Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-25 / 70. (2587.) szám
1931 március 25. szerda. ^RXCAl/VVAG^^HlRLag BESSWESWTrfaKB®** VÁLASZÚT ELŐTT Irta: MÁGOCSY-D1ETZ SÁNDOR dr. Kellemetlen ébredés. Érthetetlen, egyben azonban nagyon jellemző, hogy a német-osztrák megállapodás váratlanul, meglepetésszerűen érte Csehszlovákiát. Pedig az 'előre látható volt, hogy Curtius nem megy Becsbe egyszerű szívességi látogatást tenni. Ausztriát pedig egyedül a szívélyes viszony még egymagában, egyáltalán nem kötelezte az előzetes bejelentésre. Eltekintve attól, hogy üzleti terveket nem szokás dobravemi, a két ország viszonyát gazdasági téren ma alig lehet szívélyesnek nevezni. Hiszen az osztrákok már hetek óta a kereskedelmi szerződés felmondásáról beszélnek. De különben is a megállapodás tényén és annak várható konzekvenciáin éppenséggel semmit sem változtat, hogy a köztársaság akár Ausztria, akár Németország eljárását barátságtalannak minősíti-e, avagy sem. Németország és Ausztria kereskedelmi megállapodása, mely ezen két államot regionális alapon gazdaságilag igen szorosan egymáshoz fűzi, megtörtént. Kétségtelenül gyorsan, sok herce-hunca nélkül, máról-holnapra. Németország ezzel a megállapodással az első lépést tette közép európai hegemóniája megteremtése felé. Bées azonban a délkelet felé vezető útnak dig kétes homályban lebeg. Az osztrák szerződés revíziója eredmény helyett pedig előreláthatólag felmondással fenyeget. S most mindezeken felül a német-osztrák megállapodás a köztársaság kivitelének egy- harmadát veszélyezteti. A helyzetet K romár a Národni Listyben igen komolynak minősíti. Miután őszintén bevallja, hogy a tervezett középeurópai gazdasági „ szervezet központját Prágában képzelték el, megadással beismeri, hogy a világkérdések alakulásának előre való meglátása és a köztársaság politikáijának ehhez való beállítása neon erős oldalú. Felhívást intéz az agrárlcör okihoz, hogy a gazdasági izoláltság nagy veszélyét ne veszítsék szem ■előtt, mert ez politikailag is katasztrofális következményekkel járhat. Mit tehet a köztársaság ilyen körülmények között? Be kell látni1, hogy egyedüli lehetőségként csak az a megoldás kínálkozik, amit a regionális szerződésekkel kapcsolatban, még a német-osztirák megállapodás előtt, már ajánlottam. Az oszitrá!k-magyar monarchiától örökölt hatalmas ipar életbentar- tása és a belföldi mezőgazdaság legjobb elhelyezési lehetősége, de nemcsak a gazdasági élet, hanem általában az egész ország, sőt — mint Kramár mondja — a nemzet érdekében is le kell mondani az eddig szőtt szi várványter veikről. Bele kell nyugodni, hogy még Középeurópa közepe sem lesz Prágáiban. Be kell látni, hogy a gazdasági kisantaint gyűrűje fából vaskarika. Ezek helyett nyitott szemmel a gazdasági élet ór- dekében álló reális politikát kell folytatni. Mint egy kis államhoz illik, csatlakozni kell a legszomszédosaibb nagyhatalomhoz:, Németországhoz, és a legsürgősebben, minden feltétel elfogadásával, kérni kell a megállapodásba való felvételt. Ezen egyáltalán nincs mit gondolkodni. A megállapodás érdekében esetleg ugyan fel kell áldozni valamit, de ez az áldozat sokkalta kisebb, mint amilyen veszélyt az eddigi politika folytatása rejt magáiban. Az eddig követett ut ugyanis az izoláltsághoz vezet, mely gazdasági életünk válságának jóvátehetetlen kiiimélyiLésével egyenlő. Csak az autonómia gyógyítja meg kulturális, nyelvi és gazdasági sérelmeinket Kitörő lelkesedéssé! ünnepelte Szüliö Gézát az erszágos keresziényszecialssta párt kürti népgyülése csupán kapuja s Németország ezen első lépését még több fogja követni. Németország elérkezettnek látja az időt, hogy a Duna mentén Béctsen és Budapesten keresztül a Balkán felé haladva megvalósítsa régi kedves Drau.g nach Osten-tervét. Németország felismerte, hogy az agrárállamok bajiban vannak, azonban Németország szükséglete mellett azok feleslegei alig számítanak, viszont ha azok átvételével biztosíthatja ipari feleslegeinek biztos és majdnem verseny nélküli elhelyezéséit, hatalmasan megerősíti gazdasági helyzetét. Egy egészen egyszerű üzleti számítással állunk tehát szemben. A sikert pedig az biztosítja, bogy minden más ajánlattevőt megelőzött. A kedvező alkalmat meg kellett ragadni és ki kellett használni. A genfi konferencia csődje jó atkáimul kínálkozott prre, a bécsi középeurópai konferencia határozott kívánsága volt ez és igy megelőzne a most összeülő párisi konferenciát, mely a megállapodással már mint fait acoompli találja magát szemben. A sors játéka, avagy iróniája, hogy Briand kedves tervét Németország valósítja meg, habár csak részletében és a megállapodás legelőször Parisban kerüli nemzetközi konferencia élé. A megállapodók óvatosan vigyáztak arra, hogy a megállapodás ne sértse sem a békeszerződéseket. sem pedig az 1922. évű genfi konvenciót. A legmesszebbmenő előzékenységgel az elsők között Csehszlovákiát szólították fel a megállapodáshoz való csatlakozásra. A köztársaságnak tehát formailag alig lehet kifogása és más lapra tartozik, hogy a megállapodás kellemetlenül érinti avagy esetleg áthúzta régi terveit. A nagy meglepetésben természetesen nem csinálhatott mást, mint biztosította magának a szabad elhatározást. A megállapodást nem lehet bagatellizálni. A rekrimiináció is már késő, hogy a megállapodás tervét nem közölték előzetesen, avagy hogy Csehszlovákia két legnagyobb szállítója és vevője, melyek egyúttal a két tengerhez vezető útnak urai, a köztársaság kihagyásával állapodtak meg. A meglévő tényen már nem segít az az önérzetes állásfoglalás sem, hogy Középeurópábam tartós gazdasági szervezkedés a köztársaság nélkül nem lehet. A megállapodással, mint fix ténnyel, számolni kell és pedig annál is inkább, mert a megállapodás jelentékenyen súlyosbítja a köztársaság már úgyis nehéz helyzetét. Már ével? óta tart, hogy legtermészetesebb délkeleti piacairól óvről-évre mindjobban kiszorul. Nem azon agrárállamok elszegényedése, hanem egyrészt hihetetlenül helytelen kereskedelempolitikája és másrészt versenyképtelensége miatt. Tudniillik ugyanezen, időben más ipari államok ugyanazon államokban egyre nagyobb tért hódítottak. A vigasztalásként beharangozott nyugati orientáció pedig nem hozta meg a kívánt eredményt. Ebben is ugyancsak a helytelen kereskedelempolitika ludas, A két lovon való lovagolni-akarás, az az álláspont, hogy a köztársaság egyformán ipari és mezőgazdasági állam, bosszulja meg most magát. Németországgal és a balkáni államokkal szemben a mezőgazdasági követelések akadályozták a megállapodást. A gazdasági kisantant álomképének megvalósítása céljából fel kellett áldoznia a magyar szerződést. A túlzott agrár!: Öve le lések miatt Lengyelország a szerződés felmondásával fenyeget. A jugoszláv szerződés aláírása — miért, miért nem — de de facto még minÉrsekujvár, március 24. Az országos keresztényszocialista párt vasárnap délután az ógyallai járásban lévő Kürt községben nagyarányú népgyülést tartott. Délután 2 órakor érkezett meg a kürti állomásra Sziillő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt vezére. A pályaudvaron nagyobb küldöttség élén Izsák József üdvözölte a pártvezért a kürti keresztény szocialisták és gazdák nevében. A község határán magyar ruhás lányok üdvözölték Szüllő elnököt, majd felsorakozott a nemetoszlop és a hosszú kocsisor s bevonult a gyűlés színbe-' lyére a tavaly renovált szép templom előtt lévő térre. Legelői harminc kerékpáros haladt. Ezeket délceg lovasbandérium követte, majd Szüllő Géza fölvirágozott kocsija haladt és utána még számtalan kocsi, a vendégek, magyar ruhás lányok és a kürti párt- hivek. A templomtér feketéllett az ünneplőbe öltözött kürti lakosságtól, amelyhez még 12 környékbeli község küldöttsége is csatlakozott. Kalaplengetve és éljenezve fogadták Szüllő Gézát, akinek itt Bújna Valéria kedves szavak kíséretében virágcsokrot nyújtott át Három órakor kezdődött meg a népgyülés, amelyre felvonult Kürt egész lakossága. Ennek nevében először Danczi István biró üdvözölte a pártvezért, majd Izsák József megnyitotta a népgyülést és átadta a szót Tur- cháuyi Imié dr. érseküfvári körzeti elnöknek. Turohányi először a pártelnök érdemeit ' méltatta és megvilágította fáradhatatlan munkájának nehézségeit. Ezután Kürtnek a gazdasági válsággal kapcsolatos megpróbáltatásait ismertette és felhívta a törvényhozók figyelmét a táviró vonalakat javító kürti munkásokra, akik szintén sinylik a gazdasági válságot. Turchányi fordulatokban gazdag beszédének elhangzása után viharos éljenzés közben Szüllő Gésa dr. emelkedett szólásra Mindenekelőtt megköszönte a több ezernyi hallgatóság lelkes nemzet szeireteté't. Tudja, hogy ez a lelkesedés nem pusztán az ő személyéinek szól, hanem elsősorban annak az eszmének, amelyet ő évek óta hirdet 6 amelyért a keresztényszocialista párt élén évek óta harcol úgy itt benn az országiban, mint a külföld nemzetközi fórumain: a keresztény igazság és a jog diadaláért. A magyarságot sok vihar tépte hosszú évszázadokon keresztül, de a sok küzdelem meg nem törte erejét, hanem még acélozot- tabbá tette. A magyar nép ereje biztos záloga annak, hogy ezután is átél minden megpróbáltatást. Minden támadó törekvéssel szemben a legjobb fegyver az összefogás, az erők egyesítése a közös küzdelemben. Máris sikerült ez az összefogás — úgymond — a magyar nemzeti párttal s igyekeznünk kell a közös küzdelemnek megnyerni a többi kisebbségi pártokat is. Csak ezzel a szoros összefogással vívhatjuk ki azt, ami a legerősebb védőeszközünk ez állam keretein belül: az autonómiát. A magunk sorsának magunk által való intézése, az autonómia gyógyítja meg kulturális, nyelvi s gazdasági sérelmeinket. A beszéd elhangzása után a hallgatóság kitörő ovációban részesítette a pártvezért „J 6 k á v é“ és „Meinl-kávé“ egy fogalom. A hirneves „Meinl-féle kávéké ver ék ek“ czégünk világhírét alapították meg. A Meinl kávé Önnek k legjobban fog izlenL Kérem próbálja meg! Meinl Gyula Kávé- ét tta behozatal. K 1 Maljd Hasiczl Kálmán dr. szögyétni esperes ismertette alaposan átgondolt beszédben a gazdasági bajok okait s azok orvoslási lehetőségeit. Ölvedi János éreekujvári bankigazgató kitartásra buzdította a jelenlevőket élvei, vezére s pártja mellett. Eszterhózy János nyitramegyei földbirtokos a népgyülés üdvözletét tolmácsolta a testvér magyar nemzeti pártnak, majd a magyar anyákhoz szólott s arra kérte őket, hogy gyermekeiket a magyar föld, a inagyaT faj szeretőre neveljék. Luzsica Lajos érsekujvári kisgazda a gazdasági és ipari munkások nehézségeiről, bajairól beszélt s szervezkedésre hívta fel a jelenlevő gazdákat, munkásokat. Aixinger László dr. országos főtitkár az adó- sérelmeket tárta fel, adóleirást, adóamnesz- tiát s az adóvégrehajtások enyhít ás ét és lehető megszüntetését követelte, majd a szlovenszkói autonómia megvalósításának gyakorlati útját ismertette, ami a keresztényszocialista párt programjának kardinális pontja.. Izsák József zárószavai után befejeződött a népgyülés, mely után a jelenvoltak a fogyasztási szövetkezet termében uzsonára gyűltek össze. Itt ismét több felköszöntő hangzott el, amelyekben méltatták s megköszönték a párt elnökének a kisebbségi magyaa-ság érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságát. Nagysikerű körzeti gyűlés Losoncon Losonc, március 24. Az országos keresztéin yszoeial ista párt igen népes és nagysikerű körzeti gyűlést tartott vasárnap Losoncon. Vida Gyula elnöki megnyitójában beszámolt a járási képviselőtestületben és választmányban végzett munkájáról. Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő szellemes beszédben jellemezte a politikai helyzetet. Megemlékezett az országos keresztén yszocialisla párt ellen sokféle Irányból jövő támadásokról. Rámutatott azokra a támadásokra is, amelyeket egyes magyarok tartottak jónak a párt ellen intézni, dacára annak, hogy régebben ugyanezek a magyarok a párttal egyetértve támadták a kormány politikáját, most pedig a kormány politikai csatlósaivá szegődtek- Örömmel kon- stalálja, hogy a párt ezen támadások dacára erőteljesen és állandóan fejlődik. Megemllé-1 kezelt többek között arról is, hogy a magyar országi szlovákok ügyéiben éppen most tartanak gyűlést Losoncon és rámutatott arra, hogy a békési szlovákok nemcsak hogy nem vándorolnak ki Amerikába, hanem közülük sokam Amerikából egyenesen visszavándorolnak Békéscsabára és környékére. Beszédét kitartásra buzdító lelkes szavakkal fejezte be, amelyek nagy hatást keltettek. Fléiischmaiwi Gyula dr. tartóménygyülési képviselő a gazdasági válsággal foglalkozott. Rámutatott arra., hogy a földreformot hogyan hajtották végre és hogyan kellett volna azt helyesen végrehajtani. Hangsúlyozta főleg a mezőgazdaság fellendi lésének lehetőségét és kiemelte különösem a hitéi ol- csóbljá tételéinek rendkívüli fontosságát, amelyre a keresztényszocialista párt minden eszközzel törekszik- Foglalkozott az Ipoly szabályozásának a kérdésével is és ajánlotta, hogy a szabályozási tervek mi- előbbi elkészítése iránt tegyék meg a lépéseket Beszéde élénk te tszésnyilván itásrt váltott ki a hallgatóságból. Ezután a losonci körzeti titkárság mmltévi működésiéről Nagy Iván dr. tiszteletbeli főtitkár1 tartotta meg beszámolóját, kiemelve a kereszténvszocia 1 ista párt örvendetes előretörését és tagjainak .nagyszámú gyarapodását. Petyi János jelsőd párttag humoros beszédében ismertette a földosztás körüli visz- szásságokat. A körzeti gyűlés táviratilag üdvözölte Szüllő Géza dr. országos pártelnököt. Az olasz király Károlyi külügyminiszternek az olasz korooarend nagyfesztjét adományozta Róma, március 24. Károlyi Gyula gróf külügyminiszter tegnap délután meglátogatta Mussolinit, aki a magyar külügyminiszterrel hosz- szasan és szívélyesen elbeszélgetett. Az olasz ■király Károlyinak az olasz koronarend nagy- keresztjét adományozta. Az olasz sajtó a legnagyobb érdeklődéssel kiséri Károlyi római útját és a méltató cikkeken kívül fényképeket is közölnek róla. fécs® küldöttsége Prágában is tiltakozik az önkényes román fiidkisaiátifás ellen U n g v á r, március 24. Hétfőn Técső lakosságának küldöttsége járt Ungvárott a román kormány elleni panaszaival. Románia ugyanis — mint ezt Hokky Károly képviselő parlamenti beszédeiben már többször fölhozta —• a técsői lakosoknak román földön maradt földjeit kisajátítja. 7000 katasztrális hold földről van szó minimálisan 15 millió korona értékben. A kisajátítási eljárásnál a técsői polgárok a román kormánytól holdankint körülbelül negyven koronát kapnak. A küldöttséget Ungvárra Isaák Imre református lelkész, Egressy görögkatolikus lelkész és Kossey dr. járásfőnök vezették s e napokban a küldöttség Prágába is elmegy s kérni fogja a csehszlovák kormányt, hogy az utolsó pillanatban járjon közbe Técső lakosai érdekében. 3 awinnfnfw
