Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-27 / 72. (2589.) szám

1981 máréin* 97, péntek. a schreíber-ugyj fiz Euróoa birkozó-bainokság rendezősége A magyar válogatottak szerdán érkeztek Prágába Pénteken kezdődnek az Európa bajnokságok Budapest, március, Amióta Kiderüli, hogy a felsőgalbi Schreiber Féld Matyi kerten és minden esprit nélkülöző tréfája volt, egye­sek már kételkedni kezdtek abban, hogy Schreiber egyáltalában létezik. Mindenre in­kább lehetett gondolni mint arra, hogy a csen­des Buda egyik csendes uccájában él vissza- vonulton, szörnyű terhével az Európaszerle körözött gyilkos. Egészen valószinürtenül hangzott az is az első pillanatban, hogy Schrei­ber feltűnt a Teleki-téren, hogy odamerész- kedett a lapokban tüzetesen ismertetett, im­már híressé vált zöld Hubertus loabátjáb&n és éppen ezen a kabáton akart túladni. Valószí­nűtlen volt, hogy az agyafúrt Schreiber egyszer­re ilyen óvatlan és meggondolatlan. Holott Schreiber nem is volt agyafúrt, csak Valami mást csinált, mint a menekülő gonosztevők ál­talában, nem meneküli, hanem szép szerényen beköltözött egy Szá-Sz Kár oly- uccu-i tisztes ház, szerény cselédszobájába- és „theológiá-t“ tanult, j Kinek juthatott ilyesmi eszébe az embervadá-! sza-t izgalmában? Schreiber megkerülésének j pillanatában Pest nagy és mély lélekzetet vett, j mintha valami nyomasztó, szörnyű tehertől sza­badult volna meg. Hála Istennek csakogy már vége a hajszának, andue már mindenki kif ul- i ladt, csakhogy már vége a betű-tengernek,; amely elöntötte a főváros lapjait és reggelente rázúdult az ember képzeletére mint egy ha­talmas ár. Csakhogy már másról is lehet hulla­ni, mint Nagy Máriáról, a kofferről és Schrei- ■■ bér Tamás Józsefről. Napokig o'yan volt ez a város, mintha egyet-1 len egy hajtótelep lett Volna, amelybe be- j á-lt mindenki, hogy hangos hajrával felverje a j vadat, aki az embersüriis vadonban folyton j eltűnt a szem elöl, fel-fel bukkant, majd ismét j nyoma veszett, mintha időnkén: elnyelte éj. '■ újból kiadta volna- a- föld. Tény az, hogy mióta a gyanúsan súlyos kofferről Szolnokon kije. Tűit, hogy nem vasalkatrészeket tartalmaz, ha­nem egy szegény, szerencsétlen fiatal nő holt­testét gyömöszölték bele, senkinek sem voH nyugta/. Először a halott, meggyilkolt nő kö­tötte le a figyelmet. A halott nő arca, amely eb változatlan, utoljára átment még egy szépítő kúrán a moülageon, de még így is olyan volt, ez az életben valószínűleg csinos arc az élve- j teg szájjal, hogy rettenve ébredt rá az ember \ éjszaka, ha felkisértett álmaiban. Pokoli öt- j let volt, eoy halott nőt igy ös-szea-hifogatni, kél- j Prága, március 26. Az évenként rendszeresíteti Európa-bajnokságok során az idén a csehszlovák birkózó szövetségire került a sor, hogy a bajnoki versenyeket megrendezze. Az Eur ópa - bajnokságok az amatőrbirkozősportnak kétségtelenül kimagasló eseménye, amely méltán tarthát számot a sport- közönség érdeklődésére. A Prágai Magyar Hir’ap, amely a sport minden ágára kiterjeszti figyelmét, természet sze r ü ! eg igen részletesen kívánt foglalkozni a bajnokság napjainak eseményeivel és közvetlen riportázs alapján kívánta olvasóközönségét tájékoztatni. ' Egészein magától értetődő, hogy a rendező szövet­ségnek éppen a verseny sikere és a sport: propa­gandája szempontjából teljes mértékben keféit volna előmozdítani a sajtó munkásságát. Ezzel szemben sajnálatunkra atat keltett tapasztalnunk, hogy a birkózó szövetség versenyrendező bizottsága egyenesen lehetetlenné akarja tenni számunkra! a lelkiismeretes újságírói munkát, amennyiben nem akar helyet biztosítani nekünk a tudósítói asztalnál és nein bocsát rendelkezésünkre a versenyek látogatására feljogosító igazolványt, I ávöli állóhelyekről lelki ismeretes ujságiróraunkát végezni nem lehet és igy meg kell állapítanunk, rogy a verseny rendezősége műiden nemzetközi szokással ellenkezően, szán- j dékosan vet gátat Csehsz’ovákia legnagyobb] magyar napi’apja elébe, hogy tudósítói munkát na végezhessen. Négy iaben fordultunk a rertdeisfeégliee. Három ízben folyton valami Ménesük úrhoz utasítottak, negyedik alkalommal sikerült nagy gondjai kö­zepette elfogni Ménesük urat, e?d a legbriiszkebb módon utásitotta viasza azt a jogos kívánságunkat, hogy munkátársunk a tudó­si tói asztalnál helyet kapjon. Ezt a minőéi'ehetetlen eljárást természetesen nem­csak lapunkban tesszük szóvá, hanem- az illetékes sport fórumoknak Se tudomására hozzuk, mert lehetetlennek tartjuk, hogy egy amatőr sportszövetség a profi birkózók üzleti morálját kövesse a sajtó munkásaival szemben is. A magyar birkózó válogatottak egyébként szer­dán délután a fólihatoe budapesti gyorsvonattal érkeztek Prágába. Minthogy a magyar versenyzők egy része nincsen formában, vagy pedig a ©erűitek CSÍZ! ¥IZ A legerősebb jói-bróm források. gyógyvize. Kérje s csizi víz használati utasítását. Cnsícrdő ■listáján szerepel, a magyar birkózó szövetség csupán a négy könnyű súlycsoportba küldte ki delegáltjait. Ezek Szokfü (Iégsuly), Ztjmbory Ödön (peheiyeuly). Kárpáti (könnvüsu'y) és Finyák (kisközép&uly). A csapatot Radvany Ödön volt világbajnok és Csillag, a nemzetközi birkózó- szövetség titkára kíséri. nemzetközi birkózó­Mindent lehet az uccán Ebédelni mindenesetre. Csak ezt a régi világból megmaradt fölösle­ges szemérmet kell leszokni. És nem nézni körűi alattomosan, hogy látja-e Ismerős, mikor fejcsóválva megállasz a leg­újabb találmány előtt: az áruház homlokzata tövében, kint az uccán, pástétomsütőgép. Ott az orrod előtt kisüti, ropogósra, a húst is, meg a remek fánkot, tiszta gép. üvegfallal, felül lát­hatod a szerkezetet — nem csalás, nem ámítás. Melegen és frissen pottyan ki a nyíláson, bele a tiszta papirtányérba. Remek volna megkós­tolni — ám hiába folyik a nyálad, a bélédnevelt polgári erkölcs, hogy nem illik az uccán enni, visszatart. És fájó szívvel ballagsz a következő ucca­sarkig, ahol zakatoló gőzkazán süvít rád: ak­kora és oly bonyolult, mint a legelső lokomotív lehetett! i Egyébként kukoricát pattogtat, v/cj óráiban pedig amerikai mogyorót süt, az orrod előtt. Gyönyörül A sárga kukoricából, ott a szemed láttára buggyan elő a hófehér habtajték —- még resz­ket a melegtől, ahogy a zacskóba ömlik, milyen jó volna ropogtatni. Odébb feketekávé csurran az „asrinUábkóto, mint ördöngös Hatvani tik bora — a túlsó ol­dalon csíyatölcsért gyárt egy másik gép. pú­pozott -krémmel, tetszés szerint, j Lyukas a cipőd? A gyorsíalpaló-gép abban a nyílt üzletben, percek alatt talpai, ha azt a kis előítéletet legyőzöd, hogy addig bizony haris­nyába n kell ülnöd a kirakatban, a mindig je­len való közönség örömére és okulására. Mindent lehet az uccán. Micsoda század! Már látom a fejlődés megállíthatatlan álmát vaióraváíni, — uccai rádiót, mozit, ebédutáni szórakozásnak. Minek az unalmas otthon? Aiudni szeretnél? Lesz majd automatikus ágy' az uccán, bedobsz egy pengőt, kinyílik, beíe- ! fekszel. Reggel automatikus vekker ébreszt. ! mehetsz az uccai telefonhoz, elvégezni üzleti i dolgaidat. i S ha meguntad az egészet, az uccai krema- | tóriumba nyitsz be — betegnek se kell lenned, i meg se kell halnod, megtakarítod a temetést, j orvost, végrendeletet: a megfelelő fülkébe fe­jj fekszel, a gép megindul s egy perc múlva fél- marok hamu formájában esel ki, alul, a higié­nikus papírzacskóba. Elvihet, emlékük akárki, — ha akad különc ember, a közelgő nagy, kollektív idők járókelői között, akit egyéb szempontból is érdekelhet még, ami egy emberből megmarad, mint hogy ehető-e vagy használható-e valamire? Karinthy Frigyes rét hajtani, mint 1 lami összecsukható zseb­kést, a halál után az-on melegen becsomagolni, begyömöszölni egy kofferbe, azután jó pár kéz­re adni a súlyos terhet, felrakni a vonatra és sorsára bízni. A koffer attól a pillanattól fogva, hogy tartalma kitudódott, élénken foglalkozta­tott mindenkit. Elég gyors tempóban megtud­tunk erről a kofferről mindent, a legapróbb részletekig, hol vásárolták. ki adta vonatra, /n-eluík ház kapujában törölte meg a koffer gazdája verejtékező homlokát, minden k-miá- gosodott, csak a gyilkol, aki áldozatától való szabadulásának ezt a nem egészen uj, de meg­lehető cm szokatlan módját választotta, maradt a. homályban és tűnt el rejtélyesen. Pedig előző életének minden pontja fel volt fedve eiö:U\rJc, ösniertilk az arcát, tudtunk a barátai­ról, tudtuk milyen szemüveget visel és hogy zöld lódén kabátja van. Időközben feltűnt kü­lönböző helyeken, Albertfalván és Csepelen, mim süketnéma, ráismertek, üldözték, de en- nPc <■ '■■usHus, állt1 ■'■''ni borotvál a rtan, le­rongyolt embernek, a,ki egy szemtanú sze­rint az egyik utcasarkon héj ja® tói evett meg egy narancsot, mindig sikerült egérutat talál­na. A Schreiber látomások, rním az azóta be­igazolódott, csaknem kivétel nélkül halluci- nációk voltak. Pesten az emberek szenvedélye­sen vesznek részt az eseményekben, bármi­lyen természetűek is azok, nem csod-a hát, hogy valósággal kitört a Schreiber-láz. Régen nem néztek annyi leplezetlen kíváncsisággal, olyan fürkészően egymás arcába az emberek, mint mialatt a kofferes emberi keresték. A la­pok, amelyek a friss szenzációkat hozták, percek alatt fogytak él, szinte ették őket. A rikkancsok régen nem csináltak ilyen prompt és jó üzleteket. Egyidejűleg megszülettek a Schreiber-viccek is, a viccek, melyek Pesten olyan villámgyorsan teremtődnek és ha nem is r}.... Mg ízlésesek, találóak és frappánsak. Ha egy be* mn'-ra egyszer ver?"*ki, minden v&roSok közül biztosan Pest vinné el a pálmát, őzek a viccek derűs fényt loptak e" '** ■' 7i históriába. Mindenesetre meg lehet állapirtbií, hogy ré­gen nem adódott már esemény, amely ilyen eQyform/i hőfokra csigázta volna az emberek érdeklődését. Mindenki delektivnek csapott fel és kínos volt, hogy szív szorongva és lélek- zetvlsszof ojtva figyelték az emberek szomszéd­jaik arcát a villamosban, a koldus arcát, aki véletlenül eléjük került, mőnden szembejövő embertársuk arcában,, akár a világos wcánf London, március hó Londonban még mindenki azon a titokza­tos ajánlattevőn nevet, aki — mint arról hirt adtunk —- 200.000 fontot ajánlott fel a sze­relmesek parkjának céljaira. Ezért az összeg­ért a névtelen levélíró meg akarja csináltatni London közelében azt a parkot, ahova csak szerelmes fiatal párok mehettek volna be. Ramsay MacDonald miniszterelnök kapta a levelei és — természetesen — nem is vála­szol! rá,-miután nem tudta hova válaszoljon. Azonban ugv látszik az egész dolgot egyéb­ként sem tartotta túlságosan komolynak, mert még tárgyalásra sem tűzte ki. A londoni sajtót azonban nagyon izgatja a dolog és naponta jelennek meg cikkek és nyilatkozatok, amelyek a szerelmesek park­jának felállítása mellett vagy ellen szavaznak. A munkáspárti sajtótól kezdve egészen a legkonzervatívabb folyóiratokig, minden uj- sátf beszámol a park ügyének legújabb fej­leményeiről és megszólaltatják azokat a ka­pacitásokat, akiknek szavuk és véleményük lehet az ügyben Elsőnek Ramsay MacDonald miniszterelnököt interjúvolták meg. —- A park létesítését nagyon kedves ötletnek tartom, — mon­dotta a miniszterelnök — de sajnos, az ötletet nem tartom kivihetőnek. Hogy miért? Hát képzelje csak el: a parkot kizárólag fiatal szerelmes pároknak tartjuk fenn. Mi lenne, ha a park őre látná, hogy egy idősebb szerelmes pár akar bejutni. Vissza­utasítsa őket? Hát csak nem lehet valakit azzal megsérteni, hogy nem találja a szerelemre elég fiatal­nak? Meg aztán talán illetéktelenek is beférkőz­nének és ebből is csak baj lenne? Nem, nem, a dolgot nem lehet megvalósítani!... Bemard Shaw alábbiakban nyilvánította véleményét. — Érdekes, hogy erre rájött valaki. El sem tudom képzelni, ki lehetett az illető? Mert vagy őre * ember volt az ötlet szülője és akkor nem értem, hogy miért zárta ki az öregeket, vagy pedig fiatal volt és akkor nem tudom, honnan szedett, volna 200.000 fontot. Egyébként nekem semmi kifogásom nem le­het az ellen, ha a fiatalok ott és olyan körül­mények között szerelmeskednek, amely ép­pen föl esik nekik. Fiatal koromban nekem nem kellett külön park ahhoz, hogy szerelmes legyek és ma már igazán késő lenne. Hái. csinálják meg, ha valakinek felesleges j 200.000 fontja van, a magam részéről csak l egyet kötök ki: amerikai turistákat nem szabad a turista vállalatoknak a parkba vinni. Még ha az idegenvezetőket szerelmes férfiaknak vagy nőnek maszkírozzák, akkor sem!.., Chariie Chaplint az állomáson sikerüli meg­fogni. Éppen Berlinről szóló Baedeckert tar­tott a kezében. — Szerelmesek parkja? — kiáltott fel lel­kesen — ez már igen! Éz valami, ami. végre nekem való! A parkba rendes kis grották lennének, pa- í takok, esetlég felszerelhető holdvilág, meg ! hasonló! # Mi? Kijelentem, ha a parkot csakugyan sike­rül létrehozni, akkor a magam részéről külön 10.000 fonttal járu­lok hozzá fenntartásához. John Barclay-nek, a híres angol bankárnak — elmondották, hogy mit igér Chaplin. A skót származású bankvezér csak ennyit felelt: — Jó, ha a park csakugyan létrejön, akkor én ugyanannyit adok fen tartásához. mint Chaplin. Barclay pedig nem szokott könnyelműen j Ígérni. Lady Astornak, a parlament egyik legki­tűnőbb hölgy tagjának, véleménye a követke­ző: — Nevetséges gondolat! Semmi szükség sincs arra, hogy a fiatal szerelmesek elkülönítve, valami titokzatos parkban szerelmeskedjenek. Mi valamennyien küzdünk a szerelem jogai­nak elismeréséért és állathatom, hogy a sze­relmesek parkjának gondolata csak annak ] az agvában születhetett meg, aki soha életé­ben nem volt szerelmes. Mert aki egyszer már keresztülment rajta, az nagyon jól tudja, hogy a szerelmes ember lerobban szeret egye­dül lenni és nem kétszáz másikkal egy: parkban édelegni. Nevetséges és sem nem esztétikus, sem nem í Ízléses gondolat. Ilyen különbözők a vélemények!... Európa leggazdagabb emberei London, március. Kik az európai kontinens leggazdagabb emberei. Erre a kérdésre főéi a British United Press leg­újabb statisztikája. Kiderül ebbot, hogy a leg­gazdagabb német még mindig Villmos volt császár. Vagyona a háború óta csak megtiövekedetl és kö­rülbelül 7.5—12.5 millió fontra becsülik. II. Vilmos egyike Németország legnagyobb röldhiirí okosaink és emeltet* német és hollandi iparvállalatokba is óriási összegeket ruházott be. Vilmos szamára te­hát p éne ügyi szempontokból elég jó üzlet volt a hó bőim. 1913-ban Németországban csak a Krupp vagyon volt nagyobb a császárénál Ennek a vagyonnak me már csak romjai vaunak meg. A leggazdagabb német nagyiparosok Fliiok és. Thiseem a két acél- mágnás, valamint Ottó Woüff. Franciaonszágban Cofy a leggazdagabb ember- Vagyona föHiiroulja a két autók irályét, Citroenét, és Rémültét. Vagyona meghaladja a 10 millió fontot. A kis onsaágok közül Jugoszlávia leggazdagabb embere Draoh Artúr erdőnagybirtokos és fürész- matomtulajd onos. Apjától 500 millió dinárt örö­költ, est a háború ulán megkétszerezte. Weifetz jugoszláv s&rfőző és bányavállalkozó tO millió font vagyon ura, Audrey Saraboíf tűszerű agy ke r esk e- dő és bankár vagyonát 3 millió fontra becsülik. Bulgáriában nincsenek milliomosok — már tud- miliőik fontmáilliomosok. A két leggazdagabb bogár vagyona 600.000 font körül járhat. Az angol statisztika a 1*—zdnírbb mmo rnak herceg Essterházy Pált tartja Megállapítja róla- hogy egyetlen kedvtelése a wovenmk-űtt kívül bártofcaiaak kezelése és modernizálása. Különösen cukorgyárad és tejgazdaságai mintaszerűek. A nyolcvanéves henceg Festettoh Tawsiió következik utána. Lemgyetoraság leggazdagabb emberei gróf Po- toczky Alfréd ée herceg Radzivül nagybirtokosok. Románia leggazdagabb embere Mihail Dl a. aki­nek 1.300.000 fontnyi vagyona aranyruJubba van fektetve. Az 'aranyat bátyjától örökölte, aki a -.re- neusekban egy aárdaihelyiséget bérelt. c‘t élt és állandóan aranyat gyűjtött. Dimu. a leggazdagabb román csak egy kis birtokának szerény jövedelmé­ből ól. meri külföldön őrzött aranyrud.'vi után sem­mi kamatot nem kap. Állítólag Szovjeté roszországban is vannak gaz­dag emberek, a statisztika szeriül. Uhuci o.~ttedötk és spekulánsok, akik azonban tilkolják wgyosmi- kat, mert ha gyanús üaekmeik kitudódnának, e szovjet hatóságok kivégeztetnék ókel szereplője is van a borzalmas gyilkosságnak, egy pesti ékszerész, akinek fényképe, jobban mondva s~ vitte rá > 'U -bért arra, hogy Nagy Mária fehér nyakára szorítsa gör­csösen ujjait mindaddig, mig élet volt benne.. De a többi már igazán, nem érdekes és még ha az is volna, az egész ügy olyan taszító, kel­lemetlen, legfőbb ideje, hogy elfelejtsük. Beszéljünk végre másról SZENES ERZSI. 4 bruszkirozza a magyar sajtot Csak amerikai turistáknak ne mutogassák, akkor meg lehet csinálni a szerelmesek parkfái — mondja Bemard Shaw MacDonald miniszterelnök, Shaw, Chaplin, Barclay bankár és lady Áslor nyilatkozatai a „szerelmesek parkfáról<4 akár a homályos lépcsőházban találkoztak ve­le, Schreiber - a forgalomba boc'átott fényképekről — jól ismert vonásait kutatták izgatottan éa vélték felismerni. Végűi, kiderült, hogy Srhre: estesen máskép néz ki, legalább is fiatal a bbnak, mint ahogy a fotográfia alapján képzelték. az is, hogy a, feltevések, a gyilkosságról nem. egé­szen pontos(ík, Nagy Mária és Schreiber Ta­más Józsefen kívül egy harmadig passzív

Next

/
Thumbnails
Contents