Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-17 / 88. (2605.) szám

Véres harcok Sevillában hói Párisba. A megérkezést incidens nem zavarta meg. A trónörökös egéswégi álla­pota as izgalmak ás ai átázás fáradalmai Következtében természetesen nem Javult Az a bejelentés, hogy a királyi család a spanyol cortes döntéséig Páriában marad, a királynő környezetében nagy feltűnést keltett, mert az általános vélemény sserint a királyi pár azonnal tovább akart átázni Angliába. királyt. Alfonz cirkálóját már ma éjjel várták Mar­aeillebe, de a hajó csak reggel érkezett meg. Az éjszaka folyamán senki sem tudja, hol van a „Prineiipe Alfonso" s egyeseik már attól tar­tottak, hogy a királyt visszavitték Spanyolor­szágba. A királyné este kilenc óTakor érkezett Hendayeba, ahol sok ezer menekült monar- chista fogadta és lelkesen üdvözölte. A király­né a beyonnei prefektus kíséretében mutatko­zott s látszott rajta, hogy az utóbbi napokban nagy megpróbáltatásokon ment át. Parisban a királyné a Meurice-száIIodál>an lakik. A menekülés hiteles leírása Madrid, április 16. A királyi palota bejára­tát elzárták és a kapu fölött lévő hatalmas ko­ronát egy köztársasági zászlóval befödték. A falakon plakátok lógnak a következő felírás­sal: „Nép, ne bántsd ezt az épületet, mert a tiéd." Időközben kiszivárognak a tegnapelőtti drámai nap eseményeinek részletei. A ki­rály elutazása után este a királyné az angol nagykövetségre telefonált s azt kérte, hogy t ó.íc!.r*alró 4- o VrU'Of c: o,rr tiPÍK-Ari ffiil tTlPSS-fí. Az is! vezetők küzdelme a hatalomért A népet. A* eredményt Franciaországban várja meg és föltétlenül alkalmazkodni fog n nép döntéséhez. Az exkirályné Parisban Páris, április 16. A spanyol királyné ma reggel 9 éra 15 perckor Párisba érkezett, ahol a pályaudvaron sok száz emigráns spanyol moniarchista várta. Az emigránsok legnagyobb része tegnap érkezett Madrid­Madrid, április 16. Sevillában tegnap sú­lyos kommunista tüntetések voltak « a rendőrség többizben kénytelen volt fegy­verét használni. A tüntetők a szovjetközíár-> saságot éltették és több fegyverüzletet ki­raboltak, majd zárt sorokban a Plazza Cam- pana-ra tartottal!, hol tüzelni kezdtek a csendörőrsökre. Szabályos tűzharc fejlődött ki a két ellenfél között, amelynek folya­mán egy ember meghalt. Az elősiető rend- örerősitések végre elűzték a tüntetőket. Ugyancsak összeütközésre került a sor a kommunisták és a rendőrök között a. köz- társasági klub helyisége előtt is. A kor­mány készenlétbe helyezte a helyőrség csa­patait. A sevillai fegyházbél kétszáz közön­séges gonosztevő kiszabadult s most bi­zonytalanná teszi a Város uecáin az életet. Valenciában a hatóságok hatszáz polgári foglyot szabadon bocsátottak, mert attól tar­tottak, hogy ellenkező esetben lázadás üt ki a fogházban. * A királyné mesél... Paris, április 16. A francia fővárosba érke­zeti spanyol királyné egész más hangon nyi­latkozik a spanyolországi eseményekről, mint a király tegnapi manifesztumában, amelyet különben Spanyolországban nem iá hoztak nyilvánosságra. A királynő környezetének és a párisi monarchista köröknek kijelentette, hogy az utolsó napok borzalmasak voltak. Kü­lönösen az utolsó estén vált kritikussá a hely­zet, amikor a tömeg- állandóan a palota abla­kai előtt tüntetett és ordított. e pillanatokon múlt, hogy nem tört be a pa­lotába. Á királyné azt állítja, hogy utazásakor csak-! nem minden állomáson üdvözölték őt. Nem hí- j szí, hogy a spanyol nép elűzné királyát s a lel- j kés ed ég rövid ideje után kétségtelenül általá- j nos visszahatás jön. A nép a királyné szerint! nem tudja, hogy tulajdonképpen a kommunis-! ták vezetik, akiknek első tette a királyi család i elűzése vélt. Alfonzét a politikusok és a kor­mány is cserbenhagyta. Ha a király ellentállt volna, akkor megölik. Viszont Alfonz nem 1 mondott le, sőt hatalmát sem adta át, egysze-j. rüen csak elutazott. Ha a gárda nem marad hói Alfonzhoz, akikor a nép meggyilkolta volna a Madrid, április 16. A köztársasági kor­mány első minisztertanácsán a kormány ren­deletéi hozott a politikai foglyok azonnali szabadonbocsátására. A diktatúra büntető- törvényeit és községi rendeletéit a kormány hatálytalanította. A decemberi forradalom áldozatai családjainak nagy pénzösszegeket szavaztak meg. Primo de Rivera polgárőrsé­gét föloszlatták, csak a katalán polgárőrsé­get nem, amely évszázadok óta létezik. A ki­rályi palotában leltározzák a berendezést. A j kormány valószínűleg vádat emel az 1921-es i marokkói vereség előidézői és a diktatúra kikiáltói ellen. A köztársaság államügyészévé Galarza ügyvédet nevezték ki, tóit a bíróság néhány nappal ezelőtt hathavi börtönre Ítélt, mert részt vett a decemberi forradalomban. A kormány módot akar találni arra, hogy a tőke menekülését Spanyolországból, amely az utóbbi napokban egyenesen katasztrofális méreteket öltött, meggátolja. Barcelonából nyugtalanító hírek érkeznek. A nagykövet biztosította a királynét arról, hogy a palotában semmi baja sem történik. A királyné természetesen egész éjjel nem aludt, mórt félt apalota ©lőtt tüntető tömeg örömzajától. Reggel » királyné kénytelen volt sajátkezüleg becsomagolni, mert a szolgák és szolgálók legnagyobb része elszökött a kas­télyból. A trónörökös néhány nap óta beteg, úgyhogy csak nagy üggyel-bajjal szállíthatták el. A nép régóta neheztelt a királynéra, mert állítólag nem törődött beteg fiával, akit na­pokig meg sem látogatott, úgyhogy a nép rossz anyának tartotta. A királyné testvére társaságában utazott el. Az autók a palotából egy hátsó kijáraton távoztak és az Escorialba mentek. Mivel korán érkeztek a kitűzött hely­re, néhány kilométerre az Escoriai előtt az országúton megálltak. A menekülő arisztok­raták 40—50 autója csakhamar utóléryte a ki­rálynét és valamennyien megálltak körülötte. A királyné az utmenfi árok egyik kilomé­terkőjére ült és sirt. Az ellenkező irányiból egy autó érkezett a helyre, amelyben éneklő köztársaságiak ül­tek és vörös zászlót lobogtattak. A menekülő arisztokraták között pánik ütött ki, mert at­tól tartottak, hogy a forradalmárok rossz szándékokkal közelednek. Az autó azonban csali véletlenül haladt e'l az utón s amikor a bénulok megtudták, hogy ki van a közelben, tiszteletteljesen levették a vörös zászlót ko­csijukról. Az Escorialban a királyi család meg­indító rövid bucsuzkodás után vonatra szállt. A vitában a királyné szalonkocsijának tenge­lye kigyulladt, úgyhogy a királyi család kény­telen volt egy harmadosztályú kocsiba szállni s ezen tették meg az ut hátralévő részét a francia határiír. Az úgynevezett szabad szindikátus tagjai és a köztársaságiak között több óráig tartó uc- cai harc keletkezett s az általános lövöldö­zésben két ember meghalt, sok súlyosan meg­sebesült. Az anarchista szabad szindikátus házában a rendőrség tizennégy bombát, száz revolvert és rengeteg muníciót talált. Mola tábornok, Barcelona utolsó rendőrdiktátora, elmenekült, de még mielőtt elérte volna a francia határt elfogták és visszahozták Bar­celonába. Egyébként a lakosság körében nem nagy a bosszúvágy. Az általános lelke­sedésben a nép szívesen bocsát meg ellensé­geinek is. A köztársaságiak csupán a monar­chia szimbólumainak és jelvényeinek esküd­tek bosszút s ahol csak tehetik, eltávolítják a korona jelvényeit s ledöntik a monarchia szobrait. Jellemző, hogy eddig egyetlen templomot és egyetlen kolostort sem bántot­tak, holott a régi spanyol forradalmak alkal­mával mindig az egyházi birtokok megtáma­dása volt a forradalmárok első teendője. Ab SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGK! VIKTOR (10) Miikó megdöbbenve kapta fejét az ajtóra, melynek küszöbén megjelent a médium. — Szamáré jön! -- kiáltott fel. Szánd ró mély trams záromban az asztalig botladozott, üsszekaszabolt arcából földön­túli rémület 'tükrözött. — Ébreszd fel namar! — tőrt utat Mikó félelme. Mint valami kemény oszlop nőtt Miliőmé elé a médiuma; sápadtan és soványan, tá­guló merev, élettelen szemekkel. — Segíts rajta, ébreszd fel! — sürgetett Mikó. Ajz asszony 'feleszmélt. Lehajolt Szandró lábához, kifelé fond i tóttá tenyereit és gug­goló helyzetből úgy pattant fel, hogy majd­nem súrolta kezeivel Szamáré testét. Fent a feje felett .szét vont a karjait és nagyot rázott rajtuk. Ezt hihetetlen gyorsasággal vagy tízszer megismételte és közben elnyújtott hangon rikoltott: — Ébredj, ébredj! Szandró még jobban meggörnyedt; artiu kuMlatlam hangok buggyantak torkából. Az asszony szédülten érezte, hogy médiumának megszállottsága túllépte a határt. Vibrált minden izei és a remegés szét áradt benne, felfutott a torkába, felszorult a fejéibe, hogy majd kinyomta szemeit üregükből. M:ég néhány ellenmiágnesező mozdulatot tett. Megpróbált úrrá lenni médiumán, de egyre éréiytelenebbül, hisztériás kapkodás­sal. Szandró lezuhant a padlóra, látva maradt a szája, görcsös ujjai a szőnyeget * karmol­ták. A megszállottság ördögi, gonoszra torzí­totta az arcát- Fal fehér volt, mintha minden % csepp vérét kiszívták volna belőle. Hörgőit és vonított. — Nem bírok vele. Megszállta egy gonosz szellem! — lihegte Mikoné magánkívül. Feje felett összecsapott minden, komor feketeség táncolt körötte e rácsapott, rázu­hant, hogy félelmében felsikóHott, mintha végóráját erezné, önuralmát vesztve elro­hant a médiumtól, majd vissza szaladt és minden izében reszketve táguló, repülő, ir­tózatosan megdagadó rémülettel megkísé­relte újra a delejes erőt kivonni belőle. — Ébredj ébredj! — rikoltotta közben. Szandró elnyúlt mereven a szőnyegen, a mintha minden élet elszállóban volna, ar­cán megdermedtek a kaján vonások. Mükéné odaíbuikott hozzá, hogy magára nyalábosa. Gyenge karjaiból a nehéz férfiteat újra a szőnyegre zuhant. Balázs hozzámgrott és eltépte Szandró mellől. Csak most ért a tudatáig, hogy mi történik körülötte. A fejve azt ettség pillana­tában lázas lett. Cselekednie kellett. Csuk­lóján ragadta meg Szamárét. Nem érést© ér­verését. ÖHiztönezerüen. fellépte kabátját, mint kint a fronton; pergő tűzben, nagy ve­szély idején, haláltíhoaó pillanatok közt, hi­hetetlen érzékenységre éberitett idegekké!, a halálos veszélyt sejdiitve, oseWkedett itt. — A szive ver... alig érzem, de ver — mondta, ahogy kitapogatta Szandró inge alatt a szivét és ráhajolt, Mikó fölléldkzett. — Fektessük ágyba! Beoipelték együtt Szán drót a kamrájába és lefektették. Baláas az Agy lábánál maradt. Itt véget ért a tudása, tehetetlenül leejtett kezekkel virrasztóit mellett©. Éjfél felé látta, hogy az idegen vonalaik eltűnnek Szandró areáibóL A bőr halotti szürkesége tompult. Liláis ajka felett né­hány csepp izzadság gyöngyözött, A homlo­kán is kicsapott a víz. Balázs ezt jő jelnek vette. Szandró éledt az ájulásból és anélkül, hogy felnyitotta volna szemeit, álomba me­rült. Mennél hangosabb volt az álma, annál nyűgödtabb lett Balázs. Érezte, hogy a szeánsz kritikus következ­ményed' a mfédium számára nem jelentenek többié közvetlen veszélyt, Hajnalban az orvos, akiért Mikó még az éj folyamán elküldőit, csak a* asszonyt ta­lálta betegen a hsázbani. SfOikailan vendéglátó 1. Mikó táviratozni akart Pestre Pomgrá- czékna'k. Jo'láin ellenezte. Jöjjenek a vendé­geik, ahogy jelezték, érkezésükig rendbe jön­A háziorvost aggasztotta az asszony álla­pota. Szokatlanok voltak a baj jeled. De hiá­ba faggatta Miikónét, alig kapott feleletet. Mikió is rejtélyesen nyilatkozott, sokat nem tudott ki okoskodni! beszédjéből. Alkalmasint családi perpatvar okozta ezt az idegösszeroppauóet, védte az orvos. Né­hány® api nyugalmat javasolt. Mikor aztán újból kijött a malomiba és Műkőmét láztala- mil találta, megnyugodott. Hamumérék a szeánsz óta nem jelentkez­tek a malomban. Mikó átment ugyan már másnap, hogy Jolán szavai szerint megadja a kudarc magyarázatát. Közönyös hallgatók­ra talált, miikor Augusztust és a szeánszot szóba hozta. Meg kellett hogy értse. Haun- merélk egy más valóságnak éltek; Árpád másfél esztendei hányattatás után hazake­rült, ©« volt minden gondolatuk- A létezés *- *JK0 X U.J4A * AA-W i. I, ostromállapotot nem hirdették ki. Jó benyo­mást keltett, hogy a pezeta, amely a forra­dalom első hirének hatása alatt az elmúlt két napon nagyon romlott, ma ismét megerősö­dött. Szakértők szerint a pénzpiacot egyelőre nem fenyegeti veszély. Változások a külpolitikában? Páris, április 16. Prieto, a spanyol szocia­listák egyik vezére, akit az ideiglenes köztár­sasági kormány pénzügyminiszterének nevez­tek ki, a Matin tudósítója előtt érdekes nyilat­kozatot tett a spanyol külpolitika várható fej­lődéséről és az ország gazdasági helyzetéről. Véleménye szerint a kormány első teendője lesz, hogy lemondja a hatvanmilliódolláros köl- csöntárgyalásokat, mert az országnak nincs külföldi pénzre szüksége. Spanyolország nem akarja a külföld pénzügyi gyámkodását és nem fogadhatja el azokat a súlyos' föltételeket, ame­lyek mellett a hatvanmillió dollárt folyósíta­nák. Pénzügyi kötelezettségeinek azonban a fiatal köztársaság minden tekintetben eleget kíván tenni. A pezeta stabilizációja egyelőre nem fontos. A spanyol közgazdasági élet ügye­sebb kezelés és jobb adminisztráció mellett sok- ital rentabilisabban dolgozhat, mint eddig tet<e és igv a pezeta árfolyama magától megjavul­hat. A külpolitika terén az uj spanyol kormány megkísérli, hogy a szomszédos államokkal, kü­lönösen Franciaországgal a lehető legjobb vi­szonyba kerüljön. Azonban az olasz—spanyol flottaszerződést a köztársasági kormány azon­nal fölmondja. Alfonz és a losangelesi karnevál Newyork, április 16. Porter, Los Angeles polgármestere, rádiógramot intézett Alfonz ki­rályhoz a ..Principe Alfonso“ cirkáló fedélze­tére és közli vele, hogy Los Angeles városa fönntartja meghívását és szívesen látja a de- tronizált király a város alapítása 150. évfordu­lójának ünnepségein. A távirat, többek között szóról-szóra a következő sorokat tartalmazza: — Jöjjön el hozzánk és & losangelesi karne­válban elfelejti bánatát! A washingtoni spanyol nagykövet táviratilag lemondott állásáról. Stimson amerikai államtitkár kijelentette, hogy XIII. Alfonz lemondásával az Egyesült Államok és Spanyolország diplomáciai vi­szonya megszakadt A madridi amerikai nagykövet egyelőre helyén, marad é« nemhivataloean tovább végzi munká­ját. A nemzetközi politika alapél veinek megfe­lelően, Amerika csak akkor leméri el az uj spa­nyol kormányt, ha meggyőződött arról, hogy stabfL A Bourbonok ékszerei Párisban Madrid, áprUie 1& A királyi oeatód vonatja­San Sebasiian közelében elgázolt két csendőrt, akik holtan maradtak a pályatesten. Párisi je­lentések szerint Ena királyné magával vitte a külföldre * Bourbonok nagy értékű ékszereit. metafÍBÜkai jelenségei értelműket vesztet­ték abban az ólában, hogy Árpád megint a körükben volt. Árpád csak napok malva beflatöM fesoe­függően meneküléséiről. Az orosz forradalom egy kfcukárosi fo­golytáborban árt©. Észak felé, az európai Oroszország felé zárva volt az ut, a Krím­ben, a Fekete tenger partján a fehérek mozgolódtak, a menekülő boleeviki és fehér ellenforradalmáriok ütköző vonalai köoé szo­rulhatott. Kilátástalannak látszott kelet felié, Szibériába menni, mert ez az ut az otthon­tól való távolódiást jelentette. Egyetlen ut maradt nyitva: dél telő, Perzsián óa Kls- ázsián át megkísérelni a szabadulást. öten indultak el Köt társa még Erzertum körül elhalt pestisben, a harmadikat a fel­kelő töirökűk görög kőmnek nézték, véde­kezni se tudott, falhoz állították és Öt go­lyót kapott, ők tovább menekültek. Testben és lélekben megtörve, lerongyolódva, az éh- halállal küzdve utolsó társával, egy szép ős­ségi tanárjelölttel elvergődött Samirnáig, ahol a missziós kórház vette gondjaiba őket. Mikó több etappeját hallhatta ennek a hadifogoly vergődésnek, mely akkor több mint esztendeje tartott és még hosszú hóna­pokig, esztendőkig végighaj&zolt százezreket a fél világon. Végigkóborolták Ázsiát, mint egy újkori népvándorlás szétforgácsolt szi­lánkjai, járták az indiai tengereket, Per­zsiát, Kínét, szervezett csapatokban és egye­dül, vörös és fehér forradalmak, pestis és éhhalál közt őrlődve, szibériai garnixóno- ko® át, kényszermunkán raboskodva vagy a légiók egyenruhájában, egyre fogyatkozva, védtelenül kiszolgáltatva minden önkény­nek, egy szent megszállottság rabjaként: vissza a régi. életbe, haza, bármily veszély és nyomorúság árán! Árpád csak otthon értesült róla. hogy a ma Írniuk gazdát cserélt és az uj tulajdonos Mikó. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents