Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-21 / 67. (2584.) szám

i 'PRfl;CAI/v>AGVARHIRIiAI> Agrárszocialista hatalmi harc a minisztertanács ülésén kereskedelem és a nagyipar érdékeire is, meri nemcsak ők vannak egyedül a világon hanem más néprétegek is. Adanmk cseh népnárti megelégedéssel né­zi a törvényhozó testületnek azt a munkáját, hogy most pozitív módon rendezni és reáli­séin! akarja a vízgazdálkodási kérdéseket, habár el kell ismerni, hogy ez újabb áldoza­tokkal jár az adófizetők részéről. De ennek meg lesz a gyümölcse és senki sem áll i that ja azt, hogy a törvényhozó testület munkája csak frázisokban merül ki. Ezután felszólalt Rokkr Károly országos keresztényszocialistá párti nemzetgyűlési Képviselő, .akinek beszédét lapunk vasárnapi számában fogjuk ismertetni. A vitában résstvettek még Záhorsky cseh nemzeti szocialista, Stctka, kommunista, Venzl cseh agrárius, Danihel szlovák néppárti, Zeman fcseh agrárius és lapzártakor még egyszer felszólalt Roschc né­met gazdasági párti. A vitát ma este befője- j zik, de szükség esetén esetleg holnap dél­előtt is lesz ülés. Prága, március 20. Ma öt órán át tartó mi­nisztertanács volt, amelynek legkritikusabb pontját a benzinkérdés képezte. Az agráriusok ugyanis törvényjavaslatot nyújtottak be a benzinnek szesszel váló kötelező keveréséről. A szocialista pártok ez ellen a javaslat ellen élesen állást foglaltak és most az agráriusok­hoz csatlakoztak a nemzeti demokraták is és junktimot állítottak föl az útépítési alapról szóló törvényjavaslat szenátusi és a benzin- törvényjavaslat képviselőliázi tárgyalása közt. A mai minisztertanácson, amely nem volt ment heves vitatkozásoktól, ebben a kérdésben nem tudtak döntésre jutni és úgy határoztak, hogy a benzin-ügyben hétfőn délután a gazdasági miniszterek döntenek. Ha a hétfői tanácskozások nem vezetnének eredményre, úgy nincs kizárva az sem, hogy a parlament már kedden húsvéti szünetre megy. A minisztertanács ezután körülbelül 75 főisko­lai tanár kinevezéséről döntött. A miniszterta­nácson Dérer szociáldemokrata miniszter fölvilágosi- tást kért a belügyminisztertől, hogyan lehet­séges az, hogy a ruszinszkói úgynevezett kormánylapok állandóan támadják a szocia­lista, de elsősorban a szociáldemokrata mi­nisztereket és javasolta, hogy Slávik belügyminiszter a legközelebbi minisztertanácson tegyen ez ügy­ben jelentést. Azonkívül a kormány elhatá­rozta, hogy külön miniszteri bizottságot létesít, amely állandóan tanulmányozni és napirenden fogja tartani a ruszinszkói problémákat Kurtyák aatosámfajavaslata az alkotmányjogi bizottságban Prága, március 20. Mint ismeretes Kurtyák Iván a ruszin autonóm földmive>$ szövetség képviselője egy autonómista javaslatot nyúj­tott be a képviselőházba. Ezael a javaslattal most foglalkozott a képvíselőház kezdemé­nyező bizottsága és azt tárgyalás végett át­utalta a parlament alkotmányjogi bizottságá­nak. Az ipari és kereskedelmi bizottság elfogadta a vámbékeegyezményt Prága, március 20. A képviselőbáz ipari és kereskedelmi bizottsága ma délelőtt Pech- tnann elnökletével tárgyalta a vámbéke egyezményről szóló törvényjavaslatot. Erede­tileg ennek az egyezménynek a tárgyalását el akarták halasztani, azonban a külügyi és a kereskedelmi minisztérium képviselőjének felszólalása után megindult a vita a javaslat felett, amit végül is elfogadtak. A román kamara megszavazta a francia kölcsönegyezményt s Bukarest március 20. A képviselőbáz teg­nap délelőtti ülésén az összes elleTm'1.; őér­te k vezérei hosszú beszédekben mutatták ki, honrv a francia kölcsön nem előnyös az or­szágnak és kijelentették, hogy az egyezmény ellen szavaznak. Lupu képviselő kérte az elnököt, hogy ren­deljen el személyes szavazást, a Ház elnöke azonban a házszabályokra hivatkozva nem teljesítette a képviselő kérését. Mironescu kormányelnök válasza után a Ház megszavazta a kölcsönegyezményt, még pedig hat óra hosszat tartó vita után 183 szavazattal 15 ellenében. A szenátus 94 szavazattal 12 ellenében szin­tén hozzájárult a kölcsönegyezmény törvény- beiktatásához. *A Popovici lemondásával előállott krízist egyelőre sikerült eloszlatni. sát, a pénzügyi tárca vezetését azonban nem veszi át, hanem hosszú szabadságra megy pihenni. Távolléte alatt Mironescu miniszterelnök fogja a pénzügyminiszté­riumot vezetni, s melléje államtitkárt ne­veznek ki. A kormánypárti képviselők erdélyi tagozata tegnap este értekezletet tartott ebben az ügyben, ahol kijelentették, hogy nem lehet egyedül Popovici pénzügyminisztert felelős­ségre vonni a kölcsön miatt. Ha a kölcsön nem megfelelő, akkor az egész kormány viselje a következményeket és ne hárítsa a felelősséget egyedül Popo- vicira, aki a kölcsönszerződést a kormány megbízásából kötötte meg. A túlfeszített adóprés ellenére a pénzügyminisztérium nem tud eleget ten­ni fizetési kötelezettségeinek. Különösen a tisztviselői kar fizetésével ma­A romániai magpr párt feiségfolyamodvánift ad át a királynak Nagyvárad, március 20. A magyar párt biharmegyei és nagyváradi tagozata holnap adja át felségfolyamodványát Károly román királynak. A magyar párt tízezer aláírással ellátott folyamodványban kéri az uralkodót, Itasson oda, hogy a megyei hatóságok és a soviniszta román lakosság részéről a ma­gyarságot ért zaklatások megszűnjenek, A felségfolyamodvány kitér az elmúlt éjszaka elkövetett vandál pusztításra is, amit a ro­mán diákok két nagyváradi magyar napi­lap szerkesztőségében végeztek. A pénzügyminiszter visszavonta lemondó- radt el a pónzügymimisztériűm. Sovány eredményekkel tért vissza Prágákéi Podkarpalszka Rész beruházásokat kére küldöttsége XJrtgv&r, március 20. (Rusziné zik ói szier- keeztőeégüíikíől.) Irt arról a P. M. H., hogy a ruszinszkói országos választmány a ruszin­szkói nagymérvű munka nélkül is ég leküzdé­sére a régen tervbevetí, de eddig végre nem hajtott állami beruházások megkezdését tartotta a legcélravezetőbbnek. Evégből az országos választmány háromt-v küldöttséget menesztett Prágába, melynek tagjai Demkó Mihály Kunyák-párti, Révay szoc. dem. és Masata cseh országos választ­mányi tagok voltak. I A küldöttség először a mimsztereinökót ko­reste fel, de annak távol létében Bechyae miniazterdinökhelyetessel tárgyalt. Ezután a közmunkaügyi minisztert keres­ték fel a küldöttség tagai, de tárgyaltak még úgy a vasutügyi, minit a pénzügyi ée bel­ügyminiszterrel. A tárgyalás anyaga az országos választ- mány memoranduma volt, melyben a 150 milliós alapból 15 milliót kér &z országrész a ruszinszkói iskolák építésére, valamint as Ungvár—Munkács—Huszt közötti vasutvo- nal építési munkálatainak sürgős megkezdé­sére. Ugyancsak aktuálissá vált a Tereeva—* Trebusa közötti vasútvonal kiépítése iá amely arra szolgálna, hogy Kőrösmezőt cseh­szlovák területen keresztül kötné össze Ki­rályházával s megszűnnék az úgynevezett peagevonal, mellyen! a románok miatt ügyi* oly sok baj van. A kormány tagjai nem valami nagy lelkese­déssel fogadták a küldöttség nagyszerű be­ruházási programját e csupán arra mutatkoz­tak hajlandóknak, hogy i^onkrét tervezet benyújtása után tjrövid időn belüJ,i letárgyalják és igy megkezdik a ruszinszkói is kálók építését. A vasútvonalakra vonatkozólag az fiiét ékes miniszterek kereken kijelentették, hogy azok építésére nincs pénz. A kormány is elismeri a kérelmezett beruházások szükségességét és sürgősségét, nincs abban a helyzetben, hogy a kérelmet teljesíthesse. A küldöttség lehangol tan érkezett vissza Prágából és az ott nyert sovány kormány- ígéretről szerdán számolt be az országos vá­lasztmánynak. ___ 1931 március 21 Motnbat. le mondott az eperlesi polgármester Eperjes, március 20. (Tudósitőnk télefou- jeleintése.) Straka Károly, Eperjes város polgármestere ma délelőtt felkereste Gailay Vladimír járási főnököt és közölte vele, hogy másiráuyu elfoglaltsága miatt kényte­len lemondani polgármesteri tisztségéről. A járás-főnök a lemondást tudomásul vette és az ügyet áttette a városhoz. A polgármester lemondása városszerte nagy konaternációt keltett és különféle kombinációkra adott okol Egyesek szerint a temondás Ö9sse*füg- gésíben van Balázsy felfüggesztett városi pénztáros ügyével, máeok szerint a temem” dás az agrárpárt egyeoeu kívánságára tör* térat, azonban a lemondás igazi okát seofet sem tudja. Az őszi községi választásokig a helyettes polgármester fogja vinni a város ügyeit. VISSZA A HÁBORÚBÓL inch Mária Remarque regsnye (Copyright by ü. Feature Syndieate and by Prágai Magyar Hiriap. — Utánnyomás kivonatosan ie tilos.) (75) — Az, hogy megmondjamr maga a leg­piszkosabb csirkefogó, akit a fők! a hátán hord. — Mit? A két ember közelebb lép. — Kifelé, kifelé, — kiabál a kocsmároe, — egy hete sincs, hogy ezek az uj székek megjöttek! Willy előre megy. Gyorsan, fizetek és utána szaladok, hogy a. másik embert távol­tartsam tőle. De nincs rám szükség, a pa­sas már a földön fekszik és még éppen lá­tom, hogy vonszolja el Willy Wesst. Vigyá­zok hát az ájult emberre az ajtó előtt, hogy megint bele ne avatkozzék a harcba. Fojtott gurgulyázás, dobogás és puffogás hallatszik a tölgyesből. A lárma aztán siralmas nyöször­géssé csendesedik. Willy visszajön. •— A tetteinek egész listáját sorra vettem ~ mondja — és megígértem neki, hogy két hét múlva megint itt leszek. Azonban azt hi­szem, tovább fog tartani. A végén ugyanis ki akartam ficamitani a jobbkezét, közben azonban valószínűleg eltört a karja. De mit segít már mindez, — Adolf nem kapja vissza a feleségét, 3, Már egy orvával Albert pőrének tárgyalá­sa előtt a törvényszék folyosóján állunk. Végre szólítják a tanukat. Dobog a szivünk, amint bemegyünk.. Albert sápadtan hátradől .?. székében és maga elé néz. A szemünkkel oda akarunk kiáltani neki: — Bátorság, Albert! Nem hagyunk cser­ben! De nem tekint föl. i ^ Fordította: Szabó Lőrinc A nevünket felolvasták, aztán, ismét ei kell hangynunk a termet. Távozás közben a hallgatóság első padsorában felfedezzük Tja- dent és Valentint, összehunyoritunk. A. tanukat egyenkint szólítják vissza. Wil­ly kihallgatása különösen sokáig tart. Aztán én kerülök sorra. Gyors pillantás Valentinra — észrevehetetlen íejrázás. Albert tehát mindeddig megtagadta a vallomástételt. Gon­doltam. Mintha jelen sem volna, úgy ül a vé­dője mellett. Willynek azonban vörös az arca. Éberen, mint egy mészáros kutya, figyeli az ügyészt. Ezek ketten, úgy látszik, már ten­gelyt akasztottak. Megesketnek. Aztán az elnök kérdezni kezd. Tudni akarja, beszélt- e Albert előze- lesen arról, hogy leken Bartscbernek egyet- kettőt. Amikor nemmel válaszolok, kijelenti: különböző tanuknak feltűnt, hogy Albert sa­játságosán nyugodt és megfontolt volt. — Mindig az, — válaszolom. — Megfontolt? — rándul közbe az ügyész szava. — Nyugpdt, —- mondom Az elnök elörehajlik: — Ilyen szituációban is? — Természetesen, — felelek — egész más féle ügyekben is ilyen nyugodt maradt. — Miféle más ügyekben? — kérdezi az ügyész és előre nyújtja az ujját,, —• Pergőtűzben,, Az ujj visszahúzódik. Willy elégedetten röfög. Az ügyész dühöngő pillantást vet rá. V —- Tehát nyugodt volt? — kérdezi megint az elnök., — Olyan nyugodt, mint most, — válaszo­lok bosszúsan. — Hát, nem látja, hogy nyu­godtan ül ugyan, mégis minden forr és tom­bol benne? Hiszen katona volt! ■ Megtanulta, hogy kritikus helyzetben ne ugráljon össze­vissza és a karját ne dobja kétségbeesve az ég felé. Különben már nem volna neki. ; A védő jegyez. Az elnök egy pillanatig rám néz. — De miért kellett azonnal lőnie? — kér­dezi. — Olyan rettenetes nagy baj mégsem lehetett, hogy az a lány egyszer másvalaki­vel volt a kávéházban. — őneki nagyobb baj volt, mint egy has­lövés, —- mondom. | — Miért? ; — Mert egyebe sem volt, csak az a lány. j — Anyja is volt, — veti közbe az ügyész. — Azt csak nem vehette volna feleségül — Miért kellett volna feltétlenül megnő­sülnie? — kérdezi az elnök. —- Nem túlságo­san fiatal még hozzá? J — Ahhoz sem volt túlságosan fiatal, hogy | katona legyen, — válaszolok. — És nősülni azért akart, mert a háború után nem találta a helyét, mert félt magától, félt az emlékeitől és támaszt keresett. Azt hitte, ez a lány a támasz. Az elnök Albertihez fordul — Vádlott, nem akar végre vallomást ten­ni? Helytálló, amit a tanú mond? Albert egy darabig tétovázik. Willy meg én rámeredünk. — Helytálló, - mondja aztán kelletlenül. — Hajlandó megmondani, hogy miért volt ! magánál a revolver? Albert hallgat. — Mindig volt nála revolver, — mondom én. — Mindig? — kérdezi az elnök. — Természetesen, •— válaszolok, — épp úgy, mint zsebkendő vagy óra.. Az elnök csodálkozva néz rám. i 1 „ Revolver mégis csak más valami, mint egy zsebkendő, —- llgy van, — mondom —‘zsebkendőre nem volt annyira szüksége. Az néha nem is volt nála. — És a revolver... —• Az megmentette egypárszor az- életét. I Három év óta mindig magánál hordja. Harc­téri szokás. — De most már nincs többé szüksége rá. Hiszen béke van. Vállat vonok. — Azt mi nem igy képzeltük ed.-Az elnök újra Aíberthez fordul. — Vádlott, nem akar könnyíteni végre a lelkiismeretén? Nem bánja, amit tett? — Nem, — mondja Albert keményen. Teljes csönd. Az esküdtek felfigyelnek Az ügyész előrehajol Willy olyan képet vág, mintha rá akarna rohanni Albertra, Én két­ségbeesve nézek rá. — De hiszen maga megölt egy embert! *** mondja hangsúlyozva az elnök. . — Én már sok embert megöltem, — vála­szol Albert közönyösen. .Az ügyész felpattan. Az ajtó mellett ülő esküdt abbahagyja a körme rágását. — Mit csinált? kérdezi lélekzetét vissza­fojtva az elnök. — A háborúban — szőlők közbe gyorsan, — Az egész más, — jelenti ki csalódottan az ügyész. Albert felüli a fejét? — Mi az, hogy egészen mis? Az ügyész felemelkedik. — Talán nem akarja hasonlítani a hazá­ért folytatott küzdelmet a saját cselekede­tével? — Nem, — válaszolt Albert, azok az emberek, akiket akkor agyonlőttem, semmit sem vétettek nekem... — Hallatlan, — mondja undorodva a® ügyész és az elnökhöz fordul. —■ Nyomatéko­san kérnem kell az elnök urat.., De az elnök nyugodtabb: *— Hová jutnánk, ha minden katona úgy gondolkoznék, mint ön, — mondja, — Ügy van, — nAmdom — de azért nem mi vagyunk a felelősek. Ha egy kutyát meg­tanítanak harapni, nem szabad csodálkozni utólag, ha kapkod azoknak a bokája után, akik bántják. Ha ezt a fiút — és Albertra mutatok — nem oktatták volna ki az ember Ölésre, akkor most nem is ölt volna. v 1

Next

/
Thumbnails
Contents