Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-18 / 64. (2581.) szám

10 Kómában az ottani FC-foSl 0:5-<r» kikapott. — A. La Piaita Milánóban 3:3 arányban eldöntetlenül mérkőzött az Ambros i.mával. — A Csorbatón- tefolyt siverseny ée & Dürer dr. által alapított ser­leg gyo#see a prágai Janiién lőtt. }( A kanadai Manitoba Univeraty utolsó angliai meccsét Glasgowhan jálfcssotta le, ahaí a skót válo­gatottat 11:1 arányban legyőzte. )( Ausztria asztaO-temjiszbaiaokságaü a magya­rok nyertek. Béoeben Barna győzött Szabados világbajnok ellen, 3. Boros és '’Láebeter tetteik. A nőiegyést Gál Magda nyerte Kőibe (Becs) ellen. A. féritepérosban a .Barna—Szabados pár győzött a Fehér—Kobrt osafcráik kettős ellen. A. aői-párost « Gál—Forbátli magyar-német kombináció nyerte * Reiizer—Kőibe kettős ellen. — Vegyespáros baj­nokok a Gál—Barna kettős lett a Kohn—Kőibe pár ellen. )( A szegedi Bástya vasárnap Temesvárott ven* vjfégésregepek áfiüű és, ofd’éáyi proHciíápat: « Ripen- g.iá lesz az ellenfele. )( Svájc, FC Laigano—FC CMasso 2:0, Urania Génf—Etemé Chaux de Fonds 5:1. )( Belgium. Beersdiot—Antwerpen FC 1:1, FC Brugge—CS Brugge 2:1, Standamt Lüttiich—> Borofeem -Sport 1:4, T-ubantóa—Racvng Meohelen l:t. FC. Mecheten—Montegnee 8:1. Liensche SK— Union St. Giltes 1:4, Koring Brüsszel-—Anderifecfoí 2:1. KöZÍÍAZOASÍÁCr . ....... ...... A februári külkereskedelmi forgalom 715 milliával kevesebb, mint tavaly volt RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK: PRÁGA: 19.30 Shakespeare: A velencei kalmár című színmüve. 21.20 Brahms: D-dur vonósnégyes. 22.20. Wiedermann orgonamüvész játéka. — PO­ZSONY: 10.30 Rádsó-zene&aT. 1750 Simon hegedű­művész játéka. 18.10 Könnyű zene. 19.30 Prága. 22.20 Prága. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Déli zene. 17.00 Délutáni. hangverseny. 18.10 Gramofon. 19.30' Prága. 22.20 Prága. — BERLIN: 16.30 Könnyű zene. 18.30 Karének. 19.00 Swen Hédin kelet-ázsiai éxpediciios eredmények előadás Stockholmból. 19.45 Ténczene. 20.35 Rádfidzenetear Oasela vezényteté- vel. 22.00 A hatnapos verseny utolsó órája, majd 0.30-ág tánozene. — BÉCS: 11.00 Gramofon. 12.00 Géiger-aenekar. 13.10 A détö zene tolytaitása. 15.00 lelőj .-irA és. időjárás tőzsde. 15.20 Dalok és áriáik gcmvoojojioo. 16.00 Welter-zeuekar. 1. Lehár- Lu- xé'inbnrg. keringő- 2- Poppy- Keleti szvit 5. Kai- nián: Mórica grófnő — egyveleg. 6- Urbach: Mozart bu'ödaiknáből- 7. Suppé: Bcecacdo — egyveleg. 17.00 I/izi-balba újabb kat&ndtjiaii. 17.30 Osztrák ku­tatómunka .Ázsiában. 18.00 A nő ős a könyv. 18.30 Ipar-ügyi felolvasás. Sven Hédin legutóbbi kelet- ázsiai expedioiójárö'l tart; előadást — közwstiiités SiockhoíuTból. 19.35 Újabb táplálkozási kérdések gazdasági szempontból, Noorden egyetemi, tanár előadása. 20.00 Schumann Erzsébet dalestje, — közvetítés a _ zeneegyesüieti nagyteremből.. 4. Sálra - bért: Haiászoean; A csalogányhoz; Te vagy a nyugaton; Vadrózsa; Dal a zöldiben. 2. Brahms: Oh, jöjj nyájas nyári éj: Mezed magányosság: Bo'csödal; Diófa; Megbízások. 3. Krzsenek: Mo­tívum, Időjárás: Honvágy; Forró nap; Kilátás délre; Hazatérés (Az utazási napló az Osztrák- Alpokból ciinü műből). 6. Stra-ues Riöhárd: Az ő szeme; Szerelmi ajándékok. 5. Korngold: Ami te vagy nekem (a kelet dalaiból). 5. KorugoM: 'Ve­led baljrafní; Csendesen etezuirayadt a .világ. 22X10 Hirek. 22.10 Gudrici-jűzz G-rünhut Hans én^kévek. — BUDAPEST: 9.30 Hírek. 11.10 Nem­zetközi vbjekőszcígálaL Vízállásjelentés magyarul és német8). 12.ÓÖ Déli huTangezó az Egyetemi templomiból. időjárásjeientés. 12.05 Hangverseny. Közreműködik Szathmáry Margit (éneik) és Tokaji András (gordonka). Zongorán kísér Sáiuerwald Géza és Polgár Tibor. 1. Eeötes: Szonáta — a) Prelúdium; b) Couranfe; c) Sa-rabande; d) Giigue. (Tokaji András.) 2. a) Webet: A bűvös vadász — Cavátina; b) Verdi: Aida — Térj vissza gyözte- s-m: i') Ta-may: Éjjel. (Szaithméry Margit.) 3. a) Kodály:. Székely keserv; b) Kodály: Esik eső; c) Háp-dei-: Sioillemne; d) Gossee: Gavotte, (Tokaji. András.) 4. a) PonohteHl: Giocooda — Méregária; h) H-u-bay: Hó takarja; c) Tarmay: Időjelző házikó. (Sza.íhmáfy Margit.) 12.2-5 Hirek. 1*2.35 A hang­verseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, idő­járás- és vízállás] etenbés. 14.45 Hirek, éteiniiBsae- rárák, piaci árak, árfolyambirek. 14.15 A. tn|gy-ar rirtriogezdaság seregszemléje. Séta m Országos Mezőgazdasági kiállításon. 16.00 Az iskolánkivüili népművelés rádióelőadása. (Rádiió Szabad Egye­tem.) Egyed István dr. egyetemi aitaér: „A. köz­ség és a kereskedelem“. 2. Magyar népmeséik.- Felolvassa Gárdos Koméliia. 16.45 Pontos időjel­zés. időjárás- és viaátlásjelentés. 17.10 A m- Mr. F öldmi-vcLéeügyi Minisztériium rádifőelőadássoiro- aata. Horn János kertészeti felügyelő: „A gyü­mölcsfák átoltása“. 17.45 A in. kir. Mária Terézia 1- honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagij': Fri-csay Richárd: 1. Suppó: Egy nap Becsben — nyitány, 2. Z-iehrer: Fonográf — kerin­gő. 3. Leonoavalilo: Bajazzók — ábránd. 4. Leopokl: Hungária megjár dal és táncegj’ve'ieg. 5. a) Veceey: Valse t-riste; b) Chopin: Vatee brálamte. 6. Lehár: CigányünnepéÓy — jelilemkép. 7. Ru- színszkó N.: őreégváílás. — induló, 19.00 Angol nyelvoktatás. (J. W. 'l%oTr)])son.) 19.35 „Jeanne d’Arc“. Saly Dezet'i előadása. 20.00 Vigjáiték elő­adás a Stúdióból. ..Idegesek". Bohózat 3 felvonás­ban. Ir-ták Sardo-u és Barriere. Fordította Váredl Antal. Rádióra átdolgozta és rendezi Náday Béla. Utána: Pontos időjelzés, időjáráüsijelienjtés, hirek. Majd: A m. kár. Operaiház tagjaiból allaikulit zene­kar hangversenye. Karnagy Béig Ottó. 1. Roesiui: A esevillai borbély — nyitány. 2. Weiner: Szere- nád. 3. Weber: FelMvás keringőre. 4. A.doMo Gántij: Invoiüzione. 5. Turry Peregrln: A bűvös rózsa — operet/tezvitk 6. Siegfried Odbs: Változa­tok egy nőmet népdal lelett különböző szerzők szerint Utána 24-30-ig: Bura Sándor és cigájny- •enekftrámak bmgmtmatoyp « Bo%*U«tiiiűb64 ... Prá ga, március 17. A külkereskedelem forgalma februárban 1928- : bán 2976 miliő. 1929-ben 2405 millió, 1930-ban 2562 millió, ez évben pedig csak 1846 millió ér­tékű volt- A világ gazdasági életének depresszió­ja téliát teljes mértékben hatalmába v-ettt-e Cseh­szlovákiát. A mai kereskedelempolitika, melyet a külpolitika érzelmi céljai irányítanak, a gazda­sági izoláció felé viszi a köztársaságot. Hasonló csekély forgalom a deflációs 1923. év óta nem fordult elő. A" kivitel februárban 1928-ban 1484 millió, 1929-ben 1168 millió. 1930-ban 1336 millió, ez érben 1002 millió volt. Vagyis 334 millióval ke­vesebb, mint tavaly és 327 millióval kevesebb, mint az utolsó három év átlaga. Az élelmiszerek kivitele 48 millióval, a nyersanyagok kivitele 52 millióval és a készáruk kivitele 231 millióval kevesebb, mint tavaly. A kivitel alakulása kereskedelempolitikánk hibáit és az autarkia diadalát" tükrözi vissza. A köztársaság piacai vásárlóerejükben gyöngül­tek. Az ipar és a kereskedelem nélkülözi a szük­séges expanzivitáet, hogy üzletkörét kdterjesz- sze és uj piacokat szerezzen. Az állam kereske­delempolitikája egyetlenegy kézmozdulattal sem segít ebben. A külkereskedelmi szervezet föl­állítása és a kiviteli hitel megszervezése még mindig — már évek óta késik. Most már hó­napok óta a k ül ügy- és a kereskedelmi miniszter kompetencia-viaskodáSa miatt. Egy lépést sem, tettek érdekében, hanem annál többet ellene. A' legszpmszédosabb és a legtermészetesebb piacot, mely egyúttal egyike a legértékesebb piacoknak is — a magyar piacot — a külügyminiszter kis- antantpolitikája el taszította a köztársaságtól. A fogyasztási cikkek közül a pamut- és gyap­júi ruk kivitele az elmúlt hónapokhoz képest ugyan emelkedett, mert a- nyári áru szállítását bonyolították le, de a múlt évek februári forgal­mának csak 67 százalékát teszi ki. A bőripar kivitele ezzel szemben nemcsak a múlt évekhez képest, de még az utolsó hónapok kiviteléhez képest is igen lényegesen emelkedett. A cipő- gyáripar erőlködése hiábavaló volt.. A német vámok emelése útját állta a, könnyű cipőáru ki­vitelének. A vas és vasáru kivitette 22 millióval, a-z üvegipar kivitele 10 millióval, a, papíripar ki­vitele 5 millióval, gófék kivitele 14 millióval volt kevesebb, mint tavaly. A készáruk kivitelének alakulásával nagyjá­ból azonosan alakult a nyersanyagok kivitele is. Egyedül a szón képez kivételt, melynek kivitele a hideg időjárás következtében tartotta magát és ugyanannyi volt, mint januárban. Januárhoz képest a fa kivitele mennyiségben javult valami­vel. mert a csehországi széidöntvények szállítása Németországba megindult, de pénzügyileg ez semmit sem jelentett, mert az eladási árak még a munka- és szállítási költséget sem fedezték. A malátakivitel csökkent ugv januárhoz, mint tavaly februárhoz képest. Az állati termé­kek kivitele mennyiségileg tartofttá'magát, csak értékben csökkent 8 millióval tavalyhoz képest. Az élelmiszerek csökkenésének óriási része me­gint a cukorkivitel csökkenésére esik, mely ta­valyhoz képest az év első két hónapjában 44 ezer tonnával, 88 millió értékben csökkent. A behozatal februárban 1928-ban 1492 millió, 1929-ben 1237 millió. 1930-bau 1225 millió, ez évben pedig 844 millió értékű volt. Ez év feb­ruárjában tehát 381 millióval kisebb értékű a behozatal, mint tavaly. Ezen különbözetiből az élőállatokra 47 millió, az élelmiszerekre 50 mi!-( lió, a nyersanyagokra 220 millió és a készáruk behozatalára 60 millió esik. Az élő álltok és élelmiszerek behozatalánaik csökkenése a múlt év december 15-től érvényben levő magas agrárvámoknak következménye. Már januárban a múlt év januári 49 millióval szemben csak 15 millió értékű élő állat jött. be. Februárban pedig, mig múlt évben 62 millió, ez évben csak Í6 millió értékű. Az első két hónap­ban tehát a behozatal 70 millióval kevesebb. Az ezévi behozatal az utolsó három óv átlagának majdnem csak egy negyedrésze. Ez a behozatali különbözet oroszlán részben a magyar hizott és a lengyel sovány sertés kiküszöbölésének eredménye. Az állati termékek behozatala meny- nyiségben változatlan maradt, de értékben a két hónap alatt 29 millióval kevesebb. A zsírok be­hozatala 3000 tonnával és 34 millió értékkel ke­vesebb. A gabona bohózata,Iában bekövetkezett csök­kenés nem ilyen nagy mértékű. Gabona, liszt és rizs bohózatai február hóban 1928-ban 75 ezer tonna, 143 millió értékű, 1929-ben 39 ezer tonna 74 millió értékű, 1930-ban 50 ezer tonna 78 millió értékű és ez évben 37 ezer tonna 30 millió értékű volt. A januári 45 ezer tonnával szemben februárban 8 ezer tonnával hoztak be köveseb­bet. Ez év első két hónapjában tehát 19 ezer tonna és 85 millió érték a különbözet. A magyar vámbáboru és a december 15-én érvénybe lépő felemelt vámok hatálya előtt beszállított nagy mennyiségek dacára mégis elég számottevő mennyiség jött be Jugoszláviából, Romániából' és a tengerentúlról- Az aránylagoean nagy ga- bárubehozatal igazolja, hogy a, lisztkeverési érvény a gyakorlatban nem kosta meg az előze­tesen belemagyarázott hatást Ez előrelátható volt. Nem szabadott volna azonban emiatt a magyar tárgyalásokat lehetetlenné tenni. Helye­sebben mondva, az események azt látszanak igazolni, hogy a lisztkeverési törvény görcsös fenntartása csak egy mondvacsinált ok volt a magyar kereskedelmi tárgyalások felbontására és semmiesetre sem támaszkodott a tapasztalat­ból merített meggondolásra. A behozatal csökkenése megint, közel 60 szá­zalékban a nyersanyagok behozatalának csök­kenésére esik. Csökkent a vasérc behozatala is, habár a vasipar foglalkoztatottságának fenntar­tásáért minden áldozatot meghoznak. Jellemző a fémek behozatalának csökkenése, mikor a ked­vező alacsony árnivó indokolttá tette volna na­gyobb bevásárlást. A nyerspamufc behozatala az utolsó három év átlagához képest 38 száza­lékkal csökkent. A januári behozatal mennyisé­géhez képest csökkent a februárban a nyersbő­rök behozatala is. Egyedül a gyapjuipar használ­ta ki januárhoz képest a nyersanyag árában be­következett csökkenést, de behozatala azért jó­val alatta marad a múlt évek nyersanyagszük­ségletének. A nyersanyagok behozatalában egy­re tovább megnyilvánuló tartózkodásból arra kell következtetnünk, hogy az előttünk álló tavasz még mindig nem hozza meg az ipar vár- vaváft fellélegzését. Az. ipar hiába tekint körös- körül az ország láthatárán, • sehol sem dereng, sehonnan sem kecsegtet réméin Ugylátszik, hogy az aláírásra váró jugoszláv szerződést, melyet a külügyminiszter a legna­gyobb teljesítményként állít be, az ipar nem sokra értékeli. Hiába harangozták be a magyar tárgyalások felvételét; mig annak konkrét ered­ményét. nem látják, nem tudja felvillanyozni a csehszlovákiai ipart a válság letargiájából. A szép szólamokra és a, nagy ígéretekre nem lehet ■építeni. A kereskedelem szomorú tapasztalatból tudja, hogy az agrárfermeivények behozatalá­nak erőszakos korlátozása az ipari termékek ki­vitelének emel gátat a károsultak részéről. Min­denkinek látnia kell, hogy úgy a mezőgazda- sági behozatal, mint az ipari behozatal korláto­zása az egész gazdasági élet elsorvasztására ve­zet. A gazdasági élet. természeti lény, mint akár az állati, avagy növényi élet. Minden élet egy­formán táplálékot, szabad teret és világosságot igényel fejlődéséhez. Hacsak ezek egyike is hiányzik, elpusztul. A gazdasági élettől pedig a mai gazdaság- és kereskedelempolitika mind a három életfeltételt megvonja. Az elzárkózás és az önellátás politikája, melyet ma Csehszlovákia is követ, előbb-utóbb minden államban csődöt mond. Elsősorban a tengernélküli és túltermelé­sük miatt kivitelre szoruló államokat. Az elzár­kózás) politika természetszerűen megöli a kivi­telre berendezett, üzemeket. Csehszlovákia egész gazdasági berendezésénél fogva pár excellence ipari-kiviteli állam. Jóléte a kivitel lehetőségé­véi a legszorosabban össze van nőve. Gazdasági élete szilárd alapokon nyugszik, mig a szomszé­dos államok fölöslegeit leveszik. Ma, mikor min­den állam elzárkózik és önellátásra rendezkedik be, feleslegeinek elhelyezése komoly nehézsé­gekbe ütközik. Ha ilyen szituáció mellett meg­szakítja az eddigi gazdasági összeköttetéseket, azzal a szomszéddal, melyre árufeleslegeinek e1-. helyezésénél mindig számíthatott, akkor legele­mibb érdekeit kockáztatja. (mds). Ili állami beruházási kölcsön Hétfón, március 16-án kezdődött meg az 1931 március 11 törvény érteimében. Törv. és Rend. Tára 35. ez., kibocsátott 5%-os 1931. évi állami beruházási kölcsön jegyzése. A kölcsönt a bemutatóre szóló 1000, 5000. 10.000 és 50.000 koronás kötvényekben bocsátják ki. Minden kötvénythez 50 szelvény lesz csatolva, melyek közül az első 1931 augusztus 1-én. az utolsó 1956 február 1-én esedékes. A kölcsönt névörtókiéin 1937 február 1-töi kez­dődőkig 1956 február 1-ig bezárólag váltják be. E célból miiinden november 1-én. 1936 november 1-től kezdődőiéig, kisoreoüják a kölcsönkötvé- nyekmek mintegy huszadrészét, A pénzügymi­niszternek nincsen joga a kölcsönt név értékén aluli vásárlással amortizálni, sem azt konvertálni; a kisorsólást ellenben meggyorsitihiatija.. A papírok pupilkinis biztonságot élveznek; a kamatok nem esnek j'övedeJmi adó alá. A kölcsönt « subezkrtpció lezárása után 14 nappal vezetik be a prágai börzére. Jegyzési feltételek A jegyzés szombatig, 1931 március 21-ig tart. A jegyzési ár 95.75%-ot tesz Irt, hozzá a jegyzett névértiék 5% kamata 1931 február 1-től a vétel dátumáig. A papír ren babíliitása tehát, a Msorso- lásból eredő nyereséggel inklmzive, 5.33%. A köl­csön a következő bankoknál és inliózefekmól, vala­mint azok fiókjainál, jegyezhető- Anglo-öechoslova- kiisohe und Prager Kreditbank, Böhmísche Uniom- Bamk, Böhmísche Eekomptebank und Kreditanetalt, Cesfcá prüimyslová banka, Hypoteöní banka éeská, MőfítsM epori tolna pra^ská, Moruwská banka, Pőstatakur ékpénztár, Slovemská Banka. Ústíední banka cesikyoh siporútelen, Zemska banka és Zivnostemská banka. Ezeknél az intézeteknél kii- Woriltő prospektusok m topheJtóSu Érdekes adatok a magyar külkereskedelmi forgalom statisztikájáról Budapest, március 17. A magyar külkereskedelmi forgalom orszá­gonkénti alakulásáról érdekes adatokat közöl a Statisztikai Hivatal. A magyar export legna­gyobb része 1930-ban is Ausztriába ment, Bár az export általános visszaesése miatt Magyarország nem érte el az 1929. évi 315 milliót, a kivitel igy is 257 millióra rúgott és miután az import az 1929. évi 140 millióról 98 millióra csökkent, az Ausztriával való külkereskedelmi forgalom 158 millió pengővel aktív. Hatalmas fejlődést mutat a magyar export Olaszország felé, hála az élőálíaukivitemek. Míg 1928-ban a kivitel mindössze 29 milliót tett ki. addig 1929-ben már 71.5 millió, 1930-bau pedig 116.4 millió pengő értékben exportált Magyar- ország árukat Itáliába, nem számítva a fiumei szábadkikötő exportját, ami szinten több mint 20 millió pengőt tesz ki. A behozatal 1929-btMí 48 millió. 1930-ban 40 millió lévén, a külkereske­delmi forgalom aktivitása Olaszországgal szem­ben 1930-ban 75 milliót tett ki az 1928. évi 19 milliós deficittel szemben. -­Nagy fejlődést mutat a. magyar export An­glia felé is. Két esztendő alatt 22.7 millióról 49 millióra emelkedett a. kivitel és miután az import ugyanezen idő alatt 35 millióról 25 millióra esc ír­ként, a szigetországgal szemben a 12 milliós de­ficit helyett már szintén 24 milliós aktív mérle­get produkált Magyarország. Jelentékeny aktí­vum van Svájccal szemben is, ahová á kivitel ugyan kissé visszaesett, — 42 millióról 37 mil­lióra — de a behozatal még jobban, hanyatlott, úgyhogy az 1929. évi 13 millió helyett 1930-ban 18 millió aktív eredményt tudott Magyarország felmutatni. Aktív volt még a külkereskedelmi forgalom Jugoszláviával szemben 10 millióval, Görögországgal 4.5 millióval, Egyiptommal 4 millióval és Dániával 2.3 millióval. Nézzük most azokat az országokat, amelyek­kel még mindig passzív a magyar külkereskedel­mi forgalom, dacára a 77 milliós összforgalmi aktívumnak. Legnagyobb passzív szaldó ezúttal Németországgal szemben van: 81 millió a tava­lyi 91 és a két év előtti 138 millió pengő helyett. A magyar kivitel Németországba 121 millióról 93 millióra esett, a behozatal pedig 212 millió­ról 174 millióra csökkent. Románia van a máso­dik helyen 44 milliós passzívummal az 1929. évi 49 millió helyett. Romániával szemben úgy a ki­vitel, mint a behozatal jelentékenyen visszaesett, de a szaldó alig változottt. Csehszlovákiával szemben a passzívum 25 millió pengő, ami nagy javulás az 1928. évi 126 millió és az 1929. évi 58 millióval szemben- A javulás oka a behozatal csökkenésében leli magyarázatát, mert a magyar import két év alatt 271 millióról 180 millióra hanyatlott. Azonban még e csökkent import mel­lett is összegszerűen Csehszlovákia áll az első helyen az importról szóló kimutatásban. A ma­gyar export 154 millió az 1929. évi 170 millió­val szemben. Passziv szaldó van még Lengyelor­szággal 18 millió, Hollandiával 16 millió, Bulgá­riával 8 millió, Brit-In diával 8 millió, Franciaor­szággal 6 millió, továbbá egy nagyon súlyos és állandó passziv tétel három év óta az Észak' amerikai Egyesült Államokkal: 35 millió pengő­1931 márctufl 18, csente. A csehszlovák Nemzeti Banknak a március 15-ikí állapotra vonatkozó, most kiadóit jelentése szerint a bankjegyíorgaiioini ismét ősökként és pedig 264 millió 846.000 K-val 6.014,775.000 K-ra; a zsirókö- vetelések 204.956.000 K-val emelkedtek s összesen 1.359.087.000 K-t tettek ki. Az aranykészlet 129.000 K-val csökkent 1.542,423.000 K-ra; a külföldi kö­vetelések s a valiutakészlet 2.171.924.000 K volt (emelkedés 15.542,000 K); a váltóészkont 95 millió 866.000 K (csökkenés 3.804000 K). Az aranyfede­zet '18.7 százalékos. A felsősziléziai szénbányák iizemkorlálozása.. A felsöeziiléziai kőszénszíndikábus elhatározta, hogy a termelést a legutóbbi hónapok tényleges fogyasz­tása mértékében 33 százalékkal csökkenteni fogja. Ezek a szénbányák már eddig is 25 százalékkal re­dukált üzemmel dolgoztak. A koksztermelést már novemberben korlátozták 60 százalékkal. Négy hónappal meghosszabbították a román- osztrák kereskedelmi szerződést, Béosbői jelentik: A Romániai és Ausztria közötti kereskedelmi szer­ződés érvényét négy hónappal, junius SO-ig meg­hosszabbították. hogy elkerüljék a szerződésuriküü állapot bekövetkezését. Az árpakivitel s a behozatali lapok. Szakkörök­ből szerzett értesülésünk szerint a behozatali láp rendszer nagyon jól bevált az árpakivitel elömozdi- tásánál. A behozatali lapoknak köszönhető, hogy rögtön az árpaidény kezdetén sikerült a szloven- szikói árpa árszínvonalát megtartani, mig az árszi- lárdulás a hanák árpánál később jelentkezett. Szak­körök nézete szerint a Németországba irányuló árpakivitel színvonalát sikerült volna megtartani, ha a behozatali lap rendszert, már 1926-ban bevezet­ték volna. Figyelem l Figyelem f Cigányzenekar Berki Lajos primás vezetésével naponta játszik a Batex étteremben Praha I., RevoluünI trída la, a Kotva palota mellett Souterrain. Sooismlo r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents