Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-04 / 52. (2569.) szám
CURTIUS BECSBEN Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás — Gazdasági tárgyalások — A két nép sorsközössége Olasz-francia béke (sp) Prága, március 3. Az olasz kormányrendszert az efanu.lt évek alatt sokfélül és sok- íóleképpen támadták Európában, s a, támadások tenorja a legtöbb helyen arra volt beállítva, hogy' Olaszország imperialista politikát folytai, háborút készít ellő és túlzottan fegyverkezik. Nos, ezt a mesterségesen terjesztett rossz hirt Mussolini tettei a közelmúltban alaposan megtépázták. A Mars istennek látott duóéról miniden ekelőt t kitűnt, hogy nagyszerű Merkúr, aki népe jóléte és gazdagodása érdekében sorra köti a kölcsönös megértés alapján 1 álló békés kereskedelmi szerződéseket. Általános feltűnést keltett, amikor a fasiszta kormány éveikkel ezelőtt meglepő radikalizmussal kibékült Németországgal, s alig halkultak el a különböző Held—Mussolini incidensek, vagy a brenneri villongások zaja,, máris baráti atmoszféra keletkezett a két hatalom között, s nem túl zunk, ha azt állítjuk, hogy ez volt az első őszinte és nem a raisontól diktált barátság két volt ellenséges nagyhatalom között. A barátko- zás egyenesen irigységet és gyanút keltett sok más hatalomnál, különösen amikor Sohober római látogatása után kittint, hogy Itália ősi ellensége, Ausztria, is bevonult a baráti gyűrűbe. Később a Balkánon folytatódott ez a paoi- fizáló politika, e Görögország, Törökország, Bulgária. Románia, sőt Jugoszlávia is, kivétel nélkül élvezhették előnyeit, amennyiben Olaszország gabonasz fikéégl étét nagyrészíben ezekből az államokból fedezte. Általános meglepetést jelentett Európáiban, amikor a fasiszta kormány Szovjetoroszországhoz is megtalálta a közeledés útját e Litvinov milánói látogatásakor létrejött a legkedvezőbb szerződés, amelyet egy európai hatalom Moszkvával valaha kötött. Maradt Franciaország. A két gall nemzet régi rrvalitása Olaszország megerősödésével újra kitört s elsősorban a Földközi tenger szupremáciájána.k kérdése körül tombolt. Sokáig úgy látszott, hogy a tulszapora és gyarmatokra vágyó Olaszország és az érdekeit szívósan védő Franciaország között elképzelhetetlen a megegyezés. Állandó ellentétek kísértették a Riviéra határvidékein, tüntető katonai fölvonulások izgatták pro és kontra a két nemzet közvéleményét, s az ellentét az 1930 elején megtartott londoni fJottakouferenc!án érte el tetőpontját, amikor meggátolta MacDo- nald nauy béketervének létrejöttét. A háromhatalmi paktum, amit Anglia. Japán és az amerikai Unió Londonban kötött, a világtengerekre szólt, de nem enyhítette az európai atmoszféra, s az olasz—francia ellentét teljes mértékben megmaradt. A szívós MacDonald nem adta föl a harcot, s az eredmény megmutatta, hogy bölcs, kitartó és szelőd nyugalmával nemcsak a súlyos indiai kérdést tudta e napokban megoldani, hanem a másik nagy problémát is: a békét jelentő tengeri fegyverkezés és az olasz—francia ellentét kérdését. Az évek óta kísértő vetélkedés nincs többé. A zajos ceremóniák nélkül létrejött megegyezés fölér Lo- carnó jelentőségével, s mindenekelőtt azt bizonyitatta be, hogy Mussolini komolyan békét akar és komolyan szivén viseli népének sorsát. Elvégre Olaszország hozta a legnagyobb áldozatokat a tárgyalás folyamán, s még a francia—olasz flottaparitás igényéről is lemondott, csakhogy megkönnyítse és elősegítse a békekötést. A fasiszta kormány soha szebb elismerőlevelet nem kaphat, mint az a távirat volt, amit Henderson intézett Grandihoz a megegyezés után. Henderson. a szocialista, akinek pártja a a második intemacionáié évekig ádáz és kérlelhetetlen harcot viselt az országát talpraállítaná akaró Mussolini ellen, akinek pártja minden rosszat összehordott, hogy a fasizmust békebontónak, imperialistának, kegyetlennek tüntesse föl. most lelkes szavaikkal köszöni meg a francia miniszternek, hogy áldozatkészségével. minden sovén érdeket megvető humanizmusával, másokat megszégyenítő engedékenységével lehetővé tette a nagy békemii megteremtését. Henderson táviratában a második intemacionáié hajtja meg az elismerés zászlaját a fasizmus bérpolitikája előtt, — s ez okulásul szolgálhat mindazoknak, akik Olaszországot fölöslegesen ős tévesen igyekeznek — kis egyéni érdekekből — békebontónak és háboruspár tónak főitüntetni. Becs, március 3. Curtius dr. német külügyminiszter mia Pünder dr. államtitkár társaságában az osztrák fővárosba érkezett Brüning drfJ aki eredetileg ugyancsak részt akart venni az utazásban, Berlinben maradt s levélben kimentette magát az osztrák kormánynál. Elsősorban belpolitikai gondjaira hivatkozik, amelyek lehetetlenné teszik, hogy elhagyja Berlint. A lapok természetesen a lehető legnagyobb szívélyességgel tárgyalják a német látogatást. Hangsúlyozzák, hogy Curtius Stresemann utódja, akit a holt államfér- fiuhoz szoros barátság fűzött. Ugyanakkor rámutatnak arra a sorsközö&ségre, amely Németországot és Ausztriát egybeffiizi és úgy vélik, hogy az uj látogatás meg fogja erősíteni a szoros baráti viszonyt. London, márcis 3. Az angol lapok közük Sir Qswald Mosley legújabb manifeszíu- mát, amely beszámol az „uj párt“ megalaki- íásáról. Mosley uj pártnak nevezi pártalaki- tását és a manifesztumban kijelenti, hogy a párt mindazokat az angol férfiakat és nőket egyesíteni akarja, akik nem tűrik, hogy Britannia egy harmadrangú nemzetté sülyedjen. — Valamennyi más párttól abban különbözünk — írja Mosley —, hogy a parlament reformjára törekszünk és nem akarjuk, hogy az alsóház egyszerű szónoki terem maradjon, hanem a valódi tettek műhelyévé váljék. A szabadkereskedelem ellen fordulunk, Becs, március 3. A napokban rövid hivatalos jelentés számolt be arról, hogy Zágrábban egy Josip Porobod nevű egyént a rendőrség forradalmi összeesküvés gyanúja alatt letartóztatott és vizsgálati fogságba helyezett. Josip Porobadot azonban nem lehetett bíróság elé állítani, mert pőrének tárgyalása előtt cellájának ablakából kivetette magát az uccára s azonnal meghalt. Eddig a hivatalos jelentés és a dolog, nem is volna olyan gyanús, ha ez nem a nyolcadik eset volna, amikor politikai letartóztatottak „öngyilkossági szándékból14 kiugrónak az ablakon. A „defenesztráció" kifejezést egy olasz újságíró, Anduro Morandotti, a Corriere delta Sera tudósítója kreálta, amikor évekkel ezelőtt Prágában járt és cikksorozatban irta le azokat a történelmi nevezetességű ablakokat, ahonnan a história szerint a XVII. században embereket hajigáltak le. Ugylátszik, Jugoszlávia legújabban bevezette a „defene- sztráoiőt“ is igazságszolgáltatásába. A defe- nes&tráció jugoszláv formája az, hogy az elMi előtt Curtius Berlinből elutazott volna, fogadta az újságírókat s előttük is hangsúlyozta, hogy látogatása elsősorban a gazdasági kérdések megoldására fog szolgálni. A lapok fölkapták ezt a gondolatot és véleményük szerint a nagynémet vámunió gondolata áll Curtius bécsi tanácskozásainak előterében. A Neues Wiener Tagiblatt, amely annakidején a, dunai konföderáció propagálója volt, most megváltoztatta nézetét s vélemény© szerint Ausztriának a jövőben a hidat kell jelentenie a keleteurópai ágra rádiumok és a ziyugateuTÓpai ipari államok között. A német külügyminiszter a menetrend- szerű vonattal érkezett a nyugati pályaudvarra, ahol Schober alkaneellár fogadta. Az üdvözlés rendkívül szívélyes volt é* mert nem akarjuk, hogy iparunkat a belföldi piacon a világgazdaság minden depressziója és valamennyi külföldi dumping leteritse. Ugyanakkor azonban a konzervatívok vámrendszerét sem helyeseljük, mert az csak a vállalkozóknak jelent hasznot és a munkások és a fogyasztók kárára működik. Manifesztumában Mosley a választókra ap- pellált és önkéntes jelentkezőket keres, akik részt vennének a helyi szervezetek megalakításában. Egyúttal bejelenti, hogy az uj párt az esetleges nyári uj választásokon négyszáz jelölttel akar a választási küzdelembe vonulni. fogott gyanúsít orttart nem állítják törvényszék elé, mert az részben kellemetlen leleplezésekkel járhat, részben pedig nem minden esetben hozhat halálos ítéletet, amikor ez a kormányzatnak kellemes volna, hanem egyszerűen megfogják és kiropitik az ablakon, mintha C9ak öngyilkosságot követett volna el. 1928-ban egy Josip Hauk nevű kor válót fogtak el Eszéken, valami állítólagos forradalmi szervezetben való részvétel miatt. A por elé nagy érdeklődéssel tekintett egész Eszék, ahol Hauikot jól ismerték. Pörre azonban már nem került sor, a vádlott „kiugrott“ az ablakon és szörnyethalt. 1929 júniusában Sarajevóban egy horváí muzulmánt egy Húszéin Csirgics nevezetűt szállítottak be a rendőrségre. Két nap múlva kiugrott az ablakon. Alig egy hónappal később, 1929 julius 31-én Zágrábban egy Pavao Marganovics nevűi montenegrói ..forradalmár14 vetette le magát a fogház ablakából. Ez az esőt főleg azért nevezetes, mert a hatósági orvos a boncolás alkalmából a lakosság a hosszú útvonalon lelkesen megéljenezte Curtius dr.-t. Becs, március 3. Curtius német külügyminiszter ina délben Pünder dr. államtitkár társaságában a szövetségi kancellár palotájába ment, ahol meglátogatta Ender dr. kancellárt és Sehober dr. alkancellárt. Az államférfiak elsősorban a gazdasági tárgyalások programját beszélték meg. Délután háromnegyed kettőkor Miklag köztársasági elnök fogadta a német vendégeket, akiket ebéden látott. A reggeli fogadtatáskor a pályaudvaron föltűnt, hogy a kivonult rendőrök között kínaiak is voltak. Becsben több kínai rendőr tanul s most őket is kivezényelték, hogy a praktikus munkákban is részt- vegyenek. minden kétséget kizáróan megállapította, hogy Marganoviesot erőszakkal dobták az uccára. Itt tehát már nem lehetett tagadni többé, hogy deíenesztrácié történt. Mindez azonban, csöppet sem gátolta a boemyák rendőrsége* abban, hogy alig néhány nappal utóbb, 1928 augusztus legelején, amikor egy Benjámin Fiuoi nevű embert def©nesztráltak, hivatalos kommünikében el ne hiresztelje, miszerint Finci csodálatos és rejtélyes okokból, szabad elhatározásából lépett le a mostani kapitányság valamelyik emeletéről. Megint csak három hét miuit el: 1929 augusztus 26-án Bel- grádban Vladimír Nasics dr., elvetemült letartóztatott vetette ki magát az ablakon. Ezek az egyre gyakoribbá váló ablakon kiugrálá- sok kezdtek gyanússá válni, különösen azóta1, hogy Marganovics esete ismeretessé vált. Az emberek kezdtek erősen kételkedni abban, hogy ez csakugyan valamilyen újfajta epidémia lenne, amely a jugoszláv politikaá letar- tóztaottak között tört volna ki. Még ugyanezen év december 8-án történt, hogy Zágrábban ismét kiugrott valaki a cellájából Hogy ki, azt nem lehetett megálló- pi tárni, olyan súlyos zúzód ásókart szenvedett, hogy hullája teljesen fel ismerhetet tenné vált. Akkoriban nagyban rebesgették, hogy ez az ismeretlen horvát egyik nagyon is ismert politikai személyiség, aki egy szép napon eltűnt a lakásáról és mind a mai napig nem került elő. A következő áldozat egy Mihajlovics nevű öreg paraszt volt 1930 iunius 6-án, ugyancsak Zágrábban. Ez a szegény öreg földműves maga sem tudta, hogyan került a rendőrségre. Lehet, hogy túlságosan a szivére vette ezt a szégyent, lehet, hogy más valami titokzatos történt, elég az hozzá, hogy ez is csak kiugrott az ablakon. A legújabb defenesztrált, Josip Próbád, aki 1931 február 14-én követte elődeit — a kövezetre. Mindez a XX. században. ■ ....... ■»■ fe lles béke Indiában London, március 3. A lapok hosszú cikkekben foglalkoznak az indiai helyzettel és megállapítják, hogy a béke ott hamarosan visz- szaáll. Gandhi és az alkirá.1y a legutolsó vitás pontokban is megegyezett és az angol hatóságok vizsgálatot indítanak a lázadókkal ■szemben annakidején túl erélyesen eljáró rendőrök ellen. A sóadók kérdését ma tárgyalják le. Ezen a szak tárgyaláson Gan dhi és Sir George Schuster, a.z angol pénzügyi bizottság feje vesz részt. Ma délután Gandhi és az aikirály megint találkozik s valószínűleg végérvényesen megszövegezik a kiegyezést kihirdető dekrétumot. Sir Oswald Mosley megalakította „uj pár£“-ját A párfmanif osztom — A parlament reformja 1 politikai foglyok ablakon mié liláim kiugrással Minissel a jugoszláv börtön poklából A „defenesztrátló" titokzatos öngyilkossági epidémiája, vagy tömeges gyilkosságok az öngyilkosság színezetével V >*ai számunk Í2 ©?«Sal X. évf. 52. (2569) szám r Szerda 1931 március 4 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A 7 ollory^őbi nrlrfn b Szerkesztőség; Prágait* Panskö ulice 12. évre 76. havonta 26 Ké; külföldre: évente 4S0, A SZÍOVenSZkOl 6S rUSZlTlSZKOl eLLeUZeKl PürtOfC a. emelet. - Telefon 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 K6 Főszerítesztől poUHkoi napilapja fdeiős szerkesztői P *" ® 1 "* eme,Ctfl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több rOSZetKesZtO. r r r tereim szerTelefon: 34184. Egyes szám
