Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-13 / 60. (2577.) szám
Mai tiámanh 1* ofcial Mai námnnk US oldal Előfizetést ár> évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kfc; külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114. Havonta 38 Kő. fl képes, melléklettel havonként 2.50 Kc-val több E^yes szám ára 1.20 Kő. vasárnap 2, —Kő A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztői DZUPANW LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága 11. Panská ulice IZ, IU emelet. — Telefon.- 30311.’ r- Kiadóhivatal: Prága IL Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SQRQÖNYCIMi HÍRLAP. PR.HHH Felfedeztetik Szlovenszkói Irta: TARJAM 000N A csehszlovákiai magyar kisebbség jogaiért folytatott harcát főként védelmi állásban kénytelen megvívni. Védekezés-ének módját és eszközeit a többséginek érdekei ellen intézett tá- madásaá határozzák meg. Ha tehát Benes kül ügy miniszter bejelentett szándékának megfelelően ólénkebb tevékenységet észlelünk a túloldalon, természetes, hogy mi is fokozottabb felkészültségre kényszerülünk. Úgy látszik, hogy a külügyminiszter bejelentett genfi akciójában különösen aSzlovenszkó- val szemben eddig folytatott gazdasági politika indokolása köríjl lehetnek bajok. Ha nem így volna, úgy egyáltalán nem lehetne megmagyarázná, hogy a hozzá közelálló sajtóban a Szlovenezkó gazdasági helyzetét lehetetlennél lehetetlenebb módon magyarázó és az eddigi időmulasztást igazoló cikkek látnak napvilágot. Legutóbb Zatkó Péter, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara osztálytanácsosa foglalkozik „Szlovenezkó gazdasági tervezetéivel. A tájékozatlanság, amely eme cikk minden szavából a csehszlovák köztársaság tizenharmadik esztendejében kiosendül, kétségbe ejtene bennünket, ha az intenciókat, melyek ezen Írásművet napvilágra hozták, nem ismernék. Ezen intenció semmi egyéb, mint valamilyen fölényesen tudományos formába burkolt állítással igazolná azt, hegy miért pauperizá- lódott Szlovenszkó s hogy miiért nem lehetett azt eddig megakadályozni. Zatko az orosz ötéves gazdasági tervvel kezdi. De megállapítja, hogy Szlovenszkón más módszereket kell alkalmazni, mint amelyeket a kapitallisztikus termelési rend szükségképpen megkövetel. Miután pedig szerinte az állam az utóbbi időben egyre gyakrabban nyúl bele a magángazdaságba, természetes, hogy az állam kezében bizonyos lehetőségek összpontosulnak, melyekkel a gazdasági tevékenységet befolyásolhatja. Ezután jön a nagyszerű tudományos indokolás. Zatko megállapítja, hogy Szlovenszkó eddig még terra imeognita. Szóról-szóra azt mondja, hogy Szlovenszkó gazdasági lehetőségek szempontjából teljesen ismeretlen ország. Gazdasági struktúráját eddig tudományosan nem kutatták. Nem tudják, hogy mi van a föld szine alatt, nem tudják milyen a mezőgazdasági termelés lehetősége és milyen a jelentőségük más termelési ágaknak, különösen pedig az iparnak. Ezekből a megállapitásokból arra kellene következtetnünk, hogy Zatko ur indítványára Prágából tudományos expedíciók raja fog elindulni Szlovenszkó felé, hogy ezt az országot az emberiség számára felfedezze és a szlovenszkói őserdők és sivatagok rejtelmeit felkutatva javaslatokat tegyen a tudományosan megalapozott gazdasági tervezet felépítésére. Az ilyen zavaros és éppen ezért átlátszó próbálkozásokon csak mosolyogni lehetne akkor, ha nem tudnék belőle a központi hatalom ama szándékát megállapítani, hogy a cseh tőke érdekében Prágában mindent elkövetnek a mai állapotok fenntartására és egyáltalán nem veszik komolyan Szlovenszkó gazdasági helyz. ínek orvoslását. Zatko urat könnyen meggyőzhetjük arról, hogy rossz fába vágta a fejszéjét. Előtte már kétségkívül nagyobfb tudósok megállapították, hogy mi van Szlovenszkóban a föld alatt, mik a szlovenszkói mezőgazdaság és ipar életfeltételed, ezeknek illetékes helyen való hangozBenesnek a békési szlovákekrél mondánké beszéde után „spntán“ tömegdemonstrádók lesznek Szlovenszké-szerie — a szlovák nemzeti tanács rendezésében A nemzeti tanács bizalmas körraiban leérte a járási főnököket, begy az osve'ovj sborra! népgyíiiéseket rendeztessenek — Hennán tudta már február 18-án, begy b& lég tartalmazni Benes felelete a szlovák képviselők máig meg nem válaszolt interpellációjára? Prága, március 12- Benes kisebbségpolitikai akciójába, melyet a külügyminiszter híres párisi interjúja vezetett be, újabban a szlovák národná rád a is bekapcsolódott. Ez a kisebbségpolitikai akció — mint ismeretes — a csehszlovákiai magyar kisebbség sérelmeiről a külföld előtt úgy akarja elterelni a figyelmet, hogy a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét igyekszik szőnyegre hozni. A Benes-féle diplomáciai manővert a národná rada most sorozatos szlovenszkói demonstrációk megrendezésével támasztja alá. Ez az anakcionizmussá vált forradalmi szerv — melynek ma, úgy látszik, az a föladata, hogy bizonyos diplomáciai célok érdekében sovén irányban mozgassa és irányítsa a szlovák közvéleményt — körlevelet bocsátott ki, melyben a demonstrációk megrendezésére egyrészt hivatali személyeket; a járási főnököket másrészt az osvetovy sbor-okát kéri föl. A bizalmas körlevél rámutat azokra a rugókra, amelyek a Szlovenszkón most induló demonstrációkat mozgatják. A körlevél a következőleg hangzik: Slovenská Oclbocka Národnej Rady Ceskoslovenskej. V Bratisiave, dna 18. II. 1931. Dóverne. Cís. 118—1931. Vysokocteny p. okr. náéelnfk! Co nevidiet4, snád uz tieto dni odpovie minister ziabranicia p. dr. E. Bones na in- terpeláciu slovenskych poslancov vo veci Síovákov v Macfarsku. Z dennej tíaée vi- diett4, ze v Mad’arsku akú pozornost4 venujú tóm utó násmu vystúpeniu na ochnanu utla- éenej slovenskej menáiny. Odpovecf naScj vlády budú hladiet4 Mad’ari stlumit4 pouka- zom, ze interpelácia nasich posSancov je ob- jednaná Prahou pre ciele politické a slovenská verejnost4 za tímto krokom vóbec nestojí. Treba ukázat4 svetovej verejnosti, ze síllováci a éesi bez rozdielu strán sú do krajnosti rozhorcení proti brutálnemu ne- dodrzaniu men&inovycli zaviazaností voci slovenskej menSine, vtedy ked Ceskoslo- ven&ká Republika poskytuje tunajsím ma- (Tarom vsetko, co potrebuju k udrzovaniu srojho národného karakterű. Célé Slovensko musí sa vyslovit4 spontán- ue, ci je spokojné s takymto stavom. Prosíme Vás, zariad’te spolocensky, prí- padne ako predseda Okr. Osvetového Sboru, co uznáte za dobré, aby po odznení mi- niistrovej odpovedi usporiadaly sa verejné schódze, na fetorych recníci, dl4a moznosti mlestní, by iniormovali verejnost4 o smut- nom polození slov. mensiny v Mad’arsku a 0 f akiiek ej situácii matfarov na Slovensku. Po perade s predstavitel4mi miestnych slo- vensych kultúrnych orgianizácií dá sa vec zariadit4 tak, aby verejné manifestácie za právo slovákov v Madiarsku maly charakter vsenárodnosti a spontánností. Národné organizáció by mohly schódzu svokit4 váak tak, aby to neboHiy spolkové schodze, po- dobne, ako v roku 1927. proti rotherme- riáde. Materiál o slovákoch v Mad’arsku k pre- javom bude jednak v obsírnej odpovedi ministrovej, jednak je uz uverejneny v Slo- venskom Denníku 11. II. t r„ jednak 1 v nasej zpráve, ktorú vám posleme doda- tocne. Situácia madarov na Slovensku je v knizke; Slovensko proti revizii Trianon- skej smluvy (Ciánok F. Houdeka; Hrst4 císlic) a v 6. císle Prúdov z r. 1930. (Ciánok A. Granatiera: Madarské skolstvo na Slovensku). Na kazdom shromazdení treba prijat4 re- j zolúciu, ktorá nech je poslaná Slovenskej j Odbocke Národnej Rady v Bratisiave Zem- j ská Banka. Porúcame sa Vám s prejavom úcty: Za Slovensku Odbocku Národnej Rady Cs. Fedor Houdek v. r., predseda. Necita- tel4ny podpis r. r. tajomník, A körlevél magyar forditáea a következőképp | szól: A csehszlovák nemzeti tanács szlovák osztálya. Bizalmas. 118—1931. sz. Pozsonyban, 1931. II. 18. Mélyen tisztelt Kerületi Főnök Ur! Mihamar, talán már ezekben a napokban válaszolni fog Benes E. dr. külügyminiszter ur a szlovák képviselőknek a magyarországi szlovákok ügyében beterjesztett interpellációjára. A napisajtóból látható, hogy Magyarországon milyen nagy figyelmet szentelnek az elnyomott szlovák kisebbség védelmét célzó eme lépésünknek. Kormányunk válaszát a magyarok azzal próbálják majd gyengíteni, hogy rámutatnak arra, hogy képviselőink interpellációját politikai céljaira Prága rendelte meg, s hogy a szlovák közvélemény egyáltalában nem áll e mögött a mozgalom mögött. Meg kell mutatni a világ közvéleményének, hogy a szlovákok és csehek pártkülönbség nélkül a legnagyobb mértékben fel vannak háborodva afölött, hogy a szlovák kisebbséggel szemben a kisebbségi kötelezettségeket oly brutális módon nem tartják be akkor, amikor a csehszlovák köztársaság az itteni magyaroknak megad mindent, amire nemzeti jellegük őrzéséhez szükségük van. Egész Sziovenszkónak spontán módon kifejezésre kell juttatni, hogy meg van-e elégedve ezzel a helyzettel. Kérjük Önt, tegye meg társadalmi utón, esetleg mint a kerületi közművelődési választmány elnöke mindazt, amit jónak lát avégből, hogy a miniszter válaszának elhangzása után nyilvános gyűlések rendeztessenek, amelyeken lehetőleg helyi szónokok informálnák a nyilvánosságot a magyarországi szlovák kisebbség szomorú helyzetéről és a szlovenszkói magyarok tényleges szituációjáról. A helyi szlovák kulturszervezeíek vezetőivel való megbeszélés után az ügy úgy rendezhető meg, hogy a magyarországi szlovákok jogaiért való nyilvános manifesztációk egyetemes nemzeti és spontán jelleggel bírjanak. A nemzeti szervezetek azonban a gyűlést úgy hívhatnák össze, i hogy az ne legyen egyesületi gyűlés jellegű, épp úgy, mint 1927-ben a rothermeriáda ellen. Anyag a megnyilatkozásokhoz a magyaror- | országi szlovákokról egyrészt a miniszter terjedelmes válaszában lesz, másrészt már megjelent a Slovensky Dennik ez évi február 11-i számában, nemkülönben a mi jelentésünkben, amelyet utólag megküldünk Önnek. A szlovenszkói magyarok helyzete megvan a „Szlo- i venszkó a trianoni szerződés revíziója ellen" cimü könyvben (F. Houdek cikke: Egy marék | számadat) és a Prudy 1930. 6. számában (A. Granaíier cikke: A magyar iskolaügy Szlovenszkón). Minden gyűlés fogadjon el határozatot, amelyet a Nemzeti Tanács szlovák osztályához kell megküldeni, Pozsony, Zemská Banka. Maradunk tiszteletünk kifejezésével a Csehszlovák Nemzeti Tanács szlovák osztálya nevében Houdek Fedor s. k. elnök, olvashatatlan aláírás, titkár. tatása is megtörtént, csupán a prágai zsebek érdeke akadályozta meg a jogos kívánságok teljesítésétHa Zatíko uir csak némi fáradságot vett volna magának és érdeklődött volna aziránt, hogy mi volt Szlovenszkón, úgy megtudhatta volna bármely őslakostól, hogy vök Selmecbányán egy világhírű főiskola, melynek tudós professzorai már régen mególlapitották azt, ami iránt Zatko ur most érdeklődik. Sziovenszkónak fejlett bányászata igazolja állításainkat. E tudományos tevékenység folytatása némi akadályokba ütközik, mert eme tudományos intézetet közben Pribram- ba telepítették ál. Ez az intézet volt az, amelyik a termelés egy másik agáiban, az erdészetben szintén világszerte elismert szakte- kintélyeket. nevelt és magas szinvonalra emelte a szlovenszkói kincstári erdészetet. De voltak itt egyéb elismerésre méltó teljesítmények is. Egy technikailag a legszigorúbb kritikát is elbíró vasúti hálózat, kitünően felszerelt belföldi gyártmányú mozdonyokkal és vasúti kocsikkal, melyek színvonala egyáltalán nem maradt el a többi európai orsizágok mögött. Ha Zatko ur vesz magának annyi fáradságot és hivatali helyiségéből felmegy a Szlovenszkói Központi Gyáriparos-Szövetség helyiségeibe Kapp műszaki tanácsoshoz, megtudhatja tőle, hogy ezen kitünően megépített és felszerelt vasúti berendezés időközben bekövetkezett hiányainak pótlásához hány iniílliárdra van szükség. A mezőgazdaság fejlesztése körül is történt egy és más. Zsolnán** Verchovinán áo egyebütt is egy kirendeltség működött, mely a természet mostobasága következtében lét- fenntartásáért folytatott küzdelmeiben a központi hatalom gondoskodásából támogatta a lakosságot. A mezőgazdasági szeszgyári kontingenseket túlnyomó részben, tatán túlzás nélkül mondhatnánk: kizárólag a nehezebb körülmények között gazdálkodó nemzetiségi vidékeknek juttatták. A lakosság részére kereseti lehet ősegeket akartak teremteni a különböző házi-iparok ineglkedveltetése által. Hogy pedig a lakosságinak a mezőgazdaságban és erdészetben foglalkozást nem találó rétegei részére megélhetést biztosítsanak, a nemzetiségi vidékeken létesítették azokat atz iparvállalatokat, elsősorban a texíílgvá- rakat, amedyekfií az él bum iparfejlesztési po-
