Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-19 / 65. (2582.) szám
^MGMtA\\<AAR-HIRLAP 1931 március 19, csü^r^V Podkarpatská-rusi borozó, Prága, Národní tíítía 30. Palác Ghikágo. A prágai magyarok talál* kozóhelye. Kitiiuö íajborok: Szerednye, Nagyszőlős, Beregszász is Na^ymuzsaly ■zőllőbegyeinek gyöngyei. támadás inegikásértóse miatt feljelentést tett egy csavargó ell-eui. A csendőr most gyana- ikodva nézett Ortnerre és ezeket mondta: — Most aztán hamarosan megtudjuk, hogy ki volt a tettes. A csend őrség reája gyanakodott. Ortner kigyógyult és azután hazatért Münchenbe. Igen súlyos volt a fejsérülése. Ortner Alajos után Nágel Katatin kihallgatására került a sor, aki Gschatzban, Tetzner anyósának kávéházában volt alkalmazott, később pedig Kegeusburgba költözött. Tetzner asszony egy napon levelet irt hozzá Lipcséből, hogy mozit akar vásárolni és társaságot keres. őt hívta Lipcsébe. Nagei Katalin hallgatott is a hivő szóra. Tetzner asszonyon semmiféle változást nem, vett észre mindaddig a napig, amíg a szerencsétlenség kire meg nem érkezett. Az a&zTetzner: Ig*en, a jó sors óvott meg attól, hogy gyilkosságot kövessek el. Arra a kérdésre, hogy miért vállalta magára öt hónapon keresztül a borzalmas bűntényt, amikor most egy olyan ténnyel hozakodik elő, véletlen elgázoláesal, amiért tulajdonképpen nem is jár büntetés, Tetzner azt a kijelentést tette, hogy laikus elképzelései voltak a gyilkosság fogalmáról és a büntetés mértékéről, ügy hitte, hogy az első vallomásában foglalt tényleirás sokkal kedvezőbben hat a sajtóban, mintha az igazságot mondja meg. Arról, hogy a sirass Imrei fogház vizsgálati foglyai ajánlották neki, hogy gyilkossággal vádolja magát, a vizsgálóbírónak nem tett említést. A vizegálóbirő különben mint érdekes motívumot megemlítette, hogy Tetzner ügyében a legtöbb információt nem hivatalos helyről merítették a hatóságok, hanem a sajtóból, amely kezdettől fogva sokkal jobban volt informálva az ügyről, mint a hatóságok. Hihetetlen nehézségeket okoztak azok a kísérletek, amelyek a gyilkosság áldozatának személyazonosságát akarták megállapítani. Kiderült, hogy száz és száz ember bolyong az országutakon, akikkel senki sem törődik s akikről senki sem tud. Különben a bírósághoz még most is érkeznek be eltűntekről fényképek és kérdezősködések a tzony ehhior sirt és állítólagos férjének temetésén sirógörcsben esett össze. Sta-udinger Károly tanú látta az égő autót. A kocsi bal ajtaja nyílva volt, a tető még nem volt teljesen elégve. Az ülésen lángnyelvek csaptak fel. A tanú az hitte, hogy valaki azért gyújtotta fel a kocsit, hogy uj kocsihoz jusson. Engel tanú látta a megszenvedett hullát az autóban. Az autó elégett alján nagy csontok estek le kocsi alá. A hulla a tengelyen feküdt. Hofmeyer tanú Hochenscharnbachíban fankos és az ő tankjából vett fel Tetzner utoljára Ibenzint. Az autóban egy kabátot látott fűggeni, amikor lámpájával a kocsiba bevilágított. A tanú vallomása azért fontos, mert megerősíti azt a nézetet, hogy a tankolás idejében az áldozat még élt, a kocsiból kiszállott és Telzner vissza érkézesésére várakozott, hogy azután Tetzner élive elégesse. Elnök; ön a vizsgálóbíró előtt azt mondotta, hogy a kabát fel volt íuvódva. Mit érlett *ez alatt. Tanú: Elég szélesen volt szétterítve az ülésre. Az autószemle A tanúvallomás után a bíróság a vádlottakkal és az esküdtszék tagjaival lemegy a törvényszéki épület udvarára, hogy megnézzék az elégelt autót Tetzuert az elnök beható kérdések alá veszi ée felszólítja, hogy mutassa meg, miképpen ült áldozata a kocsiban fiz állítólagos autószerencsétlenség után. A törvényszéki autószaikértő mondta el ezután véleményét. Elmondta, hogy Tetzner a vizsgálati fogságban a következő nyilatkozatot tette: — Hát lehet-e jobb büntetés számomra a halálnál? Hát mihez kezdjek, ha husz-huszon- (k év múlva kerülök ki a börtönből? A szakértő szerint teljes lehetetlenség, hogy Tetzner az álHtó- lagos szerencsétlenség után a súlyosan sebesültet úgy helyezhette volna el a kocsiban, amint ő mondja. Egy élő ember sem menekülhetett volna meg a kocsiból, mert Tetzner mindenüvé benzint öntözött és a védőfedőnek ablakai cellulózéból voltak. Az autós zom le után folytatták a tanúkihallgatásokat. Egész sor tanút hallgtlak ki arra : vonatkozólag, hogy milyen viszonyban élt Tetz- ner a feleségével. A tanúvallomásokat úgy lehet összefoglalni, hogy ez a viszony erős függési viszonynak nem tekinthető. Tetzner asszony eljegyzésének idején súlyos motorkerékpár-szerencsétlenségen esett át, szellemi képességei azóta csökkentek. Férjéhez való viszonyában azonban nem voltak beteges vonások. A vizsfsá'óbiró hikalldatása A szerda délelőtti tárgyaláson elsőnek a vizsgálóbírót hallgatták ki, aki előtt Tetzner öt hónapon keresztül állandóan olyan vallomást tett, hogy élő embert égetett el, hogy azután hirtelen megmásítsa, vallomását és úgy módosítsa azt, hogy véletleneégböl elgázolt egy országúti vándort és annak hulláját égette el. A vizsgálóbíró elmondja azt a dialógust, ami közte és Tetzner között lefolyt, amikor a vádiott uj vallomást tett. Vizsgálóbíró: Hát most hirtelen azt akarja állítani, hogy gyilkosság! tervének forgatása köz 3>en a jószerencse egy hullát direkt autójának ke-, v«kei alá sodort? *1 I Csizi jód Erőm Gyógyvíz A kontinens legerősebb lód-bróm íorrásai. Kérje az ivókúra használati utasítását. 1 Csízfűrdd. I —■■■ ............ — hozzátartozóktól, am elyek arra kérik a hatóságokat, hogy állapítsák meg, hogy az autóban elégetett ember nem-e az ő eltűnt rokonuk. Azoknál a kísérleteknél, amelyek arra irányultak, hogy a bűntény elkövetését úgy rekonstruálják, amint azt Tetzner második vallomásában elmondotta, kiderült, hogy a bűntény elkövetésének ilyen módja is fizikailag lehető volt. Tetz uer feleségéről a vizsgálóbíró kijelenti, hogy rendkívül alacsony intelligenciájú asszonynak tartja és semmi kétség sem merülhet fel aziránt, hogy Tetzner az asszonyt egész köny- nyeu befolyásolhatta bármilyen irányban. Lipcse és Erlangen vitája A szakértők kihallgatása közben a tárgyalóterem a lipcsei és az erlangeni egyetemi katedrák disputációjának színhelyévé válik. Kcckel dr. professzor, a lipcsei egyetem törvényszéki-orvostani intézetének vezetője, az egyik biztosi tó társaság felkérésére vizsgálta meg az elégett autóban talált hulla.részeket. Megállapította, hogy a légcsőjáratban, már amennyiben egyes részei megmaradtak, sem korom, 6em szónjmr nem volt. Ezzel szemben a tüdőben zsirembóliát állapított meg, amiből a halál bekövetkezte előtt történt súlyos csonttörésekre vagy zuzódásokra következtetett. Az ő meggyőződése szerint nem élő égett el az autóban, hanem hulla, amely először halálos sérüléseket szenvedett. Ezt a szakértői véleményt Molitoris professzor, az erlangeni egyetem orvosi kollégiumának elnöke, hevesen támadja. Azt mondja, hogy egy precíz kérdést állítottak föl neki, azt tudniillik, hogy vájjon Tetzner első vallomását, amely szerint autójában élő embert égetett el, a színhelyen talált leletekből és huliarészckből összhangzásba lehet-e hozni az orvosi tudománnyal. Az ő meggyőződése szerint, amelyhez az erlangeni orvosi kollégium is egyhangúlag csatlakozott, nincs kizárva, hogy az események úgy játszódtak le, ahogy Tetzner első vallomásában kijelentette, de nem lehet bebizonyítani, hogy élő embert égetett el. Molitoris ezután elég heves polémikus fejtegetésben fordul Kockel professzor ellen és kijelentette, hogy azok az okok, amelyek kollégáját arra a föltevésre bírták, hogy hullát égettek el a kocsiban, nem abszolút helytállóak. Hivatkozott Haberda bécsi törvényszéki orvosszak- értöre, aki megállapította, hogy robbanás alkalmával sem szénoxidot, sem kormot nem lehet találni a légjáratban. A zsirembólia jelenlétéből sem lehet közvetlen következtetéseket vonni. Kockel professzor Molitoris tanár fejtegetéseire a legújabb irodalmat idézi, különösen a norvég szakértők véleményét. A szakértők vitája közben az a benyomás alakul ki, hogy azt a kérdést, vájjon Tetzner élő embert, vagy hullát égetett e el, nem lehet tudományosan eldönteni és így a bünpör főproblé- mája mindörökké íölderitetlen marad. A regensburgi elmegyógyintézet orvosai, akik a Tetzner-bázaspár elmebeli állapotát figyelték meg, a büntetőtörvériykönyv 51. paragrafusának fül tétjen alkalmazására vonatkozólag tagadólag válaszolnak. A szakértők kihallgatása után az ügyész rövid vádbeszédet mondott, majd előterjesztette a büntetés kiszabására vonatkozó indítványát: Tetzner Kiírtra végrehajtott és biztosítási csalással kapcsolt gyilkosság miatt halálbüntetést, megkísérelt gyilkosság miatt kétévi fegyházbüntetést kér, azonkívül polgári jogainak életfogytiglani elveszitését. Tetzner asszonyra a gyilkosságban és biztosítási csalásban való segédkezés miatt hatévi fegyházbüntetést indítványoz a vizsgálati fogság beszámításával, továbbá polgári jogainak tiz évre való elvesztését kéri jLüncmdani Európában évente 50.000 ember dobja el magától az életet A halál önkénteseiről vezetett statisztikában Csehszlovákia és Magyarország vezet Genbf, március 17. A népszövetséginél vezetett statisztika szerint Európában évente ötvenezer ember válik meg önként az élettől. Ez a megdöbben tőén hatalmas szám arról a mérhetetlen szenvedésről tesz tanúságot, amelyben ma az emberiség legszélesebb rétegeinek része van. Kétségtelen, hogy éppen az alsóbbrendű nép osztályodból kerülnek ki tömegesen az öngyilkosok. Ma a szegény emberek és a munkanélküliek között lehet leginkább megtalálná a halál önkénteseit. A statisztika szerint Csehszlovákiában százezer lakosra huszonhat öngyilkos esik. Magyarországon ugyancsak ez a helyzet. Csehszlovákia és Magyarország után Németország következik, ahol az arányszám huszonhárom, majd Ausztria, ahol huszonkettő és Franciaország, ahol tizenhét öngyilkos jut százezer laikosra. Hatodik helyen van a kis Észtország, amelynek egy millió lakosa van s ahol százezer emberre tizennégy öngyilkos esik. Az ázsiai nagy emberrezervoárról nincsen statisztika. Bizonyos azonban, hogy tokkal borzalmasabb lenne az európainál. Áll ez különösen Kínára, ahol már több mint húsz éve folyik a legvéresebb polgárháború s ahol az emberek tízezrei menekülnek a halálba a nyomor és éhezés elől. 1927-ben Japánban valóságos öngyilkossági járvány dühöngött s még nemrégiben is több mint hatvan ember ugrott az Asoso tűzhányó kráterébe. A nyomorból, éhezésből, betegség folytán, szerencsétlen szereleanből s egyéb megszokott okokból elkövetett öngyilkos Ságoknál sokszor olyan okok is közrejátszanak, amelyek a hátramaradottak számára örökre kifürkész- hetetlenek maradnak. Különbözők az öngyilkossági módok amelyekkel a szerencsétlen emberek véget Vetnek életüknek. így Newyorkban nemrégiben egy bankár a tizenkettedik emeletről vetette le magát az uccura. A Ruhr-vidéken egy munkás beleugrott a kazánba. Madridban egy elkeseredett ember az állat- kertben bemászott az oroszlánketrecbe abban a kezemben, hogy a bestiák szétmarcangolják. Az oroszlánok azonban nem bántották, sőt ellenkezőleg a sarokba húzódtak tőle. A különös öngyilkos jelölt erre az oroszlánketrecben agyonlőtte magát. Hasonló halál nemet választott egy párisi né, aki medvék közé ugrott, amelyek széttaposták. Több országban, Amerikában és Magyaror- szágqn is külön irodák léteznek, amelyeknek az a feladata, hogy a megmentetteket, vagy az öngyilkos jelölt eket lebeszéljék szándékukról és visszaadják életkedvüket. Krím, a nagy temető Hogy „likvidálta** Kun Béla a Vranget-hadsereget? Néhány emléheztető adat a szovjet múltjából Budapest, március 18. Egy párisi kiadvány van előttem. S. P. Melgunov, orosz akadémikus könyve: La terreur nxrge en Russie (1918—1924). Találomra lapozzunk fed egy fejezetet A címe: La C ríméé aprés Vrangéi (A Krím Vrangét után). Bennünket magyarokat is közelebbről érdekel, mert a W rangéi-hadsereg összeomlása után az utolsó ellenforradalmi támaszpont a Krím pacifikálásával éppen Kun Belát bízta meg a szovjetkormány. A „pacifükátoir" a következő prograimnyáiaitilcozat- tai indult útjára: „Trookij elvtáre azt mondta, hogy addig nem megy el a Krimibe, inág ott egyetlen elilemíorra- dnlunár is lesz. A Kriim olyan, mint egy padaok, amolynek száján egy szál etileruforradaimárt 6em engedünk menekülni. Ez a vidék hó'rom éven át forradalomban volit, mi majd hamarosan Oroszország többi részeinek a nívójára hozzuk..." Hogy ez alatt mit értett Kun Béla, azt rövidesen megmutatták az intézkedésed. Annak ellenére, hogy a vörös hadsereg főparancsnoka, Frunzé minden, a fegyvert letevő fehér gárdistának büntetlenséget biztosított. Kun Béla Írásban utasította a* összes városparancsnokokat, hogy valamennyi volt tisztet és katonai hivatalnokot végeztessenek ki. Ezeket a kivégzéseket a hatósági irattárakban talált katonai liis'ák alapján hajtották végre. Ez a tömeggyilkolás két állé hónapig tartott. Csak az első éjszaka magában SzimJeropolibön 1800, Theoi*rajában 120, Kerceben 1300 embert végeztek ki. A mészárlásnak ezt a túlságosan nyílt és brutális módját azonban később abba kellett hagyni. A vörös katonaság soraiban is akadtak ugyanié jobbé-rzósü emberek, akik megszöktek a szörnyű munka etlőL A hatóságok léhát kisebb ceoporotokba osztották a ki végzendőket s naponta két-három turnust vezettek a vesztőhelyre, éjszaka többet, nappal kevesebbet, A vesztőhelyek környékéről széles körben kilakoltatták a Lakosokat, igen gynkran előfordnlt ugyanis, hogy a rosszul talált áldozatok a házakba vánszorogtak és segítségért rimánkodtak. A hulláikat e régi pöcegödrökbe vetették s miikor ezek csakhamar meglellek, a ki végzen dókét csoportosan kii vitték a vá rosokból, ott óriási tömegsírokat ásattak velük, levetkőztették s rendszerint éjiéi agyonlőttek őket. A holttesteket rétegenként helyezték egymásra, egy osomó h uíé ra nem ritkán egy sor élő embert fektettek, aztán megint hullákat s igy tovább, amig a gödör meg nem telt. Százan és százán kerültek igy elevenen a sirgödörhe. Keresben csoportosan vitték kti az embereket a tengerre s ott vízbe fullasztották őket. A férjükért és gyermekeikért könyörgő feleségeket és anyákat korbáccsal kenge’ték vissza, de sok helyütt azokat Is agyon.'ölték. A szimferopoM zsidótemető mögött agyonlőtt asszonyokat és kde gyerekeket találtak, daliában és Szebnszlopólban hordágyakon szállították el a kórházakból a betegeket a vesztőhelyre, még pedig nemcsak a tiszteket, hanem közlegényeket, orvosokat, ápolónőket, papokat ée parasztokat b i*l>i(plA» oHktik Mikor a városokban kitombolta magát a bolsevik .iek dühe, a falvakat vették sorra. Razziáikat szerveztek a környéki községekbe. Egyedül Szinűeropolba 12.000 embert hoztak be a környékről — kivégzésre. Ez volt az első vörös hullám. Idáig minden indokolás nélkül gyilkolták az embereket. A következő id <5kben úgynevezett „vizsgálatokéit" fcartoL tok. Volt Olyan hónap is, hogy egymásután biz ilyen vizsgálat volt a Krimiben minden 16 éve® felüli lakos ellen. Kiosztott iveken 40—50 kérdésre kellett mindeulkánek megfelelnie. Ezt mér a Cseka intézte s ügyelt arra, hogy minden egyes kérdőpon'.ra mindenki az igazságnak megfelelően válaszoljon. A kérdések nemcsak magára a gyanúsítottra vonatkoztak hanem kiterjeditek annak egész rokonságára is. Mindeneivé lőtt a származást (proletár, polgár, nemes stb.) és az anyagi helyzetet kellett bevallani, aztán nyilatkozni kellett arról, hogy mii a nézete az illetőnek a vörös terrorról, az antantról, Lengyelonszágról, Vrangéiról, meg kellett mondani, hogy miiért nem menekült el 6tb. Ezután a Cseka mindönkit újból kihallgatott a már beterjesztett válaszok alapján 5 a legfogasabb keresztkérdésekkel iparkodtak alapot szerezni ara, hogy miinél több ember ellen vádat emelhessenek. Aki a halálos ítélettől megmenekült, azt az északt fegyenclelepekre szállították, -ahol rengetegen beleoltak a kiütéses tífuszba ét néllkü'öziésekbe. Aki megszökött, azért a társai feleltek. A vladislavlevói táborból megszökött hat trtit, mire a Cseka retorzióképpen 38 foglyot ki* végeztetett. A legtöbb kivégzés Szebasztopolban és Baldavá- ban volt, ahol szemtanuk vallomása szerint 29.900 embert öltek meg a bolsevikjeik. Köztük SzebaszlopoMxin egyszerre 500 kikötői rakodómunkást, akiknek azt rótták föl, hogy a Vramgelsereg behajózásának munkáit vállalták. Szebasziopolban azonban nemosok golyóval, hanem kötélé] is dolgoztak: százával akasztották az embereket Megmeneküli szemtanuk s véletlenül ottrekedt idegenek előadása alapján Írja a „Poul" 1921 december 11-iki száma a következőket: ,,A Nodiimovszk'i-prospekt tele van felakasztott tisztek, katonák, civileik holttesteivel. Az áldozatokat az ucoán fogták el és minden Ítélkezés nélkül felkötötték." „A tiszteket — beszéli el egy szemtanú — váll- róasás egyenruhában akasztották fel, a civileik holttestei félig öltözötten himbálóznak." Az ucoai kivégzések célja ,.nyilvános ckulás" volt. Akasztóiénak használták a te'egráfpóznákat, a járdáimenti fákat, sőt az emlékműveiket is. A betegeket és a sebesülteket a kórházaikban gyilkolták meg igy Ahipkában 272 embert végeztek kJ a zscninztvo által fenntartott szanatórium ápoltjai közül. A „paeifikáló" munkája alatt a Krimiben J. S. Smelev svájci adatai szerint 120.000 embert végeztek ki. Sipin dr. kimutatta, hogy ebből 50.000-et maguk a botseviiki bivatailos jelentések is feltüntettek. A Krimiét hosszú ideig ..orosz rivi érának" hívta Európa, Kun Béla garázdálkodása óta uj neve van ennek a meggyötört fülddarahnak. Krím — a nagy temető. *• d. v 6
