Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-26 / 71. (2588.) szám

HÁROM NAP MÉRLEGE

(sp.) Prága, március 25. Három nap eseményeinek összefoglalása nem elegendő ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk az osztráknémet vámunió kihirdetése után támadt európai helyzetről. Gurthis és Schober gazdasági tervének perspektívái beláthatatlanok. Az eddigi előjelek szerint Franciaország és Csehszlovákia egyedül maradt a gazdasági kibontakozást szolgáló középeurópai terv ellenzőinek frontján s az a kudarc, amely tegnap Briand-t érte a Hendersonoal folytatott párisi tárgyalások alkalmával, rávilágít arra, hogy az 1922-es genfi jegyzőkönyv aláíró hatalmai az okirat értelmezésénél egyáltalán nem egységesek. Henderson egyelőre hallani sem akar Franciaország, Olaszország, Anglia és Csehszlovákia közös bécsi demarsáról, hiába használta ki tegnap vele szemben Briand ékesszólásának minden erejét. Az olasz sajtóvéleményekből megkonstruált kép arról győz meg, hogy Itália még Angliánál is elutasipontjából az egyetlen helyes ut az alkalinaz- kodás és a csatlakozás, hiába érvel megdöbbentő őszinteséggel Hotovec dr., a csehszlovák gazdasági élet egyik legelismertebb kiválósága a vámunió mellett, a külügyminisztérium aj iái zárva maradnak az okos szavak előtt.

Valljuk be őszintén, a német-osztrák vámunió, bármily ártatlan és bármily jelentéktelen, egy évtizedes prágai álomnak vetett véget. A Hradzsiub'an évek óta érezték, hogy Középeurőpa gazdasági helyzete tarthatatlan és különösen Csehszlovákia kerül évről-év re kényelmetlenebb helyzetbe. Az előrelátó fejek a kibontakozás utjával is tisztában voltak: nagyobb gazdasági egységeket kell teremteni Közópeurőpában, hogy a vámhatárokkal és a protekcionizmussal agyonnyomott közgazdasági élet kibontakozihassé'k. A politikum és a hiúság kérdése azonban lehetet lenné tette a tervek keresztülvitelét. Benes hibásan azt az álláspontot fogadta el, hogy a gazdasági egységeknek • párhuzamosan kell haladniuk a politikai egységekkel és szeme előtt a gazdasági kisantant kialakításának képe lebegett. Ott voltunk Joachim- stahlban, amikor a csehszlovák külügyminiszter terve először felmerült és először szenvedett hajótörést. Bánmennyire közös politikai cél fűzi össze a három kisanlant-államot, gazda sági egy befő rrasztások elképzelhetetlen. A geográfia és a természetes adottságok ellen a legzseniálisabb politikus sem harcolhat. Palacky évtizedekkel ezelőtt fölállította a tételt, hogy a szlávság egységének legnagyobb akadálya a magyarság Duua-medencei letelepedése volt. A tétel máig sem változott meg, s ha a szlávság helyébe ^j/hantanlSágot helyettesitjük, akkor Palac\/l. negállapi- tása ma is igaz és megváltoz ^yjtatlan. A valóság ellen nem lehet küzdem ^Jía gazdasági kisantant kialakítása meddő .Vériéinék bizonyult.

Benes csak úgy volt hajlandó hozzálátni a

középeurópai egység kiépítéséhez, ha az uj alakulatban — akár gazdasági kisantant, akár Duma-konföderáció az — Prága viszi a főszerepeit. Mivel ez lehetetlennek bizonyult, inkáíbib szabad folyást engedett a dolgoknak és nem realizálta tervét- A csodálkozás meddő dolog most, amikor a presz- tjzsokékból mellőzött egységesítés helyéibe egy másik, természetesebb egységesít éri terv lépett. Megcáfolhatatlan természeti törvény, hogy a vezető gazdasági szerep Ivö- zéipeuirópábam a német birodalmat illeti meg s bármily kristályosodás indul meg a Duma medencéiéiben, az nem Prága, hanem Berlin, illetve Becs körül történhetik. Prágáiban régóta le kellett volna mondani a vezető szerep ábrándjáról s egyenrangú léiként be kellett volna illés ake ebi; a tervezeti egységbe. Most a Hradzim ere i is lekésett, íveim marad niás hátra, mint. szerény sze- kumdánskiémt csatlakozni a német iniciálé váikhoz és beilleszkedni abba a rendszerbe, amelyben gazdasági téren a germánság fog vezetni. Magyarország, sőt Jugoszlávia és

lobban viseltetik az intervenció gondolatával szemben. Jellemző, hogy a teljesen francia befolyás alatt álló Lengyelország sajtója desl.nteressement-t jelentett be, sőt annyira ment, hogy erélyes rosszaiását fejezte ki Benes offenzív politikájával szemben. Azok a hírek pedig, amelyek Amerikából érkeznek;', egyenesen pellengére állítják a csehszlovák félhivatalos körök által három nappal ezelőtt lauszirozott gondolatokat, melyek szerint elsősorban Amerika és Kanada fog állást foglalni a bécsi terv ellen. A washingtoni álla mdepartement ma nemcsak jóakarattal, hanem egyenesen biztatóan nyilatkozik a vámunióról. Annyira megy, hogy Amerika szempontjából üzleti tehetőségeket lát benne. Ha ugyanis a francia tőke a vámunió következtében visszahúzódik Németországból és Ausztriából, az amerikai tőkének ismét tágabb tere nyílik az ottani érvényesülésre. Veszteség helyett tehát csak nyereség érné Amerikát.

Marad két nagy ellenfél: Franciaország és Csehszlovákia. Eleve meg kell állapítanunk, hogy a francia kormány meggondoltabban és szabályosabban viselkedett, mint a Hradzsin. A Quai d‘ Orsay betartotta a diplomáciai ügyvitel valamennyi szabályát s mielőtt hivatalos véleményt adott volna le, érintkezésbe lépett a külföldi kormányokkal. A tegnapi párisi eszmecsere a francia álláspont vereségével végződött s igy valószínűleg napok fognak eltelni, amíg a párisi külügyminisztérium hivatalosan nyilatkozik, s egyáltalán nem bizonyos még, hogy nyilatkozata annyira ellenséges lesz-e, mint az a sajtó kom mén táraiból várható. Viszont a francia ellenzéki lapok, sőt a mérsékelt információs sajtó is, nyiltan hangoztatja, hogy Briand politikájára az osztrák-német vámunió halálos csapást mért s ezek utón nem marad más hátra, mint a demisszió. A váratlan csapás a szenzibilis francia politikai életben könnyen uj krízist eredményezhet.

Prága korántsem árult el annyi óvatosságot, mint nagy védelmezője: Paris. A külügyminiszter a szó szoros értelmében a saját szakállára eleve elutasította a német-osztrák vámunió tervét, anélkül, hogy bárki véleményét megkérdezte volna. Prágában megállapították, hogy Ausztria vétet a genfi jegyzőkönyv ellen, holott a nemzetközi jogászok legkiválóbbjainak véleménye szerint a feltételezett szerződésszegés egyáltalán nem bizonyos. A presztízs-politika teljes mértékben diadalmaskodott a Hradzsinban. Hiába hangoztatják a szudét auémet politikusok és gazdasági tényezők, hogy Csehszlovákia szemHarc a bécsi szerződés

Henderson kikosarazta Briand

Anglia nem hajiasufö részivenni a hSils vámunió-ellenes bécsi de- marsban — A tegnapi párisi tanácskozások eredményei — Eriiini n@§! beszédben védelmezi a bécsi tervet - Lengyel roham Prága ellen

Benes elszigetelődik

P á r i s, március 25. Az Echo de Paris ma részletesen beszámol arról a tanácskozásról, amely tegnap Briand és Henderson között folyt le az osztrák—német vámunió kérdésében. A francia külügyminiszter hiába fáradozott azon, hogy Hendersont a közös angol, francia, olasz és csehszlovák demars szükségéről meggyőzze. Mint ismeretes, Henderson alig egy évvel ezelőtt nyomatékosan az osztrák—német csatlakozás mellett foglalt állást s most nem hazudtolta meg akkori magatartását. A Maiin szerint az angol külügyminiszter kitérő választ adott és hangoztatta, hogy nem hajlandó elsietett akcióba bocsátkozni. A Foreign Office jogászai jelenleg a bécsi jegyzőkönyv hivatalos szövegét vizsgálják. Csak munkájuk befejezése után dönthet az angol kormány magatartásáról. A Petit Párisién szerint ilyen körülmények között valószínűleg még több nap múlik el, amíg az

1922-es osztrák kölcsön garantáló hatalmai megértik egymást. Az Echo de Paris úgy tudja, hogy Olaszország magatartása még Angliánál is szélsőségesebb s a római kormány hallani sem akar bécsi demarsokról. A lapok egyhangú véleménye szerint egyedül Csehszlovákia megbízható és a bécsi fait accomp- li-val szemben csak Franciaország és a mold- vamenti köztársaság foglal állást.

A tegnapi kudarc után a francia jobboldali sajtó megkétszerezi támadásainak hevességét Briand ellen. Ismét az Echo de Paris áll a külügyminisztert buktató akció élén. A lap Ili. Napóleonnal hasonlítja össze Briandt. Az ő gyengesége oka annak, hogy az 1918-iki szerződésekkel teremtett európai rend idő előtt megbomlott és a rajnai katonai megszállás ütőkártyája kisiklott a franciák kezéből. Briand vétke, a lap szerint, halálos bűn.

A rojaiista Action Francaise azt követeli, hogy a francia kormány azonnal adja be lemondását. Egyedül a radikális Repubüque hallat néhány rokonszenves hangot a német- osztrák vámunióról. Figyelmezteti a kormányt, hogy a népet ne kergesse a naciona- 1izmát pánikhangulatába, Frauciaor&cág kötelessége, hogy átvegye a vezető szerepet az európai szövetségben. Méltatlan lenne az országhoz, ha a német—osztrák regionális szerződés hatása alatt hisztérikus görcsökbe esne és a gumibotok diplomáciájával válaszolna a tényekre. A legméltóbb válasz a bécsi szerződésre az, ha Franciaország azonnal csatlakozik Cnrtius és Schober tervéhez.

Briining a vámunióról

Berlin, március 25. A német ipari és kereskedelmi egyesület mai ülésén Brüning dr. megtartotta óriási feszültséggel várt beszédét. A kancellár fölhasználta az alkalmat, hogy a német nyilvánosság előtt beszámoljon a birodalom gazdasági helyzetéről. Megállapította, hogy a szerencsésen elmúlt szörnyű tél az ötmillió munkanélküli árnyékában állott. Lényeges javulás nem következett be, de a munkanélküliek száma csökkent és a jelek azt mutatják, hogy a gazdasági krízis mélypontját sikerült túlhaladni. A birodalmi gyűlés az államháztartás törvényét kellő időben elfogadta, ami növeli Németország hitel- képességét. A továbbiakban Brüning rámutatott arra, hogy a kormánynak sikerült megőriznie az állam egységét, ámbár a harc nehéz volt s az elmúlt télen sokszor úgy látszott már, hogy a német birodalom a polgárháború martaléka lesz. Ezek után remélni lehet, hogy a kormány úrrá lesz a többi nehézségek fölött is. A kormány a jövőben a lehető legnagyobb takarékossággal fog gazdálkodni s minden ereje arra irányul, hogy a gazdasági életet fölpezsditő magántőke kialakulását elősegítse. Más népek a tőkéjükből élnek, ha jövedelmük megcsappan, de a német népnek nincs tőkéje, amelyhez a szükség napjaiban fordulhat. Németország függő helyzetben van, függ hitelezőitől s ez a körülmény megbénítja külpolitikai aktivitását. A német közgazdaságot további adókkal nem szabad terhelni. Az uj problémák közül a legfontosabbnak a mezőgazdaság és a keleti vidékek szanálása látszik.

A német közgazda sági élet és a világgazdasági helyzet kapcsolatairól megemlékezve, Brüning vázolta, hogy a német közgazdasági életet lehetetten függetleníteni a külföldtől. A kormány kezdettől fogva a gazdasági protekcionizmus ellen küzd. E küzdelemhez tartozik az a szerződés is, amelyet Németország a közelmúltban kötött Ausztriával. Az Európa ujjáalakitására vonatkozó tervek mind abból a belátásból indulnak ki, hegy a gazdasági egységeket nagyobbitani kell. A problémát általánosan megoldani egyelőre nem lehet. Éppen ezért ki kell használni azokat a lehetőségeket, ahol megvalósíthatók a részletmegoldások. Németország és Ausztria megkezdhetik az akciót, mert az érdekellentétek közöttük jelentéktelenek. Ha a világ közvéleménye objektiven és politikai előítéletektől mentesen tekint a bécsi szerződésre, akkor be kell látnia, hogy nagyjelentőségű kezdeményezés történt, amely üdvös fejlődést vonhat maga után. A birodalmi kormány bizalommal tekint a jövő elé, mert az a véleménye, hogy a szerződés megvizsgálása után valamennyi kormány belátja annak üdvös voltát és a diszharmónia eloszlik. Németország és Ausztria határozott szándéka, hogy a helyesnek fölismert utón minden körülmények között nyugodtan és elszántan haladjon előre.

á bécsi lapok megcáfolják Benesi

Bécs, március 25. A Neue- Freie Press© ma állást foglal Benes dr. kije telítései vei szemben, amelyeke! a csehszlovák küiügy- miiniiszííer az osztrák-német vámunióval kapcsolatiban tetit. Fölveti a kérdést, vájjon nem lett volma-e helyesebb, ha Benes megvárja a nagyhatalmak döntését. Briand és Henderson szakszerűek maradtak. Előbb

(Folytatás a & oldal 2, hasábján)

/

ifflImi nai sz^mufll^ ®r«gai

71. (2588) szám i Csütörtök * 1931

Előfizetési ár> évente 300, félévre t50, negyed* A r '• • .//__*/• Saerkesxtőség: Prága fi. Panská uiice 12.

évre 76, havonta 26 KC; külföldre> évente 450, SZIOVQTXSZK01 SS TUSZ17XSZKOI SllSTXZSKl pÚTtÖK ü. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. c, , ,. politikai napilapja Felelőt, szerkeszti *rá3* **- P®"9k á u ‘*?* 1Z ,H eme!et

Fi képes melléklettel havonként 2.S0 Ké-val több tQS2.etkesx.lO, r r r telelőé S&etKesxlC* Telefon; 34184

Ejjrye* szám ára 1.30 Ki, vasárnap 2. -Ki DZURANY1 LÁSZLÓ FOP6ACfi 6EZA SŰ&Q Ö H Y CJJíUJ} I R L A P PR A HA