Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-17 / 88. (2605.) szám

Előfizetést ári évente 300, félévre 150, negyed* A ^ Sxerkesxtftaégt Priga B. Panská utlce 12^,

Ívre 76. havonta 26 Kő; külföldre = évente 450, ^ SZlOVeUSZKOl 6S TUSZITISZKOI ellenzéki partok, 1. omelet. — Telefoni 50311. - Kiadóhivatalt

élévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ki fíSsa-énxito politikai napilapja fe/gi6s „trtevíő: fr4fl* “* P“Í*A‘ “i’'* 11 UL e“elet'

l képes melléklettel havonként 2.50 Kó-vai több roszecKeszto: r r r> reieios szetKesxio* Telefon t 34184.

i^yes széni ára 1.20 Ki. vasárnap 2» — Ki DXilRAN'ZI LÁSZLÓ &E3EA 80RQÖHYCIM) HÍRLAP, PR AHA

Mai számunk 11 oldal

Ui munka utjain

Irta: Groá Géza dr.

A sziovenszkói magyar kisebbség uj munka előtt áll. Nem a feladatok újak, mert a feladatok már kisebbséggé való devalválódásunk pillanatában automatice meredtek reánk, de uj a munka, mert egyes feladataink megoldását még — úgyszólván el sem kezdettük. Lehet, hogy rajtunk kiviil eső okokból, de lehet, hogy nem csak ily okokból.

A magyar faj kétségen kívüli nagy politikai készségénél fogva természetesnek látszott a jelenség, hogy kisebbségi állapotának bekövetkezte után elsősorban politikailag sorakozott fel s kiformálta az azóta is változatlan sziovenszkói magyar politika képét. Ennek a képnek hátterében egy, immár határozott formát öltött szervezet áll, mely — a lényeget nem érintő kisebb eltolódásoktól eltekintve — lezártnak tekinthető azzal a megállapítással, hogy ez a szervezet a politikai képet a szlo- venszkői magyar nemzet túlnyomó többségének akaratából formálta meg.

Érthetően később és nehezebben indult meg a felsorakozás a kulturális életben, de — bár az átcsoportosítás munkája még mindég le nem záratott — kétségtelen biztosítékok vannak az iránt, hogy a kulturális szervezkedés, mely hivatva lesz a magyar kisebbség tömegeit a magyar kultúra érdekkörébe bekapcsolni s azok részére a közvetítő nehéz szerepét betölteni — immár befejezés felé közeledik s rövidesen e téren is egy zárt szervezetről beszélhetünk.

Talán nem véletlen s lehet, hogy a magyar fajnak az életrealitásai iránti hiányos érzékével magyarázható az a jelenség, hogy a sziovenszkói magyar kisebbség gazdasági életének megszervezése érdekében oly kevés történt, hogy végeredményként megáll a szomorú mgállapitás: a sziovenszkói magyar, ság ezirányu feladata megoldatlan. Legalább is megoldatlan abban az értelemben, hogy a magyar kisebbség egyetemes érdekeit átfogó, egyetemes célkitűzéssel munkálkodó s nemzetünk reális életfeltételeit szolgáló szervezetünk nincs, s ilyennek érdekében kevés történt.

Ml rend Snany®f®rs»ág&an

Kommunista zavargások Sevillában és Barcelonában

M m spanyol köztársaság harca a baloldali radikalizmussal — Alfonz Marseilie-be érkezett, ina királynő Parisba — Megszakadt a diplomáciai viszony Madrid is Washington között

A katalán függetlenség sorsa

(sp) Prága, április 16. Európa három nap óta egy uj állammal gazdagabb. Katalónia kikiáltotta függetlenségét s Maeia ezredes, az uj köztársaság ideiglenes vezeitője, mindent elkövet, hogy népének szabadságát stabilizálja. Ez az esemény a diadalmas spanyol köztársaság vezetőit is meglepte, mert senki sem számított azzal Madridban, hogy Barcelona és környéke elszakad Oasti- llától és Andalúziától. Kétségtelen, hogy az eljövendő napok érdeklődése arra fog összpontosulni, hogy miként alakul ki a Viszony Madrid és Biareelóna között. Ha Katalónia független marad, akkor Európa status quo- ja megrendül s az a helyzet, amelyet egy uj állam kialakulása teremtett, bizonyára a többi európai probléma kifejlődését is befolyásolni fogja. A katalánok a világháború óta változatlan energiával hangoztatták függetlenségi törekvéseiket, autonómiát követeltek az ibériai félszigeten és rész tvettek a kisebbségi kongresszusokon, mert kisebbségnek érezték magukat, A váratlan események máról-holnapra megvalósították a katalánok álmait és a délframciákkal rokon nemzetrész elnyert© függetlenségét. Kérdés, vájjon Macia ezredes tartani tudja-e három nappal ezelőtt kivívott pozícióját. A Spanyolországból érkező hírek ugyanis arra

vallanak, hogy a győztes forradalom egyre radikálisabb fejlődési vonallat mutat, az üc- ca vérszemet kapott és nem elégszik meg a tisztességes demokrácia gyözelémvel. Egész Spanyolországból, de főleg Katalómiábói kommunista tüntetésekről érkezik hír s a köztársasági lobogót sok helyen elnyomta már a vörös zászló. Ha a hatalom uj birtokosai nem lesznek hamarosan úrrá e kilengések fölött, akkor Európa kn yírien lesz nagyobb figyelmet szentelni a spanyol eseményeknek, mert a radikális elemiek előretörése esetén a spanyol forradalom nem maradhat elszigetelve és kétségtelenül a többi nép politikai fejlődését is befolyásolná. Egyelőre a helyzet zavaros. A pezeta esésénél is veszedelmesebb, hogy a köztársasági kormány nem tudja megfékezni azo- i kát a szellemeket, melyeket fölidézett. A helyzet egyáltalán nem stabil s mint az a forradalmaknál általában történni szokott, az első szelíd forradalmat könnyen erélyesebb és veszedelmesebb lázadások követhetik. Minden azon múlik, &kad-e alkalmas j egyéniség, aki tekintélyt szerez és lecsilla- í pitja a háborgó kedélyeket. Ha ez nem történik meg, akkor a külföldre menekült király, aki, mint ismeretes, nem mondott le a I trónról, csak elhagyta az országot, hamaro-;

san visszatérhet és megkísérelheti, hogy a monarchia tekintélyével rendet teremtsen ott, ahol a köztársaság nem boldogulhatott,

Hajnali megérkezés Marseille-be

Marseille, április 16. A Princfpe Alfonso nevű spanyol cirkáló, fedélzetén az elmenekült spanyol királlyal, ma reggel 5 óra 45 perckor a marseillei kikötőbe érkezett A király partra szállott é* azonnal fölkereste az egyik előkelő szállodában kibérelt lakását. Hőiben tizenkét órakor a luxusvonattal tovább utazott Páriába.

Amikor a cirkáló a kikötőbe befutott, ár- bóeán a királyi zászló lobogott. A király Miranda herceg társaságában polgári ruhában volt. A francia rendőrnaszádok azonnal körülvették a hajót és a király csónakját a partra kisérték, ahol senki sem várt rá. A kis társaság két autótaxin a szállodába hajtatott, ahol csakhamar megjelentek az újságírók is és interjút kértek. A király kijelentette, hogy egyelőre nem nyilatkozik, mert csak Párisban fogja fogadni a sajtó képviselőit. Egyelőre Miranda herceg mondott néhány szót az újságíróknak. Kijelentette, hogy a király az alkotmányos cortes megválasztásáig, azaz körülbelül júniusig Párisban marad, mert spanyolorszá gi tartózkodásával nem akarja befolyásolni

Pedig az egyéni jólét egyre halványuló » kivesző fogalma — sajnos, ma-holnap valóban csak ennek fogalmáról beszédbe tűnik — nemzeti életünk súlypontját is egyre ezen kérdés, illetve kisebbségi életünk ezen megnyilvánulása felé tereli. Nemzeti életünk — még ezirányu szervezettségünk esetén is — gazdasági n y il vámul ás a i‘ban szenvedi el a legfenyegetőbb támadásokat s itt mindég fenn fog maradni a rés, melyen keresztül nemzeti életünk megbontása iránti kísérletek becsempészhetők lesznek. Ennek a résnek minél kisebbnek kellene lennie.

A gazdasági életnek függvénye minden. A politikai, sőt a kulturális megnyilvánulás is. Beteg gazdasági életek maguk alá temettek már számos, nagy politikai elgondolást s el- senyvesztik, vagy legjobb esetben is csak korccsá fejlesztik a kultúra palántáit is.

Gazdasági életünk megszervezése volna hivatva vérrel telíteni meg amugyis megcsapolt nemzeti organizmusunkat.

Úgy képzelem, hogy húsvéti cikkeiben ngy Tarján Ödön, mind Dzurányi László főiként szervezkedésünknek eme fogyatékossága miatt sürgetik az összefogó munkát, közéletünk átszervezését.

Kétségtelen, hogy gazdasági életünk megszervezése s annak egészséges kiélése a legnehezebb, mert állandó, nem periód ikusan hullámzó, de részletekbe hatoló, kitartó munkát igényel. Etéren reális eredményeket programadásokkal elérni nem lehet s itt a nagy ideák,

nagyszerű elgondolások csak annyit érnek, amennyit belőlük a reális élet számára átva- lósitani képesek vagyunk, — egyébként egy szelet kenyérrel se jut több tőlük senkinek az asztalára.

He itt, éppen ennek a kitartó, egyenletes mukának az érdekében meg kell valamit állapitanunk. Azt, hogy elhibázott dolog volna a gazdasági szervezkedést esetleg a politikai szervezkedés mintája nyomán egyesek ügyszeretetére, nemzeti őrzésiből fakadó kötelességtudására alapítani. A sokszor igényibevett intelmek, felhívások, buzdítások, melyek úgy szólnak, hogy mindenki tegye meg kötelességét, mindenki helyén legyen etb., semmit vagy alig valamit fognak eredményezni, mert — egyszerűen nem lesz mindenki a helyén. Tapasztalásból tudjuk, mennyi erő és érték maradt meddő a nemzeti munka terén, holott a magyarság értékes, sokszor talán vezető munkát várt tőlük. Az eredmény szempontjából egyre megy, mely okból következett be ez a meddőség. Tudjuk, hogy van egy maroknyi csapat, mely e téren is meg fogja tenni a magáét — de ezúttal ez a munka sem lesz kielégítő. A gazdasági élet nem tűr alkalmi nekilendüléseket s eredményes csak a folytonos s az utolsó pontig bevégzett munka lehet. Ennek elvégzésére nem alkalmas egy — bármilyen lelkes legyen is — amatőr csapat, melynek tagjai elsősorban mégis csa,k saját egyéni életük és megélhetésük gondja-bajaival kénytelenek megküzdeni • csak maradék

energiájuk jut és juthat a közügynek. Hogy a sport teréről vett hasonlatnál maradjunk: fel kell állítanunk a professzionisták csapatát is, bármily kevéstagu legyen is ez a kezdeten, — mert kellenek oly emberek, akik hivatásszerűen foglalkozzanak gazdasági életünk lehetőségeinek 'kibogozásával. Ezek volnának a magyar kisebbség gazdasági hivatalnokai, akik talán csendben és észrevétlenül, de annál több pozitív eredménytől kísérten keresnék és reálisan megvalósítanák a nemzeti jólét feltételeit. Természetes, hogy ezek a helyek is csak lelkes és önzetlen emberek részére lehetnek nyitva, mert állást, megélhetést e helyek csak annyiban jelenthetnének, ameny- nyiben az elemi életfeltételek biztosítására van igénye annak is, aki kész munkaképességét, erejét nemzete boldogulásának szolgálatába állitai.

A két csapat együttesen kiadhatná azt a vezető orgánumot, mely hivatva volna a munka összefogó tervszerűségét biztosítani, mig a végrehajtó közegek a (professzionisták maradnának.

Ez a tagozódás nemzeti életünk más ágazataiban is megvalósítható lehetne s ezek a — mondjuk — érdekképviseleti ágazat-csaport- tok együttesen képezhetnék a Tarján Ödön által a magyarság erőközpotjának, parlamentjének nevezett testületet, melynek egy tágabb kerete — az amatőr és professzionista csapatok együtt állapítanák meg a nemzeti élet irányelveit, mig a szükebb keret ■= a professzionisták — képeznék a végrehajtó, közigazgatási szervezetet.

Lehet, hogy vannak, főként financiális természetű akadályai egy ily szervezet kiépítésének, ámde ezek csak látszólagosak és átmeneti természetűek lehetnek.

Egy erős és alaposan kiépített gazdasági szervezet — politikai természetű munka kifejtése nélkül is — lényegében — és intenzivebb módon — teljesiti a politikai állandó szerveink munkáját is, mert minden politikai jelszónál hatásosabban és eredményesebben szolgálná a nemzet-egység gondolatát. Számos állandó politikai szervünk szabadulna fel a gazdasági munka céljaira, vagy: gazdasági szervezettségünk kiépítésének arányában le- építhetők volnának politikai szerveink. És: a gazdasági szervezettségnek idővel kell annyi produktivitással is járnia, hogy szervezetét önerejéből is eltartani képes legyen.

És, ha emellett figyelembe venni 'kívánjuk a fiatal generációk problémáját is — bár úgy vélem © probléma méreteiben nem haladja túl a miodeukori generációs probléma méreteit s súlyossá talán csak azért vált, mert súlyosság szempontjából összhangba került a» élet problémáinak általános megsulyosodásá- val —- úgy adva volna tényleg a mód és alkalom az ifjabb generációk részére nemcsak » nemzeti munkába való bekpesolódásra. hanem megélhetést nyújtó elhelyeződéire is egy oly keretben, mely az ideális, önzetlen nemzeti munkának foglalatja.