Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-04 / 52. (2569.) szám

CURTIUS BECSBEN Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás — Gazda­sági tárgyalások — A két nép sorsközössége Olasz-francia béke (sp) Prága, március 3. Az olasz kormány­rendszert az efanu.lt évek alatt sokfélül és sok- íóleképpen támadták Európában, s a, támadá­sok tenorja a legtöbb helyen arra volt beállít­va, hogy' Olaszország imperialista politikát folytai, háborút készít ellő és túlzottan fegy­verkezik. Nos, ezt a mesterségesen terjesztett rossz hirt Mussolini tettei a közelmúltban ala­posan megtépázták. A Mars istennek látott du­óéról miniden ekelőt t kitűnt, hogy nagyszerű Merkúr, aki népe jóléte és gazdagodása érde­kében sorra köti a kölcsönös megértés alapján 1 álló békés kereskedelmi szerződéseket. Általá­nos feltűnést keltett, amikor a fasiszta kor­mány éveikkel ezelőtt meglepő radikalizmussal kibékült Németországgal, s alig halkultak el a különböző Held—Mussolini incidensek, vagy a brenneri villongások zaja,, máris baráti atmo­szféra keletkezett a két hatalom között, s nem túl zunk, ha azt állítjuk, hogy ez volt az első őszinte és nem a raisontól diktált barátság két volt ellenséges nagyhatalom között. A barátko- zás egyenesen irigységet és gyanút keltett sok más hatalomnál, különösen amikor Sohober ró­mai látogatása után kittint, hogy Itália ősi el­lensége, Ausztria, is bevonult a baráti gyűrű­be. Később a Balkánon folytatódott ez a paoi- fizáló politika, e Görögország, Törökország, Bulgária. Románia, sőt Jugoszlávia is, kivétel nélkül élvezhették előnyeit, amennyiben Olasz­ország gabonasz fikéégl étét nagyrészíben ezek­ből az államokból fedezte. Általános meglepe­tést jelentett Európáiban, amikor a fasiszta kor­mány Szovjetoroszországhoz is megtalálta a közeledés útját e Litvinov milánói látogatása­kor létrejött a legkedvezőbb szerződés, ame­lyet egy európai hatalom Moszkvával valaha kötött. Maradt Franciaország. A két gall nemzet régi rrvalitása Olaszország megerősödésével újra kitört s elsősorban a Földközi tenger szupremáciájána.k kérdése körül tombolt. So­káig úgy látszott, hogy a tulszapora és gyar­matokra vágyó Olaszország és az érdekeit szí­vósan védő Franciaország között elképzelhe­tetlen a megegyezés. Állandó ellentétek kísér­tették a Riviéra határvidékein, tüntető kato­nai fölvonulások izgatták pro és kontra a két nemzet közvéleményét, s az ellentét az 1930 elején megtartott londoni fJottakouferenc!án érte el tetőpontját, amikor meggátolta MacDo- nald nauy béketervének létrejöttét. A három­hatalmi paktum, amit Anglia. Japán és az ame­rikai Unió Londonban kötött, a világtengerek­re szólt, de nem enyhítette az európai atmo­szféra, s az olasz—francia ellentét teljes mér­tékben megmaradt. A szívós MacDonald nem adta föl a harcot, s az eredmény megmutatta, hogy bölcs, kitartó és szelőd nyugalmával nem­csak a súlyos indiai kérdést tudta e napokban megoldani, hanem a másik nagy problémát is: a békét jelentő tengeri fegyverkezés és az olasz—francia ellentét kérdését. Az évek óta kísértő vetélkedés nincs többé. A zajos cere­móniák nélkül létrejött megegyezés fölér Lo- carnó jelentőségével, s mindenekelőtt azt bizo­nyitatta be, hogy Mussolini komolyan békét akar és komolyan szivén viseli népének sorsát. Elvégre Olaszország hozta a legnagyobb áldo­zatokat a tárgyalás folyamán, s még a fran­cia—olasz flottaparitás igényéről is lemondott, csakhogy megkönnyítse és elősegítse a béke­kötést. A fasiszta kormány soha szebb elismerőleve­let nem kaphat, mint az a távirat volt, amit Henderson intézett Grandihoz a megegyezés után. Henderson. a szocialista, akinek pártja a a második intemacionáié évekig ádáz és kér­lelhetetlen harcot viselt az országát talpraállí­taná akaró Mussolini ellen, akinek pártja min­den rosszat összehordott, hogy a fasizmust bé­kebontónak, imperialistának, kegyetlennek tüntesse föl. most lelkes szavaikkal köszöni meg a francia miniszternek, hogy áldozatkész­ségével. minden sovén érdeket megvető huma­nizmusával, másokat megszégyenítő engedé­kenységével lehetővé tette a nagy békemii megteremtését. Henderson táviratában a máso­dik intemacionáié hajtja meg az elismerés zászlaját a fasizmus bérpolitikája előtt, — s ez okulásul szolgálhat mindazoknak, akik Olaszországot fölöslegesen ős tévesen igyekez­nek — kis egyéni érdekekből — békebontónak és háboruspár tónak főitüntetni. Becs, március 3. Curtius dr. német kül­ügyminiszter mia Pünder dr. államtitkár társaságában az osztrák fővárosba érke­zett Brüning drfJ aki eredetileg ugyan­csak részt akart venni az utazásban, Ber­linben maradt s levélben kimentette ma­gát az osztrák kormánynál. Elsősorban belpolitikai gondjaira hivatkozik, amelyek lehetetlenné teszik, hogy elhagyja Berlint. A lapok természetesen a lehető legna­gyobb szívélyességgel tárgyalják a német látogatást. Hangsúlyozzák, hogy Curtius Stresemann utódja, akit a holt államfér- fiuhoz szoros barátság fűzött. Ugyanakkor rámutatnak arra a sorsközö&ségre, amely Németországot és Ausztriát egybeffiizi és úgy vélik, hogy az uj látogatás meg fogja erősíteni a szoros baráti viszonyt. London, márcis 3. Az angol lapok köz­ük Sir Qswald Mosley legújabb manifeszíu- mát, amely beszámol az „uj párt“ megalaki- íásáról. Mosley uj pártnak nevezi pártalaki- tását és a manifesztumban kijelenti, hogy a párt mindazokat az angol férfiakat és nőket egyesíteni akarja, akik nem tűrik, hogy Bri­tannia egy harmadrangú nemzetté sülyedjen. — Valamennyi más párttól abban külön­bözünk — írja Mosley —, hogy a parlament reformjára törekszünk és nem akarjuk, hogy az alsóház egyszerű szónoki terem marad­jon, hanem a valódi tettek műhelyévé vál­jék. A szabadkereskedelem ellen fordulunk, Becs, március 3. A napokban rövid hivata­los jelentés számolt be arról, hogy Zágráb­ban egy Josip Porobod nevű egyént a rend­őrség forradalmi összeesküvés gyanúja alatt letartóztatott és vizsgálati fogságba helyezett. Josip Porobadot azonban nem lehetett bíró­ság elé állítani, mert pőrének tárgyalása előtt cellájának abla­kából kivetette magát az uccára s azonnal meghalt. Eddig a hivatalos jelentés és a dolog, nem is volna olyan gyanús, ha ez nem a nyolcadik eset volna, amikor politikai letartóztatottak „öngyilkossági szándékból14 kiugrónak az ab­lakon. A „defenesztráció" kifejezést egy olasz új­ságíró, Anduro Morandotti, a Corriere delta Sera tudósítója kreálta, amikor évekkel ez­előtt Prágában járt és cikksorozatban irta le azokat a történelmi nevezetességű ablako­kat, ahonnan a história szerint a XVII. szá­zadban embereket hajigáltak le. Ugylátszik, Jugoszlávia legújabban bevezette a „defene- sztráoiőt“ is igazságszolgáltatásába. A defe- nes&tráció jugoszláv formája az, hogy az el­Mi előtt Curtius Berlinből elutazott vol­na, fogadta az újságírókat s előttük is hangsúlyozta, hogy látogatása elsősorban a gazdasági kérdések megoldására fog szolgálni. A lapok fölkapták ezt a gondola­tot és véleményük szerint a nagynémet vámunió gondolata áll Curtius bécsi ta­nácskozásainak előterében. A Neues Wie­ner Tagiblatt, amely annakidején a, dunai konföderáció propagálója volt, most meg­változtatta nézetét s vélemény© szerint Ausztriának a jövőben a hidat kell jelen­tenie a keleteurópai ágra rádiumok és a ziyugateuTÓpai ipari államok között. A német külügyminiszter a menetrend- szerű vonattal érkezett a nyugati pálya­udvarra, ahol Schober alkaneellár fogad­ta. Az üdvözlés rendkívül szívélyes volt é* mert nem akarjuk, hogy iparunkat a belföldi piacon a világgazdaság minden depressziója és valamennyi külföldi dumping leteritse. Ugyanakkor azonban a konzervatívok vám­rendszerét sem helyeseljük, mert az csak a vállalkozóknak jelent hasznot és a munká­sok és a fogyasztók kárára működik. Manifesztumában Mosley a választókra ap- pellált és önkéntes jelentkezőket keres, akik részt vennének a helyi szervezetek megala­kításában. Egyúttal bejelenti, hogy az uj párt az esetleges nyári uj választásokon négyszáz jelölttel akar a választási küzde­lembe vonulni. fogott gyanúsít orttart nem állítják törvényszék elé, mert az részben kellemetlen leleplezé­sekkel járhat, részben pedig nem minden esetben hozhat halálos ítéletet, amikor ez a kormányzatnak kellemes volna, hanem egyszerűen megfogják és kiropitik az ab­lakon, mintha C9ak öngyilkosságot követett volna el. 1928-ban egy Josip Hauk nevű kor válót fogtak el Eszéken, valami állítólagos forra­dalmi szervezetben való részvétel miatt. A por elé nagy érdeklődéssel tekintett egész Eszék, ahol Hauikot jól ismerték. Pörre azon­ban már nem került sor, a vádlott „kiugrott“ az ablakon és szörnyethalt. 1929 júniusában Sarajevóban egy horváí muzulmánt egy Húszéin Csirgics nevezetűt szállítottak be a rendőrségre. Két nap múlva kiugrott az abla­kon. Alig egy hónappal később, 1929 julius 31-én Zágrábban egy Pavao Marganovics ne­vűi montenegrói ..forradalmár14 vetette le ma­gát a fogház ablakából. Ez az esőt főleg azért nevezetes, mert a hatósági orvos a boncolás alkalmából a lakosság a hosszú útvonalon lelkesen megéljenezte Curtius dr.-t. Becs, március 3. Curtius német külügy­miniszter ina délben Pünder dr. államtit­kár társaságában a szövetségi kancellár palotájába ment, ahol meglátogatta Ender dr. kancellárt és Sehober dr. alkancellárt. Az államférfiak elsősorban a gazdasági tárgyalások programját beszélték meg. Délután háromnegyed kettőkor Miklag köztársasági elnök fogadta a német ven­dégeket, akiket ebéden látott. A reggeli fogadtatáskor a pályaudvaron föltűnt, hogy a kivonult rendőrök között kínaiak is voltak. Becsben több kínai rendőr tanul s most őket is kivezényelték, hogy a praktikus munkákban is részt- vegyenek. minden kétséget kizáróan megállapította, hogy Marganoviesot erőszakkal dobták az uccára. Itt tehát már nem lehetett tagadni többé, hogy deíenesztrácié történt. Mindez azonban, csöppet sem gátolta a boemyák rendőrsége* abban, hogy alig néhány nappal utóbb, 1928 augusztus legelején, amikor egy Benjámin Fiuoi nevű embert def©nesztráltak, hivatalos kommünikében el ne hiresztelje, miszerint Finci csodálatos és rejtélyes okokból, szabad elhatározásából lépett le a mostani kapitány­ság valamelyik emeletéről. Megint csak há­rom hét miuit el: 1929 augusztus 26-án Bel- grádban Vladimír Nasics dr., elvetemült le­tartóztatott vetette ki magát az ablakon. Ezek az egyre gyakoribbá váló ablakon kiugrálá- sok kezdtek gyanússá válni, különösen azóta1, hogy Marganovics esete ismeretessé vált. Az emberek kezdtek erősen kételkedni abban, hogy ez csakugyan valamilyen újfajta epidé­mia lenne, amely a jugoszláv politikaá letar- tóztaottak között tört volna ki. Még ugyanezen év december 8-án történt, hogy Zágrábban ismét kiugrott valaki a cel­lájából Hogy ki, azt nem lehetett megálló- pi tárni, olyan súlyos zúzód ásókart szenvedett, hogy hullája teljesen fel ismerhetet tenné vált. Akkoriban nagyban rebesgették, hogy ez az ismeretlen horvát egyik nagyon is is­mert politikai személyiség, aki egy szép na­pon eltűnt a lakásáról és mind a mai napig nem került elő. A következő áldozat egy Mihajlovics nevű öreg paraszt volt 1930 iunius 6-án, ugyancsak Zágrábban. Ez a szegény öreg földműves ma­ga sem tudta, hogyan került a rendőrségre. Lehet, hogy túlságosan a szivére vette ezt a szégyent, lehet, hogy más valami titokzatos történt, elég az hozzá, hogy ez is csak kiug­rott az ablakon. A legújabb defenesztrált, Josip Próbád, aki 1931 február 14-én követte elődeit — a kövezetre. Mindez a XX. században. ■ ....... ■»■ fe lles béke Indiában London, március 3. A lapok hosszú cikkek­ben foglalkoznak az indiai helyzettel és meg­állapítják, hogy a béke ott hamarosan visz- szaáll. Gandhi és az alkirá.1y a legutolsó vi­tás pontokban is megegyezett és az angol ha­tóságok vizsgálatot indítanak a lázadókkal ■szemben annakidején túl erélyesen eljáró rendőrök ellen. A sóadók kérdését ma tár­gyalják le. Ezen a szak tárgyaláson Gan dhi és Sir George Schuster, a.z angol pénzügyi bi­zottság feje vesz részt. Ma délután Gandhi és az aikirály megint találkozik s valószínűleg végérvényesen megszövegezik a kiegyezést ki­hirdető dekrétumot. Sir Oswald Mosley megalakította „uj pár£“-ját A párfmanif osztom — A parlament reformja 1 politikai foglyok ablakon mié liláim kiugrással Minissel a jugoszláv börtön poklából A „defenesztrátló" titokzatos öngyilkossági epidémiája, vagy tömeges gyilkosságok az öngyilkosság színezetével V >*ai számunk Í2 ©?«Sal X. évf. 52. (2569) szám r Szerda 1931 március 4 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A 7 ollory^őbi nrlrfn b Szerkesztőség; Prágait* Panskö ulice 12. évre 76. havonta 26 Ké; külföldre: évente 4S0, A SZÍOVenSZkOl 6S rUSZlTlSZKOl eLLeUZeKl PürtOfC a. emelet. - Telefon 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 K6 Főszerítesztől poUHkoi napilapja fdeiős szerkesztői P *" ® 1 "* eme,Ct­fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több rOSZetKesZtO. r r r tereim szerTelefon: 34184. Egyes szám

Next

/
Thumbnails
Contents