Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-15 / 62. (2579.) szám
1981 má-pflfcan 18, vasárnap. n százéves Paganini-siker Irta: Neubaues* Pál Most száz éve, 1831 márciusában adta első (hangversenyét Niceolo Paganini a párisi 'Operaháziban. Száz év ót-a száz lég elsőrendű hegedűs követte az olasz mestert, de nyomába lépni egy sem tudott. Valahogy úgy van ez, mint Liszt Ferenccel: mindkét mester messze maga mögött hagyta a reprodukáló művészetet és ha idegen (kompozíciót adott elő, rajta keresztül önmagát' adta, a saját démoniságát. Nem volt a világnak Paganini óta hasonló hegedüsélménye, ez tagadhatatlan. Ivi volt ez a démon? Egy postás fia volt, aki gyermekkorát a géni! a-i kikötőben töltötte. Már zsenge korában kivételes képességek fölött rendelkezett és tízéves korában nem akadt mester, aki vállalta volna tanítását, mert minden mesternél többet tudott. Tizenötéves korában ő volt Olaszország Uegünnepeltebb hegedűse, azonban ő maga nem vette ezt nagyon komolyan: kártyázott, ivott, sőt volt rá eset, hogy elitta a hegedűjét. Egy 'francia ember hallotta Paganinit és lelkesedésében egy Quarneri-hegedüt ajándékozott neki, amely a rendestől elütően, feketén volt lakkozva. (Üvegbura alatt ma is látható Génuában.) Élete végéig ezen a hangszeren játszott és „ágyuÍC-jának nevezte. Párishan, Bécsben az asszonyok sirógörcsőket kaptak a hangversenyein, sőt elájultak. Prágában, Berliniben a közönség őrjöngött és a zongoránál Meyerbeer ült. A párisi opera az első hangversenyen húszezer aranyfrankot vett be. Paganini sokáig vá-< ratta a közönséget. Díszlet: koromsötét, romantikus erdő. Paganini épp ilyen sötét és romantikus: igen magas, vézna, szinte csontvá.zember, lobogó sörény, izzó fekete szemek. Kísérteties, hátborzongató démon. A siker minden más sikerrel összehasonlithatatlan. Kilenc évve s később, 1840-ben Nizzában meghalt. Pszihológiai rejtély még ma is. Ismertem egy német hegedüpedagógust, aki hallotta Paganinit. Az öreg busz év előtt halt meg 86 éves korában. Alapos német létére nem rajongott, ha az olasz mesterkegedüstről beszélt, hanem analizált. Tulajdonképpen egész életét ennek az analízisnek szentelte és egész iskolát alapított Paganini módszere szerint. Tagadhatatlan, hogy ahogyan a német pedagógus ezt a módszert ábrázolta, csakugyan meggyőző volt és nagy eredményeket ért el vele. Mégis, minden eredmény ellenére Paganinihez semmi köze sem volt annak, amit. a legjobb tanítványából kihozott. Ö maga mondotta: minden a démoni erő, a tanulás és a módszer semmi. Legendák keltek szárnyra a génuai ceoda-he- gedtis körül. Ilyenek: megölte a szerelme csábítóját-, az ördöggel cimborázott, emberi belekből készült húrokon játszott —, csodái, legendái azoknak, akik nem tudják, hogy a legnagyobb csoda a démon az emberben, a zsenialitás. Annyi igaz, hogy Paganini a gyilkosság •után börtönbe került-. Ott hegedűt adtak neki, •amelyen napi 10—12 órát gyakorolt. Az is tény, hogy egészen egyéni módszert gondolt ki magának. annyira egyénit és egyszerit, hogy ez a ruha senkihez sem illett, csak őhozzá. Egyetlen egy tanítványa volt, Sivori. Ez a fiatalember cgv hét alatt úgy megtanult hegedülni Paganinitől. hogy máig a legnagyobb hegedűsök közt szerepel a hegedű történelmében. Sajnos, ez az ember sem hagyott hátra följegyzést, hogyan történt meg rajta a csoda. Paganini sem irt le egyetlen pedagógiai sort és így örök rejtély marad a legnagyobb hegedűs pedagógiai módszere. Sivori egy hét alatt lett Paganini iskolájában nagy hegedüvirtuóz — ez talán még nagyobb csoda a Paganini-cső dánál. Paganini •zseni volt, jelenség, amely nem ismétlődik meg. Sivori azonban tehetség volt csak és bármilyen tehetség legyen is a tanítvány, ar.ra nem volt példa, iiogy egy hét alatt mester legyen belőle. TTa analízissel megközelíthető a zseni, akkor a Paganini esetében még leginkább hegedűre Irt müvei mutatják az utat, amelyen az értelem a zseni után cammoghat. Más híres hegedűs is irt kompozíciókat hegedűre, amelyeknek kevés közük van a zenéhez és csak abból a célból Íródtak, hogy a hangszer összes lehetőségeit százszázalékosan kiaknázzák. Paganini hangversenyei és capriceioi is ezt célozzák, de a technikai nehézségek alatt roskadozó sorok közt ott él egy titok, a hegedüpedagógia titka. Nem akadályos nehézségek ostoba halmozása ez. ■hanem, tervszerű kiaknázása a hegedű játék minden fortélyának és egy igen nagy mester, Joachim, a magyar hegcdükirály, mutatott rá •■rre nyomatékosan. Persze, ezzel is úgy van, hogy végleg szétteregetni, eddig nem -sikerült és mindenki csak annyit értett meg belőle, -amennyire a saját tehetsége, vagy zsenije predesztinálta. Paganini ina. is csoda, mindem Sarasadé, Hu- bermaiin és Kreisler dacára. Nem egyszerűen az a hegediitechnikai, csoda, aminek odaállították. Ennél sokkal több: pszihológiai csoda. Azt mei , leélik róla, hogy Beethoven előtt eljátszotta a mesterek mesteréinek hegedühangversen yét és Beethoven azt mondotta, hogy ilyen tökéletesen zseniális reprodukcióját egy müvének sem hallotta eddig. Paganini teliát elsősorban zenei icsoda volt és ha „ördögi" technikáját fitogtatta, csak azért tette, mert ezzel csalta az európai hangversenytermekbe azt a közönséget, amely arannyal dobálta meg minden egyes vonók ázását. Szomorú, sőt kétségbeesett ember volt, aki egyszer szórta a pénzt, azután meg a világ legfösvényebb emberévé nőtte ki magát. Családi életet nem élt, elleniben Achilles nevű fiát istenítette. Sehol sem volt otthon, nem volt maradása sem metropolisban, sem falun. Vándorolt, hegedült, gyűjtötte a pénzt és nem tudta, mi célból. Nem kellett neki a pénz, de az elismerés sem. Asszony igém érdekelte, bor sem ízlett neki. Egy évtizedig tartó nemzetközi Psu- ganinl-őrjöngés után hirtelen halt meg, anélkül, líiogy öntudatos életet élt volna. Erre nem ért rá. Meteorikus megjelenés: ma is olyan rejtélyes, mint száz év előtt. MÉCS LÁSZLÓ: AZ EMBERBARÁT Sok ember így van: pillangóra pillant s eszébe jut: hernyó volt és utálat; embert lát, kiből a mulaszt elillant s eszébe jut: gyüket hord, gyűlöl, állat. ó én neon! Vallom: zord magány az élet, az ágyamnál halálszorongás posztói, ajtóm előtt halál. Én mindig félek egy ismeretlen névtelen gonosztói. S ha igy kilépek a magány-bariangfból és embert látok, bár korcsot, vagy léhát, úgy érzek, mint Ádáam, mikor barangolt és felfedezte tükörképét: Évát. Üdvözlégy, testvér, szent titok, tükörkép! Melledben szintén kis piros madár van? Dalol, midőn virágzanak a körték? Szorong, midőn köd-rém jár a határban? Milyen csuda, hogy jársz, hogy ran tiz ujjad, nejjtek-barázdáin az agy-motornak átfut a Föld, ég s igy teremthetsz újat. A vágyaid örök gyöngyöt kotornak. Szeretlek és anyádban az anyáimat, arcának száz ráncában ott a jóság, mint asszú fürtben mámor és utánad áldást küld, védje a vágyak hajósát. Nyugtass meg, ó, hogy te is sejted Istent s egy boldog létet túl a bús halálon, hogy nemcsak én szeretnék lenni kis szent s hogy mind e sejtés neon agyrém, nőm álom! üdvözlégy Adóm, mert olyan vagy mint én: síró gyerek a ködben, hős a fényben! Üdvözlégy Éva, mert másom vagy szintén s külön-szép8éged gazdagítja lényem. Nem kérdezem, ki vagy, király vagy kondás. csak légy velem. Az elmúlás harangja magányt kongat. Titkon riaszt a komgás 8 jó tudni, hogy százezerek lelke hallja. * Mutatvány a köbének a ínHÍapeeü Athenaeum-nái megjelent léből legtuQialbfb, Űvegftegenda oiimö kőt-etsrztraBBSJS3®mm Ecettel és olajjal Irta: MÁRAI SÁNDOR Pár is, március 14. Most már nem csak revolverrel irtják egymást a francia házasfelek, hanem újabban divat az alvó férjet, vagy feleséget-, de mégis inkább s gyakrabban az előbbit, forró vízzel önteni le, sőt forró olajjal. Három, négy, nagyon gyakran féltucat ilyen házias tragédiáról számolnak be naponta a francia lapok, — a forró viz nem öli meg ugyan a férjet, de pokoli kínokat szerez •neki, a fő-vő, forró olaj már okozhat életveszélyes sebeket is. Ha csak az elmúlt hétről akarnám Összeszedni név és házszám szerint ezeket a hálószoba-rémdrámákat, szolgálhatnék két tucattal. A francia újságolvasó éppen úgy megkapja reggeli kávéja mellé a maga féltucat házastársi drámáját, mint az időjárási jelentéseket. A drámák elgondolásában, kivitelében van bizonyos divat és széria. Sokáig divat volt a vitriol, ez a maró ecet: most divat az olaj. Közben volt a revolver s a méreg. Egy asszony Le- vallois-Peret-ben leönti alvó urát sistergő, forró olajjal: másnap követi példáját egy másik meg nem értett asszony Maison-Lafitte-ben. A védekezés az esküdtek előtt mindig ugyanaz: a férj brutalitása, —4 s ezt a védekezést, mint ismeretes. a francia esküdtek nagyon gyakran el is fogadják, tekintet nélkül arra, hogy a iegbrutáti- öabb férj is szelíd papucshős ahhoz a háziasszonyhoz képest, aki alvó urát olajban süti ki. Irtják egymást ecettel és olajjal. A publikum elfásult. Fantáziája legyen annak a feleségnek, aki úgy végzi el dolgát az alvó férjjel szemben, hogy az eset beszéltessen magáról. A rovolver, a kés, a méreg, a vitriol, a fövő viz és forró olaj, mindezt láttuk .már s látjuk mindennap, a legkülönösebb változatokban. Az igazságszolgáltatás tehetetlenül von vállat: ez Mousieur és Madame magánügye. Ahol az asszony igazolni tudja a férj ^brutalitását". s ahol anyagi okok nem játszottak közre a gyük osságnál, legtöbbször fölmentik a vádlottat. Sok a precedens: asszonyok százait mentették igy föl a francia esküdt-bíróságok előtt, akik meggyilkolták férjüket, s asszonyok százai kopirozták le pontosan a fölmentéssel, végződött gyilkosság részleteit. Ha fölmentik Madame Yvettet., logikusan föl kell menteni Madame Luciot is. Föl is mentik. Az esküdtek ítélnek s a bíróság tehetetlen. Ezek az esküdtek, francia kispolgárok, maguk is többnyire házas emberek, akik életük szociális és szexuális problémáival azonos vonatkozásokat. kénytelenek a vádlottak körül megítélni. Mikor hazamennek a tárgyalásról, ugyanazon életkörülmények fogadják őket otthon, mint amilyenből egy félórával előbb a tragédiát,,mely fölött ítéltek, kisarjadni látták. Megfél említett emberek lennének? Nem, csak megillotődött, megzavart, tájékozatlan sorstársak. Mit tudják. ők! Minden tragédia úgy kezdődött valahogy, egy moziban, vagy egy napsütötte uccán, mosolyokkal, pillantásokkal, s a polgármesterrel, áki trikolórt, kötött a hasára e összeadta a gyilkost és az áldozatot... Az esküdt sandán néz maga elé, s kanalazza a párolgó levest, melyet hitvese elébe helyez: igy éltek Duval és Duvalné is, pontosan igy, míg egy napon... Nem fél: csak nem érti. Egy öreg francia védőügyvéddel beszélgettem, aki azt mondta, hogy békében is telítve volt a francia élet szenvedélyes drámákkal, csak a publikum kevesebbet tudott erről: az újságok valahogy szemérmesebben viselkedtek e nem ütötték Tögtön nagydobra, -ha a házat társak konyhakéssel fejeztek be egy vitát. Nem tudom, igy volt-e, — de nehéz tagadni, hogy éz az amerikai izü publicitás, mely a francia lapokban divatos most, sokban hozzásegíti a fantázia® zegény, meg nem értett nőket ahhoz, hogy •életük melodrámájából igazi drámát csináljanak. Bizonyítéka ennek, hogy a-z eszközök, melyeket ezek a szenvedélyes és meg nem értett hölgyek a kivitelhez használnak, bizonyos szériák szerint ismétlődnek: mikor „divat" a revolver, heteken, sőt hónapokon át nem hallani másféle kivégzési eszközről, s ha egv-egy ujitó föltalál aztán valami modernebbet, például a forró olajat, rögtön, néhány napon belül akad utánzója. Az idők nehezek, az ember azzal gyilkol, amivel tud. S ha valahol hall egy érdekes újításról, kipróbálja. Például a forró olajat. Például az arzént. Az arzént is kitalálta- egyszer a magyar Alföldön valaki; egy bába talán, s milyen iskolát csinált! Mit tudunk mi az arzénról? Semmit, mert embertelenség s emberi lehetetlenség lenne utána menni az Alföldön az arzénnek, — ahová a nyomozás nyúlt, kividt-ott a temetők földjéből az arzén. Ezért a nyomozás csak oda nyúlt, ahova nagyon kellett. Elrettentő például fölakasztottak egy asszonyt, bebörtönözték a többit, — s a társadalom és hatóságok tehetetlenül engedték futni a többi arzéngyanus falvai. Az arzén nagy divat volt az Alföldén a háború után — a gyilkosságnak is van divatja, s éppen az arzén volt a chic ezekben az években, nem a Ing, se a kés. Olvasom napról-napra a francia családi Tómdrámákról a beszámolókat, s Tiszazugra kell gondolnom. Társadalmi böleselkedők. moralisták, jogászok nyilatkoznak e kegyetlen és elvadult öldöklésről, mely a. ..család" romjai között napról-napra megismétlődik. — nehéz elhinni, hogy éppen a francia család, ez a végtelenül szívós sejtje a francia organizmusnak, betegedett volna el jobban, mint a más nemzetiből!, —i 8 amíg „divat"-ró}, korról, erkölcsről vitatkoznak e családi drámákkal ka-cso latban, nem múlik el szemem elől a hat paraeztaaozony képe a szolnoki tárgyalóteremben, — a hat paraszá- asszony képe, akik bizonyára nem járatták & párisi Journalt, s nem onnan tanulták, fényképes riportokból, az arzént, — hanem, másfél gyorsvonatórára Budapesttől, egyetemektől, akadémiáktól, áruházaktól, moziktól, kollektivista költőktől és az egész sistergő háború utáni civilizációtól függetlenül élték & maguk törzsi' életét, törzsi törvények szerint, valami primitív matriarohátusban, mely a háborúban megbukott 8 használhatatlanná vált férfit háború után úgy és akkor selejtezte ki, mikor a törzsi szokások értelmében ennek elérkezett az ideje s az élet törvényei igy találták célszerűnek... Ez jut eszembe, s nem bírom elhinni, hogy e francia családi rémdráma-inflációnak más oka lehet, mint szociális, •—< a maga erejére állított ass- ezonynép primitív és kegyetlen lázadása irt % hatalmavesztett és tekintélyevesztett rabszolga- tartóval szemben. Persze, hegy az újságok publikációja fölgyujtotta a fantáziát, az esküdtek riadt tájékozatlansága bujtogat-ja a gyilkosok bátorságát, — de óvakodott a nő fegyvert emelni a „brutális" férj ellen-, mig exisztenciája maradék nélkül reá volt építve a férj exisztenciá- jára! A nő, a dolgozó nő, a „fők«al>&d'Ui£" nő, aki látja 6 tapasztalja, hogy a családi háremen kivül ia vannak életlehetőségei, hideg nyugalommal fon hurkot a horkoló basának. Az oaa^ Iiszk tudja, hogy, ha fölmentik, megél, mint taxisoifőr is. Minderről hallgathatnának a lapok, de nehéz elhinni, hogy ez a hallgatás zabolázhatná a gyűlöletnek, a bosszúvágynak, a fékevesztett „föl szabad ul ási “-kén ysz érkép zetnek e boszorkányszomhatját. Nyissanak föl, akármelyik napon, akármilyen francia, amerikai, angol, vagy német napilapot, — tucatjával találhatják « sablon-drámáit a „család"-nak, ami bizonyára nemcsak divat, hanem már nyílt lázadás, hangos zendülés, késsel ée revolverrel, ecettel és olajjal. Nem hetérák ezek, tessék csak figyelmesen elolvasni e porokét-: idős és fiatal asszonyok.- akik megszállott őrületben vetik magukat az alvó ellenségre, „háziasszonyok" és „családanyák", ahogy a tiszazugiak is azok voltak, olyan kedves jó nénérn és kishugom és öreg- anyám-arcu parasztasszonyok, hogy festeni nem lehet különbet. Nem lehet elhinni, hogy ez mindig volt ebben a mértékben, csak nem tudtunk róla. Végre is nem lehet minden rosszat Gut-enbergre fogni, aki csak a könyvnyomtatást találta föl, nem pedig a puskaport, se az arzént. Egy társadalmi rend, társadalmi erkölcs van itt mulóba-n szemeink előtt, — titokzatos forradalom zajlik le, barri- kádok nélkül, de nem kés és revolver és forró szurok nélkül, s hajukat lobogtató, eszelős tekintetű némberek nélkül, e ennek a zendülésnek capihireit. és hőferjét olvassuk napról-napra! Hol a menekvés? Talán meg lehet a zendülőket f-élemliteni, talán lehet lokálisan és egy időre „példát statuálni" börtönnel és guillotinna! is, — az óriási organizmus betegségével szemben kozmetikai szerek csak ezek, de a sejtekben tart tovább a bomlás. Férfitársam, akármilyen groteszkül hangzik, vigyázat. Ajánlom a külön hálószobát. S éjszakára c-sukd bo kulccsal az ajtót. És. vigye ördög, ne járass házadba francia lapokat. A budapesti Országos Mezőgazdasági Kiáll’tás és Vásár, mnnt ismeretes, március 20—25. napjain fog lezajlani. A íkiáliitás iránt Szlovepszkőn és Ruszinod;ón is nagy az érdeklődés. A vásár vezető sége az utazást messzemenő kedvezmények nyújtásával könnyíti meg. A magyar vasutakon, a MFTR és a DDGS hajóin 50 százalékos, a csehszlovák vasutakon 33 százalékos menetdijkedvez- ményt adnak. Ezt a kedvezményt a 35 koronás vásár igazolvánnyal lehet elérni. Éz az igazolvány a határnak vízum nélkül való átlépésére is jogosif március 14-től 25-ig. UtóVite a vásárterületen kell a vízumot beszerezni egyhanmad árért. Igazolványok a pozsonyi m. kir. konzulátuson kaphatói; 35 Kő ós 3 Kő portódij előzetes beküldése ellené ben. A kiállítás és vásár színhelye az állami tenyéez- és haszonvásárt elep (Budapest, X.. Pongrác®-ut). Legnagyobb jelentősége esti Hal ie az áik foktól llirtásnak von, amely Magyarország híres tenyészállatányogának sekie-javát egy helyen ée egy időben őse .pontosítja. A vetőmag- ós termén yk iá Ilit ás. a tejgazdasági cikkek, a kieérlet- ügyi intézmények kiállítása, a tudományos és szak oktatásügyi kiállítás, a mezőgazdasági gép- és eeesközkiálibitós. a házi ipar, élelmiszeri pair, gyű mölcséezat, erdészet, halászat, fásítás (V mé3n.V®et kiállítása mii^i külöu-külöu eaeuaáciőkat igétnok. 4 pp ** .................................. ........................ '1' * fc S&pttva tm T«4«l«a S% \) s > < A flvsg, poredBI8b A : ' KO Sí CB. FS-ntca 1®. j Hagy fáli-Wk JhMsxy*s Köhögés, h«r«3, •umárkShögii jj|5 pKalser 3 fenyő, § Meil-karamela Kapható gyóflyaMriárakban és drogériákban
