Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-26 / 71. (2588.) szám

HÁROM NAP MÉRLEGE (sp.) Prága, március 25. Három nap ese­ményeinek összefoglalása nem elegendő ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk az osztrák­német vámunió kihirdetése után támadt európai helyzetről. Gurthis és Schober gaz­dasági tervének perspektívái beláthatatlanok. Az eddigi előjelek szerint Franciaország és Csehszlovákia egyedül maradt a gazdasági kibontakozást szolgáló középeurópai terv el­lenzőinek frontján s az a kudarc, amely teg­nap Briand-t érte a Hendersonoal folytatott párisi tárgyalások alkalmával, rávilágít arra, hogy az 1922-es genfi jegyzőkönyv aláíró ha­talmai az okirat értelmezésénél egyálta­lán nem egységesek. Henderson egyelőre hallani sem akar Franciaország, Olaszor­szág, Anglia és Csehszlovákia közös bécsi demarsáról, hiába használta ki tegnap vele szemben Briand ékesszólá­sának minden erejét. Az olasz sajtóvéle­ményekből megkonstruált kép arról győz meg, hogy Itália még Angliánál is elutasi­pontjából az egyetlen helyes ut az alkalinaz- kodás és a csatlakozás, hiába érvel megdöb­bentő őszinteséggel Hotovec dr., a csehszlo­vák gazdasági élet egyik legelismertebb ki­válósága a vámunió mellett, a külügyminisz­térium aj iái zárva maradnak az okos szavak előtt. Valljuk be őszintén, a német-osztrák vám­unió, bármily ártatlan és bármily jelenték­telen, egy évtizedes prágai álomnak vetett véget. A Hradzsiub'an évek óta érezték, hogy Középeurőpa gazdasági helyzete tarthatatlan és különösen Csehszlovákia kerül évről-év re kényelmetlenebb helyzetbe. Az előrelátó fe­jek a kibontakozás utjával is tisztában vol­tak: nagyobb gazdasági egységeket kell te­remteni Közópeurőpában, hogy a vámhatá­rokkal és a protekcionizmussal agyonnyo­mott közgazdasági élet kibontakozihassé'k. A politikum és a hiúság kérdése azonban le­hetet lenné tette a tervek keresztülvitelét. Benes hibásan azt az álláspontot fogadta el, hogy a gazdasági egységeknek • párhuzamo­san kell haladniuk a politikai egységekkel és szeme előtt a gazdasági kisantant kialakí­tásának képe lebegett. Ott voltunk Joachim- stahlban, amikor a csehszlovák külügymi­niszter terve először felmerült és először szen­vedett hajótörést. Bánmennyire közös politi­kai cél fűzi össze a három kisanlant-államot, gazda sági egy befő rrasztások elképzelhetet­len. A geográfia és a természetes adottságok ellen a legzseniálisabb politikus sem harcol­hat. Palacky évtizedekkel ezelőtt fölállította a tételt, hogy a szlávság egységének legna­gyobb akadálya a magyarság Duua-medencei letelepedése volt. A tétel máig sem változott meg, s ha a szlávság helyébe ^j/hantanlSá­got helyettesitjük, akkor Palac\/l. negállapi- tása ma is igaz és megváltoz ^yjtatlan. A valóság ellen nem lehet küzdem ^Jía gazda­sági kisantant kialakítása meddő .Vériéinék bizonyult. Benes csak úgy volt hajlandó hozzálátni a középeurópai egység kiépítéséhez, ha az uj alakulatban — akár gazdasági kisantant, akár Duma-konföderáció az — Prága viszi a főszerepeit. Mivel ez lehetetlennek bizo­nyult, inkáíbib szabad folyást engedett a dol­goknak és nem realizálta tervét- A csodál­kozás meddő dolog most, amikor a presz- tjzsokékból mellőzött egységesítés helyéibe egy másik, természetesebb egységesít éri terv lépett. Megcáfolhatatlan természeti tör­vény, hogy a vezető gazdasági szerep Ivö- zéipeuirópábam a német birodalmat illeti meg s bármily kristályosodás indul meg a Duma medencéiéiben, az nem Prága, hanem Berlin, illetve Becs körül történhetik. Prá­gáiban régóta le kellett volna mondani a ve­zető szerep ábrándjáról s egyenrangú léi­ként be kellett volna illés ake ebi; a tervezeti egységbe. Most a Hradzim ere i is lekésett, íveim marad niás hátra, mint. szerény sze- kumdánskiémt csatlakozni a német iniciálé váikhoz és beilleszkedni abba a rendszerbe, amelyben gazdasági téren a germánság fog vezetni. Magyarország, sőt Jugoszlávia és lobban viseltetik az intervenció gondolatá­val szemben. Jellemző, hogy a teljesen fran­cia befolyás alatt álló Lengyelország sajtója desl.nteressement-t jelentett be, sőt annyira ment, hogy erélyes rosszaiását fejezte ki Be­nes offenzív politikájával szemben. Azok a hírek pedig, amelyek Amerikából érkeznek;', egyenesen pellengére állítják a csehszlovák félhivatalos körök által három nappal ezelőtt lauszirozott gondolatokat, melyek szerint el­sősorban Amerika és Kanada fog állást fog­lalni a bécsi terv ellen. A washingtoni ál­la mdepartement ma nemcsak jóakarattal, ha­nem egyenesen biztatóan nyilatkozik a vám­unióról. Annyira megy, hogy Amerika szem­pontjából üzleti tehetőségeket lát benne. Ha ugyanis a francia tőke a vámunió következ­tében visszahúzódik Németországból és Ausz­triából, az amerikai tőkének ismét tágabb tere nyílik az ottani érvényesülésre. Vesz­teség helyett tehát csak nyereség érné Ame­rikát. Marad két nagy ellenfél: Franciaország és Csehszlovákia. Eleve meg kell állapítanunk, hogy a francia kormány meggondoltabban és szabályosabban viselkedett, mint a Hradzsin. A Quai d‘ Orsay betartotta a diplomáciai ügyvitel valamennyi szabályát s mielőtt hi­vatalos véleményt adott volna le, érintke­zésbe lépett a külföldi kormányokkal. A tegnapi párisi eszmecsere a francia álláspont vereségével végződött s igy valószínűleg na­pok fognak eltelni, amíg a párisi külügy­minisztérium hivatalosan nyilatkozik, s egy­általán nem bizonyos még, hogy nyilatkozata annyira ellenséges lesz-e, mint az a sajtó kom mén táraiból várható. Viszont a francia ellenzéki lapok, sőt a mérsékelt információs sajtó is, nyiltan hangoztatja, hogy Briand politikájára az osztrák-német vámunió halá­los csapást mért s ezek utón nem marad más hátra, mint a demisszió. A váratlan csapás a szenzibilis francia politikai életben könnyen uj krízist eredményezhet. Prága korántsem árult el annyi óvatossá­got, mint nagy védelmezője: Paris. A külügy­miniszter a szó szoros értelmében a saját szakállára eleve elutasította a német-osztrák vámunió tervét, anélkül, hogy bárki véle­ményét megkérdezte volna. Prágában meg­állapították, hogy Ausztria vétet a genfi jegy­zőkönyv ellen, holott a nemzetközi jogászok legkiválóbbjainak véleménye szerint a felté­telezett szerződésszegés egyáltalán nem bizo­nyos. A presztízs-politika teljes mértékben diadalmaskodott a Hradzsinban. Hiába han­goztatják a szudét auémet politikusok és gaz­dasági tényezők, hogy Csehszlovákia szem­Harc a bécsi szerződés Henderson kikosarazta Briand Anglia nem hajiasufö részivenni a hSils vámunió-ellenes bécsi de- marsban — A tegnapi párisi tanácskozások eredményei — Eriiini n@§! beszédben védelmezi a bécsi tervet - Lengyel roham Prága ellen Benes elszigetelődik P á r i s, március 25. Az Echo de Paris ma részletesen beszámol arról a tanácskozásról, amely tegnap Briand és Henderson között folyt le az osztrák—német vámunió kérdésé­ben. A francia külügyminiszter hiába fárado­zott azon, hogy Hendersont a közös angol, francia, olasz és csehszlovák demars szüksé­géről meggyőzze. Mint ismeretes, Henderson alig egy évvel ezelőtt nyomatékosan az osz­trák—német csatlakozás mellett foglalt ál­lást s most nem hazudtolta meg akkori ma­gatartását. A Maiin szerint az angol külügy­miniszter kitérő választ adott és hangoztatta, hogy nem hajlandó elsietett akcióba bocsát­kozni. A Foreign Office jogászai jelenleg a bécsi jegyzőkönyv hivatalos szövegét vizs­gálják. Csak munkájuk befejezése után dönt­het az angol kormány magatartásáról. A Pe­tit Párisién szerint ilyen körülmények között valószínűleg még több nap múlik el, amíg az 1922-es osztrák kölcsön garantáló hatalmai megértik egymást. Az Echo de Paris úgy tud­ja, hogy Olaszország magatartása még Ang­liánál is szélsőségesebb s a római kormány hallani sem akar bécsi demarsokról. A lapok egyhangú véleménye szerint egyedül Cseh­szlovákia megbízható és a bécsi fait accomp- li-val szemben csak Franciaország és a mold- vamenti köztársaság foglal állást. A tegnapi kudarc után a francia jobboldali sajtó megkétszerezi támadásainak hevességét Briand ellen. Ismét az Echo de Paris áll a külügyminisztert buktató akció élén. A lap Ili. Napóleonnal hasonlítja össze Briandt. Az ő gyengesége oka annak, hogy az 1918-iki szerződésekkel teremtett európai rend idő előtt megbomlott és a rajnai katonai meg­szállás ütőkártyája kisiklott a franciák kezé­ből. Briand vétke, a lap szerint, halálos bűn. A rojaiista Action Francaise azt követeli, hogy a francia kormány azonnal adja be le­mondását. Egyedül a radikális Repubüque hallat néhány rokonszenves hangot a német- osztrák vámunióról. Figyelmezteti a kor­mányt, hogy a népet ne kergesse a naciona- 1izmát pánikhangulatába, Frauciaor&cág kö­telessége, hogy átvegye a vezető szerepet az európai szövetségben. Méltatlan lenne az or­szághoz, ha a német—osztrák regionális szer­ződés hatása alatt hisztérikus görcsökbe esne és a gumibotok diplomáciájával válaszolna a tényekre. A legméltóbb válasz a bécsi szer­ződésre az, ha Franciaország azonnal csatla­kozik Cnrtius és Schober tervéhez. Briining a vámunióról Berlin, március 25. A német ipari és ke­reskedelmi egyesület mai ülésén Brüning dr. megtartotta óriási feszültséggel várt beszé­dét. A kancellár fölhasználta az alkalmat, hogy a német nyilvánosság előtt beszámoljon a birodalom gazdasági helyzetéről. Megálla­pította, hogy a szerencsésen elmúlt szörnyű tél az ötmillió munkanélküli árnyékában ál­lott. Lényeges javulás nem következett be, de a munkanélküliek száma csökkent és a jelek azt mutatják, hogy a gazdasági krízis mélypontját sikerült túlhaladni. A birodalmi gyűlés az államháztartás törvényét kellő idő­ben elfogadta, ami növeli Németország hitel- képességét. A továbbiakban Brüning rámu­tatott arra, hogy a kormánynak sikerült megőriznie az állam egységét, ámbár a harc nehéz volt s az elmúlt télen sokszor úgy lát­szott már, hogy a német birodalom a polgár­háború martaléka lesz. Ezek után remélni le­het, hogy a kormány úrrá lesz a többi ne­hézségek fölött is. A kormány a jövőben a lehető legnagyobb takarékossággal fog gaz­dálkodni s minden ereje arra irányul, hogy a gazdasági életet fölpezsditő magántőke ki­alakulását elősegítse. Más népek a tőkéjükből élnek, ha jövedelmük megcsappan, de a né­met népnek nincs tőkéje, amelyhez a szükség napjaiban fordulhat. Németország függő helyzetben van, függ hitelezőitől s ez a kö­rülmény megbénítja külpolitikai aktivitását. A német közgazdaságot további adókkal nem szabad terhelni. Az uj problémák közül a legfontosabbnak a mezőgazdaság és a keleti vidékek szanálása látszik. A német közgazda sági élet és a világgaz­dasági helyzet kapcsolatairól megemlékezve, Brüning vázolta, hogy a német közgazdasági életet lehetetten függetleníteni a külföldtől. A kormány kezdettől fogva a gazdasági pro­tekcionizmus ellen küzd. E küzdelemhez tar­tozik az a szerződés is, amelyet Németország a közelmúltban kötött Ausztriával. Az Euró­pa ujjáalakitására vonatkozó tervek mind ab­ból a belátásból indulnak ki, hegy a gazda­sági egységeket nagyobbitani kell. A problé­mát általánosan megoldani egyelőre nem le­het. Éppen ezért ki kell használni azokat a lehetőségeket, ahol megvalósíthatók a rész­letmegoldások. Németország és Ausztria meg­kezdhetik az akciót, mert az érdekellentétek közöttük jelentéktelenek. Ha a világ közvé­leménye objektiven és politikai előítéletektől mentesen tekint a bécsi szerződésre, akkor be kell látnia, hogy nagyjelentőségű kezde­ményezés történt, amely üdvös fejlődést von­hat maga után. A birodalmi kormány biza­lommal tekint a jövő elé, mert az a vélemé­nye, hogy a szerződés megvizsgálása után valamennyi kormány belátja annak üdvös voltát és a diszharmónia eloszlik. Németor­szág és Ausztria határozott szándéka, hogy a helyesnek fölismert utón minden körülmé­nyek között nyugodtan és elszántan haladjon előre. á bécsi lapok megcáfolják Benesi Bécs, március 25. A Neue- Freie Press© ma állást foglal Benes dr. kije telítései vei szemben, amelyeke! a csehszlovák küiügy- miiniiszííer az osztrák-német vámunióval kap­csolatiban tetit. Fölveti a kérdést, vájjon nem lett volma-e helyesebb, ha Benes meg­várja a nagyhatalmak döntését. Briand és Henderson szakszerűek maradtak. Előbb (Folytatás a & oldal 2, hasábján) / ifflImi nai sz^mufll^ ®r«gai 71. (2588) szám i Csütörtök * 1931 Előfizetési ár> évente 300, félévre t50, negyed* A r '• • .//__*/• Saerkesxtőség: Prága fi. Panská uiice 12. évre 76, havonta 26 KC; külföldre> évente 450, SZIOVQTXSZK01 SS TUSZ17XSZKOI SllSTXZSKl pÚTtÖK ü. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. c, , ,. politikai napilapja Felelőt, szerkeszti *rá3* **- P®"9k á u ‘*?* 1Z ,H eme!et Fi képes melléklettel havonként 2.S0 Ké-val több tQS2.etkesx.lO, r r r telelőé S&etKesxlC* Telefon; 34184 Ejjrye* szám ára 1.30 Ki, vasárnap 2. -Ki DZURANY1 LÁSZLÓ FOP6ACfi 6EZA SŰ&Q Ö H Y CJJíUJ} I R L A P PR A HA

Next

/
Thumbnails
Contents