Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-13 / 60. (2577.) szám

*PI«CM-7V\AGtARrnRLÍI» 1W1 március 13. pénietk. Dérer miniszier részvételévé! megkezdte munkáját a tudományos és szépművészeti társaság előkészítő bizottsága Magyar szempontból a társaságnak regionális jellege less — mondotta Dérer megnyitó beszédében — „Az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a magyarság itt magyar maradhasson nyelvében, érzésében és kultúrájában** Prága, március 12. A Masaryk elnök egy­milliós alapítványa ügyében Dérer miniszter által kinevezett előkészítő bizottság ma dél­előtt tartotta alakuló ülését. Orbán Gábor dr. tanár bizottsági elnök ve­zetése alatt a tagok: Angyal Géza festőmű­vész, Antal Sándor iró, Farkas Gyula tanár, Győry Dezső iró, Surányi Géza szerkesztő, Sziklay Ferenc, a Kazinczy-!ársasdg főtitká­ra, Várady Aladár dr. publiciszta délelőtt 11 óralcor felkeresték Déi'er dr. iskolaügyi minisztert. Szerényt Ferdinánd dr. betegsége miatt sürgö­ny ileg mentette ki magát. A bizottság nevében Orbán elnök mondott köszönetét a nyuiszternek a kinevezőében megnyitvánuM bizalomért s azon bitének adott kifejezést, hogy a nemes alapitő intenciói ezerint érdemes munkát fognak végezhetni a magyar kultúráért, minden politikai oél mel­lőzésével. kájának. A napi politikát ki kell zárni, mert ártana a Társaság munkájának, ha a napi vagy párt politika bomlasztó hatását belevinnék. — A napi sajtó különbözőkép kommen­tálta a kinevezéseket. Biztosi Illatom az ura­kat, hogy semmiféle pártpolitikai célok nem vezéreltek, nem kérdeztem és legtöbb eset­ben ma sem tudom, hogy az urak közül ki melyik párthoz tartozik. Egy momentum ve­zetett, hogy lehetőleg ebben a bizottságban Ás benne legyenek a szlovenszkói magyarság valamennyi szellemi és nem politikai irány­zatának képviselői. A tagok kevés száma miatt ez nehéz feladat volt, de a jószándék megvolt s remélem, ez a jószándék meg lesz a bizottságban is. A bizottságnak csak előkészítő, adminisz­tratív feladatai vannak. A napi sajtó helytelenül összetévesztette az előkészítő bizottságot a megalakítandó tár­sulattal. Az adminisztratív feladatok: alapszabályter­vezetet készíteni és kikeresni a szlovenszkói magyarság közt a tudomány, a művészet és irodalom terén a társaság megalapítójának intenciója szerint működő mindazon férfiakat és nőket, akik a Társaság első alapitó tag­jaiként számbajöhetnek. A későbbi tagokat már a megalakult Társaság fogja saját ügy­körében fölvenni. — Kérem az urakat, végezzék munkájukat kellő körültekintéssel, nem kell semmit el­sietni. Bizom abban, hogy ily értelemben meg fogják oldani feladatukat s azzal jelen­tős szolgálatot tesznek. Ennek a társaságnak tetőalákozása nemcsak magyar kultiinérdek, de egyben jelentős államérdek is. Végezzenek jó munkát! * A bizottság délután 2 órakor kezdte meg tanácskozásait az iskolaügyi minisztérium e célból rendelkezésre bocsátott termében. Lap­zártakor a bizottság még ülésezik. Amerika elfogatna az olasz-francia flotiaszerződésf Közzétették a megállapodás hivatalos szövegét — Amerika elfogadja, de nem irja alá Majd bemutatta a miniszternek a bizottság azon tagjait, kiket a miniszter mé? személye­sen nem ismert: Sz/iklay Ferenc dr.-t és An­gyal Géza festőművészt. Dérer dr. az eszmecsere során a követke­zőkben körvonalazta usv a Társaság, mint az előkészítő bizottság feladatát: Dérer miniszter nyilatkozata — Nekem ebben az ügyben kevés érde­mem vau, az érdem elsősorban Masaryk el­nök urat illeti, aká azzal a tényével, hogy egy milliót szánt erre a magyaT kulturális célra, bizonyságát adta a magyarság iránti szimpá­tiájának és államférfiul bölcsességének. — A társaságnak szerintem két alapgon­dolata kell, hogy legyen. Tény, hogy a szlo­venszkói magyarság ezt az alapitványt az EH nők nek köszönheti. Az El n ök ur az állam .megalapítója. Nem lehet kétséges, hogy a csehszlovák állam gondolatát működési alap­jául ez a társulat is e> kell, hogy fogadja. Akik ezt nem akarják, vagy az államtest megcsonkításán dolgoznak, azok nem pályáz­hatnak arra, hogy tagjai legyenek ennek a társaságnak. Ezen a bizalmas összejövetelen ezt kötelességem megmondni, de ugyanakkor kihangsúlyozom azt is, hogy ez nem irányul a magyarság kultúrája vagy érdekei ellen. Ez az állam az önrendelkezési jog alapján alakult. A történelem úgy hozta magával hogy en­nek az államnak életképességéhez szüksé­ges volt bevenni más nemzetiségű lakossá­got, igy a magyarságot is. Ez nem jelenti azt, begy az állam fel akar­ná szívni a magyarságot vagy meg akarná fosztani őket nemzetiségüktől és cseheket vagy szlovákokat akarna faragni belőlük. Nem. Alapgondolata az államinak, sőt exisz- tenciális érdeke, hogy kötelességei közé so­rozza a gondolkodást a többi nemzetiségek nemzetiségének megőrzéséről és kultúrájuk­nak fejlesztéséről. Felelősségem teljes tudatában kije­lentem. hogy az államnak kötelessé­ge gondoskodni arról, hogy a ma­gyarság itt magyar maradhasson nyelvében, érzésében és kulturájá- jában! így a magyar gondolat összhangban lehet a csehszlovák állam eszméjével is. Csak olyan értelemben összeférhetetlen a magyar gondolat, amennyiben az állam el­len irányul. őszinte és erős meggyőződésem, hogy a ma­gyar ember is meggyőződésből helyezkedhe- tik a csehszlovák állaimgondolat alapjára, mert ez nem követeli azt tőle, hogy kivet­kőzzék magyarságából. Ilyen alapon és szel­lemben szeretném látni a Társaság megala­kulását és működését és azt hiszem, hogy ez felel meg az Elnök intencióinak ie. — Ennek a Társaságnak, mely eleinte csak szerény anyagi keretek között fog dolgozhatni, az a feladata, hogy otthont teremtsen a ma­gyar kultúra építőinek. Első feladata lesz feldolgozni a múlt és jelen vonatkozásait a magyarság és az állam területén élő többi nemzetek, főleg a csehek és szlovákok között. Magyar szempontból a Társaságnak inkább regionális jellege lesz, főleg az itt élő magyarság problémáit kell feldolgoznia. — A politika, értve a napi politikát, ki van zárva a Társaság működési köréből. Mint tudomány tárgya lehet a Társaság nran­N e w y o r k, március 12. A francia—olasz flottaszerződés hivatalos szövegét tegnap hozták nyilvánosságra. A hivatalos verzió nem mond semmi újat s nagyjában megfelel annak, amit a lapok a szerződésről a múlt héten jelentettek. Az amerikai államdeparte- mentet a szerződés teljes mértékben kielé­gíti. A kormány azon az állásponton van, hogy az uj megállapodások a londoni flotta- paktumot csak lényegtelenül módosítják, úgyhogy Amerikának nem kell nyugtalan­kodnia. A washingtoni kormány hivatalosan még nem kapta meg a dokumentumot, de amint megérkezik, azonnal megadja ahhoz beleegyezését. Ezenkívül az államdeparte- nient még tisztázni akarja azokat az eszkö­zöket, amelyek segítségével a szerződés jog­erőre lép. A megállapodás elsősorban euró­pai ügy és ha Anglia elfogadja, Amerika sem nyugtalankodhat. Washington kívánsága mindössze az, hogy a francia—olasz flotta­szerződést olyan formába öltöztessék, amely MBBHMBBCKaanBBaaQBnaaHnHMHHHnBsaaanHaun nem teszi szükségessé az amerikai szenátus és a japán parlament ratifikálását. Ameriká­ban helyesebbnek tartanák azt, ha az uj szerződés alá nem kerülne Amerika aláírása, mert igy a kormány a szenátust egyszerűen csak értesítené a francia—olasz—angol meg­állapodásról s a szenátus tudomásul vehetné anélkül, hogy bővebben foglalkoznia kellene vele. A külügyi bizottság sokheti huzavona után ratifikálja a vámbéke-egyezményt Benes terjesztette elő a koalíció kikötéseit az egyezménnyel szemben Prága, március 12. A képviselőbáz külügyi bizottsága ma folytatta a genfi vámbékeegyez- móay feletti vitát. Azt várták, hogy a bizott­ság már délelőtt ratifikálja a vámegyezményt, azonban erre sor nem került, mert az agráriu­sok ismét nehézségeket támasztanak a ratifi­kálás elé, úgyhogy a.z ülést kétszer is félbe­szakították s a szünetek alatt Benes külügymi­niszter Bradács föld mii v elésügyi miniszterrel és töbfb agrárpárti vezetővel tárgyalt. Az ülé­sen különben SziUlő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt elnöke, a bizottság rendes tagja is részt vett. A délelőtti ülésen elsőnek KaMma német nemzeti párti szólalt fel, aki azon a vélemé­nyen van, hogy a kisan tant politikája a cseh­szlovák köztársaságra nézve nem előnyös, ami már abból is kitűnik, hogy még a mai napig sem sikerült Jugoszláviával kereskedelmi szerződést kötni. A tárgyalás alatt lévő vám- békeegyezményt, amit még januárban nyújtot­tak át a bizottságnak, még ma sem lehetett ra­tifikálni, jóllehet Csehszlovákia aláírása nél­kül a vámbékére sor nem kerülhet. Végül a szónok tiltakozik Kornhuber német újságíró kiutasítása ellen. Ezután az ülést félbeszakí­tották és egy órás szünet után folytatták. Stern kommunista képviselő hangsúlyozta, hogy ez az egyezmény nem tudja a kapitalista államok közt a piacért folyó harcot megszün­tetni. Majd részletesen foglalkozott a moszk­vai perrel és tiltakozott a német nyelvű kom­munista sajtó beszüntetése ellen. A külügyi bizottság ülését azután újból félbeszakították és annak folytatását délután három órára ha­lasztották. A délutáni ülésein Stern kommunista és Ne- csas szociáldemokrata képviselők polemizál­tak egymással. Pohl német szociáldemokrata ugyancsak Sternnek válaszolt, majd fölszólalt Benes külügyminiszter. Benes javaslatot terjesztett elő a bizottság­nak, amely szerint a ratifikálási javaslat szö­vegébe beveendő a következő szakasz: A csehszlovák köztársaság nemzetgyűlése beleegyezését adja és csatlakozik az 1930 március 24-én kötött nemzetközi kereskedel­mi egyezményhez, elfogadja az erről szóló jegyzőkönyvet is azzal a föltétellel, hogy ezt az egyezményt azok az államok is ratifikálni fogják, amelyek a csehszlovák külkereskede­lemre nézve fontosak. A miniszter hangsúlyozza, hogy ez a pótlás tulajdonképpen csak azt foglalja írásiba, amit már egyszer a minisztertanács elhatározott. Benes továbbá javasolja, hogy a ratifikálási javaslat indokolásába vegyék föl azt, hogy a nemzetgyűlés az alkotmánylevél értelmében javasolja az egyezmény elfogadását azzal a föl­tétellel, hogy ezt az egyezményt a Csehszlovákiára nézve fontos államok, főleg Németország, Ausz­tria Franciaország, Anglia, Olaszország, Lengyelország, Jugoszlávia, Románia és Svájc is ratiükáini fogják. Ezután a miniszter elsősorban is Kalina be­szédének ama részére reagált, hogy a kisau- tamt mint politikai egység gazdasági téren semmit sem tudott elérni. Hangsúlyozza, hogy a kásahtautál laimok mindig arra töre­kedtek, hogy a nehéz körülmények dacára is kereskedelmi szerződéseket kössenek egy-" mással. Ez sikerült a múlt évben Romániával, most pedig már letárgyalták a Jugoszláviá­val kötendő kereskedelmi szerződést, amit a napokban alá is fognak imi. Visszautasítja Kalina ama állítását is, minth Csehszlovákia a tü-szurások politikáját űzné szomszédaival szemben. Benes rámutat Lusclika képviselőnek a kül- ügyi bizottságban adóit válaszára is, hogy minden politikától mentesen, tisztán gazda­sági alapon folytatják á kereskedelmi tárgya­lásokat és ennek dacára mégsem lehetett ré­geidben Jugoszláviával kereskedelmi szerző­dést kötni, jóllehet ugyanakkor Magyarorszg gal sikerült ezt megcsinálni. Ugyanez vonat­kozik Németországra is. örömmel nyugtázza Ourtius német birodalmi külügyminsztérnék Bécsbetn mondott beszédét, amelyben hangsú­lyozta, hogy Németországnak Csehszlovákiá­hoz való viszonya teljesen barátságos, ö a maga részéről ugyancsak megerősíti ezt. Benes beszéde végén hangsúlyozta, hogy mindenki­nek tudnia kell azt, hogy úgy politikai, mint gazdasági szempontból foutos, hogy Németor­szág és Csehszlovákia viszonya barátsgos le­gyen. Ezután Zilka agrárpárt!, majd Hajn nem­zeti demokrata szólalt fel, aki Kornhuber Artúr újságíró kiutasításával kapcsolatban válaszolt Kalinának és hangsúlyozta, hogy a kiutasításhoz a demokráciának semmi köze. Hiába hivatkozik Kalina arra, hogy egy nagy lap tudósítójáról van szó. Ez az eset tanul­ságul szolgálhat az illető lapnak arra, hogy tapintatosabb újságírót küldjön ide tudósító­nak. A Koruihu ber-ügyben Kalíina, Pohl, Stern és Hajn képviselők újból fölszólaltak és végül Benes is válaszolt ezekre a felszóla­lásokra. Kijelentette, hogy Kornhubert mór két hónappal ezelőtt figyelmeztette a kül­ügyminisztérium, hogy objektivebb tudósítá­sokat Írjon, jóakaratuan járt el az újságíróval szemben, ami azonban nem vezetett ered­ményre. Kornhuber az utóbbi időben oly cik­kekei irt, amelyek egyenesen a nemzet és az állam becsületét is érintették. Ez vezette a külügyminisztériumot arra, hogy Kornhubert az ország területéről kiutasítsa. Az előadó zárszava után a külügyi bizott­ság elfogadta a vámbékéről szóló nemzet­közi egyezményt zokkal a módosító javaslatokkal, amiket Be­nes külügyminiszter előterjesztett. A képviieliiiáz iparügyi bizottságának ülése Prága, március 12. A képviseiőház ipar­ügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, ame­lyen a bizottság ama kívánságát juttatta kife­jezésre, hogy a kereskedelmi minisztérium a lehető leggyorsabban nyújtsa be az ipari hi­telre vonatkozó javaslatokat, valamint tegyen jelentést arra vonatkozóiag is, miképpen akar­ja megvédeni a cipésziparosokat a Bat'a-oég cipő javító műhelyeivel szemben. Az ülést ez­után félbeszakították, miután a napirenden szereplő vámbékeegyezményt a külügyi bi­zottság még nem tárgyalta le. — A spanyol király londoni útja. London­ból jelentik: A spanyol király szombaton Madridiból Londonba utazik, hogy beváltsa nagybeteg anyósának, Viktória hercegnőnek tett Ígéretét, hogy nemsokára meglátogatja. — Hitelezési csalás miatt letartóztattak egy csapi kereskedőt. Kassai szerkesztősé­günk telefonálja: A csapi rendőrség a kas­sai ügyészség rendeletére tegnap letartóztat­ta Berkovios Henrik csapi kereskedőt azon gyanú alapján, hogy fizetésképtelenségével kapcsolatiban bűnös manipulációkat követett ed. A letartóztatás a kassai hitelezői védejj^» let Kleden lésére történ t. s

Next

/
Thumbnails
Contents