Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-12 / 84. (2601.) szám
ásít a közönség .... és többek között meséli Mariska, hogy megnézték a moziban a „Halálos szerelem* cimü filmet: nagyon szép, nagyon jó, de az ember igazán unja már a cirkuszi attrakciókat, a lélekzetelálliíó bűvészmutatványokat, a pompát, a bravúrt, a különlegest, elvégre... — Elvégre meg lehet érteni, hogy unják már, hogy a közönség ásit, hogy fáradt, hogy szenvedő és spleenje van és bosszúsága, mikor ötven görlt lát hunéban, akik hajszálnyira egyformán emelik lábukat, mikor Groock zongorázás közben félkézzel énekel, félkézzel táncol, mialatt egy kifeszitett kötélen sétálva megfőzi a vacsoráját, mikor a Meíropolitain opera előadását hallgatja, vagy végignéz egy columbiai rugby-mérkőzést Annakidején, mikor egy mellbeteg pianínó, vagy egy hattagú zenekar kísérte az előadást és a filmszallag percenkint elszakadt a facér villanyszerelő kezelése alatt, aki a filmet vetítette, a közönség ájuldozva, gyönyörben fulladozva, lázasan bámulta Ásta Nielsent és Pszilander Waldemárt és Duci bácsi mókáin könnyázottan hempergőit a boldogságban, nem mintha mindezt tökéletesnek találta volna, sőt, bizonyára várta és leste és remélte mögötte az eljövendő, rafináltabb produkciót és az első boszorkányos fihnrevünél elpirult örömétől, mint ötven esztendővel ezelőtt, mikor egy asszony kivillantotta a bokáját. Ma ott tartunk, hogy a közönség ásit, a fogát szívja unalmában, vagy elmerengve narancsot eszik, akár Marlene néz vele farkasszemet, akár előtte bonyolítják le a vatikáni őrségváltást, arról nem is beszélve, mennyire zárkózott marad, még ha akár az angol királyné sétál Is el előtte Ismert kalapjában. Higyjék el, Itt nemcsak az a hiba, hogy a közönség lassankint egy világti finnyásságával és egy rué elvásott érzékeivel dúskál a gazdag mutatványokban, a hiba ott van egyrészt, hogy a közönség benfentes. Az örök kár, hogy a filmstúdiók atelier- Jeleneteket vesznek fel filmre és a színházi újságok lexikális pontossággal tájékoztatják az olvasót — éa még hozzá a mohó olvasót! — a legtitkosabb műhelyfogásokról, leleplezik a bravúrok apró linkéit, a dublőzők szerepkörét, a technikai boszorkányosságokat, satöbbit; yalósággal lillomtiprói a legzsengébb illúzióknak és legártatlanabb művészi rajongásnak. Ha a filmen például megtörténik, hogy a tenger kettéválik és száraz ut marad a közepén, a legbambább borbélylegény is hunyorít egyet a szemével, mint akinek mindez nem imponál, mert olvasta valahol, hogy az egész svindli: egy nagy lavórból kiszivattyúzzák a vizet, stb. stb. Harry Plel hiába ugrál nekik egy csikágói felhőkarcoló tetején, Publikum dr. fáradtan összenéz Nézőné asz- szonysággal: „ők tudják,,, hogy egy emelethez a többi hatvankilenc csak hozzá van köpirózva, kár Izgulni. Ez nagy baj, ez a benfentesség, ez a fáradt habi- ttié tudálékosság, ez az „lm Kinő nichts nemes* fontoskodás, ez a plépofa stilus és törzsvendég sze- kánsság. A hangosfilmnek művészi élvezőkre van szüksége, lelkes és rajongó emberekre, nem éppen olyanokra, akik Clara Bownak, vagy Menjounak küldenek szerelmes leveleket Hollywoodba ée dedikált fényképet kérnek tőlük, hanem komoly, értelmes, elmélyedő publikumra, amelyik nem detektl- veskedve, ravaszkodva, sunyin és gonoszkodva keresi a filmtörténet hiányosságait és közben elmulasztja megfogni, goutiroznl a darab árnyalatbeli szépségeit, egy napfoltot, egy késfogást, egy dudo- rászó, hallt nótát, egy mosolyt amik az ember magánéletében is nagyobb jelentőséggel bírnak, mint maga az élet formája, Iránya, kimenetele. Csak úgy példának mondom el, hogy a napokban láttam Marlene Dietrlch második híres filmjét, a Marokkót. Mielőtt megnéztem, a legkülönbözőbb véleményeket hallottam a filmről. Többek között: „miért énekel az olyan, aki nem tud?" (Marlene Díetrich) „A vége rossz*, „Selyem zsömperruhában indul a sivatagba, ki hallott ilyet?* „Miért kellett a gazdag, elegáns barátot otthagyni egy piszkos katona miatt? Valószínűtlen*. Az ember mindezeken felbátorodva elmegy a moziba, a Marokkóhoz és jelenetről-jelenetre valami olyan tiszta és emelkedett jó érzés járja át, ami csak a nagy produkciók kísérője. Sehol egy fölösleges hang, egy fölösleges mozdulat, a szerelmi- szirupot kedvelő publikum tikkadtan ülhet magának: szó sincs degusztáló csókzivatarokról, ellenben valami állandóan nyugtalanító, forró, napsütött, keleti titokzatosság bujkál a sziik sikátorokból, Mar- lenének két-három mozdulatát nem lehet elfelejteni és Garry Cooper, aki — nem is ülik rá a szó: a bonviván szerepét játssza, hosszú, csupakéz, csupa- láb, szögletes figurájával, nyers és kemény legényarcával valósággal elragadó. — Ezeken kívül nem kívánom Marlenétől, hogy kivágja a magas cét, ez a dúdoló, forró, fátyolos hang éppen megfelel az igényeimnek és mi közöm hozzá, hogy milyen ruhában és miért ment a sivatagba; amig velem volt, előttem mosolygott, énekelt, szenvedett, szép volt, jó volt és elhihető. Miért ne? Mert velem, veled és Kispolgári Lajossal még nem törteitek soha furcsa és titokzatos dolgok, hol áll az, hogy valakivel Marokkóban, Párisban, Kopenhágáhan, vagy Jeruzsálemben meg nem történi-e? Most még az az érdekes, hogy ugyanaz a közönség, amelyik fitymálva, bogarászva, akadékoskodva nézi végig a legragyogóbb filmeket, elmegy mondjuk egy vidéki színházba, ahol hat idétlen görlöcske addig ugrabugrál, mig tizenkettőnek nem látszik, a naiva rongyoska, mert momentán nincsen barátja és a színházi fodrász alakit ja a főbb epizódszerepeket: a legragyogóbb véleményt képes leadni az előadásról. Valami köze. van hozzájuk, ismeri őket még tavalyelőttről, esetleg a hősnő nála lakik albérletben, vagy együtt iszik a jellemszinésszel, mindenesetre kicsit hozzá tartozik, ismerőse neki, meg A szlovenszkói magyar írás uj korszaka a könyvkiadásban Brogyányi Kálmán, Vécsey Zoltán és egy ismeretien szerző munkáival nyitja meg uj könyvei sorát a Kazinczy Könyv-és Lapkiadó Szövetkezet — Darkólstván kisebbségi regénye előkészületben — A pályázatok eredményeit is meg fogják jelenteni Prága, április 11. A tavasz beköszön tével csehszlovákiai magyar szellemi életünk terrénumain Is egyre jobban melegedő reménységek köszöntöttek be. A sokfajta és biztató szervezési előkészületek után a produktív munka és az értéket jelentő nmük a eredmény ek is mutatkozni kezdenek. A szellemi élet vezető tényezője, a lcultura leghívebb és legfürgébíb kifejezője, az irodalom bontogatja terebélyes ágait. Elkészültek már a szellemi munka gyűjtő medencéi: a husvétkor nyilvánosságra hozott 75.000 koronás pályázatok reális irányt szabtak a teendőkhöz, mejelent az „Uj Munka* és a versenyképesség jelszavával kifejlesztett könyvkiadás a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezei formájában teljesen felkészülve fogott összefoglaló, egy begyűjtő, döntő munkába. Szellemi életünket ezek után a komolyan számbavekető első eredmények után elsősorban nem a szintén szükséges különböző gyűlések és megbeszélések, hanem a termelés folytonossága, a művészeti eredmények és a közönséggel való kontaktus állandó volta fogják jelenteni. A miagyar élet múltjában bőven előfordulnak nagy szellemi megmozdulások, amikor hosszú sötétben való botorkálás után az írott szó, a magára és hivatására leit irodalom, a szabad kulturális fejlődés mutatta meg az élet útjait. Ilyen hittel és munkával, küzdelmekkel és céltudatossággal teljes korszak eljövetelét olvassuk ki az elmúlt pár hónap történetéből is. Az uj korszakot, a kisebbségi magyar szellemi élet reális irányú fejlődésének és a fiatal energiák uj erőfeszitéseinek a korszakát most már nem féltjük a közben adódó nehézségektől sem. A (felébredt hivatlóisérzés, a munkakészség, a tehetség, a várakozásiban és nélkülözésekben kifejlődött önkritika, a kemény kézzel vezető, de a cél szeretőiében izzó kritika most már meg fogja teremteni a korszerű, nívós irodalmi, a mozgalmas kulturális élet, a szorgalmas lámpással kutató tudomány értékes müveit is. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet néhány vezetőjével folyatott beszélgetésünk alapján módunkban van tájékoztatni közönségünket a Szövetkezet kiadásában elsőknek megjelenő könyvekről s általában a Szövetkezet kiadói terveiről. Az első könyvek rövid időn belül elhagyják a nyomdát és megkezdik reménytkeltő útjukat a közönséghez. A Szövetkezet köuyvei el fognak jutni nemcsak szlovenszkói közönségünkhöz, hanem a többi magyaroklabta országok olvasóihoz is. Az első könyvek szétmennek a régi, hü Könyvbarátokhoz, de a napokban meginduló országos .szervezői munka következtében mindazokhoz, akik — bizonyára nagy számmal — a Kazinczy Könyvbanáíok Társaságához ezután fognak csatlakozni. A Szövetkezet igazgatósága f. hó 13-án, hétfőn ülést tart, amelynek egyik legfontosabb tárgya éppen a könyvek kiadása felőli határozathozatal s amelyen ez a program valószínűleg még bővülni is fog. Az uj könyvek sorát az alábbi müvek nyitják meg. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón Festőmüvészetünk első összegező s egyúttal kiválasztó képe, a fiatal szerző első, de máris érett és alapos készültségről, előtanulmányokról, szorgalmas gyűjtőmunkáról és rátermettségről tanúskodó munkája. Az uj művészet-kritika leszűrt szempontjait érvényesíti ez a tanulmány. Ezért, s a tudományos összegezésért is nálunk úttörő munka. A szlovenszkói művészet-kritika mostanáig apró cikkekben, hírlapi közleményekben tapogatta a maga sajátos, külön* útjait. Brogyáni Kálmán egyszerre biztos kézzel nyúlt a rendező és kiválasztó kritikus nehéz szerepéhez. Tanulmánya elején a festőművészet irányairól, múltjáról és mai állásáról, a különleges t á j-szempo n 1 u szlovenszkói fest őmü vés zet igényeiről, ismertető jeleiről, meglevő jelenségeiről ir értékes fejezeteket. Az általános rész után külön két naigy tanulmány keretében felsorakoztatja Szlovénszkó magyar és szlovák festőit. A szlovenszkóiság vezérfon-aazután nincs is nagyon elkényeztetve szinházilag. Ez az igazság. Fővárosba vidéki ember ritkán jár, nincs amihez mérje a vidéki előadást. Mozi, az más. Ott látott már művészeket Spanyolországból és Itáliából, Budapestről és Dániából, itt, — úgy érzi — kiismeri magát, kritizálhat és ei- íásulhat, lehet unott és kedvetlen, mint egy gazdag gyerek, aki unottan, nyűgösen és sírva lézeng raffi- nált drága játékai között. Sz, NAGY MIC1. 1 la vonul végig ezeken a részeken is, az érték-' mérésben is uj, de biztos bázist adva a szerző álláspontja alá. Végül a gyönyörű kiállításban készülő könyvet 40—50 festmény reprodukció emeli magasra, festőink legjobb képeiről készített másolatok elragadó tömege. Brogyányi könyve a magyar kiadás után egy prágai kiadónál szlovákul is meg fog jelenni. Vécsey Zoltán: A síró város A jólismert tudományos iró és publicista nagyszabású regényes riportja két kötetben. Külön szenzációja lesz az uj könyvkiadásnak. Az események történelmi hűségéhez ragaszkodva mondja el ez a modern formájú munka a szlovenszkói emberhez legközelebb eső történelmet, az államfordulat, a kivonulás és 'berendezkedés, a-z első idők kaotikus eseményei, a magyar bolsevik! betörés ese- ménydus idejét. Vécsey Zoltán a publicista éles szemével és az objektiveu érző ember finom hangulatával nagy keretbe foglalta ezeket az eseményeket. Gyorsan pergő 1 képekben, zsúfoltan játszódik ez a történelem az olvasó előtt, olyan élethüséggel, olyan érdek- feszítő, hús és vér-valóságban, hogy ezt a kétkötetes munkát a körülöttünk Molyt történelmi periódus első komoly fénykép-sorozatának kell tartanunk. Minden bizonnyal nagy olvasói sikere lesz. Az uj könyvkiadás programjába szervesen illeszkedik bele a Vécsey Zoltán könyve, mert ez a program nem az élettől elfordult, papirosszagu irodalom és neon a Tart pour Tart üvegházi szépségeinek az irányelveivel készült, hanem a valóságos mai élet dnsnodvü talajába kívánja táplálkozó gyökereit ereszteni. „A síró város* elolvasása után világosabban áll előttünk uj életünk kezdő korszaka a úgy ezt, mint egész mai életünket többé nem torzítva, hanem az izzó valóságnak megfelelően fogjuk látni. A könyv, olvasmánynak is érdekfe- szitö. Az ismeretlen szerző regénye Értesülésünk szerint a Kazinczy Szövetke zet lejárt pályázatán Is feltűnt egy regény, amelynek kiadása élénken foglalkoztatja a Szövetkezet vezetőségét. A pályázat eredményének végleges kihirdetése előtt szerzőije és címe még nem közölhető a nyilvánossággal A lektorbizottságtól nyert információk szerint azonban a könyv komoly kvalitásokat tartalmaz. Kíváncsian várjuk a jeligés levél felbontását, hogy megtudjuk, ki irta ezt az éle- tes, igazságos, bátor könyvet. Most csak a könyv tartalmát közölhetjük közönségünkkel: A háború végén Szlovén szkóba került intelligens zsidó fiatalember sorsát írja le mély lelki analízissel, bátor hűségben és szimpatikus beállításban. A fiatalember elvégzi az egyetemet Prágában, egy szlovenszkói városban telepszik le, mint a helybeli kórház orvosa s itt akar élni. Éles agya, jő szeme, intelligenciája nem teremtik a vegetatív életre. Mindent kitünően lát maga körül, emellett érzésvilágát is élni engedi, igy apróbb és nagyobb bajokba, tragédiákba sodródik. Különleges, reális, jóhiszemű, bátor látásmód szűrődik át a regény valóságizü előadási eszközein és egyszerű beszédmódhoz hasonló stílusán. Nagyon érdekes könyv. Szerzőjének neve és a könyv címe a pályázat kihirdetésekor nyilvánosságra fog kerülni. Járná József: Magyar Miniatűrök A magyar múlt kimagasló szellemiségű alakjait rajzolta meg ezekben a miniatűrökben Jarnó József. A rajzok érdekességét beállításukon kívül különösen az jelzi, hogy a szereplő történelmi személyek egy-egy megragadó helyzet, vagy esemény kiragadott perceiben jelennek meg a miniatűrökben. Némelyik közülük valóban megeleveníti neves embereinket. A múlt szeretető szövi egybe ezt a könyvet érdekes olvasmánnyá, amelyet különösen történelemtudományos műveltségünk erősítése végett Lehet ajÁnlani. A Magyar minia tűrök*-bői néhány annakidején lapunkban is mgjelent. Ezeken a könyvökön kivűl előkészületben van kiadásra Darkó István: Deszkaváros című kétkötetes regénye. A szlovenszkói magyarság lelki eddig-fejlődésének koncepciózus könyve. A szlovenszkói kis város szélén, a világháború végén barakkváros épül, ezt nevezi Darkó „Deszkaváros"-nak. A háború sebesültjei lalmak rövid ideig ezekben a barakkokban, de jön a háború vége s a barafckvá- ros néhány hónapig titkos, sejtelmes, sokszor szimbőlikus erejű események színtere lesz. Aztán az uj állam megalakulásával a valódi deszka várossá válik. A megfordult nemzetiségi és társadalmi rend, a lehulló, deklasszált családok, viharos sorsú fiatalok és öregek különös városa lesz a barakktelepből. Erősen festett egyéni sorsok lángolnak a könyvben, amely az előjelek szerint Darkó István szlo- venszkói hivallása és sorsunk epikus dokumentuma lesz. Részletes ismertetésére az első könyvek megjelenése után fogunk visszar térni. A felsorolt könyveken kívül az uj könyvkiadás kilátásai naponkint erősödnek. Megállapodás alapján irodalmunk legjobb nevű művelői és tudományunk közismert képviselői készítik kéziratikat kiadásra. Nagy várakozás előzi meg a kiirt számos pályázat eredményeit is, amelyek szintén a Szövetkezet kiadásában fognak megjelenni. Az egész évi program alakulása annyira előrehaladt, hegy pünkösdre egy összefoglaló, minden részletre kiterjedő nagy prospektus megiele- tetéíét tervezi a Szövetkezet. A fentebb felsorolt könyvekről, a Könyvbarátok Társaságába való belépés módjáról, általában a Szövetkezet céljairól már kapható nyomtatott ismertetés. (ón.) Budapesti Nemzetközi Vásár Í93Í májas 9c -i8* Magyarország iparának átfogó bemutatója — Nyugat és Kelet-Europa kereskedelmének találkozója — 25°/0-os utazási kedvezmény a cseh” szlovák vasutakon és 50%-os a magyar közlekedési vállalatoknál. Vízummentes határátlépés. Felvilágosítás és vársárigazolvány kapható: Biadapesieii a vásárirodánál, V. Alkotmány u. 8., Prágában a Csehszlovák Magyar Kereskedelmi Kamaránál, I, Masarykovo Nábrezi 4, Pozsonyban a Csehszlovák Magyar Kamara fiókjánál, Komenského Nám. 1.; a Menetjegyirodák fiókjainál, valamint a Vásár minden nagyobb városban működő tb. képviseleténél. __________ 10 81 ápriÜ* ti vafiAroarp, _______________________________^PAGA!-MACkAR-Frmi.U? 7
