Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-05 / 53. (2570.) szám

Mai sxámKnit 12 cfcfal Mai számunk 12 oldal Előfizetést ér> évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre s évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2. ~K& A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő* politikai napilapja felelős szerkesztői DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség; Prága IL. Panská ulice 12. 11, emelet — Telefon; 30311, — Kiadóhivatal; Prága HU Panská alléé ti 111. emelet Telefon; 34184. SORQÖNYCIMi HÍRLAP, PRAHA stodola ur MASFÉLMILLIARDJA Irta: Tarján Ödön Nélhátny nap előtt tartotta a csehszlovák Nemzeti Bamk évi közgyűlését. A közgyűlé­sen jelen volt Englis űr. pénasügymdni szter iis és végighallgatta Pospisil dr.-nak, a Nem­zeti Bank kormányzójának a jegybank poli­tikájáról tartott előadását. A kormányzó érintette a jóvátétel kérdé­sét, mely szerinte egyes államokban és po­litikai tényezőikben nem a vélt hatást váltot­ta ki, hanem mélyreható nyugtalanságot idézett élő. Foglalkozott előadásában a vi­lággazdasági krízissel s megállapította, hogy az árak és bérek kötöttsége és a vámhatá­rok az árucsere akadályai. Véleménye sze­rint ezen akadályok megszűnésével egyelő­re neon lehet számolni és igy Pospisil dr. nemzeti és nemzetközi vonatkozásban szűk- ebesnek tartja a nagyvonalú tervszerűsé­get. Rámutat arra, hogy az állam magas bankijegy tart ozása igen hátrányosan befo­lyásolja a Nemzeti Banknak a pénzpiacon elfoglalt pozícióját. Megemlíti, hogy a ka­matlábnak nálunk inkább lélektani jelentő­sége van és eredményként szöge®! le a le­számítolási és betétkama tláb közötti külön­bözet leszorítását. Végül kifogásolta Pospi- ®il kormányzó, hogy az állaim önáülló hitel- politikát folytat s hogy az államháztartás és az állami üzemek pénzfeleslegeit nem a Nemzeti Banknál összpontosítják, A Nemzeti Bank kormányzója nagyvona­lúan csak a jegybank és Prága szempontjá­ból foglalkozott a vezetése alatt álló Nem­zeti Bank működésével. A nagyvonalúság úgy lát szik kizárja azt, hogy a Nemzeti Bank vezetősége a pénzügyminiszterrel összefog­va figyelmet szenteljen a szlovenszkói és ru­szin szkói hitelélet tanulmányozásának. A csehszlovák köztársaság fennállásának tizenharmadik esztendeiéiben még mindig nem szándékoznak tudomást venni arról, hogy az állaimnak kötelessége a kedvezőtle­nebb viszonyok között termelő két tarto­mány részére is biztosítani a termelés és ér­tékesítés versenyképességét, s hogy ennek egyik legfontosabb előfeltétele a szlovenaz- kói hiteligényeknek a történelmi országoké­val legalább azonos kielégítése. Szinte ért­hetetlen az a rövidlátás, amellyel ezeket a kérdéseket Prágáiban kezelik. Nem akarják meglátni a rettenetes nyomor és szegénység által fűtött elégedetlenséget, mely ezen or­szágrészekben előbb-utóibfo a teljes gazdasá­gi csődhöz fog vezetni. A gazdasági válság megoldása, a munka­nélküliség leküzdése a kormánykoalíciót mindig és elsősorban a történelmi országok szempontjából érdekű. Az igazság érdeké ben el kell ismernünk, hogy a dolgok ilyen állásáért a felelősség nem teljesen Prágát terheli. Hogy ez a lelkiismeretlen játék Szlovenszkó gazdasági érdekei körül még ma is tart és a cseh kapitalista körök részé­re lehetővé teszi Szlovénszkó gazdasági erői­nek céltudatos elsorvasztását, elsősorban a kormánytámogatő szlovák politikusoknak a bűne. Ezek a lelkiismeretlen, jórészt tudat­lan emberek Prágában a köztársaság meg­alakulása óta a markukat tartják és a saiját vagyonosodásuk érdekében feláldozzák füg­getlenségüket, mely elengedhetetlen előfel­tétele volna annak, hogy a cseh tőkével szemben határozottan és megalkuvás nélkül követeljék a Szlovénszkóval és Ruszinszkő- val gazdasági és pénzügyi téren elkövetett súlyos sérelmek jóvátételét. Hogy a oemtra'Hata szlovák politikusok mi­lyen módszerek szerint dolgosnak és hogy a szlovák népnek rájuk bízott érdekeit meny­nyi lelkiismeretességgel képiviselik, arra ki­tűnő példa a derék Stodola szenátornak a csehszlovák Nemzeti Bank közgyűlésén ta­núsított viselkedése. Stodola Komiéi szenátorról mindenki tud­ja, hogy közgazdasági szaktekintély és mint ilyen a pozsonyi kereskedelmi és iparkama­ra elnöke, de elnöke és igazgatósági tagja a Duma vásárnak és egynéhány tucat kitűnőién jövedelmező vállalat igazgatóságának is. Ő a kormány koalíció szlovenszkói gazdasági és pénzügyi szakértője, a költségvetési és egyéb törvényjavaslatok előadója, nálunk Szlovén szkon pedig a csehszlovák agrárpárt egyik kimagasló vezéregyénisége. Ez a vezéregyén iség szokásához híven résztvett a Nemzeti Bank közgyűlésén is, ahol köszönetét mondott a bank vezetőségé­nek azon figyelemért, melyben a szloveusz- kói pénzpiacot részesítette. Hogy ennek a figyelemnek látható eredménye az a csekély Curtlus és a két német Becs, március 4 Sehober dr. és Curtius dr. pohárköszöntőit az osztrák sajtó melegen ün­nepli. A két áPÜamféríiu tegnap este kifej­tette, hogy a két német állam ideológiai és kulturális szempontból olyan közel áll! egy­máshoz, mint még soha sem. Ez a közelség elég ahhoz, hogy minden erőszakos változta­tási kísérlet nelükül tulajdonképen egy nem­zetnek számítson a két állam. A határok csak szükséges jogi fikciót jelentenek, egyébként Uj Delhi, március 4. Brit-Indiia belpoli-1 tikai békéjét sikerült teljesen helyrcálli- j tani. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Gandhi és az alkirály tárgyalásai kedden befejeződtek és a legfőbb pontok­ban sikerült megegyezést teremteni. Szer­dán délben nyilvánosságra hozzák a tár­gyalások jegyzőkönyvét és Gandhi és az alkirály aláírja a véghatározatot. A meg­egyezés annál fontosabb, mert a pánhindn kongresszus néhány nappal ezelőtt elha­tározta, hogy abban az esetben, ha a ked­di tárgyalások nem vezetnek eredményre, uj hadjáratba kezd az angolok ellen és a népet fölszólítja, hogy az engedelmességet ismét tagadja meg. Gandhi és az alkirály utolsó összejöve­telén főleg a nacionalista vezérek lefog­lalt vagyonának visszaadásáról volt szó. Jólimfónnált körök szerint Gandhi a szer­ződést máris berni;t»*í+a a pánhindu kon­gresszus munkaügyi bizottságának, amely elfogadta azt. A őri-hindu kormány haj­landónak mutatkov; arra, hogy azokat a rendőröket, akik tulerélyesen jártak el a tüntetők ellen, visszahívja, áthelyezi vagy degradálja. Csütörtökön a szerződés hiva­talos szövegét is nyilvánosságra hozzák. 5—6 és még többszáza lökő 9 Jriiliötnibeég, amellyel a történelmi országok és Soloven- szkó hitelre szorult közönsége pémzszükség- letét kielégítheti s hogy a történelmi orszá­gokban uralkodó pénzbőség mellett is a szíloven szkői pénzintézetek egyrészt az aránylag nagyobb hiteligények, másrészt a pénzügyi kormányzatnak kilátásba helyezett és nem éppen megnyugtató tervei következ­tében indokolt óvatossága a gazdasági életet hátrányosan befolyásolja, erről Stodola sze­nátor ur elfelejtett megemlékezni. Csupán annyit mondott, hogy Sziken szikéban a hitel és a kamatláb kérdése a legfontosabb pro­bléma. Nem tárta fel Szlovén szkó gazdasági helyzetét, nem beszélt Prágában súlyos gaz­dasági sérelmeinkről, amelyekről itthon né­ha óvatosan meg szokott emlékezni, csupán esetleges alibi igazolása érdekében érintett ■egy nem egészem jelen (éktelen kérdést. Meg­említette ugyanis, hogy a szlovák mezőgaz­dák az utóbbi években másfél miliiárddal több kamatot voltak kénytelenek fizetni, mint a történelmi országok gazdaközöneége. Ezen másfélmilliárdos többlet Stodola sze­rint felemésztette a gazdák tartaléktőkéjét. Szlovén szkó szerinte a csehszlovák köztársa­ság nagy aktívuma, a Duna a gazdasági életnek egyik fontos pillére. Stodola szerint azonban semmiféle válaszfalat nem alkotnak Németország és Németausztria között. A lapok kivétel nélkül magukévá teszik ezt az elméletet és megállapítják, hogy a gazdasági együttműködés további biztosítá­sával és a nagy német vámunió bevezetésé­vel a német nép kettőssége er-általán nem jelenthet belső elválasztást, csak a szükség diktálta kényszerű különélést. Curtius dr ma délután hat óra 40 perckor a rádió utján nagy Egyelőre nem lehet tudni, hogy az első londoni konferenciát egy második konfe­rencia követi-e. Gandhi szerint az eljö­vendő napokban erről is határoznak s egyáltalán a végső és részletes megállapo­dások ezek után nem késhetnek. Egyéb­ként Gandhi kijelentette, hogy a közel­jövőben idejét a hinduk és a mohamedá­nok viszonya problémájának fogja szen­telni. „Nagybritánia történelmének legjelentősebb pillanata" London, március 4. Az Indiával való megállapodást Londonban a brit világbiro­dalom legújabb történelme egyik legfon­tosabb eseményének tartják. Az 19B0 ele­jén kitört nyugtalanság óta a brit rendőr­ség 58.000 hindut vetett börtönbe s a rendőrök és a nacionalisták összeütközé­seiben többszáz ember meghalt, tízezer pedig megsebesült. 25.000 hindu naciona­lista még mindig börtönben ül, de bizo­nyos, hogy a békekötés következtében ha­marosan szabadlábra kerül. Politikai kö­rökben hangsúlyozzák, hogy az engedel­messég megtagadásának kampányát vég­leg lezártnak lehet tekinteni és Gandhi az eredményhez a jövőbe vetett töbíb biza­lomra vám szükség. Stodola szenátor felszólalása a kormány- koalíciót támogató centralista politikusok erkölcsi érzékének hü képét adja. ügy amiint a magban benne vau a belőle fejlődő fának miméinüsége*, alakja, nagysága, leve­leinek, gyümölcsének jellegzetessége, úgy ebben a kis felszőialásibain is bennfog.Laltatik a kormánytámogató szlovákok egész jelle­me és mentalitása. Miniket Stodola szenátor szereplése csak szimrotornaiként érdekel. A mi részünkre nem fontos, hogy a prágai kormánynak az őslakosság érdekei ellen bi­zalmat szállító Stodolát Stodolánafc vagy másképp hivják-e. Miniket az 5 szereplésé­ben az erkölcsi szempontok, az őslakosság érdekeinek védelme szempontjából, érde­kelnék. Mi a kormányzat szellemére nézve tartjuk jellemzőinek azt, hogy egy agrárpárté szenátor a csehszlovák Nemzeti Bank köz­gyűlésén megállapíthatja azt, hogy azok, akiknek a bizalmából ő a törvén yhoraáslban helyet foglal, az ő és pártijainak támogatás eával egy olyan rendszer következtében, melyet meg kellett volna dönteniük, elveszí­tették a régi időből megmaradt tartalékai­kat. De ezt is csak bátortalanul, félve merik’ kimondani. Előbb meghatottam köszönetét beszedet mondott az osztrák néphez. Egy varsói jelentés szerint Curtius dr. né­met külügyminiszter bécsi tartózkodása alatt tárgyalni fog az osztrák fővárosban időző len­gyel delegációval is ,amelyet Twairdowstet miniszter vezet. A tárgyalásoknak nagy jelen­tőséget tulajdonítanak, mert az eredménytől függ a lengyel kormány további állásfogla­lása és az, vájjon a szejm ratifikálja-e a né­met-lengyel kereskedelmi szerződést. munkatársaival együtt aktíven részt ve«1 a hindu alkotmány kidolgozásában. A hin­duik és az angolok egyaránt óriási enged­ményeket tettek, hogy biztosítsák a si­kert. Gandhi lemondott arról, hogy H rendőrséget magatartásáért hivatal osan megrendszabályozzák. A brit-hindu kor­mány ebbe a követelésbe semmi áron nem akart beleegyezni, mert a vizsgálat sokezer rendőrnek állását veszélyeztette volna, holott köztudomású, hogy a brit ha­talom Indiában elsősorban rendőrségének kiválóságára és megbi zható ságiára támasz­kodik. Egyéb részleteiket nem jelentenek. Állí­tólag a jövőben az angolok megengedik a hinduknak, hogy az állami monopólium engedélye nélkül sót termeljenek ki a ten­gerből, mert a magánúton előállított sóval úgysem okoznak lényeges konkurrendát a brit állami monopóliumnak. Mivel a pánhindu kongresszus néhány nappal ez­előtt teljhatalmat adott Gandhinak az al- királlyal való tárgyalásokra, bizonyosra vehető, hogy a hindu nacionalista vezérek a megállapodást elismerik és a kongresz- szus hamarosan ratifikálja Gandhi és Lord Irwing egyezményét, owaMiamTinn »■ ■ 111 3 »aiiiMMiniain« i—r mm■ "■ 1 m »nww''"figwajsMM Sehober Bécsben állam egységét hangoztatta Brit-lndiában helyreállt a béke Gandhi és az alkirály tárgyalásainak eredményei — A pánhindu kongresszus ratifikálja a megállapodást — Kiürülnek a börtöneik

Next

/
Thumbnails
Contents