Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-28 / 73. (2590.) szám

1988 március 28. szombat. ^pra:gaiAWi^arhirlai> 5 Bethlen tárgyalásai vezető banhtényezőkkel Budapest, március 27. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délben fogadta Korányi Fri­gyes bárót, a Pénzintézeti Központ elnökét és Scitovszky Tibort, a Magyar Általános Hitel­bank vezérigazgatóját. Több, mint egy óra hosszat tanácskoztak és a magyar államköl­csön kibocsátására vonatkozó tervekkel foglal­koztak. Nem kapnak választói jogot a japán nők London, március 27. Tokióból jelentik, hogy a felsőhöz leszavazta a képviselőhöz által el­fogadott törvényjavaslatot, amely a nőkre is kiterjeszti a községi választójogot. A javaslat benyújtásakor a kormány azt ígérte, hogy ez az első lépés a nők általános választói joga léié, s most, hogy a felső'ház visszautasította, hosszú időre nem lehet szó a nők választójo­gáról. 112 hatolt Cawnporban London, március 27. A cawnporí mé­szárlások áldozatainak száma 112-re emelke­dett. Madrasz tartományban is nehézségek támadtak és a csintamongi rendőrség kény­telen volt a nép közé lőni, mely alkalommal öt ember meghalt. E nehézségek láttára Gandhinak nem lesz könnyű dolga a pánhin- du kongresszusban, hogy elfogadtassa a lord Irwinnel kötött megegyezést. A népve­zér ugyan kijelentette, hogy a lahorei kivég­zések nem zavarhatják meg a szerződés meg­kötését még abban az esetben sem, ha a kor­mány kétségtelenül nagy hibát követett el. Gandhi megfenyegette a hindukat, hogy hosszabb időre visszavonul a politikai élet­től, ha a kongresszus nem ratifikálja a szer­ződést. Súlyos baleset érte Csílléry Andrást Budapest, március 27. Kedden este 11 órakor súlyos autóbaleset történt Csiliéry Andrással, az Országos Tárasadalombizto- sitó Intézet igazgatcH?őarvosávall. Csilléry András vacsorán volt feleségével és szürke taxin igyekezett hazafelé. A Bálvány-uocán ment keresztül kocsijával és amikor az autó a Gróf Tisza-uecába akart fordulni a Vilmos császár ut felé, a I>una felől egy piros taxi rohant bele Csilléryék autójába. A szürke taxi, melyben Csilléry András ült feleségé­vel, felvágódott a járdához, nekizuhant a ház falának, az ablaka betörött, hűtője és sárhányója összetört és a benzin kifolyt az autóból. Összecsődültek az emberek és ekkor lát­ták, hogy Csilléry Andrásné az arcán és a fe­jén több sebből vérzik. Csilléry András belső fájdalmakról panaszkodott. Csilléryék egy másik kocsiba ültek és hazahajtattak a lakásukra. Szerdán délelőtt Csilléry András heves fájdalmakról panaszkodott és nem tudott ágyából felkelni. Azonnal orvost hívtak hoz­— Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc léssel" keserüviz fájdalommentes székürülést és kielégítő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján Írnak a valódi Ferenc Jőzsel vázról, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredmé­nye változnék. ▲ Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszertizletekben. aá, aki megállapította, hogy Csilléry belső sérüléseiket szenvedett. Ezután konzíliumot tartottak és azt gyanították, hogy Csilléry valószínűleg eltörte az egyik bordáját. Bk- ikor Csilléry András már olyan rosszul érez­te magát, hogy mozdulni sem tudott az ágyában, így feküdt egész ma délelőttig, amikor betegszállító autóval elvitték a Vö­röskereszt kórházba, hogy ott a röntgen osz­tályon megvizsgálják, A röntgenvizsgálat délelőtt féltizenikét Órakor ért véget és megállapította, hogy Csilléry bordája nem törött el, de a főorvos rendkívül súlyos belső zúzód ásó kát szerve- j detl Pozitive .még nem tudták kikutatni, j hogy milyen belső szervei sérültek meg.' Gsilléry Andrást autón vitték haza lakására, ahol most súlyos betegen fekszik és minden valószínűség szerint hosszabb időt vesz igéuyfce a felgyógyulása. Egész Szlovénokéra és Ruszinszkőra kiterjedő, nagyarányú ujoncszabaditási affér pattant ki Kassái Tizennyolc személyt letartóztattak, köztük Martinék alezredest, a kassai kerületi sorozóbizottság elnökét — Az alezredes beismerő vallomást tett — A lakásán végrehajtott házkutatás eredménnyel járt Kassa, március 27. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Nagyarányú, egész Szlovenszkó és Ruszinszkó területére kiter­jedő katonaszabaditási ügyről rántotta le a leplet nia reggel a kassai rendőrség. A rendőrség tegnap estétől ina délutánig ti­zennyolc személyt tartóztatott le, köztük Martinék alezredest, a kassai kerületi so- rozébizotfs'ág elnökét, aki feje volt a kato­naszabadi tási társaságnak. Rajta kívül még tizenhét személy van lefogva, köztük több tekintélyes kassai kereskedő és vendéglős, akiknek nevét azonban a nyomozás további érdekében még titokban tartják. Az affér úgy pattant ki, hogy a rendőr­ségnek néhány nappal ezelőtt tudomására jutott, hogy az elmúlt hetekben megtartott sorozásokon megvesztegetések történtek és egyeseknek bizonyos összeg ellenében si­került magukat alkalmatlannak nyilvánít­tatni, annak dacára, hogy alkalmasak vol­tak a katonai szolgálatra. Az ebben az irányban megindult nyomozás olyan adato­kat juttatott a rendőrség birtokába, ame­lyek megerősítették a hírek valódiságát. Most már a nyomozás nagy eréllyel folyik tovább és bebizonyosodott, hogy egész tár­saság van működésben, amelynek tagjai már a sorozások előtt megkezdték a mű­ködést. A katonaszabaditó társaság egy ré­szét azok alkották, akiknek összekötteté­sük volt a sorozóbizottság elnökéhez és igy biztosították az intervenció sikerét. A társaság másik részét pedig a fölhajtók alkották, akik a klienseket jó pénzért szállí­tották. Ezek a fölhajtók verbuválták a fia­talembereket, akiket nemcsak Kassáról, ha­nem Szlovenszkó minden részéről, Máhrisch- Ostrauból, sőt Ruszinszkóból is Kassára hoz­tak le, ezek Kassán állottak sorozás alá és 5000 koronáért elérték azt, hogy a sorozó­bizottság alkalmatlannak nyilvánította a ka­tonai szolgálatra. A fölhajtók a beszedett pénzt Martinék alezredesnek adták át, aki azután gondoskodott arról, hogy a sorozá­son ezek a fiatalemberek alkalmatlanok is legyenek. A nyomozás során annyi terhelő adat me­rült föl Martinék ellen, hogy tegnap este egy bizottság szállott ki a lakására, amely letar­tóztatta. Martinék alezredes bevallotta tet­tét és megnevezte azokat is, akikkel össze­köttetésben állott. A rendőrség bűnügyi osz­tálya, ahol a nyomozást Garai rendőrtaná­csos, Pacsay rendőrkapitány, Linhardt de- tektivfölügyelő intézi, egész éjszaka munká­ban volt és sűrűn szállította be a rendőrség­re azokat az embereket, akiket Martinék al­ezredes megnevezett. Az alezredes bevallot­ta azt is, hogy összesen htisz esetben foga­dott el pénzt a katonaszabaditóktól. A laká­sán tartott házkutatás alkalmával egy üveg­ben szárított gomba közt 35.000 koronát ta­láltak. Az a gyanú, hogy az alezredes fele­sége is tudott az egész ügyről és ezért a nyomozás ebben az irányban is folyik. A rendőrség azzal is számol, hogy még sokkal többen vannak azok, akiket Marti­nék alezredes pénzért a katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és ezért a rend­őrség az irányban is végez nyomozást, hogy a letartóztatott személyeken kívül még kik állottak összeköttetésben ezzel a társaság­gal. Éppen ezért nincs kizárva, hogy a letar­tóztatottak száma még szaporodni fog. Udrzal: őszinte, barátságos viszonyban akarunk élni szomszédainkkal A miniszterelnök nyilatkozott a várnáméról és a Hradzsin-ellenes kampányokról Prága, március 27. A szenzációs kül- és belpolitikai események arra késztették Udr­zal miniszterelnököt, hogy péntek délutánra sajtómegbeszélésre hívja meg az ujságiró­kát. A miniszterelnök megnyilatkozása iránt természetesen nagy az érdeklődés s igy jog­gal elvárhatta volna a magyar sajtó is, hogy amikor ezen sajtómegbeszélésre a mi­niszterelnökség sajtóosztálya egyaránt meg­hívta a cseh és német kormánypárti és el­lenzéki napilapok képviselőit, ugyanakkor a köztársaság legnagyobb magyar lapját^ a Prágában megjelenő Prágai Magyar Hírla­pot is meg/hiivja. A miniszterelnökségi sajtó- osztály úgy látszik nem tartja fontosnak, hogy a magyar közvélemény is tudomást szerezzen a kormányelinök megnyilatkozásá­ról, mert nemcsak lapunkat, hanem a ma­gyarnyelvű kormánylap prágai tudósítóját sem tartotta szükségesnek meghívni. Mind­ezek dacára sikerült Udrzal miniszterel­nöknek nyilatkozatából néhány kiragadott mondatot megszereznünk s ezt a magyar nyilvánossággal az alábbiakban ismertetjük. —• Éppen december 15-én, közvetlenül a magyar delegációnak Prágából való eluta­zása előtt, vált alkalmam utoljára önöket tájékoztatni — mondotta a miniszterelnök. — Véletlenül két órával előbb nyilatkoz­tam akkor a magyar kereskedelmi szerző­désről, mint Bethlen gróf magyar minisz­terelnök, aki ugyancsak bejelentette a meg­szakadt tárgyalások ujrafelvételét. ...,r ez a véletlenség is azt bizonyítja, hogy mind­két fél meg volt győződve a végleges meg­egyezés szükségességéről. Már akkor kije­lentettem, hogy hajlandók vagyunk Magyar- országgal a tárgyalásokat azonnal folytatni. V" ' Jugoszláviával és néhány nappal ezelőtt meg is egyeztünk. Tárgyal­tunk Beccsel is, azonban az ottani esemé­nyek fejleményei külön fejezetet képeznek. A miniszterelnök ezután diplomatikusan nyi­latkozott az osztrák-német vámegyezményről és hangsúlyozta, hogy a háborús konfliktusok hátterében a múlt­ban is gazdasági érdekek rejtőztek. A jelenlegi kiélesedett ellentétek nemzetgaz­dasági téren bizonyos koncepció idézte elő, amely a krízis megoldását sürgeti, azonban ilyen megoldásnak nem szabad még a látsza­tát sem kelteni, am^ly politikai és gazdasági rezervált Ságnak tűnhetne fel azon államok részéről, amelyeket ez a koncepció érint. Őszinte barátságos viszonyban és kiegyen­súlyozott gazdasági és forgatom viszonyban akarunk élni valamennyi szomszédunkkal. Szükségünk van a békére s ezért kívánatos a kompromisszumos megegyezés. Ezért üdvözöljük Briand francia külügymi­niszternek azon tervét, amellyel a megegye­zés előfeltételeit akarta biztosítani. HáboruelJütti hatalmi metódusokkal már nem lehet operálni, hanem csakis a demok­ratikus szellemnek megfelelő megegyezés elve érvényesülhet. Azt mondták külföldön rólunk, hogy mi a béke és a rend szigete vagyunk. Az is akarunk maradni. ................. Ezu tán részletesen foglalkozott a Hradzsin- ellenes sajtókampánnyal. Kiemelte azt, hogy a csehszlovák nemzet önállóságának vissza­szerzésekor az állam élére köztársasági el­nöknek azt választotta, aki a külföldön szen­vedett a nemzetért, első miniszterelnöknek pe­dig azt, aki bent az országban szenvedett érte. Régen ig volt ilyen „Vár elleni“ harc. Nálunk is és másutt is. A Vár nem örvendett nagy közked­veltségnek. Voltak, vannak és lesznek ellenzői ég irigylői, hiszen még a nagy népszerűségnek örvendő huszita király is kénytelen volt har­colni azok ellen, akik a Hradzsint támadták. A revoluciót már be kell fejezni egyszer és át kell térni az evolúciós politikára. A. neudmek és békének meg kell lennie és .meg is vajn, mert hiszen, mint látható, szá­mos más államban naponta vér folyik, ná­lunk pedig sikerül a differenciákat disz­kusszió révén elsimítani. Végiül a miniszterelnök dicsérően nyilat­kozott még a németekről, akik invár több éve együtt kormányoznak a csehekkel és akik sokkal több (?) jogot élveznek, mint más állam kisebbségi nemzetei. A németek jogaikat és követeléseiket a kor­mányban érvényesíthetik, azonban azt nem lehet kívánni, hogy azzal is azonosítsa ma­gát a kormány többsége, ami esetleg a cseh­szlovák nemzet ellen irányul. Szemrehá­nyást tesz a német sajtónak, hogy az min­denkor szinte kárörvendve ir minden olyan tényről, amely az állam és a csehszlovák nemzet ellen irányul. Ezeket a bitókat is (korrigálni kell és a miniszterelnök annak a reménynek ad kifejezést, hogy ez közös aka­rat és munka mellett sikerülni fog. Vasbeton cellában helyezik el Kasparikot Az életfogytiglani fegyházra elitéit bandita a legutóbbi sikertelen szökési kísérlet után nem azért dühöngött, mert szökéséi megakadá­lyozták, hanem — mert »kari becsülete^ szenvedett csorbát Prága, március 27. Nemrégiben beszámol­tunk arról, hogy Lecián életfogytiglani fegy­házra elítélt cinkostársa, Kiss Ferenc gyilko­sa, Kasparik József a teresienstadti katonai fegyházból újabb vakmerő szökést kísérelt meg, de még az utolsó pillanatban sikerült abban megakadályozni. Mint a mai Telegraf jelenti, Kasparik legutóbbi szökése arra késztette a katonai igazgatást, hogy teresiensiadU katonai fegyház viszonyait beható tanulmány tárgyává tegye. Az egykori erődből átalakított fegyház min­den tekintetben megfelelő, de mindinkább bebizonyosodik, hogy nem modern gonosztevők számára építet­ték, A legnagyobb nehézség abban vau, hogy az őrzött épületeket nem 'ehet áttekinteni. Kaspariknak a terve oly tynfurtan volt előkészítve, hogy amidőn leleplezték, a fegyörök még mindig nem tudták meg­találni a falbaváji rést, amelyet Kasparik rendkívül ügyesen leka­part fal törmelékkel fedett el 1 : Kasparik egyébként terve felfedése után igen bosszús lett, de nem azért, mer! nem nyerte vissza szabadságát, hanem valósággal dühöngött a blamázs miatt, amely őt a professzionális gonosztevők „kari tisztsségében“ érte. Kasparik rögtön a szökési kísérlet fölfede­zése után kielentette őrei előtt, hogy ez a kísérlet sem volt az utolsó és hogy mielőbb el fogja hagyni a fegy'há- zat. Mint a Telegráf értesül, a katonai igaz­gatás azonban ezúttal szilárd elhatározásra jutott, hogy abszolút lehetetlenné teszi Kas- parik minden további kísérletét s ezért most meglepetéssel fog szolgálni neki. Kikerestek egy magános, elkülönített cellát, amelyet a legmodernebb zárkává alakítanak át. Vasbetonkonstrukcióval építik ki és falait a legkeményebb betonból emelik. Ez lehetetlenné fogja tenni, hogy Kasparik akár egy centiméternyi falat is kivájjon és bizonyos, hogy végleg le fog mondani minden szökési tervről s beletörődik sorsába.

Next

/
Thumbnails
Contents