Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-26 / 71. (2588.) szám

2

1931 márefas 26, csütörtök.

Podkarpatská-rusi borozó,

Prága, Národní tfída 30. Palác Chlkágo.

A prágai magyarok talál* kozóhelye. Kitűnő fajborok: Szercdnye, Nagyszőllős, Be* regszász és Nagyimmaly szöllöhegyemek gyöngyei

Romám i a érdekeik és szuverén itás/uk teljes megőrzése mellett bizonyára hajlandóik osa ti akozni a német tervihez, s az izolált Csehszlovákia, ha a józanságnak csak fikarcnyi csirája megmarad és a nemzeti önzés végleg el nem vakítja a szemeket, nem tehet egyebet, mint hogy „fait bonme mine a mauivais jeu" és igyekszik alkalmazkodni.

Természetesen vannak más utak is. Poli(Tudósilás eleje az í, oldalon)

konferenciát tartottak és a temperámon tűm nem ragadta őket ed. Benes másként cselekedett. A csehszlovák külügyminiszter most közölte, hogy Csehszlovákia annakidején megragadta az iniciatlvát, hogy a politikai kisantantot gazdasági kisantanttá változtassa át. Béos felfogása szerint az ilyen inicia- tivAk számára nem létezik monopóliuma és Benes nem sértődhetik meg, ha más megvalósítja azt, amit 5 nem tudott megvalósítani.

A Reiehispösít kijelentése szerint Benes két dologban tévedt,* Nem felel meg a! valóságnak, hogy a tervezett paktum j • Ausztria régi nemzetközi kötelezettségei- • vei ellentétben áll, fípp úgy az sem igaz, [

hogy Ausztriában a vámunió terve belpolitikai zavarokat okozott. Benes hü marad régi módszeréhez és az idegen állam balügyeibe való beavatkozással akarja eltéríteni a figyelmet saját tévedéseiről. A keresztényszocáalista orgánum szerint abban a kérdésben, vájjon Ausztria vétett-e nemzetközi kötelezettségei ellen, nem dönthet egyedül Benes. A genü jegyzőkönyvet aláíró hatalmak közül kettő határozottan más véleményen van, mint a csehszlovák külügyminiszter és a hasonló jogi kérdések eldöntésében nem személye^ hanem pártatlan nemzetközi fórumok illetékesek. Benes inszinuációira, amennyiben azok az osztrák belpolitikai helyzetet érintik, a íteichspost röviden és határozottan felel: a vámunió lényegének és Szükségességének kérdésében az osztrák pártok között nincs nézeteltérés.

tikai és katonai nyomással kétségtelenül rá tehet bírni Németországot és Ausztriát, hogy visszavonják tervüket. (A financiális blokád az amerikai bejelentés után nem látszik elég erős fegyvernek.) De ha így történik, Franciaország és Csehszlovákia magára vessen, ha az egész világ közvéleménye öt fogja okolni a gazdasági kibontakozás el- gáncsolásával és az európai föderáció elvetésével. Brünimg német kancellár éppen mai beszédében mondotta ei, mily kétségbeejtő a gazdasági helyset a birodalomban « mily föl lélegzést jelent az osztrák-német vámunió a német és az osztrák műnkanélkül iek számára. Akadhat valaki, aki ismét az éhségbe és az uccára kergeti a német j munkásokat? De nemcsak Németországban j jelenthet mélyreható gazdasági változásokat a kezdeményezés, a csatlakozó kelefeurópai államok is kikerülnének a krízisből. Magyarország gabonája piacot találna, ugyanígy Jugoszlávia és Románia gabonája is s a nyomor, amely a kétségbeesés szélére- taszította az agrárállamokat, a német-osztrák együttműködés következtében kétségtelenül enyhülne. Lengyelország jóakaratu magatartását is az a remény magyarázza, hogy abban a pillanatban, amint a birodalom közgazdasági politikája nyugat helyett kelet felé fordul, a lengyel gabona piacra talál. Ha sikerülne megteremteni Csehszlovákia és Németország között a megállapodást, ha Csehszlovákia csatlakozna a nyílt vámuniós ■- tervhez, amire felszólították, akkor a piacok kontingen látásával a csehszlovák gazdasági élet bajai is elmúlhatnának.

Gsak a presztizspoiitikáfc keli föladni. Nem szabad vezérszerepről ábrándozni s nem szabad abban az illúzióban ringatózni, hogy Németország nélkül helyrebillenthető Középeurópa megzavart egyensúlya. Be ked látni, hogy az eddigi külkereskedelmi politika rossz volt. Franciaországban a sajtó máris fölszólítja a. kormányt, hogy elhibázott politikájának vonja le konzekvenciáit és mondjon le. Nálunk ,,természetesen44 erősebb viharok sem dönthetik le azt a vén „tölgyet44, amely a köztársaság külpolitikáját intézi. De az okosság útja volna, hogy az eddigi kereskedelempolitika megszűnjék. A köztársaságban már történt egy alapvető változás: 1926-ban, amikor a csehek

közeledtek a németekhez. A belátásokat folytatni kel. Ha a belföldön nem kívánatos némeitellenes politikát folytatni, a külföldön sem lehet azt tenni, mert izoláltsághoz vezet. Jellemző a helyzetre, hogy Csehszlovákia ma egyesegyedüi áll Középen rónában. Lengyelország ős a kisantant államai csak előzékeny mosollyal asszisztálnak a prágai kormány ezélmalomharcánál , de titokban máris latolgatják, hogy milyen hasznot húzhatnak az egészséges németosztrák kezdeményezésből. Prága legközelebbi barátja beláthatatlan távolságban, a Szajna mellett van s akárhogy vesszük: az egyetlen barát marad. Meddig úszhat az ár ellen, a köztársaság közgazdasága? A csehszlovák nagyipar, amelyet a kritikus helyzet a legközelebbről érint s amely részben német kézben van, kétségbeesve követeli, hogy a Hradíia vessen véget a presztiza- politikának és csatlakozzék a bécsi iniciati- vához. Miért nem fogadják el a lég illetéke, eebbek szavait?

Jobb szerényen élni, mint ,,diadalmasan" sínylődni. A köztársaság sok százezer munkanélkülije, a kétségbeejtő helyzetbe került ipar és a fülledt agrárizmuis egyre hangosabban követeli, hogy Prága ne lásson politikát a gazdasági kezdeményezésben, hanem vegye úgy, ahogy Curtius és Schober elképzelte: az első lépésnek a kibontakozás tés a föderáció felé s a gazdasági válság enyhítésére irányuló nagyvonalú törekvésnek.

A barátból nem szabad ellenséget csinálni s ^aj a közgazdasági életnek, ha elvetik a felkínált béke jobbot \

Amerika ifimmel fegaila a vámuniót

NewyorKj március 25. A bécsi amerikai kereskedelmi attasé elküldte Washingtonba a német-osztrák vámuniós szerződés hivatalos szövegét. Az amerikai államid ^partement azonnal vizsgálat tárgyává tette a szöveget és megállapította, hogy az egy általán nem ad okot a nyugtalanságra. A szakértők nem találtak ellentmondást a tervezett vámunió és a versaiHesi szerződés vagy a genfi jegyzőköny között. A legtöbb kedvezmény jogán kötött szerződéseket sem sérti az uj terv, amelynek hatása Amerikára nézve jelentéktelen. Az amerikai kereskedelmi hivatal véleménye szerint a német és az osztrák lutri ziiks égi etet a jövőben újra Amerikából V#gják fedezni, mert Franciaország pénzé bojkottal fenyeget. Ez a körülmény / Jpfmesen érintené az amerikai bankokat/ ff

Az amerikai kormánykörök határozottan előnyös állásfoglalása mellett az amerikai politikusok is kedvezően fogadják a bécsi tűrt. Borah szenátor lelkes szavakkal üdvözölte a vámuniót, amelyből véleménye szerint az európai föderáció kinőhet. Európa mindaddig nem válik egészségessé, amíg a versaiHesi szerződés szelleme el nem tűnik. Borah nem hiszi, hogy az európai hatalmak szembeszállnÜk a kitűnő kezdeményezéssel és elgáncsolják azt, mert a saját érdekűik követeli, hogy a föderációhoz vezető vámuniós rendszert kiépítsék.

A lapok ugyanolyan jóakarattal kezelik az osztrák—német szerződést, mint a kormánykörök.

I lengyel lapok Benes ellen

Varsó, március 25. Zaleski lengyel külügyminiszter tegnapelőtt Párisban több óra hosszat tanácskozott Brianű-nal s a tanácskozás eredményeképpen a félhivatalos Gazetta Polska revitliálja eddigi álláspontját a német-osztrák szerződéssel kapcsolatban. A lap ma magáévá teszi a franciák jogi kifogásait, mindazonáltal objektív és tartózkodó marad. Egyelőre nem lehet tudni,/ — írja a cikkíró —, hogy a bécsi szerződés mennyiben érinti a lengyel érdekeket. A lengyel közvélemény a német—osztrák közeledésben természetes és meggátolhatatlan processzust lát. A hiba csak az, hogy a németek túl mohón láttak neki régi tervük megvalósításának s ezzel könnyen veszélybe dönthetik a békét és diszkreditálhatják a páneurópai gondolatot.

A kormánypárt többi lapja határozottan a szerződés mellett foglal állást és még az eddigieknél is nyomatékosabban aláhúzzák a lengyel és a csehszlovák érdekek között levő különbséget. A csehszlovák-ellenes hangulat leginkább a krakói Czas-ban olvasható. A konzervatív orgánum szerint Franciaországon most megbosszulja magát az, hogy annakidején Versaillesben két életképtelen dunai Államot teremtett: Ausztriát és Magyarországot. Román Pmowski, a békekonferencia lengyel

delegátusa óriási hibát követett el, amikor

beleegyezett a francia tervbe. Egy másik lap a vámunióban a keleteurópai agrárblokk tervének halálát látja.

KSISnhség a nyílt és a zárt

vámunióst hifiül

Berlin, március 25, Kelsen kölni egyetemi tanár, az osztrák alkotmány megteremtője, a Köl- nisohe Zeitung-iban irt cikkében azzal a. kérdéssel foglalkozik, vájjon a német—osztrák vámunió megegyezik-e, vagy ellenkezik-e a nemzetközi joggal. Kelsen szerint e kérdés megvála*. szólásánál a versaiHesi szerződés 80. és a eaint- germaini szerződés 88. cikkelye mértékadó. A '80. cikkelyben Németország elismeri Ausztria függetlenségét ,a 88-bau Ausztria kötelezi magát, hogy a népszövetségi tanács jóváhagyása nélkül semmi olyat nem tesz, amely közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetheti függetlenségét. Egy másik szerződés, amelyet figyelembe kell venni, az 1922. október 4-i úgynevezett genfi jegyzőkönyv. Kelsen nézete szerint a samt-germaini szerződés 88. Cikkelye ugyan többet követel, mint a. versaiHesi szerződés 80. cikkelye, de any- nyi eltagadhatatlan, hogy mindkét paragrafus csak a politikai csatlakozásra vonatkozik és nem szól a gazdasági csatlakozásról. Hogy sem Versaillesben,. e;em SV (termámban 4mepi gondoltak a gazdasági unió lehetőségére, azt ári 1922-es genfi jegyzőkönyv bizonyítja, amelyben á hatalmak a békeszerződéseket kiegészítve szükségesnek tartották, hogy a gazdasági együttműködésről is nyilatkozzanak. Viszont ez az utóbbi szerződés csak abban az esetben ellenzi a német— osztrák gazdasági együttműködést, ha az „kü- lönülési és csak a két államnak előnyt hozó rendszer44 lesz. A bécsi szerződés azonban nem ilyen.

A terv nem korlátozza Ausztriára és Németországra a vámuniói, azaz nem zárt, hanem nyilt vámuniót hirdet. A genfi jegyzőkönyv csak a zárt vámunió ellen foglal állást, de nem nyilatkozik a nyilt vámunióról, amelyhez minden más ország is csatlakozhat. A genfi jegyzőkönyv megszövegezésénél az európai föderáció és a regionális paktumok megkötésének gondolata még nem létezett s az aláírók kétségtelenül csak Ausztria és Németország kizárólagos, zárt vámuniójára gondoltak. Abban a pillanatban amikor a vámunió nyilt, azaz általános lehet, a genfi jegyzőkönyv elveszti jelentőségét, sőt kivihetetlenné válik, mert mi történhetne például abban az esetben, ha Európa valamennyi népe vámuniót kötne? A jegyzőkönyv értelmében akkor a többi nemzettel ellentétben Ausztria és Németország nem csatlakozhatna az általános unióhoz, mert egymással szemben Is közösséget kellene vállalniok? Mivel a bécsi vámuniós terv általános és nyilt, a genfi jegyzőkönyv határozatai nem vonatkozhatnak rá. Az olyan vámuniót, amelyhez például Csehszlovákia bármely pillanatban csatlakozhatik, senki sem nevezheti olyan rendszernek, amely egyedül és kizárólag Németország és Ausztria előnyére szolgál.

Beses elutasító álláspontja

Prága, március 25. Benee külügyminiszter csütörtök délelőtt a külügyi bizottság ülésén expozét fog mondani a Németország és Ausztria közötti vámegyezmény által létrejött uj helyzetről. Az expozéra vonatkozólag a kormány egyes tagjai tegnap este tanácskoztak Benessel és a szövegezésben is megegyeztek.

Benee tegnap fogadta a cseh kormánysajtó képviselőit és Csehszlovákiának álláspontjáról nyilatkozott. A cseh kormánysajtó erről ugyan emlitéet tesz, azonban a Prager Tagblatt teljes terjedelmében közli Benes nyilatkozatát.

— Nem helyénvalóak a sokszor hangoztatott szemrehányások, — jelentette ki Benes —, hogy ezekről a tervekről egyáltalában nem voltunk informálva és a nyilvánosságrahozataluk meglepett yo.lna engem.

A miniszter aktaszerüen be tudja bizonyítani, bőgj nemhivatalosan ezekről a szándékodról tájékoztatva volt. Hivatalosan ugyan titokban tartották a tervet és ebből magyarázható az is, hogy a legutolsó sajtómegbeszélésen Schober és Curtius találkozását teljesen jelentéktelennek minősítette. Az ügyről magáról kijelentette a miniszter, hogy

Csehszlovákia a német—osztrák előretörést föltétlenül visszautasltja. Maga Csehszlovákia ugyan tárgyalt regionális szerződésekről, de azt az álláspontot kell képviselnie, hogy ilyen egyezményeket csakis egyenlő erőt képviselő államok köthessenek. A vámterv nemcsak a kisantant államainál hanem egyéb nemzetközi téren is súlyos nehézségekbe fog ütközni.

A Koch német követ által előterjesztett szerződési te~v kritikáját három főpontba tagozta a miniszter és ezekre a kérdésekre fölvilágositást. kell kapnia. A három főpont: . a jogi kérdés, az érdek-kérdés ée a hatalmi kérdés, Németországnak és Ausztriának vámtervei kétségen kívül megszegik a saint-germaini szerződést ée az 1922. évi genfi egyezményt. Magának Benesnek. az a felfogása, hogy a német terv és javaslat gazdasági megértésre nem fog találni sem a kis-, sem pedig a nagyállamoknál. S itt a nagyhatalmak mellett, amilyen Franciaország és Olaszország, elsősorban is Belgrád és Bukarest említendő. Olaszországnak magatartása az olasz külügyminiszterrel folytatott legutóbbi megbeszélése óta ismeretes Benes előtt. Ami Angliát illeti, úgy ez valószinüleg Franciaországgal együttesen fog föllépni.

A mi álláspontunk — jelentette ki Benes — nyugodt. Megvárjuk, miképpen alakul ki a helyzet. Nem olyan forróan eszik a kását, amint főzik. Különben máris úgy látszik, hogy Ausztria belenyugszik abba, hogy a tervet elejtik. A különböző jeleken kívül különösen az a körülmény emelendő ki, hogy ez a terv jelentős belpolitikái nehézségekbe ütközik. Az akciót nem szabad le sem becsülni. Ma még nem olyan komoly, de néhány éven belül azzá válhatik, ha Németország gazdaságilag meg lesz erősödve. Csehszlovákia számára ez mementó és fel is kell készülnie err*’. A külpolitika jövő célja tehát arra irányuljon, hogy erre az időre föifegyverkezzék és ellenállást fejtsen ki. Ebben az irányban Benes már Joaohimsthalban megkísérelte az előkészítés megindítását. Csehszlovákiából indult ki a kezdeményezés, hogy a politikai kisantant gazdasági szövetséggé is kiépüljön. A terv sikerült volna, ha az agrárpolitika ezt a kérdést nem komplikálja. Ezt a törekvést azonban most, amikor akut veszedelem mutatkozik, erősebb tempóban folytatni kell, mert

a jövő gazdasági politika Csehszlovákia számára egyúttal sorskérdés is.

A miniszter ezekről a tervekről és azok kiviteléről optimisztikusan nyilatkozik, habár nem titkolta el az áthárítandó nehézségeket. Végül hangsúlyozta a miniszter, hogy ezen föladatok teljesítésénél minden politikus legyen felelőssége tudatában, mert lehetetlenség, hogy Ilyen mozgalmas időben kizárólag intern ügyeknek szenteljék ténykedésüket, miáltal a külföldön lejátszandó események iránt az érdeklődés gyöngül.

A német kormánypártok dilemmája

A cseh politikai tábor egységesen állást foglal a vámunió terve ellen, a német kormánypártok viszont súlyos dilemma előtt állanak. Eddig a német kormánypártok részéről semmiféle megnyilatkozás nem történt, ami politikai szempontból éTthető is. Helyzetük igen kényes, mert hiszen fajtestvéreik egyezményéről van szó s ; így érthető, hogy

a német kormánypárti szenátorait a Ben eshet intézett interpellációt alá sem írták,

A Prager Tagblatt értesülése szerint a vezető német politikai körök rámutatnak arra, hogy két koncepció között kell választani: az egyik a Németországgal való Középeurópa koncepciója és a Németország nélkül úgynevezett „Ml Középeurópa44 koncepciója. A politikusoknak csakis gazdasági szempontok alapján szabad dönt-eniök. A kérdés megítélésénél mérvadó Csehszlovákia gazdasági struktúrája és nem szabad mereven kitartani olyan elv mellett, amely esetleg már túlélte magát.

A csehszlovákiai német gazdasági szövetségek munkaközössége tegnap tartotta közgyűlését, amelyen az alábbi határozatot hozták: A munkaközösség, amelyben a csehszlovákiai német i.par, kereskedelem, kisipar, mezőgazdaság, nagyipar és háztulajdon képviselve van, sajnálattal állapítja meg, hogy kereskedelmi politikánk eddigi iránya a középeurópai népgazdaság egymásrautaltságát félreismerte és az ebben a politikai okokból diktált félreértés következtében ,

a gazdaságpolitikai Izoláltság felé kerget bennünket.

\

A munkaközösség egy kereskedelempolitikailag s a középeurópai államok közötti szoros viszonyban, elsősorban az újonnan létrejövendő Németország—Aüsztria-féle gazdasági egyesülésben látja az egyetlen lehetőséget arra, hogy létrejöjjön egy nagyobb gazdasági blokk, mely termelő apparátusunk foglalkoztatásának é» fönntartásának előföltételét képezi.

A csehszlovákiai német gazdaság! szervezetek eszerint nyiltan állást foglalnak a német-osztrák vámunió terve mellett, ami már csak azért is nagy fontossággal bír, mert hiszen a szudétanémet nagyipar még ma is igen fontos tényezője a köztársaság nagyiparának,

Benes holnapi expozéja bizonyára kényszeríteni fogja a német kormánypártokat, hogy ebben a világ-fontosságú kérdésben nyilt álláspontot foglaljanak el.

Hotovec szerint a csehszlovák diplomácia késlekedett

Hotovec dr. volt miniszter, közismert csehszlovák közgazdasági szakértő a Lidové L is ívben nyilatkozik erről a kérdésről. Hangsúlyozza, hogy ö maga már 1918-ban kívánatosnak tartotta az utódállamok vámuniójának megvalósítását. Valamennyi állam már évek óta arra törekszik, hogy az európai államok gazdaságilag közeledjenek egymáshoz, hegyezze! megakadályozzák a forradalmat vagy a háborút, azonban a széles bázis következtében terveik nem találtak kedvező visszhangra. A regionális mozgalom azonban már több

A\ ACw^Stt'TTtTXTtXft