Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-27 / 72. (2589.) szám
'PRÁGAI A\mAaR-H! KhAff s 5 Eltemették a szlovén- szkói magyar művészettörténet legnagyobb munkását A pozsonyi bíróság ma kezdte meg a Hörnesz-féle gumi és haláígyár bünperének iötárgyalását Hörnesz Károly dr.-l és Durvay építészt az államügyész gondatlanságból okozott tizenegy- rendbeli emberöléssel vádolja — Mi okozta a gumigyárban történt végzetes robbanási szerencsétlenséget? — Hiányos üzemi óvinSézkedésekről vallanak a tanuk Prága, március 26. Jelentett© a Prágai Magyar Hírlap, hogy kedden reggel szív- RBéllhiüdés következtében meghalt Diwald Könnél, a Magyar Nemizati Muzeum történeti osztályának igazgató őre, a közülünk elszármazott nagyérdemű művészet tör téti ész. He totókéi ezelőtt influenzát kapott, amihez később orbánc is járult. Ennek következménye veit a halált okozó szi vsáéi- ihiüdés. Diwald Kornél Eperjesen születeti 1872- ben és eredetileg orvosnak, majd tanárnak készült. Később azonban hajlamának engedve, a művészet felé fordult érdeklődése. Egész élete munkásságát a magyar művészet régi emlékeinek szentelte. Önzetlenül, fáradságot nem kímélve dolgozott, hogy a művészetünk mull tján terjeszkedő, sok helyen szinte átláthatatlan ködöt eloszlassa. Különösen szükebb hazája, a mai Szloven- szkó érdekelte. Személyesen járt itt városiról városra, faluról falura, átkutatott minden zugot, ősi templomok padlását, lomtárát, hogy leltárt vegyen fel művészetünk, emlékeiről s ennek alapján rekonstruálja a művészeteik fejlődését, ő volt az, aki fölhívta a közvélemény és az illetékes tényezők figyelmét arra, hogy külföldi műkereskedők hogyan vásárolják össze a mai Sztovenszkón potom pénzért ingó műemlékeinket, hogy idegemben mint német alkotásokat méregdrágán értékesítsék azokat. Diwald munkásságának eredményeiről több nagyjelentőségű vaskos munka, valamint egy sereg tanulmány számol be. Neki vannak legnagyobb érdemei a magyar művészet emlékeinek, különösen a csúcsíves és a reneszánszkorabelieknek felkutatása terén, ő Irta meg 1927-ben az első komoly értékű magyar művészettörténetet, először kisebb kötetben, majd Magyarország művészeti emlékei elmen pazarul illusztrált remek munkában. Ha hipotézisei néha romantikusak is voltak, ha nem is volt meg a biztos alapjuk, mégis minden föltevése tiszteletet és megbecsülést parancsol, mert belőlük Diwald Kornélnak igaz magyarsága, a magyar múlt kultúrájában való izzó hite szól hozzánk. Bárki ir is utána magyar művészettörténetet, annak számolnia kell Diwald kutatásaival, eredményeivel, elméleteivel. Legtöbb és alapvető természetű munkái a mai Szlovénszkó emlékeiről szólnak. Ismertette ezekben a könyvekben a mai Szloven- szkó reneszánszkorának műtörténetét, egyik müve híres szárnyas oltárainkról szól, különösen nagyértékü azonban Szepes vármegye művészeti emlékei cimü háromkötetes monográfiája. Ebben küllőin-külön kötetben ismerteti a Szepesség építészeti, szobrászati és festészeti emlékeit. Jelentős munkája a „Budapest művészete a török s hódoltság előtt“ és „A magyar iparművészet törté- nete“ cimü, nemrégen megjelent összefoglaló munkája is. Szabadabb írói fantáziáját kulturhistóriai hátterű regényekben, tárcákban, karcolat okban élte ki Diwald. Ezeket a munkáit Tair- ozai György névvel jegyezte. Az ismertebbek: Maeolino, Vitus mester álma, Holicsi képeskönyv és Az egetverő hegy. Utolsó munkáját, az Árpádíházi szeutek-et is Tar- czai név alatt adta ki. Tudományos munkái alapján Diwald levelező tagja volt a Magyar 'Tudományos Akadémiának. Halálát elsősorban özvegye és két egyetemi hallgató fia gyászolja, de a magyar történetírás is fól- árbócra ereszti zászlaját a lelkes tudós és igaz ember koporsója előtt. Diwaldot csütörtökön délután temették a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása i szerint. Óriási tömeg gyűlt össze koporsójánál, amely tiszta szívből gyászolta a magyar művészettörténetirás nagy halottját. — Napier angol milliomos gyáros egésa családját kitagadta a* örökségből. Londonból jeleníti tudósítónk: Anglia egyik leggazdagabb ée leghíresebb gépgyárosa, a vi'ágíhirü Napier-motorok feltalálója, • Sir J. Napién aki a napokban rivierai kastélyában meghalt, több mint 2 millió font vagyonát jótékony célra hagyta, csak évek óta vele élő barátnőjének hagyományozott 700.000 font után haszonélvezetet Felesége, fiai és leányai egy fillért sem kaptak. A milliomos két Pia kora ifjúságától mint mérnök dolgozik idegen vállalatoknál, leányai is saját munkájukkal keresik kenyerüket, felesége pedig abból él, hogy nagy londoni hálát adja bérbe. Pozsony, március 26. (Pozsonyi szerkec-ztőségünk tel efon jelentése.) Ma délelőtt tiz órakor kezdődött meg a pozsonyi kerületi bíróság Babos-tanácsa előtt Hörnesz Károly dr. és Durvay Károly építészmester bünpörének tárgyalása, akiket az államligyészség tizenegy rendbeli gondatlanságból okozott emberöléssel és kilenc rendbeli gondatlanságból okozott súlyos testi sértéssel vádol. A Hörnesz-gyárbam történt katasztrofális robbanás részletei ismeretesek még az újságolvasó közönség előtt. Robbanás a gummigyárban 1929 junius 27-én reggel 7 órakor a Seg- ner-ucca 3. szám alatt lévő Hörnesz-féle gumigyárban robbanás történt, amelynek 11 halottja és kilenc súlyos sebesültje volt. Az áldozatok legnagyobb része fiatal leány volt, akik az üzemben dolgoztak. Hörneszt annakidején a nyomozás során letartóztatásba helyezték, néhánynapi fogva- tartás után azonban szabadlábra került, miután szökésétől nem kellett tartani. Másfélévig tartott ez ügyben a vizsgálat. Már januárban kitűzték a bíinpört főtárgyalásra, azonban Durvay Károly betegsége miatt a fő- tárgyalást akkor el kellett halasztani. A főtárgyalás kimenetele főként azért fontos, mert a bíróság ítéletétől függ azoknak a kártérítési pöröknek a sorsa, amelyeket az elhalt munkásnők hozzátartozói és a sebesültek indítottak a két gyártulajdonos ellen. Hörnesz Károly, aki a pozsonyi propellerválTa- lat és a pozsonyi hajókávéháznak is a tulajdonosa, 1927-ben alapította ezt a gyárat Durvay Károllyal együtt. A vádirat indokolásában megállapítja, hogy a borzalmas katasztrófa tisztára a gyár- tulajdonosok vétkességére vezethető vissza. Hörnesz és Durvay 1927 április 27-én nyertek engedélyt Pozsony város főjegyzői hivatalától az üzem megkezdésére. A gyárat Almayer János munkavezető vezette, alki azelőtt a ligetifalusi Freund-féle gumigyárban volt alkalmazva. Aruminőségért ti emberélet! Megállapítást nyert, hogy a szellőztető készüléket hajtó rillamos- motorok már a gyár üzem megkezdése alkalmával sem voltak újak, hanem kéz alatt szerezték be azokat. A motor állandóan felmondta a szolgálatot és folyton szikrákat vetett ki magá- , ból, ami a munkások életét állandóan veszélyeztette. A szakértők véleménye szerint azért történt a robbanás, ment benzolgázzal volt telítve a helyiség és pedig azért, mert igy jobbminőségű óvszereket lehetett előállítani. A gyártulajdonos vallomása A vádirat felolvasása után az elnök megkérdezi Hörneszt, bűnösnek érzie- magát? Hörnesz kijelenti, hegy nem érzi bűnösnek magát, majd elmondja, hogy 1926 végén Hörisdh Richarddal beszélgetett, aki a Matador gumigyár utazója volt és akinek a gumi- óvszergyártás terén nagy szakismeretei voltaik. Hörisah azt az ajánlatot tette neki, hogy rendezzenek be egy gumióvszergyárat Pozsonyban, ö az üzletet reálisnak tartotta és megalakította a céget, amelynek Durvay Károly, Dnrvay Károlyné és ő lettek a tagjai. Helyiséget kerestek és a régi posztógyár Segner-uooai épületében találtak megfelelő totjiaéget. A gyár toembetoeJyeaős© előtt A haiálgyár Bécsújhelybe köitözik A katasztrófa megtörténte után a gyártulajdonosok Bécsújhelyre tették át az üzentet, azonban Bécsújhelyen is benzolmérgezések történteik, amelyeknek néhány halottja is volt, úgyhogy Hörneszt Becsben is letartóztatták, de ötvenezer schilling kaució ellenében szabadlábra helyezték. Az osztrák hatóságok beszüntették a bécsújhelyi gyár üzemét, később azonban megfelelő átalakítások után a gyár foly tathatta működését, do miután megállapították, hogy a benzolméT- gezések a gyár hiányos berendezésére voltak visszavezethetők, a bécsújhelyi törvényszék ugyancsak bűnvádi eljárást folytat a két vádlott ellen. A vádirat A mai tárgyaláson, amely iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik és amelyre a bécsi sajtó is elküldte képviselőit, a vádhatóságot Murié államügyész képviseli, míg Hörneszt és Dur- vayt F lile-ki Elek dr. éts Gyirák Artúr dr. védik. A sértetteket több ügyvéd képviseli. A bünte- tőtanács elnöke Babos Pál dr., inig bzavazó- birák Pollák dr. és Necid dr. A főtárgyalóéra 4?< tanú van beidézve, akik úgyszólván kivétel nélkül megjelentek. Az elnök a két vádlott személyi adatainak megállapítása után fölolvastatja a vádiratot. A vádirat elmondja a gyár alakulásának történetét. Eszerint a gumióvszer gyártásánál a gyárban benzolt használtak, ennek párolgási termékei a vádirat szerint mérgező hatásúak és robbanó természetűek. A gyárat a vádirat szerint Hörnesz vezette, mig Durvay csak a jövedelemből részesedett. bemutatták a terveket a pozsonyi iparfel ügyelöségnek, amely azokat jóváhagyta. Eleinte úgy tervezték, hogy egy helyiségben rendezik be az üzemet, de az iparfelügyelőség utasította őket, hogy Durvay, aki építész, építse át a helyiségeket. Ez meg is történt és az egy teremből álló gyárhelyiségből hét szobát csináltak. Az üzem megkezdése előtt egy vegyes ipari bizottság járt a helyszínén, mely megadta az engedélyt az üzembohelyezésre. Eleinte nagy nehézségek merültek fel, mert az üzem helyiségeinek falai nedvesek voltak, ami megakadályozta a jé minőségű gumi gyártását, tönkrement az Arai, úgy hogy egymásután kaptak sztornót a megrendelésekre. 1927 nyarán volt először az üzemben Dobrovsaky János ipar felügyelő. Ekkor előadtam neki — vallja Hörnesz —, hogy egyes munkásnak rosszul lettek. Inkább a mérges gáz, mint a munkanélküliség ... Elnök: Mit felelt erre az iparfelügyelő? Hörnesz: Dobnovszky a következőket mondotta: Önök vegyi anyagokkal dolgoznak, hasonló balesetek minden ilyen üzemben előfordulhatnak. A pozsonyi kénsavgy árban — mondotta az iparfelügyelő — vannak oly munkások, akik tiz év óta dolgoznak vegyi anyagokkal és még sem reagálnak a gázakra, viszont oly munkások is vannak, akik minden gázhatásra érzékenyen reagálnak. Ez tisztán természet dolga. Az ipar- felügyelő szavai engem megnyugtattak. A munkásnők egyébként féltek, hogy elvesztik kenyerüket és inkább eltitkolták rosszul- létüket. Ha valaki panasszal jött hozzám, igyekeztem más helyiségekbe beosztani. Hörnesz ezután elmondotta, hogy a gyárban hogyan történt az óvszer gyártása. A szakértelem — fölösleges Elnök: Volt-e Önnek szakértelme? Hörnesz: Kezdetben nem, később azonban belejöttem a dologba. Ez nem olyan mesterség, amit sokáig kell tanulni. A Matador gumigyár első művezetője egy volt kárpitos. Elnök: Ki vezette az üzemet? Hörnesz: Hármait együtt vezettük, Durvay, én és Hürisch, aki a könyvelési munkákat- és a levelezést végezte. 1 Elnök: Talán mégis ör. volt a vezető? Hörnesz: Legfeljebb többet tartózkodtam az üzemben, mint Durvay és Höviech, Elnök: Mennyi időre volt a gyárban felhalmozva a benzol? Hörnesz: Mindig egy napra és ha kellett, újból telefonáltunk benzolért. Elnök: Igaz-e az, hogy az űrhatóság figyelmeztette önt. hogy 18 éven aluli leány okat nem szabad alkalmazni. Hörnesz: Nem igaz. Jobb áru — nagyobb kockázat Elnök: Igaz-e az, hogy Jobbfajta gumi-óvszereket akartak gyártani és ezért, csapokkal jobban elzárták a gépeket, hogy igy több benzolgáz fejlődjön? Hörnesz: Egyszer jött hozzám Almayer munkavezető azzal, hogy ő finomabb gumit tud előállítani és egy kicsit bezárta a csapokat. Erre én figyelmeztettem, hogy vigyázzon, nehogy ebből baj legyen. Ezután részletesen elmondja a szerencsétlenség lefolyását. A katasztrófa pillanatában benn tartózkodott az irodában, ezt megelőzően a munkahelyiségben járt és semmi gyanúsat sem vett észre, hogy mi lehetett az oka a szerencsétlenségnek, azt nem tudja. Déli 12 órakor került sor a másik vádlott, Durvay Károly kihallgatására, aki elmondotta, hogy társtulajdonosa volt a gyárnak, főként az irodába járt be, ahol a levelezést intézte. Az elnök kérdésére elmondja, hogy Bécsújhelyen is történt hasonló szerencsétlenség. Elnök: Ott is történt explozió? Durvay: Ott csak gázmérgezés történt, amelynek szintén több halottja volt és eljárás indult ellene, valamint Hörnesz ellen. A tanuvaliomások Ezután a tanúkihallgatásokra került a sor. Az első tanú Buchwald Pál fütő, elmondja, hogy reggel öt órakor szokott bemenni a gyárba. Közvetlenül a robbanás előtt többen rosszul- leítck. Jelentette az esetet Hörnesznek, azután felment a gyárépület tetejére, hogy a ventillációt megtekintse. Ekkor szikrákat látott és a következő pillanatban megtörtént a robbanás, amélynek ereje ledobta őt a gyár tetejéről. Elnök: Voltak-e a gyárban 15—16 éves leányok alkalmazva? Tanú: Igen, voltak. Almayer János a következő tanú, aki kedvező vallomást tesz Hörnesz mellett. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mi volt az oka a robbanásnak, azt válaszolja, hogy lehetséges, hogy a szomszédos parkettgyárból, amely egy méternyi távolságban volt a gumigyártól, egy szikra bepattant a Hörnesz-fále gyár kéményébe és ez okozta a robbanást. Elnök: Hányszor volt ott az iparfelügyelő? Tanú: Háromszor biztosan ott volt, legutóbb a robbanás előtti májusban járt a gyárban. Egyszer figyelmeztetett engem valami csekélységre, amit helyreigazítottam, de mást nem szólt. A tanú további vallomásából kiderül, hogy a robbanás idején Anglia számára gyártottak gumiárut, aminek nagyon finom gyártmánynak kellett lenni. Elnök: Jelentette-e, ha gázszag volt- a teremben? Tanú: Igen, ha büdös gázszag volt, azt jelentenem kellett Hörnesznek. Hörnesz kérdésére ezután Almayer elmondja, hogy ez év február 16-tól március 12-ig egy varsói gyárban dolgozott, mint szakértő munkás és e három hét alatt kioktatta a munkásokat. Pollák Emília munkásnö terhelő vallomást tesz. Mindig büdös volt a gyárban, — mondja — naponta kétszer-háromszor is elájultak a leányok és hetenként kétszer-háromszor megállt a ventillátor működése. Emiatt sokszor panaszt tettek Hörnesznél. A robbanás alkalmával ő is megsebesült és huszonegy napig feküdt a kórházban. Ezután a tárgyalás folytatását délutánra halasztották. ítéletre csak valószínűleg holnap kerül a sor. A szakértők között van Buchtala dr, megyészprofeeszor, egyetemi tanár, aki Pozsony* * Állandó étetveszedelemben dolgoztak a munkások A pozsonyi iparfölügyelőség 1929 április 16-án figyelmeztette a gyártulajdonosokat, hogy a szellőztetőkészülék nem jól működik és fölhívta őket arra, hogy a biztonsági rendszabályoknak megfelelően, uj ventillátort állítsanak be. Ez azonban a vádirat szerint nem történt meg. A vállalkozók arról sem gondoskodtak, hogy a szellőztető berendezéshez hajtóerőt szolgáltató villámosanotor megfelelően működjék. így történt, hogy 1929 junius 27-én a gyár helyiségében ös szegyült benzol gázaik a motorból kipattant szikrától meggyulladtak és részben a rob bánás erejétől és részben a robbanásból keletkezett tűzben tizenegy fiatal munkásnö halálát lelte.
