bíróság zárt tárgyafJást rendelt el. Az asszony vallomása több mint négy órán keresztül a késő délutáni órákig eltartott. Lapzártakor a tárgyalás még folyik. ítélet csaik a jővő héten várható. lévén és Erseknjvsroft bevezetik a többmilliós uj terhet jelentő általános házbéradót Léva lakosságénak energikus akciója az uj adó ellen, mely Léva, április 17. (Saját tudósit ónktól.) A lévai pénzügyi kirendeltség a napokban arról értesítette Léva városát, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai alapján, a következő népszámlálásig,, tehát tiz évre, , Léván bevezetik az általános házbéradót. Ez a kijelentés a lévai háztulajdonosok körében a legnagyobb megdöbbenést keltette, mert hiszen a súlyos közgazdasági viszonyok közepette mindenki a közterhek leszállítását várja a kormánytól, nem pedig az adók fokozását vagy uj adók bevezetését. A háztulajdonosok megrémülve a fenyegető lehetőségektől, amelyek az általános házbéradó Mióta iá Vui járnak, a legerősebb védekező akciót indító;ták meg az uj adó ellen, amely itt óriási mértékben devalválná a régi házak értékét sitt, ahol sok a régi olcsó bérért lakó, a házigazda ki lesz téve annak a lehetőségnek, hogy a saját maga által lakott kis lakásért jóval több házbérdót fog fizetni., mint anieny- nyi házbért kap a bórbeadott nagyobb lakásért. Az ominózus probléma Léván kívül Érsekújvár városát is erősen foglalkoztatja, mert eddig e két városiban vették tervbe a pénzügyi hatóságok az uj adó behozatalát. De vájjon mely városok következnek utánuk? Léva háztulajdonosai nagy népgyülést rendeztek az akció részleteinek megbeszélésére, felkérték a részvételre Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőt, Érsekújvár városbirá- ját is, aki szives készséggel teljesítette a kívánságot, megjelent Léván és alapos beszédben ismertette ezt a súlyos problémát, mely mind nagyobb hullámokat ver Érsekujvá- rott is. A problémát lévai viszonylatból Nagy Béla dr. lévai ügyvéd isftnertette s megállapította, hogy Léván megvan a remény az általános házbéradótól való mentesülésre, mert hiszen az összes lakrészek közül a bérbe adott lakrészek egyharmad része, amely t. i. az uj adó behozatalának a kritérium át alkotja, Léván csak 63-al van túllépve. Ez a csekély szám pedig valószínűen téves Összeírásból állott elő s nem fedi a valóságot, azért szükséges lenne egy uj, ellenőrző összeírás. A néipgyülés egyhangúan elhatározta, hogy a háztulajdonosok saját költségére uj katasztert fog készíttetni, még pedig sürgősen, hogy m az április 27-^én lejáró fellebbezési határidő lejártára már rendelkezésre álljon. Másnap Léva város képviselőtestületét ebben az ügyben rendkívüli közgyűlésre hívták egybe, melyen egyhangúan tudomásul vették a pénzügyi hatóságnak az általános házbéradóra vonatkozó rendelkezését, azonban kimondta a közgyűlés, hogy elkészítteti az uj katasztert. Most már az egész város izgatottan várja a következményeket, vájjon lesz-e eredménye a fellebbezésnek. Annyi bizonyos, hogy a mai viszonyok között évi másfél vagy két milliónyi uj adóterhet Léva lakossága nem bír meg. A háztulajdonosok egyébként bizottságot alakítottak, melyet a felmerülő ügyeik intézésével bíztak meg. MORZSA Reggel arra ébredtem, hogy kellene már valamit csinálni. Nem megy ez igy tovább. Élni, egyik napról a másikra, vegetálni, mint valami háziállatja a fennálló társadalmi rendnek — úgy hagyni itt egy napon a világot, ahogy találtam: tele bajokkal, igaztalansággal, bűnnel, betegséggel: mi értelme volt akkor, hogy lelkes lénynek születtem? El kell már kezdeni a harcot, a nagy tisztító hadjáratot a paraziták, csalók, kizsákmányolók, „packázó hivatalnokok*4, közéleti visszaélések ellen — ki volna hivatott, ha nem én, a nagy műre, hogy Au- gias istállóját megtisztítsam a szennytől és mocsoktól? i Egészen tüzbejöttem. Elhatároztam, hogy azonnal belefogok annak a nagy műnek tervezetébe, melynek feladata a döntő' elhatározások megfontolása leend. Nem is keltem fel mindjárt, hanem behozattam a kávét, azzal, hogy reggelizés közben gondolatban felvázolom a legközelebbi teendők vázlatos előirányzatát. A kávéhoz kalácsot kaptam, még hozzá a végét, amit szeretek, mert ropogós. Kávé és kalács igen jólesett, amit joggal tulajdonítottam annak az élénkítő, testre-lélekre pezsdi- tő hatású tettvágynak, aminek jegyében kivételesen ágyban maradva reggeliztem ma. Régi megfigyelésem, hogy a tettvágy és az étvágy egy anyaméhből származik. Reggelizés után még egy kicsit vissza akartam feküdni a párnák közé, hogy befejezzem a társadalom megtisztítására vonatkozó munkásságom képzeletben megkezdett tervrajzát, amikor az a kellemetlen meglepetés ért, hogy az ágyam tele van kalácsmorzsával. Felültem és bosszankodva kezdtem söpörni, két tenyérrel, a morzsákat. Még fel is guggoltam egy percre, aztán megfordultam, mert a hátam alatt Is éreztem néhány morzsát. Mikor tenyerem alatt simának és tisztának éreztem a lepedőt, fáradtan visszadőltem. Ekkor kiderült, hogy még mindig tele van as ágy morzsával. Itt szúrt, ott csípett — ördög vigye, mintha több volna, mint előbb. Honnan a csudából került ez a rengeteg morzsa az ágyba — hiszen megettem az egész kalácsot? Újra nekifogtam. Félóra múlva, többszörös eredménytelen kísérlet után, szétszedtem a paplant, lehúztam a párna-huzatot, a lepedőt zászló gyanánt lengetve szaladgáltam a szobában, aztán újra megvetettem az ágyat, valamennyi ágyneműt megfordítva, talán ez segít. A következő pillanatban sziszegve ugrottam fel. Egy óriási morzsa egyenesen a szemembe pattant, ahogy oldalt akartam fordulni. Elhatároztam, hogy nem lehet segíteni a világon. legjobb, ha mindent abbahagyok, tehát mérgesen felkeltem, felöltöztem és rohantam a dolgom után Karinthy Frigye* % | HAMBURG-AMERIKA | I I Hamburgból jj|J ! | Észak-Amerikába * Kanadába l| j Dél'Amerikába íss&sa; I ] Közép-Amerikába $Z3S kikötőibe, j |É I Évente társas és üdülő tengeri utak | i rendezése. Utak a Földközi tenge- ® rezs és az Oriemtbe, utak az Észak ||j komáiba, Nyugst-índiáfoa és a világ || körül, valamint tanulmányutak | Amerikába. Információt és prospektust fi bérmentve küld fi a csehszlovák vezérképviselet |g FRAHA El, Hybernská ul. 5. 10. 1
