Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-16 / 87. (2604.) szám
v Mai uámunk D2 oldal X. évf. 87. (2604) szám i Csütörtök » 1931 április 16 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A ; _________/'• • Szerkesztőség; Prágán. Panská ulice 12. évre 7 6, havonta 26 Ké: külföldre 1 évente 450, ** SZLOV6TISZKOI €S TUSZITISZKOI CLLCHZCKl VCLTTOK II, emelet — Telefon. 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt politikai napilapja FeMfix ^rfe&íö- Pr4fl* “• P***k4 “**«• 1 * Ul eme,etfl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több tŐSAetKesZtÖ. r r r reietöi tzerkesMC. Telefon; 34184. Egye. szám ára 1.20 Kö. vasárnap 2,-KÍL DZURANY] LÁSZLÓ FORGACh GÉZA 8ŰRQÖNVCIM. HÍRLAP. PRAHA ALFONZ TÁVOZÁSA UTÁN Irta: Szvathó Pál Prága, április 15. Ebiben a pillán a tíban, amikor a spanyol Bourbonok monarchiája megbukott, két érdekes és jellemző tényt kell leszögezni. Az első az, hogy egy hatalmas európai királyság bukása korántsem okoz olyan f-elindulást a kontinensein, miinit okozott volna a háboruelőtti időkben. Alfonz bukásával régóta számoltak a nagypolitikában, s most, amikor az esemény tényleg fait accamplirvá vált, enyhe vállvomogatás és pusztán esztétikai vagy riportszerü érdeklődés kíséri. A spanyol királyság bukáisának az ibériai félszigetein kivül nincs közvetlen hatása, ami a háború előtt elképzelhetetlen lett volna. Az ezer sebből vérző, gazdasági, politikai és világnézeti baijokkal elfoglalt kontinens nem ér rá, hogy a Bourbonok trónjával törődjék. A köztársaság kikiáltása ibériai bel- ügy marad épp úgy, minit beliügy marad a sok latin amerikai' forradalom vagy kínai polgárháború, A bukás után leszögezhetjük: a vértelen spanyol forradalom semmiféle megrázkódtatást sem jelent Európáiban, nem utolsó sorban azért, mert abban az állandó feszültségben és idegességben, melyben éltünk, a spanyol események alig jelentenek néhány cseppet, amivel több lesz a politikai komplikációk é3 krízisek európai óceánjában. A másik megállapítás, amit leszögezhetünk, az, hogy Alfonz király rendkívül rokonszenvesen és százszázalékos, szinte sportszerű fair-Sóggel viselkedett. Erőszakoskodás nélkül levonta a konzekvenciákat a nép akaratának megnyilvánulásából és tiszteletben tartva az alkotmányosság elvét, abban a pillanatban lemondott, amikor lát ta, hogy nemzetének többsége elfordult tőle. Ezt a hibátlan és rokonszenves magatartást a spanyol nép is elismeri, amennyiben a legyőzött, de hősiesen küzdő, vezérnek kijáró tiszteletben részesíti az elvonuló királyt. Ma, amikor minden apró politikai nézeteltérésért vér szokott folyni, nagy erény, hogy a madridi fordulat egyáltalán nem követelt áldozatokat és Alfonz nemes gesztusa megkímélt© a spanyolokat a polgárháborúitól. Ez a lemondás történelmi tett volt s legalább annyira rokon szón vessé teszi XIII. Alfonzot a történelemiben, mint az, hogy a világháború alatt népét meg tudta kímélni a vérontástól és az, hogy — Primo de Riivera szolid diktatúrájától eltekintve — hosszú uralkodása alatt, amely korántsem volt mentes az izgalmaktól és a veszedelmektől, állandóan alkotmányosan ludott uralkodni és a melegvérű nép szeszélyes akarata szerint hol a konzervatívokra bízta országának sorsát, hol a szélsőséges liberálisokra, akik között néha köztársasági érzelmű miniszterek is szerepeltek- Alfonz csökönyös e gyenge szervezetét a I cg veszélyesebb megerőltetésektől sem kímélő sportember volt s a sportszerű fairség a tegnapi drámai pillanatokban sem hagy-' ta el. E két megáll api tás után azt kérdezhetjük, Srogy mi zajlott le a nemzetközi diplomácia kulisszái mögött a tegnapi fait acoomplit eljöveteléig? Tudjuk, hogy Alfonz az utóbbi hónapokban sokszor Angliában járt. Segítséget és támogatást remélt ott, mert a londoni kormány az utóbbi évtizedek harcaiban állandóan hathatósan a spanyol monarcliisták óllá Ián áll!; s Alfonzot különben is rokoni kötelékek fűzték az angol uralkodócsaládhoz. Ha Angliában a konzenvaitv pánt van uralmon, a ©panyod monarchia alig bukik meg 1931 tavaszán. Azok a gazdasági és politikai ösz- szeköttetősek, amelyekkel a brit impérium az ibériai félszigeten rendelkezik, meggátolhatták volna, hogy a köztársasági mozgalom levegőhöz jusson. MácDonald munkáspárti kormánya azonban nem mutatott hajlandóságot Alfonz megmentésére s igy az évtizedes francia törekvés, mely egyenesen presztízskérdéssé tette, hogy az ibériai latin testvérnép ugyancsak a köztársasági államformát válassza, aránylag könnyen diadalmaskodott- Nem túlzónk, ha azt az állítást kockáztatjuk meg, hogy a spanyol vértelen forradalmat Franciaországból készítették elő. Köztudomású, hogy Primo de Rivera diktatúrája álatt valamennyi spanyol emigráns Franciaországban élt s ott szívta magába a köztársasági mentalitást. Unamu- no, Zamorra, Gosset, Alvarez, Álba herceg s legújabban Franco őrnagy francia pénzen és francia buzdításra intézte a spanyolországi köztársasági propagandát- Eltekintve attól, hogy a temperamentumos és szabadságszom- jas francia republikánusok érzelmi okokból szívesen látták a spanyol köztársasági mozgalom megerősödését, politikai és gazdasági okokból is jól jött Párásnak a madridi monarchia bukása. A Bourbonok angol szolgálatban állottak és Alfonz, óriási gazdasági tranzakciókban, a City-vei karöltve dolgozott. Parisban nem szívesen látták az angol befolyás erősödését, amely a háborún iá ni években csaknem olyan méreteket öltött Madridban, mint néhány évvel előbb Portugáliában, amely országot tényleg nyugodtan angol gyarmatnak tekinthetjük. A francia tőke piacot keresett s a köz- társasági Spanyolországban valószínűleg meg is találja azt. A gazdasági inditóok mellett a politikai szintén nagy szerepet játszott. F ram- ciaország félt attól, hogy a háborúban méggazdagodott ország vissza szerzi régi erejét * ugyanolyan vetélytársává válik Franciaországnak, mint volt az elmúlt századokban. Ka sikerül a spanyol egységet megbontani és a ka talon szeparatizmus is tájolásával föderatív, széthúzó ® állandóan disputáié politikai alakulattá változtatni Spanyolországot, amilyen « múlt század derekától az 1900-as évekig a nyegle dekadenciába süppedt birodalom tényleg volt, — akkor Franciaországnak nincs mit félnie tőle, sőt a francia politikai érdekek Madridban kikiáltották a hozíarsasogol Alfonz király elhagyta Spanyolország földiét Zssnors a köztársasági kormány élén — A tegnapi nap története — Vértelen forradalom — A királyi család menekül Rend és nyugalom as országban Madrid, április lő- Alfonz spanyol király tegnap délután Öt óra húsz perckor (spanyol időszámítás szerint) lemondott a trónról. Maranon köztársasági vezér nyilatkozata szerint a király előbb azt kérte, hogy a trónt átadhassa a trónörökösnek. Zamora, a köztársasági pártok legfőbb vezére, ®z,t a kívánságot elutasította. A király erre elhatározta, hogy eláll követelésétől és az uralkodást a következő feltételek mellett átadja: 1. engedjék meg neki, hogy Spanyolországot érintetlen becsülettel elhagyhassa; 2. alkalmat adjanak neki arra, hogy magánvagy omát likvidálja és rendelkezzék fölötte; 3. engedjék meg, hogy elutazása katonai pompával történjék, Alfomz király a késő esti órákban autón elhagyta Madiridot és Cartagenába utazott a Földközi tenger partjára, ahonnét hadihajó viszi Angliába. A királly tegnap délután fél hatkor a hatalmat átadta Aznar kormányának. Románomé® külügyminiszter Maranon köztársasági vezérhez ment, ahol találkozott Alcala ZamoTával és az utóbbit megbízta az uj ideiglenes köztársasági spanyol kormány megalaki táisávaí. Zamora még az esti órákban megalakította a következő köztársasági kormányt: miniszterelnök Alcala Zamora, külügyminiszter Lerroux. tengerészetügyi miniszter Quiroga, pénzügyminiszter Indalecio Prieto, a szocialisták vezére, belügyminiszter Miguel Maura, közmunkaügyi miniszter Alboraoz, munkaügyi miniszter Largo Caballero (szocialista), gazdaságügyi miniszter D‘Albert, igazságügyminiszter Femando de los Rios (szocialista), közlekedésügyi miniszter Barrios, iskoláéi nwafciteir Dwntafio, hadi^mijiisz-ter Azana. Madrid kormányzójául Eduardo Ortega Gasset-t, a híres tudóst, nevezték ki. A kormány első tette a teljes politikai amnesztia kihirdetés© volt. Később, hét óra 30 perckor, hivatalosan kihirdették, hogy a király autón elhagyta a fővárost. A né(P a régóta várt győzelmet a jókedv és a vidámság kitörésével ünnepelte. A királyt gúnynevein nevezik és az emberek az uccán azt a tegnap született dalt éneklik, amely igy kezdődik: „Alfonz tegnap elutazott, mert nem adtunk neki enni." Az emberek megölelték és megcsókolták a rendőröket és a csendőröket. Sok pap is kitűzte a köztársasági kokárdát. A radikális diákok, akik még néhány nappal ezelőtt véres harcokat vívtak a rendőrökkel, most kibékültek velük, megéljenezték őket és kart a karba fűzve vonultak velük végig az uccákon. A rendőrök arca ragyogott az örömtől, mert az utóbbi időiben már csak vonakodva engedelmeskedtek parancsnokaiknak és nem szívesen bántották a diákokat. A város közepe egyenesen afntasztikus képet mutatott, mert a déli nép lelkesedése határtalan méreteket öltött. Száz és száz hangszóró szakadatlanul a Mar- seilaisé-t fújta. Ebben a nagy örömben tegnap este 8 óra 30 perckor hivatalosan kitűzték a köztársasági lobogót a belügyminisztérium központi fekvésű palotájára.. Néhány perccel később az erkélyen megjelent az uj köztársasági kabinet, amelyet a sok ezer főnyi tömeg sirva üdvözölt. Kilenc óra 30 perckor Alcala Zamara rövid beszédet intézett a néphez. A nagy nap eseménye Madrid, április 15. A királyt, amikor tegnap este elhagyta a várost, Miranda herceg, föud- rermester, Aguilar gró!, a király fogorvosa és barátja kisérte. Alfonz autóját két megbízható csendörökkcli! telt kocsi követte, hogy a Királyt utolsó spanyolországi utazása alkalmával szükség esetén mcgvédclmezzék. Este a fővárosban nem hirdették ki, hogy a király hova utazott s igy a legellentétesebb hírek terjedtek eíS a városban. A királyi család ma reggel különvonattal elhagyta Madridot. Az utolsó koronaülést tegnap e3te öt és hat óra között tartották meg. A király nyugodtan és mindenre elszántan viselkedett. Az ülés végén megöícüte a jelenlévő tábornokokat és kijelentette, hogy nyugodt lelkiismerettel távozik, mert hazájának hiien akart szolgálni. Azután sorra megölelte a minisztereket. Az utolsó jelenetet az udvarhelyek és a palota hivatalnokai is végignézték. A királyi palota előtti teret a koronatanáes alatt cscadőrség és három század huszár zárta el. Később a huszárokat visszarendelték és a nép lelkes kiállításokkal néhány pillanat alatt, ellepte az óriási teret. Szemtanuk szerint az arisztokraták nem mutatkoztak és sok nemes család tegnap menekülésszeriicn elhagyta » spanyol fővárost. Délután öt és hat között a városházára kitűzték a köztársasági lobogót s csakhamar a legtöbb házon megjcűent az uj zászló. A vidék nagyobb és kisebb városaiban, mindenütt, ahol a köztársasági pártok a községi választásokon többséget szereztek, a városatyák még tegnap délután kikiáltották a köztársaságot, anélkül, hogy a madridi híreket megvárták volna. Aznar tegnapi utolsó minisztertanácsán Lazierva és Bugalíkl gróf hajlandók voltak megalakítani az erős kéz kormányát és fölvenni a harcot a néppel. 1 többi miniszter azonban és főleg a kiráí/ nem helyeselték magatartásukat. A koronatanácskozás előtt Sanchez Guerra, VilLanuevo és Alkaré z inog(Foly tatás a 2. oldal 2. hasábján)
