Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-13 / 60. (2577.) szám

1981 márchts 18, péntek. Pogány ok a Vatikánban sírokat körülveszi, tudjuk azonban, hogy ugyan- itt, alig valamivel tovább, keresztények is te­metkeztek. A vatikáni dombokon elterülő teme­tő felé valamikor a környező hívők kis csoportja közeledett a via Cornelia irányából, hogy egy megkinzott mártir elgyötört testét helyezze örök nyugalomra valamelyik egyszerű sírban. Alig két évszázad telt el és a szerény, egyszerű sir felett, Szent Péter sírja felett, felépült Kon­stantin császár hatalmas bazilikája. Azután to­vábbi tizenkét század tűnt tova és akkor kezde­tét vette Bramante, Michelangelo és Bernini egymást követő, de egy célt szolgáló, több mint száz esztendeig tartó munkája és a most fel­tárt pogány temető szomszédságában megépült a keresztény világ legnagyobb, legszebb tem­ploma, a Szent Pé tor-bazilika. M. G. Magyarország népessége: 8.693.740 1éiek Magy-Budapestnek 1,420.548 lakosa van - 1000 férfira 1045 nő esik — 227,828 ember w-m munka náifeOi — fi masyar­@rsiá«si BáuszámSáSás előzetes ereáménsrei Budapest, március 12, A Magyar Statisztikai Társaság kedden dékdáu Tüirring Gusztáv elnöklésével le­folyt előadóülésen Kovács Alajos dr., a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnöke a népszám­lálás előzetes eredményeit ismertette. A nagy érdeklődéssel vént adatok szerint Magyarország népessége 1930 december 81-én 8,683.740 lélek volt. Ugyanezen a terü­leten 1020-ban 7,889.069 volt a lélekszám, a tényleges szaporodás eszerint 6ÍM 671, ami 8.7 százaléknak felel meg. A természetes szaporodás alapján 768.150 főnyi népnövekedést várhattunk, ami 9.6 százalék szaporodást jelentett volna. A való­ságos szaporodás azonban emögött elmaradt 73.479 lélekkel. A kiváudoré's tehát ennyivel volt nagj^otbb, miint a be vándor1 ás az elcsa­tolt területekről és egyéb külföldről. A tényleges szaporodás ezúttal teljesen egyforma volt a vármegyékben és a törvény- hatósági jogú városokban, minthogy maga a főváros népessége a.z országos átlagon alul szaporodott, nem számítva a bevándorlást. Budapest természetes szaporodása tiz év alatt esafe 407 lélek volt, viszomt Budapest közvet­len környéke, amely maga 40 százalékos népnövekedést ért el, Pest vármegye adatai­ban szerepel. A városok közül is csak a Budapest kül­városaiul tekinthető városok és nagyobb köz­ségek mutatnak jelentékenyebb szaporodást. Magának Budapestnek 1,004.698 lakosa van. A Nagy-Budapesthez számítható és ▼ele összeépült községekkel együtt azon­ban Budapest agglomerált népessége 1,420 548 ra mg. Budapest és környéke tíz év alatt 210000 la­kost szívott fel vidékről. A fővároson kívül még két város van százezren felüli lakossal még pedig Szeged, amely 135131 és Debre­cen, amely 117.410 lakost számlál. Szeged aggtam érák népessége a vele összefüggő hat községgel együtt 168.472. Egyébként 111 vá­rosnak és községnek lélekszámú haladta meg a tízezret. Az összes népességből 4,245 561 a férfi és 4.438.179 a nő. A férfiak száma 9.6 százalék­kal, a nőké ellenben csak 7.8 százalékkal növekedett. A háború után keletkezett nagy nő többlet tehát jelentékenyeit enyhült. 1920-ban ugyanis 1000 férfira esett 1062 nő, 1930-ban már csak 1045. Magukban a váro­sokban azonban még növekedett is a notöbb- let. Igen nagy emelkedés mutatkozik a lakó­házak számában. Ezek száma ugyanis 1 mil­lió 175 338-ról 1,447.005-re, vagyis 231 száza­lékkal növekedett. A lakások szaporulata, bár abszolút számban nagyobb volt, amennyi­ben az 1920. évi 1,825 565-rol 2,189.736-ra ugrott, valamivel kisebb százalékot mutat (19.9). A bábom utáni !ö bibiríokrendezés során tömegesen kiosztott házhelyek és az ennek folytán fellendült házépítési tevékenység magyarázza meg ezt a nagy szaporulatot. A. népszámlálás eredményeinek előzetes ösz- szeáHitása ezúttal a munkanélküliek számát is igyekezett megállaipitani. A számlálóbiz­tosok az összesiiiőíveken bejelenthetek az ösz- szes iparforgalmi és értelmiségi foglalkozású munkanélküli-eket, a mezőgazdasági munká­sok közül csak azokat, akiknek munkanélkü­lisége legalább hat hónap éta tart. A munkanélkülieknek ilyenmódon megál­lapított száma 227.828 lélek, Ami az összes népességnek 2.6 százalékát teszi, a kereső­képességnek pedig körülbelül 5.5 ss&salé­Bndaposteo « mumko-néíküllék wáma 77.800, a lakosság 7.8 százaléka. Ar. ipari joUcsrü vá­róikban termé8z»le«m jóval magasa a mun ka nélküliség aránya, m>i.Tvt a mezőgazda­sági jeltagrö vánnTegvei lak osságban. Az ülésem megjelent KtaT>etab©rg Kunó gróf kulluszrminisrier is, aki elismerését fe- fe.iezle ki afelett, hogy az adatokat a 5?ta.tisz­tik ai Hivatalinak ilyen gyorsan sikerült ösz- szeálli'tania. Schacht doktor — Hitler pénzügyi diktátora7 A birodalmi bank volt elnökének könyve: A háborús jóvá- tétetek vége — Brland Páneurópájn ellen — A vi.ággazdaság ba(asn is tudna Schacht doktor segíteni Berlin, március 12. SchaCht doktor, a Rciehsbank volt elnöke, Németország képviselője Parisban és Hágában, a Young-terv egyik megalapozója, könyvet irt a háborus jóvátételek végéről. Amikor könyve megjelent, Stockholmban járt és ott nyilváno­san. egyik nagy beszédében kifejtette, ha ő ■pénzügyi diktátora volna hazájának, rögtön beszüntetné a reparációk fizetését. Ami nagy- szó, mert Schacht doktor még mindig pénzügyi tekintély a nagy világon és a Nácik egyik tit­kos mintezterjelöltjo. Schacht valaha demo­krata volt, a demokrata párt szerezte meg szá­mára a Reichehank elnöki állását, azután el­hagyta politikai barátait, jobbra kanyarodott és ma közel áll Hitlerekhez. A Nácik pedig, ha valaha a kormányra jutnak, csupa diktátorok­ká! fognak kormányozni. Schacht doktor mostani nagy offenzrvájának bevallott célja, a nagy világot meggyőzni, hogy Németország nincs abban a helyzetben, hogy akár a Young-terv, akár pedig más számítás alapján jóvátételt fizessen. Ebben % kérdésben óriási szakadék választja el utódjától, Luther doktortól és a mai kormány vezetőitől, akik azt hirdetik, hogy a birodalomnak, mint egy tisztes szerződő félnek, erkölcsi kötelessége a vállalt fizetéseknek eleget tenni. Amíg lehet. A revízió gondolata kisért tehát a német politikai körökben te. Schacht doktor azonban azt mond­ja, hogy teljesen leheletlen, mindig csak nagy- nehezen összekunyorált külföldi kölesünkkel a teparációs fizetések okozta hiányt fedezni, te­hát a fizetéseket be kell szüntetni. Rögt.önő- son... A német jobboldali ellenzék tapsol Schacht doktornak.. Könyvét dio&öiti A kiváló ezorzöt a német pénzügyi politika jövendő oszlopának tartja. Egész bizonyos, hogy a respublikában Schacht aligha fog még jelentősebb szerepet játszani. Egész könyve egvetien vád a ma! kor­mányzati rendszer ellen. A birodalmi bank volt elnöke nemcsak azt Írja, hogy az uj német va­luta megteremtése óta egyáltalában nem tudtak gazdálkodni, hogy oktalanul szórták a pénzt, hanem azt te, hogy a vezetőknek sejtelmük nem volt a fölépítő pénzügyi gazdálkodás lehetősé­geiről. Némi igazság rejlik e megállapításban, hisz ki sem tagadja, hogy 1926 és 28 között a birodalom egész sereg luxus-kiadást engedett meg magának, amelyeknek egy részét, például a hivatalnokok fizetésének húszszázalékos eme­lését, most vissza kell csinálni. Továbbá való, amit Schacht doktor egyen kint fölsorol köny­vében, hogy a német városok is kölcsönpénzek­ből rendkívül költséges építkezéseket hajtottak végre, amíg most nincs egy fillérjük som, az egyre emelkedő nyomor enyhítésére. íte végül való, hojry rővidlejáratu kölcsönök korszaká­ban gazdasági megújhodásról szó sem lehet Az adósságok az egekbe nőnek, de a kereske­delmi és az ipar pangá«sa egyre tart. Schacht doktor privát panasza a német poli­tika vezetői ellen, e tekintetben Stresemanot sm kimóli, a nagy világot csak annyiban ér­dekli, hogy az ismert jelenséget bizonyítja. Né­metország az ntoteó pillanatokban mindig esnk engedett., vteezariadt a volt ellenfeleivel való (szakítás gondolatától, bárhol is egyezkedtek a németek, Páriában, Hágában, Londoniban, vagy Géniben, vállalták a nekik nem kedvező kom­promisszumot te. A Young-terv te ebbe a kate­góriába való. aláírták, pedig nyilvánvaló volt, hogy csak rövid ideig gondolhatnak az uj terv részleteinek fizetésére. Sokkal érdekesebbek Schacht doktor jövő tervei. Briand Pánourópája nem tetszik neki, mórt abban a politikai elgondolás, a békeszerződé­sek újabb biztositéka a mérvadó és nem Euró­pa gazdasági újjászületése. Ellenben Schacht doktor okos és mindenképpen lehetséges terv­nek tartja, ami e pillanatban a régi Középeuró- pát némi reménnyel tölti el. nevezetesen egye® agrár és iparüző államok vámpolitikai szövet­kezését. amely szervezet azután lasean-laesan •kibővithető volna Európa többi államaival, Példa Románia, Magyarország és Jugoszlávia az egyik oldalon és Német ország a másikon, mert a három agrárállam számára éppen a 65 millió német ellátása az egyetlen megélhetési •lehetőség. Persze Schacht doktor ellensége az újonnan keletkezett nemzeti iparoknak, ame­lyek szubvenciókból, meg magas vámtételekből élnek, de e nézet ma már elavult és fönn nem tartható, mert Németország is a homloktérbe helyezi a saját gazdaságának hasonló intézke­désekkel való védelmét. E kérdések, Írja a bi­rodalmi bank volt elnöke, szoros összefüggés­ben állanak a lefegyverzési problémával. A gondolat, hogy háború esetén az államoknak a saját termékeikből kell gondoskodni ok népeik létéről, a kormányokat különleges gazdasági politikára kényszeríti. Viszont hasonló okokból kénytelenek az agrárállamok véd erejük érdeké­ben egyes iparágakat fönntartani és pártolni. A 'lefegyverzés tehát nemcsak politikai, hanem fokozottabb mértékben gazdasági életkérdés te az egész világ számára. Az utolsó fejezetben azután Schacht dr., aki­ről újból le kell szögezni, hogy nemrég még a birodalmi bank elnöke volt. a kapitalizmus el­len fordult. Ha a kapitalizmus a munkások mil­lióit nem tudja foglalkoztatni, ha a munkástö­megeknek nem tnd kenyeret adni. akkor elve­szítette létjogosultságát... Valóban?... Váj­jon hogy lehetne a munkanélkülieken segíte­ni? ... Schacht dr. úgy gondolja, hogy kölcsö­nöket kellene adni — nem az iparnak, hanem igenis a vevőknek. Egész sora él ama államok­nak, amelyeknek például lokomotivokra. vil!a- mostelepekre, kikötőkre, ginekre, csövekre é6 eok egyéb másra volna szükségük, de nincs elegendő pénzük a beszerzésre. Mindezt hitelre lehetne szállítani. E terv végrehajtására össze kellene itlníök a világ iparüző!nek és szövet­kezniük kellene nemzetközi közös munkára- Pénz pedig volna bőven, mert milliók várnak mindenfelé a jó befektetésekre, amelyek azon­ban késnek, mert a bizalo mkiveszett a leik ék­ből. Ha pedig váratlanul ez az ufc nem vezetno a szükséges tőke elő terem téséres akkor a jegy­bankoknak kellene a pénzügyi vezetést e téren a kezükbe venni. Ami sok esetben a nemzeti érdekek védelmét is jelentené. Mindehhez még ’Pán-Európa léte sem volna szükséges. A né­met hitel a külföldön rossz hirben áll, termé­szetesen jogtalanul. De Schacht dr. azt Írja, hogy Görögország, Finnország, vagy Magyar- ország sokkal kedvezőbb föltételekkel kapnak kölcsönt, mint a német birodalom. Nagy szó, ha való, de Schacht doktor kétségtelenül tudja, hogy mi történik a külföldi kölcttöuök kulisir •szái mögött Bizonyos szomorúsággal fűzi hoz­zá a következő megállapítást: Ugyan miért y* viseltessen bizalommal a nagytőke egy biro­dalomhoz, amely 12 esztendő alatt egyetlen fillér répa rációt sem fizetett a saját, jövedelmé­ből és még egyre évente kétmilliárd márkát kell e célra fordítania? Amíg tehát Németor­szágnak roparációt kell fizetnie idegen pénzek­ből addig nem te lehet megfelelő hitele. Eddig • Schacht dr. könyve. Amit e kiváló szakértő ir és hirdet, csak szürke elmélet ma­rad, amíg alkalma nem nvilik terveinek gya­korlati megvalósítására. Schacht dr. maga sem tagadja, hogy ez a lehetőrég csak a diktatúrán keresztül vezet. A Reiohsbank volt elnöke szó­vá! csak Hitler kegyéből jelenhetne meg újból a politikai arénában. Egyelőre ez a fordulat még a politikai álmok világába tartozik ... V* Skót viccek Aberdecnből hárman utaztak Londonba: két skót és egy zsidó. Együtt mentek el egy felolva­sásra, amelyről nagy plakátok hirdették, hogy a hallgatóságtól nem szednek belépődíjat. Csendesen üldögéllek a padta , amikor a szó­nok egyszerre azt mondta beszéde közben: — Most pedig, hölgyeim és araim, egy kis gyűjtést fogunk rendezni, Va'óban: egy szolga el is indult, kalappal z kezében. A zsidó erre gyorsan elájult, a két skót pedig felemelte és kivitte a teremből # — Tud}a-e, — kérdezte angol látogatójá­tól egy $kót — hogy bennünk, skótokban, midért rxm olyan nagy mértékben a htimor adománya ? —. Tudom, — hangzott a válasz- — Azért mert — adomány. * A skót apa vasárnap templomba megy a f ával. Feltűnik neki, hogy a gyerek cipője szokatlanul fényes. ~ Te, Johannie, — mondja aggodalmasan — esak nem az uj cipőd vau rajiad? — De igen. — Az Istenért, akkor lépj nagyobbakat! # Aberdeeni köszöntés — Kívánom neked mindAzt, amit &iU'ed kíván, kerülj ujjába a jószer o nos tftiok $ le­gyen tiéd a világnak mindaz a pénze, aoU nekem nem kell. 4 Róma, március. Nyugodtan pihentek mintegy tizenöt százado át. Örök álmukat aludtak. Ootavius, Flaviuí Cornelius, Lucius vagy Julius volt a nevük. Na gyón mindegy, mert egyszerű, jelentéktelen, sze gény polgárai voltak a régi, hatalmas, gazdag Rómának. Földi javaiktól nem váltak meg talál a halálban sem és amijük volt — apró ékszerek — azt elvitték magukkal a sírba te. Felettük ro hant tovább az élet, dübörgőit a föld. Hozz; szoktak... Az Örök város terjeszkedni kezdett és paio ták, templomok épültek a Tiberisen túl.. 1503-ban H. Gyula lett a pápa. Az állam hada viselt és az államfő, a pápa, vezette a hadakat A háborúban jó az óvatosság és fontos a védő lem. II. Gyula, a hadvezér, erre is gondolt és uj hatalmas bástyát építtetett... Magasba lendül tek a csákányok, dübörgőit a föld. A halottal álmát megzavarták. Rátaláltak a sírokra a mun­kások és elvették a szegény halottak utolsó föld kincseit is. Aztán megint csend lett; a bástya elkészült és Róma pogányainak kis temetőjét nem háborgatta többé senki­A laterani konkordátum, melyben az o!as< állam elismerte és biztosította a vatikán függet­len államiságát és a pápa államfői jogait, uj élet­re keltette a Tiberisen túl fekvő, szűk határok közé ékelt egyházi államot. Megkezdődött a be­rendezkedés, megindult az építkezés. Hamarosan elkészült a kis állam külön telefonközpontja, postahivatala, rádióállomása, felépült a kor- máuyzósági palota, a törvényszék és még több más épület. Múlt év nyarán kijelölték az építen­dő vásárcsarnok helyét is a via di Porta Ange- lica mentén, II. Gyula pápa bástyája köze’ében. Alig kezdtek azonban hozzá az alapépítmény munkálataihoz, midőn Rartolomeo Nogara, a va­tikáni múzeumok igazgatója elrendelte az építke­zés beszüntetését, mert a felásott területen ró­mai sírok bukkantak elő. Az építkezés helyett szakszerű ásatás kezdődött. Enrico Josi, a Bu­dapesten te ismert híres archeológus vezette a munkát, melyet maga XI. Pius pápa rendeli el. Az Illustrazione Vaticana. Vatikán város ké­pes folyóirata, rendkívül érdekes cikkben és gyönyörű képekben számol be legutolsó számá­ban az ásatások eredményéről- 1930 augusztusá­ban kerültek napfényre egy hatalmas kolumbá- rium épületének maradványai, melynek padoza­tán kis terrakottacsövek sorakoztak egymás mel­lett. Ezek a csövek a mélyben elhelyezett, művé­szi kivitelű edényekbe vezettek, melyekben az elhamvasztott halottak maradványait helyezték eh Szeptember elején a kolumbáriumok újabb csoportja bukkant elő. melyeknek tégláiból pon­tosan megállapíthatták, hogy azok. Flaviue ide­jében épültek. A további ásatások folyamán még több mint harminc halottaskainarát tártak fel, melyeknek mindegyikében 20—30 római polgár hamvai nyugodtak. A felásott terület körülbelül 630 négyszögméter, de bizonyosnak látszik, hogy ez csak kis része lehetett annak a római temetőnek, mely a vatikáni dombokon terült el. Minden jel arra mutat, hogy a eirok sora dél felé húzódott, a mai vatikáni nyomda és a X. Pius pápa által építtetett Belvedere-palota alatt. A feltárt eirok közül a legelőször talált három kolumbárium a legrégibb. Ezek Flaviue-kora- beliek. Mellettük valamikor egy ut vezetett, de később ezt az utat te be-épitették sirkainavákkal. A bárom régi kolumbárium falain itt-ott festett vjrágd'szités látható. Az egyiknek meglehetősen épségben maradt az egyszerű, kockaalaku, ka­vicsokkal kirakott mozaikpadlója. Van olyan ko- lurabarium te, mely emeletes és két egymás feletti sorban vannak benne elhelyezve a ter- rakottacsövekkel összekötött hamvvedrek. Ennek a vatikáni leletnek nem az épségében maradt padozat vagy a néhol látható egyszerű dekoráció ad különösebb értéket, hanem az, hogy ezek a sírok a legtisztább képét adják a ré­gi rómaiak temetkezési szokásainak- Soha még egyetlen hasonló lelet nem tárta elénk ilyen csal­hatatlan pontossággal a két évezred előtti teme­tő titkát. A hamvakat őrző edényekben az el­égett esontrnaradványokon kívül hamut és meg- szenesedett famaradványokat találtak. Feltűnő volt az te, hogy az edényekbe vezető csövek minden esetben igen pontosan és nagy gonddal vannak beillesztve, nehogy egyetlen porszem te a hamvveder mellé hullhasson. Nyilvánvaló te­hát, hogy a rómaiak kegyelete halott ajk iránt még a legszegényebb osztályoknál te —- a vati­káni ásatások pedig a legszegényebb osztályhoz tartozó halottak sirjait tárták fel — igen ki volt fejlődve. Ezt mutatják a hamvakat őrző edények gondos konstrukciója, a csövek pontos beillesz­tése és a kolumbáriumok diszes megépítése. A szegénysorsu halottak sírjai között mind­össze egy márványból készült síremlék került napfényre, mely valamelyik gazdagabb római polgár földi maradványait őrizte. Külön érde­kessége ennek a pogány temetőnek az is, hogy a különböző korok háromféle temetkezési mód­ját egymás mellett találjuk benne: a halottége­tés, az el föl dőléssel kombinált halottégetés és az első keresztények katakombáiban szokásban volt temetkezés nyomait Keresztény sir nyomára ebben a zónában nem találtak, pedig nern sokkal messzebb ettől a helytől De Ros-i 1890ben egy gyönyörű keresz­tény szarkofágra bukkant, amelyet a koppenbá* •.raj’Xyd’teí.e-g-múzeumban helyeztek el. A további kutatást ezen a területen lehetetlen­né teszi a sok hatalmas épület, mely a feltárt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents