Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-26 / 71. (2588.) szám

2 1931 márefas 26, csütörtök. Podkarpatská-rusi borozó, Prága, Národní tfída 30. Palác Chlkágo. A prágai magyarok talál* kozóhelye. Kitűnő fajborok: Szercdnye, Nagyszőllős, Be* regszász és Nagyimmaly szöllöhegyemek gyöngyei Romám i a érdekeik és szuverén itás/uk teljes megőrzése mellett bizonyára hajlandóik osa ti akozni a német tervihez, s az izolált Csehszlovákia, ha a józanságnak csak fikarc­nyi csirája megmarad és a nemzeti önzés végleg el nem vakítja a szemeket, nem te­het egyebet, mint hogy „fait bonme mine a mauivais jeu" és igyekszik alkalmazkodni. Természetesen vannak más utak is. Poli­(Tudósilás eleje az í, oldalon) konferenciát tartottak és a temperámon tűm nem ragadta őket ed. Benes másként csele­kedett. A csehszlovák külügyminiszter most közölte, hogy Csehszlovákia annakidején megragadta az iniciatlvát, hogy a politikai kisantantot gazdasági kisantanttá változtas­sa át. Béos felfogása szerint az ilyen inicia- tivAk számára nem létezik monopóliuma és Benes nem sértődhetik meg, ha más meg­valósítja azt, amit 5 nem tudott megvaló­sítani. A Reiehispösít kijelentése szerint Benes két dologban tévedt,* Nem felel meg a! valóságnak, hogy a tervezett paktum j • Ausztria régi nemzetközi kötelezettségei- • vei ellentétben áll, fípp úgy az sem igaz, [ hogy Ausztriában a vámunió terve bel­politikai zavarokat okozott. Benes hü ma­rad régi módszeréhez és az idegen állam balügyeibe való beavatkozással akarja el­téríteni a figyelmet saját tévedéseiről. A keresztényszocáalista orgánum szerint ab­ban a kérdésben, vájjon Ausztria vétett-e nemzetközi kötelezettségei ellen, nem dönthet egyedül Benes. A genü jegyző­könyvet aláíró hatalmak közül kettő ha­tározottan más véleményen van, mint a csehszlovák külügyminiszter és a hasonló jogi kérdések eldöntésében nem szemé­lye^ hanem pártatlan nemzetközi fóru­mok illetékesek. Benes inszinuációira, amennyiben azok az osztrák belpolitikai helyzetet érintik, a íteichspost röviden és határozottan felel: a vámunió lényegének és Szükségességének kérdésében az osz­trák pártok között nincs nézeteltérés. tikai és katonai nyomással kétségtelenül rá tehet bírni Németországot és Ausztriát, hogy visszavonják tervüket. (A financiális blokád az amerikai bejelentés után nem látszik elég erős fegyvernek.) De ha így történik, Franciaország és Csehszlovákia magára vessen, ha az egész világ közvéleménye öt fogja okolni a gazdasági kibontakozás el- gáncsolásával és az európai föderáció elve­tésével. Brünimg német kancellár éppen mai beszédében mondotta ei, mily kétség­beejtő a gazdasági helyset a birodalomban « mily föl lélegzést jelent az osztrák-német vámunió a német és az osztrák műnkanél­kül iek számára. Akadhat valaki, aki ismét az éhségbe és az uccára kergeti a német j munkásokat? De nemcsak Németországban j jelenthet mélyreható gazdasági változásokat a kezdeményezés, a csatlakozó kelefeurópai államok is kikerülnének a krízisből. Ma­gyarország gabonája piacot találna, ugyan­így Jugoszlávia és Románia gabonája is s a nyomor, amely a kétségbeesés szélére- taszí­totta az agrárállamokat, a német-osztrák együttműködés következtében kétségtelenül enyhülne. Lengyelország jóakaratu maga­tartását is az a remény magyarázza, hogy abban a pillanatban, amint a birodalom közgazdasági politikája nyugat helyett kelet felé fordul, a lengyel gabona piacra talál. Ha sikerülne megteremteni Csehszlovákia és Németország között a megállapodást, ha Csehszlovákia csatlakozna a nyílt vámuniós ■- tervhez, amire felszólították, akkor a pia­cok kontingen látásával a csehszlovák gazda­sági élet bajai is elmúlhatnának. Gsak a presztizspoiitikáfc keli föladni. Nem szabad vezérszerepről ábrándozni s nem szabad abban az illúzióban ringatózni, hogy Németország nélkül helyrebillenthető Középeurópa megzavart egyensúlya. Be ked látni, hogy az eddigi külkereskedelmi poli­tika rossz volt. Franciaországban a sajtó máris fölszólítja a. kormányt, hogy elhibá­zott politikájának vonja le konzekvenciáit és mondjon le. Nálunk ,,természetesen44 erő­sebb viharok sem dönthetik le azt a vén „tölgyet44, amely a köztársaság külpolitiká­ját intézi. De az okosság útja volna, hogy az eddigi kereskedelempolitika megszűn­jék. A köztársaságban már történt egy alap­vető változás: 1926-ban, amikor a csehek közeledtek a németekhez. A belátásokat folytatni kel. Ha a belföldön nem kívána­tos némeitellenes politikát folytatni, a kül­földön sem lehet azt tenni, mert izoláltság­hoz vezet. Jellemző a helyzetre, hogy Cseh­szlovákia ma egyesegyedüi áll Középen ró­nában. Lengyelország ős a kisantant álla­mai csak előzékeny mosollyal asszisztálnak a prágai kormány ezélmalomharcánál , de titokban máris latolgatják, hogy milyen hasznot húzhatnak az egészséges német­osztrák kezdeményezésből. Prága legköze­lebbi barátja beláthatatlan távolságban, a Szajna mellett van s akárhogy vesszük: az egyetlen barát marad. Meddig úszhat az ár ellen, a köztársaság közgazdasága? A cseh­szlovák nagyipar, amelyet a kritikus hely­zet a legközelebbről érint s amely részben német kézben van, kétségbeesve követeli, hogy a Hradíia vessen véget a presztiza- politikának és csatlakozzék a bécsi iniciati- vához. Miért nem fogadják el a lég illetéke, eebbek szavait? Jobb szerényen élni, mint ,,diadalmasan" sínylődni. A köztársaság sok százezer mun­kanélkülije, a kétségbeejtő helyzetbe került ipar és a fülledt agrárizmuis egyre hango­sabban követeli, hogy Prága ne lásson poli­tikát a gazdasági kezdeményezésben, ha­nem vegye úgy, ahogy Curtius és Schober elképzelte: az első lépésnek a kibontakozás tés a föderáció felé s a gazdasági válság eny­hítésére irányuló nagyvonalú törekvésnek. A barátból nem szabad ellenséget csinálni s ^aj a közgazdasági életnek, ha elvetik a fel­kínált béke jobbot \ Amerika ifimmel fegaila a vámuniót NewyorKj március 25. A bécsi amerikai kereskedelmi attasé elküldte Washingtonba a német-osztrák vámuniós szerződés hivata­los szövegét. Az amerikai államid ^parte­ment azonnal vizsgálat tárgyává tette a szö­veget és megállapította, hogy az egy általán nem ad okot a nyugtalanságra. A szakértők nem találtak ellentmondást a tervezett vámunió és a versaiHesi szerződés vagy a genfi jegyzőköny között. A legtöbb kedvez­mény jogán kötött szerződéseket sem sérti az uj terv, amelynek hatása Amerikára néz­ve jelentéktelen. Az amerikai kereskedel­mi hivatal véleménye szerint a német és az osztrák lutri ziiks égi etet a jövőben újra Amerikából V#gják fedezni, mert Franciaor­szág pénzé bojkottal fenyeget. Ez a kö­rülmény / Jpfmesen érintené az amerikai bankokat/ ff Az amerikai kormánykörök határozottan előnyös állásfoglalása mellett az amerikai politikusok is kedvezően fogadják a bécsi tűrt. Borah szenátor lelkes szavakkal üdvö­zölte a vámuniót, amelyből véleménye sze­rint az európai föderáció kinőhet. Európa mindaddig nem válik egészségessé, amíg a versaiHesi szerződés szelleme el nem tűnik. Borah nem hiszi, hogy az európai hatalmak szembeszállnÜk a kitűnő kezdeményezéssel és elgáncsolják azt, mert a saját érdekűik kö­veteli, hogy a föderációhoz vezető vámuniós rendszert kiépítsék. A lapok ugyanolyan jóakarattal kezelik az osztrák—német szerződést, mint a kormány­körök. I lengyel lapok Benes ellen Varsó, március 25. Zaleski lengyel külügy­miniszter tegnapelőtt Párisban több óra hosszat tanácskozott Brianű-nal s a tanácsko­zás eredményeképpen a félhivatalos Gazetta Polska revitliálja eddigi álláspontját a né­met-osztrák szerződéssel kapcsolatban. A lap ma magáévá teszi a franciák jogi kifogá­sait, mindazonáltal objektív és tartózkodó marad. Egyelőre nem lehet tudni,/ — írja a cikkíró —, hogy a bécsi szerződés mennyiben érinti a lengyel érdekeket. A lengyel közvé­lemény a német—osztrák közeledésben ter­mészetes és meggátolhatatlan processzust lát. A hiba csak az, hogy a németek túl mohón láttak neki régi tervük megvalósításának s ezzel könnyen veszélybe dönthetik a békét és diszkreditálhatják a páneurópai gondola­tot. A kormánypárt többi lapja határozottan a szerződés mellett foglal állást és még az ed­digieknél is nyomatékosabban aláhúzzák a lengyel és a csehszlovák érdekek között levő különbséget. A csehszlovák-ellenes hangulat leginkább a krakói Czas-ban olvasható. A konzervatív orgánum szerint Franciaországon most megbosszulja magát az, hogy annakide­jén Versaillesben két életképtelen dunai Ál­lamot teremtett: Ausztriát és Magyarországot. Román Pmowski, a békekonferencia lengyel delegátusa óriási hibát követett el, amikor beleegyezett a francia tervbe. Egy másik lap a vámunióban a keleteurópai agrárblokk ter­vének halálát látja. KSISnhség a nyílt és a zárt vámunióst hifiül Berlin, március 25, Kelsen kölni egyetemi ta­nár, az osztrák alkotmány megteremtője, a Köl- nisohe Zeitung-iban irt cikkében azzal a. kérdés­sel foglalkozik, vájjon a német—osztrák vám­unió megegyezik-e, vagy ellenkezik-e a nemzet­közi joggal. Kelsen szerint e kérdés megvála*. szólásánál a versaiHesi szerződés 80. és a eaint- germaini szerződés 88. cikkelye mértékadó. A '80. cikkelyben Németország elismeri Ausztria függetlenségét ,a 88-bau Ausztria kötelezi magát, hogy a népszövetségi tanács jóváhagyása nélkül semmi olyat nem tesz, amely közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetheti függetlenségét. Egy másik szerződés, amelyet figyelembe kell venni, az 1922. október 4-i úgynevezett genfi jegyző­könyv. Kelsen nézete szerint a samt-germaini szerződés 88. Cikkelye ugyan többet követel, mint a. versaiHesi szerződés 80. cikkelye, de any- nyi eltagadhatatlan, hogy mindkét paragrafus csak a politikai csatlakozásra vonatkozik és nem szól a gazdasági csatlakozásról. Hogy sem Versaillesben,. e;em SV (termámban 4mepi gondol­tak a gazdasági unió lehetőségére, azt ári 1922-es genfi jegyzőkönyv bizonyítja, amelyben á hatal­mak a békeszerződéseket kiegészítve szükséges­nek tartották, hogy a gazdasági együttműködés­ről is nyilatkozzanak. Viszont ez az utóbbi szer­ződés csak abban az esetben ellenzi a német— osztrák gazdasági együttműködést, ha az „kü- lönülési és csak a két államnak előnyt hozó rendszer44 lesz. A bécsi szerződés azonban nem ilyen. A terv nem korlátozza Ausztriára és Németor­szágra a vámuniói, azaz nem zárt, hanem nyilt vámuniót hirdet. A genfi jegyzőkönyv csak a zárt vámunió ellen foglal állást, de nem nyi­latkozik a nyilt vámunióról, amelyhez minden más ország is csatlakozhat. A genfi jegyző­könyv megszövegezésénél az európai föderáció és a regionális paktumok megkötésének gon­dolata még nem létezett s az aláírók kétségte­lenül csak Ausztria és Németország kizáróla­gos, zárt vámuniójára gondoltak. Abban a pil­lanatban amikor a vámunió nyilt, azaz általá­nos lehet, a genfi jegyzőkönyv elveszti jelen­tőségét, sőt kivihetetlenné válik, mert mi tör­ténhetne például abban az esetben, ha Európa valamennyi népe vámuniót kötne? A jegyző­könyv értelmében akkor a többi nemzettel el­lentétben Ausztria és Németország nem csatla­kozhatna az általános unióhoz, mert egymással szemben Is közösséget kellene vállalniok? Mi­vel a bécsi vámuniós terv általános és nyilt, a genfi jegyzőkönyv határozatai nem vonat­kozhatnak rá. Az olyan vámuniót, amelyhez például Csehszlovákia bármely pillanatban csatlakozhatik, senki sem nevezheti olyan rendszernek, amely egyedül és kizárólag Né­metország és Ausztria előnyére szolgál. Beses elutasító álláspontja Prága, március 25. Benee külügyminiszter csütörtök délelőtt a külügyi bizottság ülésén expozét fog mondani a Németország és Ausztria közötti vámegyezmény által létrejött uj hely­zetről. Az expozéra vonatkozólag a kormány egyes tagjai tegnap este tanácskoztak Benessel és a szövegezésben is megegyeztek. Benee tegnap fogadta a cseh kormánysajtó képviselőit és Csehszlovákiának álláspontjáról nyilatkozott. A cseh kormánysajtó erről ugyan emlitéet tesz, azonban a Prager Tagblatt teljes terjedelmében közli Benes nyilatkozatát. — Nem helyénvalóak a sokszor hangoztatott szemrehányások, — jelentette ki Benes —, hogy ezekről a tervekről egyáltalában nem voltunk in­formálva és a nyilvánosságrahozataluk meglepett yo.lna engem. A miniszter aktaszerüen be tudja bizonyítani, bőgj nemhivatalosan ezekről a szándékodról tá­jékoztatva volt. Hivatalosan ugyan titokban tar­tották a tervet és ebből magyarázható az is, hogy a legutolsó sajtómegbeszélésen Schober és Curtius találkozását teljesen jelentéktelennek minősítette. Az ügyről magáról kijelentette a miniszter, hogy Csehszlovákia a német—osztrák előretörést föltétlenül visszautasltja. Maga Csehszlovákia ugyan tárgyalt regionális szerződésekről, de azt az álláspontot kell képviselnie, hogy ilyen egyezményeket csakis egyenlő erőt képviselő államok köthessenek. A vámterv nemcsak a kisantant államainál hanem egyéb nemzetközi téren is súlyos nehézségekbe fog ütközni. A Koch német követ által előterjesztett szerző­dési te~v kritikáját három főpontba tagozta a miniszter és ezekre a kérdésekre fölvilágositást. kell kapnia. A három főpont: . a jogi kérdés, az érdek-kérdés ée a hatalmi kérdés, Németország­nak és Ausztriának vámtervei kétségen kívül megszegik a saint-germaini szerződést ée az 1922. évi genfi egyezményt. Magának Benesnek. az a felfogása, hogy a német terv és javaslat gazdasági megértésre nem fog találni sem a kis-, sem pedig a nagyállamoknál. S itt a nagyha­talmak mellett, amilyen Franciaország és Olasz­ország, elsősorban is Belgrád és Bukarest emlí­tendő. Olaszországnak magatartása az olasz kül­ügyminiszterrel folytatott legutóbbi megbeszélé­se óta ismeretes Benes előtt. Ami Angliát illeti, úgy ez valószinüleg Franciaországgal együttesen fog föllépni. A mi álláspontunk — jelentette ki Benes — nyugodt. Megvárjuk, miképpen alakul ki a hely­zet. Nem olyan forróan eszik a kását, amint fő­zik. Különben máris úgy látszik, hogy Ausztria belenyugszik abba, hogy a tervet elejtik. A kü­lönböző jeleken kívül különösen az a körülmény emelendő ki, hogy ez a terv jelentős belpolitikái nehézségekbe ütközik. Az akciót nem szabad le sem becsülni. Ma még nem olyan komoly, de néhány éven belül azzá válhatik, ha Németország gazdaságilag meg lesz erősödve. Csehszlovákia számára ez mementó és fel is kell készülnie err*’. A külpolitika jövő célja tehát arra irányuljon, hogy erre az időre föifegyverkezzék és ellenál­lást fejtsen ki. Ebben az irányban Benes már Joaohimsthalban megkísérelte az előkészítés megindítását. Csehszlovákiából indult ki a kez­deményezés, hogy a politikai kisantant gazdasá­gi szövetséggé is kiépüljön. A terv sikerült vol­na, ha az agrárpolitika ezt a kérdést nem kom­plikálja. Ezt a törekvést azonban most, amikor akut veszedelem mutatkozik, erősebb tempóban folytatni kell, mert a jövő gazdasági politika Csehszlovákia szá­mára egyúttal sorskérdés is. A miniszter ezekről a tervekről és azok ki­viteléről optimisztikusan nyilatkozik, habár nem titkolta el az áthárítandó nehézségeket. Végül hangsúlyozta a miniszter, hogy ezen föl­adatok teljesítésénél minden politikus legyen felelőssége tudatában, mert lehetetlenség, hogy Ilyen mozgalmas időben kizárólag intern ügyek­nek szenteljék ténykedésüket, miáltal a külföl­dön lejátszandó események iránt az érdeklődés gyöngül. A német kormánypártok dilemmája A cseh politikai tábor egységesen állást fog­lal a vámunió terve ellen, a német kormánypár­tok viszont súlyos dilemma előtt állanak. Eddig a német kormánypártok részéről semmiféle megnyilatkozás nem történt, ami politikai szem­pontból éTthető is. Helyzetük igen kényes, mert hiszen fajtestvéreik egyezményéről van szó s ; így érthető, hogy a német kormánypárti szenátorait a Ben eshet intézett interpellációt alá sem írták, A Prager Tagblatt értesülése szerint a vezető német politikai körök rámutatnak arra, hogy két koncepció között kell választani: az egyik a Németországgal való Középeurópa koncepció­ja és a Németország nélkül úgynevezett „Ml Középeurópa44 koncepciója. A politikusoknak csakis gazdasági szempontok alapján szabad dönt-eniök. A kérdés megítélésénél mérvadó Csehszlovákia gazdasági struktúrája és nem szabad mereven kitartani olyan elv mellett, amely esetleg már túlélte magát. A csehszlovákiai német gazdasági szövetsé­gek munkaközössége tegnap tartotta közgyűlé­sét, amelyen az alábbi határozatot hozták: A munkaközösség, amelyben a csehszlovákiai né­met i.par, kereskedelem, kisipar, mezőgazdaság, nagyipar és háztulajdon képviselve van, sajná­lattal állapítja meg, hogy kereskedelmi politi­kánk eddigi iránya a középeurópai népgazdaság egymásrautaltságát félreismerte és az ebben a politikai okokból diktált félreértés következté­ben , a gazdaságpolitikai Izoláltság felé kerget bennünket. \ A munkaközösség egy kereskedelempolitikailag s a középeurópai államok közötti szoros vi­szonyban, elsősorban az újonnan létrejövendő Németország—Aüsztria-féle gazdasági egyesü­lésben látja az egyetlen lehetőséget arra, hogy létrejöjjön egy nagyobb gazdasági blokk, mely termelő apparátusunk foglalkoztatásának é» fönntartásának előföltételét képezi. A csehszlovákiai német gazdaság! szerve­zetek eszerint nyiltan állást foglalnak a né­met-osztrák vámunió terve mellett, ami már csak azért is nagy fontossággal bír, mert hi­szen a szudétanémet nagyipar még ma is igen fontos tényezője a köztársaság nagyiparának, Benes holnapi expozéja bizonyára kénysze­ríteni fogja a német kormánypártokat, hogy ebben a világ-fontosságú kérdésben nyilt állás­pontot foglaljanak el. Hotovec szerint a csehszlovák diplomácia késlekedett Hotovec dr. volt miniszter, közismert cseh­szlovák közgazdasági szakértő a Lidové L is ív­ben nyilatkozik erről a kérdésről. Hangsú­lyozza, hogy ö maga már 1918-ban kívánatos­nak tartotta az utódállamok vámuniójának megvalósítását. Valamennyi állam már évek óta arra törekszik, hogy az európai államok gazdaságilag közeledjenek egymáshoz, hegy­ezze! megakadályozzák a forradalmat vagy a háborút, azonban a széles bázis következté­ben terveik nem találtak kedvező visszhang­ra. A regionális mozgalom azonban már több A\ ACw^Stt'TTtTXTtXft

Next

/
Thumbnails
Contents