Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-15 / 62. (2579.) szám

m mi nárdh»j IS. rasáraap. 'PMGMt/VVAtítAR-HlRIJ® n Ifjúsági sajtónk válsága*1 Losonc, március 14. „Ifjúsági sajtónk válsága'4 címen irt a P. M. EL március 12-én megjelent számában Forgáeh Géza egy riasztó cikket és Scherer Lajos szer­kesztő érdemeinek földicsérése után tüzet kiált és megállapítja, hogy „A Mi Lapunk helytelen útra kezd tévedni, hogy a lap szerkesztésében végzetes irányváltozás ■ indult meg, hogy szer- ikesztésében felelőtlen és kiforratlan világnézeti befolyás kezd dominálni. A Dérer Ivánra való hivatkozás meg egyenesen politikai mellékizt ad ennek a gondolkozóba ejtő változásnak.'4 Alig hiszem, hogy Forgáeh Géza alaposan át­gondolta volna írását, mert — ha cikkével nem ■volt szándékában a sanda mészáros példáját kö­vetni azzal, hogy A Mi Lapunkon egyet ütve, másnak malmára hajtsa a vizet —1 alig bocsá­totta volna nyomdafesték alá sorait, hiszen százszázalékosan igazságtal an. Igazságtalan, amikor nem látja A Mi Lapunk márciusi számában Móricz Zsigmond: A kirabolt rabló c. kedves elbeszélését; Fenyves Pál: A vi­lág tetején c. írását Körösi Csorna Sándorról; Szvatkó Pál nagyszerű tanulmányát „az európai magyar kultúra ősforrása Szlovenszkó" címen; Krammer Jenő háboruellenes cikkét a „Legki­válóbb harci repülőnkről; a páratlan folyóirat- szemlét és a többi írást, amely mind „becsületes, korszerű és szociális magyar szellemű". Csak kettőt lát s azt is riadtan g nem tudja meg­érteni. Kom érti, mert igazságtalan. Adriányi cikkét ,.A játék és a munka iskolája" címen. Ila érte­né, belátta volna, hogy ez egy iskolai kiállítás egyszerű, minden célzatosságtól mentes ismer­tetése, amilyen több pedagógiai folyóiratban je­lent meg erről a pedagógiai szempontból rend­kívül jelentős orosz kiállításról. És bűn-e az, ha ellenfeleink táborában követésremélté jót is lá­tunk s azt esetleg utánacsinálni szeretnénk? Tudtommal Forgáeh Géza kérésztényezőeia- ilfeta és jó katolikus. Ha valaki igazi keresztény- szocialista, akkor csak örülnie kellene annak az Írásnak, amelyet vezető helyen Dobos* y László tollából hoztunk. Hiszen ez a cikk nem keresd a differenciálódást, az imperializmust, a fasiz­must, sem a klerikalizmust, hanem a liberaliz­must, a demokratizmust, a krisztusi szocializ­must, amely mentes a szocialisták, jobban mond­va a kommunisták vörös Marx-bóchecreinek me­rev dogmatizrnusától és társadalmi dinamikát hirdet a modern technika, termelés és civilizáció forrongó korában, amikor a cikkíró bejelenti, hogy „egyszerű kulturmunkásai akarunk lenni a munkásság és parasztság küzdelmeinek44. — Avagy Forgáeh Géza nem barátja a munkásnak és parasztnak, akik egész életüket csak baromi sorsban tengetik ed? Hiszen A Mi Lapunk máx 1925 óta hirdeti a mesedélutánokat, a regősjá­rást, a vándorlást, a néprajzi adatgyűjtést, hogy a fiatalság megismerje a falut és népét, hogy majd főiserdülve, teljes erejével dolgozzon a falu kulturális emelésén és összebékitse a ma ellenségesen szemközt álló falut és várost. A legnevetségesebb azonban az, amikor For- gách a Dérerre való hivatkozást egyenesen bi­zonyító adatként szögezi le amellett, hogy „a régi A Mi Lapunk aranyközép irányát és nem­zeti szellemét'4 megtagadja. Engedje meg For­gó oh Géza, hogy magyarságot tanulni ne men­jek senkihez. Köztudomású, hogy éppen a de­mokratikus Dérer miniszter volt az, aki magyar voltom miatt fosztott meg tanári katedrámtól és taszította öregségemben ártatlan családomat is a száraz kenyér mártirsorsára. De én orvos­lást hiába kereső mártír omságom keservei kö­zepette sem látok abban valami nagy vétket, ha egy, vagy akár több csehszlovákiai magyar ifjú államának iskolaügyi miniszteréhez fordul és kikéri annak véleményét a középiskolás ifjú­ság mozgalmainak szélesebb körben társadalom- tudományi alapokra való fektetését illetőleg. Hiszen ma minden becsületes ember szociálisan gondolkozó s ifjaink a Dérer-látogatáseal csak azt akarták elérni, hogy a betiltott mesédéi útó­nokat és regősjárást újból engedélyezze. For- gách Géza azonban politikus s — úgy látszik — mindent politikájának szemüvegén át lát — ferdén. A Mi Lapunk külsejével nem változott meg annak belső szelleme, még a Dobossy-, vagy Adriányi-féle cikkel sem. A Mi Lapunk mindig céltudatosan magyar, haladó szellemű volt és az is fog maradni, amíg fönnáll, ha ez esetleg nem is tetszik Forgáeh Gézának, aki minden konzer­vatív gondolkozása mellett sem vonja kétségbe „a szocialista irányzatnak azt a jogát, hogy propagandáját az ifjúság körében is ne igyekez­zék kiépíteni", de téved, amikor azt Írja, hogy „A Mi Lapunk tíz éven át az egész csahszlová- kiai magyar ifjúság sajtóorgánuma volt" (ma is az!) 3 ma — úgy látszik — „kisajátíthatja egy szélsőséges világnézeti csoport a maga céljaira" és „a lap árulójává válik tízéves nagyszerű múltjának, árulójává válik kisebbségi ifjúsá­gunk egyetemének és megtagadja azt a kisebb­ségi missziót, amit tiz év előtt az egész magyar társadalom előtt vállalt." (Ingyen!) Tudja-e, Forgáeh Géza, hogy ezzel mit mon­dott? Egy nagy-nagy, minősithetetien vádat a nyilvánosság előtt, amelyet azonban A Mi La­punkból bizonyítani nem tud. Forgáeh Géza egyének elleni személyes ellenszenvét kiönti az ártatlan A Mi Lapunkra s azt a kiáltását „Tá- volitsunk el A Mi Lapunk ntiából mindent, ami 1 az ifjúságot ellenséges táborokra osztja". — azt nem most kellene hangoztatnia, hanem akkor, amikor megcsinálták a Tábortüzet, a Prohászkau­éa Luther-kőröket és amikor csinálják a kato­likus cserkészek szövetségét. A táborokra osz­tást tehát mások csinálják, nem a magyar, hu­mánus és szociálisan gondolkozó A Mi Lapunk. Scherer Lajos. * Prága, március 14 Scherer Lajos válasz cikkének készségesen és örömmé! adtunk helyet, miután hatalmas lépés- . sel hozzájárul a helyzet tisztázódásához, ami csütörtöki cikkemnek abszolút jóakiairatu és jól átgondolt célja volt. Aminek a válaszcikkben velem szemben személyi éle van, afölött nyugod­tan napirendre térek, miután Scherer Lajost most is atyai jóharatomnak tekintem, akire — hosszú losonci tartózkodásom kellemos hatása alatt — mindég a legnagyobb tisztelettel és be­csüléssel gondolok. Azt is tudom, hogy válaszát cikkem olvasásának közvetlen hatása alatt irta, s igy megérthető hangjának élessége, ami kü­lönben annak is bizonyítéka, hogy Ő is igen nagy súlyt helyez arra, hogy mindenki előtt to­vábbra is csorbítatlan legyen A Mi Lapunk ra gyogó, jó hírneve. Ez volt az én célom is s cik­kemnek minden szavát csakis A Mi Lapunk ér­dekében írtam. S azzal, hogy cikkemmel meg­szólaltattam. ebben a -kérdés-ben a. legilletékesebb tényezőt, Scherer Lajost, legjobb meggyőződé­sem szerint jó szolgálatot tettem A Mi Lapunk­nak, amelyet kisebbségi életünk legnagyobb értékei közé sorozok. Jól tudom, hogy az az aggódás, aminek so­raimban kifejezési adtam, sok szlovenszkói ma­gyar aggódásának volt a kifejezője. Olyan ezlo- venszkói magyaroknak yakik szégyenkezve fáj­lalják, hogy kisebbségi társadalmunk nem tudott a múltban és nem tud a jelenben olyan mérték­ben A Mi Lapunk támogatására sietni, mint amit ez a lap megérdemel és joggal el is várhat Aggodalmunkat a legkevésbé sem a szocializmus elleni esetleges ellenszenvünk táplálja. (Ami szerény személyemet illeti, én a szocia­lizmust Gieeswein Sándortól tanultam r vagyok olyan szocialista, mint a sarlósok legszocialfe- tábbja. Mindössze az a különbség köztem és köztük, hogy másfélévtizeddel több élettapaezta- j latom lehetővé teszi az eszmék, s főleg a jelsza­vak gyakorlati értékelését. Mégpedig első sorban magyar kisebbségi érdekeink szempontjából való gyakorlati értékelését!) Aggodalmainkra az az érett megfontolás ad okot, hogy a középiskolák padjaiban ifjúságun­kat nem szabad azokba a világnézeti éa társa­dalmi harcokba beleeodomi, amelyek természet­szerűleg táborokba osztják az egyetemi ifjúsá­got és az öregeket. Márpedig A Mi Lapunkat elsősorban középiskolások olvassák, viszont a sarlósok sajtómegnyilatkozásait kétségkívül a harcos propagandaezellem jellemzi. Elégedjenek meg a sarlósok azzal az elég széles propaganda- területtel, amelyet kiforratlan eszméik számára a főiskolások körében találnak, viszont: ha A Mi Lapunkba imák, fékezze toRuk iramát az a tudat, hogy főleg középiskolások számára írnak, akiknek elsősorban tanulniuk kell. Megnyugvással és örömmel vesszük tudomá­sul, hogy Scherer Lajos továbbra is a régi, ki­próbált szellemben akarja A Mi Lapunkat szer­keszteni, amiben különben sem kételkedhetünk. Cikkünkkel azonban figyelmeztetni akartuk ar­ra, hogy nagyobb figyelmet szenteljen arra a tö­rekvésre, amely a lap szerkesztésében vele szem­ben akar egyre céltudatosabban érvényesülni A Mi Lapunk eddigi nagyszerű ifjúsági szellemé­nek rovására. Annak a megjegyzésnek, amit a Dérerre való hivatkozással kapcsolatban tettünk, megvan a maga nagyon komoly oka, s ez a legkevésbé sem akart vád lennni Scherer Lajos ellen. Sok­kal inkább figyelmeztetés akart lenni a magyar társadalom felé, hogy fokozottabban teljesítse kötelességét ifjúsági sajtónk létérdekeivel szem­ben. Forgáeh Géza. * Felelős szerkesztőnk csütörtöki cikkével kap- j csolatban nyilatkozatot küldött be Dobossy László, A Mi Lapunk legutóbbi vezércikkének Írója is. A nyilatkozat lényegét a következők­ben adjuk közre: Távol áll tőlem az a szándék, hogy politikai és világnézeti harcokba vonjam a középiskolás ifjúságot. Cikkemben ezekkel a szavakkal adom meg a fiatalság programját: „Ismerjük meg helyzetünket a szlovenezkói és ruszinszkói ma­gyar valóságban és fölismert életkörülményeink biztos talaján állva keressük meg összefüggé­seinket a világproblémákkal." A szocializmus társadalomszem lelete tudományos kérdés, nem politikai s legkevésbé pártpolitikai. A legtávo­labb áll tőlem az a szándék, hogy a csehszlová­kiai magyar ifjúság független folyóiratát vala­mely párt szolgálatába akarnám állítani. A Prágai Magyar Hírlap cikkében gyanúsnak ta­lált Dérer-Iá tóga tás indi tóoka az volt, -hogy Scherer Lajost, A. Mi Lapunk szerkesztőjét irre­dentizmus vádja miatt állásából elbocsátották és e lap terjesztése elé az iekolaügyi hatóságok éveken keresztül nehézségeket gördítettek. Kül­döttségünk Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter­től a lap ellen irányuló ezen hatósági magatar­tás ellen kért orvoslást. — Igaz az, hogy A Mi Lapunk független s az ifjúságé. Éppen ezért hozta le az ifjúság részéről beküldött s a ma­gyar fiatalság korszerű nevelését előmozdító, egyes-egyedül a magyar,ifjúság érdekeiből kiin­duló vezércikkemet. Prága, március 14. Dobossy László. Tovább tart az oiasz-franda barátkozás Olasz flotta Algírban — Briand nyilatkozata Pária, március 14 A* algíri kikötőbe tagnap egy ela»i torpedóüldöző flotta ér­kezett. Ez a látogatás nagyjelentőségű francia-olasz baratk ozást eredményezett. As ólasz konzul az ünnepi banketten a két latin testvórnép tántoríthatatlan barát­ságát ünnepelte, amely barátságot a né­hány nappal eoelőtt kötött Hottaegyenmény még jobban alátámasztotta. Oarde, Algír francia fők ormányzó ja, örömének adott ki­fejezést, hogy a félreértések árnyékainak eloszlása után a két testvéri nemzet újból találkozott A jövőben semmi gém váJto*- tathatja meg a két latin nép barátságát A kormányzó poharát ,,az olasz nép növekvő nagyságára44 ürítette. Briand külügyminiszter és Dumond ten- gerészetügyi miniszter az illetékes szená­tusi bizottság előtt tegnap beszámolt a francia-olasz flottaegy élményről s egyúttal megcáfolta azokat as olasz forrásból szár­mazó híreiket, hogy a francia flotta a kö­zeljövőben Speziáb&n visszaadja az olaa* flotta algíri látogatását Kassa lété vette útját Nagy Mária masamgyilkosa? Terhére volt már a nő és állítólag azért végzett vele Budapest, márohie 14. (Budapesti szerkesz­tős égünk telefon jelentése.) Nagy Mária bu­dapesti mas&mod meggyilkolásával kapcsolat­ban Békéscsabám szint én megkezdték a nyo­mozást, miután megállapították, hogy Nagy Mária kőrös tárcsái születésű volt. Békéscsa­bán lakik Nagy Mária nővére. Gizella, akii Molnár szobafestő felesége. Molnár Jánosné felismerte a holttestről készített fényit épen Mária húgét Elmon­dotta, hotty március 4-én Screiberrel együtt Békéscsabán jártaik. Mária közölte vele, hogy külföldre mennek majd március 6-án délben gyorsvonattal visz- szauíaztak Budapestre. Március 10-én csoma­got és levelet küldöttek neki és közölték — Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyé­rüviz szabaddá teszi a vérkeringést és emelj neknél a természetes „Ferenc József44 kese- a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kisőrletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József viz szellemi munká­soknál, neurászténiás embereknél és bete­geskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és bél tisztitó szer. A Ferenc József keserű viz gyógyszertárak­ban, drogériákban és füszerüzle tekben kap­ható. vele, hogy rövidesen elutaznak. Feladókéul Sebre!bér Tamásué, Rotienbiller u- 6. szere­péit. Molnár János nő közölte vallomásában, hogy a vadikázaetánsak ott idézésük alatt so­hasem veszekedtek. Szerinte Schredber Tamás egy zentai borkereskedő fia. Nagy Mária ap­ja, Nagy Lajos bádogosme&ter, 14 éwel ezelőtt meghalt, anyja pedig, Járossv Judit, újból férj­hez ment Varga István békéscsabai lakóé­hoz, majd 11 évvel ezelőtt meghalt. Mária és Sckreíber Békéscsabán lefényKé- peztetlék magukat a kiváltandó útlevelük számára. A fénykép egy példánya a rendőrségre ke­rült és ebből pontosan megállapítható, hogy Schreiber neon szőke hajú, hanem kopaszodó barna ember. A budapesti • főkapitányságon jelentkezett az esti órákban egy büntetett előéletű em­ber, aki elmondotta, hogy nemrégiben együtt töltötte büntetését Schreiberral, alci már akkor mondotta neki, hogy kedvesétől, aki már nagyon terhére van, mindenképpen szabadulni szeretne. Ma reggel jelentkezett a rendőrségen Schrei­ber egyik ismerőse, aki elmodotta, hogy szer­dán reggel a hatvani pályaudvaron találko­zott Schrieberrel. Kérdésére, hogy mát keres a pályaudvaron, Sch reálbér azt válaszolta neki, hogy a kassai gyorsvonatot várja, mert szlovén­szkói rokonaihoz akar utazni, azonkívül fontos üzleti ügyei vannak Sslovenszkén- Ezzel bizonyossá vált, hogy a gyilkos az éj­szakát Hatvanban töltötte és szerdán reggel megszökött Kassa irányában. Már tegnapelőtt 5 többen akadtak, akik a kassai vonaton a megadott személy leírásnak megfelelő férfit láttak. Az Írásszakértők ma délelőtt megállapítot­ták, hogy Nagy Mária legutolsó levelét, amit nővéréhez intézett, Schreiber irta, akinek Írá­sával kevés elferdítéssel megyeznek a Mária levelében található betűk. TÖKÉLETES SZAPPAN A NAGY­IGÉNYŰ HÖLGYEK / ilk SZÁMÁRA j} Hölgyek, afrik szépségükre a legnagyobb gonéot fordítják . . . akik nagyígényüek és a szépségük E l Y ápolását szolgáló s Tereket kellő kritikával vá* JL/ I. JLJr fosztják, — bőrük ápolásánál előnyben _ ___ __ _ részesítik az BHda Ideál szappant. I D EAL Az Efida Idea!-szappan csodásán frissítő hatást^ SZAPPAN diszkrét parfömőzése, enyhe és tiszta if ű* ^ volta okolják meg ezt az osztatlan bizalmat. % ff Próbálja ki, — és elragadta tussal fog róla beszélni.--- —- 'I INI 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents