Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-31 / 75. (2592.) szám

Mai szamunk 12 oUfai V Mai szamunk 12 oldal % X. évf. 75. (2592) szám j KOdd * 1931 március 31 Előfizetési án évente 300, félévre ISO, negyed* évre 76. havonta 26 K£; kútfőidre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. fí képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Ei»yes szám ára 1*20 Ke, vasárnap 2* -Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcU napilapja felelős szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12, U. emelet - Telefon* 30311. - Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice II 111. emelet Telefon; 34184. SÚRdÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA REGIONÁLIS SZ ELŐTÉRBEN (sp) Prága, március 30. A nagy beszéd, amelyre Európa napok óta feszültein várt, a franc:a szenátusban szombaton délután el­hangzott. Briamd állást foglalt a német-osz­trák vámunió ellem. Senkit sem lepett meg a szigorú és éles liang, amit használt, mert a párisi és a kisantantsajtó tiznapos előkészí­tő pergőtüze után a közvélemény tudta, ’ hogy a nyílt roham elmaradhatatlan. Mind­azonáltal meglep, hogy a francia külügymi­niszter nyilatkozatának legnagyobb részét belpolitikai mérlegelések foglalják el s a szónok szemmelláthatóan nagyobb súlyt he­lyezett belső ellenzékének letörésére és ér­vei megcáfolására, mint a bécsi szerződés- terv objektív megbicálására. Szinte sajnál­juk a francia külügyiminisztert, amikor mé­lánk ól ikus és rezignált tónust kénytelen ön­teni ragyogóan megkovácsolt mondataira *és megállapitani, hogy csaknem egy évtize­des politikája kezd zsákuccába futni, úgy hogy egy újfajta politika megkezdésének gondolata sem elvetendő. A francia külügy­miniszternek igaza van: politikája és a né­met-francia viszony holtpontra jutott. De az okok, amelyek a csődbe vezettek, mások, mint azok, amiket Briand felhozott. Nem ar, igazi és őszinte békepolitika bizonyult kivi-, he tétlennek, nem Németország és Ausztria gáncsolta el a francia békebarátok nemes terveit, hanem a béke francia koncepciója bizonyult kártyavárnak. Briand, a toldozga- iás és foldozgatás zseniális mestere, úgy vélte', hogy ígéretekkel, kis koncok oda- bajitgafásával megőrizhető Európának mai rendje, ahol a firmámén búmon Franciaor­szág üstököscsillaga ragyog s a többi kis csillag!, a pásztorok és a nyáj csak azért van­nak jelen, hogy leborulva imádják az ives pályán méltóságteljesen tova libegő francia csillagzatot. Briand reziguációja mindössze arra vo­natkozhat, hogy a kontinens megszűnt a francia csillagzat jegyében létezni. A közép- európai hatalmak legjobb szándékuk ellené­re sem követhették a párisi békepolitikát, amely ugyan állandóan kezet nyújt és moso­lyog, de nem törődik azzal, hogy „barátai", akiket megindultan magához kíván ölelni, megéljenek és megélhessenek. Ha Briand a francia árnyékban meghúzódó békepolitika sorsára gondolt, akkor tényleg indokolt re­zignált hangja. Egyébként azonban német vagy osztrák részről semmi olyan nem tör­tént, ami zavarhatná a nyugalom köreit. El­lenkezőleg a bécsi kísérlet arra irányul, hogy a nyomorgó középeurópai népeket ki­vezesse az előbb-utóbb lázadásokig vezethe­tő gazdásági bajokból. Ez az igazi béketerv, amely a bajok gyökereit akarja kiirtani * kétségtelenül nagyobb eredményt érhet el, mint a francia békitgetés, mely állandó nyesegetéssel, kötözgetésekkel és szépi íve­lésekkel kíván a helyzeten segíteni. A beszéd éle3, de pozitívumokat alig tar­talmaz. Briand vállvon oga tv a a népszövet­ségre bízza az ügy elintézését és szigorú ka­tonai demarsokrói, mint Prágában álmod ták, egyetlen szó sem hangzott el. Ellenke­zőleg, a nyilatkozat végén a francia külügy­miniszter újra leüti híres békeakkordját, amellyel négy-öt év óta minden francia kul­iig janin iszteri megnyilatkozás bevégződik. Az angol Obsérvér uyomb-an megadja a fe­leletet, hogy miért kívánja Briand még most is oly szívós elszántsággal a békét, holott hangjából és a párisi kamara hangulatából kitűnik, hogy a legszívesebben kardjára csapna. A lefegyverzési konferencia küszö­bön áll. A nyugateurópai államok mai be­rendezkedésének ez. a konferencia a próba­köve lesz. Ha sikerül, remény van arra, hogy a mai rend megjavul és konszolidáló­dik. Ha nem sikerül, a nyugateurópai szisz­téma összeomlik és senki sem tudja, mi jön utána. Épipen ezért a hatalmak már most mindent elkövetnek a békés atmoszféra elő­készítésére és semmi sem érheti kellemet- lenebbül őket, mint olyasvalami, ami a lég­kört és a siker pszichológiai előfeltételeit megzavarná. Ha a német-osztrák vámszenző- dést casus bellinek tekintenék,. szó sem le­hetne arról, hogy a lefegyverzési konferen­cia sikerüljön, s Európa szenvedő milliói föl zúdulnának vezetőik elten. A vám szerző­dés fait aocompli, s most csupán arra kell törekedni, hogy az államok presztízsét ne érje csorba s a szerződés méregffogait eltá­volítsák. Soha jobb időben nem jöhetett vol­na a bécsi kezdeményezés: az európai atmo­szféra lehetetlenné teszi, hogy miatta két táborra osszák Európát — s mindaz, aimií , vele kaposo-latban . Briand tehet, néhány mélaöus és rezignált hang megpeugetése. Ilyen körülmények között az sem lep meg, ha kisanfaütkörökbéín keed elterjedni- a fait aocompli pszichózisa és támadás he­lyett egyes prágai orgánumok ma például már azzal foglalkoznak, hogy a meglévő tényt miképpen lehetne el len fényekkel eredményesen ellensúlyozni. Egy rendkívül jól informált lapban azt olvassuk, hogy a kisantant a német-osztrák blokk ellensulyo­Páris, március 30. A szenátus szombati ülé­sén a külügyi költségvetés vitája során a né­met-osztrák vámszerződés Í3 szóbakerült. Be- rard, a külügyi bizottság elnöke sajnálattal állapítja meg, hogy nem teljesült a francia politika reménye, hogy a francia-angol-olasz flotta szerződés megkötése után a francia dip­lomácia egész tevékenységét az európai béke megszervezésének szentelheti. Bécs és Ber­lin váratlan meglepetésben részesítették Franciaországot s ez a meglepetés olyan volt, mint annakidején a tangeri és az agadiri dip­lomáciai c-siny. A hivatalos Franciaország semmi körülmé­nyek között sem engedheti meg az osztrák- német vámunió létrejöttét, —- mon dotta Berard — hiszen ez a vám szer­ződős ellentétben áll a st,-germaini békeszer­ződéssel és a genfi jegyzőkönyvvel. Ausztria — ugylátszik — elfelejtette, hogy Franciaor­szág és szövetségesei mentették meg a pénz­ügyi romlástól. Berard végül azokról az esz­közökről beszélt, amelyekkel a szövetségesek megakadályozhatnák a német-osztrák vám­unió megvalósulását. A szövetségeseknek maguknak kell cselekedniük, ha a Népszö­vetségnek nem lesz ereje ahhoz, hogy keresz­tülvigye a többség akaratát. Berard beszédét a szenátus tomboló taps­viharral fogadta. zására egy másik gazdasági blokkot teremt, amely egybefoglalná az utódállamokat és főcélja volna, hogy a régi osztrákHmagyar monarchia gazdasági egységéhez hasonló dunamedenoei uniót teremtsen, amely ké­sőbb esetleg fölvehetué a tárgyalásokat a német-osztrák blokkal is. Mint tudjuk, a du­nai konföderációhoz hasonló tervek régóta kísérteinek Középen répában. Ha az álmok most elérkeztek a realizálás stádiumába, ez is csak a bécsi in iciat ivónak köszönhető. A német-osztrák tárgyalások, ha semmi mást nem eredményeztek, annyit kétségtelenül elértele, hogy Középeurópa gazdasági letar­giáját máról-holnapra megszüntették s az első ijedelem után u.j vérkeringést folyama tót indítottak meg az elzsibbadt szervek­ben. A váratlan aktivitást követi-e ered­mény? Nem tudjuk, de elvitathatatlan, hogy a középeurópai államok gazdasági tárgyalá­sai a német-osztrák blokk Mércének nyo­mása alatt egészen más feltételek mellett indulhatnak meg, mint megindultak volna néhány héttel ezelőtt. Ebben a viszonylat­ban különösen Magyarország szerepe fontos, mert kétségtelen, hogy egyrészt a német­osztrák blokk, másrészt az ellensúlyozás­ként alakítandó kisantamt-blokk nem riadna •vissza a nagyobb kedvezmények megadásá­tól sem, ha biztosítani tudná a központi fek­vésű s így nagy jelentőségű dup V állam sat- tokozását Az örvendetes aktív izmust csak' üdvözölni tudjuk, mert reméljük, hogy őszinte lesz ék az, elviselhetetlen gazdasági bajok orvoslására fog szolgálni. Egymás el­len ilyen blokkok úgysem létezhetnének manapság, s ha a német-osztrák csoportosu­lás mellett esetleg az ellenosoportosulás i« létrejön, a szükség parancsára előbh-utóbb a két csoportosulás között meg lehet találni az axrangement-'t. „Nem az én müvem a mai Németország és Ausztria" A vita további folyamán Briand külügymi­niszter is szólásra emelkedett, hogy válaszol­jon a német-osztrák vámegyezmény ügyében elhangzott kérdésekre. Biztosítja a szenátust, — mondotta — hogy­ha van egy ember, akit kellemetlenül érin­tett az egyezmény közzététele, úgy ez az egy ember ö volt. Amikor széltében-hosszában arról beszéltek, hogy tapintatlanság történt, magára vonatkoz­tatta ezt, hiszen a maga részéről mindig azon igyekezett, hogy kínosan kerüljön minden ta­pintatlan eljárást. Az eseményeket hidegvér­rel kell tekinteni és meg kell vizsgálni, mi a lényeg. Ha az osztrák-német vámegyezmény követ­kezményeként a francia parlament arra az eredményre jutna, hogy az eddigi politikát nem lehet folytatni, mondják meg neki 5 ö készséggel vállalkozik más politikára is, mert minden cselekedetében az vezeti, hogy jobbat és többet alkosson. A bécsi incidens nem csorbította és nem csorbithatja Francia- ország tekintélyét. Briand ezután visszautasí­totta azt a szemrehányást, hogy békés küipo­A terv, amelyről itt szóló ttunk, a cseh iparosok és kereskedők központi lapjában jelent meg, ami azt bizonyítja, hogy elsősor­ban a legilletékesebb gazdasági faktorok kí­vánják megvalósítását, ők veszik fait ao compli-nak a német-osztrák vámuniót és ők ajánlják a regionális szerződésrendszer kil­épi,lésének folytatását a fölösleges politikai ét; p,reszt izsokokból történő ok vetet Lenke dés helyett. A magnak részéről mindössze re­gisztráljuk az eseményt. . és megáll api tjük, hogy az első pillanat ijedelme után óriási aktivi'ámus támadt mindenfelé. Állítólag Benes külügyminiszter végig­utazza a középeurópai és keleteurópai álla­mok fővárosait, hogy megsze rvezze a közép- európai regionális blokkot. Állítólag április végén vagy május első napjaiban Romániá­ban kisantantkouferencia lesz, amely kizá­rólag a vámunió kérdésével fog foglalkozni' s amelyen Magyarország egészen más sze­repet játszana már, mint az eddigi kís- aníantkonferemciákon játszott. Demetrovics jugoszláv kereskedelemügyi minisztert Prá­gában ma ünnepélyesen fogadták s kétség­telen, hogy az ő látogatása is a megindult uj tavaszi aktivitás jegyében történik már. A politikai berzenkedés után megindult a munka, Briand rezignációja csak távoli flóta- hang, és a középeurópai körök sokkal meg- foniolandóbbnak tartják Schürff osztrák mi­niszternek tegnapi nyilatkozatát, amelyben határozottan kijelenti,' hogy a vám tárgyalá­sok folytatódnak, bármiként nyilatkozik itt vagy ott némely politikus. A két német ál­laim szándéka eltökélt szándék, fait ac- compli, amit ma a legtöbb prágai orgánum is elismer s amely nem ©len támadást ki­van, hanem a nemes verseny jegyében szü­letett uj regionális munkát s a mellérendelt csoportosulások gyors kialakulását. Etikájával megakadályozta a honvédelem fej­lesztését. A maga- részéről mindig támogatta azokat az el övi váza ti rendszabályokat, ame­lyekre az országnak a nemzetvédelem szem­pontjából szüksége volt. — Nem én teremtettem meg Németország és Ausztria mai politikai és gazdasági lét­alajait, — kiáltott fel a külügyminiszter patetikusan — hanem a versaiEesi békeszerződés. Én nem tehetek mást, csak azt, hogy számolok az adott helyzetből előállott nehézségekkel. A vámunió: a német-francia viszony holtpontra jutása — Becsben és Berlinben megfelelő diplo­máciai lépések történtek s Franciaország tudomására hozta az osztrák és német kormánynak álláspontját. Az osztrák kormánnyal közölték, hogy lépése jogosulatlan volt és ellentétibéu áll a szerző­désekkel és megállapodásokkal. Franciaor­szág keresetül vitte, hogy más államok is tet­tek ilyen lépéseket. Sok szó esett Angliáról is. Anglia azon az állásponton van, hogy a Népszövetségi Tanács nélkül semmit sem le­het kezdeményezni. Végeredményben Kedden válaszol Cnrtlns Briand vámunlóellenes beszédére Kedvetlenség Berlinben — Az Observer a lefegyverzést félti A francia sajté harci riadója Éesies kisantant-körtitra indult

Next

/
Thumbnails
Contents