Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-15 / 62. (2579.) szám
wm. Ifi, vasárnap. <pra<OT-MaG^aR-Hnm® A szlovenszkói gyáriparosok szövetségének! évi kongresszusa Pozsonyban Bondy elnök a gyáripar követeléseit tolmácsolja, Natousek miniszter semmitmondó optimista szólamokkal válaszol Powony, március 14. (Pozsonyi saerkeesz- OöségüuktőL) Ma, szombaton délután két óra-* kor kezdődött meg a Szlovenszkói Gyáriparosok Szövetségének kongresszusa Pozsonyban. Eddig mindig ótátrafüredem tartották meg ezt a kongresszust, az általános gazdasági válságra való tekintettel azonban az idén Pozsonyban a Prímás-palota tükörtermében zajlik le. Bondy Egon elnök megnyitó beszédében többek közt ezeket mondotta: 3®fidy elnöki megnyitója — Semmi ok sincs arra, hogy elhallgassuk annak az okait, miért csökkent a vállalkozási kedv, miért szegényedtek el nagyobb néprétegek, nem kell elhallgatnunk a túltermelés és a fogyasztás hanyatlásának tragikus paradoxonját é3 a többi szomorú jelenséget, amely a világgazdaságban most jelentkezik. .Nem csinálunk titkot belőle, hogy Szloven- szikó ezektől a jelenségektől erősen szenved és azt sem, hogy némi bizalmatlansággal nézzük azt a tényt, hogy erről a helyről évről- évre rámutatunk ezekre a nehézségekre, amelyeket viszonylagosan kisebb áldozatokkal ki lehetne küszöbölni és ellensúlyozni, ellenben ezen problémák megoldása körül csak igen kevés vagy éppenséggel semmi sem történik. A szövetség és a szövetség egyes tagjai távol vannak a kétségbeeséstől és orientáltságuk merőben konstruktív jeligéin Megállapítják azonban, hogy a gazdaságpolitika merev álláspontot foglal el Szlovéné zkóval szemben. Nincs okunk arra, hogy a mértékadó tényezők jóakaratában és belátásában kételkedjünk. Ezek a tényezők elismerik, hogy nagy hibák történtek a szlovenszkói forgalmi kérdések, az állami szállítások és a különböző beruházási kérdések körül Joggal! kérdezzük, miért tartós ez az állapot és kinek az akarata manifesztálódik ebben a tartósságban? Megengedhetjük, hogy a szlovenszkói. viszonyok szanálása tekintetében már sok minden történt, azonban &s intézkedések tempója és kvalitása nem elégít ki Elsősorban a véHalkozőnak magának kell segíteni önmagán, azonban az, amit mi követelünk, anyagi és pszichológiai előfeltételeit képezik ennek az önsegélynek. Rövidlátás, egoizmus és hitetlenség és as államok egymás közötti példaadása erősítette meg mindama tényezők irányzatát, akjk a zárt belső piac fantomját akarják megvalósítani a világgazdaság korszakában. Mind nagyobbodó vámfalak veszik körül az egyes gazdasági területeket és nem tudható, hogy ki fogja az első lépést megtenni, mert gyakorlati szempontból az agrár érdekszféra minduntalan összeütközésbe kerül a többi termelési szférával. Komoly emberek, akikéi nem vakított el a pártszellem, hosszú évek óta tanítják hogy az a súrlódás felesleges és mindenkire nézve káros. Az ipar érdeke, hogy a mezőgazdaság egészségesen és erőteljesen fejlődjön és az iparnak nem lehet kifogása az ellen, ha a kereskedelmi szerződések éráé tekintettel vannak, a rendszert azonban ki kell egyenlíteni és meg kell változtatni. A kereskedelmi szerződéseknek állandó vonalon kell mozogniuk. Az iparnak gyakran szemére vetik, hogy tulgyorsan racionalizálta termékeinek értékesítését és hogy ezáltal igen. sok munkás és hivatalnok fölöslegessé vált. .Azonban azok, akik ezt megállapítják, nem gondolnak arra, hogy ezeket a problémákat az egyes üzemekben konkrét módon kell tanulmányozni, mert csak igy nyerünk helyes képet arról, hogy a fejlődés az önköltségek csökkentésére és a termelési gépezet leegyszerűsítésére kényszerít bennünket. A vállalkozó kötelessége, hogy ezeket az intézkedéseket a munkásokra és a hivatalnokokra való tekintet mellett keresztülvigye. Ez meg is történt. Nálunk a racionalizálás nem vezetett olyan, tűibe rali ázásokhoz, mint néhány iswmsRMsmm szomszédos államban. Sok közepes és kis gyár nem tudott részt venni a versenyben, sőt veszteséggel dolgozott. Éppen a válságos idők mutatják, hogy milyen szorosan függ össze az üzem a munkással. Ha munkásaink részt vesznek küzdelmünkben és az üzemekben, különösen a munkáskérdésekben nyugalom uralkodik, akkor a vállalkozók mindig arra törekednek, hogy a munkások számát csak ott csökkentsék, ahol nincs más kivezető ut. Arra törekedtünk eddig, hogy a béreket lehetőség szerint megtartsuk. Az ipari üzemek nem törekedtek arra, hogy a munkanélküliek számát arra használják fel, hogy a béreket csökkentsék. Iparunk; rossz termelési feltételek mellett dolgozott. Néhány intézkedéssel az ipar helyzetén segíteni lehetne. Alapszabályaink megtiltják a politizálást, azonban engedtessék meg nekem az a megjegyzés, hogy j könnyítéseket ©gyedül a különböző politikai csoportok őszinte együttműködésétől Tárhatunk. Nagy történelmi felelősség ebben az időben partikuláris érdekek szolgálatába állani. Az ipar ős a szövetség mindenképen azon lesznek, hogy cselekedeteikért ebben a mozgalmas időben is felelősséget vállalhassanak. Hafousek miniszter beszéde | 8J88F* «a raaaar&aö&a; S$S$'irc&B.»ll«es<al«6*el "3RH8 | A marhatapauia ára most Ke 5.80 (ezelőtt Ki 6*60) j Íj 100 kg. élősúlyra Kí6>X>4 3* £®04 9SCSI (előbb 4 tok kellett) m | j a 8fiégfi»ay<fös wsairaiai gyógyítása 4© b0-aí i«M t j<§ A DISTOL- í u 9i-k a p s m ( a ára Ki 1*95 | y j Kapható minden gyógyszertárban. jn j m. 8»E5C«t o-vitaminos ta&iairsVG&roy megelőzi » csontbántalmakst. erősíti a csontozatot |j gj S*ES£B£ olcsó I MEDIKA, BRATISLAVA J jjj Ezután Matouebk József dr. kereskedelemügyi miniszter azóta lí fel s többek között a következőket mondotta: — Az egész gazdasága életet ma a fcőstár- sa Ságban a gazdasági krízis ural;ja. Az utóbbi időben többször hangsúlyoztam, hogy dacára a krízis komolyságának, mégsem olyan kilátástalan a helyzet, mint amilyennek az látszik. Az a munka, amit az elmúlt évben a szlovenszkói gazdasági helyzet konszotidására fordítottunk, nem volt hiábavaló. Enélikül a krízis lefolyása még erősebb lett volna. A mai helyzeten természetesen át kell esni. Azután a miniszter az 1930. év egyes adatait ismerteti. Az elmúlt évben a bánya- és kohóipar terén s a gyapjú- és textiliparban nem történt lényeges változás. A szlovenszkói üvegipar terén nem állott be rosszabbodás. Nagyon kielégítő továbbá a cellulózé és a papíripar, mLaiminit a vegyészeti ipar helyzete is. A sörgyártás terén örvendetes emelkedés mutatkozik. A malom iparban a különféle intézkedések magukkal hozták azt, hogy ez ipar foglalkoztatása emelkedett. A termelés a szesziparban emelkedett, ezzel szemben nagyon kedvezőtlen a helyzet a énkor és a keményítő Iparban. Kimondottan rossz a gépgyártás helyzete. Különösen a mezőgazdasági gépiparban. Nagyon nehéz a helyzet & fa^ és rokonszakmákban, valamint a bőriparban. Ez utóbbiban még súlyosodul fog a helyzet. Álta’ánosságban a szlovenszkói gazdasági élet a krízissel szemben ellentá!lónak mutatkozott. Ezt bizonyítja a« a tény, hogy a részvénytársaságok ée betéti társaságok tőkéje emelkedett. A Magyarországról való viszonyról a miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi szerződésnélkün állapotot csak átmenetinek tekinti és reméli, hogy ez nem tart hosszú ideig. Mindkét országnak nagy érdeke a rendes kereskedelmi viszony létesítése. Kormányunkat ezért a szomorú állapotért felelősség nem terheli és szinte megfoghatatlan, hogy Magyarország miért utasította vissza az ideiglenes megoldást, amikor ez a megoldás Magyarországra nézve előnyösebb lett volna, mint reánk. Végül a miniszter kijelentette, hogy a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások fölvétele már csak napok kérdése. A miniszter beszéde után Hodác, majd Novak volt kereskedelemügyi miniszter szólalt föL Sfsxner Jelentése Ezután Hexner dr, tartotta meg (referátumát. Nyugaíszlovenszkón a gazdasági helyzet netn rosszabb, mint a történelmi országokban, lényegesen rosszabb azonban Középszloven- szkőn. így Zólyomban, Losoncon és Liptó- szentmiklóson igen nagy a rezignáció. Beruházások történtek, néhány vasútvonalat épi- \ tettek, de a köztársaság keleti részeiben a termelési föltételek sokkal rosszabbak, mint a történelmi országokban. A szlovenszkói ipar foglalkoztatása 1930 bán sokkal rosszabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az ipar foglalkoztatása — a faszakma kivételével — öt százalékkal volt kevesebb, mint 1929-ben és ez az arányszám 1931-ben még rosszabbodott A munkanélküliek számát Szlovenszkón hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, egyes területeken ugyanis a munkanélküliek egyáltalában nem jelentkeznek, bár megállapítást nyert, hogy számuk igen nagy. Az úthálózatot reformálná keli, mert általános érdek a jó utak kiépítése és karbantartása. A vasutigazgatósággal szemben Szlo- venszkő érvek óta kö vete lés eket támaszt, de mfa&ezideig eredmény belenőtt* Ezen a téren a helyzet tarthatatlan. Szlovenszkón az összes vasút vonlak 28 százalékán I még mindig nem történt meg a terőtfaátszá-1 íreiiáfi. | A iy&e követeli az áttörni *&ttíitá&ok evidenciában tartását, mert másként az egyes hatóságok vezetői nem tudják megítélni és felülvizsgálni a szkmen- tz^ói ipar pm^mmak jogos voltál* Az ipar nem ért egyet a szociális biztosítás rendszerével. A szociális .bdatositás intézményed úton óm Snetítueiók és tényezőiket választani kellene, nem pedig kinevezni* A srioveoszkód termelés minden ága követeli a bolsevikek okozta károk kérdésének likvidálását. Ezen károkat éppen azok a területek szenvedték el a legsúlyosabban, amelyek a legrosszabb helyzetben vannak. A szlovenszkói ipar továbbá súlyosan szenvedett a pénzügyigazgatás auna intézkedése révén, amellyel az általános terheket szaporították. A fogyasztási adó emelése mutatja, hogy ez az irányzat továbbra is fennáll. A közigazgatásnak sokkal gyorsabban kell dolgoznia, mint j eddig. Rövidlejárawi kölcsönök aránylag j kedvezően voltak kaphatók, de igen nehéz a {■ hosszúlejáratú kölcsönök megszerzése. A legutóbbi időben a mezőgazdák még csak a legszükségesebb ipari termékekekt sem vásárolták. A beszámoló után Berák. Járomit dr. (Prá- ga) adókérdésekről beszélt. Nyilatkozat A Prágai Magyar Hírlap 50. stómíbaa, 1930 március 1-én, és 55. számában, 1900 március 7-én megjelent cikkekkel kaposo latban kijeleaitjük mi alulírottak, Tarján Ödön, mint a cikkek kő ja, ás Forgáeh Géza, mint a lap felelős szerkesztője, hegy i&z idézett cikkek tartalmával nem akartuk Stunda István képviselő urat becsületében megsértemi, akinek személye ellem semmi ellenvetésünk nincsen, úgyszintén személyesem sem ismerjük, és hogy az inkriminált állításokat ém, Tarján Ödön, azért tettem, mert Stand® képviselő ur parlamenti fellépésével becsületemben sértve éreztem magam, Est « nyilatkozatot azért teszem, meri Sttmda képviselő ur is egyidejűleg kijelenti, hogy az a sértő kijelentése, mintha ém, Tarján Ödön, tevékenységemért külföldi pénzeket kapnék, helytelen információkon alapult és pedig annál inkább, mert személyesem nem is ismerjük egymást Mindkét Ml kölcsönösem visszavonta a sért© kijelentéseket. Prága, 1931 március 13. Stunda István. Tarjám Ödön. Forgáeh Géza. 90 ezer korona segélyt tzavazott meg a szlovenszkói országos választmány a két magyar színtársulatnak 3 Ebből 90.000 korona most, 60.000 korona pedig az étv vég'éa utaltassák ki. A választmány többségié csak a mostani időpontra kíván határozni és ehhez képest elfogadja az előadó nem kifogásolt javaslatát, t. i. Iván Sándor részére 50.000, Földes Dezső részére 40.000. a német színház részére pedig 30-000 koronát szavaz meg. Vansovának, a szegény sorban élő 75 éves szlovák Írónőnek egy emberöltőn át kifejteti irodalmi működéséért 10.000 korona jutalmat szavazott meg az országos választmány 579 község részére, amelyek 27,595.000 koronát, felebezti iskoláik részére pedig 1 mii - lió 220.848 koronát igényeltek, 9,711.330 koronát s felekezeti iskoláik részére 746.725 koronát szavaztak meg, kiutalásra azonban csak a rendelkezésre álló 18 millió koronából a megszavazott Összegekre százaléksáé- riien eső rész kerül. Pozsony, március 14. (Pozsonyt szerkesztőségünktől.) Tegnapi számúinkban beszámoltunk a szlovenszkói országos választmány üléséről. Az országos választmány a továbbiakban kulturális ügyekkel foglalkozott. Az oímüci színház elmúlt kassai idényére 100.000 korona segélyt szavazott meg. A magyar és német színházak segélyezésénél az előadó Iván igazgató részére 50.000, Földes részére 40.000, a német színészet részére pedig 30.000 korona kiutalását javasolja. Alapy Gyula dr. javasolja, hogy a magyar színészet részére a színházak segélyezéséből a lakosság arányában eső összeg ufcal- j tassék ki. Blanár Béla dr. indítványozza, hogy tekintettel a szlovák színház segélyére, a magyar színházak 1931. évi segély e 150 ezer koronában állapíttass ék meg.
