Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-08 / 56. (2573.) szám

'PIWGAI-AWAARHIRIiAP

mi

Látogatás a zöld-lekét magyar diákoknál

Prága, március elején. A tavaszodé prágai uoca ilyenkor a leghangosabb, az esti forgalom tetőpontra hág, autók, villanyosok tolakodnak a tömegben.

Benn a nagy tornaterem falai között azonban félmeztelen vagy a MÁK színéivé] zöld- fehér sporttrikóba öltözött magyar diákok dolgoznak: tornásznak, atlémzálnak, amit csak egy tornai erem megenged.

Pompás látvány a prémekbe, vagy rongyokba bujtatott tömeg után ez a fiatal gárda. Villogó szemek, derűs fiatal arcok, pompás izmok és jókedv, munkakedv. Még azok is jól érzik magukat, akik nem dicsekedhetnek kidolgozott izomzattal: a kezdők, akik egyre többen vannak.

A prágai MÁK sportszakosztálya dolgozik itt: a magyar fink mint a VysokoLsky sport magyar alosztálya állottak össze és a csehszlovákiai magyar testnevelő szövetség támogtá- sával és annak központi meghatalmazottjának, KOpper Miksának, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőjének felügyelete, agilis szervezőmunkája és vezetése mellett keresték és meg is találták működésük és munkájuk lehető formáját. Az ő sportsze retet© vezelte a problémát a megoldás és a komoly, rendszeres munka mai sikeréig.

Koppar Miksa kalauzol & terembe.

Somogyi Károly és Szépe Imre vezetésével minden hétfőn és csütörtökön este félnyolc- tól kilencig áll a magyar szakosztály rendelkezésére a terem. A szakosztály tagjai csak a prágai MÁK tagjaiból kerülhetnek ki s a téli időben főleg rendes svéd- és szergyakor- latokát végez. Jelenleg mintegy negyven, a tornában szigorúan ellenőrzött tagja van a magyar szakosztálynak.

Kis csoportokba oszolva egy-egv idősebb kiképzett előtornásztáreuk vezetése mellett, gyakorlatoznak a szereken. Fegyelem van, ambíciót látok és az uralkodó bajtársiszellemü hangulat a legjobb benyomást kelti azokban, akik ezeket a rúd rámászó, nyújtón forgó vagy a korláton és gyűrűn lengő ifjakat meglátogatjákAz összbenyomás tán egyetlen mondatban, ebben foglalható a legjobban össze: Milyen kár, hogy nem állhatok be közéjük egy szál fcomaingben és milyen kár, hogy a bábom és forradalmak alatt mi, a fiatalság idősebb korosztályai ettől a* egészséges, gyönyörű testnevelő lehetőségektől elestünk.

Tavaszra szép és nagy programja van a szakosztálynak. Kopper Miksa már biztosította az atletizálás lehetőségét kinn a szabadban, a Strakova-akadémia sportpályáján.

Az óv végére, szemeszterzárásra a diákság nagy évzáró háziversnyt akar rendezni, melyre az itteni magyar élet notabdlátásait is meg fogják hívni.

A szép és komoly tervek közül fai kelj még emelni a női szakosztály létesítésének gondofelett kiváncsi vagyok az élet titkára. Ha ngy

veszem, egyéb nem ie érdekel. Ezer és ezer könyvben kerestem a választ, de körülírva is alig hallottam valami elfogadhatót. S ex a könyv ott, a francia patika kirakatában, ilyen készségesen és félreérthetetlen közvetlenséggel hirdette a választ egy kérdésre, melyet az emberi fajta minden nagy gondolkozója óvatosan

1 A gyógyfürdők egész éven át f

I nyitva. Csodás eredmények ideg- | I és szívbajoknál. Ivókúránál &z %

| emésztőszervek betegségeiben.

■brh snHHraannaaKHsaBí ss

megkerült. Itt feküdt az üvegpolcon, csak be kellett menni s megvásárolni; az élet titka, kertelés nélkül, irta Georges Lakhovsky, ára 30 frankosak a 30 frankot soka ham. Az ember nem ad minden meggondolás nélkül harminc frankot az élet titkáért. Vártam és haboztam. A kirakatban reklámtáblák lógtak mindenfelé, melyek melegen ajánlották Lakhovsky könyvét, e a szinte üvegláncokat. Figyelmesebb körültekintés után megértettem, hogy Lathovüky csakugyan felfedezte az élet titkát.

Mint minden nagy titok, ez is egészen egyszerű. Például, hogyan születnek a gyermekek? Milyen egyszerű és praktikus. Éppen ilyen egyszerű, Lakhovsky szerint, az élet titka: vásárolni kell egy Lakbovsky-féle láncot, s azt csuklónk vagy nyakunk köré övezve, bizalommal kel Ivieelni. Ezek a láncok, melyeknek üveggyöngyeit fémfoná! fonja át, előnyösen befolyásolják'a „vibrációs hullámokat11. Az egyik hirdetőtáblán ezt olvastam: „Amit Einstein jelent a mathematikának, azt jelenti Lakhovsky g fizikának".

Megtudtam, hogy Lakhovsky laboratóriuma magányában felfedezte a vibrációs hullámokat, melyek az életet befolyásolják. Ezek a hullámok károsak. Aki megvásárolja & Lakhovsky-féle fém- és üvegláncot, elkerüli a vibrációs hullámok káros hatását: a láncok minden kivitelben kaphatók, 100 franktól felfelé.

Minden betegségnek a vibrációs hullámok az okozói. A ráknak is. .Aki a Lakhovsky-féle láncot viseli, az védi magát a betegségtől: de a betegek is viselhetik, ebben az esetben — például egy enyhe, gennyes vakbélgyulladás esetében — gyorsan és biztosan meggyógyulnak.

Ismétlem, ez egy francia patika volt: köztudomású, hogy & franciák szívesebben keresik fel bajaikkal a patikust, mint az orvost- Ha daganat van a hasukban, a patikushoz futnak, hogy „adjon reá valamit". A patikus, kivétel' nélkül, mindig „ad ig valamit", kartörés esetében beköti a sebesült kart, s gennyes manduiagyulla- dás ellen átnyújt egy szirupot. Latin népek ál

JWWEURíUt&HiiBHKXiHEKa&ühtóMEiass'H

| Szent&vánlürdón

(Posta, távírda, telefon:

Liptovsky Sváty Ján) g

állandó Shitanlolyamoh |

Sldtanár: BurtovaZ ' y Miklós

• Éjjel egy patika előtt mentem el. A kirakatok szikráztak az erős villanyfényben. Éjjeli gyógy szertár volt ez, éjfél után is nyitva tart, s áru haldoklóknak kámfort, élőknek szájruzst, otko- lónt, hygiénikus nadrágtartót, keserüfüvet, modern hajsütővasat Aj üvegablakok mögött fe- hérköpönyes kiszolgálókisasszonyok görögtek mint a jó egészség ás józan élet reklámbabái.

A kirakat előtt ácsorogtam és hosszan néztem az egészségnek ezt az en gTos-üzletét, ahol ai egészséget árulják, por-alakban, ostyában éí esöppekben. Szemben, a ©árkon, vajat é6 sajtot árultak. A patika mellett esernyőt árultak. Az erős fillanyfényben szomorú nők jártak, e az örömet árulták, gépies mosollyal, egy árucikket, mely, a jelek szerint, nem kellett senkinek.

Egy cilinderéé bábu forgott a kirakatban, minden fordulónál megkocintóttá maséujjával az üveget, s merev üvegszemmel figyelmeztetett az ifjúság múlására, s a ezerre, mely ezt a szomorú folyamatot befolyásolni tudja. Vannak napok, mikor minden meglep. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy banalitások előtt meg kell állnom, hosszan elcsodálkozva, mintha aznap látnám először. Ha jól meggondolom, csak banalitások fölött tudok már elcsodálkozni. A szenzációk hidegen hagynak, ismerem titkukat, ásítokÉz a patika megdöbbentett.

Olyan volt, mint egy komoly patika: az egyik ablakban szérumokat árultak, szépem gúlába rakva a veszettek és a diíteritisz szérumait, kirakatrendező-ügyességgel, a németek ezt műszóval igy nevezik: „Blickfang". A szérumkirakat- nak is blickfangja volt, gúlák, keresztek s háromszögek emelkedtek itt veszettség-szérumból, s közönséges vaccinekből, nátha, vérbaj, kom- loküreggyullaöáe elleu ja vallva. A gyógyszerész szemmel!áthatóan erőlködött, hogy áruját csinosan állítsa ki, a járókelők kedvet kapjanak, s vásároljanak arramenőben néhány bucat fiolát házipatikájuk részére, veszettség ellen. Anti- szeptikus szájvizeket láttam, fogsorokat inyhus- gennyedós ellen, iDhalálócsövetTöbb kirakat sorakozott itt egymás mellett, roskadásig rakva, mint egy Kánaánban, szérumokkal 6 más fitörnyü szerekkel. A nyavalyák arzenálja volt, tejjel és mézzel folyó bősége minden kotyvadéknak, melyet vonitó halálfélelmünkben kieszelünk, az enyészet éléstárja. Az egyik kirakatban nyakláncok hevertek csillogó, színes üvegből, e egy könyv, ezzel a felírással:

„Az élet titka“. Irta Georges Lakhovsky.

Első felindulásomban elhatároztam, hogy ezt a könyvet megveszem. Már hosszú ideje módla/tát, amellyel csak a prágai magyar diáklányok köréből érkező nagy érdeklődést honorálnák.

Magyar diákok, diáklányok! Támogassátok ezt a munkát, mert a lélek is könnyebben fejlődik éppé és egészségessé az ép és egészséges testben.

Győry Dezső.

tálában szeretik a paták iwt, A Ternee-negyedábon,

Párig egyik legmodernebb negyedében van agy, kút a* egyik autobuHzmegálJó mellett: déllájbaa sokszor észrevettem, hogy asszonyok és gyerxn*. kék érkeznek a szomszédos bérházafcból kongókkal, s vizet mentenek az ucoai kutróL Egy aaa- szonyt megkérdeztem, hogy miért teszi ext, x nincs-e vízvezeték a Lakásában? De van, felelte nyugodtan s megmentette a kanosét. Aztán hozzátette: Ez, innen a kútról, jó szembaj ci- len... Ijedten kérdeztem, hogy miből következteti ezt? Elgondolkozott. — ,,Nem vettem észrx, hogy ártott volna & szemnek...** r— felese egyszerűen.

Valószínű, ^ogy a Lakhoreky-féle láncok aem ártanak az életnek. Meg vagyok győződve róla, hogy kedvezően befolyásolják a vibrációé hullámokat Később láttam Lakhovsky ur hirdetéseit a lapokban. Hosszú életet hirdet, egészséget és örömet A 30 frankot be lehet küldeni postabélyegben is. Külföldre utánvét

Ebben nincsen semmi különös. A világ tele van vajákoeokkal ée hívőkkel. Lakhovsky fémfonalaival valószínűleg sokkal kevesebbet árt az egészségnek, mini azok a vegyészeti gyárak, melyek latin szavakkal feltalált salycilprepará- tumarkkal izzasztják az emberiséget. Olyan keveset tudunk, hogy meg kell becsülni azt a fajta tudatlanságot, mely legalább bizonyíthatóan nem akar rosszat

Aztán arra kellett gondolnom, hogy est a kirakatot a világ Fővárosában láttam; a Kultúra és a Civilizáció végvárában, az Emberi Tudás Eiffeltorayáhan, szóval Párishaai, as avenue Wagram sarkán, komoly szérumok mellett hevertek Lakihovekv üveggyöngyei i könyve ax élet titkárói ... Ha nálunk, egy vidéki patikus tele merné rakni kirakatát üveggyöngyökkel, r, hirdetni merné, hogy ez az élet titka, u ez a gar rantá-lt szer mindenféle betegség ellen, lecsuknák kuruzelásért Ez itt a legnagyobb patikák egyike volt a környéken. Egészen modern, a legjobb hírű. Neon tudtam felháborodni

Lakhovsky valószínűleg éppen olyan keveset tud, mint a többi, aki az élet titkát kutatja. De az ő gyógyszere legalább nem keserű, nem kell lenyelni, s nem lesz rosszul tőle az ember. Egyszerűen nyakba kell akasztani és elússz. Van benne valami egy varázslatból. S milyen kevéssé nagyképü ez a francia patikus, aki nyugodt lélekkel ajánlja a szenvedő emberiségnek Lakhovsky láncait, melyek meggyógyítják & legmakacsabb hörghurutot is! Mintha az augur mosolyogni kezdene, mikor kirakja a Lakhovsky-féle csodaszert az ablakba e vállat vonva beismerné, hogy van ez is olyan jó, mint a többi s főként, hogy ez egészen biztosan nem árt a szemnek.

— Szél lengeti «s amerikai felhőkarcolókat.

Loodjooból jeleíütók: Az aaivejuitai Épiíéex Soövet- &ég Dewyorld értekealetéu több előadó hnugoa- tet-to, hogy 1200 láb magos épületek a köe*éj<>vébec mindennapi jeíeneégak lesznek, a műszaki

nehézségeket mór rég legyóaték, a közlekedési problémát pedig megoldotta az úgynevezett kettős lift, tudniillik, két lMtkocsi egy liftalcuóban, az egyik expressz, a másaik mindem emeleten megáll, de csak korlátolt magasságig. Az uj felhőkarcolók acél váza oly ruganyos lesz, hogy erősebb szélben kissé lengeni fog, igy például a newyorki Empire State Buillding homlokzatára erősebb szél 4,300.000. font nyomást fog gyakorolni. melynek hatása alatt aa épület négy másodpercig tartó lengéseket végez.

hogy nem marad a megyében príma prímis- siuna ló.

— Nohát akkor gyertek be.

— Nem szoktak ezek bemenni a házba, csak az istállóba.

— Mán pedig énnállam csak a házén keresztül van bejárás az ólba.

A vendég nevetett ée soká magyarázott a két idegennek. Nem is kellett őket nagyon erőltetni. Bementek. Leültek ö meg kiadta a parancsot, hogy bort hozzon fed az asszony.

Míg a felesége odajárt a pincébe, az egyik vendég észrevette, hogy a ház mögött kert van. Felállóit a kiment megnézni, aztán jött vistíza nagy lelkendezve s a társát is kivitte. ök is kiléptek utána. A ház mögött ott volt a régi kert. A hátuisó kiugró kis toroác előtt óriási nagy, görbe fa hajlott keresztüL Exotikus fa. Annak se volt párja sehol a megyében.

Az egész kert csudálatos volt. Valóságos oázis az alföldi sivatagban- Elhanyagolt, el- bunjánoöodott, de a fái gyönyörűek voltak. Nagy deliciával magyarázta el, hogy e<zt a kertet ez meg ez az íükapja ültette, aki odajárt Sicmonyi óbesterre] francia földön Onnan hozott tarisznya aranyat s szekér derék kincset Abból fundálta volt ezt a kertet. Mind hudizsákmány volt az annakidején. Az hiányzik a in agyarnak, hogy ma nem lehet igy igaz utón vagyont szerezni. Azóta csak abból élt az egéí-w család, minden renden s rangon.

— Osztóm mit fizetnek ezek a lóért?-r Hu. ezek bátyám nagy pénzt fizetnek, v- S elmondta a tizenkét lónak a történetét

sebtiben. Volt akiért ezenkétezáz forintot is adtak.

ő csak hallgatott s kínálta borral a vendégeket. Azok megkóstolták, de neon ízlett nekik. A bor bizony hordószagu volt, nem uraknak való, csak úgy kvaterkázni. De mikor ő kijelentette, hogy addig az Istennek se mutatja meg a két fehér csikót, míg a bor el nem fogy, csak ráfanyalodtak. De igazában csak ő itta legbőségesebben. Fel is derült lassan tőle az arca s ogyre-másra a legjobb adomáival kezdett előhozakodni, arait az öcsémnek mind le kellett fordítani, ő mulatott rajta legjobban s kajámul, mikor azok elnevették magukat.

Képzelem, hogy mit értenek ezek

ebből.

De lassan megjött a kedve s faiivírult, mint az estike, mire a nap lefelé szállott.

Végre aztán ama méltatta az inakat, hogy feláhott az asztaltól s kiment velők az udvarba. Kivezettette a két lovat. Addig a kocsis ís felöltözött a parádés díszbe. Kopott volt a zsinóros magyar s törött a struccloll, de az azért megtette no.

A két vevőnek fenn akadt a szeme.

Úgy belebujtak a két lóiba, alig lehetett őket leszedni róluk.

— Miska bátyám — húzta félre a fiatalember az öreget — ezeknek tetszik ám a két fehér.

— Hagy tes'ék.

— Ezer pengőt hallok, ha jól veszem ki.

— No hiszen az még messze van.

Aztán végire az idegenek kirukkoltak. Ezer ötszáz pengőt ajánlottak érte egy .szóra.

— Hát öcsém mondd meg nékik, hogy gyerünk vissza boriunk

—- Nem akarnak ezek.

—- Hát akkor fel is ut, le is utMuszáj volt az idegeneknek megint neki- állaní a rossz bornak. De a csikókat ott kellett jártatní a tornác előtt a grupp körül

— Kétezer pengő — mondta egyszer az egyik.

Az öregur csak koccintott

— Nem rossz bor ez öcsém. Ha még egy litert megisznak, még jobb lesz a két fehér.

Közben kiszólt az asszonynak, hogy csirkét vágjon,.

Az Idegenek türelmetlenkedtek. Se ülni, se állni nem bírtak. Háromezer pengőt Ígértek volna már, de ő csak mosolygott, mintha nem is hallotta volna.

Mire a vacsora elkészült, mát négyezer pengőnél voltak.

Aztán lett belőle hatezer, hétezer.

— Miska bátyám, az Istenért, ne szalassza el a szerencsét s a fiatal vendég izzadt és rémült az öregur konokságán.

A vacsorának is vége lett. Gyönyörű hold- világos éjszaka volt, ezer meg ezer csillag. Sose lesz ebből esőMég egyszer látni akarták a két lovat a vevők. Kimentek a hold világos éjszakába.

— Kétezer ötszáz ... Nyolcezer...

Egy szót nem felelt rá. Tízezer pengő adóssága volt. Attól kellett volna menekülni- De az idegeneknek nem tudni miért, nagyon sürgős volt az ütjük. Sürgették, zaklatták. S egyszer csak már a kilencezret is kimond Iák.

~~ Mi az Istent áltar Mi.síita bátyám? Csak ezek a fi uk i tthon volnának, hogy szőri tanék. Kilencezer pengő, bátyám... Pénz a-l

— De a lú is lú.

Már az asszonyokat íe beavatta a vendég s azok kéz tördelve és kétségbeesve nézték az apjokat, aki igy megbicsakolta magát. Mikor a vendégek kocsira ültek, az asszonyon sirógörcs vett erőt, de nem mert az urának szólam, csak nekidőlt az ajtófélfának és úgy ömlött belől© a zokogás.

A kocsiról végre leszólott egyik idegen— Zwölftausöüd Penge.

— Bátyáim — ordította a fiatalember — tizenkétezer pengőt ki nálunk 1 Ilyen nem volt vílágLenem tése óta.

—- Osztán mi az Isten haragjának keU nekik olyan nagyon ez a két rossz lú?

Az megkérdezte s tolmácsolta.

— A kis hollandus királynénak két ilyen lova van s még egy párt akar hozzá De sehol ilyet a világon nem láttak, ami igy pá- szoina.

— Egén, öcsém?... Hát mondd meg nekik, hogy van nekem egy kis jányom, kisülne a szemem, ha nem ez a két ló vinné a menyegzőre.

A azomszéd, a volt vőlegény, megmagyarázta, erre a kocsi megindult éü kihajtót! ax udvarból.

Mikor a kocsinak a zöreje is elment, 5 ott maradt s betette utánuk a kaput. Akkor arra gondolt, hogy elment a pénz, itt maradtak a váltók. Elment a Szerencsei, Itt maradtak a lovak.

Az asszony meg a lánya sírva bújtak előle, de ő utánuk szólt— Látod... Hát mégis kór volt annakidején a nyakamba varrni magadat... Műt sírsz? ... Lesz e még rosszabbul ia. *

6

EGY RIPORTER \ , ,

ttja: MÁHA! SÁNDOR NAPLÓIMBÓL

BHBW*MD*B8ÖIÖ?Sllö®Har.9fEM8SaiKBBMBaffi5DtiBa2BS5l2KÖ3*BE3lB?>^' V ívr4 n/ncr? nr, AIa+ TT« «