Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-19 / 65. (2582.) szám

1931 március 19, csütörtök. ^I«GM-7V\AG^AR-HTRLM» 5 Az autós emberszörnyeteg a regensburgi esküdtbiróság előtt Tetzner azt állítja, hogy holttestet égetett el — A tudomány nem tudja eldönteni á mozgó krematórium rejtélyét — Drámai jelenetek a Tetzner-ügy lőíárgyalásán — Tetzner nyugod­tan védekezik, feleségét teljesen összetörték az izgalmak Az ügyész Tetzner fejéré halált, az asszonyra 6 évi f egyházat kíván Regensburg, március 18. Kedden délelőtt (kezdődött meg Tetzner Kurt kereskedőnek és Emma nevű feleségének gyilkossági bünpöre, amely olyan páratlan érdeklődést keltett Re­gensburg városáhan és messze környékén, hogy már órákkal a főtárgyalás megkezdése előtt az emberek százai lepték el a tartományi bíróság épületének folyosóit és lépcsőházát, s a rend­őrök csak nagy nehézséggel tudták a rendet fönntartani. Az esküdtbíróság a munka-bíróság üléstermében ítélkezik, amely rendkívül szép és ízléses terem, viszont tulkinsiny ahhoz, hogy befogadja az érdeklődők százait. A sajté igen nagy számban van képviselve és a sajtó mun­katársai számára a szomszédos leányliceumból ■három iskolapadot hoztak át. A közönségnek állva kell végighallgatnia a tárgyalást. Amikor az ajtókat fölnyitják, bezudul az em- bertömeg a hallgatóság számára fönntartott helyre, s a terem úgy megtelik, hogv fej fej mellett szorong. A vádló pódiumán Hebauer j első államiigyész jelenik meg. A vádlottak ré­szére a terem közepén, a bíróság asztala előtt egy-egy széket állítottak föl. Bevezetik a vádlottakat A tárgyalás megkezdése előtt egy negyed­órával bevezetik Tetznert és feleségét. Tetzner bilincsekbe van verve, két fogházőr kiséri és csupán a tárgyalóteremben veszik le bilincseit. Tetzner jól megtermett, középmagas férfi, igen jó ruhában van. gondosan meg van borotvál­kozva. fejét magasan hordozza, mintha nem i® a vádlottak padján ülne. Haja is gondos frizu­rába van fésülve és arca különösen az által válik föltünővé, hogy szinte négeresen széles ajkai, húsos orcája van, amelvben a mélyen fekvő, kicsi szemek még kisebbeknek látszanak. Felesége világoskék jumperruhában van, kövér nő. szőke hajjal, nagyon aggódó és meggyö­tört az arckifejezése. Még a tárgyalás megkezdése előtt megjelenik egy rendőrtiszt a tárgyalóteremben és nagyon energikusan megtiltja a teremben való fényké­pezést. A tárgyalásra öt orvosszakértő van meghiva: Bunz dr., Vierzigmann dr. és Lacker- bauer dr. Regensburgból. azután két törvény- széki orvosi kapacitás: Kookel dr. Lipcséből és Molítoris dr. Erlangenből. Pontban félkilenc órakor megjelenik égette ei, amikor még élt. Ezt a vallomást később visszavonta és azt álli tatba, hogy a vándorlegény véletlen balesel közben thalt meg és ön csak a hulláját égette el? Tetzner nagyon halk hangon és erős szász dialektussal beszél, úgy hogy nehezein lehet megérteni. Kijelenti, hogy második vallomá­sát tartja fenn. Az anyósát is megölte? a bíróság Enger tartományi bírósági igazgató vezetésé­vel. Még nem is nyitják meg a tárgyalást, már­is megtörténik az első összeütközés Tetzner asszony védője, Strauss dr. müncheni ügyvéd és Hebauer államiigyész között. Strauss dr. indítványt terjeszt elő, hogy az esküdtbiróság utasítsa vissza Bunz dr. törvényszéki orvosszakértőt, mert nincs meg benne a megfelelő objektivitás. Az orvos ugyanis annakidején a védőnek azt az indítványát, hogy Tetzner asszonyt vizsgál­ják meg arra vonatkozólag, vájjon a tett elkö­vetése alkalmával nem állott-e hipnótikus be­folyás alatt, ezekkel a szavakkal utasította vissza: — Az indítvány észtéi emség és csupán a szen­zációra épül. Az ügyvéd rendkívül szenvedélyesen polemi­zál és élesen támadja Bunz dr.-t, amire az orvos kijelenti, hogy nem érzi magát el­fogultnak, majd az állam ügyész megállapítja, hogy az ügyvédnek nincs joga. indítványát az akták tar­talmából megindokolni, mivel a tárgyalást még nem nyitották meg. A vita rendkívül elfajult és csupán az elnök közbeavatkozására ért véget. A vád A bíróság megengedi Ortner Alajosnak, aki a bűnügyben mint panaszos is szerepel és a per egyik koronatanúja, hogy a tárgyalóte­remben az egész tárgyalást végighaUgathas­sa. Ezután az elnök felolvassa a tárgyalás megnyitására vonatkozó határozatot és a Tefzner Kurt meg a felesége ellen szerkesz­tett vádiratot. Tetzner asszony a terjedelmes vádirat fel­olvasását sírva hallgatja végig, görcsös 10- kogás rázza meg a testét, míg Tetzner kissé lehajtott fővel nyugodtan ül és hallgatja a vádiratot. A Tetzner ellen emelt vád az Ortner Alajos ellen megkísé­relt gyilkosságról és egy ismeretlen vándorló ellen végrehajtott gyilkosságról szól. Felesé­gét az állaniügyész bűn részességgel és a bű­nös tettek elősegítésével vádolja. Az elnök: Kurt Tetzner régebben olyan vallomást tett, hogy * vándorlegényt akkor Ezután a vádlott előéletére vonatkozó kér­dések kerültek sorra és közben szenzációs leleplezésekre is sor kerül, mert Tetzner azalatt a súlyos gyanú alatt is áll, hogy anyósát szintén meggyilkolta, sőt ar­ra is készülődött, hogy édesanyját és fe­leségét is megöli. Elnök: Ennek az asszonynak halálával kis­sé részletesebben kell foglalkoznunk. Anyósa halálos beteg volt, ugy-e és ön tudott erről? Vádlott: Erről nem tuditam semmit. Elnök: ön és felesége arra a gondolatra jutottak, hogy a halálosan beteg asszony éle­tét biztosítsák. Hogyan bírták rá erre a sze­gény asszonyt? Vádlott: Az egész könnyen ment. Elnök: A biztosítást tízezer márkára kötöt­ték. Nem telt bele négy hét és meghalt az asz- szony. ön bírta rá arra, hogy operáltassa meg magát? Vádlott: Igen, a rák utolsó stádiumában volt. Elnök: Az asszony azután szivbénulásban halt meg és ön volt az utolsó, aki a betegágy mellett tartózkodott. Vádlott: Anyósom haláláról én igazán nem tehetek. Elnök: Hogyan köthette meg a biztosítást, amikor tudta, hogy anyósa halálos beteg? Vádlott: Még nem volt olyan súlyos az ál­lapota. Elnök: Hogy a tízezer márkányi biztosítási összeget olyan könnyen kifizették önnek, ez volt a végzete. Mert igy jutott azoknak a ré­mes tetteknek a gondolatára, amelyeket vég­rehajtott. Vádlott (halk hangon): Igen, ez így van, ez a dolog vitt engem az eszmére. Elnök: Azután édesanyját is biztosítani akarta, amire felesége azt mondotta, hogy édesanyja még hosszabb ideig fog élni. Erre ezt a feleletet adta: Ha az embernek 15.000 márkája van a zse­bében, a nagyvárosban mindenféle mérget megszerezhet, amire szüksége van. (Nagy mozgás a teremben.) Vádlott (nagy izgalomban): Ez nem igaz, ezt tagadom. Megszületik az eszme Ezután Tetzner anyagi helyzetének meg­tárgyalására került a sor. Az elnök megálla­pítja, hogy anyósának halála után 50.000 márkányi va­gyona volt. Ettől az időtől kezdve a müncheni Pestalozsi kiadóvállalat működésében vett részt és en­nek a vállalatnak lipcsei képviselője volt. Szerencsétlen melléküzletek és egy kis két­üléses Opel-kocsi megvásárlása miatt pénz­forrásai kimerültek. így jutott arra a gondo­latra, hogy biztosítási csalás által nagyobb összeget szerezzen. Elnök: Hogyan jutott eszébe ez a gondo­lat? Vádlott: Egy kétezer márkás kölcsönt vet­tem fel és kin zott az a bizonyosság, hogy nem tudom visszafizetni. így jutottam az esz­mére. Elnök: És feleségét beavatta-e a tervbe? Vádlott: Oak azt mondtam neki, hogy ma­gas életbiztosítás ntján pénzt akarok szerez­ni. Többet nem mondtam. Csupán később közöltem vele, hogy színlelt halálozással aka- < rom végrehajtani a tervet. i Elnök: Állítólag ön hipnotizálta is a fele- , ségét. Ért valamit a hipnózishoz. j Vádlott: Nem, sohasem kíséreltem meg, hogy valakit hipnotizáljak. Amikor Tetzner feleségének előadta a ter­vet, borúban annyi ember pusztult el, egy em­berrel több vagy kevesebb, az igazán nem számit. A meghiúsult kísérlet Az elnök ezután az Ortner Alajos ellen meg­kísérelt gyilkoesági ügyre tér át, amelyet a vádlott teljes egészében beismer. Ortnert a Plauenbe vezető orszá.guton találta és Bayreuth közelében akarta meggyilkolni. Ortnernek azonban sikerült megmenekülni. Tetzner egy ideig elrejtőzött, de titokban talál­kozott feleségével és elárulta neki uj tervét. Egy férfit akart fölvenni autójára, borsot akart szórni a szemébe, hogy elvakitsa s az­után még élve el akarta égetni. Elnök: Dehát ez mégis borzalmas. Hát nem volt tisztában vele, hogy a legrémesebb és a legborzalmasabb dolog, amit az ember csak elképzelhet. Vádlott: Akkor még nem voltam ezzel tisz­tában. Tetzner ezután útra indult é>s 1929 november 2G-án délután 5 óra tájiban Bayreuth közelébe ért és itt egy embert elgázolt. Elnök; Ettől a ponttól kezdve az ön mostani elbeszélése előbbi vallomásától teljesen eltér. Most mondja el teljesen őszintén és határozot­tan, hogyan történt a dolog. A tett A vádlott most részletesen elmondja, hogy miként haladt az országúton, miként látott meg hirtelen egy kanyarulatban egy férfiút kocsija előtt és miképpen gázolta el az útjába kerülőt. Részletesen elmondja, hogy második kabátjába burkolta be a súlyosan sebesült embert és a ko­Tetzner asszony kihallgatására kerül sor. Remegve emelkedik fői a nő helyéről, sir és alig tud szóhoz jutni. Az elnök igyekszik megnyugtatni. Elnök: Hogyan élt férjével? Az asszony: Egészen jól! Elnök: Ki biztosította be édesanyját? Az asszony: Férjem. Az is szándékában volt, hogy az ő édesanyját 20.000 márkára biztosítja. Ekkor mondtam neki, hogy nem minden ember hal meg olyan gyorsan, mint az én szegény anyám. Elnök: Mit felelt ekkor a férje? A vádlott (sírva): Azt mondotta, hogy 10—15.000 márka készpénzzé® a zsebben minden sikerül, amire szükség van. Elnök; Beszélt valamit a méregről? Vádlott: Nem vettem ki a szavaiból. Elnök; Tisztában volt az ő mondásának sú­lyával? Vádlott (sírva): Igen, tudtam. Elnök; Hipnotizált valakit a férje? Vádlott: Engem nem, ha azonban anyáim­nak nagy fejfájásai voltak, kezét anyám homlokára tette, amire anyám elaludt. Min­coijára tette. Ezután Nüraberg felé hajtott Bayreutbot olhagyva, az idegen meghalt. Erre a holttestet a szükségül tere helyezte és tovább hajtott. Elnök; E«te kilenc óra tájban Nürnbergibe érkezett, ott egy vendéglőbe ment és éjjel 12 óráig maradt ott. Hol volt a hulla? Vádlott: Künn volt az autóban. Elnök; Ez cgéez hihetetlenül hangzik. Hiszen arra kellett gondolnia, hogy idegenek fölfedez­hetik a holttestet. Vádlott: Ez csak később jutott az eszembe. A továbbiakban Tetzner elmondja, hogy Re- gensburg irányában tovább hajtott és a város előtti kilences kilométerkőnél, IIohenseba.mbac<ií községen túl, ahol utoljára még 35 liter ben­zint tankolt, fölgyujtotta az autót. A hullát a szükségülésről a kormány mellé tette, hogy mindenki azt higyje, hogy az autó vezetője égett szénné. Miéri változott meg a valíomás? A vádlott ezután elmondja, hogy miként tar­tóztatták le az elzászi Strassburgban. A vizs­gálóbíró előtt tett első vallomásaiban mindig azt mondotta, hogy az ismeretlent élve égette meg. Csák öt hónap múlva jutott a második vallomásra, amelyben már az autószerencsét­lenség szerepel. Elnök: ön mégis csak az átlagonfölüli intel­ligens eml>er. ön bevallja a legborzalmasabb gyilkosságot, öt hónapig engedi magán ezt a szörnyű gyanút, hogy egy szerencsétlen elgá- zolát-t elrejtsen. Ezt nem értem, és rejtély előtt állok. Vádlott: Egy fogolytársam mondta nekem, hogy igy vallják. Megkérdezett, hogy mi miatt ülök. Amikor megmondtam neki, hogy autó­ügyben, akkor rájött, hogy . ez a németországi1 dolog. Elnök; Hallja csak, amit most mond, az egé­szen nj dolog és idáig soha nem említette, ön tudja, hogy a középkorban a máglyahaíál a legborzalma­sabb büntetés volt. Vádlott: Igen, ezt tudom, de erre nem gondoltam. Elnök; Hát mégis tisztában kellett lennie az­zal, hogy milyen borzalmas a tüzhalál? Vádlott: Nekem nem is látszott olyan borzal­masnak. (Nagy mozgás.) Elnök; Egy tapasztalt és ügyes kereskedő, mint ön. aki iskolákat végzett és az élet iskolá­ján is átment, hogyan mondhat ilyent! ön első vallomását csupán akkor változtatta meg, amikor tudomást szerzett Kocker dr. professzor szakértői véleményéről. Kocker dr. egyetemi tanár ugyanis szak­értői véleményében azt a tételt hangoztatja, hogy az autóban hullát égettek el. A vádlotthoz még Molítoris dr. szakértő intéz néhány kérdést, ezzel kiih&llgatá&a befejeződik — Agyvértódulás, szivezorongás, nehéz légzés, félelemérzée, idegesség, migrén, lehangolteág. ál­matlanság a természetes „Ferenc József14 keserű- víz használata által igen 6okszor megszüntethet ők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a „Ferenc József“-viz a makacs ezékszorulás min­denféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot fcesiL A „Ferenc József“-keeerüviz gyógyszertárakban drogériákban és füszerflzletekben kapható. m asszony azt tanácsolta neki, hogy ne öl­jön embert, hanem ásson ki egy hullát és azt égesse el. Erre Tetzner igy felelt: Ne­ked is o*kos gondolataid vannak. Hiszen itt réti és német osontok** kell NttaJ, A ki­dig mondotta, hogy akaratát más embereikre át tudja vinni. EOnök; £s a térje aztán akaratát teljes egé­szében átvitte magára. Hiszen Önmaga irta fivéréhez: „Te jól tudod Ottó, hogy tudok dolgozni, de nyíltan megmondom, ma csak a buták dol­goznak. Olyan kedvesen beszélt nekem mindent össze, hogy én mindenbe bele­egyeztem.“ A vádlott (félsflkolt): Nem, soha nem egyez­tem béllé. Elnök: Hát nem fejtette ki iés/ietesen és pontosan ön előtt a tervét? Vádlott: Nem. Elnök: Nem tett a terv ellen ellenvetést? Vádlott; Azt mondtam, hogy nem szabad élő embert elégetnie, hanem áeson ki holt­tested. Elnök: Es ő igy felelt: Vért kell látni és széttört csontokat! A vádlott hevesen zokog. Tetzner asszony drámai vallomása délben félegy órakor fejeződött be. Vallomását lé­nyegében úgy lehet összefoglalni, hogy attól való félelmében, hogy férje egyedül vonul el val’Jaliová külföldre és öt magára hagyja a szerencsétlenségben, végre min­denre rááll ott és mindent megtett, amit a férfi megkövetelt tőle. Az első tanúvallomások A tárgyalást délután 3 órakor folytatták a bizonyítási eljárás bevezetésével. Első tanú­nak Ortner Alajos vándor lakatos legényt hallgatták ki, aki elmondotta azt a gyilkos­ság! kísérletet, amelyet Tetzner a Plauen- Bayreuth közötti orszgáuton ellene megkísé­relt. Ortner, aki északi Németországban dolgo­zott, hazájába volt visszatérőben és az utat részben vonaton, részben gyalog tette Mün- cheu felé. Plauen közelében érte ótól egy Opel-kocsi, amelyet Tetzner vezetett. Az. autós megállította a kocsit és megkérdezte, hogy nem tart-e vele, München felé hajt, Nagy köszönettel fogadta a meghívást, Hóiban Tetzner négy márkát adott neki, hogy borotválkozzék me* vegyen magának gallért és nyakkendőt. Bayreulhlxan ebédeltek meg. Nümberg köze­lében egy faluban tankoltak. Ezután Ing'ól- stadt irányában hajtottak tovább. Az este le­szakadt és Tetzner ezt mondta kísérőjének: — Nyugodtan aludhat. A kocsi hirtelen megállót! Olajat kellett kibocsátani. Tetzner őt küldte a kocsi alá, de a kulcs kicsiny volt a csaphoz és ezért elő­mászott uj kulcsért. Tetzner ekkor főbe sújtotta. Kézitusára ke­rült a sor, Ortnernek súlyosan sebesült ál­lapotban sikerűik az erdőbe menekülnie. Gaimers'heimiben a vándor először a városi őrségen elenfkezett, de ott kijelentették, hogy a dolog nem rájuk tartozik. A csendörségen ugyanezt mondták. Másnap kórházba kerüli. Megjelent a kórházban egy csendőr és azt mondta, hogy egy autós Münchenben rablás!

Next

/
Thumbnails
Contents