Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-21 / 67. (2584.) szám

1981 március 21, szombat. ^RXCAItA\MAAR'HYRLAl> 3 Még százezer hontalan él az utédéHamokban fi szlovenszkói hontalanok adatai a népszövetség előtt Prága, március 20. A cseh szlovákiai ma­gyar népszövetségi liga február végén be­fejezte az osztrák népszövetségi liga föl­kérésére megkezdett akcióját a hontala­nok érdekében s az ezzel kapcsolatban beérkezett anyagot a népszövetség ren­delkezésére becsatolttá. Több mint 1200 jelentkezés érkezett a magyar népszövet­ségi liga cimére, vagyis a jelentkező hon­talan személyek száma meghaladja a 6000-et. Tárgyilagosan megállapítható azonban, hogy igen sok szlovenszkói hon­talan nem mert amiatt jelentkezni, mert félt attól, hogy függőben lévő állampol­gársági ügyét emiatt a hatóságok el nem intéznék. Az akció folyamán kitűnt az is, hogy az illetőség megadását Szlovemszkón rendkívül mostohán kezelik, úgy hogy az állampolgárság hiánya miatt még ma is sok család a szó szoros értelmében nyo­morog. Pusztán emberi szempontból is szükséges tehát ennek a kérdésnek rendie- zése az utódállamokban 12 évvel a béke­szerződések megkötése után. Értesülésünk szerint a csehszlovákiai magyar népszövetségi liga elnöke, SzüllŐ Géza dr., az akció eredményét szóváteszi a prágai parlamentben is. A népszövetsé­gi ligák akciójának eredményéből kide­rül, hogy az utódállamokban még ma is körülbelül 100.000 hontalan él, akik vala­mikor az osztrák-magyar monarchiához tartoztak és most az utódállamok nem akarják állampolgáraiknak elismerni őket. Azok a hontalanok, akik a csehszlovákiai magyar népszövetségi ligánál jelentették be adataikat, sok esetben csatolták ok­mányaikat is. Ezeknek az okmányoknak visszaküldésére a napokban kerül sor. Rusziiiszkó és a szudéta-aémet terület autonómiájának kérdése a német nemzeti szocialisták aussigi nagygyűlésén Kártyák Iván képviselőt viharosan ünnepelte a 3000 főnyi tömeg — A német nemzeti szocialisták megélénkült akciója az autonómia frontján — A német nemzeti szocialista párt autonómista célkitűzései Aussig an dér Élbe, március 20. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Csütörtökön este nyolc órakor az aussigi Turnihallébam a német nemzeti szocialista párt, amely a városban a legutóbbi válasz­tások alkalmával a szociáldemokraták mö­gött a második helyen végzett, de most már a legerősebb párttá küzdötte magát, rendkí­vül jelentős gyűlést tartott, amely kizárólag a területi autonómia kérdésével foglalkozott. A német nemzeti szocialisták újabban foko­zott aktivitással vetették magukat az auto­nómia frontján folyó harcba és egyelőre rendkívül kiterjedt propagandamunkára ve­tették magukat, amelyben belpolitikai szö­vetségeseket keresnek, másrészt a külföldi autonóm ista törekvések vezető tényezőivel -is alátámasztják küzdelmüket. Legutóbb Kur­tyák Iván, a ruszin autonómista szövetség képviselője, törvényjavaslatot terjesztett be Ruszínsakó autonómiájára vonatkozólag a parlamentiben, amely javaslat már átment a kezdeményező bizottságon és az alkotmányo- zó bizottság elé került. Ezt a javaslatot a né­met nemzeti szocialisták is aláírták, támoga­tásukat ígérték meg a ruszínszkói autonó­miáért folyó küzdelemhez és ebből az alka­lomból meghívták Kurtyák Ivánt, hogy a szudéta-németség körében ismertesse a ru- szinszkói autonómia kérdését. Ebből az alkalomból rendezték meg teg­nap este az aussigi nagy nópgyülést, ame­lyen mintegy háromezer főnyi nemzeti szo­cialista jelent meg, akik lelkes „Heil!“-kiál- tásokkal üdvözölték a vendég ruszin képvi­selőt. Krebs nemzeti szocialista képviselő megnyitó szavai után Kurtyák Iván mon­dott beszédet a ruszínszkói autonómia kér­déséről. Beszédében kifejtette, hogy Ruszinszkó népének küzdenie kell azokért a jogokért, amelyeket a békeszerződés és a csehszlovák alkotmány ünnepélyesen ga­rantált. Ezek Csehszlovákiát kötelezik Ruszinszkó teljes autonómiájának megvalósítására, amely egy törvényhozó testület, választott tartomá­nyi elnök és nemzetgyűlési képviselők mű­ködésében áll. A tartományi autonómia helyett eddig a podkarpatska rusi területen cseh kormány­zás működik, oseh hatóságokkal, cseh hiva­talnoki karral, cseh tartományi elnökkel és referensekkel és cseh hivatali nyelvvel. Ez a közigazgatás a ruszin területen cseh iskolá­kat létesít. Ruszinszjkóban most mintegy két­száz cseh iskola van, legtöbbje ruszin falvak­ban. Az állaimfórdulat előtt Ruszinszkóban nem volt cseh lakosság. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni rajta, hogv a kormányzónak nincs semmiféle joga, semmi­féle kompetenciája a kormánypolitikára. Az autonóm ruszin terület nyugati határait máig sem állapi tolták meg, a kárpát orosz nép egy- harmadát Szlovenszkóhoz csatolták, ahol nin­csenek iskolái, ahol nem használhatja nyel­vét a hatóságok előtt, bár kétszázezernél több ruszin lakik ezen a területen. A békeszerződéssel és az alkotmánnyal el­lenkező politikának az autonómia bevezeté­sével véget kell vetni. Ez csupán a parla­ment speciális törvényalkotása által történ­hetik. Tizenegy éve várunk hiába a kormány­nak megfelelő törvényjavaslatára. Ezért az ■elmúlt napokban pártom nevében törvényja­vaslatot terjesztettem be a parlamentbe Ru- szimszkó autonómiájának megvalósítása ér­dekében. Úgy hiszem, hogy ez a törvényja­vaslat küzdelmünkben komoly lépést jelent élőié. A javaslatban első helyen a territoriális kérdés szerepel. A békeszerződés értelmé­ben a Csehszlovákiában élő kárpátorosz népnek autonóm területet kell alkotnia, te­hát az autonómia bevezetése előtt Ruszin­szkó definitiv határait meg kell állapítani, vagy a szlovákokkal való megegyezés ut­ján, vagy pedig népszavazás utján. Az au­tonómia föszerve Ruszinszkó törvényalko­tó tartománygyülése, amely maga választja elnökét és dönt a nyelvre, iskolákra, val­lásra vonatkozó kérdésekben és a belső ad­minisztráció ügyeiben. Az autonóm terület hivatalos nyelve a ru­szin. A közigazgatás legfelsőbb fóruma Ru­szinszkó kormányzója, aiki egyúttal tagja a köztársaság kormányának. A javaslat szerint a köztársaság elnökének a tartománygyülés törvényeivel szemben csupán relatív vétójoga van, éppen úgy, mint a parlament térvényeivel szemben. Ruszinszkót saját zászló, címer és nemzefhimousz illeti meg. Végül a javaslat szerint Podikarpatska Rusnak saját bndget- joga van és az áliaimii bevételekben kvóta sze­rűen részesedik, amely kvótát a parlament és tactománygyülés paritásos bizottsága min­dig öt évre állapítja meg. A törvényjavaslat a békeszerződés és az al­kotmány kereteiben mozog. Nem követelünk többet és kevesebbet, csak azt, amit garantáltak nekünk. Küzdelmünk igazságos, alkotmányszerü harc kultúránkért, a szabadságért és az összes gazdasági és szociális kérdésekben való egy en jogos ágú okért. Azoknak a feltételeknek a megvalósításáért küzdünk, amelyek mellett Ruszinszkót Csehszlovákiához csatolták. A szudétanémet nép is autonómiáért küzd. Az ő küzdelme, a mi küzdelmünk és a mi küzdelmünk az övéké is. (Viharos taps.) Mi ruszinok küzdelmünket szívesen vívjuk meg a szudétanémetek oldalán és örülünk annak, hogy egy több mint hárommillió lelket számláló kulturális és gazdasági te­kintetben annyira erős néppel együtt szö­vetkezve harcolhatunk. A viharos lelkesedéssel fogadott beszéd után Krebs nemzeti szocialista képviselő mondott hosszabb beszédet. Kifejtette, hogy az auto­nómia-mozgalom gyökere a háború utáni idő el nem rendezett nemzetpolitlkai vizionyai- ban van. Mindenütt, ahol egy nép szabadabb, igazságosabb alkotmányra törekszik, felme­rül az önkormányzat eszméje. A csehek a szudétanémetek autonómia mozgalmát német kverulanciának és provinciális jelenségnek állítják be* Azonban nemcsak az a tény, hogy Belgiumban a flama.ndok, Franciaországban az elzásziak, Lengyelországban az ukránok, Jugoszláviában a horvátok, szlovének, néme­tek és macedónok küzdenek az autonómiáért, hanem az a körülmény is, hogy Csehszlová­kiában a németeken kívül a szlovákok, ma­gyarok és ruszinok is nemzeti önkormány­zást követelnek, eléggé bizonyítja, hogy nem provinciális jelenségről és nem kverula ne iá­ról van szó. Áz autonóm ista mozgalom egy nagy, igazságos és alkotmányszerü alapra fel­épített mozgalma a nem-cseh népeknek. Ez a küzdelem nem a csehszlovák állam ellen irányul, amint cseh soviniszták szok­ták beállítani, hanem az állam keretein belül a nemzetek jogainak biztosítására. Krebs képviselő ezután ismertette az autonó­mia formáit és rámutatott arra, hogy & mai gyűlés, amelyen a ruszin népnek egy képvi­selője egy fronton áll a szudétanémeteklkel, az egész világnak megmutatta, hogy a mai állapotokkal nem tudunk megbékülni. A küz­delem eredményének lehetőségeit Krebs kép­viselő kilátásosaknak tartja és rámutat az 1926. év elmulasztott nagy alkalmára. A szu- détanómeteknek fel kell késziülniök, hogy egy más ilyen alkalmat ne hagyjanak kihaszná­latlanul elmúlni. A gyűlés után a pártveaetőség tagjai és a vendégek jórésze a fehér asztalnál folytatták a barátságos eszmecserét. Munkatársunknak alkalma volt Krebs képviselővel rövid be­szélgetést folytatni a nemzeti szocialisták megélénkült autonómista küzdelméről. A képviselő a következőket mondotta: _ A német nemzeti szocialista párt kez­dettől azon az alapon áll, hogy a nemzeti ön- kormányzat alapján kell organizálni az álla­mot. Ezt már az 1919-iki duxi nagygyűlésen, fejezte ki Knirsch. Amikor a német pártok egy része 1926-ban a kormányba lépett és ez a kísérletük megfelelő garanciák biztosítása nélkül elhibázelinak mutatkozott, a szudéta­német nép autonómista törekvései megerő­södtek. A német nemzeti szocialista párt min­dig élén állott az autonómista mozgalomnak. — A nemzetek térbeli elhelyezkedése ket­tős organizációt tesz szükségessé. Az alapnak a territoriális autonómiának kell lennie, amely a német többség által lakott 77 kerületre terjed ki, míg az ezen járásokon kívül eső kisebbségek személyi autonómiát kapnának, tehát nem kisebb­ségvédelemről, hanem autonómiáról van szó. Nem várunk semmit külpolitikai befo­lyásoktól, hanem arra építünk, hogy az autonómiatörekvések idebennt olyan erő­sek lesznek, hogy a jövőben nem akadhat német politikus, aki olyan koalícióban ve­gyen részt, amely ellene van az autonó­miánk megvalósításának. — Harcunkat most fokozott mértekben folytatjuk és különösen nevezetes állomása lesz a Teplitz-Schönauban julius 11—12-én megtartandó nagy pártnapunk. Természete­sen a parlamenti fronton is állandóan felszí­nen tartjuk az autonómia kérdését. Baldwin győzött a St. George-i angol pótválasztáson Az „újság lordok" veresége — Sir Mosley lemond mandátumáról? London, március 20. Az angol közvéle­mény óriási érdeklődéssel várta a londoni Westminster kerületiben lévő St. George-i választókerület pótválasztását, amelyen a hivatalos konzervatív jelölt és Rother- mere és Bre&verbrook ujságlerdők füg­getlen konzervatív jelöltje harcolt egy­mással. Hosszú idő óta nem előzött meg ennyi érdeklőd és angliai pótválaszíást. Ez alkalommal a választás nem a fogadáso­kat szerető nép sportja volt, mert min­denki tudta, hogy a jövőről van szó. Tu­lajdonképpen a St. George-i választáson dőlt el, hogy ki az ur a konzervatív párt­ban s ennélfogva a következő választási periódusban ki fogja diktálni Anglia poli­------------ ■—III lllllilllITT ti káját. A választások alatt a Baldwin ve­zetése alatt álló hivatalos konzervatív párt győzött. Baldwin jelöltjét, Duif Coo­pert 17-242 szavazattal megválasztották, inig el I en j el öl tje; Sir Érmest Petter 11.532 szavazatot kapott. A többség összesen. 5710 szavazat volt. A választáson a szava­zásra jogosultaiknak mindössze 53 százalé­ka vett részt. London, március 20. A munkáspárt föl- szólitoitta Sir Oswaíd Mosleyt, hogy bo­csássa a párt rendelkezésére mandátu­mát, miután nem követi a párt alapelvéit. A kívánságot Mosley kerületének munkás­pártja is támogatja. Halálos szerencsétlenség áldozata lett Olaszország mesíerrepülője, Maddatena ezredes A Nobile-expediciá fölkutatásánál Maddatena találta meg a megmenekültek aszó jégtábláját Róma, március 20. Olaszország három leg­jobb repülője: Maddalena ezredes, akit Olasz­ország mesfcerrepülöjének neveztek, azután Ceccioni kapitán és Damonte hadnagy tegnap a Savoya 64 jelzésű gépen Marianna di Pisa és Livorno között halálos szerencsétlenség áldo­zatául..estek. Maddalena ezredes csak 36 éves volt, de fia* ta! kora ellenére Olaszország legjobb repülőjé­nek tartották, aki a legtöbb kitüntetés birtoká­ban is volt. Ceccionival együtt részt- vett Baltoo léghajózási miniszter szenzációs délamerikai vállalkozásában, sőt bizonyos értelemben ő volt az expedíciónak a vezetője is. Már ezelőtt egy Ízben átrepülte sikerrel az óceánt. Pár évvel azelőtt Ceccionival együtt a Skandináv államok fölött tett sikeres repülést. Ez az ütjük sokáig emlékezetes volt, mert ami­kor visszatérőben az Alpokon át akartak szál­lani, súlyos hóviharba kerültek s a repülők' két gépe összezuzódott. 1927-ben Szovjetoroszor- szág és Skandinávia fölött hajtott végre nagy repülést. 1928-ban volt a legemlékezetesebb vállalkozása, amely világszerte ismertté tette a nevét. Ekkor hajtotta végre ugyanis az olasz kormány megbízásából azt a híres expedícióé repülést, amelynek célja az Itaíia hajótörött­jeinek fölkutatása volt. Maddalena látta meg először a Vörös Sátor jégtábláját. 1930-ban Maddalena és Ceccioni Itália számára hódították meg a tartós repülés világrekordját. 67 órán és 13 másodpercen keresztül repültek egyfolytában a. levegőben és ez alatt az idő alatt 8188 kilométer utat tettek meg, Olaszország katonai repülőszolgálatában Maddalena rendkívül fontos és felelősségteljes tisztségeket töltött be.

Next

/
Thumbnails
Contents