Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-19 / 65. (2582.) szám
1961 máról tit 19, csütörtök. ORVOSLAT Barátom oseeéli. Már Pe*t felé köretedet! a tm&t. imkor & feaíaset bekövetkezett. Valami átváltás vagy ml Seheiett — álég «s hozzá, hogy a vonat hirtelen leiékes, nagy zökkenés, előrebukom as ülésben, éppen jókor, mert a szomszédos hál óból nagy ívben repül egy jóltápIáU bőrönd* Szerencsére es*k a homlokom, meg as orrom súrolja^ de ez is elég megered a vérem, homlokomon felreped a bőr, orrom hegyén is takaros karcolás. Zugás, káromkodás a ssomseéd fülkéből, saiközbeo) a vonat lassan megindul. Elkeseredve törüIgeiem a képem, de már ott áll előttem egy erélyesancu, magas férfi — nem is tudom, melyik fülkéből került elő, az előbb még nem láttam. Fölénnyel kiált rám. Micsinál, ne nyúljon hozzá! Majd mingyárt megnézem! Ijedten abbahagyom, mint a gyerek. Persze. ezek az orvosok nem szeretik, ha piszkos kézzel maszatol az ember — asasepsris és a többi. De milyen lelkiismeretes, kedves emberek ezek, rögtön jönnek, ha baj van, a vérükben van a segítés ösztöne. Tiszta sze. restese, hogy orvos volt a közelben. Nyöszörögve nyújtom a képem. — Tessék doktor ur, art hiszem, a homlokom repedt fel, meg itt a.„, ~~ Jó, jó, csak tartja nyugodtan. így, a világosság felé. Fergaiííja a képem, nézi a sebeket. Elégedetten bálin! — Bravó. A hemlpksérülés legalább négy centiméter. Az orráról is lejött a bőr. Hozzá ne nyúljon, szerencsétlen — csak hadd folyjon a vér. Nem lehetne egy kicsit széthúzni est a repedést? Kicsit megrökönyödöm. ~ Miért bravó, miért hagyjam folyni — és falért húzzam szét? Ez valami nagyon modern orvos lehet, egészen uj tudományos módszer. — De kérem, doktor ur... fáj... — Sebaj. Pestig már kibírja. Azonnal velem jön, itt a közelben vau egy sebész barátom, Mm együnk hozzá. írja ezt alá Jézus Mária! Súlyos műtét, eonsilium, — I alá kell rmom beleegyezésem, a sebé#* nem ! vállalja életemért a felelősséget! j Egész testemben remegni kezdek. , J Elnézően veregeti a véHam. — Na ne Ijedjen meg. Előre nem kell fizet- i «i A meghatalmazás bélyeg mentes. Az ervee k hitelezni fogja a látleletet. — Orvos... Izé... Hát dekier mr — hát ön nem orvos? Kicsinylően vállat ven — Ugyan! X. ügyvéd vagyok — ön gratu- j Iáikat magának, hogy a jogorvoslati első- ; segélyt éppen tőlem kapta meg. Nevezzen | Makinak, hm nem vasalunk ki legalább ezer ficcs kártérítésit a vasúttársaságtól. Karinthy Frigyes. Stefan Zweig és a lélekgyógyászat Irta: Neufeld Béla dr. Zweig, a novellista, egyike & legolvasottabb í íróknak európaszerte. „Első- élmény", az ! „Álmok" és „Az érzések zűrzavara" c. novelláé kötetei százezréé példányimban keltek el és a magyar olvasóközönség körétben is jóli&mer- tek. Bizonyára sokan emlékeznek vissza elragadtatással az „Első élmény" csodálatos finomságú írásaira, ® megrendüléssel az „Érzések zűrzavara" tragikus novelláira. Ezekben a szépirodalmi alkotásokban a lélektani finomságokat meglátó és föltáró író mutatta meg magát. Kevésbé ismertek azonban Zweig essay- kötetei, amelyebben az emberi szellem kiemelkedő egyéniségeit mintázta meg a költő-pszichológus teremtő erejével. Zweig ebben a nagy- 1 arányú, vállalkozásában az emberi szellem tipológiáját kísérli meg fölvázolni, a szellem hőseinek ábrázolásával. Első könyve a „Drei Mei- ■ster" (Dickens, Balsac, Dosztojevszkij, amelyben a Romancler típusát mintázza meg. Ezt követte a „Ivampf mit dem Damon" (Hölderlin, Kleist, Nietzsche), amelyben a saját démonaival viaskodó zseni típust kreálja, majd a „Drei Dlchter Ihres Lebems" (Casanova, Stendbal. Tolstoj) kötete, amely miivel önön életét példázó nagy egyéniségeket portrétirozza. .Ebben a sorozatban Zweig rendkívüli pszichológiai készségeit revelálta. s az életrajz uj típusát fejlesztette tökélyre. Ezt az uj&z el leinti életrajzot a lélektanban a régi biográfia helyett pszicho- gráfiának nevezik; ezzel jelképezve, hogy benne nem a külső élettörténet, hanem a belső lé- iekfejlődés kimintázásán van a hangsúly. A pezíohográfia fölfedte az író és müve belső egységét ée rávilágított azokra a belső indítékokra és meghatározotteágokra, amelyek a szellemi teremtés geneziséig nyúlnak vissza. Talán fölösleges mondanom, hogy az életrajznak ez a lelki-szellemi szerkezetváltozása a pszichoanalízis meglátásainak köszönhető. A pszicbográfia tulajdonképpen alkalmazott pszichoanalízis. És nem véletlen, hogy éppen Stefan Zweig, aki régtől fogva intenziven követte a modern lélektani kutatás eredményeit, alkotta meg a pszicho gráf iák egész sorát. Legújabb könyve „Die Heilung dureb aen üeist" (Ínsel-Verlag, 1931.) a lélekgyógyászat kiemelkedő nagy egyéniségeit: Franz Autón Mesmer-t, Marv Baicer-Eddy-t és Sigmund Freudot mintázza meg. Egészen szokatlan vállalkozás ezépiró részéről, de Zweig korábbi alkotásai után nem lepett meg. Rendkívül jellemző, valósággal szimbólikus jelentőségű erre a korra, hogy ezt a könyvet nem orvos, hanem „laikus" irta meg. Azt dokumentálja, hogy a mának embere mennyire „pszichologizálódott"; ami túl a kor szellemén, egyúttal visszahatás is az iskolás gyógyászattal szemben, amely gyógy törekvéseiben megfeledkezett az emberről. Memento ez a könyv a hivatásos orvos számára, de minden érdeklődő laikusnak is rendkívüli élmény, izgalmasabb és tanulságosabb akárhány r egén ysl ág érné 1. A három nagy lélekgyógyász: Meerner, Baker-Eddy és korunkban Freud, mindnyájan a lelki gyógyhatás princípiumát példázzák müvükkel és gyógyeljárásúkkal. Mesaner a szuggesztió, Baker-Eddy az autószuggesztió és Freud a lélekelemzés kreálója, uj lelki gyógy- eljárásokkal gazdagították az emberiséget és dokumentálták a lelki gyógyerők főimérhetet- ien hatalmát. Mindnyájan az egész embert (s nem csupán a megbetegedett szervet) közelítették meg gyógyeljárásukkal és egyben példázták a lelki befolyásolás csodatévő erejét. Ez a három életrajz nemcsak lélektanilag nagyér- dekti olvasmány, hanem azonkívül az egyéni ■sorsok ábrázolásával önmagában is magával sodró élmény. Megmer fantasztikus élettörténete, a magnetizrrms misztikus tanán 'keresztül a szuggesztiv gyógyhatás fölismerése, amely korunkban Couó-ban találta meg a maga végső kifejezőjét, Baker-Eddy, a hisztérikus nőnek grandiózus életműve, amely az autószuga-esztiv gyógyhatás csodájával milliókat számláló lelki egyházat („Chrietian Science") alapított meg Amerikában, és végül, korunk szellemi hőse, Freud. aki a tudatalatti föltárásával az önmegismerés nyújtotta megváltás erejével eszméi- tette föl az emberiséget én-je titkosan ható démonjaira. Lehetetlen volna az adott keretekben a közel ötszázoldalas könyvet ismertetni. Csak a figyelmet. kívántam fölhívni reá és kiválóképpen or- vostársaim érdeklődését. A könyv előszava minden kezdő medikus, de mégolyán tapasztalt orvosnak is breviáriuma lehetne! Amit itt a laikus mond, az mélységesen jelentős és feledhetetlenül eszméltető; az orvostudomány hamleti problémája. Vissza az emberhez! A Podkarpatskarussi Szcliőtermeíók Országos Szövetsége, Beregszász, a;áni a legprímább minőségű, garantált fajtiszta 2 éves gyökeres vadvesszit és oltványt, úgyszintén vryttmBlcsfát teljes g rar- cia mellett, beszerzési, t ■ t-át legolcsóbb áron. . Megkeresésre ajánlattal szolgálunk Béke, béke, béke ... NapróLnapra dermedtek nézem a mi drága Ariyuskánk szenvedését. VI asz sárga az arcocskája és omlanak a könnyei. Siratja a halottakat, kik élni szeretnének. Nekünk föl kell szárítanunk könnyeit. Anyns- ka békét akar... Arra kérem Felségedet, hogy, delegátusát küldje el titokban szent fővárosunkba. Várjuk és útját előkészítjük. Itt jobban lehet tárgyalni, mint Svájcban. Itt egymásra fogunk találni, mert a nagy Isten szentjei mellettünk állanak. Nekünk Franciaország, a monarchiának pedig a német császár karmaiból kell kiszabadulni. Akkor reánk kacag a béke csodaszép hajnaiocskája ... Áldását küldi Isten öreg szolgája Teafan". Hogy akart létrehozni 1915-ben különbekéi Oroszország és Ausziria- Magyarország közi Teoian orosz püspök Ferenc Józsefhez szóló érdekes tevetek a Szófiában megőrült orosz főpap hagyatékában M'ért haragszik a szovjet Bosziojevszhire ? Alta’ánoe feltűnést keltett a műit hónapban, Do&ztojevsakd halálának ötvenéves évfordulója idején, hogy a szovjetkormány nem rendezett semmiféle hivatalos ünnepséget a nagy; író halálozási évfordulóján. Ennek érdekes oka van. A szovjeíkormány igen tartózkodóan foglal állást Doszíojevszkivel szemben. Ennek az az oka, hogy Dosztojevszki, akit fiatal korában majdnem kivégeztek s négy évig szibériai rabságban tartottak, később teljesen a forradalmárok ellen fordult és müveiben a legélesebben elitéit minden forradalmi törekvőét. Legutóbb megtalálták Dosztojevszki egy eddig ismeretlen noteszét, amelyben néhány igen érdekes feljegyzés van a forradalom kérdéséről. Többek között ezt Írja Dosatojevszfej a forradalmárokról; — Miden forradalmi párt rossz, mert több lármát csap, mint amennyi eredményt elér. A forradalmárok több vért ontanak, mint amennyit építenek. Az ő számukra a vér nagyon olcsó dolog. Minden társadalom csak addig haladhat, ameddig értelme terjed. Mért kellene a csillagokat lehozni az égről ? Ez csak elrontaná a helyzetet, mért mindenki megijedne. 1843-ban a polgár kész volt arra, hogy Jogokat követeljen. Miikor azután messzebbre is megmutatták neki az utat, olyan régiókba, amelyet már nőm tudott megérteni, egyszerre csak elkezdett védekezni és a védekezés sikerült is neki. Európának most önkormányzatra és sajtószabadságra volna szüksége, de még ezt sem tudja elérni. A társadalom gyanakvó természeti! Ős nem bírja ki a szabadságot. — A forradalmárok vérontása és földalatti szervezkedése semmi eredményt nem fog ©l-j Budapest, március közepe. Minap Teafán orosz püspököt .a szófiai elmegyógyintézetbe szállították. Tragédiájával kapcsolatban gazdag levéltárából több fontos okmány került napfényre. írásainak értéket ad az a körülmény, hogy a szén téletü főpap gyónitatóatyja volt Alexandra cárodnak, aki tőle minden földi bajában tanácsot kért. Ezekből az eddig ismeretlen háborús dokumentumokból nálunk nagy’óbb érdeklődésre tarthatnak számot azok a levelek, amelyeket Teofan püspök a béke ügyében Ferenc Józsefhez intézett. Különbéke a monarchiával ját ássa meg. Szavai nem hangzottak el hatástalanul. Mikor pedig a béke híveinek száma biroda- lomszerte szaporodott, táborukban uj párt alakult, amely azt az elvet vallotta, hogy a Habsburgokat ki kell ugratni a szövetségből és a monarchiával kiüönbékét kell kötni. Mondották, hogy Vilmos császárral alkudozni nem lehet és ezért az öreg Ferenc Józsefet kell megtör nyékezni. A különbéke pártjához tartozott Teofan püspök is, aki már a béke idejében süni levelezésben állott a bécsi udvarral. Az a mesterségesen szított lelkesedés, mely- lyel Oroszországban a háború kitörését fogadták, hamarosan lelohadt. Főúri körökben már az 1915. év első hónapjaiban erős pesszimizmus kapott lábra. Megijedtek a súlyos vér- veszteségtől, a nagy áldozatoktól. A Konstantinápoly, Örményország, Trapezun, Perzsia körül font régi szláv álmok foszladoztak és a balkáni szent missziót is már ritkán emlegették. Az eszmecseréből lépten-nyomon egy szó csendült át: Béke... A pacifista hangulat leglelkesebb apostola Miklós cár egykori híres miniszterelnöke, Wi-tte Szergej gróf volt. Noha a hatvanötéves, betegeskedő gróf már nem vitt aktív szerepet a politikában, mégis lankadatlanul agitált a — háború ellen. Utazásaiban mindenütt bátran hangoztatta, hogy a szerb testvérek — akiket „elkeresztelt törökökének nevezett — nem érdemlik meg az orosz támogatást és hogy a Dardanellák jelentősége oéízatos történelmi haaugág. Hirdette, hogy a világháború a cárizmus síréra* . „ . A szocialisták át akarják alakítani az embert, fal akarják szabadítani, meg akarják fosztani Istentől és a családtól. Azt állítják, hogy gazdasági átalakulással tudják elérni a. céljukat. Ez nem igaz, mert az embert külsőségekkel nem lehet megváltoztatni. Az ember csak akkor fogja Istent megtagadni, ha matematikailag sikerül bebizonyítani, hogy Isten nincs. A családot sem fogja megtagadni addig, 3.míg az anya anya marad és amíg a szerelem ne® süllyed fajtalansággá. f&nyusha békét akar. Az 1915. év tavaszán Béc&ből titkos irat érkezett Petrogadba, mely körül diplomáciád körökben nagy vihar keletkezett. Miklós cár a bécsi levelet Goremkin minizterelnök és Szaszonov külügyminiszter előtt felolvasta, de írójának személyiségét eltitkolta. Csak any- nylt említett, hogy a levél Ferenc József udvarának egyik igen befolyásos tagjától származik, akivel a cár már régebb idő óta bizalmas összeköttetésben állott. Az osztrák irat azt proponálta, hogy Miklós cár és Ferenc József ©sászár küldje e! megbízottait Svájcba, hol szövetségeseiktől függetlenül könnyen megegyezhetnek a különbéke ügyében. Minthogy a terv ellen az antaníállamok pet- rográdi nagyköveted tiltakoztak, a levélre hivatalos választ nem adtak. Ez az elintézés azonban elégedetlenséget keltett a cári udvarban. A különbéke hívei zúgolódtak. Háborgó hangulatokra jellemző Teofan püspök levele, melyet április 6-án irt Ferenc Józsefhez. Levele igy szélt: Amikor Felséged szent Oroszországod meglátogatta, búcsúzó.skor megáldottam az útját. Sohasem felejtem el ezt a magasztos pillanatot! Előttem állott a megtestesült Jóság, a megtestesült Irgalom.,, Mintha angyalkák zenekara szólalt volna meg, hirdetve: Ez az ember már a földön ineg- di csőül... Igen-igen! ütött az óra. Meg kell szólalni az Irgalomnak! Meg kell menteni a Romanov- és Habsburg~dinaszilét, melyet a hatalmas Isten az emberkék boldo- gdtására rendelt A levél másolatát az első forradalmi kormány idejében Alexandra cára-é -marszkoje- szélioi titkos levéltárában is megtalálták. Ebből azt következtették, hogy Teofaní a levél megírására maga a cárnó bízta meg. Vaszilcsikov Mária misszióba Vaszilcsikov Alexandrovna Mária asszony, akj ősnemes moszkvai családiból származott és bizalmas barátnője volt Erzsébet orosz ngyhercegiDŐnek, a béke évéiben tevékeny részt vett a Romanov-ház külföldi akcióiban. Az ötvenéves agilis nő a háború kitörésekor Becs környékén tartózkodott és őt herceg Líchtenstein Ferenc , volt pétervári nagykövet szemmeringi villájába internálták. Itt igen. előkelő életet folytatott és szalonjában sűrűn ■megfordultak az osztrák arisztokraták. A nagy.mullu asszony 1915 decemberében Kopenhágáu és Stockholmon keresztül titkos misszióval a cári fővárosba érkezett. Előkelő személyek leveleit kézbesítette Miklós cárnak, amelyek arról adtak hirt, hogy Anglia cserben akarja hagyni a szövetségeseket és a különbeké gondolatával foglakozik. Ebben az időben Petrogádon a háborús hangulat kerekedett felül. Vaszilcsikov Mária misszióját megbotránkozással fogadták és a híres asszonyt a csernigovi kolostorba zárták, Páraapos munkája azonban nem volt hatástalan: a különbéke orosz hivei pártjára ál lottak és igyekeztek kiszabadítani. Ekkor küldötte hozzá a zárdába Teofan püspök ezt a levelet: „Drága Galambocskám! Maradj nyugodtan és imádkozz az Istenhez! Az élet utain tövisek teremnek. Téged most tett próbára az Isten, hogy szenvedj szent Oroszországért! Ne törődj az ördögökkel és viseld türelemmel sorsodat. Érdekedben mindent megteszünk és te hamarosan elhagyod a kolostort. Ha visszatérsz a rózsák hazájába, mondd meg: mi tudjuk, hogy Ferenc József császár szive béke után sóhajt!... Megáldalak, drága Galamb ócskám! Teafám", Levél a halott Ferenc Józsefhez A harmadik háborús év második felében, amikor az egész birodalomban Bru-szilov tábornok galíciai sikereit magasztalták, a béke táborában jelentős változás mutatkozott. A monarchiával való kibékülés gondolata háttéribe szorult és valósággal szállóige lett, hogy: Vilmos császár nélkül a béke nem lehetséges. Ennek a változásnak érdekes megvilágítását találjuk Teofan püspöknek 1916 november 22-én Ferenc Józsefhez intézett levelében A főpap igy irt: „Felség! Tegnap Anyuskánál teázgattunk és Felségedről beszélgettünk. Régi édes emlékek keltek életre. Ott ültünk a'kis szalonban, ahol valamikor Felséged>a beteg Anyuskát vigasztalta... És elszorult a szivünk. Gonosz sejtelmek marcangoltak bennünket, mert úgy tapasztaljuk, hogy a mi Romanov. Ha-bsburg álmócskánk kárpitjait az önzés ördögei széttépik. Beszélgettek és a német császár után sóhajtoztak. Mondogatták, hogy nem szabad elfeledni azokat az ipari és kereskedelmi érdekeket, amelyek a háború előtt Oroszországot és Németországot összefűzték. Mon dogatták, ha ezt nem tesszük, meghal a mi szent birodalmunk ... A berlini császári udvarral alkarnak alkudozni... Így beszélgettek a palotában. Anyuska hallgatott és nagy szomorúság ült az arcocskáján ... Felség! még nem késő. Még ío> lányokra téphetjük az önzés germanofil ábrándjait és diadalra emelhetjük a két ősi dinasztiát. De sürgősen cselekedni kell. Béke, béke, béke .. Áldás Felséged útjaira: Teofan." Amikor Teofan püspök* ezt a levelei Felró- grádon irta, akkor már Feróik József Bécsiben megtért Őseihez, F E. r 4
